Lesz aratás
Eredeti szerző: jotunder
Kéri Lászlót hallgatom. Arról beszél, hogy a baloldali-liberális értelmiségi elit számára mennyire nehéz volt azt megélni, hogy nincs rájuk szükség. De most talán.
Kéri Lászlót nemrég egy igen érdekes listán láttam. Köztársasági elnökként számít rá Tóth Zoltán “szakértő”, akire szintén nincs szükség, és ezt láthatóan még nehezebben éli meg, mint Kéri.
Kéri, Lengyel, Petschnig Mária Zita és a többiek, akikre nincs szükség, a rendszerváltás környékén tűntek fel, amikor ezeknek az értelmiségi szerepeknek még volt valamennyi értelmük. Az azóta eltelt szűk negyedszázadban mintha semmit sem változtak volna: ma is azt és úgy mondják, mint akkor.
Zárójel kinyit. Anyámék kéthetente küldtek nekem újságcsomagokat. Akkor egy kollégiumban laktam, a préri közepén, Amerikában. A rendszerváltás idején számomra nagyon sokat jelentettek ezek az emberek, és hogy még több olvasót botránkoztassak meg, sokat jelentett az Orbán Viktor és a Deutsch Tamás is. Még emlékszem arra is, amire már tényleg senki sem akar emlékezni, én sem igazán, amikor Bayer Zsolt szimpatikus és teljesen liberális újságíróként reklámozta a Demokratikus Chartát. Zárójel bezár.
Ők is azok közé tartoznak, akiket Orbán Krisztián a Féltudású Elitbe sorolt. Körösényi András pedig egyszerűen kirakta Kéri Lászlót a politikatudományi intézetből. (Fogalmam sincs, hogyan játszották le valójában, lehet, hogy megegyeztek valamiben a végén, esetleg bíróság előtt, de tény, Kéri már nem intézeti kutató. Nem tartozik ide, de Körösényiék elérhetővé tették a Trendek a magyar politikában című kötetüket, ha valakit érdekel itt megnézheti)
A fiatalok, Plankó Gergő korosztálya a lehető leghatározottabb formában jelezte: ők is úgy gondolják, hogy Kériékre már semmi szükség sincs. Nincs szükség arra a tudásra, arra az értelmiségi szerepre, amit az “öregek” képviselnek. Az a bizonyos fotó, amihez én megértőbben viszonyulok, mint szempontpuska, szintén erre utal.
Ha az Olvasó figyelmesen olvassa a posztot, és miért tenné, esetleg feltűnhetett neki, hogy valójában nem írtam le a saját véleményem Kériékről. Az én generációm valahogy beszorult az övék meg a 444.hu-nemzedék közé. Én már értem, amit a fiatalok mondanak, de még képes vagyok megértéssel hallgatni Kériéket. Főleg azért, mert tudom, hogy milyen nehéz a megújulás, hogy az nem feltétlenül elhatározás kérdése. Azt is látom, hogy a Kériéket véglegesen kiszorítani igyekvő generáció mintha még nem rakta le volna le az asztalra azt, amivel meghaladhatná az “öregeket”.
Kéri László semmivel sem gyengébb intellektus, mint a milliárdos vajtollással (ez a szó mit jelenthet, még én sem tudom) megbízott Lánczi vagy pláne a sameszai, és — szemben velük — nem is egy aljós firög, whatever aljós firög means. Kériék nem gazemberek. Voltak Szárszón gazemberek, esetleg a keresztnevük emlékeztetett a Kériére, de ők nem azok. Ők jót akarnak, én legalábbis azt gondolom. De már sohasem lesz rájuk szükség.
@Vitéz Kőbányai Világos:
megyünk bele a poszt-modernbe. Az meg ilyen forradalmi jellegű, vagy mi. ‘”
?
@Vitéz Kőbányai Világos: A “szükség van rá” a politikával való szimbiózist jelenti. Kérire punditként a médiában lehet kereslet (tegnap ott sétált el mellettem PMZ-vel együtt a Nemzetibe menet), komoly kereslet, amit bátran lehet “szükség rá”-nak fordítani, csak itt nem erről volt szó.
@Wintermoots: Forradalom, itt a radikális korszakváltás értelmében. Az új úgy váltja fel a régit, mintha nem a régi szerves utódja lenne, hanem valami teljesen új.
