Lúgosítás*
Eredeti szerző: Pásztörperc
E cikk eredeti változatát a Környezetvédelem.co.hu internetes lapnak írtam, még tavaly. Ottani írásaimat a jobb oldalsávban, a „P/c szerint a világ” rovatba kattintva olvashatjátok; a két utolsó azonban nem jelent meg (ez egyúttal azt jelenti, hogy a jövő héten hozom a másikat). Naszóval:
Nagy divatjaink egyike a „lúgosítás”. Most éppen a mi jobb oldalsávunkban is láthattok egy ilyen reklámot. Nem mi választottuk, de aktuális. Hogy lássuk, miről is van szó, rákerestem a „szervezet savas lúgosítás” kombinációra, és most ideidézem, hogyan is kezdődik az első öt találat egyaránt fennhéjázóan magabiztos szövege.
1. „A szervezet túlsavasodásának okai gyakran a mindennapi életben keresendők; napjaink átlagemberének életformája óhatatlanul az egészséges lúgos kémhatástól, a savas irányba tolja a szervezetet, elsősőrban az egészségtelen táplálkozásnak, az élvezeti cikkek fogyasztásának, a mozgásszegény életmódnak és a kevés friss levegőnek köszönhetően. A szervezet lugosítása a mindennapi életünk alapja kellene, hogy legyen, ugyanis táplálkozásunk során általában kevés figyelmet fordítunk az olyan bázikus hatású táplálékokra, mint a zöldségek.”
2. „Sokszor érzed magad kedvetlennek, fáradtnak? Sok stressz ér?… Valószínűsíthető, hogy szervezeted túlsavasodott. A természetes sav-bázis egyensúly megbomlott és szervezetünk tiltakozik, a káros savak pedig letargikussá tesznek minket.”
3. „LÚGOSÍTÁS APRÓ LÉPÉSEKBEN LEHET A HOSSZÚ ÉLET TITKA. …A legjobb védekezés, ha teste elsavasodott (reflux tünet), esetleg már betegségek is kialakultak, lúgosító étrendre, teázásra a helyes táplálkozás megválasztására áttérni.”
4. „Az elsavasodást közvetlenül nem lehet betegségnek nevezni. De nagyon sok betegség okozója. Ha komoly egészségi probléma merül fel, kérjük meg házi orvosunkat, hogy vizsgáltassa meg a vérünk pH értékét. Ez a legbiztosabb vizsgálati módszer. A tökéletes pH érték 7.365 a vérben.”
5. „Az egészség teljes helyreállítása a képen látható Dr. X.Y táplálkozástudós, mikrobiológus 15 éves kuatómunkával kifejlesztett forradalmian új módszerével, a pH Csodával… X. Y. kisérletei során bebizonyította, hogy a lúgosan tartott szervezet egészséges. Minél jobban elsavasodott valakinek a szervezete, annál több betegség támadja meg.”
Ezen, tájékoztatónak álcázott, szemérmetlen reklámszövegek elképesztő helyesírási hibáit megtartottam, és amennyire lehetett, fogalmazásuk sajátos báját is igyekeztem megőrizni. Úgyhogy tekintsük át ezt az egész szószt még egyszer, és mondjuk kórusban:
MAR-HA-SÁG!!!
Kezdjük a dolgot onnan, hogy „a szervezetnek” nincs pH-ja. A gyomorsav például nagyon savanyú; ha nem lenne az, nem tudnánk megemészteni a táplálékot (mármint azt a részét, aminek lebontásához savas közeg kell — a vékonybélben enyhén lúgos a pH, mégis emésztünk). A különféle sejtfolyadékok pH-ja 6,9–7,4 közötti.
Bár ez az idézetek rövidsége miatt nem látható, az öt tájékoztatóból csak három (némi jóindulattal négy) tisztázza, hogy valójában nem is a „szervezet”, hanem a vér pH-járól beszél. A ködösítés szükségessége nyilvánvalóvá válik abban a pillanatban, amikor tisztázzuk, hogy a vér pH-ja csak igen szűk tartományban (7,33–7,43) változhat. A vér elsavasodása valóban nem jó: 7,35 alatt már panaszokkal jár; 7,2 alatt súlyos, akár halált is eredményezhető keringési és tudatzavar alakul(hat) ki.
