Természettudósok vs. bölcsészek avagy ki az okosabb, ha nem mi?
Eredeti szerző: jotunder
A NER által diszkréten támogatott Betlen-féle Metazin, a már serestelenített, rezsimslómoista Neokohn és a FIDESZ alapszervként funkcionáló Mandinerke szemlézte Lawrence M. Krauss amerikai elméleti fizikus Quilletteben megjelent cikkét, melynek címe: Miért elfogadott a természettudományos analfabetizmus?
A Rajcsányi-Szilvási duó vélhetően nem nézett utána annak, hogy Lawrence M. Krauss a világ egyik legmilitánsabb ateistája, a szemléjük által sugalltakkal szemben, nem tagadja a klímaváltozás tényét és idiótának tartja Donald „The Daddy” Trumpot. Nem nagyon bonyolult az egész, a nyugati bölcsészértelmiséget kell a balliberális soros-thunbergista métellyel azonosítaniuk, életük minden egyes sorának az „éljen a mi urunk Orbán Viktorra” kell rímelnie. Amiről persze eszembe jut a Gazda bizarr tudományellenessége, az ahogy az egykori KISZ-titkár és nyilván vallástalan Vezér az Istentől megfosztott racionalitást kárhoztatja, mert tegnap ezt hallotta valamelyik püspöktől, aki Audi slusszkulcsért kuncsorgott nála.
Krauss valójában anekdotikus bizonyítékok alapján állítja azt, hogy a bölcsészek és társadalomtudósok között szignifikáns lenne azok száma, akik kifejezetten büszkék arra, hogy nem értenek a matematikához és általában a természettudományokhoz. Ezt kissé ironikusnak érzem. Amúgy a „scientific illiteracy” kifejezést használja, mintha a bölcsészeknek és a társadalomtudósoknak semmi köze nem lenne a tudományokhoz.
Fogalmam sincs arról, hogy mit gondolnak az amerikai bölcsészek, nyilván sokfélét, meglepne, ha nem lenne közöttük olyan, aki fasiszto-kolonialista áltudománynak tartaná a matematikát, ahogy az is meglepne, ha nem lenne közöttük néhány, aki elásott pár hullát a kertje végében. Krauss feltételez valamiféle posztmodern relativizmust (Foucault-t említi) amelyből valahogy levezethető a természettudományos ismeretek totális megkérdőjelezhetősége. Ez a posztmodern relativizmus valóban létezik, de nem egészen mindegy, hogy a bölcsésztársadalom 20 vagy 0.20 százalékát érinti.
A probléma az, hogy a matematika és általában a természettudományok ijesztően nehéz dolgok tudnak lenni akkor, ha valakinek semmiféle affinitása sincs hozzá. Elég hamar el lehet veszíteni a fonalat, mondjuk tíz-tizenkét éves korban, és utána csak a borzalmas szenvedés jön. De én is elveszítettem ám számos fonalat az életemben, az általam elveszített egészen természettudományos jellegű fonalakból csinos pulóvert lehetnek kötni, a filozófia nevű fonalat pedig sajnos elveszíteni sem tudtam, sohasem volt a kezemben. Ez egyébként szégyenérzéssel tölt el, és komoly kognitív disszonanciára van szükségem ahhoz, hogy ne érezzem magam folyamatosan kellemetlenül az olvasatlanságom és műveletlenségem miatt.
A matematika rohadtul nehéz dolog, ha bármilyen nemtriviális szinten kell érteni hozzá, és ha egy polgártársunkat szenvedni látjuk vele, a gondoljunk arra, hogy milyen lenne Platónt olvasni ógörögül (valójában magyarul sem annyira vicces). A világ kurvára bonyolult. A matematikával való bajlódás jó esetben megtanít bennünket arra, hogy elfogadjuk a világ kurvabonyolultságát. Sajnos nem feltétlenül, a matematikát akár bölcsek kövének is lehet nézni bizonyos szögből. Nem az. Lehet, hozzá érteni, ahogy a zongorázáshoz is lehet érteni, a reneszánsz festészethez is lehet érteni, tízezer órával kell kezdeni, és a következő tízezer óra sem lesz annyira vidám.
