Természettudósok vs. bölcsészek avagy ki az okosabb, ha nem mi?
Eredeti szerző: jotunder
A NER által diszkréten támogatott Betlen-féle Metazin, a már serestelenített, rezsimslómoista Neokohn és a FIDESZ alapszervként funkcionáló Mandinerke szemlézte Lawrence M. Krauss amerikai elméleti fizikus Quilletteben megjelent cikkét, melynek címe: Miért elfogadott a természettudományos analfabetizmus?
A Rajcsányi-Szilvási duó vélhetően nem nézett utána annak, hogy Lawrence M. Krauss a világ egyik legmilitánsabb ateistája, a szemléjük által sugalltakkal szemben, nem tagadja a klímaváltozás tényét és idiótának tartja Donald „The Daddy” Trumpot. Nem nagyon bonyolult az egész, a nyugati bölcsészértelmiséget kell a balliberális soros-thunbergista métellyel azonosítaniuk, életük minden egyes sorának az „éljen a mi urunk Orbán Viktorra” kell rímelnie. Amiről persze eszembe jut a Gazda bizarr tudományellenessége, az ahogy az egykori KISZ-titkár és nyilván vallástalan Vezér az Istentől megfosztott racionalitást kárhoztatja, mert tegnap ezt hallotta valamelyik püspöktől, aki Audi slusszkulcsért kuncsorgott nála.
Krauss valójában anekdotikus bizonyítékok alapján állítja azt, hogy a bölcsészek és társadalomtudósok között szignifikáns lenne azok száma, akik kifejezetten büszkék arra, hogy nem értenek a matematikához és általában a természettudományokhoz. Ezt kissé ironikusnak érzem. Amúgy a „scientific illiteracy” kifejezést használja, mintha a bölcsészeknek és a társadalomtudósoknak semmi köze nem lenne a tudományokhoz.
Fogalmam sincs arról, hogy mit gondolnak az amerikai bölcsészek, nyilván sokfélét, meglepne, ha nem lenne közöttük olyan, aki fasiszto-kolonialista áltudománynak tartaná a matematikát, ahogy az is meglepne, ha nem lenne közöttük néhány, aki elásott pár hullát a kertje végében. Krauss feltételez valamiféle posztmodern relativizmust (Foucault-t említi) amelyből valahogy levezethető a természettudományos ismeretek totális megkérdőjelezhetősége. Ez a posztmodern relativizmus valóban létezik, de nem egészen mindegy, hogy a bölcsésztársadalom 20 vagy 0.20 százalékát érinti.
A probléma az, hogy a matematika és általában a természettudományok ijesztően nehéz dolgok tudnak lenni akkor, ha valakinek semmiféle affinitása sincs hozzá. Elég hamar el lehet veszíteni a fonalat, mondjuk tíz-tizenkét éves korban, és utána csak a borzalmas szenvedés jön. De én is elveszítettem ám számos fonalat az életemben, az általam elveszített egészen természettudományos jellegű fonalakból csinos pulóvert lehetnek kötni, a filozófia nevű fonalat pedig sajnos elveszíteni sem tudtam, sohasem volt a kezemben. Ez egyébként szégyenérzéssel tölt el, és komoly kognitív disszonanciára van szükségem ahhoz, hogy ne érezzem magam folyamatosan kellemetlenül az olvasatlanságom és műveletlenségem miatt.
A matematika rohadtul nehéz dolog, ha bármilyen nemtriviális szinten kell érteni hozzá, és ha egy polgártársunkat szenvedni látjuk vele, a gondoljunk arra, hogy milyen lenne Platónt olvasni ógörögül (valójában magyarul sem annyira vicces). A világ kurvára bonyolult. A matematikával való bajlódás jó esetben megtanít bennünket arra, hogy elfogadjuk a világ kurvabonyolultságát. Sajnos nem feltétlenül, a matematikát akár bölcsek kövének is lehet nézni bizonyos szögből. Nem az. Lehet, hozzá érteni, ahogy a zongorázáshoz is lehet érteni, a reneszánsz festészethez is lehet érteni, tízezer órával kell kezdeni, és a következő tízezer óra sem lesz annyira vidám.
Krauss nem buta ember, kifejezetten a keményvonalas, józan elméleti fizikust hozza (a jelentősen túlmatematizált string theory nagy ellenfele), el tudom róla képzelni, hogy sok filozófiát olvasott, tájékozott fickó. Amit nem ért, az az, hogy nem lehet mindenki olyan, mint ő. Sőt, végtelenül intelligens, és nagyon hasznos ember lehet valaki, aki nagyon nem olyan, mint ő. Még emlékszem arra, amikor húszas éveim végén egy internetesnek még nem nevezhető elektronikus felületen lilába hajló tekintetű bölcsészlánykákról értekeztem (amit én azért kaptam, bölcsész hölgyismerőseimtől), ma már nem tennék ilyet. Szembe kell néznünk azzal, hogy sokfélék vagyunk, sokféle módon élhetjük meg azt, hogy lényegében véve fogalmunk sincs a világról.
