Lúgosítás*
Eredeti szerző: Pásztörperc
E cikk eredeti változatát a Környezetvédelem.co.hu internetes lapnak írtam, még tavaly. Ottani írásaimat a jobb oldalsávban, a „P/c szerint a világ” rovatba kattintva olvashatjátok; a két utolsó azonban nem jelent meg (ez egyúttal azt jelenti, hogy a jövő héten hozom a másikat). Naszóval:
Nagy divatjaink egyike a „lúgosítás”. Most éppen a mi jobb oldalsávunkban is láthattok egy ilyen reklámot. Nem mi választottuk, de aktuális. Hogy lássuk, miről is van szó, rákerestem a „szervezet savas lúgosítás” kombinációra, és most ideidézem, hogyan is kezdődik az első öt találat egyaránt fennhéjázóan magabiztos szövege.
1. „A szervezet túlsavasodásának okai gyakran a mindennapi életben keresendők; napjaink átlagemberének életformája óhatatlanul az egészséges lúgos kémhatástól, a savas irányba tolja a szervezetet, elsősőrban az egészségtelen táplálkozásnak, az élvezeti cikkek fogyasztásának, a mozgásszegény életmódnak és a kevés friss levegőnek köszönhetően. A szervezet lugosítása a mindennapi életünk alapja kellene, hogy legyen, ugyanis táplálkozásunk során általában kevés figyelmet fordítunk az olyan bázikus hatású táplálékokra, mint a zöldségek.”
2. „Sokszor érzed magad kedvetlennek, fáradtnak? Sok stressz ér?… Valószínűsíthető, hogy szervezeted túlsavasodott. A természetes sav-bázis egyensúly megbomlott és szervezetünk tiltakozik, a káros savak pedig letargikussá tesznek minket.”
3. „LÚGOSÍTÁS APRÓ LÉPÉSEKBEN LEHET A HOSSZÚ ÉLET TITKA. …A legjobb védekezés, ha teste elsavasodott (reflux tünet), esetleg már betegségek is kialakultak, lúgosító étrendre, teázásra a helyes táplálkozás megválasztására áttérni.”
4. „Az elsavasodást közvetlenül nem lehet betegségnek nevezni. De nagyon sok betegség okozója. Ha komoly egészségi probléma merül fel, kérjük meg házi orvosunkat, hogy vizsgáltassa meg a vérünk pH értékét. Ez a legbiztosabb vizsgálati módszer. A tökéletes pH érték 7.365 a vérben.”
5. „Az egészség teljes helyreállítása a képen látható Dr. X.Y táplálkozástudós, mikrobiológus 15 éves kuatómunkával kifejlesztett forradalmian új módszerével, a pH Csodával… X. Y. kisérletei során bebizonyította, hogy a lúgosan tartott szervezet egészséges. Minél jobban elsavasodott valakinek a szervezete, annál több betegség támadja meg.”
Ezen, tájékoztatónak álcázott, szemérmetlen reklámszövegek elképesztő helyesírási hibáit megtartottam, és amennyire lehetett, fogalmazásuk sajátos báját is igyekeztem megőrizni. Úgyhogy tekintsük át ezt az egész szószt még egyszer, és mondjuk kórusban:
MAR-HA-SÁG!!!
Kezdjük a dolgot onnan, hogy „a szervezetnek” nincs pH-ja. A gyomorsav például nagyon savanyú; ha nem lenne az, nem tudnánk megemészteni a táplálékot (mármint azt a részét, aminek lebontásához savas közeg kell — a vékonybélben enyhén lúgos a pH, mégis emésztünk). A különféle sejtfolyadékok pH-ja 6,9–7,4 közötti.
Bár ez az idézetek rövidsége miatt nem látható, az öt tájékoztatóból csak három (némi jóindulattal négy) tisztázza, hogy valójában nem is a „szervezet”, hanem a vér pH-járól beszél. A ködösítés szükségessége nyilvánvalóvá válik abban a pillanatban, amikor tisztázzuk, hogy a vér pH-ja csak igen szűk tartományban (7,33–7,43) változhat. A vér elsavasodása valóban nem jó: 7,35 alatt már panaszokkal jár; 7,2 alatt súlyos, akár halált is eredményezhető keringési és tudatzavar alakul(hat) ki.
