Magasabbra való fel-
Eredeti szerző: Pásztörperc
Most idegen tollakkal fogok ékeskedni. Mert hogy jönnek a levelek, csak jönnek. De nemcsak versek vannak bennük, hanem némelyikben javaslatok is. Nagyon megfontolandó javaslatok. Úgyhogy most szemérmetlenül lenyúlok ezek közül egyet, és nem mondom meg, kitől van. Ha akarja, majd idejön, és bevallja.
Kezdjük azzal ugyebár, hogy van itten az alternatív „gyógyászatnak” egy sajátos irányzata, amit a hazai értékesítő „Bach-virágterápiának” nevez — és akkor most nem élcelődöm hosszasan azon, hogy „Bach-virág” márpedig nincs. Inkább megadom a linket, hogy ellenőrizhessétek:
http://www.bachvirag.hu/
Itt kiderül, hogy „dr.” Edward Bach az 1930-as években észrevette, hogy bizonyos növények rezgése megfelel adott lelki problémáknak. Nos, ez tévedés: a növények rezgése a szár (alárendelt esetben levél stb.) hosszának felel meg, és kész.
Bach azonban a téves megfigyeléséből téves következtetést vont le, miszerint: „Ezeknek a gyógyító erejű növényeknek az energiáját megfelelő módszerrel kinyerve a lélekre ható, tehát nem hatóanyag elvű gyógyszer nyerhető.” — Nos, ez megint nem igaz. Az energiának valóban roppant különféle fajtái vannak, és ezeket valóban ki lehet vonni a növényből anélkül, hogy egyúttal anyagot is vonnánk ki. A növény helyzeti energiáját pl. úgy csapolhatjuk meg, ha a növényt leejtjük. Ekkor a helyzeti energia mozgási energiává alakul, majd amikor egy puffanással becsapódik, ennek a mozgási energiának a zöméből hőenergia lesz (az esetleg okozott tartós deformációkat példázatunkban elhanyagoljuk).
Megcsapolhatjuk a növény hőenergiáját is úgy, hogy lehűtjük a növényt stb. stb. — általános tanulságként két dolgot szögezhetünk le:
1. a legkülönfélébb energiák kivonása a növényt súlyosan károsítja, létfeltételeit erősen rontja;
2. az így nyert energiának semmiféle gyógyászati jelentősége nincs és nem is lehet.
No de hát van nekünk egy olyan gyógyászati módszerünk, ami éppen azzal gyógyít, hogy nem ad semmit, készítményeiben nincs semmi (mármint hatóanyag: cukor stb. az persze van, különben nem tudnák mit beszopni… ööö… bevenni). És valóban: Edward Bach…
„Módszerének lényege a homeopátia magasabb rezgésre való felemelése”.
Ezt azért már nem állom meg némi szurkapiszka nélkül. Szóval, tragikus lelki szegénységre utal, amikor valaki nem tudja: ahhoz, hogy bármit is egy magasabb izére juttasson (ráadásul emelve!), akkor azt fölfelé kell elmozdítani. Márpedig itt valaki nem tudja: vagy a mosolygós képű, anonim forgalmazó, vagy szerinte az ő célközönsége. Ezért aztán szükségesnek tartja ezt még külön hozzábiggyeszteni. Magyarul ezt úgy mondjuk, hogy „magasabb rezgésre emelése” — pontosabban, hát egy frászt. Nem így mondjuk: a rezgés nem lehet magas. A rezgés lehet gyors vagy lassú, folyamatos vagy szaggatott stb. — no de magas, az nem lehet. A szorgos forgalmazó minden bizonnyal a rezgésszámra próbált utalni — az viszont duplán kellemetlen. Nyelvtanilag azért kellemetlen, mert magyarul a számegyenes vízszintes: a számok (így a rezgésszám is) nem alacsonyak vagy magasak, hanem kicsik vagy nagyok. Tartalmilag meg azért kellemetlen, mert ezeknek a módszereknek (homeopátiának és virágterápiának egyaránt) éppen az általuk rezgésszámnak hívott izé pontos beállítása a lényege: abban a pillanatban, ahogy ezt megemeljük, már el is barmoltuk az egészet.
