Lúgosítás*
Eredeti szerző: Pásztörperc
E cikk eredeti változatát a Környezetvédelem.co.hu internetes lapnak írtam, még tavaly. Ottani írásaimat a jobb oldalsávban, a „P/c szerint a világ” rovatba kattintva olvashatjátok; a két utolsó azonban nem jelent meg (ez egyúttal azt jelenti, hogy a jövő héten hozom a másikat). Naszóval:
Nagy divatjaink egyike a „lúgosítás”. Most éppen a mi jobb oldalsávunkban is láthattok egy ilyen reklámot. Nem mi választottuk, de aktuális. Hogy lássuk, miről is van szó, rákerestem a „szervezet savas lúgosítás” kombinációra, és most ideidézem, hogyan is kezdődik az első öt találat egyaránt fennhéjázóan magabiztos szövege.
1. „A szervezet túlsavasodásának okai gyakran a mindennapi életben keresendők; napjaink átlagemberének életformája óhatatlanul az egészséges lúgos kémhatástól, a savas irányba tolja a szervezetet, elsősőrban az egészségtelen táplálkozásnak, az élvezeti cikkek fogyasztásának, a mozgásszegény életmódnak és a kevés friss levegőnek köszönhetően. A szervezet lugosítása a mindennapi életünk alapja kellene, hogy legyen, ugyanis táplálkozásunk során általában kevés figyelmet fordítunk az olyan bázikus hatású táplálékokra, mint a zöldségek.”
2. „Sokszor érzed magad kedvetlennek, fáradtnak? Sok stressz ér?… Valószínűsíthető, hogy szervezeted túlsavasodott. A természetes sav-bázis egyensúly megbomlott és szervezetünk tiltakozik, a káros savak pedig letargikussá tesznek minket.”
3. „LÚGOSÍTÁS APRÓ LÉPÉSEKBEN LEHET A HOSSZÚ ÉLET TITKA. …A legjobb védekezés, ha teste elsavasodott (reflux tünet), esetleg már betegségek is kialakultak, lúgosító étrendre, teázásra a helyes táplálkozás megválasztására áttérni.”
4. „Az elsavasodást közvetlenül nem lehet betegségnek nevezni. De nagyon sok betegség okozója. Ha komoly egészségi probléma merül fel, kérjük meg házi orvosunkat, hogy vizsgáltassa meg a vérünk pH értékét. Ez a legbiztosabb vizsgálati módszer. A tökéletes pH érték 7.365 a vérben.”
5. „Az egészség teljes helyreállítása a képen látható Dr. X.Y táplálkozástudós, mikrobiológus 15 éves kuatómunkával kifejlesztett forradalmian új módszerével, a pH Csodával… X. Y. kisérletei során bebizonyította, hogy a lúgosan tartott szervezet egészséges. Minél jobban elsavasodott valakinek a szervezete, annál több betegség támadja meg.”
Ezen, tájékoztatónak álcázott, szemérmetlen reklámszövegek elképesztő helyesírási hibáit megtartottam, és amennyire lehetett, fogalmazásuk sajátos báját is igyekeztem megőrizni. Úgyhogy tekintsük át ezt az egész szószt még egyszer, és mondjuk kórusban:
MAR-HA-SÁG!!!
Kezdjük a dolgot onnan, hogy „a szervezetnek” nincs pH-ja. A gyomorsav például nagyon savanyú; ha nem lenne az, nem tudnánk megemészteni a táplálékot (mármint azt a részét, aminek lebontásához savas közeg kell — a vékonybélben enyhén lúgos a pH, mégis emésztünk). A különféle sejtfolyadékok pH-ja 6,9–7,4 közötti.
Bár ez az idézetek rövidsége miatt nem látható, az öt tájékoztatóból csak három (némi jóindulattal négy) tisztázza, hogy valójában nem is a „szervezet”, hanem a vér pH-járól beszél. A ködösítés szükségessége nyilvánvalóvá válik abban a pillanatban, amikor tisztázzuk, hogy a vér pH-ja csak igen szűk tartományban (7,33–7,43) változhat. A vér elsavasodása valóban nem jó: 7,35 alatt már panaszokkal jár; 7,2 alatt súlyos, akár halált is eredményezhető keringési és tudatzavar alakul(hat) ki.