Kraussnak persze igaza van abban, hogy egyfajta igény, ha nem is a megismerésre, de valamiféle approximációjára, elvárható lenne a huszonegyedik század elején. És igen, nem minden fogalmatlanság egyenlő, vannak azért fogalmatlanságok amelyek egyenlőbbek más fogalmatlanságoknál, Krauss fogalmatlansága egyenlőbbnek tűnik akár az én fogalmatlanságomnál is, és hát bizonyos nyersebb, szomorúbb fogalmatlanságoknál sokkal inkább egyenlőbb.
El kellene gondolkozni azon, hogyan lehetne közelebb hozni a matematikát és a természettudományokat az emberekhez, óvatosan, okosan, alázattal. De tudomásul kell vennünk azt, hogy mi is elég távol tudunk lenni fontos dolgoktól. Adott esetben, nagyon fontos dolgoktól.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517913-6ae35bd039e1f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517913&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517913-6ae35bd039e1f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517913-6ae35bd039e1f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Ménkűnagy Bundáskutya: ” Egyrészt hasonló körülmények között tanítják a történelmet, mint a fizikát, az egyik mégis utcahosszal veri a másikat eredményességben.”
Most persze találgathatok, hogy szerinted melyik? 🙂
Nézd, közeli rokonom történelmet (is) tanított sokáig (amíg volt erre szükség az iskolákban kellő óraszámmal, amúgy), és ő azóta is megvan győződve arról, hogy a gyerekek jelentős része ugyanúgy alig tudott valamit pár hónap, vagy egy év múlva ebből a tárgyból, mint fizikából, vagy más tárgyból.
Egy szakiskolában három év lelkes munkája után, ami alatt tényleg a lelkét is kitette azért, hogy a gyerekek minél többet felfogjanak és megtanuljanak (és szerették is, mint tanárt), a végén a (bizottság előtti) vizsgán volt gyerek, aki közölte, hogy az olasz reneszánszban volt egy Mona Lisa nevű híres festő, aki többek között megfestette Leonardo da Vincit. Egy másik gyerek meg az 1948-49-es szabadságharcról annyit tudott mondani, hogy 1848-ban Jellasics Windischgrätznél legyőzte a pákozdi sereget.
Totál összeomlás, kész, vége, majd elsüllyedt ott helyben.
Nyilván ezek a gyerekek fizikából se brillíroztak, de nem hiszem, hogy irodalomból vagy történelemből, vagy bármi másból jobb lenne a helyzet, és a fizika kivételesen rossz helyzetben lenne, mint tantárgy.
(Persze ez nyilván nem egy híres gyakorló gimnáziumban történt, hanem egy szakiskolában, de azért elég durva – mert nem egyedi a dolog.)
@Ménkűnagy Bundáskutya:
Megnyugtattál.A kezdődő demencia is stimmel.
@Patreides: A fizika egészen kivételesen rossz helyzetben van. Mert a matematika még istenes, be lehet gyakorolni, lehet úgy is négyes valaki alapszintű érettségin, hogy nem igazán érti, hogy mit csinál (de mondjuk hármas egészen biztos lehet).
A fizikában olyan kérdéseket lehet feltenni, hogy „miért van ez így?” mármint úgy, hogy a delikvens még sohasem hallott róla. És össze kell raknia pár alapvető fizikai elvből, esetleg kicsit még számolnia is kell. Én kb. száz között voltam az OKTV-n fizikából, biztos, hogy a kétszázban, és fogalmam sem volt a fizikáról, lövésem sem. Ha egyenlet van megoldom. Vektorok, ilyesmik, megoldom. Ha „miért” van, akkor tipikusan nem. Vizsgáztam relativitáselméletből az egyetemen, borzasztó. Egészen borzasztó.
@Patreides:
Szerinted egy szakiskolát végzett gyereknek a szakmát, vagy a történelmet és a művészetet kell jobban ismernie?
Alapokat kell adni ahhoz, hogy a szakiskolás gyerek érdeklődése táguljon, de azt nem számonkéréssel kell intézni. Én elég jó szakember lettem, de soha nem kellett a szakmámba használni azokat a tárgyakat, amiket az egyetemen a szakma történetéről oktattak. Ráadásul azok voltak a rosta tárgyak, mert itt rúgdalták ki a hallgatóság jelentős részét.
Jut eszembe, érdekes módon az egyetemi tárgyak közt volt egy logika nevű is, no annak a szakmában sokkal több hasznát láttam, mint a szakmai történelemnek. Igaz ezt csak egy fél évig oktatták, míg a törnéteti tárgyakat vagy 6 félévig.
@Patreides: Nekem az egyik osztálytársam az érettségin volt képes azt mondani, hogy az ’56-os forradalom Rákosi és a nagytőkések ellen volt. És ez az ország egyik vezető gimnáziumában történt. Ilyenek vannak. De ez nem tömegjelenség, legalábbis nem abban az értelemben, mint a százalékszámításra való képtelenség.
