Lúgosítás*
Eredeti szerző: Pásztörperc
E cikk eredeti változatát a Környezetvédelem.co.hu internetes lapnak írtam, még tavaly. Ottani írásaimat a jobb oldalsávban, a „P/c szerint a világ” rovatba kattintva olvashatjátok; a két utolsó azonban nem jelent meg (ez egyúttal azt jelenti, hogy a jövő héten hozom a másikat). Naszóval:
Nagy divatjaink egyike a „lúgosítás”. Most éppen a mi jobb oldalsávunkban is láthattok egy ilyen reklámot. Nem mi választottuk, de aktuális. Hogy lássuk, miről is van szó, rákerestem a „szervezet savas lúgosítás” kombinációra, és most ideidézem, hogyan is kezdődik az első öt találat egyaránt fennhéjázóan magabiztos szövege.
1. „A szervezet túlsavasodásának okai gyakran a mindennapi életben keresendők; napjaink átlagemberének életformája óhatatlanul az egészséges lúgos kémhatástól, a savas irányba tolja a szervezetet, elsősőrban az egészségtelen táplálkozásnak, az élvezeti cikkek fogyasztásának, a mozgásszegény életmódnak és a kevés friss levegőnek köszönhetően. A szervezet lugosítása a mindennapi életünk alapja kellene, hogy legyen, ugyanis táplálkozásunk során általában kevés figyelmet fordítunk az olyan bázikus hatású táplálékokra, mint a zöldségek.”
2. „Sokszor érzed magad kedvetlennek, fáradtnak? Sok stressz ér?… Valószínűsíthető, hogy szervezeted túlsavasodott. A természetes sav-bázis egyensúly megbomlott és szervezetünk tiltakozik, a káros savak pedig letargikussá tesznek minket.”
3. „LÚGOSÍTÁS APRÓ LÉPÉSEKBEN LEHET A HOSSZÚ ÉLET TITKA. …A legjobb védekezés, ha teste elsavasodott (reflux tünet), esetleg már betegségek is kialakultak, lúgosító étrendre, teázásra a helyes táplálkozás megválasztására áttérni.”
4. „Az elsavasodást közvetlenül nem lehet betegségnek nevezni. De nagyon sok betegség okozója. Ha komoly egészségi probléma merül fel, kérjük meg házi orvosunkat, hogy vizsgáltassa meg a vérünk pH értékét. Ez a legbiztosabb vizsgálati módszer. A tökéletes pH érték 7.365 a vérben.”
5. „Az egészség teljes helyreállítása a képen látható Dr. X.Y táplálkozástudós, mikrobiológus 15 éves kuatómunkával kifejlesztett forradalmian új módszerével, a pH Csodával… X. Y. kisérletei során bebizonyította, hogy a lúgosan tartott szervezet egészséges. Minél jobban elsavasodott valakinek a szervezete, annál több betegség támadja meg.”
Ezen, tájékoztatónak álcázott, szemérmetlen reklámszövegek elképesztő helyesírási hibáit megtartottam, és amennyire lehetett, fogalmazásuk sajátos báját is igyekeztem megőrizni. Úgyhogy tekintsük át ezt az egész szószt még egyszer, és mondjuk kórusban:
MAR-HA-SÁG!!!
Kezdjük a dolgot onnan, hogy „a szervezetnek” nincs pH-ja. A gyomorsav például nagyon savanyú; ha nem lenne az, nem tudnánk megemészteni a táplálékot (mármint azt a részét, aminek lebontásához savas közeg kell — a vékonybélben enyhén lúgos a pH, mégis emésztünk). A különféle sejtfolyadékok pH-ja 6,9–7,4 közötti.
Bár ez az idézetek rövidsége miatt nem látható, az öt tájékoztatóból csak három (némi jóindulattal négy) tisztázza, hogy valójában nem is a „szervezet”, hanem a vér pH-járól beszél. A ködösítés szükségessége nyilvánvalóvá válik abban a pillanatban, amikor tisztázzuk, hogy a vér pH-ja csak igen szűk tartományban (7,33–7,43) változhat. A vér elsavasodása valóban nem jó: 7,35 alatt már panaszokkal jár; 7,2 alatt súlyos, akár halált is eredményezhető keringési és tudatzavar alakul(hat) ki.
