Lánczi András az egyszerű, vidéki emberek dugási szokásairól (majdnemhalálkomolyposzt)
A kiváló szexológus, Prof. Dr. Lánczi András a Kommentárban írt esszét a dugásról.
Az értekezés címe: A szexuális vágy. Roger „Pajkos” Scrutonnak volt egy „Sexual desire” című könyve, egészen finom utalás. Tele van vicces dolgokkal, pl. teljesen váratlanul elkezd Rawls A Theory of Justice című művéről elítélőleg értekezni (sikerült azt írnia, hogy 1917-ben jelent meg, hehe), de Marx is megkapja a magáét.
Thomas Manntól azt a szexuálisan túlfűtött gondolatot idézi Lánczi doktor, hogy
„Mély meggyőződéssel vallom, hogy a német nép a politikai demokráciát sohasem fogja tudni szeretni, és vallom azt is, hogy a rossz hírbe hozott »felsőbbségi állam« a német népnek megfelelőbb, hozzá jobban illő, a lelke mélyén kívánt államforma volt és marad.”
Még hozzá is teszi, hogy: „Ma még nagyobb bátorság kellene akár egy Mann-szerű írónagyság számára is hasonlókat mondani – de ha nem is lehet, ettől még megfontolandó a helyzetértékelése.”
Én nem vagyok Széchenyi-díjas filozófus, de szeretném megjegyezni, hogy Thomas Mann ezt 1918-ban írta, a kőkonzervatív korszakában, amit elég látványosan kinőtt, és Amerikában már a Demokrácia eljövendő győzelme címmel tartott előadást. Lánczinak nagyon beakadt ez a demokráciaizé, mert, és itt rátérünk a tárgyra, ezt is hozzáteszi
„A demokrácia mindig a közönségességnek kedvez az emberi élet minden területén. Az élvezettel azonosított modern szexualitás tökéletesen szemben áll a capellanusi szerelemmeghatározással, miszerint a szerelem „velünk született szenvedés az ellenkező nem szépségének látványától és róla való erőteljes merengéstől”.„
Nem fogom a szexológia Wass Albertjét hosszasan elemezni, maradjuk a capellanusi szerelemmeghatározásnál, amelyért Lánczi professzor szemlátomást rajong, hiszen szomorúan írja:
„Hol vannak már a 12. századi szerző, Andreas Capellanus szerelmi szabályai, amelyek a szerelmesek közti tiszteletet, jóakaratot, bölcsességet, megértést, a magánélet kölcsönös védelmét, sőt a humor szükségességét mondják ki?„
Andreas Cappellanus a.k.a André le Chapelain de Amore című munkájában határozta meg a szerelem szabályait. Ezek között találtam egy igen fontosat:
Peasants rarely love; they copulate like beasts; moreover, they should not be instructed in love, since it would distract them from their labors. If one should by chance fall in love with a peasant women, praise her elaborately and then „if you come upon a conveninet place, do not hesitate to take what you want by force.”
„A parasztok ritkán szeretnek; úgy dugnak, mint az állatok; sőt, nem is szabad őket a szerelemre tanítani, mert ez elterelné őket a munkáról. Ha valaki véletlenül beleszeret egy parasztlányba, dicsérje őt túláradóan, majd ha alkalmas helyre bukkansz, ne habozz, vedd el erőszakkal, amit akarsz.”
Ez a Pignonok országa. Egyszerűen nem tudnak hibázni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532425-687861b964117' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532425&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532425-687861b964117&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532425-687861b964117' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ezek? Hát nem…
Aki tudja, csinálja, aki nem, az ír róla :-/.
De ha már… nekem akkor jobban bejön a „Jolán” c. őszintén naturista költészet. Halálkomolyan ;-).
De kik azok a Pignonok?
@Bogomil: Francois Pignon nem tud hibázni.
Ezek a liberálisok mondanak olyanokat, hogy „grab them by the pussy” meg ezek tepernek le minden ministránsfiút és gondozásukra bízott nevelőotthoni gyereket. Rohadt liberánsok; nem bítom a közönségességüket.
A ChatGPT fiktív interjúja az esszé megjelenése után:
Késő Esti Filozófia – vendég: Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András
[a] Műsorvezető:
Jó estét kívánok, vendégünk ma este az ország legismertebb nem-hegeliánusa, Lánczi András filozófus, aki úgy döntött: nem baj, ha a gondolatok nem szabadok, csak szuverének legyenek.
[b] Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András:
Köszönöm. Végre egy értő felvezetés.
[a] Műsorvezető:
Kezdjük az alapoknál. Ön szerint miért baj, ha egy filozófus a hatalom szolgálatába áll?
[b] Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András:
Nézze, Platón is tanácsadó volt! A filozófus mindig is a városállam ügyeit szolgálta.
[a] Műsorvezető:
Igen, csak Platónt Szürakuszaiban kétszer is bebörtönözték. Nem biztos, hogy sikertörténetként tanítják.
[b] Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András:
De legalább nem volt liberális!
[a] Műsorvezető:
Miért tűnik úgy, hogy az ön írásaiban a filozófia inkább zászló, mint gondolkodás?
[b] Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András:
Mert ma a valóságot nem értelmezzük, hanem birtokoljuk. Aki kérdez, az gyengíti a rendet.
[a] Műsorvezető:
És aki válaszol? Mert abból elég kevés van.
[b] Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András:
A válaszokat nem adni kell, hanem uralni.
[a] Műsorvezető:
Ön többször idézi a nyugati civilizáció válságát. Miben nyilvánul ez meg?
[b] Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András:
Abban, hogy már nem vagyunk képesek különbséget tenni a filozófia és a vélemény között. Lásd TikTok.
[a] Műsorvezető:
Ez egyébként egy filozófus dolga lenne, nem? Hogy segítsen különbséget tenni.
[b] Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András:
Én segítek. Elmondom, mi a különbség. És aki nem ért egyet, az relativista.
[a] Műsorvezető:
Mi a véleménye a fiatal filozófusokról, akik szerint nem a hatalomhoz kell simulni, hanem a kérdésekhez ragaszkodni?
[b] Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András:
Ez tipikus posztmodern naivitás. Aki kérdez, az már el is veszítette a valóságot.
[a] Műsorvezető:
Ez új. Korábban úgy tudtam, hogy a filozófia kérdezéssel kezdődik.
[b] Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András:
Régen igen. Ma inkább pozícióval.
[a] Műsorvezető:
Zárásként: mi lenne az az egy mondat, amiben összefoglalná filozófiáját?
[b] Prof.Dr.Dr.habil.Dr.h.c.mult.DSc,MTA közt.tag Lánczi András:
Aki birtokolja a diskurzust, annak van igaza. A többiek csak értelmeznek.
[a] Műsorvezető:
Vagy ahogy Nietzsche mondaná: „Isten halott, de legalább nem volt ellenzéki.”
(közönségnevetés, majd a műsor véget ér)
A Vaklárma című filmben van egy orvosi konferenciáról szóló részlet, ott hangzik el a következő gyemekvédelem-ellenes, perturbatív metafizikai instrumentalizmust népszerűsítő párbeszéd:
.
„Lazítson el, és mondja ki a legelső dolgot, ami az eszébe jut!
.
Pina!
.
Bámulatos, a páciens meggyógyult!”