Lúgosítás*
Eredeti szerző: Pásztörperc
E cikk eredeti változatát a Környezetvédelem.co.hu internetes lapnak írtam, még tavaly. Ottani írásaimat a jobb oldalsávban, a „P/c szerint a világ” rovatba kattintva olvashatjátok; a két utolsó azonban nem jelent meg (ez egyúttal azt jelenti, hogy a jövő héten hozom a másikat). Naszóval:
Nagy divatjaink egyike a „lúgosítás”. Most éppen a mi jobb oldalsávunkban is láthattok egy ilyen reklámot. Nem mi választottuk, de aktuális. Hogy lássuk, miről is van szó, rákerestem a „szervezet savas lúgosítás” kombinációra, és most ideidézem, hogyan is kezdődik az első öt találat egyaránt fennhéjázóan magabiztos szövege.
1. „A szervezet túlsavasodásának okai gyakran a mindennapi életben keresendők; napjaink átlagemberének életformája óhatatlanul az egészséges lúgos kémhatástól, a savas irányba tolja a szervezetet, elsősőrban az egészségtelen táplálkozásnak, az élvezeti cikkek fogyasztásának, a mozgásszegény életmódnak és a kevés friss levegőnek köszönhetően. A szervezet lugosítása a mindennapi életünk alapja kellene, hogy legyen, ugyanis táplálkozásunk során általában kevés figyelmet fordítunk az olyan bázikus hatású táplálékokra, mint a zöldségek.”
2. „Sokszor érzed magad kedvetlennek, fáradtnak? Sok stressz ér?… Valószínűsíthető, hogy szervezeted túlsavasodott. A természetes sav-bázis egyensúly megbomlott és szervezetünk tiltakozik, a káros savak pedig letargikussá tesznek minket.”
3. „LÚGOSÍTÁS APRÓ LÉPÉSEKBEN LEHET A HOSSZÚ ÉLET TITKA. …A legjobb védekezés, ha teste elsavasodott (reflux tünet), esetleg már betegségek is kialakultak, lúgosító étrendre, teázásra a helyes táplálkozás megválasztására áttérni.”
4. „Az elsavasodást közvetlenül nem lehet betegségnek nevezni. De nagyon sok betegség okozója. Ha komoly egészségi probléma merül fel, kérjük meg házi orvosunkat, hogy vizsgáltassa meg a vérünk pH értékét. Ez a legbiztosabb vizsgálati módszer. A tökéletes pH érték 7.365 a vérben.”
5. „Az egészség teljes helyreállítása a képen látható Dr. X.Y táplálkozástudós, mikrobiológus 15 éves kuatómunkával kifejlesztett forradalmian új módszerével, a pH Csodával… X. Y. kisérletei során bebizonyította, hogy a lúgosan tartott szervezet egészséges. Minél jobban elsavasodott valakinek a szervezete, annál több betegség támadja meg.”
Ezen, tájékoztatónak álcázott, szemérmetlen reklámszövegek elképesztő helyesírási hibáit megtartottam, és amennyire lehetett, fogalmazásuk sajátos báját is igyekeztem megőrizni. Úgyhogy tekintsük át ezt az egész szószt még egyszer, és mondjuk kórusban:
MAR-HA-SÁG!!!
Kezdjük a dolgot onnan, hogy „a szervezetnek” nincs pH-ja. A gyomorsav például nagyon savanyú; ha nem lenne az, nem tudnánk megemészteni a táplálékot (mármint azt a részét, aminek lebontásához savas közeg kell — a vékonybélben enyhén lúgos a pH, mégis emésztünk). A különféle sejtfolyadékok pH-ja 6,9–7,4 közötti.
Bár ez az idézetek rövidsége miatt nem látható, az öt tájékoztatóból csak három (némi jóindulattal négy) tisztázza, hogy valójában nem is a „szervezet”, hanem a vér pH-járól beszél. A ködösítés szükségessége nyilvánvalóvá válik abban a pillanatban, amikor tisztázzuk, hogy a vér pH-ja csak igen szűk tartományban (7,33–7,43) változhat. A vér elsavasodása valóban nem jó: 7,35 alatt már panaszokkal jár; 7,2 alatt súlyos, akár halált is eredményezhető keringési és tudatzavar alakul(hat) ki.
