Lúgosítás*
Eredeti szerző: Pásztörperc
E cikk eredeti változatát a Környezetvédelem.co.hu internetes lapnak írtam, még tavaly. Ottani írásaimat a jobb oldalsávban, a „P/c szerint a világ” rovatba kattintva olvashatjátok; a két utolsó azonban nem jelent meg (ez egyúttal azt jelenti, hogy a jövő héten hozom a másikat). Naszóval:
Nagy divatjaink egyike a „lúgosítás”. Most éppen a mi jobb oldalsávunkban is láthattok egy ilyen reklámot. Nem mi választottuk, de aktuális. Hogy lássuk, miről is van szó, rákerestem a „szervezet savas lúgosítás” kombinációra, és most ideidézem, hogyan is kezdődik az első öt találat egyaránt fennhéjázóan magabiztos szövege.
1. „A szervezet túlsavasodásának okai gyakran a mindennapi életben keresendők; napjaink átlagemberének életformája óhatatlanul az egészséges lúgos kémhatástól, a savas irányba tolja a szervezetet, elsősőrban az egészségtelen táplálkozásnak, az élvezeti cikkek fogyasztásának, a mozgásszegény életmódnak és a kevés friss levegőnek köszönhetően. A szervezet lugosítása a mindennapi életünk alapja kellene, hogy legyen, ugyanis táplálkozásunk során általában kevés figyelmet fordítunk az olyan bázikus hatású táplálékokra, mint a zöldségek.”
2. „Sokszor érzed magad kedvetlennek, fáradtnak? Sok stressz ér?… Valószínűsíthető, hogy szervezeted túlsavasodott. A természetes sav-bázis egyensúly megbomlott és szervezetünk tiltakozik, a káros savak pedig letargikussá tesznek minket.”
3. „LÚGOSÍTÁS APRÓ LÉPÉSEKBEN LEHET A HOSSZÚ ÉLET TITKA. …A legjobb védekezés, ha teste elsavasodott (reflux tünet), esetleg már betegségek is kialakultak, lúgosító étrendre, teázásra a helyes táplálkozás megválasztására áttérni.”
4. „Az elsavasodást közvetlenül nem lehet betegségnek nevezni. De nagyon sok betegség okozója. Ha komoly egészségi probléma merül fel, kérjük meg házi orvosunkat, hogy vizsgáltassa meg a vérünk pH értékét. Ez a legbiztosabb vizsgálati módszer. A tökéletes pH érték 7.365 a vérben.”
5. „Az egészség teljes helyreállítása a képen látható Dr. X.Y táplálkozástudós, mikrobiológus 15 éves kuatómunkával kifejlesztett forradalmian új módszerével, a pH Csodával… X. Y. kisérletei során bebizonyította, hogy a lúgosan tartott szervezet egészséges. Minél jobban elsavasodott valakinek a szervezete, annál több betegség támadja meg.”
Ezen, tájékoztatónak álcázott, szemérmetlen reklámszövegek elképesztő helyesírási hibáit megtartottam, és amennyire lehetett, fogalmazásuk sajátos báját is igyekeztem megőrizni. Úgyhogy tekintsük át ezt az egész szószt még egyszer, és mondjuk kórusban:
MAR-HA-SÁG!!!
Kezdjük a dolgot onnan, hogy „a szervezetnek” nincs pH-ja. A gyomorsav például nagyon savanyú; ha nem lenne az, nem tudnánk megemészteni a táplálékot (mármint azt a részét, aminek lebontásához savas közeg kell — a vékonybélben enyhén lúgos a pH, mégis emésztünk). A különféle sejtfolyadékok pH-ja 6,9–7,4 közötti.