Táplálkozással, az étrend megválasztásával azonban a vér pH-ja nem befolyásolható: egész egyszerűen nem. Egyáltalán nem, és ezt viszonylag könnyen beláthatjuk. Mi történik ugyanis azzal az étellel, amit megeszünk-megiszunk, hová is kerül az? Hát a gyomorba, és ott találkozik azzal a bizonyos gyomorsavval, aminek a pH-ja 2 körül van — különben nem tudnánk emészteni (lásd fent). Az étel és a sav keveredése persze csak ritkán optimális, elvégre a gyomor nem „tudja”, mit és mennyit fogunk enni — amikor belépek a vendéglőbe, még én se tudom, hogy mit rendelek tíz perc múlva. Ezért aztán előfordul (és most durván leegyszerűsítem a folyamatot), hogy több az emésztendő étel, mint a lebontásához kellő sav: ezek azok az úgynevezett „nehéz ebédek”, amik „megterhelik a gyomrot” (ahelyett, hogy lúgosítanának, a fene essen beléjük…). Ezeket bizony sokáig lögybölgetjük odabent, amíg csak elég savat nem tudunk termelni a lebontásukhoz. Megesik fordítva is, hogy rendszeresen több odabent a sav, mint amennyi kéne, de ilyenkor sem a vér savanyodik el: ez az a bizonyos gyomorsavtúltengés, ami ellen a „hivatalos” orvostudomány már hosszú évtizedekkel ezelőtt kidolgozta a maga kis savlekötő szereit — mint ahogy a csaknem épp oly gyakori savhiány ellen is.
1. ábra**: A nyelőcső, a gyomor és a belek (itt csak a vékonybél eleje látszik)
Hogy mik az emésztés termékei: mi az, ami a belekből felszívódik, az persze függ attól, hogy mit ettünk-ittunk-emésztettünk. De ha ez ténylegesen befolyásolhatná a vér pH-ját, akkor az naponta, sőt, napszakonként ugrálna össze-vissza, attól függően, hogy most éppen a kakaót reggeliztük-e kaláccsal vagy a tükörtojást sonkával, uborkával. De nem: a vér pH-ja stabil — olyannyira stabil, hogy a vegetáriánus indiai szekták tagjaié nem különbözik a halász-vadász népekétől, például a jégmező mellett élő eszkimókétól. Tehát mi az, aminek a pH-ja a tápláléktól függően változik? Hát a vizeleté: ahhoz, hogy a vér pH-ja ebben a nagyon szűk tartományban maradhasson, ki kell üríteni a fölösleget, akár sav az, akár lúg. Meg is tesszük: a savanyító szénsavat (H2CO3) vízre és széndioxidra bontjuk, majd utóbbit kilélegezzük, a lúgosító ammóniát (NH3) pedig a vese választja ki. Tehát ha sok nyers zöldséget eszünk, nem a vérünk lesz lúgosabb, hanem a pisink — mint ahogy az ecetes uborkától is az lesz savanyúbb. Ha az ételek savanyítása egészségtelen lenne, azt egyrészt ösztönösen kellemetlennek találnánk, másrészt az ilyesmivel próbálkozó kultúrák versenyhátrányba kerülve már régen kipusztultak volna. A helyzet ennek ez ellenkezője: a tartósító eljárások — így a savanyítás is — javítják a versenyképességet.
A lökésszerű, erőteljes hatásokat a szervezet különböző pufferek bonyolult rendszerével tompítja — különben akár bele is halhatnánk, ha a hőségben betonozva éhomra meginnánk két liter limonádét.