Krauss nem buta ember, kifejezetten a keményvonalas, józan elméleti fizikust hozza (a jelentősen túlmatematizált string theory nagy ellenfele), el tudom róla képzelni, hogy sok filozófiát olvasott, tájékozott fickó. Amit nem ért, az az, hogy nem lehet mindenki olyan, mint ő. Sőt, végtelenül intelligens, és nagyon hasznos ember lehet valaki, aki nagyon nem olyan, mint ő. Még emlékszem arra, amikor húszas éveim végén egy internetesnek még nem nevezhető elektronikus felületen lilába hajló tekintetű bölcsészlánykákról értekeztem (amit én azért kaptam, bölcsész hölgyismerőseimtől), ma már nem tennék ilyet. Szembe kell néznünk azzal, hogy sokfélék vagyunk, sokféle módon élhetjük meg azt, hogy lényegében véve fogalmunk sincs a világról.
Kraussnak persze igaza van abban, hogy egyfajta igény, ha nem is a megismerésre, de valamiféle approximációjára, elvárható lenne a huszonegyedik század elején. És igen, nem minden fogalmatlanság egyenlő, vannak azért fogalmatlanságok amelyek egyenlőbbek más fogalmatlanságoknál, Krauss fogalmatlansága egyenlőbbnek tűnik akár az én fogalmatlanságomnál is, és hát bizonyos nyersebb, szomorúbb fogalmatlanságoknál sokkal inkább egyenlőbb.
El kellene gondolkozni azon, hogyan lehetne közelebb hozni a matematikát és a természettudományokat az emberekhez, óvatosan, okosan, alázattal. De tudomásul kell vennünk azt, hogy mi is elég távol tudunk lenni fontos dolgoktól. Adott esetben, nagyon fontos dolgoktól.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517913-6ae34dc3a7c7d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517913&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517913-6ae34dc3a7c7d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517913-6ae34dc3a7c7d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Muad’Dib: Ha jól tudom, a román játékvezető kötötte az ebet a karóhoz. Nem tudom, hogy ott mi lett a történet vége az ő részéről (a játékos ügyesen sértődött meg, az ő eltiltását nulla idő alatt törölte az UEFA).
Nehéz ügy ez. Nem volt olyan régen a polgárjogi mozgalom, fekete emberek mind a mai napig áldozatai a hátrányos megkülönböztetésnek az élet számos területén. Van egy túlérzékenység. És vannak, akik ezzel visszaélnek (O.J. nem eltiltást úszott meg, hanem).
Analógia a szexuális zaklatás. Egy vidéki gimnáziumban tanító rokon mesélte nemrég, hogy az egyik kollégájának majdnem ráment a házassága (családja, élete, …), mire a vádaskodó diáklány beismerte, hogy a tanára nem is zaklatta. Valamit évtizedeken át söpörtünk a szőnyeg alá, most már nem akarjuk a szőnyeg alá söpörni, de a kialakult helyzettel nem tudunk mit kezdeni – és ahol dög van, ott keselyű is.
@kisa: Nem is tudom hogy így egy év múltán érdemes-e válaszolnom. 🙂 Azért próbát teszek. 🙂
Igen. Sok mindent újra kellene gondolni oktatás nevelés témában. Mondom ezt úgy hogy régen oktattak és soha sem neveltem. 🙁
Egyebekben BUÉK. 🙂
Arra ébredtem hogy petárdázik a fél város fél órán keresztül az új év hajnalán. 🙂 Közben két jardos járőr autó nínózva fokozta a hangzavart körbe-körbe (a haveri körbe?) járva. 🙂 Petárdázás ettől semmit nem csökkent, jardok megunták a nínót és hangtalanul távoztak. 🙂 Sok lúd. 🙂
@Ménkűnagy Bundáskutya:
Nemjó, mert ahol dög van, ott nagy a büdös.:(
@Ménkűnagy Bundáskutya:
Persze, hogy nehéz ügy ez az egész. Sőt, egyértelmű, hogy a feketék haragja, igényei jórészt jogosak. Épp ezért nem kéne teljesen hülyének lenni közben.