Bár ez az idézetek rövidsége miatt nem látható, az öt tájékoztatóból csak három (némi jóindulattal négy) tisztázza, hogy valójában nem is a „szervezet”, hanem a vér pH-járól beszél. A ködösítés szükségessége nyilvánvalóvá válik abban a pillanatban, amikor tisztázzuk, hogy a vér pH-ja csak igen szűk tartományban (7,33–7,43) változhat. A vér elsavasodása valóban nem jó: 7,35 alatt már panaszokkal jár; 7,2 alatt súlyos, akár halált is eredményezhető keringési és tudatzavar alakul(hat) ki.
Táplálkozással, az étrend megválasztásával azonban a vér pH-ja nem befolyásolható: egész egyszerűen nem. Egyáltalán nem, és ezt viszonylag könnyen beláthatjuk. Mi történik ugyanis azzal az étellel, amit megeszünk-megiszunk, hová is kerül az? Hát a gyomorba, és ott találkozik azzal a bizonyos gyomorsavval, aminek a pH-ja 2 körül van — különben nem tudnánk emészteni (lásd fent). Az étel és a sav keveredése persze csak ritkán optimális, elvégre a gyomor nem „tudja”, mit és mennyit fogunk enni — amikor belépek a vendéglőbe, még én se tudom, hogy mit rendelek tíz perc múlva. Ezért aztán előfordul (és most durván leegyszerűsítem a folyamatot), hogy több az emésztendő étel, mint a lebontásához kellő sav: ezek azok az úgynevezett „nehéz ebédek”, amik „megterhelik a gyomrot” (ahelyett, hogy lúgosítanának, a fene essen beléjük…). Ezeket bizony sokáig lögybölgetjük odabent, amíg csak elég savat nem tudunk termelni a lebontásukhoz. Megesik fordítva is, hogy rendszeresen több odabent a sav, mint amennyi kéne, de ilyenkor sem a vér savanyodik el: ez az a bizonyos gyomorsavtúltengés, ami ellen a „hivatalos” orvostudomány már hosszú évtizedekkel ezelőtt kidolgozta a maga kis savlekötő szereit — mint ahogy a csaknem épp oly gyakori savhiány ellen is.
1. ábra**: A nyelőcső, a gyomor és a belek (itt csak a vékonybél eleje látszik)
Hogy mik az emésztés termékei: mi az, ami a belekből felszívódik, az persze függ attól, hogy mit ettünk-ittunk-emésztettünk. De ha ez ténylegesen befolyásolhatná a vér pH-ját, akkor az naponta, sőt, napszakonként ugrálna össze-vissza, attól függően, hogy most éppen a kakaót reggeliztük-e kaláccsal vagy a tükörtojást sonkával, uborkával. De nem: a vér pH-ja stabil — olyannyira stabil, hogy a vegetáriánus indiai szekták tagjaié nem különbözik a halász-vadász népekétől, például a jégmező mellett élő eszkimókétól. Tehát mi az, aminek a pH-ja a tápláléktól függően változik? Hát a vizeleté: ahhoz, hogy a vér pH-ja ebben a nagyon szűk tartományban maradhasson, ki kell üríteni a fölösleget, akár sav az, akár lúg. Meg is tesszük: a savanyító szénsavat (H2CO3) vízre és széndioxidra bontjuk, majd utóbbit kilélegezzük, a lúgosító ammóniát (NH3) pedig a vese választja ki. Tehát ha sok nyers zöldséget eszünk, nem a vérünk lesz lúgosabb, hanem a pisink — mint ahogy az ecetes uborkától is az lesz savanyúbb. Ha az ételek savanyítása egészségtelen lenne, azt egyrészt ösztönösen kellemetlennek találnánk, másrészt az ilyesmivel próbálkozó kultúrák versenyhátrányba kerülve már régen kipusztultak volna. A helyzet ennek ez ellenkezője: a tartósító eljárások — így a savanyítás is — javítják a versenyképességet.
A lökésszerű, erőteljes hatásokat a szervezet különböző pufferek bonyolult rendszerével tompítja — különben akár bele is halhatnánk, ha a hőségben betonozva éhomra meginnánk két liter limonádét.