Táplálkozással, az étrend megválasztásával azonban a vér pH-ja nem befolyásolható: egész egyszerűen nem. Egyáltalán nem, és ezt viszonylag könnyen beláthatjuk. Mi történik ugyanis azzal az étellel, amit megeszünk-megiszunk, hová is kerül az? Hát a gyomorba, és ott találkozik azzal a bizonyos gyomorsavval, aminek a pH-ja 2 körül van — különben nem tudnánk emészteni (lásd fent). Az étel és a sav keveredése persze csak ritkán optimális, elvégre a gyomor nem „tudja”, mit és mennyit fogunk enni — amikor belépek a vendéglőbe, még én se tudom, hogy mit rendelek tíz perc múlva. Ezért aztán előfordul (és most durván leegyszerűsítem a folyamatot), hogy több az emésztendő étel, mint a lebontásához kellő sav: ezek azok az úgynevezett „nehéz ebédek”, amik „megterhelik a gyomrot” (ahelyett, hogy lúgosítanának, a fene essen beléjük…). Ezeket bizony sokáig lögybölgetjük odabent, amíg csak elég savat nem tudunk termelni a lebontásukhoz. Megesik fordítva is, hogy rendszeresen több odabent a sav, mint amennyi kéne, de ilyenkor sem a vér savanyodik el: ez az a bizonyos gyomorsavtúltengés, ami ellen a „hivatalos” orvostudomány már hosszú évtizedekkel ezelőtt kidolgozta a maga kis savlekötő szereit — mint ahogy a csaknem épp oly gyakori savhiány ellen is.
1. ábra**: A nyelőcső, a gyomor és a belek (itt csak a vékonybél eleje látszik)
Hogy mik az emésztés termékei: mi az, ami a belekből felszívódik, az persze függ attól, hogy mit ettünk-ittunk-emésztettünk. De ha ez ténylegesen befolyásolhatná a vér pH-ját, akkor az naponta, sőt, napszakonként ugrálna össze-vissza, attól függően, hogy most éppen a kakaót reggeliztük-e kaláccsal vagy a tükörtojást sonkával, uborkával. De nem: a vér pH-ja stabil — olyannyira stabil, hogy a vegetáriánus indiai szekták tagjaié nem különbözik a halász-vadász népekétől, például a jégmező mellett élő eszkimókétól. Tehát mi az, aminek a pH-ja a tápláléktól függően változik? Hát a vizeleté: ahhoz, hogy a vér pH-ja ebben a nagyon szűk tartományban maradhasson, ki kell üríteni a fölösleget, akár sav az, akár lúg. Meg is tesszük: a savanyító szénsavat (H2CO3) vízre és széndioxidra bontjuk, majd utóbbit kilélegezzük, a lúgosító ammóniát (NH3) pedig a vese választja ki. Tehát ha sok nyers zöldséget eszünk, nem a vérünk lesz lúgosabb, hanem a pisink — mint ahogy az ecetes uborkától is az lesz savanyúbb. Ha az ételek savanyítása egészségtelen lenne, azt egyrészt ösztönösen kellemetlennek találnánk, másrészt az ilyesmivel próbálkozó kultúrák versenyhátrányba kerülve már régen kipusztultak volna. A helyzet ennek ez ellenkezője: a tartósító eljárások — így a savanyítás is — javítják a versenyképességet.
A lökésszerű, erőteljes hatásokat a szervezet különböző pufferek bonyolult rendszerével tompítja — különben akár bele is halhatnánk, ha a hőségben betonozva éhomra meginnánk két liter limonádét.
2. ábra: Edgar Cayce 1910 októberében
3. ábra: A Cayce-kórház az USA Virginia államában
A „lúgosítás” — amint ez látnivaló, egyszerű belátással is tökéletesen hülye — „elméletét” alighanem egy bizonyos Edgar Cayce (1877–1945) fogalmazta meg az önmagáról elnevezett Cayce-diéta lényegeként (az elsőség itt vitatott, mert Cayce több kortársa is próbálkozott hasonló eszmékkel és megélhetéssel). Hírnevét a XX. század végétől napjainkig aktív Robert O. Young (1952–) természetgyógyász: A pH csoda című könyvsorozatának köszönheti.