@jotunder: Oké, akkor nem értem, mit keresnek itt pl. Heller ösztöndíjai,
@Vitéz Kőbányai Világos:
ez rendben, de akkor sem értem mit akarsz mondani. két értelmiségi szerepről írtál, az elsőt értem, a másodiknál meg valamilyen szerkezetváltásról beszélsz, de hogy milyenről azt nem írod le:)
@Wintermoots: Attól függetlenül, hogy az első szerep megmarad, épp megszűnőben van az, hogy akik az elsőhöz tartoznak, automatikusan kapják vele a másodikat is.
@Vitéz Kőbányai Világos:
ja, értem.
ez a változás nem baj, szerintem.
@Wintermoots: Nem állítom, hogy baj. Azt állítom, hogy lehet, hogy helyesebb (hűűű de óvatos vagyok) az akadémiai résztől külön kezelni.
@Vitéz Kőbányai Világos:
de hát ez egyértelmű
@aronsatie:
Igen, most fején találtad a lényeget!
Ha a hívatlan izé suháng, akkor az egészből őgy lehet a legjobban kijönni, hogy “Úgyis csak ezért evett ide a fene, nesze, vidd az egészet” rikkantással a fejére a tányér pörköltet.
Nem rajta fognak röhögni.
@alte trottel: @aronsatie: Túllihegitek… Én csak megkérdeztem volna jó hangosan, hogy minden újságíró/blogger/publicista hallja: “Nem emlékszem, hogy a Blikk is kapott volna meghívást.”
Egyszerűen oda kell sorolni, ahova a “munkája” alapján beárazta magát!
@Vitéz Kőbányai Világos: Heller Agnes neve nem szerepel a posztban. Valaki megjegyezte, hogy nehez eset. Szerintem meg, nem baj, hogy nehez eset.
@acs63:
Nem értek egyet.
Ti itt mind roppant mód művelt és okos emberek vagytok (kivétel az a néhány bérborz) de vajmi kevéssé ismeritek az átlagos HHH nagyszittyamagor furkót.
Az általad javasolt megoldáson enyhe félmosolyra húzódik néhány roppantul okos és művelt, roppantmód decensen egyrészt-másrészt száj, viszont a firkoncok simán szétkürtölik: “Fajkaszházihoz már a Blikk se megy el!”
A pörköltszaft viszon az ami. (v.ö.:krumplileves) Azt nem lehet lemosni. (in vivo is nehéz)
@alte trottel:
népmegvetés
@Wintermoots:
Bocs, ez most nem _EGÉSZEN_ világos.
Kit vet meg a nép és miért?
@alte trottel: Én még emlékszem egy zsíroskenyér-akcióra. Érdekes módon, a_nem_”roppant mód művelt és okos emberek” is megértették a célzást…
(Amúgy meg nem “Fajkaszházihoz már a Blikk se megy el!”, hanem “Fajkaszházit nem érdekli a Blikk-színvonalúak véleménye”. Nem ugyanazt jelenti a két mondat…)
Konkrétan melyik szervezet melyik évi akciójára emléxel? De hagyjuk! Nem számít. Én emléxem a vörösiszap károsultak javára volt gyűjtésre is, és emléxem, hogy hány százezren vonultak hetekig “Köcsög tolvajok, vissza a pénzt!” táblák alatt. Ugye te is? És majd nézd meg, hogy ezek után az két lábon járó guppik hány milliárdot telefonálnak vikucék zsebébe MOST, merugyi “A Főd fennállása óta legnagyobb áááááárvizz!”
És emléxem, hányan álltak sorban hajnali 4kor, hogy leszavazzák a vizitdíjat és nem győzök kerülőutakat keresni, hogy a sokmilliós tüntetéseket elkerülhessem _MOST_.
@alte trottel: Csepelen, a II-es kapuval szemben volt egy szobor…és nem nagyon találták meg a “szervezetet”… 😛
Finom célzás volt, de mindenki értette, nem volt rongálás, festékkel leöntés, mégse kellett magyarázni.
De tényleg hagyjuk!
Te ilyenekre még emléxel? Hiszen az olyan rég volt, hogy még csak a második nejeségemnél tartottam!
Az úri és proli közönség jót röhögött rajta, volt pár túlbuzgár röndér akiket a saját főnökeik tettek takarékra, az aktát “ad” tették oszt kalap.