2. ábra: Edgar Cayce 1910 októberében
3. ábra: A Cayce-kórház az USA Virginia államában
A „lúgosítás” — amint ez látnivaló, egyszerű belátással is tökéletesen hülye — „elméletét” alighanem egy bizonyos Edgar Cayce (1877–1945) fogalmazta meg az önmagáról elnevezett Cayce-diéta lényegeként (az elsőség itt vitatott, mert Cayce több kortársa is próbálkozott hasonló eszmékkel és megélhetéssel). Hírnevét a XX. század végétől napjainkig aktív Robert O. Young (1952–) természetgyógyász: A pH csoda című könyvsorozatának köszönheti.
4. ábra: Robert O. Young
Youngnak nincs orvos végzettsége, és egyetlen tudományos publikációja sincs. A könyveit végigszenvedő szakemberek sorozatban állapították meg, hogy egészen alapvető kémiai és élettani ismereteknek is híján van; mikrobiológiai ismeretei a XIX. század szintjén rekedtek meg. Young és követői „mikroszkópos vérvizsgálat” alapján adnak tanácsokat az elsavasodástól rettegőknek — ezt a módszert sehol sem ismerik el megalapozott diagnosztikai módszernek; legálisan nem is használható. A fentiek okán Young ellen több eljárást is indítottak kuruzslás miatt. Nem tudok róla, hogy bármelyik is eljutott volna a jogerős ítéletig, mindenesetre ez a tény paradox módon csak használ a meg nem értett zseni pózában tetszelgő áltudósnak.
Végezetül szögezzük le, hogy a lúgosítás nem amerikai találmány, csak az „elmélete” az. A gyakorlatban az elméleti sallangoktól éppen hogy megtisztított eljárást nálunk, Magyarországon próbálták ki, irodalmi élményeim szerint jellemzően az elszeretett, majd cserbenhagyott cselédlányok, akik ezután nátronlúgot ittak. Bele is haltak rendszeresen: ne kövessük példájukat!
* részben Csupor Dezső: El vagyunk savasodva? (In: Kovács Lajos (szerk.): Száz kémiai mítosz. Tévhitek, félreértések, magyarázatok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. ISBN 978 963 05 9164 5 p. 314–318.) tanulmánya alapján.
** Képek: Wikimedia Commons
@soproni1: Hú, ez az ionos fogkefe elég vadnak tűnik! Bár lehet, hogy csak a marketingesek lihegik túl a dolgukat, de az egyik réztartaomról ír??!!!, a másik ionizáló sugárzásról, a harmadik aktív szénről (!), a negyedik meg megmagyarázza, hogy a fog (így, egyben) negatív ionsugárzású, a fog lepedék meg pozitív!!!
Ha a kutya megeszi, megvész!!
Gondolj bele, akkor ez azt jelentené, hogy egy gombelem napi rendszeres szopogatása megoldaná a problémádat!
@Könnyen elkaptuk, uram!:
Az agyvérzés a stroke egy típusára utaló név.
In subsequent reports from
this sample, men reporting high levels of expressed anger were at
significantly increased risk of stroke, controlling for several other
risk factors (Everson et al., 1999).
. In another report from the ARIC study, high
trait anger was associated with increased risk of stroke among participants 60 years of age or younger, even with statistical control of
biomedical, demographic and behavioral risk factors (Williams, Nieto, Sanford, Couper, & Tyroler, 2002). I
. This association could account for the prospective association
between hostility and ischemic stroke described above, but it also
provides indirect information about CAD, given the reliable association between carotid atherosclerosis and CAD.
Eng, P. M., Fitzmaurice, G., Kubzansky, L. D., Rimm, E. B., & Kawachi, I.
(2003). Anger expression and risk of stroke and coronary heart disease among
male health professionals. Psychosomatic Medicine, 65, 100–110.