Táplálkozással, az étrend megválasztásával azonban a vér pH-ja nem befolyásolható: egész egyszerűen nem. Egyáltalán nem, és ezt viszonylag könnyen beláthatjuk. Mi történik ugyanis azzal az étellel, amit megeszünk-megiszunk, hová is kerül az? Hát a gyomorba, és ott találkozik azzal a bizonyos gyomorsavval, aminek a pH-ja 2 körül van — különben nem tudnánk emészteni (lásd fent). Az étel és a sav keveredése persze csak ritkán optimális, elvégre a gyomor nem „tudja”, mit és mennyit fogunk enni — amikor belépek a vendéglőbe, még én se tudom, hogy mit rendelek tíz perc múlva. Ezért aztán előfordul (és most durván leegyszerűsítem a folyamatot), hogy több az emésztendő étel, mint a lebontásához kellő sav: ezek azok az úgynevezett „nehéz ebédek”, amik „megterhelik a gyomrot” (ahelyett, hogy lúgosítanának, a fene essen beléjük…). Ezeket bizony sokáig lögybölgetjük odabent, amíg csak elég savat nem tudunk termelni a lebontásukhoz. Megesik fordítva is, hogy rendszeresen több odabent a sav, mint amennyi kéne, de ilyenkor sem a vér savanyodik el: ez az a bizonyos gyomorsavtúltengés, ami ellen a „hivatalos” orvostudomány már hosszú évtizedekkel ezelőtt kidolgozta a maga kis savlekötő szereit — mint ahogy a csaknem épp oly gyakori savhiány ellen is.
1. ábra**: A nyelőcső, a gyomor és a belek (itt csak a vékonybél eleje látszik)
Hogy mik az emésztés termékei: mi az, ami a belekből felszívódik, az persze függ attól, hogy mit ettünk-ittunk-emésztettünk. De ha ez ténylegesen befolyásolhatná a vér pH-ját, akkor az naponta, sőt, napszakonként ugrálna össze-vissza, attól függően, hogy most éppen a kakaót reggeliztük-e kaláccsal vagy a tükörtojást sonkával, uborkával. De nem: a vér pH-ja stabil — olyannyira stabil, hogy a vegetáriánus indiai szekták tagjaié nem különbözik a halász-vadász népekétől, például a jégmező mellett élő eszkimókétól. Tehát mi az, aminek a pH-ja a tápláléktól függően változik? Hát a vizeleté: ahhoz, hogy a vér pH-ja ebben a nagyon szűk tartományban maradhasson, ki kell üríteni a fölösleget, akár sav az, akár lúg. Meg is tesszük: a savanyító szénsavat (H2CO3) vízre és széndioxidra bontjuk, majd utóbbit kilélegezzük, a lúgosító ammóniát (NH3) pedig a vese választja ki. Tehát ha sok nyers zöldséget eszünk, nem a vérünk lesz lúgosabb, hanem a pisink — mint ahogy az ecetes uborkától is az lesz savanyúbb. Ha az ételek savanyítása egészségtelen lenne, azt egyrészt ösztönösen kellemetlennek találnánk, másrészt az ilyesmivel próbálkozó kultúrák versenyhátrányba kerülve már régen kipusztultak volna. A helyzet ennek ez ellenkezője: a tartósító eljárások — így a savanyítás is — javítják a versenyképességet.
A lökésszerű, erőteljes hatásokat a szervezet különböző pufferek bonyolult rendszerével tompítja — különben akár bele is halhatnánk, ha a hőségben betonozva éhomra meginnánk két liter limonádét.
2. ábra: Edgar Cayce 1910 októberében
3. ábra: A Cayce-kórház az USA Virginia államában
A „lúgosítás” — amint ez látnivaló, egyszerű belátással is tökéletesen hülye — „elméletét” alighanem egy bizonyos Edgar Cayce (1877–1945) fogalmazta meg az önmagáról elnevezett Cayce-diéta lényegeként (az elsőség itt vitatott, mert Cayce több kortársa is próbálkozott hasonló eszmékkel és megélhetéssel). Hírnevét a XX. század végétől napjainkig aktív Robert O. Young (1952–) természetgyógyász: A pH csoda című könyvsorozatának köszönheti.