@aronsatie: De, alighanem. És már rég kezdődött ez nálam, pl. a Demokratikus Chartát is rüheltem. Nekem a Krassó volt a baloldali.
@acs63: Félreérted. Nem állítottam, hogy ez lett volna a teendő. Csak internetszerte vetik fel, hogy a humorista bácsi miért nem kezelte a helyzetet humorosan. Ez szerintem hülyeség. De ha már egyszer, ugyan mi lett volna a humoros válasz, ha nem a moslékkal/pörkölttel leöntés? Mármint ami azoknak is humoros, akik ezt egyáltalán számon kérik? Mert ez a Blikkre hivatkozás aligha felelne meg nekik. Minimum gyenge válasznak tartanák.
@Bebes: Krassónak rendben volt a humora? Mert nem értem, hogy jön ide, hogy neked Farkasházy nem lehet baloldali.
@Geo_: Hankiss csak szépen kért mindenkit, hogy találjuk ki Magyarországot. Közösen találjuk ki: jobb és baloldal, öregek és fiatalok. Jó – vörösbor melletti, vagy rizlingfröccsös – beszélgetéseken, régi nyarakra, “a múlt idő aranyágaira” emlékezve, ha öregek vagyunk, és az “új idők új dalaival betörni” ha fiatalok. Talán megbocsátható, ha mi öregek védjük Heller Ágnest, mert nekünk a hetvenes évek elején – többek között – az ő írásai jelentettek mondjuk némi gyógyírt aktuális szerelmi bánatunkra, vagy szabadsághiányunkra, mert ez ott bújkált bennünk és lassan rágott, mint a féreg, és sorvasztott, mint az italunkba csepegtetett arzén. Hallgattuk Sebőéket, Latinovitsot.
Azt mondta a minap valaki, hogy ő úgyis elmegy ebből az országból, mert itt rossz. És közben a “a balatoni nyár”-t, meg a “régi nyarakon”-t dúdolta. Nem fogjuk hagyni, hogy Cseh Tamást elvegye tőlünk a másik oldal, de mi sem akarjuk kisajátítani (nem akarunk senkit “zászlónk Petőfi”-vé választani). Nagyon hiányzik az, hogy legyen újra valaki, aki támadja a “magyar ugart”, vagy kimondja mindenki számara érthetően, hogy “növeli, ki elfödi a bajt” (bocs, ha néhol pontatlanul idéztem), és igen az a fajta letűnő kultúra is hiányzik, amit TGM képvisel, ha netán felfigyelt valaki rá: Csurka halálakor ő írta az egyik legemberibb visszaemlékezést Csurkáról.
@acs63: A Lenin szobor kezébe tett egy szelet zsíros kenyér kb. egy hadosztályt riasztott Csepel köré azon az éjjelen.
@acs63:
Egyébként azt sem egy kifinomult értelmiségi követte el.
(tipikus melóshumor)
@ATCG:
Ezt rosszul tudod. A kenyeret kora reggel eltávolították, és NEM VOLT semmiféle nyomozás! És ez volt a részükről az egyetlen épeszű megoldás. Így a rádiókabaré egy közepesen ütős számával került egy szintre és annyi.
A Mi Egyetlen Viktorunk (andco) mikor lenne képes ilyenre? (a kommentelők sorozatos följelentésével?)
@alte trottel: Lehet, hogy rosszul tudom: Csepelen a Csepeli Tervező Intézetben dolgoztam hetvenhétben. Minden nap hallgattuk a gyári hangosbeszélőn, hogy ez vagy az a gyáregység hány százalékkal teljesítette túl a tervét. A “Nagy Október” tiszteletére valami túlbuzgó brigádvezető felajánlást tett, amit persze a melósoknak kellett teljesíteniük, akik többnyire elképesztő munkakörülmények között dolgoztak. A huzalhengermű alacsony -gépi szellőzés nélküli – csarnokában a nyári nagy melegben két óránként váltották egymást a brigádok: pár percet pihenhettek a csarnok falának tövében az árnyékban, ihattak egy kis szódavizet, valószínűleg cigiztek is.