Everson, S. A., Kaplan, G. A., Goldberg, D. E., Lakka, T. A., Sivenius, J., &
Salonen, J. T. (1999). Anger expression and incident stroke: prospective evidence from the Kuopio ischemic heart disease study. Stroke, 30, 523–528.
http://www.sci.sdsu.edu/lcgallo/hostility2004.pdf
The Association Between Trait Anger and Incident Stroke Risk
The Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) Study
Janice E. Williams, PhD, MPH; F. Javier Nieto, MD, PhD; Catherine P. Sanford, MSPH; David J. Couper, PhD; Herman A. Tyroler, MD
Stroke.
2002; 33: 13-20
doi: 10.1161/hs0102.101625
stroke.ahajournals.org/content/33/1/13.long
Results: During an average follow up of 9.1-years, 129 incident strokes (50 hemorrhagic, 77 ischemic, and 2 unclassified strokes) occurred. Men with „anger-in” scores in the highest tertile had a 1.7-fold multivariable-adjusted relative risk of stroke as compared with those in the lowest tertile, but it did not reach statistical significance (HR; 1.73, 95% CI; 0.94–3.19, p=0.08). When stratifying for stroke subtypes, the associations between „anger-in” and stroke tended to be stronger for hemorrhagic stroke than ischemic stroke; HRs (95% CI) were 3.82 (1.03–14.1) for hemorrhagic stroke and 1.32 (0.64–2.71) for ischemic stroke. Anger-in score was not associated with incidence of either hemorrhagic or ischemic stroke in women. In men and women, there were no significant associations between „anger-out” and incidence of stroke. As compared with the lowest tertile of „anger-out” scores, the multivariable-adjusted HRs of stroke for the highest tertile of „anger-out” scores were 1.39 (0.74–2.59) for men and 1.48 (0.78–2.78) for women, respectively.
Conclusions: Suppressed anger may be associated with increased risk of hemorrhagic stroke among middle-aged Japanese men, but not women.
Abstract P291: Anger Expression and Risk of Stroke Subtypes: The Circulatory Risk in Communities Study (CIRCS)
Tetsuya Ohira1; Takeshi Tanigawa2; Hironori Imano1; Akihiko Kitamura3; Masahiko Kiyama3; Kazumasa Yamagishi4; Tomoko Sankai4; Renzhe Cui1; Takeo Okada3; Yoshinori Ishikawa3; Hiroyasu Iso1
Circulation. 2012; 125: AP291
circ.ahajournals.org/cgi/content/meeting_abstract/125/10_MeetingAbstracts/AP291
Himalájanyalogató túrákat fogok szervezni. @Könnyen elkaptuk, uram!: , nem jössz szakembernek? :DD
@fittyerfutty: jaja 🙂
@Egyedi nicket kell megadnod: a savanyítás (erjesztés) természetes módszer, nem kell hozzá tartósítószer. és igen, javítja a versenyképességet, mert tartaléktápanyag képzésre alkalmas, tehát több ember képes átvészelni vele a rossz időket (pl. tél).
@Csubakka Mrozsek: a dokinak meg egy ocsmány idegen vágta le a kezét, de mivel még a feltámadási periódusában volt, visszanövesztette 🙂
És lécci sürgősen találjatok nekem valamit, amit a konyakosmeggy gyógyít.
@Igényes: Akkor lehetne tanulni, ha nem kezdenének el áltudományos faszságokból elméleteket gyártani, amiket aztán alkalmazni próbálnak az élet minden területére!
Akkor lehet, hogy érdemes lenne megvizsgálni, hogy az állítás maga -az ilyen-olyan-amolyan étrend pl- jó-e, hatásos-e bármire!
Ám, mivel az egész úgy kezdődik, hogy egy tudományos értelemben véve teljesen nyilvánvaló blőd dolgot állít az, aki ilyen dolgokkal foglalkozik, nem marad energia a tárgy vizsgálatára.