Ezek a kekeckedések nem öncélúak: a forgalmazó és a módszer totális, sík hülyeségét próbálom velük érzékeltetni. Itt van egy olyan módszer, aminek nincs olyan, nyilvánosságra hozott eleme, amiről ne lehetne öt másodperc alatt bebizonyítani, hogy az általános iskolai ismereteknek ellentmondó, végtelen ostobaság az egész. Így például a virágesszenciában kétségkívül van mozgás, ennek a mozgásnak a lényege éppen mindenféle rezgés totális tagadása, az abszolút rendezetlenség. Brown-mozgásnak hívják: ezt is tanultuk az iskolában.
Itt van egy forgalmazó, aki nemcsak azt nem tudja, hogy mit mond, de ezt se, hogy egyáltalában miről beszél — és jól megél belőle; önvallomása szerint azért, mert a végére járt „azoknak a viselkedés mintáknak, amiket kórósnak gondoltam magamban” — gondolom, a szittyós és sásos viselkedésmintáival még nem küzdött meg. Mitől lehet ez? Attól, hogy kis társadalmunkban a tudásnak nincs becsülete: becsülete csak a gazembereknek van — ez ugyebár egy paradoxon. Ez ugyebár egy paradox társadalom.
Nincs poén a végén, nincs globális receptem, nincsen más, csak amint már korábban írtam, a passzív rezisztencia. No, ehhez jön a javaslat, ami nem az enyém, de magaménak érzem:
„Kéne már egy lista olyan patikákról, ahol nem árulnak ilyeneket. (3 gyógyszert szedek rendszeresen, szeretném olyan helyen megvenni. A sarki gyógyszertár nem játszik, amióta tele van HP reklámmal.)
@sörtelen:
A gravomágneses falszárító per rágalmazás vétsége miatt indult. A feljelentők a gyártó és a forgalmazó cég, a feljelentett pedig az Index által kiadott IP-cím alapján csak egy hozzászóló, bár az eredeti feljelentésben még többeket idéz a feljelentő, ám az ő adataikat „nem tudta kiadni” a szolgáltató.
Tehát óvatosan a jelzőkkel, mert netalán a 76 éve meghalt virágterápia-felfedező örökösei Titeket is perbe fognak…
@Bird: Ez igaz, ellenben az igazság kedvéért ezt is hozzá kellett volna tenned, hisz ugyanezen az oldalon áll:
„1917 júliusában hirtelen komoly vérzések léptek fel nála, elvesztette az eszméletét. Kórházba szállították, és azonnal megműtötték, megmentették az életét. A lépében talált rosszindulatú daganat eltávolítása után pályatársai három hónapot sem jósoltak neki. Halálos ágyán nehéz testi és lelki kínok között vergődött, de a legnagyobb szenvedést az a gondolat okozta, hogy képtelen befejezni azt a munkát, amelyet még el sem kezdett.”
Végül 1936-ban halt meg, álmában, tehát 19 évvel azután, hogy kollégái 3 hónapot jósoltak neki.
Így teljes az igazság. 3 hónap versus 19 év.
@polly graph:
Tudod, hogy 95 éve ismeretlen személyek mit jósoltak valakinek, az eléggé kevésbé bizonyított, az 50 éves korában bekövetkezett halál viszont elég szomorú tény és nem éppen a nagy öngyógyítás bizonyítéka.
Ja, már 1917-ben is foglalkozott e csodás felfedezésével, akkor miért is lett beteg olyan fiatalon? Vajon miért nem tudta elkerülni ezt a súlyos bajt és műtétet?
@polly graph: A te logikád szerint bőségesen elegendő lenne Becs úr elméletével csak azoknak foglalkozni, akiknek az orvosok már csak legfeljebb három hónapot adnak, és még fiatal emberek. Hátha akkor összejön a plusz 19 év.
@Bird: Ha a dologról írom, hogy marhaság, az nem rágalmazás. Ha dolog kitalálójáról alaptalanul, hogy ostoba csaló, az igen.
Szóval a homeopátia úgy hülyeség, ahogy van.