Biztos csak kivétel, de ismerek olyan népművelő-szociológusokat, akik nagyon komoly statisztikai számításokkal támasztják alá a publikációikat.
De vegyük a természettudományokat: mekkora hozzáadott értéket képvisel a társadalomban egy a büfészakos bölcsészhez képest egy fizikus, aki éveken abból él, hogy szponzorálják a programját, és a végén meg tudja mondani, valószínűleg mi történt a Világyegyetemben 10 másodperccel a Nagy Bumm után?
@flort: A különbség kb úgy írható le, hogy a triász/jura határvonal meghatározáshoz használt módszereknél az üledékben található (pl az általad is említett) ammoniteszek korát nagyon pontos U-Pb lebomlási sorok mérésével meghatározzák. Amennyiben vki megkérdőjelezi az eredményt akár ugyanonnan mintát véve vagy az eredeti mintán saját maga elvégez egy mérést. Ha nem ugyanarra az eredményre jut akkor az előző mérés eredménye legalábbis megkérdőjeleződött és amennyiben ismételt vizsgálatok nem erősítik meg, meg is bukott.
Egy igényes, a XIX. század társadalomtörténeti kérdéseit tárgyaló munka, könnyen lehet, hogy jóval nagyobb szellemi befektetést igényel, de semmilyen objektivítási követelménynek „ab ovo” nem tud eleget tenni. Amennyiben egy másik, egyenlően tehetséges társadalomtörténész ugyanezt az időszakot megvizsgálja könnyen előfordulhat, hogy gyökeresen ellenkező eredményre jut. Söt még a tények meglétében sem tudnak megegyezni.
Az első példa vitáját rövid uton le lehet zárni, a második könnyen végtelen polémiába torkollik…
@Patreides: „Egy másik gyerek meg az 1948-49-es szabadságharcról annyit tudott mondani, hogy 1848-ban Jellasics Windischgrätznél legyőzte a pákozdi sereget.”
Nem rossz. A témába és a vizsgált időszakba eső 3 db, nem a társalgási nyelben szokványos nevet tudott a vizsgázó fejből! Mikor ma már mindent a gúgliben keresünk. Nyomokban történelmet tartalmazott a tételre adott válasza. 🙂
Miért jut erről eszembe fiatal, Koppenhágában emescézett? közgazda ismerősöm, lehet hogy még rokonom is lesz(?) esete? A vizsga annyi volt, hogy a vizsgáztató rábökött egy tetszés szerinti dániai cégre, és azzal küldte haza, hogy a cég „markecing” politikájáról egy 6-8 oldalas dolgozattal jöjjön vissza holnap. Bármit használhat otthon, csak oldja meg a feladatot. 🙂 Na! Ettől fényévekre vagyunk. 🙁
@rdos: sose felejtem el áldott emlékű Halász Előd professzor mondását: nem az számit, hogy mit tudunk, hanem az, hogy tudjuk, hol kell keresni azt, amit nem tudunk. Persze ez még jóval gugli előtti időkben volt.
@kisa: 🙂 Mennyire igaz. 🙂 Az OFKFV-nél kezdtem Várpalotán terepi geológiai szolgálatot adtam (MNE-s diplomával technikusi feladatot végeztem, de élveztem mert végre kőzeteket láthattam – a tanszék ásvány és kőzet gyűjteményét ha másról nem sorszámukról ismertük). Jobbára kutakhoz jártam, de az akkor még működött várpalotai szénbánya egyik új telepének a feltárásához küldött a főnökasszonyom, rétegsor leírásra, rutin feladat volt, kollegámat helyettesítettem.
A szén fedőjében (a szén feletti, fiatalabb üledékben) furcsa kőzetbe botlottam. Bides volt mint az aszfalt, könnyű minden más magmintához képest, palás szerkezetű, nagyon finom szemű volt, elválási lapjai fényesek voltak. Fejvakarás, ettől eddig „valami.” van a rétegsorban 🙁 Persze ezt nem adhattam le.
Úgy voltam vele mint a székely, mikor zsiráfot látott. Ilyen állat (kőzet) nincs.
Haza mentem és lapozgattam az irodalmat Szedimentológia I-II-III (sokkal több volt benne, mint amit annó a kobakunkba próbáltak verni), mert láttam hogy a valami van.
Olajpala volt a „valami”, szép magyar nevén alginit.
Mint kiderült főnökasszonyom vizsgáztatott és tanított egyszerre. 🙂 Ehhez persze tudni kellett hogy hol keressem a „kőzet zsiráfot”. 🙂
@Ménkűnagy Bundáskutya:
Én simán boldog lennék azzal, ha az átlag iskolás úgy jönne ki a közoktatásból, hogy nagyjából képben lenne a történelemmel úgy, hogy milyen korszakok hogyan követték egymást, a nagyobb, jelentősebb események kb. mikor voltak, melyik évszázadban, a világ különböző részein ugyanakkor kb. mik történhettek, és egyáltalán mikor mi mozgatta az eseményeket, a folyamatokat a gazdaságban, kultúrában, a társadalmakban. Hogy csak úgy hozzávetőlegesen az ember térben és időben jól orientált legyen, lehessen a történelemben is.