4. ábra: Robert O. Young
Youngnak nincs orvos végzettsége, és egyetlen tudományos publikációja sincs. A könyveit végigszenvedő szakemberek sorozatban állapították meg, hogy egészen alapvető kémiai és élettani ismereteknek is híján van; mikrobiológiai ismeretei a XIX. század szintjén rekedtek meg. Young és követői „mikroszkópos vérvizsgálat” alapján adnak tanácsokat az elsavasodástól rettegőknek — ezt a módszert sehol sem ismerik el megalapozott diagnosztikai módszernek; legálisan nem is használható. A fentiek okán Young ellen több eljárást is indítottak kuruzslás miatt. Nem tudok róla, hogy bármelyik is eljutott volna a jogerős ítéletig, mindenesetre ez a tény paradox módon csak használ a meg nem értett zseni pózában tetszelgő áltudósnak.
Végezetül szögezzük le, hogy a lúgosítás nem amerikai találmány, csak az „elmélete” az. A gyakorlatban az elméleti sallangoktól éppen hogy megtisztított eljárást nálunk, Magyarországon próbálták ki, irodalmi élményeim szerint jellemzően az elszeretett, majd cserbenhagyott cselédlányok, akik ezután nátronlúgot ittak. Bele is haltak rendszeresen: ne kövessük példájukat!
* részben Csupor Dezső: El vagyunk savasodva? (In: Kovács Lajos (szerk.): Száz kémiai mítosz. Tévhitek, félreértések, magyarázatok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. ISBN 978 963 05 9164 5 p. 314–318.) tanulmánya alapján.
** Képek: Wikimedia Commons
@torontál1971:
Kb. ilyen a magyar Wikipedia színvonala, bár ez a candidás szócikk kirívóan rossz, lásd az alábbi példát:
kepfeltoltes.hu/130502/kill_yourself_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Aki ilyet leír, azt nem szabad komolyan venni.
A szócikk egyébként a mai candida-divathullám terméke, amit ne keverjünk a tudomány közé.
@Igényes: Na és. A kommentelés is savasít.”
Csak a vitriolos.
Egyébként a Cataflam nem csak tüneteket (láz, fájdalom) kezel. Gyulladáscsökkentő is.
Néha a tünet kezelése elégséges, a többit megoldja az immunrendszer.
Malária: ha a lázat lenn tudjuk tartani, rendbe jön. Ha nem, belehalhat. Ja, a saját láza öli meg. A tünet. Az alapbetegség leküzdhető.
Influenza, nátha, stb. Önmagában nem veszélyes. Amiért lázcsillapító kellhet: lázgörcs, különösen kisgyermeknél. Na az megölheti.
Más kórokozó fertőzése. Na az okozhat gondot.
Bárányhimlő. NINCS gyógyszer rá. Mégis gyógyul.
Rózsahimlő.
Toxoplasmosis.
És még sokan mások.
@Igényes:
„És ha már úgyis rúgod, tökön rúgd, hogy érezze is, meg el se szaporodjon. Még jobban.”
Hallod, mekkora suttyó paraszt vagy te! Nem elég, hogy ontod magadból a hülyeséget, még gerinctelen is vagy – elég rossz kombináció.
@torontál1971: Természetesen túlzott antibiotikum kezelés okozhat sok mindent. Ezt senki nem mondta.
Még Bambanő sem.
Viszont itt arról beszélgetünk, hogy a táplálkozás szerepet játszik-e a vér Ph-jának beállításában, vagy a szervezet megoldja önmaga?
(megoldja, a vizelet lesz változatos)
@torontál1971:
A bőr problémáidat nem lehet, hogy a mekis táplálkozási módszer okozza? Sok sok zsír, vegyszerek?
@soproni1:
„Ha a baktérium okozná, akkor mindenki tbc-s lenne, aki találkozik vele. Gondolom…..”
Ha veszel két teljesen azonos embert, az egyiknek „adsz” baktériumot, a másiknak nem. Amelyiknek nem adtál, az biztosan nem lesz tbc-s; amelyiknek adtál, az valamekkora valószínűséggel tbc-s lesz. Akkor mégis mi okozza a betegséget?
Gondolatkísérlet:
Ha egy poharat leejtek, és összetörik, akkor mi okozta azt, hogy összetört (okozat), vagyis mi az ok?
Az, hogy elengedtem?
A gravitáció?
Az, hogy nem raktak le anno szőnyeget a padlóra (ami tompította volna az erőhatást)?
Az, hogy gyenge/törékeny anyagból volt?
Vagy talán az, hogy nemrég vették le a gipszet a karomról (és emiatt most még kicsit ügyetlen a kezem)?
Vagy mindegyik?