Táplálkozással, az étrend megválasztásával azonban a vér pH-ja nem befolyásolható: egész egyszerűen nem. Egyáltalán nem, és ezt viszonylag könnyen beláthatjuk. Mi történik ugyanis azzal az étellel, amit megeszünk-megiszunk, hová is kerül az? Hát a gyomorba, és ott találkozik azzal a bizonyos gyomorsavval, aminek a pH-ja 2 körül van — különben nem tudnánk emészteni (lásd fent). Az étel és a sav keveredése persze csak ritkán optimális, elvégre a gyomor nem „tudja”, mit és mennyit fogunk enni — amikor belépek a vendéglőbe, még én se tudom, hogy mit rendelek tíz perc múlva. Ezért aztán előfordul (és most durván leegyszerűsítem a folyamatot), hogy több az emésztendő étel, mint a lebontásához kellő sav: ezek azok az úgynevezett „nehéz ebédek”, amik „megterhelik a gyomrot” (ahelyett, hogy lúgosítanának, a fene essen beléjük…). Ezeket bizony sokáig lögybölgetjük odabent, amíg csak elég savat nem tudunk termelni a lebontásukhoz. Megesik fordítva is, hogy rendszeresen több odabent a sav, mint amennyi kéne, de ilyenkor sem a vér savanyodik el: ez az a bizonyos gyomorsavtúltengés, ami ellen a „hivatalos” orvostudomány már hosszú évtizedekkel ezelőtt kidolgozta a maga kis savlekötő szereit — mint ahogy a csaknem épp oly gyakori savhiány ellen is.
1. ábra**: A nyelőcső, a gyomor és a belek (itt csak a vékonybél eleje látszik)
Hogy mik az emésztés termékei: mi az, ami a belekből felszívódik, az persze függ attól, hogy mit ettünk-ittunk-emésztettünk. De ha ez ténylegesen befolyásolhatná a vér pH-ját, akkor az naponta, sőt, napszakonként ugrálna össze-vissza, attól függően, hogy most éppen a kakaót reggeliztük-e kaláccsal vagy a tükörtojást sonkával, uborkával. De nem: a vér pH-ja stabil — olyannyira stabil, hogy a vegetáriánus indiai szekták tagjaié nem különbözik a halász-vadász népekétől, például a jégmező mellett élő eszkimókétól. Tehát mi az, aminek a pH-ja a tápláléktól függően változik? Hát a vizeleté: ahhoz, hogy a vér pH-ja ebben a nagyon szűk tartományban maradhasson, ki kell üríteni a fölösleget, akár sav az, akár lúg. Meg is tesszük: a savanyító szénsavat (H2CO3) vízre és széndioxidra bontjuk, majd utóbbit kilélegezzük, a lúgosító ammóniát (NH3) pedig a vese választja ki. Tehát ha sok nyers zöldséget eszünk, nem a vérünk lesz lúgosabb, hanem a pisink — mint ahogy az ecetes uborkától is az lesz savanyúbb. Ha az ételek savanyítása egészségtelen lenne, azt egyrészt ösztönösen kellemetlennek találnánk, másrészt az ilyesmivel próbálkozó kultúrák versenyhátrányba kerülve már régen kipusztultak volna. A helyzet ennek ez ellenkezője: a tartósító eljárások — így a savanyítás is — javítják a versenyképességet.
A lökésszerű, erőteljes hatásokat a szervezet különböző pufferek bonyolult rendszerével tompítja — különben akár bele is halhatnánk, ha a hőségben betonozva éhomra meginnánk két liter limonádét.
2. ábra: Edgar Cayce 1910 októberében
3. ábra: A Cayce-kórház az USA Virginia államában
A „lúgosítás” — amint ez látnivaló, egyszerű belátással is tökéletesen hülye — „elméletét” alighanem egy bizonyos Edgar Cayce (1877–1945) fogalmazta meg az önmagáról elnevezett Cayce-diéta lényegeként (az elsőség itt vitatott, mert Cayce több kortársa is próbálkozott hasonló eszmékkel és megélhetéssel). Hírnevét a XX. század végétől napjainkig aktív Robert O. Young (1952–) természetgyógyász: A pH csoda című könyvsorozatának köszönheti.