Vegyük kis hazánkat. Az, hogy fekete, vagy néger semmi pejoratív jelentéssel nem bír nálunk. Itt nem voltak behurcolt fekete rabszolgák, ha itt Mari néni azt mondja, hogy nézd a fekete srácot, az pont olyan, mintha azt mondaná, hogy nézd a kék szemű srácot. Nem tudom, hogy a román bíró személy szerint rasszista-e vagy nem. Azt viszont tudom, hogy jó eséllyel Romániában sem sértő önmagában az, hogy a fekete srác volt.
Az, hogy az adott helyzetet figyelembe nem véve barom módjára viselkedik mindenki, kiábrándító.
Megjegyzés: érdekes, hogy még a nigger szó esetében is át kellett állítanom magam, mert amikor gyerek voltam az átkosban és bejöttek az amcsi filmek, stb., akkor minden háttérinfó nélkül megjelent ez a szó a popkultúrában, és itthon jó poénnak tűnt, nem sértésnek. Persze aztán amikor megtudta az ember az egyéb dolgokat, rögtön más lett a helyzet.
Ja, és BUÉK mindenkinek.
@rdos:
„Pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés miatt az országban összesen 13 esetben indult eljárás.”
24.hu/belfold/2021/01/01/rendorseg-szilveszter-ellenorzes-intezkedes/
hahaha!
Nálunk 18 órától hajnalig hol itt, hol ott ment a tűzijátékozás. Vajon volt annyi rendőr,aki mindet fel tudta/ja deríteni?
Meggondolatlan rendeletnek mindig ellenállás a következménye.
Ettől függetlenül covid mentes új évet mindenkinek.
@látjátok feleim szümtükkel:
Tűzijátékozni magánterületen lehetett. Itt hálistennek elég nyugi volt. Én tiltanám az egészet a francba, úgy utálom.
@Muad’Dib: A Budapestre jövő amerikai diákjaimnak néha el szoktam mondani, hogy itt a néger mást jelent, és ha hallják az utcán, ne vegyék a szívükre. A nigger már húzósabb, én egy Karl May könyvben (mármint a magyar fordításban) találkoztam vele először, gyerekkoromban, és Massa Bob nagyon megharagudott érte.
Amit Stephen tata leművel, amikor először találkozik Djangóval, azért az UEFA az otthoni meccsnézéstől is eltiltaná. 🙂
@Ménkűnagy Bundáskutya:
Persze, mostanra a nigger esetében azért mindenkinek tudnia kell mi a helyzet, aki nem burokban él.
@Muad’Dib: Eszem ágában sincs egyetlen VALÓBAN rasszista megnyilvánulást sem védeni, de ezúttal érdekes lett volna, ha Cavani beleáll a dologba, és ő sértődik meg a rasszizmus igaztalan vádja miatt. Vajon milyen visszhangja lett volna, ha azt mondja, hogy
1. Az FA ne nyelvészkedjen, mert nem dolga, és nem is ért hozzá
2. Az FA ne akarjon polgárjogi szervezetet játszani, mert nem dolga, és nem is ért hozzá
3. És legfőképpen az FA kéretlenül ne sértődjön már meg mások helyett egy olyan ügyben, amikor egy uruguayi egy honfitársának spanyolul magánjellegű baráti üzenetet ír, és aki nem rángatja ki a szót a szövegkörnyezetből, az nem is érti félre.
Az ilyen ügyek csak felhígítják a problémát, és nehezítik a valós esetek kezelését.