Jelen esetben:
Az az ok, hogy a baktériummal találkoztam?
Az, hogy gyengébb az immunrendszerem?
Az, hogy kicsit beteg a tüdőm, és egyes részeiben rossz a légcsere?
Stb.
Olyan könnyen dobálózunk azzal, hogy „ok-okozat”, miközben gyakorlatilag nem definiáljuk jól, mit tekintünk oknak.
Az iménti okoskodásnak gyakorlati következménye egészen addig nincs, amíg látjuk a (jelen esetben) biológiai összefüggéseket (immunrendszer és fertőzés, stressz és immunrendszer stb.), továbbá tudatában vagyunk annak, hogy az „ok” egy valójában rosszul definiált fogalom.
@soproni1:
Jól bírod a kockás ingesek rohamát !Hidd el, rájuk is szükség van ! 😀
Én a hőszigetelő festékkel jártam így. Az összes építészmérnök ismerősöm azt mondta, hogy ez fizikai lehetetlenség, ” mer’ a hőszigetelés az a hungarocell, benn van a tankönyvekbe’ is ” . Kipróbáltam, s lőn csoda, fele annyi lett a fűtésre elhasznált energia, nagyobb komfort mellett. Erre a válasz: biztos jobb a gáz fűtőértéke, ráadásul most melegebb tél volt. Amikor valaki a nano és az ionok kapcsolatáról érdeklődött, azon behaltam. De akkor is szükség van a hitetlenekre ! Jó tükröt tartottál ezeknek ! 😀
@torontál1971:
„A vér ph-nál pedig, bár látom sokak számára ez érthetetlen, de tizedek döntenek.”
Nézd, torontál, egy hulladék szócikket linkeltél (lásd: „alapfeladat a vér pH-ját 6 fölé emelni”). Ne szépíts, hanem férfiasan ismerd be, hogy ezúttal mellényúltál – és pláne fölösleges tizedekről magyarázni, amikor a 6 és 7,35 között nem pártizedes a különbség.
Mindenki tévedhet, csak valaki méltósággal viseli.
@Várhegyi Márton: igen, azért is érdemes a vér PH értékét kicsit 6 fölé emelni, mert 7 alatt meghalnak az emberek, és az elég rosszul veszi ki magát :)))
@Várhegyi Márton: A kérdés az, hogy mi az esélye annak, hogy valaki egyszerre érti a logaritmikus skálát és hiszi el ezt a sok hülyeséget.
A „minden betegség lelki eredetű” dolgot igazán elmondhatnák pl a genetikai rendellenességgel előknek is – ha boldogabbak lennének, akkor pl biztos képesek lennének egy olyan fehérje termelésére, ami most valamilyen mutáció miatt nem megy 🙂
(egyébként az ilyen ezo-izék önellentmondásai viccesek:
a) minden lelki eredetű, ezért ne várd, hogy a fizikai kezelések bármit is hassanak
b) túl savas vagy/rossz a rezgésed/mittomén, ami ilyen-olyan tüneteket okoz, tehát igyál lúgot/vegyél kvantuminformációt/mittomén)
@V8: Én úgy gondolom, hogy ilyen esetben a nőgyógyásznál meg a szűrővizsgálatokat végzőknél kellene érdeklődni, hogy miért nem jöttek rá időben, hogy genetikai rendellenességgel fogsz megszületni. Persze lehet hogy rájöttek, és szóltak is, anyukád meg azt mondta, hogy ő így is szeretni fog, és az téged mindenért kompenzál majd.
Kérdezd meg tőle. 😉
Btw, az internet egyik legnagyobb átka, hogy olyanokat is megtanítanak olvasni, akit nem lett volna szabad. Kéne keresnem egy bűnbakot. Mondjuk Mária Teréziát.
@Igényes: Eddig csak bigott, hiszékeny, kissé agresszív ostobának tűntél, most viszont kezdesz alpári lenni. Nem kéne.
@jotunder: Pontosan melyik „hülyeségekre” gondolsz?
@ámbátor: Alpári? Nem, nem hiszem. Hol láttál ilyesmit?
Jah, te ilyen veszettszoci vagy… Inkább akkor ne válaszolj, az olyanokhoz nem beszélek.
@Igényes: Hát az anyázás nálam már alpárinak számít.
@ámbátor: És hol láttál itt anyázást? Bár lehet hogy nálad kimaradt, hogy a gyereket az anyja szüli… utánanézel, vagy elmagyarázzam részletesen? Szóval a nőn van alul egy lyuk…. innentől folytasd.