Ez monjuk vonatkozik rám is, néha egy-egy ismeretterjesztő műsor a Spektrumon, vagy ilyesmin meg tud lepni olyannal, amiről eddig fogalmam sem volt. (Legutóbb például a párizsi Sacre Coeur építésének története kapcsán az a tény, hogy Clemenceau – és a republikánusok, a királyságellenességük részeként, a francia forradalom öröksége miatt is – mennyire vallás-, és egyházellenesek voltak, hogy volt egy pillanat, amikor majdnem más célra hasznosították a templomokat, mint azt Sztálin megtette később a Szovjetunióban.)
A fizikából meg legalább annyit, hogy mondjuk újságírók ne mondjanak olyat, hogy az űrhajós felment az űrállomásra, ahol megszűnik a gravitáció, ezért van súlytalanság.
@Mackósajt: semmiféle nácizást nem látok abban a hozzászólásban. az alaplepapírozás férfi-nő szemléletét, ahogy az egész teleszülős, fajfenntartó, a gazda a zigazi mogyoró férfi ideál szemléletet én ténylegesen, és nem csupán metaforikusan állattenyésztő szemléleknek neveztem, ragaszkodva még a hívószavakhoz is, amiket a gazda maga, és a segédkondásai (akik ezt a csak az ostort értő félázsiai hordát segítenek terelgetni) használnak. ez nem náci beszéd, a nácinak népük van ls fajuk, emennek meg csordája van és vagyona. (a gazdához dörgölődzők lehetnek nácik, ha – tévesen – úgy képzelik, hogy számítanak, mikor kolompot akasztanak a nyakukba)
a felhorgadás az ellen szólt, amikor széles körben a bináris nemet deklarálják a biológiailag megalapozott álláspontnak, szemben a szivárványos ájvékolók ködevésével, holott a bináris (emberi) biológiai nem mellett legalábbis érvelni kell.
a linket nagyon köszönöm, de már a legelső egy-két bekezdésben is elég világos, hogy a fickó az általam említett cikk tudományos tartalmával nagyjából szinkroban van:
„To be a bit more precise, biological sex in humans is bimodal: if you do a frequency plot with “sex” on the X axis and “frequency of individuals conforming to that sex” on the Y axis, you get a huge peak at “male”, another huge peak at “female”, and then a few tiny blips in between that conform to hermaphrodites or intersexes.”
az általam említett cikk is említi (és mindig arányokkal) ezeket a „bip”-eket, hozzávéve azt is, milyen *biológiai* viselkedés módosulásokkal járnak, és lehet gondolkodni, hogy ha egy „biológiai férfit” (pl. szájert), aki hibátlanul képes nemzeni, de szexuális örömét férfitársainál keresi és találja meg, vajon célszerű-e 100%-osan biológiai férfinak tekinteni. (noha pl. populáció-genetikai szempontból markánsan másként viselkedik, mint egy „bip”-mentes heteró). és azon is el lehet gondolkodni, hogy egy-egy pl. 1:1500 „bip” egy hétmilliárdos népességben kicsiny-e vagy jelentékeny.
az, hogy a biológiai nem egy spektrum, az erős csúcsosodást a két nem körül egyáltalán nem tagadja le, és nem teszi zárójelbe. természetesen a biológusok vitája erősen összemaszatolódik (linked szerzőjénél is) a gender-vitákkal, de pont az általam betett cikk ettől eléggé mentes, prózai felsorolása egy sor olyan génváltozatnak, amelyek számottevően beletesznek az egyedbe egy biológiai mechanizmus a másik nemből, gyakrabban, hogysem az elhanyagolható lenne.
@incze:
kötelezővé tenném mindenkit a hozzászólásodat.
a tipikus szellemi proliság terméke, ostoba, irreális, fogalmatlan vagdalkozás.
ha ti vagytok az értelmiség, az kurvagáz.
@kisa: „sose felejtem el áldott emlékű Halász Előd professzor mondását: nem az számit, hogy mit tudunk, hanem az, hogy tudjuk, hol kell keresni azt, amit nem tudunk. Persze ez még jóval gugli előtti időkben volt.”
„A diáknak mindent kell tudnia. A tanársegédnek azt kell tudnia, hogy mit hol talál meg. A professzornak azt kell tudnia, hogy hol van a tanársegéd.”
🙂
@incze:
a felhorgadás az ellen szólt, amikor széles körben a bináris nemet deklarálják a biológiailag megalapozott álláspontnak, szemben a szivárványos ájvékolók ködevésével, holott a bináris (emberi) biológiai nem mellett legalábbis érvelni kell.”
dettó. nem érted miről van szó, lényegében szalmabábozol egy szellemi prollancs álláspontról. mogyorózni tudsz, mást nem igazán
a magyarázat annyi, hogy két nem van, és a homályos illetve a kettőbe világosan nem tartozó esetek nem elégségesek ahhoz, hogy a két nem kategóriáját harmadikkal (az interszex nem nem) vagy továbbiakkal egészítsék ki. sem a számuk, sem az eltérés jellege, sem a társadalom működése nem indokolja.
ennyi.
mogyorócska.