2. ábra: Edgar Cayce 1910 októberében
3. ábra: A Cayce-kórház az USA Virginia államában
A „lúgosítás” — amint ez látnivaló, egyszerű belátással is tökéletesen hülye — „elméletét” alighanem egy bizonyos Edgar Cayce (1877–1945) fogalmazta meg az önmagáról elnevezett Cayce-diéta lényegeként (az elsőség itt vitatott, mert Cayce több kortársa is próbálkozott hasonló eszmékkel és megélhetéssel). Hírnevét a XX. század végétől napjainkig aktív Robert O. Young (1952–) természetgyógyász: A pH csoda című könyvsorozatának köszönheti.
4. ábra: Robert O. Young
Youngnak nincs orvos végzettsége, és egyetlen tudományos publikációja sincs. A könyveit végigszenvedő szakemberek sorozatban állapították meg, hogy egészen alapvető kémiai és élettani ismereteknek is híján van; mikrobiológiai ismeretei a XIX. század szintjén rekedtek meg. Young és követői „mikroszkópos vérvizsgálat” alapján adnak tanácsokat az elsavasodástól rettegőknek — ezt a módszert sehol sem ismerik el megalapozott diagnosztikai módszernek; legálisan nem is használható. A fentiek okán Young ellen több eljárást is indítottak kuruzslás miatt. Nem tudok róla, hogy bármelyik is eljutott volna a jogerős ítéletig, mindenesetre ez a tény paradox módon csak használ a meg nem értett zseni pózában tetszelgő áltudósnak.
Végezetül szögezzük le, hogy a lúgosítás nem amerikai találmány, csak az „elmélete” az. A gyakorlatban az elméleti sallangoktól éppen hogy megtisztított eljárást nálunk, Magyarországon próbálták ki, irodalmi élményeim szerint jellemzően az elszeretett, majd cserbenhagyott cselédlányok, akik ezután nátronlúgot ittak. Bele is haltak rendszeresen: ne kövessük példájukat!
* részben Csupor Dezső: El vagyunk savasodva? (In: Kovács Lajos (szerk.): Száz kémiai mítosz. Tévhitek, félreértések, magyarázatok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. ISBN 978 963 05 9164 5 p. 314–318.) tanulmánya alapján.
** Képek: Wikimedia Commons
@Igényes: Luis Pasteur – től ered, hogy a betegségekre iparágat kell felépíteni, mert nagyon befolyásos barátai voltak. Pont az ő egyik kortársa mondta, hogy nem a vírus okozza a betegséget. Azzal érvelt, hogy nem a légy csinálja a szemetet, csak élősködik rajta. Pasteur-ék kikezdték, mert jobb üzletet láttak a betegség gyárban.
@soproni1: TBC, mint lelki tünet??? Kezelje a te perforált vakbeledet a Müller Péter! 😛
@soproni1: A tüdőtuberkulózis (tbc, más néven tüdőgümőkór) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet a Mycobacterium hominis és Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak.
Lehet neked bármilyen lelki okod, ha nem találkozol a kórokozóval, nem leszel képes tbc-t kifejleszteni magadban. Ha ez vita tárgya, akkor abban a vitában én nem kívánok részt venni.
@ámbátor: Akkor már csak arra kellene rájönni, honnan jönnek a baktériumok. De hát ez is van olyan jó, mint a süsüdémontól rettegés. 🙂
@soproni1: akkor a baktériumoknak nincs szerepük a TBC-ben? És a hemofíliának hogyan lehet lelki oka?
@acs63: ki tudja, mi állhat a háttérben ? A vakbél gyulladás már tünet. Ha Müller Pétert olvas valaki, akkor nem jut el a vakbél gyulladásig. Persze, ha meg is érti, amit olvas, mert az se mindegy…. Popper Péter detto.
@Bambano: Gluténraktárak???? Gondolom glikogén akart lenni… megy itt az okosság rendesen 😀
@ámbátor: nem a baktérium okozza a betegséget, hanem a legyengült szervezet. Ennek lelki okai is lehetnek. Nem a légy okozza a szemetet, hanem csak élősködik rajta. Ha a baktérium okozná, akkor mindenki tbc-s lenne, aki találkozik vele. Gondolom….. 🙂@Mackósajt: ugyanez…
@soproni1: „Ha Müller Pétert olvas valaki, akkor nem jut el a vakbél gyulladásig.”