Szerintem a bölcsészet és a természettudomány a NER legmélyebb bugyraiban egy halmazba kerül, ld. nomen est omen NER-szerzőnk legújabb mélyrepülését, avagy hogyan jelentkezzünk be baksisért még időben:
videkhangjai.hu/portal/hogyan-valhat-pokolla-az-igeret-foldje-avagy-a-mehek-pusztulasanak-szomoru-tanulsagai/
@Muad’Dib: ezek szerint még sosem küldött fel Palkovics-fotót tüzijáték rakétára kötve a vérbe’, e!
Király móka, szakad a cucc mintazállat.
@Ménkűnagy Bundáskutya: a zaklatással kapcsolatban: a tanár kolléga feltehetően ott hibázott, hogy a lányka első hazug megjegyzésére nem lépett azonnal a nehéztüzérséggel. Aki hiteles, az legyen képes arra is, hogy alaptalan vádaknál bekapcsolja az „overkill” üzemmódot. Nincs más út. Kószéknál (két megvádolt vízilabdás, ha jól emlékszem) is ez volt a megoldás.
@Ménkűnagy Bundáskutya: Eljutottunk oda, hogy szóbeli vizsgán a hallgatónak csak súgni lehet a jegyet, személyiségi jogok miatt (lassan már nekem is memóriatörlő kapszulát kellene bevennem, ha lenne) + vizsgán nem lehetek kettesben a hallgatóval (az utolsó vizsgázó mellett benn kell maradnia az utolsó előttinek, vagy hozza az anyukáját).
Én egy elég liberális ember vagyok. Nekem nincs bajom annak, hogy a hallgató megszólítás és elköszönés nélküli egysoros emaileket ír (átalakult a kommunikáció – én amúgy is megengedem, hogy tegezzenek), nincs bajom azzal se, ha a hallgató profilképe a tanulmányi rendszerben a saját fényképe helyett egy manga, vagy mi (csak mosolygok rajta), mert nem ez a lényeg, de az első bekezdés egy kicsit sok: Ha elvileg nem hallhatják egymás jegyét, akkor honnan tudják, hogy korrektül osztályozok-e + minek ül be egy felügyelő?
@combo: közel harminc éve, még elsőévesként, természetes volt, hogy a tanár/oktató belépésénél hallgatóként felálltunk. Az egyik vezető színvonalú docens (nő) amúgy el is várta: udvariasan szólt, hogy ő sem ül le addig, amíg a két fél nem köszönti egymást tisztességesen. Az első órák után ez normálissá vált. Két évtizedes ex-oktatói múltam egyik legjobb döntése volt, hogy sem tegezés, sem közvetlenkedés, sem jópofizás, sem gólyatábori pálinkázás nem fért bele, ez ist attól az oktatótól lestem el. A szóbelinél benn maradó plusz hallgató mindkét felet védi, tökéletes eljárás, én is alkalmaztam. A kamerát sajnos GDPR miatt nem használhattuk, pedig tettem rá javaslatot (ultimate érv, mindkét fél védelmében).
Sosem fordult elő, hogy egysoros levelek jöttek volna, de biztos, hogy a következő órán szóvá tettem volna. A hallgató sem azt várja, hogy egysoros magyarázattal üssem el (az amúgy megritkuló) kérdéseiket, ő is tiszteljen meg (múltidő), hogy megszólít, kérdést tesz fel, lezárja elköszönéssel. Cserébe minden tudásom (volt) az övé.
Viszont az öltözködéssel kapcsolatban sosem tettem megjegyzést, ha nem volt ápolatlan. Raszta, hippi, emós, mindenki vizsgázott nálam, és ez sosem befolyásolt. Ha pedig túl kihívó volt az öltözködés, csak levettem a szemüvegem. Ennyike.