@Mackósajt: a genetikai nem, a fiziológiás nem, a nemi identitás és a társadalmi nem _nagyon_ nem ugyanazt jelenti. A nemi/szexuális preferenciák, illetve a szexuális viselkedés ugyancsak más, a korábban említettektől drasztikusan különböző dolgokat jelölnek. Sajnos az általad idézett szerző (saját magával is ellentmondásba kerülve) olykor mégis keveri ezeket, és így többször ostobaságokat állít, illetve szalmabábokat püföl. Mint biológus.
.
.
.
(Lábjegyzet: a fentieket mint gyors- és géprakodó írom, mégpedig azért, mert talán nem elég széles körben ismert, hogy az emberi szexualitás tárgyalásakor a biológusoknál csak a gyors- és géprakodók alkalmasabbak arra, hogy tekintélyérvekkel hivatkozhassunk rájuk.
Ráadásul köztudott, hogy sem a biológusok úgy általában – beleértve természetesen a halbiológusokat és homokpusztagyepek hangyapopulációinak szukcesszióját tanulmányozó biológusokat is –, sem az emberi szexualitással foglalkozó egyéb szakemberek soha nem képviselnek egymástól eltérő véleményeket, és soha nem is vitáznak egymással szakmai, azaz az emberi szexualitást érintő kérdésekről.
Akárcsak a gyors- és géprakodók, jegyezném meg sotto voce.)
@Nolwell: ha a hozzászólásaidban mellőznéd a személyeskedést, sokkal többen lennének hajlandók vitatkozni/beszélgetni veled. Persze ez csupán egy szigorúan szubjektív észrevétel a részemről.
@Treff Bubi: „De vegyük a természettudományokat: mekkora hozzáadott értéket képvisel a társadalomban egy a büfészakos bölcsészhez képest egy fizikus, aki éveken abból él, hogy szponzorálják a programját, és a végén meg tudja mondani, valószínűleg mi történt a Világyegyetemben 10 másodperccel a Nagy Bumm után?”
Alapkutatás nélkül nincs alkalmazott tudomány sem.
Az alapkutatás látszólag nem hoz hasznot, és sok lehet a tévút, de az eredményeire épül minden más. Előre a legkisebb mértékben sem lehet megmondani, mi mennyire lesz majd hasznos később.
@látjátok feleim szümtükkel: „Szerinted egy szakiskolát végzett gyereknek a szakmát, vagy a történelmet és a művészetet kell jobban ismernie? „
Nyilván ismernie kell a szakmát.
Aztán képesnek kell lennie arra, hogy továbbképezze magát.
Aztán tudnia kell tájékozódni a világban legalább alapszinten, a történelemben, irodalomban, zenében hogy például ne vehessék hülyére a politikusok, és hogy elégedettebb, boldogabb ember lehessen az életben, akinek nem abból áll az élete a a munka után, hogy szórakozásképpen beül a kocsmába, és ott elvan zárásig.
Egészséges, jól működő társadalom (jól működő családokkal, szépen nevelt gyerekekkel) nyilván nem épülhet sem kutyaütő dilettáns „szakemberekből”, sem totál szakbarbárokból.
@Patreides: Iiigen, ez is egy örökzöld… 🙂
@rdos: Na, most meg csak felütöd a guglit és két perc alatt megvan a válasz. Én nagyon bírom, hogy _elvileg_ a korlátlan tudás-hozzáférés krszakát éljük. Csak az a bibi, hogy ahhoz, hogy ezzel élni tudjunk, szelektálni kéne tudni az információk között, forráskutatást kellene végezni, amire nem mindenki képes és nem is mindenki akar. Az iskolának a 21. században pont ez lenne a feladata. A – nem tudományos értelemben vett – kutatás, kritikai gondolkodás, rendszerezés megtanítása, források értékelése és ilyesmik. Szerintem. Az egész oktatási struktúrát kéne újragondolni.
@Nolwell: …Azért ehhez képest a legtöbb társadalomban a történelem során is mindig megvolt a menekülőútvonal a két nembe betagozódni nem akarók számára.
Kolostorok, eunuchok, családjukat elhagyó szentemberek minden civilizációban megtalálhatók, ahogy agglegények, aggszüzek is.
A férfi, vagy női szerepek elutasítására mindig voltak elfogadott társadalmi lehetőségek.
A szabályostól eltérők gyűjtőhelyei ráadásul sokszor nagyon fontos helyet töltöttek be a civilizációkban.
Vallási, művészeti, kultúrális, gazdasági, államszervezési szerepük volt, ami a hímek és nők fölé emelte őket.