Táplálkozással, az étrend megválasztásával azonban a vér pH-ja nem befolyásolható: egész egyszerűen nem. Egyáltalán nem, és ezt viszonylag könnyen beláthatjuk. Mi történik ugyanis azzal az étellel, amit megeszünk-megiszunk, hová is kerül az? Hát a gyomorba, és ott találkozik azzal a bizonyos gyomorsavval, aminek a pH-ja 2 körül van — különben nem tudnánk emészteni (lásd fent). Az étel és a sav keveredése persze csak ritkán optimális, elvégre a gyomor nem „tudja”, mit és mennyit fogunk enni — amikor belépek a vendéglőbe, még én se tudom, hogy mit rendelek tíz perc múlva. Ezért aztán előfordul (és most durván leegyszerűsítem a folyamatot), hogy több az emésztendő étel, mint a lebontásához kellő sav: ezek azok az úgynevezett „nehéz ebédek”, amik „megterhelik a gyomrot” (ahelyett, hogy lúgosítanának, a fene essen beléjük…). Ezeket bizony sokáig lögybölgetjük odabent, amíg csak elég savat nem tudunk termelni a lebontásukhoz. Megesik fordítva is, hogy rendszeresen több odabent a sav, mint amennyi kéne, de ilyenkor sem a vér savanyodik el: ez az a bizonyos gyomorsavtúltengés, ami ellen a „hivatalos” orvostudomány már hosszú évtizedekkel ezelőtt kidolgozta a maga kis savlekötő szereit — mint ahogy a csaknem épp oly gyakori savhiány ellen is.
1. ábra**: A nyelőcső, a gyomor és a belek (itt csak a vékonybél eleje látszik)
Hogy mik az emésztés termékei: mi az, ami a belekből felszívódik, az persze függ attól, hogy mit ettünk-ittunk-emésztettünk. De ha ez ténylegesen befolyásolhatná a vér pH-ját, akkor az naponta, sőt, napszakonként ugrálna össze-vissza, attól függően, hogy most éppen a kakaót reggeliztük-e kaláccsal vagy a tükörtojást sonkával, uborkával. De nem: a vér pH-ja stabil — olyannyira stabil, hogy a vegetáriánus indiai szekták tagjaié nem különbözik a halász-vadász népekétől, például a jégmező mellett élő eszkimókétól. Tehát mi az, aminek a pH-ja a tápláléktól függően változik? Hát a vizeleté: ahhoz, hogy a vér pH-ja ebben a nagyon szűk tartományban maradhasson, ki kell üríteni a fölösleget, akár sav az, akár lúg. Meg is tesszük: a savanyító szénsavat (H2CO3) vízre és széndioxidra bontjuk, majd utóbbit kilélegezzük, a lúgosító ammóniát (NH3) pedig a vese választja ki. Tehát ha sok nyers zöldséget eszünk, nem a vérünk lesz lúgosabb, hanem a pisink — mint ahogy az ecetes uborkától is az lesz savanyúbb. Ha az ételek savanyítása egészségtelen lenne, azt egyrészt ösztönösen kellemetlennek találnánk, másrészt az ilyesmivel próbálkozó kultúrák versenyhátrányba kerülve már régen kipusztultak volna. A helyzet ennek ez ellenkezője: a tartósító eljárások — így a savanyítás is — javítják a versenyképességet.
A lökésszerű, erőteljes hatásokat a szervezet különböző pufferek bonyolult rendszerével tompítja — különben akár bele is halhatnánk, ha a hőségben betonozva éhomra meginnánk két liter limonádét.
2. ábra: Edgar Cayce 1910 októberében
3. ábra: A Cayce-kórház az USA Virginia államában
A „lúgosítás” — amint ez látnivaló, egyszerű belátással is tökéletesen hülye — „elméletét” alighanem egy bizonyos Edgar Cayce (1877–1945) fogalmazta meg az önmagáról elnevezett Cayce-diéta lényegeként (az elsőség itt vitatott, mert Cayce több kortársa is próbálkozott hasonló eszmékkel és megélhetéssel). Hírnevét a XX. század végétől napjainkig aktív Robert O. Young (1952–) természetgyógyász: A pH csoda című könyvsorozatának köszönheti.