De nincs új a nap alatt. Az un. szimpátiás orvoslásnak a XVII. századba visszanyúló történelme van. Bár nagy kedvem lenne ide másolni, de uralkodok magamon. Akit érdekel olvasson utána Ráth-Végh István: „Az emberi butaság” című könyvében (Gondolat, 1962. Bp. p.372-375. Sebkezelés és fegyverkenőcs.)
@Bird: Ha a dologról írom, hogy marhaság, az nem rágalmazás. Ha dolog kitalálójáról alaptalanul, hogy ostoba csaló, az igen.
Szóval a homeopátia úgy hülyeség, ahogy van.
De nincs új a nap alatt. Az un. szimpátiás orvoslásnak a XVII. századba visszanyúló történelme van. Bár nagy kedvem lenne ide másolni, de uralkodok magamon. Akit érdekel olvasson utána Ráth-Végh István: „Az emberi butaság” című könyvében (Gondolat, 1962. Bp. p.372-375. Sebkezelés és fegyverkenőcs.)
@aronsatie: Semmiféle logika nem szerepel a hozzászólásomban. Nagy része copy. Vitázni sem szeretnék.
Nem ennyire jelentős, de a gép a hibááááás! Valami hiba miatt könyörgött, hogy küldjem újra… (3 példányban? Lefagyott a másológép?:-) )
Gubanc van. Az előbb mosakodtam, hogy hibaüzenetet kaptam azzal, hogy küldjem újra. Kidobták 3 példányban. A mosakodásomból ez a második példány.
A fikuszom mintha furcsán mozgatná a leveleit…
Hűha.
@sörtelen:
A csoda falszárító ügyben a megismételt elsőfokú eljárás során szeptemberben tartottak egy személyes meghallgatást és azóta még ki sem tűzték a tárgyalást. Talán a bíróság sem érzi túl komolynak ezt a bűncselekményt.
Amúgy fentebb kissé súlyosabb dolgok is elhangoztak a virágterápiáról és az azt hirdetők magatartásáról, mint hogy „marhaság”…
@polly graph: Ja, értem. Kitűnő indok az írásra.
@Bird: Teljesen mindegy mit írok, nem? Ha megemlíteném, hogy az itt pocskondiázott másik módszer,a homeopátia „atyja” Hahnemann 88 évet élt, ha jól tudom, arra is lesz ellenérv. Úgyhogy teljesen mindegy. 50 vagy 88. Lényeg, hogy neked van igazad.
@Bird: Bocs, de 1 anekdotikus esetből érvelni ezen gyógymódok ellen éppen akkora marhaság, mint ugyanilyen minőségű „bizonyíték” birtokában hatásosságukat bizonygatni. Ráadásul egyikre sincs szükség, ezeket a dolgokat megvizsgálták normálisan, komolyan vehető statisztikai módszerekkel.
@Bird: @Bird: Teljesen mindegy mit írok, nem? Ha megemlíteném, hogy az itt pocskondiázott másik módszer, a homeopátia „atyja” Hahnemann 88 évet élt, ha jól tudom, arra is lesz ellenérv. Úgyhogy teljesen mindegy. 50 vagy 88. Lényeg, hogy legyen kivel kötekedni, nem?
Részemről OVER.
@Mimulus: te szoktál gondolkodni ? úgy értem a fejeddel….
@tollaszerge:
Tényleg nem értem, amit írtál (bár lehet, hogy csak nem értem a humort), ugyanis a fentiek alapján végig úgy tűnik, hogy a HP-ra nincsenek objektív, megismételhető vizsgálatok.
@Bird: Már hogyne lennének (pl Edzard Ernst könyveiből el tudsz indulni, ha tényleg érdekel). Az objektív, megismételhető vizsgálatok azt mutatják, hogy nincs más hatása mint a placebonak. Amúgy ha Pásztörperc nem említette meg ezeket kb tízszer fentebb, akkor egyszer se, de elfogadom hogy nem mindenki szeret olvasni.