4. ábra: Robert O. Young
Youngnak nincs orvos végzettsége, és egyetlen tudományos publikációja sincs. A könyveit végigszenvedő szakemberek sorozatban állapították meg, hogy egészen alapvető kémiai és élettani ismereteknek is híján van; mikrobiológiai ismeretei a XIX. század szintjén rekedtek meg. Young és követői „mikroszkópos vérvizsgálat” alapján adnak tanácsokat az elsavasodástól rettegőknek — ezt a módszert sehol sem ismerik el megalapozott diagnosztikai módszernek; legálisan nem is használható. A fentiek okán Young ellen több eljárást is indítottak kuruzslás miatt. Nem tudok róla, hogy bármelyik is eljutott volna a jogerős ítéletig, mindenesetre ez a tény paradox módon csak használ a meg nem értett zseni pózában tetszelgő áltudósnak.
Végezetül szögezzük le, hogy a lúgosítás nem amerikai találmány, csak az „elmélete” az. A gyakorlatban az elméleti sallangoktól éppen hogy megtisztított eljárást nálunk, Magyarországon próbálták ki, irodalmi élményeim szerint jellemzően az elszeretett, majd cserbenhagyott cselédlányok, akik ezután nátronlúgot ittak. Bele is haltak rendszeresen: ne kövessük példájukat!
* részben Csupor Dezső: El vagyunk savasodva? (In: Kovács Lajos (szerk.): Száz kémiai mítosz. Tévhitek, félreértések, magyarázatok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. ISBN 978 963 05 9164 5 p. 314–318.) tanulmánya alapján.
** Képek: Wikimedia Commons
@Igényes: Nem az én kommentem. A szövegértéseden csiszolj!
@soproni1: Csak az egyik évtizedekig tarthat, a másik pár hétig vagy hónapig. XD
@soproni1: meg a Lyme kóré is. Aki egyszer megkapta, az meghal.
A Lyme Borreliosis ismert betegség a kutyáknál is. Nem függ össze a kutya pszichés állapotával a betegség lefutása. Viszont bizonyos fajták érzékenyebbek rá, veseelégtelenséget, halált okoz náluk. Pedig a gazdi szereti, és pszichológusnál is rendszeresen relaxál. Oszt mégis!
@soproni1: Azt írtam, hogy nem CSAK lelki oka lehet. Természetesen lehet az is. Akár egy hirtelen sokk, ilyedtség is előidézheti. Mint mondjuk a hasmenést. Mégse mondhatjuk azt, hogy a hasmenés lelki eredetű.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Gondolom félrenyúltál. Úgy szokott lenni. Vagy nem? 😀
@Herbert_West: Sokkal érdekesebb kérdés, hogy hogyan gyógyítanánk a blog.hu egyes kommentelőin tapasztalható, veszettségre ijesztően emlékeztető valamit…
@soproni1: Ne mondd már, hogy szerinted nem az antibiotikum gyógyít ki a leprából, hanem a szétesett személyiség összeeszkábálása!
@kolbászoszsömle: persze, hogy nem minden. A gyógyulás fontos része az elengedés ( tovább lépés). Régen nem volt lehetőség hozzájutni ennyi információhoz, maradt az antibiotikum az orvos tanácsára. Most, hogy a kínaiak fillérekért adják az antibiotikumot, nem éri meg gyártani, már a rendelőben ki van írva, hogy ne szedjen feltétlenül ilyen készítményt. Tehát az orvostudomány is fejlődik :))))
@soproni1: Meg Kína. Pedig ők elég jól állnak normális orvosokból.
@Igényes:
„A dadogás nem normális, szóval ott valamilyen zavar van.”
Nyilvánvalóan; a kérdés a zavar forrása. Mivel igen változatos és néha nagyon furcsa beszédzavarok léteznek, amelyek többsége szervi okokra vezethetőek vissza (leggyakrabban agyvérzésre), a dadogás pszichológiai alapjai kevésbé valószínűek mint az hogy valamilyen szervi („huzalozási”) probléma lenne. Továbbá nehéz eldönteni az ok-okozati összefüggést: azért dadog a gyerek mert türelmetlen vele a környezete vagy azért türelmetlen vele a környezete mert dadog?
@neoteny: Éppen arról cseverészünk, hogy a szervi problémákat is a lelki problémák okozzák. De egyébként igen, ez vicces. 🙂
@soproni1:
„A tünetet kezeli. Nem gyógyít.”
Ha a tünetet tartósan kezeli, ti. megszünteti (és már nem kell szedni a gyógyszert), az gyógyítást jelent. Az antibiotikumok pontosan ilyenek: megszüntetik a fertőzést („megölik” a baktériumokat) és nem kell tovább szedni őket. Az bizony gyógyítás a szó bármilyen lehetséges értelmében.