Az ami pl. a lúgosítással, lelki eredettel kapcsolatban megyen, az biológiai, pszichológiai értelemben kb. olyan, mintha valaki jönne, hogy olyan motort csinált, amiben az egyik hengerben lévő nyomás, miközben lecsökken, felnyomja a másik hengerben a nyomást, és így tovább, végtelen ciklusban.
Egyszerűen nonszensz az elméleti állítások nagy része, amikről viszont az előadó a módszer szerves és elidegeníthetetlen részeként beszél.
@Igényes: jól van, már megijedtem, hogy az örök vadászmezőket is ide akarod keverni (vadászni végképp nincs kedvem, ülni valami bizonytalan fa tákolmány tetején, miközben a horkolásom miatta a vaddisznók nagy ívben elkerülnek – mindezt fél lábbal persze)
@kolbászoszsömle: Kérsz konyakosmeggyet? Másvalaki?
@Igényes: @soproni1:
Előbb tisztázni kéne, mi az az ion?
Minden töltéssel rendelkező kémiai részecske.
Hogy a témánál maradjunk, a savasságot (pH értéket) a hidrogén ionok koncentrációjának mértéke adja meg, oldatokban.
Szóval a konyhasó a fogkeféden ugyanúgy ionos fogmosást jelent, mint a szódabikarbónás.
@Bambano: : )))
@Könnyen elkaptuk, uram!: mindenkinek azt tudom javasolni, hogy ha kipróbál valamit, akkor azt figyelje, mi változik. Nyílván japánban, koreában, ahol a nanotechnológia 30 évvel előrébb tart, nekünk fura. Először ilyen volt a mobil telefon ( az agrár bunkofonnak hívta), amikor először japán autót vettem, mindenki fröcsögött, hogy szar, mert 3 év után elromlik. Aztán az automata váltós autómat fikázták, hogy az úgyis elromlik meg lomha, pár éve a,hibrid autómmal cukkoltak, hogy majd elromlik meg csak parasztvakítás. Ezeken a. Fázisokon át kell esni.
@soproni1: Az én ízlésemnek az már itt is túlságosan előre tart. El kéne felejteni a fenébe az egészet. Persze csak a konyakosmeggy beszél belőlem. 🙁
@Könnyen elkaptuk, uram!: Az nem lenne praktikus, fogmosás után egyből hánynál.
@Igényes: Kösz, de inkább nem! Savasít!
Jó alvást mindenkinek !
@Igényes: És lécci sürgősen találjatok nekem valamit, amit a konyakosmeggy gyógyít. „
Multiplex hatásról beszélhetünk:
Ugye a leki gyógyító szerepét nem kell taglalni: a csokoládé pozitív hatású, csakúgy a kevés alkohol, és önmagában az élmény felér egy óra pszichoterápiával!
Fizikai értelemben csak veszélyről beszélhetünk:
a csoki kiviszi a kalciumot a vérből, amit a szervezet a csontokból pótol.
Az alkohol erős sejtméreg, megterheli a májat, mint legfontosabb méregtelenítő egységünket. Ráadásul izomlazító hatása révén a reflux kialakulásához vezethet.
Marad a meggy . Az viszont megint veszélyes, mert AHA (gyümölcssav) tartalma magas, és nem szabad a szervezetet savasítani!
Tehát magas kálcium tartalmú, bikarbonát bázisú táplálékkiegészítő javasolt. Rágjál utána kalcium-karbonátot (CaCO3) , magyarul meszet!
Tudom a választ: majd ha meszet ettem (-:
@soproni1: Ez most hogy jön ahhoz, hogy láthtóan fogalmad sincs arról, hogy mi az, hogy ion?
@Igényes: Himalájanyalogató túrákat fogok szervezni.”
Jó nők lesznek? Mert akkor megyek!Hímnek!( Hím alája nyalogató. )
@soproni1: De mi köze az ionnak a nanohoz???