Hogy miért akarja ez a bajszos mogyoró banda elnyomni őket, a tehetségüket, az nem is kérdés.
@Nolwell: Egy, a hatlmat gyakorló diktátornak az a legmegfelelőbb, ha a társadalomban minden szépen elvágólag van elrendezve, nem lóg ki semmi, minden szép szabályos, könnyen kategorizálható, a fekete-fehér viszonylatba behelyezhető, könnyen szabályozható, irányítható, engedelmes, szolgai.
Gép észben gép lélek.
„Évmilliókig eljár tengelyén,
Mig egy kerékfogát ujítni kell.”
De jaj: 🙂
„Rendzavarva jő amott az
Üstökös rettentő képe:
S ím, az Úr szavát meghallva,
Rend lesz útja ferdesége. –”
@ärdulönsamidag: hát, most megfogtál, fogalmam sincs, hogy a mérhető cirkon csak törmelékszemcsékben fordul-e elő az üledékekben (azaz egy akár sokkal idősebb vulkáni területről lepusztult és a tengeri üledéksorba beágyazódott homokszemcse részeként), de úgy tudom, alapjában véve a valódi őslénytanosokat ez a kérdés teljesen hidegen hagyja. Őket sokkal inkább az ilyen-olyan szubzónák rétegsorban megfigyelt helyzete, az egymástól több száz kilométerre eső feltárások közti különbségek, fáciesviszonyok, a dögök morfológiai változatossága, rendszertani kérdések, ilyesmik érdeklik.
@kemény keleti kommentelő: @Patreides:
Kicsit túlgondoljátok ezt a férfi-nő dolgot. Ha a társadalomban többsége lenne az lmbt és hasonló gondolatoknak, akkor Orbán transzinak öltözve menetelne a Pride élén…
@labrys:
én nem beszélgetni vagyok itt, más kérdés hogy nagyon visszafogom magam, bár engem bármikor ki lehet vágni, nem érdekel.
amiért nem beszélgetek, az három dolog, ebből kettő vonatkozik a kommentelőkre
1. igen, orbán rossz, végleg el kellene takarítani, de azért elég szomorú, hogy valaki mindent, az elméleti fizikától a méhészetig orbán-nemorbán szűrőn keresztül lát csak, bármi szóba kerül: orbán. ez betegség, akkor is ha nincs benne az aktuális dsm-ben
2. a nagyképű, és roppant elfogult liberális világnézetű embereket pont úgy nem tartom semmire, mint az orbánhívő nacionalistát. féligazságokat, helyenként kifejezetten kártékony hazugságokat nyomató alakok, nem többek.
ennyi.
ennyi erővel palkoviccsal meg orbánnal meg bayerrel is leállhatnék beszélgetni, azt sem teszem
@combo: Azt hiszem ez is valami félelem, amit meglovagol. Félelem az elbitangolt gyermekektől.
@Nolwell: ha jól értem, akkor nem beszélgetni, hanem rombolni vagy itt. Ezt jó tudni, köszönöm a tájékoztatást.
Egyébként teljesen értelmes, harmincas emberek vitatkoznak azon, hogy miért is kellene nekik beoltatni magukat, hiszen ők nem félnek, egészségesek, csak jöjjön a vírus, kit érdekel? De nehogy már mások döntsék el helyettük, hogy NEKIK mi a jó!
Miközben azt egyszerűen képtelenek megérteni, hogy az embereket általában, és azokat meg különösen, akik állapotuk (koruk, betegségük, terhességük) miatt egyébként nem kaphatják meg az oltást, csak a nyájimmunitás védheti meg, az meg úgy nem érhető el, ha csak a leginkább veszélyeztetett korosztályt oltják, elve a korfa eloszlás miatt.
Aztán most olvasom, hogy a briteknél a kormány azon gondolkozik, hogy a vakcinagyártó – tudományos módszereel elvégzett vizsgálatán alapuló – ajánlásával szembemenve nem adja be a második oltást a már beoltottaknak a 21. napon, hanem először leoltják a többieket az eső adaggal, majd 12 héten belül adják csak be a második oltást.
Így szerintük optimálisabb védettséget érnek el, mert valamennyi hatása már az első adag oltásnak is van.
A Pfizer meg seggre csüccsent a hírtől, és közölte, hogy nekik erre az új elgondolásra nézve egyáltalán nincsenek tudományos alapú adataik, ígz azt nagyon nem ajánlják a kormánynak.
Most majd kiderül, a brit kormány mennyire hallgat a gyártóra, mennyire bízik a tudományban, és mennyire van elájulva inkább saját magától (meg a tanácsadóitól).
És talán felteszi a kérdést, mi a francnak volt a bevizsgálásos hercehurca, ha a végén nem veszik figyelembe az eredményét, és inkább attól eltérve a saját fejük után mennek?
És új, nagyszabású emberkísérletbe kezdenek egy fejlett nyugati demokráciában, a tudomány, az ész, és az erkölcs nagyobb dicsőségére.