4. ábra: Robert O. Young
Youngnak nincs orvos végzettsége, és egyetlen tudományos publikációja sincs. A könyveit végigszenvedő szakemberek sorozatban állapították meg, hogy egészen alapvető kémiai és élettani ismereteknek is híján van; mikrobiológiai ismeretei a XIX. század szintjén rekedtek meg. Young és követői „mikroszkópos vérvizsgálat” alapján adnak tanácsokat az elsavasodástól rettegőknek — ezt a módszert sehol sem ismerik el megalapozott diagnosztikai módszernek; legálisan nem is használható. A fentiek okán Young ellen több eljárást is indítottak kuruzslás miatt. Nem tudok róla, hogy bármelyik is eljutott volna a jogerős ítéletig, mindenesetre ez a tény paradox módon csak használ a meg nem értett zseni pózában tetszelgő áltudósnak.
Végezetül szögezzük le, hogy a lúgosítás nem amerikai találmány, csak az „elmélete” az. A gyakorlatban az elméleti sallangoktól éppen hogy megtisztított eljárást nálunk, Magyarországon próbálták ki, irodalmi élményeim szerint jellemzően az elszeretett, majd cserbenhagyott cselédlányok, akik ezután nátronlúgot ittak. Bele is haltak rendszeresen: ne kövessük példájukat!
* részben Csupor Dezső: El vagyunk savasodva? (In: Kovács Lajos (szerk.): Száz kémiai mítosz. Tévhitek, félreértések, magyarázatok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. ISBN 978 963 05 9164 5 p. 314–318.) tanulmánya alapján.
** Képek: Wikimedia Commons
@aronsatie: Mégegyszer, ha nem értenéd:
Nem az a kérdés, hogy neked megfelel-e a törődés.
@legeslegujabbkor: Hanem?
@Tgr:
2007. október 26-án vált jogerőssé egy korábbi ítélet, amelyben három évre eltiltották a szülészorvosi munkától (hozzátéve, hogy szülésznőként továbbra is kísérhet szüléseket).
A perben két esetről volt szó; az egyik 2003 decemberében, a másik 2007 szeptemberében történt.
Már az is igen fura, ami a Fővárosi Ítélőtábla 2012. február 10-i ítéletének indoklásában szerepel:
„Az elsőrendű vádlott esetén (a bíróság) figyelembe vette azt is, hogy korábban, hasonló bűncselekmény elkövetése miatt már mellékbüntetésként foglalkozástól eltiltotta a bíróság. … Ezeket a cselekményeket ezt megelőzően követte el, de már az elsőfokú, nem jogerős határozat, illetve a másodfokú nem jogerős határozat meghozatalát követően.”
Tehát a szülészorvosi munkától való eltiltása sem volt jogerős,
és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a szülésznői munkától meg egyáltalán nem tiltották el.
A média ezek után terjesztette el az általad linkelt „változatot”.
@aronsatie:
: )
Igazad van, megnéztem.
Nem 3500.
Hanem 3700.
Nahát. És pontosan mi az a 3700?
Ennyi gyerek született Gerébék otthonszüléses praxisában.
A 2007-es eltiltás óta pedig úgy 200 körül; tehát abban tényleg igazad van, hogy inkább azt kellett volna írnom: ezért nem 200 per folyik ellene.
@dogfüggő: Mióta született ennyi?
Azt hiszem, 1989-ben született az első baba.
@dogfüggő: Megnéztem Geréb életrajzát, 1994-ig Szegeden dolgozott szülészként, mégpedig kórházban. Sőt, az egész otthonszülés dologgal 1990-ben ismerkedett meg. Így az 1989 kicsit valószínűtlennek tunic. Nincs arra vonatkozólag pontos adatod, hogy mikortól számítandó az a 3700?
http://www.szules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=286:dr-gereb-agnes-eletrajz&catid=43:babak&Itemid=60
„1989-től: Független bábának vallja magát, ekkor kísérte az első magyarországi otthonszülést. Azóta kb. 3.500 otthonszülésnél volt jelen független bábaként.”