@kolbászoszsömle: Na és. A kommentelés is savasít.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Szuper, akkor megehetem mindet én… jó kör volt. (hálából rád hagyom az ezóskönyv gyűjteményemet)
Nekem van egy alaptézisem.
Aki tudományosnak mondott okoskodásokban a „Szervezet” kifejezést használja, annak halvány lila fingja sincs a biológiáról, és az emberi test működéséről.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Nincs csúnya nő, csak túl kevés konyak(osmeggy)!
@Adamfark: Na, azt már meg miért?
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Results: During an average follow up of 9.1-years, 129 incident strokes (50 hemorrhagic, 77 ischemic, and 2 unclassified strokes) occurred. Men with „anger-in” scores in the highest tertile had a 1.7-fold multivariable-adjusted relative risk of stroke as compared with those in the lowest tertile, but it did not reach statistical significance (HR; 1.73, 95% CI; 0.94–3.19, p=0.08).
Namost, ebből az derül ki, hogy amennyiben valamilyen véredényrendszerrel vagy vérrel összefüggő elváltozás, betegség volt a háttérben, például vérzékenység, érfal sérülés, vagy érelzáródás, akkor a düh fokozott veszélyt jelentett.
De a haemorragia, és az ischiéma nem a düh eredménye volt!
@Igényes: Az nem lenne praktikus, fogmosás után egyből hánynál. „
Pedig a fogkrémek elterjedése előtt sóval vagy szódabikarbónával fehérítették a fogakat.
Sőt, ma is kapni tengeri só tartalmú fogkrémet, de van szódabikarbóna tartalmú is!
@Könnyen elkaptuk, uram!: A „Lehet összefüggés” nem is ezt jelenti.
@Igényes: (hálából rád hagyom az ezóskönyv gyűjteményemet) „
De csak ha nem savasít!
@Könnyen elkaptuk, uram!: A hajmosás elterjedése előtt pedig mindenki meg volt róla győződve, hogy a tetvek az élet természetes velejárói..
Fogkrémből nekem mentolos kell. Esetleg majd ha valaki megcsinálja a mentol ízű sót.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Nem, de ha mind egyszerre rádesik, esélyes hogy agyonüt.
@Igényes: Nincs csúnya nő, csak túl kevés konyak(osmeggy)! „
A tézis második tétele: a megfelelő mennyiségű konyakbevitel után már hiába látom szépnek….
@Igényes: Fogkrémből nekem mentolos kell. Esetleg majd ha valaki megcsinálja a mentol ízű sót. „
Te, gondolkozz már néha: a mentol az íze miatt van, a mechanikai tisztítást pedig elérhetik: krétaporral, sóval, szódabikarbónával. Melyik a jobb? Valami úgyis kerül bele, polírozni a fogadat, hogy szép fogkőmentes legyen!
@Könnyen elkaptuk, uram!: Hogy neked mennyi gondod van. :DD No pill, elmegyek fogat mosni (elfogyott a meggy).
@Könnyen elkaptuk, uram!: Álmos vagyok, ilyenkor nem szoktam. Meg egyébként sem sűrűn, még sosem lett jó vége.
@Igényes:
Akkor csak azt küldd, ami a Pi-ezo elektronikáról szól.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Olyanom szerintem nincs. 🙁
@Adamfark: Az emberi szervezet felépítése és működése – Moly
moly.hu/…/csoknya-maria-hernadi-istvan-az-emberi-s…
Translate this page
[40%/1] Az olvasó egy szintetizáló jellegű tankönyvet tart a kezében, ami tartalmazza az emberi test felépítésének és működésének megismeréséhez szükséges …”
Nyelvtanilag helytálló: az ember szerveinek összessége.
@Igényes: Pedig kellene: a Pi víz ezotermikus hőt képes felszabadítani, ami áramot termel, és ezzel hajtjuk a termoszt.