@combo:
Gondolom azért, nem zalkatod-é a vizsgázót. Mondjuk a szeme helyett a szoknyája alá lesel. Eetleg deréktól felfelé, de még az álla alat mustrálod.;D
@combo: First of all BÚÉK.
Azt hiszem ez egy múló korprobléma, vadhajtás, elmúlik majd, mint a pattanás. Neked persze kellemetlen.
Nem is tudom hogy bírtuk ki, hogy a ZH/vizsgaeredményeket anno egy PAPÍR! slejfnin kifüggesztették a tanulmányi mellett (egyik véglet!), illetve „XY”, aki nem a legélesebb kés volt a fiókban, de apuci magas polcon a pártstruktúrában, valahogy mindig négyszemközt maradt a vizsgáztatóval (másik véglet!). A világ nem tökéletes :-(.
@naebneerG: hű, kösz, ezt elteszem későbbre, ez megérdemli a figyelmet. És a képek…!
@látjátok feleim szümtükkel: Nem lehet mindenki mellé rendőrt állítani. 🙂
Amúgy meg a tiltott gyümölcs édesebb. 🙂 Szerencsére? nem ez (petárdázás, tüzijátékot nem láttam) volt az idei legnagyobb bajunk. 🙁
@naebneerG: Igen. Egy jó tanár nem csak tanít, hanem nevel is. 🙂 Ezt a diákok is értékelik, nem mellékesen jobban tanulják a tárgyat ha a tanárukat szeretik és felnéznek rá. 🙂 Mindenki csak nyer ezen a helyzeten. 🙂
@látjátok feleim szümtükkel: 🙂 Lehet ezt fordítva is csinálni. Középisiben volt egy csupa lány osztály (orosz-francia szakosak voltak?, mindegy) és volt egy idős konzervatív tanár úr, akit a csajok állandóan azzal „inzultálták” hogy kihívóan öltözködtek, helyezkedtek, hajoltak, keresztbe tett láb sokszor helyet cserélt, miazmás (a csajok jobban értik ezeket a praktikákat mint a pasik). Ja? De csak neki. 🙂 Tanár úr állandóan zavarban volt, elpirult és 2-es érdemjegynél rosszabbat a csajoknak soha nem adott. 🙂
Akkor számunkra nagyon viccesnek tűnt, ma már nem tudom mit gondoljak a rendszeres és tömeges esetről.
BÚÉK mindenkinek.
@naebneerG: Úgy emlékszem, erről már beszélgettünk régebben (és akkor sem jutottunk közös nevezőre, nem baj). Szóval, én úgy általában nem nem vagyok a tisztelet / tekintély formalitásokkal való „eljátszásának / kikövetelésének” híve (örülök, hogy a nagyságos uramozás kikopott a közbeszédből, és a magázódás kikopását se sajnálnám), de nem vagyok ilyen kérdésekben forradalmár alkat (természetesen magázódom én is; amelyik kollégám nem mondta, hogy tegeződjünk, azt professzor urazom). De ha belegondolsz, ma már a köszönés is egy jelentés nélküli üres „szokás”, nem egyéb. Ami az oktatást illeti, az én szakmámban a tekintélyelvnek nincs helye (a tiszteletnek igen), azt sem bánom, ha a hallgató a „haverjának” gondol, ha úgy jobban mer kérdezni, vagy szakmai dolgokban vitatkozni velem.
A vizsgáztatásról. Az én időmben már nem volt faliújságra jegykifüggesztés (de pl. a BME-n még évekkel később is), de szóbeli vizsga után kijőve a teremből az volt az első kérdése mindenkinek, hogy hányas lett. Gondolom, ez ma sincs másként. Illetve nem értem, hogy miért nem elég az, hogy _amennyiben_ a hallgató kéri, akkor úgy súgom neki a jegyet. (Ezt szabály nélkül is megcsinálná minden normális tanár.) Nem lenne ez a röhejes izé ránk erőltetve.