Az egyik tervezési feladatunk az volt miként lehetne – kevés pénzből – emberibbé tenni a munkakörüményeket. Az egyik lehetséges megoldás a csarnoktető megemelése volt. Gépi szellőzésre nem futotta. Ezek az emberek a november hetedikei jutalom reményében túlóráztak. Jutalmat csak a felajánlást tevők, meg egyéb funkcionáriusok kaptak. A melósnak maradt a zsíros kenyér. De látod azt inkább Leninnek adták. Egy koporsóval azért felvonultak: az oldalára felírták, hogy nyereség.
Egy kicsit azért megijedt akkori pártunk és kormányunk ettől.
Féltek a munkás-szolidaritástól. Ami akkor még megvolt. Kilencvennégyben a Kerékpárgyár tetőszigetelését javítottuk Csepelen. Beszélgettem egy munkásnővel. Azt mondta ma már mindenki csak magával törődik, az állását félti. Nincs összefogás. Azt írom: ma. Ma 2013-ban úgy lehet már a Kerékpárgyár sem létezik.
@ATCG:
Akkoriban kezdődött a “technokraták”, “pragmatikusok” előretörése.
Ugyebár a “munkásellenzék” – gáspársanyó – 72-73 tombolása kis híján padlóra tette az országot.
Azután már csak az agónia…
@ATCG: Hankiss kvázi elindított egy mozgalmat – majd kiment Ámerikába. Személy szerint persze nem hibáztatom, de ahogy már írtam, sokkal több hárulna az értelmiségre, a bölcsekre – hiszen nálunk hiányzik mind a civil és citoyen magatartás, mind a civil társadalom.
@Geo_: Igazad van. Közhely: de mindannyiunknak hozzá kellene valamit tennünk a jobbik énünkből, hogy polgárrá váljunk valamennyien. Kezdetnek elég lenne már a “Vanek úr féle” civil öntudat is.
@ATCG: Én csak Wágner urat ismerem :-))
Jelenleg ebből van kevés: mandiner.hu/cikk/20130702_chikan_attila_harom_ev_gazdasagpolitikajarol
@Geo_: Köszönöm a cikket. Ilyen tényleg sok kellene.
Vanek úr az abszolút civil Rejtő “Tizennégykarátos autó”jában, aki a légióban minden tisztnek tisztelgés helyett kalap(sapka) emeléssel köszön úgy, ahogy azt a szép polgári világban felnőtt férfiak szokták. Úgy, ahogy József Attila is megemelte Babits felé, amikor véletlenül összetalálkoztak az utcán már jóval azután a durva sértés után, amikor Babitsot egyszerűen le “dala dög” mesterezte.
“Magad emésztő szikár alak, én megbántottalak”. Mondja JA.
Chikánt, Bod Pétert, Bokrost szidta a mindenkori aktuális másik oldal, pedig ők összefüggésekben és ortodox módon látták, látják a gazdaság egészét.
@Geo_: Nem rossz, de van egy pici hibája (ami egyébként sok értelmes embernél megfigyelhető konzervatív oldalon). Nem állítom, hogy bántóan, ugyanakkor minden apróságot kihasználva “felfelé osztályozza”, menti a Fidesz-kormányt és lefelé mondjuk Bajnait. Nem lehet egyértelműen azt mondni, hogy az állítások nem igazak (pl.: “A Bajnai-kormány alatt ez a lecsúszás megállt, bár ez labilis állítás, mivel kicsi az összehasonlítási alap”), mégis jelen vannak.Ez egyfajta kínos kötelesség, vagy mifene? És sok van. Csak párat még szemelvénynek:
“ha néhány hónappal korábban kerül hatalomra, akkor az EU vélhetően elfogadta volna a magas költségvetési hiányra vonatkozó kezdeti tervet” Az EU nem ezért nem engedte a magas hiányt. A fő probléma az volt, hogy dicső hőseink még egy Széllkálmi 1.0-t sem tudtak alátámasztásul prezentálni akkor. A “kezdeti terv” de facto kimerült a “fasza csávók vagyunk, földig ér a…” típusú szófosásban. És ezt Chikán is pontosan tudja.
Ilyen a Gyurcsány EÜ, ahol elegánsan elfeljti a cuciális népszavazást (még akkor is, ha “Gyurcsányék belementek a refromkísérletekbe anélkül, hogy komoly elképzelésük lett volna a nagy egészről.”