@tollaszerge:
Úgy tűnik, mintha mi nem egy oldalon lennénk, pedig dehogynem, hiszen én is minden erőmmel a csodaszerek ellen vagyok. Persze, hogy azonos a hatásuk, mint a placebóknak. De nem több. És azt a többletet nem tudják bizonyítani megismételhető, objektív vizsgálatokkal. Sem a HP-nél, sem a sok mágneses készüléknél (vízkőmentesítőnél, gázkazán-táltosítónál stb.).
@Mimulus: itt csak én válaszolhatok kérdéssel :))
@Bird: Nincsenek oldalak, ez egy olyan vita hogy aki egyáltalán részt tud benne érdemileg venni annak nincs min vitatkozni. 2012ben vagyunk, a HPről még kérdezni se igen lehet olyat, amit természet- vagy élettudományos szempontból érdekes. Max társadalomtudományok tudnak ezzel kapcsolatban érdekes kérdéseket feltenni, pl miért van hogy ebben emberek hisznek, hogy hagyhatta így ott ezeket az embereket a nyugati civilizáció az út szélén, hogyan kell átgondolni a közoktatást, ilyesmik. A válaszok valszeg nem triviálisak, de nagyon fontosak lennének.
Hát nem két, jól elválasztható csoportra oszthatók az emberek e témákban? Egyik fele hisz minden bizonyíték nélkül, a másik pedig látni szeretné a független méréseket, igazolásokat a mondott tulajdonságok teljesülésére.
@tollaszerge: Senki nem hagyta ott őket az út szélén. A jólét és a fejlődés fokmérője, hogy hány embernek van ráérő ideje mindenféle hülyeségben hinni. Akik tényleg az út szélén maradtak, az ún. harmadik világban, csak ácsingóznak a nyugati világ vívmányai után, és ha kell, hosszasan sorban állnak, hogy beoltassák magukat bármelyik gyilkos kór ellen. Ha még mindig létezne fekete himlő, gyermekbénulás és más efféle a fejlett országokban, ott is így tennének.
@Bird: ne haragudj, de ebben most hinni kell vagy bemérted?:))
@remiz:
Nem tudom, melyik beírásomra reagáltál 19:31-kor, mert ha az utolsóra (a 19:18-asra), akkor nem értem a kérdésedet.
@Bird: semmi. poén akart lenni.
mert épp az fejtegetted, hogy
az emberek „Egyik fele hisz minden bizonyíték nélkül, a másik pedig látni szeretné a független méréseket, igazolásokat a mondott tulajdonságok teljesülésére.”
nos, csak rákérdeztem, hogy ezen tulajdonság teljesülésében (márminthogy egyik fele hisz, a másik meg bizonyítékot akar) hinni kell vagy vannak bizonyítékaid.
de tényleg csak vicc volt.
amúgy meg hiszek abban, hogy vannak bizonyítékaid:))
@Mimulus: a szkeptikus épp attól szkeptikus, hogy nincs hite, se prekoncepciója. Ha alávethető a bizonyítás próbájának, kimutatható az ok-okozati összefüggés akkor azt elfogadja.
Ezt kell minden teória, elmélet esetén vizsgálni, a tudomány módszereivel:
A tudományos kutatás ez alapján a felmerült hipotéziseket két oldalról közelíti meg:
Létezik-e egyáltalán a feltételezett jelenség?
Hogyan magyarázható a jelenség, mi a hatásmechanizmus?
Mindkét kérdés rendkívül fontos, és alkalmazandó az orvostudományban is. Hatásos-e egy kezelés, és vajon hogyan hat? Kis egyszerűsítéssel élve a két kérdésre adható válaszok négy kombinációja lehetséges:
A kezelés hatásossága kérdéses és nincs elfogadható hatásmechanizmus;
A kezelés hatásos, de nem ismerjük a hatásmechanizmust;
A kezelés hatásossága kérdéses, vagy nem meggyőzően dokumentált, pedig van jó elképzelés a hatásmechanizmusról;
A kezelés hatásos, és ismerjük a hatásmechanizmust;
Ezt a próbát a homeopátiának _is_ ki kéne állnia
@remiz:
Pedig eddig azt hittem, hogy van humorérzékem…
@Mimulus:
-A kezelés hatásossága objektív módon nem bizonyított.