Ez igaz. Engem pl. az agyvérzés környékez, ha ekkora marhaságot olvasok. Egészségem védelmében: pá!
@Igényes: Nem figyeltem, hogy nem az válaszolt, akinek írtam. Felidegesíteni még nem sikerült, bár a deklarált jószándékodat kétlem.
Ha jól értem az a problémád, hogy el akarod különíteni a lelki okot, és a lelki kezelést, mondván, hogy attól még lehet lelki oka, hogy lelki kezeléssel nem lehet gyógyítani. Én a különbségtételt értem, de azt gondolná az ember, hogy ha egy betegségnek lelki oka van, akkor pszihológiai módszerekkel ez az ok megszüntethető, ami legalábbis nagy lépés a gyógyulásban.
@Sinkapeter: „A második fele, azok miatt, amit már leírtam butaság.”
helyesirasi hibak miatt butasag? most ugye viccelsz?
a citromsav a majban meg gondolom a citromsavciklus (citrat-kor) akar lenni.
@ámbátor: mondjuk pont a tbc is olyan, hogy sokak szervezetébe bejut, mivel cseppfertőzéssel terjed, de akkor fertőz, ha az immunrendszer le van gyengülve, nem? Az immunrendszer meg sok mindentől legyengülhet, pl. attól is, ha kirúgnak az állásodból, és rettegsz az egzisztenciális válságodtól. Minden betegséget könnyebb elkapni úgy, ha épp le vagy törve.
@soproni1: a légy + szemét hasonlat nem jó, mivel szemét van légy nélkül, de TBC nincs a konkrét kórokozó baktérium nélkül. A TBC-nek elengedhetetlen feltétele a baktériumfertőzés, tehát a legjobb esetben is csak részben lelki oka van.
A hemofília hogy jön ki ezzel a módszerrel?
@acs63: olvasd el Müllert, akkor nem leszel a mást gondolók fogságában!
@Mackósajt: neked is leírom, hogy szerintem soproni is így gondolja valahogy:
mondjuk pont a tbc is olyan, hogy sokak szervezetébe bejut, mivel cseppfertőzéssel terjed, de akkor fertőz, ha az immunrendszer le van gyengülve, nem? Az immunrendszer meg sok mindentől legyengülhet, pl. attól is, ha kirúgnak az állásodból, és rettegsz az egzisztenciális válságodtól. Minden betegséget könnyebb elkapni úgy, ha épp le vagy törve.
ergo van baktérium, de nem mindig fertőződsz meg, ahogy van gomba a szervezetedben és mégsem okoz legtöbbször bajt, aztán van, hogy mégis kijön. ennek meg lehet olyan oka is, hogy legyengül az immunrendszered valami akár lelki tényező következtében. ez a lelki tényező már orvosok előtt sem sarlatánság… nem véletlenül ajánlják a pihenést..
@Mackósajt: Kételkedni is jogod van, elvégre ez viszi előre a világot. 🙂
„Ha jól értem az a problémád, hogy el akarod különíteni a lelki okot, és a lelki kezelést, mondván, hogy attól még lehet lelki oka, hogy lelki kezeléssel nem lehet gyógyítani. „
Egyelőre azt sem látom át, hogy mit tartasz lelki oknak, és mit nevezel lelki kezelésnek… az én értelmezésemben (és szerintem a soproniéban sem) ennek semmi köze a pszichológiához, az általad említett ráolvasáshoz meg pláne nem.
Ha nagyon akarod, és tényleg nagyon jó a pszichológus, akkor egyébként megszüntethető, de attól még a tüneted megmarad. A tbc jelen esetben tünet. Ti tünetet kezeltek, és hálistennek eljutottunk oda, hogy az okokról érdeklődni sem lehet. 🙂
Képzeld el, hogy kovács 22né elmegy az orvoshoz egy olyan nemibetegséggel, ami kovács22 úrnak nincs. Mit tegyen ilyenkor az orvos? Kérdezze meg, ki kivel töcsizett? Hát hogy jön ő ahhoz, hogy tönkretegyen egy házasságot? A példa kicsit sarkított, de kis módosítással alkalmazható az összes betegségre.