4. ábra: Robert O. Young
Youngnak nincs orvos végzettsége, és egyetlen tudományos publikációja sincs. A könyveit végigszenvedő szakemberek sorozatban állapították meg, hogy egészen alapvető kémiai és élettani ismereteknek is híján van; mikrobiológiai ismeretei a XIX. század szintjén rekedtek meg. Young és követői „mikroszkópos vérvizsgálat” alapján adnak tanácsokat az elsavasodástól rettegőknek — ezt a módszert sehol sem ismerik el megalapozott diagnosztikai módszernek; legálisan nem is használható. A fentiek okán Young ellen több eljárást is indítottak kuruzslás miatt. Nem tudok róla, hogy bármelyik is eljutott volna a jogerős ítéletig, mindenesetre ez a tény paradox módon csak használ a meg nem értett zseni pózában tetszelgő áltudósnak.
Végezetül szögezzük le, hogy a lúgosítás nem amerikai találmány, csak az „elmélete” az. A gyakorlatban az elméleti sallangoktól éppen hogy megtisztított eljárást nálunk, Magyarországon próbálták ki, irodalmi élményeim szerint jellemzően az elszeretett, majd cserbenhagyott cselédlányok, akik ezután nátronlúgot ittak. Bele is haltak rendszeresen: ne kövessük példájukat!
* részben Csupor Dezső: El vagyunk savasodva? (In: Kovács Lajos (szerk.): Száz kémiai mítosz. Tévhitek, félreértések, magyarázatok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. ISBN 978 963 05 9164 5 p. 314–318.) tanulmánya alapján.
** Képek: Wikimedia Commons
@Igényes: vagy hülyeség az egész, és egyszerűen arról van szó, hogy az egészségmániások fokozottan figyelnek a testük minden megnyilvánulására, lesik a tévét, rádiót és várják és elő is idézik a tüneteket, a többiek meg basznak rá.
Elektroszmog… ez jó…
Ül az ember az ionágyú előtt, nézi naponta hat-nyolc-tíz órát (falun lehet, hogy többet, mert mást nem nagyon lehet csinálni, még a kocsmában is azon jön a Nótatévé) beszívja. Az elektroszmogot. De csak a városi, kiskorában!
@neoteny: Ha olvastad volna a Lélek nyelve a betegség című nagysikerű könyvet, tudnád, hogy a a lábtörés is lelki eredetű!
Meg az is, ha elvágod répaszeletelés közben az ujjadat!
@kolbászoszsömle: Bármi lehetséges. Látod micsoda csodák vannak itt is… 😉
@kolbászoszsömle: Azt én pont olvastam. Hol volt benne ilyen? Nem rémlik.
@neoteny: látom felütötted az orvosi kézikönyvet. Semmelweis Ignác is kinyírt pár nőt, ameddig rájött, hogy kezet kéne mosni ( ami miatt az orvosiaink ki is közösítették). A savasodás olyan folyamatot indít el, ami a lelki egészségre is hatással van. Ez egy öngerjesztő folyamat, mint a szájon át légzés, ami miatt bedugul az orr, tehát csak szájon át tudunk továbbra is lélegezni, amiből ezer betegség alakul ki, amik visszafordíthatatlanok. Ha csak a vírus/ baktérium okozná a betegséget, akkor mindenki beteg lenne állandóan. Lehet, hogy ezeknek a vírusokna pont az a funkciója a teremtésben, hogy a gyenge szervezeteket el tegye láb alól, megakadályozva a túlnépesedést. Meg a hemofíliát.
@Igényes: A közepén!
Azt taglalta, hogy ha a bal lábadat töröd el, akkor az a jobb agyféltekének diszfunkciójából adódó hatás, és mint olyan, az érzelmi problémák kivetülése.
@nusica: Pont itt érdemes az írás alján az apróbetűs hivatkozást is elolvasni. Pöffeszkedés utána…
@utalom a politologusokat: Na erre még válaszolok, aztán dolgom van.
1. Ezek az ételek önmagukban_nem_egészségtelenek. (Ahogy a legegészségesebb kaján sem lehet kizárólag élni.)
2. Erős ingert érzek ilyenkor, hogy hosszútávú, folyamatos megfigyelés alá vonjam az ilyen sportolókat… A vasorrú bábában sem hiszek, pedig arról is vannak könyvek, képek.
„-Tudod, ki a biokertész?
-Aki éjszaka permetezik…”
Egész életemet a versenysport közelében töltöttem. Ha hinni akarsz, a te dolgod…
@soproni1: „A májrák a legmegdöbbentőbb, mert a egzisztenciális félelemhez köthető.”