-A hatásmechanizmus „magyarázata” egy katyvasz, az eredmények nem hozhatóak kizárólagos összefüggésbe a szerekkel.
A szervezet önregenációk képessége (korlátozott) nem ismeretlen, de az általad is képviselt magyarázat elementális baromság. Tudományos magyarázathoz legalább a tudomány alapjait és módszereit is ismerned illene. (Ezért mondtam azt a beírásaidra, hogy halandzsa.)
@Mimulus:
Most az egyszer igazat adok Neked és valószínű mindenki más is: valóban hisznek a szkeptikusok, mégpedig a független mérésekben.
@acs63: A gyógyvizes példa: közel lakom egy gyógyfürdőhöz, gyakran iszok friss gyógyvizet, és saját tapasztalatból tudom, hogy jótékonyabb a hatása frissen, mint pár nap után a palackban állva. Erről senkit se akarok meggyőzni, és az objektív, tudományos igazolása nélkül is megvagyok. kicsit olyan,mint mikor frissen kifogott és megsütött süllőt eszel, nyilván jobb az íze és valószínű táplálóbb is, mint hetek után elővéve a hűtőből.
@Mimulus: Persze, ismerjük. Rezeg és információ van benne vagy valami hasonló. Világos.
Ti itt azt hányjátok a virágterápiások szemére, hogy pongyolán fogalmaznak és gondolkodnak. Holott nagyon sokszor a tudósok is pongyolán fogalmaznak és gondolkodnak, folyton elfelejtik az alany és a megismerés szerepét a világkép létrehozásában, a világot a kettőtől függetlennek képzelik el, stb. Itt az első mondat egy középiskolásoknak szóló amerikai fizikakönyvből: „Like all other sciences, physics is based on experimental observations and quantitative measurements.” Ez egy elég pongyola mondat, hisz nem minden tudomány alapszik mennyiségi méréseken, helytelenül sugallja, hogy csak az a tudomány, aminek valami köze van a mennyiséghez, másrészt erősíti azt az tévképzetet, hogy a tudós fő dolga, hogy megfigyelje az érzéki világot, és leírja a megfigyeléseit, holott az érzéki adott önmagában nagyon kevés, összefüggéstelen adatok sora, minden valamirevaló tudomány olyan törvényekből áll, amiket a kutató nem a külvilágból merít, még ha az is ösztönzi és egyáltalán nem automatikusan.
@Illinois: Csak ironizáltam a vízzel.
Azzal együtt sok oka lehet, hogy kevésbé hatásos. Lehet szubjektív (Te így érzed, de lehet, hogy másnál nincs ilyen különbség) és lehet objektív, mérhető eltérés (hőmérséklet, széndioxid tartalom, ásványok kiválása és lerakódása, stb.)
A süllő példája: az íz szubjektív dolog – senki sem fog ellentmondani neked -, de a megváltozott tápérték mérhető és ezzel igazolható, vagy cáfolható az állítás. Ha igaz és kideríthető az ok, ott kezdődik a tudományos magyarázat. Komoly élelmiszer-katató laborok dolgoznak pl. a „konzerv-íz” és a fagyasztási technológiák javításán. Vannak komoly eredmények a száz évvel ezelőtti állapotokhoz képest.
De ezek mérhető, megismételhető dolgok, hit nélkül is működnek.
@Mimulus: Az Elsevier nevű kiadó egészen botrányos politikát folytat, ami miatt ezrek bojkottálják. Ők adják ki a Homeopathy nevű szemetet is. Fogd már fel, nincs egyetlen atomnyi hatóanyag a homeopatikus szerekben. Ez egy babonás marhaság. Mivel a világ tele van Mimulus szerű emberekkel, ebből a marhaságból jól meg lehet élni. És persze adott ponton halni is :(((
@Illinois: Melyik az a tudomany ami nem megfigyelesen alapszik? (Utana felhivom a figyelmedet angolul a „science” es az „arts” egy-egy jelentese kozotti kulonbsegre).
@Mimulus: honnan tudod meddig tartana a szer hasznalata nelkul a gyogyulas? Ez csak sajat szemelyes tapasztalat? Hanyszor szoktal megserulni evente?