@Igényes: Nem tudok róla, hogy lenne bármilyen genetikai betegségem, csak példaként hoztam a dolgot egy állítás cáfolására. Némileg formalizálva a dolgot, hogy ne lehessen belekötni (mert nyilván a következő az lesz, hogy az állítást védők ezt tranzitívvá teszik, miszerint genetikai rendellenesség esetén a szülők lelki baja az ok):
Állítás: minden betegség lelki eredetű
Cáfolat: tfh adott egy recesszív genetikai betegség, ami az F fehérje szintézisét lehetetlenné teszi, de a cáfolatban szereplő időpontban ez a betegség (vagy annak oka) még nem ismert. Mesterséges megtermékenyítéssel két, a problémás génváltozatot hordozó szülőtől születik egy gyerek, aki a véletlennek köszönhetően mindkét szülőtől a problémás változatot örökli, tehát beteg lesz, nem képes F szintézisére. Azaz: sem az adott személy, sem a szülők, sem a mesterséges megtermékenyítést végző orvos lelkiállapota nem befolyásolta a betegség kialakulását.
@V8: Gondoltam nem lesz probléma értelmezni az általános alanyt. 🙂
„nyilván a következő az lesz, hogy az állítást védők ezt tranzitívvá teszik, miszerint genetikai rendellenesség esetén a szülők lelki baja az ok):”
Általában. Vagy a gyereké, vagy a kettőé együtt, esetleg valami karmikus gebasz. 🙂
Az az „azaz” nem egészen helyénvaló ott, ha 3 sorral feljebb a véletlent emlegeted. 😉
@Könnyen elkaptuk, uram!: „Hogy a témánál maradjunk, a savasságot (pH értéket) a hidrogén ionok koncentrációjának mértéke adja meg, oldatokban.”
– A hidrogén ionok koncentrációjának negatív logaritmusa.
@Igényes: A leírt cáfolatban a véletlennek a lelkiállapothoz nincs köze, a cáfolandó állítás pedig nem szólt karmikus gebaszról 🙂
A bizonyításnak egyébként nem lényeges eleme ez a megjegyezés, kicseréhető erre: a hímivarsejtet és petesejtet úgy választjuk a megtermékenyítéshez, hogy a jelölteket valamilyen előre meghatározott determinisztikus sorrendbe állítva az első olyan párt választjuk, ami nem hordoz semmilyen ismert genetikus betegséget.
A véletlen véletlen. Éppenúgy közrejátszhat benne a lelkiállapot, mint akármi más, nemde? 🙂 Egyébként ez a lelkiállapot nem az a lelkiállapot, de nem érdekes.
Ügyesen megcáfoltad. 🙂
@Igényes: „A véletlen véletlen.”
Modellezés kérdése, mást jelent a véletlen kvantum-szinten, meg bonyolult, de egyébként determinisztikus folyamatok sztochasztikus modellezésekor, de ez már végképp nem lúgosítás 🙂
@V8: Dehogy bonyolult. A véletlen a következőt jelenti: gőzöm sincs, mi van, de lehet akármi. 😉
Ebből a mondatból egyébként te nem hagytál ki valamit? Az állítmányt, például.
@Igényes: Jah nem, oké… bocs, reggel van még. 😀
@Igényes: „Volt gyerekkoromban valami paródiakönyv, ami arról szólt, hogy megszületett a földön az antikrisztus, és táplálkozási tanácsadó lett. Milliárdokat kaszált abból, hogy kiadott egy olyan fogyasztószert, amitől a páciensek híztak, ezért koplaltak, és a végén már csak ezt ették. Viszont mivel semmilyen tápanyag nem volt benne, a végén szépen éhenhaltak. „
Megszületett benne az Antikrisztus, de nem ő lett táplálkozási tanácsadó, hanem Éhségnek (az Apokalipszis egyik Lovasának) volt kajacége. Pratchett-Gaiman: Elveszett próféciák.
@Várhegyi Márton: ? Én tévedtem??? LOOOL Mégis, miben? Olvasd el a posztot, talán megérted, én miről beszéltem.