Szegény kutyámat is az vitte el. Az egzisztenciális félelem.
@soproni1:
És ennek mi köze van a lelki egészség és a megfertőződés viszonyához?
@kolbászoszsömle: a dadogásnak is lelki okai vannak. Van, akinek a szeme tikkel. A fiam egy időben krákogott.
@kolbászoszsömle: Ühüm, szóval olyasmi, mint például a freudi elszólás? Ha jól emlékszem, neki is volt valami hasonló meglátása. 🙂
@incze: elvetted a házát szegény párának.
@Igényes:
„Bármi lehetséges.”
Hogyne: az is lehetséges hogy az asztalról leesett és szilánkokká tört üvegpohár hirtelen a fordított folyamaton megy át, ti. a szilánkok összeállnak teljes pohárrá és az visszarepül az asztalra.
Mindössze ennek annyira kicsiny — hogy azt ne mondjam elenyésző — a valószínűsége hogy köznapi nyelven azt mondjuk rá: lehetetlen.
A legfontosabb a könyök bőrének állapota!
Az mutatja meg az ember kapcsolatát a világgal, az az, ami a legkevésbé van az ember szeme előtt, viszont markerként funkcionál a többi ember számára!
A könyök bőrének szárazsága pl. azt jelenti, hogy az ember érzelmileg sivár, nem tud sírni se bánatában, se örömében.
Ha a könyök bőre ráncos, akkor koravén, elhasználódott az ember.
Ha a könyök bőre megvastagodott, akkor az a teherbírást jelenti!
Ezért nagyon fontos a könyök bőrének ápolása, mivel annak állapota visszahat az egész szervezetre.
@Igényes: Egyébként igen, az allergiáért is az egyén a felelős. Érdekes módon azok között akik dohányoznak, jóval több az allergiás is. Például. „
Nagggyon jó! Két tényt megfordítottál! Ok-okozat.
Az allergia lehet leki eredetű. IS!
Meg öröklött is. Meg fertőzés, mérgezés eredménye is!Mondjuk a liszt(glutén) allergia kimondottan nem lelki eredetű.
A dohányzásról: az allergiások között magasabb a dohányosok száma, mint a nem allergiások között.
De mit veszel allergiának?
A gyomorsav túltengés meg kimondottan fertőzés eredménye. Helicobacter Pylori. A kórokozó elpusztításával megszűnik a tünet! És semmi köze a táplálkozáshoz, a savas ételekhez!
Amúgy a szervezet savasodása egy tudománytalan baromság. A vizelet savasodásáról, lúgosodásáról beszélhetünk.
@acs63: tetrodotoxin. Feltéve hogy néhány milligrammnál többet fogyasztasz belőle.
@soproni1:
„a dadogásnak is lelki okai vannak”
Volt egy nagyon okos és értelmes kollégám (most épp’ a PhD-jét csinálja) aki roppant módon dadogott. Józanon. Ha letolt 8-10 sört, a dadogása megszűnt. Akkor hát az ő lelke alkoholszárazságban szenved és rendszeresen locsolgatni kell hogy egészséges legyen?
@soproni1: @Igényes: Az a könyv egy áltudományos humbug!
Nem lehet mindent analitikusan megközelíteni, a pszichoanalitika egyszerűen nem alkalmas arra, hogy leírja a viselkedést, az elméletei pedig nem jósolnak.
Egyszerű, tapasztalati mágia az a „tudomány” nincs mögötte koherens elmélet még a a nem tudatos tartalmak szintjén sem, nemám azok testi kivetülésére.
Ha eltöröd a lábad, akkor az nem érzelmi gyengeség, hanem rosszul léptél, esetleg ráejtetted a szekrényt, vagy elütött avillamos.
A betegségek között inkább kivétel a lelki ok, mint szabály, a fizikai sérülésekre pedig ez fokozottan igaz!
Az a könyv egy SZAR! Egy TRÁGYA!
Izing Klára komolyabb tudós, mint az a picsa, aki azt írta.
És ez nem vélemény, hanem egyszerű ténymegállapítás.
@neoteny: például. Lehet, hogy józan állapotban tele van kisebbségi kongresszussal ! Van, aki részegen idegen nyelveket is beszél, sőt énekelni is tud.