@dogfüggő: Kicsit fura ez, mert 1994-ig kórházi szülészként dolgozott, túl sok ideje nem lehetett másra, pláne Szegeden. De ám legyen, így 1989-től 18 év alatt 3500 szülést vezetett le „otthon”. Nem lesz az egy kicsit sok? 194 jut átlag egy-egy évre, azaz jó esetben minden másnap ment otthonszülésre. Ráadásul minimum 94-ig mellékállásban.
@aronsatie:
Nem is kicsit sok; nagyon sok.
Csak nem lesz, hanem volt.
@dogfüggő: Sőt, hihetetlenül sok. Van erre valami bizonyíték, vagy egyszerű „bemondásos” adat?
@aronsatie:
Hogyne lenne.
Aki Gerébékkel akar szülni, annak előtte részt kell vennie egy tanfolyamon, erről van dokumentáció névvel-címmel (le is foglalta a rendőrség); és persze van külön dokumentáció a szülésekről is (ezt is lefoglalta a rendőrség).
@dogfüggő: Ez nem megfelelő bizonyíték. Az összes csodaszert ajánlja Péter Kecskemétről vagy Pál Dunaújvárosból, ez nem jelenti, hogy ők léteznek. Kétlem, hogy a rendőrség mindenkinek utána járt volna. Te tényleg elhiszed, hogy átlag minden másnap, néha minden nap felkerekedett, alighanem többedmagával, és kivonult valahová szülést „kísérni”? Tizennyolc éven keresztül?
Hát… ha a nyomozás rendben lévőnek találta, és a bíróság is elfogadta hiteles dokumentumként, akkor én is elfogadom.
Persze én olyan naiv vagyok, hogy még a kórházak hasonló dokumentumainak is hiszek.
@dogfüggő: Mit jelent, hogy elfogadta „hiteles dokumentumként”? Nyilván nem járnak utána 3500 állítólagos esetnek, legfeljebb azoknak, amiből baj lett. Nem is szerepel a vádpontok között, hogy kozmetikázta a rezüméjét.
Kórházi orvostól is gyanúsan sok lenne ennyi szülés, pedig ott helybe jön a kedves vendég, és nagyüzem van.
Hogy jutottatok a lúgosítástól Gerébig? 🙂
Ha még nem volt a 700+ hozzászólásban, akkor itt van Vágó István nemrégi műsora a témában:
fixhd.tv/videotar/lejatszo/1492
@somewhat damaged: Javasolták, hogy írjak az otthonbanszülésről is, én meg visszautasítottam. Erre föl önállósították magukat…
@aronsatie:
@aronsatie:
Na ne viccelj már…
Ha Geréb leejtene egy banánhéjat, még le sem hajolna érte, és már föl lenne jelentve súlyos közveszélyokozásért.
Tudod, mi ellene az egyik vád?
Okirathamisításra való felbujtás.
Az történt, hogy az egyik – egyébként teljesen komplikációmentesen született – kisbabát nem a megfelelő kerületben jelentették be anyakönyveztetésre, mert a mamának Geréb Ágnes azt mondta, hogy a XII. ker.-ben sok a macera az ilyen renitensek anyakönyvezésével; a családnak meg szüksége volt a szociális juttatásokra.
@dogfüggő: Az otthonszülés marginális jelenség, de sajnos a potenciális érdeklődők túlságosan egybeesnek azokkal, akik ha kell hajlandók letenni a borítékot az orvosnak, hogy a szülés normális körülmények között történjen. Geréb egy nagyon komoly piacot veszélyeztet, gondolom nagyjából tudod mennyibe kerül egy szülés (nem arra gondolok amit az OEP fizet a kórháznak), csoda hogy lábbilinccsel megúszta a tárgyaláson és nem vitték a kamerák előtt szákpecekkel, mint Hannibal Lectert.
@tollaszerge:
Az otthonszülés bizony igen veszélyes dolog.
Súlyosan veszélyezteti a kórházi szülészek presztízsét.
(Persze a pénztárcájukat is, de azt inkább közvetve, a presztízsveszteség miatt.)