@Csubakka Mrozsek: Én már kezdem érteni ezt e lélek dolgot.
Az urak épp most világosítottak föl arról, hogy a kutyámat azért vitte el tizenöt éves korában az egzisztenciális rettegés (a haldokló nyugat nyelvén a májrák nevű TÜNET), mert elvettem a házát „szegény párának”. Háza ugyan sosem volt, merthogy a lakásban élt, és ez tizennégy éves koráig nem okozott neki TÜNETET, viszont nagyon is el tudom képzelni, sőt egyre valószínűbbnek látom a ma esti fölvilágosítások fényében, hogy tizennégy évesen belényilallhatott valami. Hogy ha háza lenne, akkor esetleg elvenném. És ekkor kezdődhetetett a rettegés.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Érdekesen hangzik. Ennek mi a címe?
@incze: Emberekről van szó. Lehet hogy a kutyád neked volt olyan fontos, mint egy ember, de ez csak a te két füled között van így. Egy állat, az állat.
@Igényes: Álmos vagyok, ilyenkor nem szoktam. Meg egyébként sem sűrűn, még sosem lett jó vége. „
Kösz! Vigyorogva fejezem be a napot! Örök hálám!
Na, megyek én is megmosom a fogam konyakmeggyel, aztán feltöltöm a piezo-kristályaimat.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Jó meggyelést. Kéne aludni nekem is, csak tudnám rászánni magam, hogy felálljak… lehet idealszok.
@Igényes: A hőmegmaradás törvénye az ezotéria tükrében az SI mértékegységre vetítve
Alcíme: Pi-SI-t a termoszra, nem hűl ki a teád!
@Igényes: Reggel meg ott lesz a z egész klaviatúra lenyomata a homlokodon(-:
Inkább nyomjunk egy entert. Szia! szép álmokat!
@Könnyen elkaptuk, uram!: Jóéjt:)
@Igényes: Tejtestvéred (itten: @soproni1: ) diagnosztizálta ezt a házelvétel dolgot, és nem úgy, mint aki viccel.
Azon meg mi értendő, hogy „egy állat, az állat”? Nem retteghet? Vagy a rettegés nem nem okozza állatnál a májrák nevű TÜNETET? Vagy az állatnak lehet májrákja rettegés nélkül is? Az embernek meg kizárólag a rettegés TÜNETEként?
@incze: olvasott elég Müllert az az állat?
@Bambano: Sajnos magamról tudom, hogy tévedsz és éppen az aktualitása miatt keveredtem ide. Nagy tévedésben vagy. Valóban benne van a szervezetben, de ha mondjuk a torkodat erős antibiotikumokkal kellett kezelni, utána túl szaporodhat. Fogalmad nincs, mi minden lehet belőle. Úgy, hogy nekem életemben nem volt bőr problémám, most pedig minden van. A vér ph-nál pedig, bár látom sokak számára ez érthetetlen, de tizedek döntenek. Ilyen is van ám, ahol a nagyságrend nem 10 egység vagy több…
@pimpalini: Teljesed igazad van:) Nem ennek alapján kell dönteni. Nem attól xar egy kaja, hogy milyen jelzőt akasztunk rá. A multinál nem több a vegyszer, de a kistermelőnél sem kevesebb, sőt! Ez olyan, mint a biokaja, bio termelőtől. Aztán ő használja egyedül a sumákbab behozott kínai permetszert… Én pl a meki kaját kimondottan normális étrendnek tartom, a marhapörköltnél, tokaszalonnánál és hasonlók zabálásánál biztosan. Én mindkettőt zabálom, tudom .) Viszont az éves zöldség bevitelem három negyede hamburgerbe van csomagolva!
@incze: Egy állat mindig retteg. De általában hamarabb elpusztul, természetes körülmények között, mintsem a májrák vigye el. Mivel legyengül, megölik.