@Igényes: Nem. Mivel a valós nevem is láthatod, ezért semmi értelme nem lenne két identitás használatának. Elhatárolódom ettől a személytől, nem egyeznek a nézeteink.
@Könnyen elkaptuk, uram!: ha már lelki oka is lehet a dadogásnak, az már fél siker :)) nekem volt olyan kutyám, ami stresszes lett, mert egyszer rámordult egy nagyobb kutya. Napokig nem evett és elpusztult. Az orvos is csak húzni tudta a szenvedést. Ha egy kutya meg akar halni, az meg is fog. Egy kutya jobban ismeri a mi lelki állapotunkat, mint mi az övékét. Szerintem. @kolbászoszsömle: nem mondtam.
@Igényes:
„Éppen arról cseverészünk, hogy a szervi problémákat is a lelki problémák okozzák.”
Odáig már eljutottunk hogy létezhetnek szervi problémák amik előállásához semmi köze a „lelki problémáknak” (ld. sebek elfertőződése). Mivel az agy is egy szerv, éppúgy létezhetnek problémái amik függetlenek a saját belső állapotától.
@Igényes: meg dél Korea. Állítólag Izrael után ott van a gyógyítás Mekkája.
@soproni1: Ha nem ezt modtad, akkor mit mit mondasz akkor, amikor azt modod, hogy „tünetet kezel, nem gyógyít”!
Próbáld meg valahogy körülírni, hogy megértsem, miről beszélsz, mert ez így kezd kicsit uncsi lenni.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Rendben van, akkor bocs a feltételezésért. Amúgy szerintem cuki kiscsaj, csak kicsit döcögősen gondolkodik.
@Igényes: Oké. Figyelj: a reflux egy olyan elváltozás a szervezetben, amely esetében a gyomor felső záróizma (gyomorszáj) nem képes a táplálékot a gyomorban tartani, az visszaáramlik, és a nyelőcső alcó részét marja.Eredménye a nyelőcső erróziója, kilukadása is LEHET, műtéti megoldása, a nyelőcső alsó, sérült szegmensét behúzzák a záróizom alá, a gyomorűrbe. Itt, hogy-hogynem, a gyomorban keletkező mucin bevonja és megvédi a gyomorsav maró hatásától.
Természetesen a záróizom tökéletlen zárását sok minden okozhatja, például: kávé, alkohol, cigaretta. Tehát nem feltétlen a savtartalom.
Természetesen a nyelőcső sérülése nem kell, hogy ennyire súlyos legyen, ahogy leírtam, lehet simán hám irritáció is, ami „gyomorégésben” jelentkezik.
Gyomorsav túltengés: a szervezet a szükségesnél nagyobb mennyiségben választ ki gyomorsavat, VAGY nem elegendő mennyiségű mucint termel.
Eredménye a hasmenéstől a gyomorval sérüléséig (kilyukad) vezet, ami természetesen nem kilyukadás, hanem nyálkahárlya irritáció, esetleg vérzés. Gyógyítása lehet a savtartalom kiválasztását blokkoló gyógyszerekkel, esetleg jegeléssel, műtéttel.
Ennél a kórisménél a H. Pylori kimutatható.
Korszerű kezelése, a H. Pylori esetében antibiotikum és savblokkoló együttes adása, kúra szerűen.
Savblokkoló: a sav kiválasztást gátolja, nem azonos a sav megkötését szolgáló, csupán rövid távon, leginkább eseti megoldásra javasolt karbonátokkal.
(szódabikarbóna, Rennie, Almagel, stb.)
(Meg még rá is játszik.)
@soproni1: Á, izraelben szuperemberek laknak, ott nem betegszik meg senki. :DDD
@soproni1:
„már a rendelőben ki van írva, hogy ne szedjen feltétlenül ilyen készítményt”
Az azért van, mert az antibiotikumok nem megfelelő használata elősegíti az antibiotikum-rezisztens baktériumfajták kifejlődését. Ha a páciens abbahagyja az antibiotikum-kúrát mielőtt a teljes adagot beszedte volna, akkor nem minden (cél)baktérium pusztul el, hanem csak „a gyengék”; és azok a mutánsok amelyek jobban bírják az antibiotikum általi kiképzést (habár elpusztulnának ha a teljes dózist beszedné a beteg) nem elég hogy „életben maradnak”, de ráadásul nagyobb „élettérrel” rendelkeznek azután hogy a sok „gyenge” társuk elpattant.