@Könnyen elkaptuk, uram!: Ha valaki kétségbe vonja azt, hogy a táplálkozás szerepet játszik a vér ph értékének az eltéréseiben, kezeltesse magát. Egyébként jókat derülök, ha olvasom amiket írtok, csak végletekben tud itt a legtöbb ember gondolkodni:) Vak hit és teljes hitetlenség. Nem képes rá a legtöbb ember, hogy jó szemüveg mögül nézze a dolgokat.
napidoktor.hu/tart-farticle-106-5172/Candida_dieta
Linkelhetnék ezret, de a hitetlennek mind baromság, hiszen a korlátolt elme nem képes a véleménye módosítására. Én lényegében középen elvagyok. Hogyan? Utána olvasok, sok forrást és aztán döntök. Ismerve a tüneteket, az életvitelem, stb.. látva a labor leletem, nem kellett hozzá sok ész, hogy rájöjjek, mi a helyzet. Beruháztam egy egyszerű teára, ártani nem fog és volt vagy 250 Ft 🙂
@Várhegyi Márton: Ja, és a vér normális értéke nem ekkora határon mozog. 7,35-7,45 között a normális. Az pedig egy tized. Troll határértéken mozogsz 🙂
Vér Ph: „
Normál érték:
7,35 – 7,45
Leírás:
A sav-bázis háztartás egyensúlyáról ad információt a vér PH értéke, melyet pH skálán mérünk: 0-tól (erősen savas) 14-ig (erősen bázikus vagy lúgos) terjed. A 7,0-s pH-érték semleges. A vér normálisan kissé bázikus, pH-értéke 7,35-7,45 között mozog. A rendes működéshez a szervezet a vér pH-értékét 7,4 közelében tartja.” Közelében. Tizedekkel.. 🙂
@Könnyen elkaptuk, uram!: …és gondolod ha így van, a vérem ph értéke rezzenéstelenül áll a normális szinten? Elárulom, igen, így van és nem, nem áll a normális szinten. Jobb ha tudod a táplálkozási szokásaim, az átlag magyaré, aki nem ér rá a munka közben tervezetten táplálkozni, hanem eszik, amikor tud és azt ami elé kerül, nos, ezek hatással voltak-vannak a vérem ph értékére. Sok másra is, igen. Viszont azt gondolni, hogy arra aztán nem, hát, elég vicces gondolat:)
@torontál1971: Ezzel a forrással azért vigyázz! Ugyanitt:
homeopátia és Cranio-sacrális terápia
„Alapja a cranium (koponya) és a sacrum (keresztcsont) funkcionális egységére utal. A rendszer az agyát és gerincvelőt körülvevő és védő kötőszövetes hártyából (dura mater) és az abban képződő és keringő agyi-gerincvelői folyadékból áll. A testben minden ideg kapcsolatban áll a dura materrel. Fizikai vagy lelki sérülések miatt kialakuló gátak akadályozhatják az agyi-gerincvelői folyadék áramlását, amely különböző rendellenességekhez vezethet.A terápia célja: a koponya csontok mikromozgásáinak korrigálása, a kötőszövetes határok, lemezek ellazítása, az ízületi feszültségek korrekciója, a koponyán belüli keringés javítása. Közvetve hatást gyakorolhatunk a test egyéb szerveire, a csont és izomrendszerre, az idegrendszerre.”
Tegnap volt ez a magandoki.hu a kvantum-információval holografikusan kódolt cseppjeivel, ma meg napidoktor.hu a lelki sérülés miatt gátolt áramlású agyi-gerincvelői folyadékkal. Komolyan mondom, egyik jobb, mint a másik.
@közösperonos átszállás: Aaaaaaaaazzzz… köszi. 😀
@ámbátor: Nálad egyik sem fog működni. Lásd fent a silány minőségű emberes kommentemet… úgyis nagyon szorgalmasan végignyaltad az összeset. 🙂
@Igényes:
„Drága hülyefiam, egyelőre én (meg az ország többi része) fizetem a tanulmányaidat, hogy amint végzel elhurcold a kis beled kűfődre jóárasítani a nem túl okos zagyadat, úgyhogy lapítást javaslok. Tiszteletteljeset.”
Még neked áll följebb? Mi köze ehhez annak, ki fizeti a tanulmányaimat? Ennyire ismersz, hogy tudod, külföldre akarok-e menni? Jó, hogy így általánosítasz, de én abba a 20-40%-ba tartozom, aki nem akar külföldre menni. És aki akar, annak a többsége nem pénzéhség miatt megy külföldre, hanem hogy normálisan meg tudjon élni.