@Igényes: na tessék, valaki megint kiposztolta ezt a bejegyzést, és megnéztem, mi folyt még itt. Megnyugtatlak, nem félek, csak ki nem állhatom az okoskodó álmegvilágosultakat, akik azt hiszik, hogy tudnak mindent, ám egyfolytában elfeledkeznek arról, hogy a „megvilágosult” emberek alapvetően alázatosak, és nem cinikus faszkalapok.
@dogfüggő: Nincs összefüggés. A nyomozás szempontjából lényegtelen, hogy a nyilvántartása valódi neveket és eseteket tartalmaz-e. Úgysem tudnak utána járni, és aligha kötelessége a pontos nyilvántartás.
A 3500 eset minimum valószínűtlen. Kórházi szülésznek is elég szép mennyiség lenne 18 év alatt, de annak, aki házhoz megy, leginkább lehetetlen.
Nagyon rossz érv az otthonszülés mellett az egész szülész-nőgyógyász szakma besározása. Egyrészt képtelen összeesküvéselmélet, másrészt nem használ Geréb renoméjának, ha valamennyi egykori kollégáját pénzéhes kóklernek állítod be. Nem ismerek ugyan túl sok szülészt, de akit viszont igen, egyik sem érzi fenyegetve se a presztizsét, se a pénztárcáját. Viszont érvekkel képes alátámasztani, hogy az otthonszülés miért nem veszélytelen.
@aronsatie:
Akkor ezzel is oda jutunk, mint a statisztikával: nem érdemes adatot idézni, mert hát lehet, hogy hazudott, aki leírta.
Innentől tényleg hitvita van.
Illetve az lenne, ha valaki amellett is érvelne, hogy felelősségteljes anya csakis otthon szülhet.
A második bekezdésed megint azt az érzetet kelti bennem, hogy valaki mással vitázol.
@dogfüggő: Adatot „idézni” nem jelent bizonyítást. Az csak egy állítás. Minden adatot forráskritikával kezel az ember. Ez az adat, mint írtam, valószínűtlen.
Te minden adatot bemondásra elhiszel?
Még nem vetted észre, hogy egyes állításaiddal megsértesz embereket? Mert ahhoz képest elég érzékeny vagy. Hogy-hogy valaki mással vitázom?
Speciel ebben az évek óta húzódó és folyamatosan vitatott ügyben, ahol a szemetesben talált sajtpapírt is hónapokig vizsgálta a rendőrség, ahol mindkét oldal mindenféle szakértők sorát vonultatta fel, és amely mindenféle bírósági fokokat megjárt már – hát itt egy mindeddig senki által meg nem kérdőjelezett adat szerintem maga a megtestesült hitelesség.
Legalábbis ennél hitelesebb adat nemigen létezhet.
Lehet nem elhinni, hát persze; de akkor tényleg csak szépirodalmat érdemes olvasni…
De bizony, sajnos volt már olyan, hogy megsértettem embereket – nem gyakran, és olyankor is hamar megbántam. Ezúton is elnézésüket kérem.
Viszont ezekről az esetekről te nemigen tudhatsz… : )
Utolsó mondatodra:
azért gondolom, mert a stílusodból érzem, hogy valakivel vitatkozol; az illető alighanem az egész szülész-nőgyógyász szakmát besározta, hogy így érveljen az otthonszülés mellett, ráadásul Geréb valamennyi egykori kollégáját pénzéhes kóklernek állította be.
Ez az illető biztosan nem én voltam.
„Az otthonszülés bizony igen veszélyes dolog.
Súlyosan veszélyezteti a kórházi szülészek presztízsét.
(Persze a pénztárcájukat is, de azt inkább közvetve, a presztízsveszteség miatt.)”
De bizony hogy igen. Sértő inszinuáció. Az általad ismételten hangoztatott, rutinszerű oxytocinhasználat nem kevésbé. Mondjuk az direkt, hogy is mondjam, valótlanság.
Te nyugodtan gondolhatod, hogy otthon vagy otthonban a legjobb dolog szülni, és főleg Gerébbel, akit a tehetségtelen és irigy kollégái kicsinálnak, de az ismert tények a következők:
1. Gerébnek vannak minimum gyanús esetei, melyekben a szakértők szerint egyértelműen mulasztott, a gyerek meg meghalt.
2. Gerébet egyszer már eltiltották tanult szakmája gyakorlásától, mely tiltást teljesen figyelmen kívül hagyva folytatott mindent úgy, ahogy addig, csak dugiban.