@soproni1: a dadogásnak is lelki okai vannak. Van, akinek a szeme tikkel. A fiam egy időben krákogott. „
Ne beszélj már össze ennyi zöldséget!
Még túllúgosodsz!
A dadogás lehet fejlődési kép is. Persze, lehet lelki oka is.
Mondjuk a gyermek azért dadog, mert fiziológiailag nem tudja lekövetni a gondolatait. Tehát gyorsabban gondolkozik, mint beszél.
A szem tikkelése lehet fizikai fáradtság, szembetegség, vagy a másik végletként Tourette szindróma tünete.
De akár azt is vehetnénk, hogy a pszichózis két súlyos formájában , a skizofréniában és a patológiás pszichózisban egyaránt gyakori a túlzott önbizalom, mások teljes figyelmen kívül hagyása.
@soproni1:
De hogyan lehet hogy meglehetősen egyszerű összetételű szerves anyag képes (legalább is ideiglenese) gyógyítani a dadogását? Akkor a gyógyszerek mégis csak működnek? Még a „lelki egészségen” is?
@Könnyen elkaptuk, uram!: Tényleg? Ez fura. Valaki írta, hogy vért hányt a refluxától. Namost idáig én is jutottam már el, és csodák csodája, attól múlt el, hogy leálltam a napi 8 kávéról 3-ra… biztos véletlen lehetett. 🙂
@neoteny: Jah, ilyet én is láttam már leírva, de kicsit meredeknek tűnt.
A dadogásba ne köss bele, igaza van. A szesznek meg feszültségoldó hatása. (anyukáékat kéne megkérdezni, hogy nevelték a kicsi fiukat, de persze ez tabu… kicsifiú meg nem emlékszik rá, mert ha emlékezne, nem dadogna tőle.)
@kolbászoszsömle: Ebben a könyökbőrben van valami. Újra kéne ezt olvasnom. 😀
@kolbászoszsömle: A legfontosabb a könyök bőrének állapota!
Az mutatja meg az ember kapcsolatát a világgal, az az, ami a legkevésbé van az ember szeme előtt, viszont markerként funkcionál a többi ember számára!”
Miért nem a sarok? Vagy a fül?
Egy kőműves könyöke minden esetben kérgesebb lesz, mint egy gyógymasszőré.
Egy fotomodellé viszont minden esetben bársonyos. Pedig lehet, hogy depressziós a kicsike.
@Igényes: Tényleg? Ez fura. Valaki írta, hogy vért hányt a refluxától. Namost idáig én is jutottam már el, és csodák csodája, attól múlt el, hogy leálltam a napi 8 kávéról 3-ra… biztos véletlen lehetett. :)”
Olvasgass szakirodalmat. A gyomorsav túltengés és a reflux két külön téma. A refluxnak semmi köze a savas ételekhez!
@Igényes: A könyökbőrt én találtam ki… 😮
Az is egy olyan ultimate dolog, mint bármelyik csodamódszr!
@Könnyen elkaptuk, uram!: „Egy fotomodellé viszont minden esetben bársonyos.” No te se sok retusálatlan fotómodellt láttál még… napirenden van náluk, hogy olyan a csaj, mint a kaszáspók, de a segge csupa cellulitisz… meg egyebek.
@kolbászoszsömle: És egyébként gyakran hazudsz, hogy hihetőbbnek tűnjön tőle az álláspontod? 🙂
@Tleilaxu: Lehet…bár még egyetlen étteremben sem olvastam a séf ajánlatai között..túl régen járhattam szusibárban, ha már bevezették az ételek közé. 🙂
@Igényes: A dadogásról: olvasd el, amit írtam. Lehet, hogy igen kis mennyiségű gyógyszer képes befolyásolni?
@soproni1: A veszettség halálozása is ezért közelíti a 100%-ot?
@Igényes: Az egy vicc volt.
@Könnyen elkaptuk, uram!: mert a fület eltakarja a haj, a sarkot meg a cipő!
A könyök az igazi marker, azzal szokott a legkevesebbet foglalkozni az ember, az olyan, mint amilyen lenne természetes állapotában az ember.
A könyök mindig _más_ szeme előtt van, de te, a gazdája szinte sosem látod!
Az a te „Júdás-pontod”!