@szerengeti: köszi. Egyébként a herpesz is ilyen .
@szerengeti: Ezzel hangsúlyoktól függően egyet lehet érteni, és igen, az orvosok is tudtak róla. De ez nagyon messze van attól, hogy „A legsúlyosabb betegségeknek is lelki okai vannak.” Ennek a mondatnak a megfogalmazása nem engedi meg azt az értelmezést, hogy a betegségek kialakulására és lefolyására hatással vannak lelki okok, más (sok betegség esetén fontosabb) okok mellett.
Pontosan így van, ahogy a post írja. Sav-bázis egyensúlynak hívják.
„A vér egyik legfontosabb tulajdonsága annak savassága vagy lúgossága. A szervezet savassága növekszik, ha a test savas összetevőinek mennyisége nő (a fokozott bevitel vagy a termelés növekedése, illetve csökkent kiürítés miatt), vagy ha a szervezet bázikus (lúgos) összetevőinek mennyisége csökken (csökkenő bevitel vagy termelés, illetve fokozódó kiürítés miatt). A szervezet lúgossága az ellentétes folyamatok eredményeként értelemszerűen növekedik. A szervezet savassága és lúgossága közötti egyensúlyt sav-bázis egyensúlynak nevezzük.
A szervezet a sav-bázis egyensúlyt pontosan szabályozza, mivel már kis eltérés is jelentősen befolyásolhat sok szervet. A szervezet több módszert használ a sav-bázis egyensúly fenntartására.
Az egyik lehetőség a vér pH-értékének befolyásolására a széndioxid kibocsátása a tüdőn keresztül. Az enyhén savas széndioxid az oxigén (amire minden sejtnek szüksége van) anyagcseréjének mellékterméke, ezért a sejtek folyamatosan termelik. A többi melléktermékhez hasonlóan a széndioxid is a véráramba ürül. A vér elszállítja a tüdőkhöz, ahol kilégzésre kerül. Ha a széndioxid felgyűlik a vérben, a vér pH-értéke csökken. A kilélegzett széndioxid mennyiségét az agy a légvételek gyakoriságán és mélységén keresztül szabályozza. A kilélegzett széndioxid mennyisége, tehát a vér pH-értéke nő, ha a légzés gyorsabbá és mélyebbé válik. A légzés sebességének és mélységének változtatásával az agy és a tüdők percről-percre tudják szabályozni a vér pH-értékét.
A sav- és a lúgfelesleg kiürítésével a vesék is képesek befolyásolni a vér pH-értékét. A vesék képesek befolyásolni a kiürített savak és lúgok mennyiségét, ezek a változtatások azonban a tüdők tevékenységénél lassabban jelentkeznek, a kompenzáció több napba telik.
A másik lehetőség a vér pH-értékének szabályozására a puffer-rendszer használata. Ez védelmet nyújt a hirtelen savanyodás vagy lúgosodás ellen. A pH puffer-rendszer gyenge, a normális pH-n egyensúlyban lévő savakat és lúgokat használ. A puffer-rendszer kémiai úton stabilizálja egy folyadék pH-értékét az abban található savak és lúgok arányának megváltoztatásával. A vérben található legfontosabb puffer-rendszer szénsavat (a vérben feloldódó széndioxidból keletkező gyenge savat) és bikarbonát ionokat (a neki megfelelő gyenge lúgot) alkalmaz.
A sav-bázis egyensúly rendellenességei az acidózis és az alkalózis . Az acidózis esetében a vérben túl sok sav (vagy túl kevés lúg) található, ez a vér pH-értékének csökkenéséhez vezet. Alkalózisban a túl sok lúg (vagy a túl kevés sav) eredményezi a vér pH-értékének növekedését. Az acidózis és az alkalózis nem számítanak betegségnek, hanem a szervezet egészét érintő rendellenességek következményei. Az acidózis vagy az alkalózis jelenlétéből az orvos arra következtethet, hogy valamilyen súlyos probléma áll fenn.