Az evolúció mindig működik; minél gyorsabb a szaporodási ciklus, annál gyorsabban.
@neoteny: az orvosok kezelik a tünetet. Nem érdekük a gyógyítás. Mint ahogy miért ajánlana egy fogorvos olyan fogkrémet, amitől egészséges a fogam? Pl. A japánok gyártanak ionos fogkefét. Azt nem ajánlja egyetlen fogorvos sem, mert nem járunk a családdal fogkezelésekre csak ellenőrzésre.
@Igényes: Éppen arról cseverészünk, hogy a szervi problémákat is a lelki problémák okozzák.”
Mi pedig azt mondjuk, hogy nem CSAK, és kizárólag.
@soproni1: az orvosok kezelik a tünetet. Nem érdekük a gyógyítás. Mint ahogy miért ajánlana egy fogorvos olyan fogkrémet, amitől egészséges a fogam? Pl. A japánok gyártanak ionos fogkefét. Azt nem ajánlja egyetlen fogorvos sem, mert nem járunk a családdal fogkezelésekre csak ellenőrzésre. „
Tévedsz, a fogorvosok ismerik, és forgalomban is van, csak kurva drága.
Elmex termék.
@Igényes: Az agyvérzés nem leki probléma.
@Igényes: Biztosan nő? Nőnek egy kicsit közönséges.
Az Izrael+egészség a káliumos só paranoia része.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Lehet összefüggés, de ettől függetlenül is kialakulhat.
@neoteny: milyen nagyszerű dolog, hogy kb. erre két éve rájöttek. A Richter-ben dolgozó sógorom pont két éve mesélte el, hogy miért ez a nagy megvilágosodás. Ezt majd követi a többi. Azt is el tudom képzelni, hogy majd egyszer lesz olyan, hogy valakit lábfájással kezelnek, de a gyógyszertől cukorbeteg lesz, vagy vese problémája lesz. Ilyen még nincs, de sosem lehet tudni… 🙂
@Könnyen elkaptuk, uram!: De ez abból fakad, hogy nem egyformán értelmezzük a lélek fogalmát. A ti szempontotokból nektek van igazatok, a miénkből meg nekünk. Nincs ezzel baj.
Kösz a refluxos magyarázatot, legalább volt valami haszna a mai ámokfutásomnak… és örültem egy sort, hogy nem lettem orvos.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Nem tudom. Lehet hogy nem nő. Közönséges lenne? Passz, nekem nem tűnt fel.
@kolbászoszsömle: Kolbikám csillagom, nő vagyete?
@soproni1: Szar a fogorvosod. Nekem van olyan zápfogam, amiben 34 éves a tömés!
De a mostani fogorvosom is csak ellenőrzésen látott az elmúlt 3 évben, mégse akar mindenáron koronát rakni az egészséges fogra.
@soproni1:
„az orvosok kezelik a tünetet. Nem érdekük a gyógyítás.”
Az orvosok kezelik az alapokokat (gyakran gyógyszeresen) — amikor képesek rá.
Vannak gyógyítható betegségek és vannak csak kezelhető betegségek. Az előbbi kategóriába tartoznak pl. a fertőzéses betegségek közül igen sok — az utóbbiba pl. a cukorbaj.
Hány tüdőgyulladás kerül meggyógyításra évente? Hány nemibeteget kúrálnak ki évente? Azok nem gyógyulnak meg?
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Lehet összefüggés, de ettől függetlenül is kialakulhat. „
Bocs, nem veszem. Mi?
@Könnyen elkaptuk, uram!: nekem a multkor nem elmexet ajánlottak. Bár az ionos fogkeféhez nem is kell. Mondjuk az sem volt olcsó, de legalább azóta nem jött elő az aftám meg a fogkő.
@Igényes: Előröl, vagy hátulról?
@Igényes: Megnéztem az aktivitását, ezért határolódtam el.
nekem egyszer levágta a lábamat a villamos. de lelkileg megerősödtem és visszanőtt. nem nagy ügy, csak lelkileg ki kell egyensúlyozódni. ha elolvastok hozzá pár agykurkász könyvet nektek is menni fog. próbáljátok ki !
@soproni1: Pár richteres sztorit átküldhetnél privátban. Néha elröhögcsélünk az ilyesmiken szűk baráti körben.