@Mimulus: akkor halsz bele ha ezzel kezeled az amugy gyogyithato hasnyalmirigyrakodat mint tette szegeny Steve Jobs. Utana a vilag osszes penze nem tudta megmenteni.
Amugy eppen a minap olvastam egy cikket a Daily Mailben (nem rohogni), ami leirta hogy az NHS a gyogyszerfogyasztasra szant osszeg valami 0.001%kat kolti homeopatiara, szoval ha hagynank ezt az egesz temat elsikkadni akkor valoszinuleg megoldodna magatol, igy viszont ujabb es ujabb emberek ismerkednek meg a temaval. Kb olyan mint a scik, egy sci irta az egyik forumban hogyha egy indexfikazo cikk megjelenik a fooldalon akkor megugrik az oldaluk latogatottsaga es keresnek egy kis penzt. Aki hisz ebben azt ugyse tudod leteriteni errol az utrol esz ervekkel hiszen az egesz rendszer nem esz erveken alapszik, viszont masokkal megismertetve potencialis HP rajongokat tudsz elerni, ami elkerulendo.
@Mimulus: „Meghalni nem lehet tőlük!”
Nem hát! Esetleg MIATTUK.
Vagy nem ismered az igazolt vizsgálati módszereket, vagy piszkosul csúsztatsz. Placebo hatást nem lehet saját magamnál kiváltani! Ilyet csak kívülálló válthat ki.
Tudod Te egyáltalán, mi a placebo hatás?
@Mimulus: „kevésbé marad heg utánuk”
Érdekel ez a dolog engem. Te mivel vagdosod magad, vagy mi a fenét csinálsz, hogy teli vagy heggel?
@xstranger: nem a megfigyeléssel van a baj, hanem az, hogy „elfelejtődik” a kutató szerepe, és a folyamat, ahogy rájön a természeti törvényre: kint sehol nem „látni” a törvényt, nem „kint” van, hanem őbenne fogalmazódik meg, jön létre. A valóság képe a kettőből áll össze, a külső megfigyeltből, és az általam hozzátettből. Míg ellenben a „közkeletű” kép a tudományról az, hogy a külső, tőlünk független valóság leképezése.
Ugyanebben a fizikakönyvben az idő „definíciója”: az idő percekből, órákból és napokból áll, a nap az az időtartam, ami alatt a föld egyszer körbefordul: ugye nem nehéz észrevenni, hogy itt az időt saját magával „definiálják”, kb így: az idő az idő.
@Illinois: illetve az ido az amit az ora mer.
Nem egeszen ertem mondjuk hogy hogy jon ide, de egy kozepiskolasoknak szolo tankonyv azert eleg messze esik egy tudomanyos munkatol, az nyilvan leegyszerusiti a fogalmakat es a problemakat hogy ugy talalja a tananyagot hogy a diakok tudjanak vele valamit kezdeni. Ha veszed a faradtsagot es megnezed a Wikipedia ‘time’ szocikket ami meg mindig nem tudomanyos munka ott egy izelitot kaphatsz a reszletekrol.
A tudomanyos modszer kritikajaval amugy nem lehet a „rendes” gyogyszereket lesullyeszteni a HP gyogyszerek szintjere es a HP gyogyszerek kritikajat sem lehet semlegesiteni (tudnillik hogy azert gyogyitanak mert csak). Ez a logika a kreacionizmus (bocs, intelligens tervezes) es az evolucio vitajara hasonlit. Az ugyanugy nevetseges mint a tudomanyos modszer megkerdojelezese.
@xstranger: Oké, de az idő és a tér mégiscsak azok az alapfogalmak, amikkel a fizika operál, nem valami mellékes dolgok. Igen, meg lehet nézni, hogyan definiálták az „okosok”, és akkor kiderül, hogy az alapfogalmakat nem lehet definiálni: az időről elég keveset mondasz azzal, hogy meg lehet mérni, és bármi mást mondasz róla (pl. van tartama, múlik stb.), annak a másik fogalomnak a definíciójában fel kell használnod az idő fogalmát, így megint csak körkörösen határozzuk meg a dolgokat.