Az acidózis és az alkalózis a kialakulási októl függően lehet metabolikus vagy légzési (respiratórikus). A metabolikus acidózist és a metabolikus alkalózist a savak és a lúgok termelésének vagy kiválasztásának (vese) az aránytalanságai okozza. A légzési acidózist és a légzési alkalózist főként tüdő- vagy légzési rendellenességek váltják ki. „
@acs63: „Arra válaszolj, hogy honnan tudja a honpolgár, hogy neki feltétlenül lúgosítania kell és meddig?”
leszogezem, hogy erdeklodo kivulallo vagyok. olyan aki nyitott arra, ha valaki tenyekkel bebizonyitja hogy nincs olyan hogy lugositas.
eddig nekem elfogadhato es sajat egeszsegemben is mukodo dolognak tunik. a lugositas alatt a zoldek es gyumolcsok a mindennapi etrendbe torteno fokozott beepiteset ertem. ebbol kifolyolag a honpolgar onnan tudja, hogy neki is szuksege van erre, hogy az etrendje keves ilyen elelmiszert fogyaszt.
„Ha az ételek savanyítása egészségtelen lenne, azt egyrészt ösztönösen kellemetlennek találnánk.”
Úgy mint a magyar konyhát, vagy a gyilkos galóca pörköltet?
„A helyzet ennek ez ellenkezője: a tartósító eljárások — így a savanyítás is — javítják a versenyképességet.”
Télleg a sok konzerváló szer rohadt egészséges.
Beálltál a lúgosítók mellé?
@soproni1: Ez alapvetően hitvita. Egyébként szerintem nem helyes, hogy térítgetjük őket, sok embernél egyszerűen nem működnek ezek a dolgok… azt ugye nem lehet kimondani, hogy az ember túl silány hozzá, úgyhogy mosolygunk, és bevállaljuk a rizikófaktort azokért, akik már tartanak itt.
A többinek meg ott van a hagyományos nyugati orvoslás, ami bizonyos esetekben egyszerűen azért működik, mert primitív, mint a bot.
@utalom a politologusokat: ..keves ilyen elelmiszert tartalmaz.
@utalom a politologusokat: A helyesírási hiba az csak egy jó indikátor, mint a láncleveleknél is. Akkor a tartalmi kritika: „A citromban különböző szerves savak, citromsav, aszkorbinsav is van. A nyelvünk a H+ -ionokat érzékeli.” vs. „A citromsav túlnyomó része nem szabad citromsav, hanem mint só fordul elő, így a negatív töltésű citromsav anion (citrát3-) egy kationt köt meg.” „A citromsav anion ezt a protont egész egyszerűen megint be tudja gyűjteni, és az ekkor keletkező citromsav a májban teljes egészében CO2- dá és vízzé bomlik.” vs. A megmaradó citromsav anion pedig meg tud kötni más H+ -ionokat.” ( A citromsav 3 proton (H3) és 1 citrát, ugye ebből a citrát tud lebomlani, a proton meg nem. ) Egyébként ha valaki savat visz be, akkor az a savmennyiség nem tud elveszni, csak valamerre kiválsztódik. Arra a részére, hogy a szervezetben kénsav keletkezne nem nagyon vannak emlékeim. Ami kén nem kell eloxidálódik szulfáttá, ami aztán kiürül, a többi meg megy a szervezet által készített molekulákba.
@soproni1: A veszettséget nem győzöd le pihenéssel. 🙂
A lelki okok egyik magyarázata (bővebben egyéb okok a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötet immunrendszer fejezetében):
Stressz és fertőzések: ok-okozati kapcsolatok az ember-mikroba „hibridben”
teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2013/01/10/stressz_es_fertozesek_ok-okozati_kapcsolatok_az_ember-mikroba_hibridben
@Igényes: Mondod te, mert egyáltalán nem érted. XD
@Igényes: Ha szerinted a lelki oknak semmi köze a pszihológiához (ami definíció szerint a lélek tudománya), akkor ezen a ponton tényleg bedobom a törülközőt, hogy megfejtselek. A ráolvasás egy pszihológiai gyógyítás (a beteg a módszerbe, és az alkalmazóba vetett hitén alapul), úghogy a pláne-t szintén nem értem.