A vizsga-megfigyelőről / kamerázásról. Persze, engem is véd, de én azt is érzem, hogy potenciális bűnelkövetőnek vagyok nézve, és rosszul esik. Aki engem be akar igaztalanul sározni, az ezután is meg tudja tenni (tapiztam a folyosón, irodámban, utcán, mittudomén), bárki bárkit bármivel megvádolhat, de szerencsére eddig ilyen nem történt velem (legalábbis nem tudok róla), és nem is számítok rá. De állok elébe. A kamerázást kimondottan ellenzem én is: Tapasztalalt előadóként még mindig feszélyez, ha kameráznak, a hallgatókat hatványozottan feszélyezné.
@Podvinecz Marsall: Én szó szerint rosszul lettem a cikktől…amikor meg belevette a Don-kanyart, leginkább leköptem volna a szerzőt.
Ezek szerint így kell a NER-hez hivatalosan bejelentkezni. Majd befigyel valami csókos tudományos állás, kancellária, passz…
@jotunder: @poszt
[OFF Hogy kell a posztra linkelni? Erre egyszer mintha már rájöttem volna, de most nem találom. Vagy soha nem is sikerült? ON]
„Amúgy a „scientific illiteracy” kifejezést használja, mintha a bölcsészeknek és a társadalomtudósoknak semmi köze nem lenne a tudományokhoz.” Asszem már mások is írták (pl. @fortin2), de a „science” alaphelyzetben (inkább) a természettudományokra vonatkozik. Pl. OED, elsődleges jelentés: „knowledge about the structure and behaviour of the natural and physical world, based on facts that you can prove, for example by experiments”.
„komoly kognitív disszonanciára van szükségem” Nem arra gondoltál, hogy komoly kognitív disszonancia *redukcióra* van szükséged?
Egyébként Brexit dealről nem lesz poszt? Pedig akár a blog szűkebb kompetenciájába tertozó oktatás-kutatás témakörben is súlyos vonatkozásai vannak/lehetnek (a számomra kicsit érthetetlenül mindenhol külön említett Erasmuson túl is). Pl. Horizon Europe (lesz-e még angol ERC grant?), európai doktoranduszok, sőt, európai undergrad-ek (hahó OKTV győztes magyarok, fazekasos matekosok) — mi lesz itt te úristen.
@fortin2: „Az én angolom igen gyenge, biztos ezért nem értem benne a puszta poénkodást” Szeretném azt hinni, hogy az enyém nem annyira gyenge, de a poénkodást ebben a részletben én sem hallom. Őszintén szólva az egész idézett szövegrészből nem sokat értek, és ez valószínőleg azért van, mert (talán kicsit szándékosan is) nem sokat talákoztam a (szociál?)konsruktivista episztemológiával. Érdekes lehet, és a korabeli szerzőkről sokat elárulhat, hogy milyen metaforákat használtak az írásaikban*, és simán lehet, hogy az idézett szerzők (mai mércével) súlyos hímsoviniszták voltak, vagy még annál is rosszabbak. De mindennek mi köze a tudományukhoz? Lehetett Sir Isaac egy akármekkora g*ci, attól még a newtoni mechanika pont ugyanúgy érvényes (vagy nem, ugye).
* Kicsit sajnálom egyébként, hogy ma már sokkal szárazabb, technikai nyelven írunk tudományos közleményeket, pedig még a ’40-as években is (hm, ehhez már nem is olyan sokára hozzá kell majd tenni, hogy az *19*40-as évekről van szó) olyan címek születtek az én szakmámban, hogy „A logical calculus of the ideas immanent in nervous activity”, ami mai füllel már-már poetikusnak hat.
@combo: ahol én oktattam, a jegyet két hivatalos papíron kellett azonnal rögzíteni, a hangos jegyközlést semmi sem tiltotta, és 24 órám volt a neptunon való rögzítésre szóbeli vizsga esetén.