Ezzel csak arra akartam utalni, hogy ha a fogalmak pongyolaságát kérjük számon a „nem tudományos” valakin, akkor azt is meg lehet nézni, hogy az alapfogalmakat a tudomány se definiálja (mivel valóban nem lehet), csak használja őket, és (joggal) reméli, hogy nagyjából ugyanazt értjük alatta. De ha végigmegyünk a természettudósokon és filozófusokon, kiderül, hogy többféle eltérő megközelítése is lehet a térnek és időnek. Annyi biztos, hogy mivel nem egyedi, hanem általános „dolgok”, nem „kint” tapasztaljuk őket, hanem saját magunkban, mivel általános „dolgokat”, vagyis fogalmakat csak magunkban tapasztalunk, míg odakint az egyedi észleleteket, amik ezeknek megfelelnek (így a rezgések, atomok, erők, ezeknek az „általános” része, a fogalma bennünk van, az egyedi észleletek kint.)
@Illinois: mi az, hogy „fizikakönyvek” ?? :)))
@Mimulus: „A homeopátia például ilyenkor tud plusz segítséget adni! A lefertőtlenítés és bekötözés mellett homeopátiás sebgyógyító szereket alkalmazva a kirándulós példánál:”
Szoval te is csak varsz csak kozben elfoglalod magad 🙂
Ha a kislanyom elesik a jatszoteren es sebes lesz a keze, akkor mi ra szoktunk fujni, es raolvasunk hogy „Gyogyulmeg, gyogyuljmeg, gyogyuljmeg” (szigoruan haromszor) Fantasztikusan szokott mukdoni, mire hazaerunk mar szinte nem is latszik a serules. Lehet szabadalmaztatom es nagy penzeket szedek belole ossze.
@Mimulus: Bár egyszer sem válaszoltál a konkrét kérdéseimre, azért tennék még egy próbát.
A „nyugati orvoslás” szerves része a természetgyógyászat is. Bár szeretnéd ezek közé sorolni a HP-t is, de ez nem igaz. Sőt – megsúgom Neked -, még a „hagyományosan keleti” gyógyítással sem egyezik.
(Vagy Te hiszed azt, hogy egy „információ” hatása és jelentősége megegyezik a természetes szerekben levő „hatóanyag” jelenlétével és ezért egyenlőségjelet teszel közéjük.)
@Mimulus: Csak a saját szövegeddel szembesítettelek. Azt írtad, hogy ha hp bogyót szedsz, kevésbé marad heg a sebeid után. Honnan tudod? Mitől volt utoljára olyan sérülésed, ami hegesen gyógyult, és melyik másik sérüléseddel hasonlíthatod ezt össze, ami a bogyószedés miatt hegmentesen, vagy legalábbis kisebb heggel gyógyult? Próbáld felfogni, hogy az olyan nagyívű kijelentéseket, mint a tiéd, illene valamivel alá is támasztani. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy leírod, hogy mikor, mivel és mennyire vágtad el a kezed, ami után x mm heg maradt vissza, míg egy más alkalommal egy hasonló seb hegmentesen gyógyult, mert beszedted a nemtommit.
@Mimulus: De. Nagyívű, mondhatnám hihetetlen. De legalábbis hiteltelen. Egyetlen konkrétumot nem vagy hajlandó mondani az állítólagos csodáról.
SZEMERÉDI ABEL-DÍJAS !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
@jotunder: Én is most olvastam, szuper hír. Ha lesz összefoglaló érdeklődő laikusoknak az eredményekről (olyasmire gondolok, mint a közgáz nobelnél az Advanced Information), valaki belinkelhetné, nagyon érdekelne.
@Mimulus: Mimulus, drága! Konkrét dolgokat állítasz, anélkül, hogy bármiféle részlettel megpróbálnád alátámasztani. Türelmesen várom, hogy végre leírd azt a sebed, amihez képest egy másik sebed jobban, gyorsabban gyógyult, mert beszedtél valamit. A seb elhelyezkedése, mérete, mélysége és kialakulásának oka mind releváns információ. Ezek nélkül állításod, vérmérséklettől függően, a vicc vagy a hazugság kategóriájába sorolható.