3. Ha a közreműködésével végbemenő szülésnél komplikáció merül fel, hivatja a mentőket, ő meg egyszerűen lelép oszt jónapot.
4. Híveivel és munkatársaival úton, útfélen terjeszti, hogy mennyivel jobb a statisztikája, mint egykori kollégáinak. Ehhez egy első, második és harmadik pillantásra is fantasztikus születésszámot adnak meg, a rosszul végződött eseteknek meg csak azt, ami nyilvánosságra került. Aztán ezt hasonlítják a kórházi perinatális halálozási statisztikával, ami egészen más, és győztesnek nyilvánítják magukat.
Szíved joga, de én ebben a nőben nem bíznék. Megszállott, és ebben a kérdésben nincs helye a megszállottságnak.
Se nem sértő, se nem inszinuáció; egyszerű, tárgyilagos megállapítás.
—
Na igen… Gondolni, azt szabad… : )
De nem gondolom.
Azt gondolom, hogy van, akinek ez jó, van, akinek meg az.
—
Az ÁLTALAD ismert tények, ugye,….
@dogfüggő: Tárgyilagos megállapítás. Perszepersze. Hát akkor itt és most befejeztük. Eddig is épp eléggé visszaéltünk a blogszerző türelmével.
Én ezt az írást kitörölném, helyére beilleszteném azt a megjegyzést, hogy egy hacker átírta a jelszót, és berakta ezt a cikket…
Csupor Dezső ugyan azt írja, gyógyszerész, de azt is írja, hogy tudományos folyóiratokban nem közölnek hülyeségeket. Nos, a sav-bázis egyensúly és a táplálék közti összefüggésről be tudnék linkelni vagy 100 írást ilyen forrásokból… Kiktől? Egyetemi kutatóktól…
Kezdjük onnan, hogy már KETTŐ, azaz a nullánál pont KETTŐVEL több nemzetközi konferencia volt a sav-bázis egyensúly táplálékkal befolyásolásáról, és az egyensúly, azaz végső soron a táplálkozás és a betegségek közötti összefüggésről, megelőzésről.
Az első konferencia egyik anyaga a témakör felmerülése, és a kutatások története. Ezt idelinkelem, hogy lássuk, nem Cayce és Young… De ha nem ismernénk a konferencia anyagát, akkor sem kéne olyan természetgyógyászokra hivatkozni, akik teszik a dolgukat, miközben esetleg elméleti hülyeségeket hangoztatnak. Aki minimális érdeklődést akarna mutatni, megnézné Dr Oláh Andor műveit. Na, ott le is van írva a mechanizmus…
Ki írta a lúgosítás történetéről szóló írást? Prof Dr Manz, a dortmundi egyetemről… Íme: http://www.saeure-basen-forum.de/pdf/symp2001/manz.pdf
A következtetést mindenki levonhatja.
@Sztrogg: „…akkor sem kéne olyan természetgyógyászokra hivatkozni, akik teszik a dolgukat, miközben esetleg elméleti hülyeségeket hangoztatnak.”
Aha…talán, ha nem hangoztatnának elméleti hülyeségeket…
Nemzetközi konferencia volt már ilyen is
The International Conference of Witches Warlocks & Ghouls
meg ilyen is
International Conference on Creationism (creationicc.org/)
sőt, ebből most lesz a hetedik a nyáron.
@acs63: Megmagyarázom. De ne felejtsük el a lényeget. A lényeg az, hogy ez a cikk itt fentebb kutatások eredményeit hagyja figyelmen kívül. indokaival ne foglalkozzunk.
Második lényeg az, hogy nem erre az esetre írtam a természetgyógyászok kijelentésének elemzéseit feleslegesnek ítélő mondataimat.