Hogy a kamera feszélyezné a mai hallgatókat?… A mai hallgatókat :DD?! Ugyan…
@lmate: UK helyett ott van Izrael, és jó pár csúcs EU kutatóhely a spanyoloknál, franciáknál, cseheknél, németeknél, stb. Én ebből a szempontból nem érzem a vég eljövetelét. A verseny színhelye kicsit áttevődik, és csak úgy jelzem, hogy van már pár &# jó kínai intézet is.
@jotunder: A fiam (volt) iskolaigazgatójának, jeles fizikatanár, a vesszőparipája, hogy a magyar iskolai fizikaoktatás rákfenéje az, hogy alkalmazott matekot tanítanak fizika helyett. [Tény ami tény, amikor gimnazista koromban pár hónapot töltöttem egy angliai középiskolában (sixth form), ott az „applied math” nevű tantárgy lényegében tökéletes átfedésben volt azzal, amit mi itthon „fizika” címszó alatt tanultunk.] Így aztán ő (kiscsoportos fakultációban) úgy tanított a fiamnak 5-6(!)-ban tér-időről, speciális relativitás elméletről, hogy egy darab képletet nem írtak le, viszont rengeteg gondolatkísérlettel elég stabil intuíciót épített ki olyan viszonylag absztrakt fogalmakról, hogy hogyan viselkedik a világ fénysebesség közelében. Én, bár spec. mat.-ra jártam, közelében nem voltam a fizika OKTV 100-200-nak, és már bőven egyetemista koromban (nem fizikus szakon), már a kutatási témámba elmélyedve kezdett el derengeni, miről is szól a fizika — és hogy milyen kár, hogy nem azt választottam, amikor felvételiztem.
@naebneerG: Félreértettél, én nem az EU (illetve az ERC ökoszisztéma), hanem a UK szempontjából gondolom ezt elsősorban (csak kis túlzással) tragikusnak.
@lmate: már bocsesz, de nem volt fegyver a szavazók 52%-nál. Ha jól tudom, a heti 350 milla fontnyi hazugságot sem verték azóta le Borison. Szóval hadd ne sírjak értük, megvan a mi keresztünk a mi hörcsögeinkkel.
@rdos: „…ma már nem tudom mit gondoljak a rendszeres és tömeges esetről.”
Fentebb valaki kioktatott, hogy csak pöcsike zaklat, csöcsike meg ártatlan bárányka.
@naebneerG: Ez az oldal csodálatos.
rendkívül erősek a cikk képei is, különösen az, ahol rádöbbensz, hogy a közügyek vitatásának tere nem a polisz, hanem a propolisz.
na de ott van az Irodalmi Éjfélóra rovat, amely megismertette velem dr. Gundy Sarolta költészetét, hát egész délután sírtam Pásztörperc után:
„Nem volt és nincs annak múltja
ki a népét kiárulja,
s fájdalmas lesz életútja
ha idegenek rongybábúja.
Éles látását veszíti
ha lelki szükségét úgy érzi,
hogy cinkosait úgy keresi,
ha nemzetét elemészti.
Koncért s dicsőségért adja,
ha népét lencséért kínálja,
mikor mások átkát hallja,
s bántását szó nélkül hagyja.
Gyökér nélküli a gyökér
s nemzetének semmit nem ér,
mert lelki cafat az olyan erény
ki nem érez a testvéréért.
Ármánykodó gyávasága
ki lakáj-uszályokba állva
saját népét legyalázza,
de igazság lesz a halála!
Rendnek követe a béke,
hisz ez a nemzet menedéke!
Az önző gyűlölet sem győzne,
ha összhangban nem törne féke.
Árulásra nincs bocsánat!
S latrok szavára nem járhat
a világ agyának forgása,
mert ez lesz a Föld pusztulása.”
Dr. Gundy amúgy neves rákkutató, genetikus, sugárbiológus, meg satöbbi.