A TBC pedig magának a betegségnek a neve, nem tünet. A tünet az, hogy lázad van, és a kiver a hideg veríték.
Az utolsó bekezdésednek semmi köze a témához.
@soproni1: Popper Péter csak azt mondta amit hallani akartak tőle.
@Mackósajt: én azért így érteném azt is. Mert ha vesszük, hogy minden, az utca, a metró, a zárt iroda, ahol két méterre köhög a kollégád, szóval minden csupa baktérium, esetleg vírus stb., akkor ezek környezeti tényezők, olyan, mint a napsütés, csak éppen többnyire a negatív kockázati oldalon. A tényezők együttállása és a kiváltó okok, jelesül immunrendszer legyengülése és/vagy genetikai okok együtt elhozza a betegséget. És akkor mondhatjuk, hogy van egyfajta lelki ok. De ezt már tényleg csak azért, mert ilyen módon gondolva a soproni féle véleményt is lehet érteni, szerintem.
De Müller Pétert nem bírom, ugyanazért, mint hellókittyt.
@Igényes: Olvastam Zacher Gábor könyvét, amiben leírja, hogy alkohol /játék/cigi függőséget nem lehet gyógyszerrel gyógyítani, mert nem függő az illető, hanem inni/cigizni/drogozni akar. Ezeket a dolgokat csak fejben lehet lezongorázni. Több közeli ismerősöm van, aki amikor elment nyugdíjba, szinte azonnal meghalt. A környezete szerint feleslegesnek érezte magát mindegyik. Az orvos képes szivritmuszavarral kezelni bárkit, akinek csak szoros a zoknija vagy napi 3 kávét iszik. Nem anyázom az orvosokat, megvan a választás szabadsága, söt megnyugtatóbb, ha az orvos kezei közt hal meg valamelyik szerettünk, mert akkor úgy érezzük, mindent megtettünk. Sőt azért örökké hálás leszek, hogy tudtam szerezni orvosi papírt, hogy ne kelljen bevonulnom katonának !
@soproni1:
„A legsúlyosabb betegségeknek is lelki okai vannak.”
Sőt a halálnak is lelki oka van: elmegy az egyed életkedve.
a betegségeknek lelki okai vannak témához azért hozzátenném az aids-el (vagy bármilyen más betegséggel) születő csecsemők esetét, tőlük azért nehéz lenne elvárni, hogy még magzat korukban olvassanak Müllert : ((
@Igényes: egyetértek :)))) húsz éve még a fogkrém reklámokra is úgy nézett a nép, mint a gyújtogató a vizes szalmára .aztán már kezdjük elfogadni.
@utalom a politologusokat: A zöldek és gyümölcsök fogyasztása nem (csak) a lúgosítás miatt fontos. A honpolgár étrendjében mihez képest van ezekből több-kevesebb?
Egészségtelen étel nincs. Az életmódhoz nem illeszkedő étkezés van.
És az állati fehérjére, a szénhidrátokra is nagy szükség van a szervezet fokozott igénybevétele esetén. Egy könyvelő éldegélhet paleolit, vagy köles-diétán, de nem javasolnék neki még egy könnyű nyári alapozást sem…
@torontál1971: Nem zavar, hogy az angol anyag korrekt maradt, csak a magyar van candida butasággal meghekkelve? XD
en.wikipedia.org/wiki/Candida_albicans
@soproni1: én azért annyira nem nézném le az orvosokat/orvoslást. Például legutóbb iszonyúan hálás voltam a dokinak azért, hogy megnézett ultrahangon, és meg is mutatta, hogy nem, nincs semmi bajom igazán, tiszta minden és egészséges. Onnantól kezdve az adott testrész furcsa és tünetnek tűnő feszülése is megszűnt. (pedig sosem hittem magam hipochondernek). Nem vagyok nagy orvoshoz járó, és voltak már furcsa tapasztalataim, de azért van, amiben óriási fejlődés van, és meglehetősen kikezdhetetlen, amit tud. Én örökké hálás leszek például ezért a diagnózisért.