Szerintem inkább neked kellene lapítanod, ha már ilyen tahó voltál, de lehet, a te kultúrádból hiányzik a morális kontroll. Az ilyen embernek tőlem nem jár ki a tisztelet, zárjuk is itt rövidre, ilyen bunkó, felszínes emberrel aligha van értelme beszélgetnem, sem időm, sem kedvem, sem energiám erre.
@torontál1971:
Persze, egy igen alacsony színvonalú cikket linkeltél. Az embert az is minősíti, amit linkel.
Köszönöm, ismerem a(z artériás) vér pH-jának referenciatartományát. A 6 és a 7,35 között nem pár tizednyi a különbség, a cikk (amit te linkeltél) hülyeséget ír, ezt kifogásoltam.
@jotunder:
(A probléma az volt, hogy a pH-t nem 6 fölé kell emelni, mert az már régen élettel összeegyeztethetetlen, hanem kb. 7 fölé, hogy egyáltalán ne haljunk meg. Vagyis aki írta, valószínűleg fogalma sincs arról, mi a fiziológiás tartomány.)
@torontál1971:
Én írtam:
„A 6 és a 7,35 között nem pár tizednyi a különbség, a cikk (amit te linkeltél) hülyeséget ír, ezt kifogásoltam.”
Félreérthető voltam, a cikk nem írt olyat, hogy pár tized a különbség a 6 és a 7,35 között. Valószínűleg félreértettem, amit korábban írtál, ezért ezt az idézett részt tekintsd tárgytalannak!
Baromian utálok hozzászólásokat/hozzászólókat törölni, de a következő személyeskedésnél elkezdem. Ami sok, az sok.
@Igényes:
„Én úgy gondolom, hogy ilyen esetben a nőgyógyásznál meg a szűrővizsgálatokat végzőknél kellene érdeklődni, hogy miért nem jöttek rá időben, hogy genetikai rendellenességgel fogsz megszületni.”
Invazív genetikai vizsgálatot csak indokolt esetben csinálnak a lehetséges mellékhatások miatt (pl. abortus), egyébként sem ismert minden genetikai betegségnél a betegségért felelős genetikai eltérés, és az ismert eltérések közül sem mindre van teszt klinikai használatban.
@torontál1971:
„Ha valaki kétségbe vonja azt, hogy a táplálkozás szerepet játszik a vér ph értékének az eltéréseiben, kezeltesse magát.”
Mitől olyan triviális, hogy a táplálkozás befolyásolja (mérhetően befolyásolja) a vér pH-ját? Vagy hogy ez a befolyás kóros pH-eltéréshez vezethet?
Persze, ha táplálkozásnak tekintjük a sósav vagy a nátrium-hidroxid-oldat megivását, akkor befolyásolja.
Tudsz is valami hivatkozást vagy magyarázatot adni az állításod alátámasztására?
@torontál1971:
Te szoktad mérni a véred pH-ját?
@Pásztörperc: Verseny? :))
@Várhegyi Márton: Sajnos ez csak elvben van így. A gyakorlatban 35 fölötti nőket szó és magyarázat nélkül küldenek amniocentézisre.
@Pásztörperc: Nem akarnál írni az otthonszülésről? Abból lenne csak nemulass.
@Bambano: „a sejtekből az anaerob anyagcsere végtermékei visszajutnak a májba, ezt a szállítási útvonalat savasítja. ez vagy vér, vagy a nyirok, vagy mindkettő egyszerre,”
Értem. Tehát a rövidtávfutás emeli a vér, vagy a nyirok PH-ját.
@soproni1 szerint „Young volt talán az első, aki kimondta, hogy a sport önmagában savasít, ha nem pótoljuk megfelelő minőségű étellel, itallal az elveszett anyagokat.”
Ez volt a kiindulópontja a vitánknak.
Szted tehát igaz az az állítás, hogy „a sport önmagában savasít”?
@aronsatie: Messze nem vagyok hozzá elég felkészült; ha sikerül hozzá szerzőtársat találni, akkor esetleg. Annyi mindenesetre egyértelmű, hogy:
a) az „otthonszülés” mint fogalom egy mocskos nagy hazugság, mert az esetek nagy részében nem otthon, hanem otthonBAN (mármint szülőotthonban) szülésről van szó;
b) ez a problémakör sokkal-sokkal bonyolultabb annál, mint ami a sajtóból „átjön”.
P/c