Volt gyerekkoromban valami paródiakönyv, ami arról szólt, hogy megszületett a földön az antikrisztus, és táplálkozási tanácsadó lett. Milliárdokat kaszált abból, hogy kiadott egy olyan fogyasztószert, amitől a páciensek híztak, ezért koplaltak, és a végén már csak ezt ették. Viszont mivel semmilyen tápanyag nem volt benne, a végén szépen éhenhaltak.
A gyógyszeriparról mindig ez jut eszembe. 🙂
@soproni1:
„erre két éve rájöttek”
Hát Mo-n lehet hogy két éve jöttek rá; Észak-Amerikában kb. 20 éve.
@Csubakka Mrozsek: A következő életedben visszanő. Addig várj türelmesen, és próbálj istennek tetsző módon élni.
@Könnyen elkaptuk, uram!: erre írtam:
Könnyen elkaptuk, uram! 2013.05.01. 23:57:32
@Igényes: Az agyvérzés nem leki probléma.
@soproni1: a tbc nem tünetegyüttes, és nem mentálhigiénés okai vannak, hanem a Mycobacterium Bovis okozza az összes emlősben és az M. tuberculosis és az M. avium baktériumok okozzák pl. szarvasmarhákban is.
@Igényes: De ez abból fakad, hogy nem egyformán értelmezzük a lélek fogalmát. A ti szempontotokból nektek van igazatok, a miénkből meg nekünk. Nincs ezzel baj.”
Ezen a szinten, a mi beszélgetésünk szintjén nincs semmi baj. Az a gond, hogy egyesek visszaélnek vele, szándékosan, vagy tiszta hitből, tökmindegy, és azt mondják a rákos betegnek, hogy majd a koncentráció, meg a kézrátétel segít.
(egyébként én is hiszek a lélek erejében és a kézrátétellel való gyógyításban is, bizonyos fokig)
De a lúgosítás egy vadbaromság.
Amúgy: már évtizedek (század?) óta megkülönböztetünk pszicho-szomatikus és szomato-pszichés betegségeket.
Nem újdonság ez!
Csak divat lett túllihegni a lelki oldalt.
@Igényes: nekem az a kedvenc történetem, hogy a sógorom még a richter előtti munkahelyén beadott a főnökének valami újfajta eljárásról egy anyagot. Leírta, hogy a beruházás igény kb. 200 millió forint, a megtérülés 2 év. A főnök lesöpörte az asztalról, hogy túl hosszú a megtérülési idő. Ez generikus gyógyszergyártó volt.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
milyen lelki oka lehet az agyvérzésnek?
Ott lennie kell valamilyen fizikális elváltozásnak. Vékonyabb érfal, meszesedés, göb, rossz tenzus.
@soproni1: bocs, félreértettelek: ionos fogkrémre gondoltam.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Én nem beszéltem a lúgosításról, szerintem is baromság. 🙂 Eltérő okokból egyébként, mint a poszt írója, de ez most nem számít.
Az kézrátételnél nem a kézrátétel segít. 😉
A rákos betegeknek általában meg már teljesen mindegy. Az a baj, hogy a többség akkor esik kétségbe, amikor már rákos. Ismerős 55 éves korában rákos lett, az volt a nagyanyja, az anyja is, meg még valami rokonuk, egész életében azt várta, hogy majd ő is. Amikor megtörtént, összevásárolta a holisztikus jövőhetet is, de hát azt nem várta szegény, hogy majd meggyógyulni is meg fog valamitől. Jól meg is halt.
Alapból egyébként szerintem annyi a probléma, hogy mindkét oldal abból indul ki, hogy a másik teljesen hülye, pedig akár tanulhatnának is egymástól.
@Könnyen elkaptuk, uram!: az is jó dolog. Himalája só darabok vannak benne, attól ionos. Kétszer annyiba kerül, mint a bolti fogkrémek .
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Én lusta vagyok hozzá. Amíg velem aránylag normális, nem bántom. Az meg, hogy más véleménye van… istenem, nem vagyunk az oviban.
@Igényes: ez egy kicsit nem stimmel, ezt gondold át még1x.. most melyik? következő élet vagy _istennek_ tetsző módon élni?
@soproni1: Nem olcsóbb elmenni a Himalájához, és nyalogatni?:D
@Csubakka Mrozsek: Én? Dehogy gondolom, a te lábad. :DD De ebben a mostaniban élj rendesen. Meg mindegyikben. Különben elvisz a dibuk. Na.