Ami a természetgyógyászok állításait illeti, arra gondoltam, hogy kár tudományos célú elemzés kiindulópontjául olyan kijelentéseket venni, amiknek esetleg semmi közük a valósághoz, miközben bizonyos célokra egészen jól alkalmazhatóak, például képszerűek, és laikusoknak megfelelőek – de UGYANAKKOR azok, akik ezeket hangoztatják, cselekedeteikben kifogástalanok. Ilyen például a népi csontkovácsok elképzelése a saját munkájukról, miközben a fogásaik igen hasznosak tudnak lenni. Vagy az akupunktúra, ami sokak szerint használ, a hozzá rendelt csakrásdi meg meridiánosdi meg halál nagy marhaságnak tűnik.
@ámbátor: Létfontosságú a humor, köszi a bejegyzésedet.
@Sztrogg: Nézd, én mindig hangoztatom, hogy kommentben nehéz kifejteni a mondanivalót, de amit most írtál, az tömény hülyeség.
Amiket írsz, az minden kókler kézikönyvének alaptétele: „Sértődjünk, ne az adott kérdésre válaszoljunk, tereljünk és hivatkozzunk féligazságokra egységként.”
(Szerintem ámbátor komolyan gondolta a megjegyzését. Én sem esem hasra csak a külsőségektől.)
@acs63: Épülésemre, lécci, jelöld meg, melyik állítások melyik mondatrészemre vonatkoznak.
Ámbátor mit gondolt komolyan? Amiket én belinkeltem, azokon elhangzott előadások megjelentek tudományos folyóiratokban. Persze azt elismerem, én (és ti tán nem) egy eredetibb írásig eljutottam (Csupor Dezső okl gyógyszerész blogja), és az alatt a szerző megállapította, hogy ami tudományos folyóiratokban megjelenik, az nem hülyeség. Na, ezek után nekem humoros, hogy fórumtársunk a boszorkányokkal hozza egy platformra a dolgot.
A lényeg továbbra is az, a lúgosság-savasság kutatások tárgya, és megállapítások születtek, amelyek egy része magyar felületeken is olvashatóak. Ezen tényeket az írás tagadja.
Én konkrétan erre a mondatodra reagáltam: „Kezdjük onnan, hogy már KETTŐ, azaz a nullánál pont KETTŐVEL több nemzetközi konferencia volt a sav-bázis egyensúly táplálékkal befolyásolásáról, és az egyensúly, azaz végső soron a táplálkozás és a betegségek közötti összefüggésről, megelőzésről.”
Na ez az, ami semmit sem jelent (szerintem) tekintve, hogy a kreacionisták pl. már a hetediknél tartanak. Nemzetközi konferenciát a világon bármiről lehet tartani, ez a dolog valóságtartalmát nem cáfolja, nem igazolja.
Az, hogy „hogy ami tudományos folyóiratokban megjelenik, az nem hülyeség” az hülyeség, tekintve, hogy a szabad világban bárki alapíthat lapot, a címoldalra bátran ráírhatja, hogy tudományos folyóirat és aztán azt ír bele, amit akar. Van az az impact faktor, az az elismertségi szintű folyóirat, ami vigyáz annyira a hírnevére, hogy ami abban megjelenik, az az adott szakterületen egészen biztosan nem nyilvánvaló ostobaság. Lehet, hogy végül kiderül, hogy nem igaz, de az biztos, hogy legalábbis vitaalapnak megfelel.
@soproni1:
Popper Péter egyik könyvében 4 csoportra osztja a betegségeket:
– lelki eredetű lelki
– lelki eredetű testi
– testi eredetű lelki
– testi eredetű testi betegségek.
Példát is ír mind a 4 csoportra.
Így hát nem az ő álláspontja, miszerint minden betegség lelki eredetű lenne.
Csak éppen aki nem elég alapos, azt használja fel belőle, ami neki ínyére van.
@chilis csokoládé: Én pedig, ha erről blogot írnék 4 csoportra osztanám az embereket:
– telki születésű telki
– telki születésű pesti
– pesti születésű telki
– pesti születésű pesti emberek
Példákat is írnék mind a 4 csoportra.
Tehát nem lenne az az álláspontom, miszerint minden ember telki születésű.
Ám annak valóban meglenne a kockázata, hogy mindenki azt használná fel belőle, ami neki ínyére van.