@torró:
Ott hagytam abba a videót, amikor azt mondta, hogy a sóban lévő homok fekarcolja az ereket…
@Mackósajt: Akkor ez a probléma. Másképp értelmezünk szavakat. 🙂
@utalom a politologusokat: Ne zavarjon, hogy erről már tettem be linket. Ez nem a ti lúgosításotok, ennek vannak kutatásai.
@szerengeti: Ha ez így működik, akkor ha azt mondja, hogy egy héten belül meghalsz, akkor másnap elkezdesz készülni a halálra. 🙂 Tényleg van miért hálásnak lenni, ha alaposabb, biztos talál valamit. :DD
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: az alvás a legfontosabb, de ott is árnyalni kell a képet, mert,ha háton fekszel, kinyílik a szád, akkor jön az oxigénhiány, apnoe, asztma , szívbetegség meg általában a hiperventilációval összefüggő betegségek. Buteyko prof. 40 éve kidolgozta ezt az elméletet. Már tanítják itthon is. Valami csoda egy ilyen tanfolyam után aludni meg sportolni. Tapasztalatból tudom. 20 évet visszafiatalodik az ember.
@soproni1: Konkrétan már 30 éve is fogat kellett mosni az óvodában, és nem is valami speciális kísérleti óvoda volt, hanem egy átlag óvoda egy magyar faluban. + a botprimitív nyugati orvoslás és higienia egyik vívmányról beszélünk… Abból a botprimitív nyugati orvoslásból jön, ami messze eredményesebb, mint bármi, ami előtte volt. (És ami természetesen most is fejlődik, sok munka van még hátra.)
Az meg külön vicces, hogy a magyar egészségügyi rendszer pénzügyi, szerkezeti, és morális problémáit az orvostudomány hibájának róják fel egyesek.
@neoteny: pontosan. Kivéve, ha rádől a betonkerítés ! 🙂
@soproni1: Szerencsére ennek már vannak kutatásai és vannak alvásambulanciák is.
@Igényes: Igen, ha bevezeted az újbeszélt, akkor utána teljes joggal mondod, hogy a másik nem érti, amit mondasz. Ha a normál nyelvi jelentésétől eltérően használsz egy szót, akkor illene csatolni a meghatározást.
@Igényes: huh, tényleg nagyon vicces. Mivel a családban volt pár, van mitől félni. Úgyhogy az a félelem alapból megvan. Csak csökkenteni lehet, egyirányú.
De kösz, legalább itt hagyom ezt a „fórumot”. Jó egymás-basztatást, pápá. Ettől biztos kisimul a lelki világotok, és egészségesek lesztek.
@soproni1:
Á, az csak az életkedv-elmenetel heveny esete.
@szerengeti: nem szabad lenézni őket. Én is hálás vagyok a katona papírért. Remélem a fiamnak is tud majd adni. Meg orvos a baleseti sebész is, ott mem lehet szívcsakrával apellálni:)))
@Sinkapeter: „Egyébként ha valaki savat visz be, akkor az a savmennyiség nem tud elveszni, csak valamerre kiválsztódik.”
erre mondja azt a lugositas, hogy nem mindegy hogy a csontokbol szerzi be a szervezet a savkozombositesre a kalciumot (mert mar nincs mashonnan) vagy a (zöldségekkel) bevitt asvanyi anyagokbol.
errol vmi velemeny?
@neoteny: vagy a vonzás titka. Az ezotérikások azt mondják, hogy a félelemmel bevonzuk a bajt. Hozzáteszem, a volt szomszédom a születési évszámából meg a mittudomén holdállásból kiszámolta, hogy még 2 év mulva nagy baj fogja érni. Lőn csoda, két év mulva szívrohamban meghalt. Ezért nem jó mélyen belemenni a dolgokba.