@Könnyen elkaptuk, uram!: Ha az agyra ható gyógyszar, akkor minden bizonnyal. 🙂
@Igényes: Például a feleségem modell volt. Kézmodell. A kezét fényképezték reklámokhoz. De igazad van, hiszen a modelleket nem válogatják, legkevésbé nem fizetik meg, mert minek, ha van a gépen Photoshop? Kovács Józsinénit lefotózzák, oszt annyi! Látom, te érted a világot!
@kolbászoszsömle: Láttam, wmiki rendesen lealázott téged nyelvtanból. Most az „elfolytott” indulataid éled ki? :-))
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: És gyakran kommentelsz több néven? :DDD
@Könnyen elkaptuk, uram!: Jah, meg retusálni is szoktam. 🙂
@kolbászoszsömle: én nem olvastam a könyvet. Az, hogy a lelki dolgok fizikai hatásokkal járnak, azt sokunk tapasztalhatja. Hogy a gyógyításban először a lelket kell gyógyítani, az is valószínű. Hogy rosszul lépünk, annak vannak-e lelki előzményei, azt nem tudjuk, de a gyógyulásban biztos segít a lelki egyensúly. Azok a könyvek, amik a lelki egyensúlyról szólnak nagyon sokat segítenek azoknak, akik fogékonyak rá, tehát kvázi törekednek az egyensúly felé. Azok meg akik még programon vannak ( eszem iszom dugok lakást autót veszek a pénz miatt dolgozom szemét a fél világ ) azok nem értik meg úgyse. Nagyon nehéz az embernek befelé fordulnia és tükörbe néznie. Mindenki inkább menekül önmagától, a félelmeitől. Nehéz út, de utána jön a siker, a szerencse.
@kolbászoszsömle: Én például inget, zakót hordok. Viszont a hajam rövid. Bukott az elméleted, sokan járnak így, És a füledet még ritkábban látod, mint a könyököd.
@Igényes: Hát, ha kevered a refluxot a savtúltengéssel, akkor nem csodálkozom, hogy semmit nem tudsz helyén kezelni. Csak minek szólsz bele?
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: meg a Lyme kóré is. Aki egyszer megkapta, az meghal. Mondjuk aki nem az is. Amikor megszülettünk, már megkaptuk a halálos sebet.
@Igényes:
„Jah, ilyet én is láttam már leírva, de kicsit meredeknek tűnt.”
Én egyszer megtapasztaltam egy fizikai „csodát”: persze az előbbi példánál sokkal (sokkal!) valószínűbb volt, de még így is ámultam-bámultam.
A dadogás ill. az alkohol „gyógyító” hatása magyarázható anélkül is hogy családpszichológiát vinnénk bele.
@soproni1: Tudod, mikor valaki születésétől fogva cukorbeteg, nem könnyű bemagyarázni neki, hogy ha nyugodtabban élne, akkor elmúlna a betegsége.
@Könnyen elkaptuk, uram!: No, végre tanulunk is valamit… magyarázd el a különbséget. 😉
@neoteny: Általában benne van a családpszichológia. Ha az nincs, akkor másféle. A dadogás nem normális, szóval ott valamilyen zavar van.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Amikor tükörbe nézel, látod a füled!
A könyöködet viszont nem nézegeted!
Amúgy meg hitetlen!
Majd megtapasztalod te is, remélem még nem lesz késő… 😀
@soproni1: Aránytévesztés azt gondolni, hogy minden esemény, ami történik a szervezetben lelki eredetű!
Egyszerűen nem így van!
Az a könyv egy aránytévesztés.
A befelé fordulás tutira jó dolog, de az alku csak egy a gyász feldolgozási szakaszai közül.
Az egészséges személyiség továbblép.
És most szeretnék egy kolbászoszsemlét. Fene ebbe a csajba, nem megéheztem tőle. :DDD
@kolbászoszsömle: Akkor most számold össze, hány egészséges személyiséget ismersz a környzetedben.
@neoteny: nem mondtam, hogy a gyógyszerek nem működnek. Sőt. A cataflam és a viagra kifejezetten csoda kategóriába esik. A tünetet kezeli. Nem gyógyít. @Könnyen elkaptuk, uram!: most akkor lehet lelki oka a dadogásnak vagy nem? Mostmár iszom a szavaidat…
@soproni1: Hogyan gyógyítanád a tüneti szintre emelkedett veszettséget?