Ez viszont igen vicces: “Ennek a kormánynak nem lehet felróni, hogy ne lenne koncepciója és bátorsága.” 😉
Összességében viszont (főképp, mikor “belelkesül”) tényleg jó. Mondhatni hiánypótló. Csak a végére teszi ki az újabb kis “kötelező”-t: “az pedig látható, hogy a 2010-es nehéz helyzetből 2014-re nem lehetett egykönnyen növekedést elérni.”
Aha. Jóvan Attila bá’. Jókat mondtál és a “mi kutyánk kölkét” nem ástad nagyon mélyre.
@ijontichy: régi mintára, idősebbek tán értik:
A Mandiner szerkesztői reform-orbánisták, Chikán pedig reform-jobboldali.
@ATCG: (Bocs, persze, hogy ismerem Vanek urat – csak azt hittem, Te is ismered Wagner urat http://www.facebook.com/wagnerzaturekmanfred?fref=ts , az Internettó-s és Indexes fórumok egykori nagymesterét.)
@Geo_:
Egy kis korrekció:
Mandinerék az Orbántörténeti Intézet.
Chikán pedig az Orbánfőiskola.
@Geo_: Én nem vagyok olyan öreg fórumozó, hogy ismerjem Wágner urat. Jó ez a reform-orbánista, reform-jobboldali párhuzamod a szocialista reformekkel. Valami ebből is kisülhet. A párbeszédből, kritikákból mindenképpen. Meg kell becsülnünk, mint ahogyan Sólyom Lászlót is , Antall Józsefet is, pedig de sokan nem szerettük a maguk idejében őket. Wágner urat a Vakapáddal, őt igen, őt mindig egyformán kedveltük.
@ATCG: A végjáték kezdetét tulajdonképpen valahova a “csepeli beszéd” idejére lehet tenni.
Én 87-ben hallottam először rendszerváltásról. A (jó kapcsolatokkal rendelkező) diri meghívta Sárközyt. Tartott egy előadást az akkortájt formálódni kezdő gazdasági jogi változásokról (GT stb). (Hehe Mit ad isten nem is oly sokára eléggé gyorsan mentünk át joint venture-be ;-).)
Utólag persze sok mnden világos lett. A gazdasághoz nem tökhülyék számára akkor már tény volt a “nem megy tovább” (illetve a tovább az a szekértábor egyéb példái).
Persze később a politikai rendszerváltás kissé későn ébredt “hősei” gondoskodtak arról, hogy a történelemkönyvekben holmi Orbánok retorikai teljesítményei legyenek.Gazdasági rendszerváltás? Az is valami? Holott az egész cirkusz belső (politikai) feltételei korántsem voltak annyira kérdésesek, mint a külsők.
Aztán amikor kezdett világosodni, jópáran felhívták a tartótisztjüket (incl. a későbbi parlament doyenje), hogy “akkor tényleg lehet pártot alapítani?”. A többit már ismerjük.
@alte trottel:
Ki(k) a Társtud.intézet?
@ATCG: valamikor, talán – 24-re nem lesz ebből semmi
@ijontichy: saját mérföldköveim:
73, olajválság – a szoc. tábor működésképtelen
80, Hiány: piacgazdaság nélkül nem megy
85: MSZMP kongresszus, megyei párt VB-tag vezérigazgatónk, mint kongresszusi küldött (hisz ki más 🙂 hazajött, és nyíltan káromkodott. Persze, a külső feltételekről nem lehetett mit tudni.
@Geo_:
egy szar rendszerből váltottunk egy másik szarra. mondjuk más lehetőség nem volt.
@ijontichy: @Geo_: 87: valóban akkor erősödtek föl a dolgok. Egy pesti öntőde és gépgyárban voltam akkor beruházó, tervező és egyéb mindenes. A gyár 81-ben vált ki az Izzóból. A Ganz Mávagból ejtőernyön érkezett az űj igazgató és a főmérnök. A nehézipar válságát, a gazdasági összeomlás jeleit mindannyian éreztük.
Anyósom, aki – nyugodjék – , zsellérlányból lett dinnyetermelő parasztasszony vasárnap reggelenként nagy figyelemmel hallgatta Csurka jegyzeteit. Tiszteltem politikai érdeklődéséért. Az egyholdas parasztcsaládból származó apósomat – “jó lesz az még valamire” felkiáltással – ő léptette be a pártba. Apósom mindig szentségelt, amikor pártbélyeget kellett fizetnie. Okosabb volt, mint anyósom, de politikailag sokkal képzetlenebb, és kevésbé érdeklődő.