@Nolwell: Ha csak posztokat akarsz írni, az is jó. Bocs, hogy beleszóltam. Vedd semmisnek.
@Nolwell: „roppant elfogult liberális világnézetű embereket pont úgy nem tartom semmire”
Sterintem liberálisnak lenni annyit jelent, hogy az ember nem akarja lépten-nyomon mindenben megszabni más embereknek, hogy hogyan éljenek, mivel, mikor, mit, és hogyan csináljanak, csak azért, mert valakinek megvannak a maga nünükéi, amit agresszíven rá akarna kényszeríteni a többiekre.
A liberális meg csak egyetlen dolgot akar kikényszeríteni: hogy mások ne kényszerítsék dolgokra az embereketr agresszíven, az akaratuk ellenére, ha annak egyébként valami kivételes oka (pl. járvány, katasztrófahelyzet) nincsen.
Ez a fajta liberális gnondolkodás szerintem nem megvetendő, hanem egyenesen a barátságos, élhető társadalom alapja.
@Nolwell:
Palkoviccsal,Orbánnal meg Bayerrel is leállhatnál beszélgetni. Ez kölcsönös? Mert akkor valamit tudsz.
@Patreides: ez bonyolult. ha a gazda rád akarja kényszeríteni az ő rendes kondás világképét, és te vitatod a kondásizmus univerzalitását, akkor te őt kényszeríteni akarod, hogy ő téged ne kényszerítsen, ez pedig erőszak és bolsevizmus. bevett rendőrtrükk ez, ha ütlegel, és ha lefogod, máris fennforog a hatóság elleni erőszak tényállása. (@nolvell más tészta, ő most dühében kiesett a szerepéből. aki hugyosprolizik, meg prollancsozik mikor visszafogja magát, képzelhető milyen lenne elengedetten.)
tulajdonképpen meglepő, hogy milyen erős indulatokat váltanak ki ezek a kérdések, abszolúte toleráljuk, világnézettől függetlenül rengeteg mindenben, ha az emberek körülöttünk nem 100%-ban ilyenek, vagy olyanok. de szinte bérmiből lehet pillanatok alatt véres kultúrális görcs.
@Patreides: a Pfizer-nek csak egy közleményt kellene kiadnia: „az oltás rendeltetésszerű használata során a második adagot az első adag után 21 nappal kell beadni, ez az engedélyezett és bevizsgált felhasználási lehetőség. Az ettől eltérő felhasználás emberkísérletnek minősül, annak minden jogi követelményével, beleértve a résztvevők előzetes tájékoztatását és kifejezetten előre megadott engedélyét. az engedélyezett eljárástól eltérő felhasználáshoz a Pfizer nem járul hozzá, az abból eredő esetleges problémákért felelősséget nem tud vállalni.”
szerintem ennyit kellene tennie pislogás helyett…
@jotunder: En is nagyon hasonlo viszonyban voltam a fizikaval. OKTV donto, megyei elso hely, de. Ha egy adott helyzetben ket-harom elv kozul kellett valasztani, hogy melyiket alkalmazom, az nem ment. Ha valaki megmondta, melyiket, az igen.
Ez ma neha segit a matektanitasban, amikor egy diak ismeri a kulonbozo generatorfuggvenyeket, de nem tudja, milyen helyzetben melyiket kell hasznalni.
@incze:
Számomra ez gyszerű pedig.
A toleráns liberális mindent tolerál, elfogad (az egymást kölcsönösen tiszteletben tartó szabadságok keretén belül, vagyis az én szabadságom addig tart, amíg azzal más hasonló szabadságát, már elfogadhatatlan és szükségtelen mértékben, nem korlátozom), egyet kivéve: az agresszív intoleranciát.
Míg az illiberális ezer és ezer dolgot nem tolerál, sőt, agresszívan meg akarja változtatni a többieket bármiben, amit szerinte másképp kellene. És ezzel együtt számon kéri a liberálistól, hogy őt korlátozni akarja – egyetlen dologban, az agresszív intolerancia gyakorlásában – de ezt ő nem akarja érteni, úgy tesz, mintha ettől a toleráns liberális lenne az agresszív intoleráns.
Ahogy Horváth Gyula (színész, R.I.P) üvöltötte bele a kamerába anno valamikor a kilencvenes évek első felében egy ellentüntetésen (a „Tégy a gyűlölet ellen” – Hegedűs Zsuzsa és a Charta közösnek nevezhető mozgalma – kampány ellen tüntettek szélsőjobbosok), hogy aszonta, illetve eltorzult arccal kiabálta: AKKOR TEGYETEK VÉGRE A GYŰLÖLETETEK ELLEN!!!
Szerencsétlen ember (állítólag a kezdeti Rákosi érában disszidálni akart, elfogták, és nagyon megverték, börtönbe is zárták), százezrek látták ilyen eltorzult pofával, üvöltve a gyűlölettől, a tévé képernyőjén. Jó kis reklám volt neki, meg a tüntetőknek.