87-ben egy utcánkban lakó Közgázra lány adott egy – úgy emlékszem a monori találkozóról készült anyagot – tartalomelemzést kellett belőle házi feladatként készíteniük.
87 nyarától már a Kossuth Nyomdában dolgoztam, Jó volt eelógni a főmérnöki értekezlet elől október huszonharmadikán délben és hallgatni, ahogyan Szűrös Mátyás az erkélyről kiáltja: “Magyarország államformája mától köztársaság; majd este ugyanott sétálni a kövezetre, aszfatra rakott gyertyák mellett boldogan és izgatottan beszélgető, csodaváró tömegben. Itt-ott felhangzott a “ruszkik haza”.
Akiket tartótisztekkel vert meg a sors nyilván nem voltak ennyire boldogok. Pár hónapra rá a nyomdánkban nyomni kezdték Pozsgay elnökválasztási plakátjait. Szűrös Mátyás vajon mit gondolt magában, amikor látta, hogy “előttem az utódom”? És Pozsgay, amikor utóbb kiretusálták a lakitelki sátorban készült fényképről?
A változások jelét már jóval előbb érezhettük. Kamaszként még nem sokat érthettünk az “új gazdasági mechanizmusból”, Liskáról akkoriban még nem is hallottam. A hetvenes évek elején a folyóiratokból (Világosság, Valóság, Kritika) már sokmindent megsejthetett az, akinek volt füle a hallásra, szeme a látásra. A 72-es 73-as március tizenötödikék. Szelényi előadásai. Heller Ágnesék kiutasítása az országból. A Balázs Béla Studió dokumentumfilmjei, a táncházak, néprajzi klubok, Latinovits szavalása, az Illés számok, a Sipoló macsakakő, író-olvasó találkozó Sánta Fernccel, Cseh Tamás dalai: “Lámcsak, nekünk is voltak szép emlékeink”.
@Geo_:
Tömjénzsóti & a Lapostulok.
@ATCG: Közgázra lány: Közgázra járó lány
@aronsatie: Krassónak nagyon rendben volt…
Le lehet szállni rólam, miután elismertem, hogy túltoltam a biciklit, és szánom-bánom.
Komolyra fordítva a szót: valóban nem olvastam Hócipőt, nem hallgattam Rádiókabarét, sőt, az index vécés cikkét sem olvastam. Nem érdekelt. Szárszó sem érdekelt. Az ügy utóélete verte ki nálam a biztosítékot: elkeserítő, hogy ezek az emberek nem tudják, mi és hogyan folyik a neten, sőt a jelek szerint még a környezetükben sincs olyan ember, aki szólt volna nekik, hogy erre nem szabad reagálni, mert azzal csak életben tartanak és felduzzasztanak egy ilyen hecces/mémes dolgot, ami magától 1-2 nap alatt nyomtalanul hal el és fúj ki.
@ez a Kígyó éve: Erre hadd ne reagáljak.
Inkább küldök neked egy szép képet az én “érpataki haveromról”:
lvnte.tumblr.com/post/54419470024/a-xxi-szazadi
@Bebes: Szerintem ezt fordítva látod. Az álneves kommentelés, a facebookos fotómegosztás, a privátszféra önkéntes(?) feladása (illetve a másikéba való belegázolás) nem veszélytelen és az internet árnyoldalai közé tartozik. Érthető, ha valaki, aki éppen a szenvedő alanya, ezt rosszul kezeli. Jó lenne, ha nem válna (még inkább) újságírói normává ez a fajta bunkóság, mert ebben a történetben ez az elítélendő, és nem a reakció.
@Bebes:
Muszájzakóért kiált.
@aronsatie: Én nem elítélem (sőt, nagyon is megértem a reakciót), hanem kontraproduktívnak tartom, és üdvös lenne, ha közírók, közszereplők tisztában lennének ezekkel a dolgokkal. Egyrészt a saját érdekükben, másrészt a “köztéri légszennyezés” miatt. arra értem, hogy ha egy ilyen alja dolog (mint pl. a 80 éves Heller kilátszó hasa) körül beindul az öngerjesztő habosítás a neten, azt hetekig szagolhatjuk.
Pázmány és Bornemissza politikai és vallási ellenfelek voltak, de abban mind2 szó szerint megegyezett, hogy nem jó az szart keverni, mert felbüdösödik.