Ma már a kutya se törődne vele, belesimulna az általános színvonalba.
Ezen pedig nem segítene az sem, ha az emberek kívülről, oda-vissza fújnák a matekot meg a fizikát, inkább sok lelket nyugtató zene, meg katartikus irodalmi mű, film, tévéfilm, sorozat kellene az embereknek.
Meg az, hogy a politika fejezze be az uszítást.
De amíg megéri nekik, mert az emberek uszíthatók, sőt, díjazzák is a néphülyítést, és önként emelik maguk fölé Arturo Ui-t, addig csinálni fogják.
@nudniq:
Szerintem meg is történt. Csak ezt nem mondják el nekünk, mert nem ránk tartozik, hanem a nerben fogant kormányunkra. Ugyan is közpénzből a kormány veszi az oltóanyagot. Mint ahogy közpénzből védi meg a szállodásokat, a sportolókat, a templomokat, az egyházakat, stb.
Ha logikusan gondokodsz, akkor rájössz, hogy minden gyógyszegyrtónál ez alap, mert ha a kezéből kikerül a szer, és nem a gyártó javaslata szerint használják, akkor azért nem is övé a felelősség. Mivel ez kemény pénzkérdés, eladás előtt rendezik a felelősség kérdését.
@Nolwell:
Hehehe, talán azért mert ők le sze szarnak? Így könnyű nem szóba állni velük.
A humánok szakbarbároknak tartják a reálokat, cserébe a reálok műszaki analfabétáknak a humánokat. Ki a hibás? Ki kezdte? Ki ütött vissza? Mi volt előbb, a tyúkhúsleves vagy a tojásrántotta? 🙂
Én egy művészlelkű mérnök vagyok, a feleségem meg egy két lábbal a földön álló tanárnő (azaz bölcsész)… Most mi legyen? 🙂
@Frady Endre:
Cseréld el a művész lelkedet a feleséged födön álló két lábára.;D
@Nolwell: akkor most sajnáljunk?
@kisa: Nahát, szórul szóra ezt kaptam útravalónak én is a papámtól. Szintén G.E.
@Nolwell: Most dagad a keblem (provokatívan!), hogy végülis akkor olyan rossz (jó) vagyok mint incze. Kösz!
Ááá, szép új világ továbbra is:
444.hu/2020/12/31/eltiltast-es-gigabuntetest-kapott-cavani-egy-rasszista-kifejezes-hasznalata-miatt
Minek itt vitázni a természettudományokról, nem fog ez senkit érdekelni. Ez a kulturkampf évtizede lesz…
@Muad’Dib: Az út túloldalán a DeSpar bejáratánál minden nap ott áll egy Nigériából menekült néger srác. Az öregasszonyoknak segít eltolni az autójukig a bevásárlókocsit. Ezért kap egyiküktől-másikuktól egy-két tízcentest, húszcentest.
Nigéria, Niger-folyó és néger srác. Mindig nagyokat köszön, ma délután boldog új évet (buon capo d’anno) kívánt.Tudja, hogy én is idegen vagyok itt.
@mafi mushkila: Bocs, mi az a G.E.? (Pedig még nem is ittam)
@kisa: gugli előtt 🙂
…Tényleg, időszerű, hogy boldog új évet kívánjak mindenkinek aki ünnepelni készül vagy csak túlélni vágyik. A legjobbakat nektek!
@mafi mushkila: Köszi… 🙂 Ezek szerint ideje új időszámítást kezdeni. 🙂
No, mindenkinek boldogságot, békességet, megnyugvást és harmóniát. Legyen jobb, de semmiképp ne legyen rosszabb (kivéve a gyevibíró(ka)t. Nekik minden rosszat…)
@Muad’Dib: Amikor a koronavírus igazán felpörgött, akkor övé volt a premier plán. Számomra 2020 egyik fő tanulsága az, hogy amikor a Természet felemeli a mutatóujját, akkor nagyon is tudunk rá figyelni, és kulturkampfos vödröcskéinket otthagyjuk a homokozóban. És az a mutatóujj még fenn van a levegőben, bármily bizakodva vártuk a vakcinát, olyan erős az oltásellenesség, hogy nem világos, mennyire fog működni a dolog. A klímakatasztrófa szó szerint a levegőben lóg. Pesszimista vagyok, azt hiszem, nagyobb gondjaink is lesznek a kulturkampfnál.
Ami a konkrét esetet illeti, ez még a kedvező eset, ha jól értem, Cavani nem ellenkezik a büntetéssel. A PSG-Başakşehir meccs sokkal aggályosabb, mert egy eltiltást is meg lehetett úszni a rasszizmus kitalálásával.
@Ménkűnagy Bundáskutya:
Már, hogy ellenkezhetne? Gondolom szereti a szponzorokat, meg a jó állást az MU-nál. Manapság ilyenkor illik meghunyászkodni, még ha nem is csináltál semmi rosszat.
@nudniq: Az oltás esetleges mellékhatásaiért az anyagi felelősséget már magára vállalta kormány.