@Muad’Dib: Ezen az eseten en is gondolkoztam (Cavani eseten). Az a bokkeno, hogy bar Cavani ketsegtelenul joindulatuan hasznalta az inkriminalt szot, a Premier League nem nagyon tehetett mast, mert nekik irott szabalyzatuk van arrol, hogy mit nem lehet. Ha ot elengedik, nagy res nyilik.
Az a szerencse tenyleg, hogy erre Cavani allasa, karrierje, stb nem fog ramenni. Nem hiszem, hogy rosszul jon ki a dologbol.
@naebneerG: Na és a másik 48% — amibe történetesen a kutatók (pl. potenciális ERC indulók) döntő hányada is tartozott? Meg hát azért JT-t (meg például engem) mégiscsak közvetlenül érinti az, hogy a UK-ban hogyan alakul a kutatás-finanszírozás. És végül, igen, nincs oka az EU-nak a kardjába dőlnie a UK nélkül kutatási szempontból sem, de végső soron mégis az gondolom, hogy mindenki veszítene azzal, ha a UK nem venne részt a Horizon Europe programjaiban (incl ERC). Most egyébként úgy van, hogy a Horizon Europe-ban pont részt fog venni, csak hát történhetnek olyan apró malőrök, mint amilyen pl Svájccal történt, ami hasonlóan külsős befizetőként vesz részt:
„some uncertainty remains, because the European Union could unilaterally “blow up” the entire deal if it believes the United Kingdom has reneged on any particular part of it.
This has happened before: In 2014, the European Union barred Switzerland from Horizon 2020 for 3 years after a national referendum rejected a Swiss-EU agreement allowing Croatian access to the Swiss labor market. Another referendum will be held on a new framework for Swiss-EU relations, and Swiss researchers fear being shut out again; even though the Horizon Europe association agreement is legally unrelated, the European Union can use it as leverage.”
(Science legutóbbi száma:http://www.sciencemag.org/news/2020/12/brexit-deal-secures-uk-access-european-research-funds)
@combo: @ijontichy: A vizsgaeredményeket (na jó, nem az egyedi vizsgák eredményét, hanem az azévi vizsgák tanulónkénti összesített eredményét), az ún. class list-et, Cambridge-ben (és gondolom Oxfordban is) a mai napig kifüggesztik egy darab papíron, hogy mindenki láthassa (plusz az egyetem közlönyében is megjelenik). Halványan rémlik, hogy pár éve szó volt arról, hogy talán ez így nem annyira GDPR-kompatibilis, de ha jól emlékszem, akkor a döntés a szokásos „ha 800 évig jó volt így, ezután is jó lesz” lett…
@incze: a be nem illő egyedek leölésének emlegetését a náci eugenizmusra való utalásként ertelmeztem, ezért vetettem nácizást a szemedre.
Én alapvetően nem abban gondolkodom itt, ami idehaza folyik, hanem a témában folyó angolszász vitára reflektáltam inkább.
Általánosságban mind a „náci” (vagy akár idézőjel nélküli náci) oldal, mind a spektrumpártiak elkövetik ugyanazt a hibát, mondhatni egy rugóra jár az agyuk. Azt hiszik, hogy abból hogy valaki kilóg egy normából, az következik, hogy azt a valakit bántani kell. A spektrumpártiak a norma létének a tagadásával reagálnak erre, pedig csak rá kellene mutatni arra, hogy eltérés egy általános, de nem abszolút és kizárólagos determinációtól nem valamiféle üldözendő bűn.
@labrys: pedig ismeri a különbséget. Nagyon is. Viszont olyan írásokra reflektál, ahol ezeket sokszor szándékosan összemossák. És itt el jutottunk a reakciód legnagyobb problémájára. Szalmabáb érveléssel vádolod, miközben szinte biztosan nem tudod mire reagál. Nyilván nem arra amit te gondolsz. Az csak a te téves feltételezésed, hogy az álláspont amit támad nem létezik.
BTW, nehéz mit kezdeni azzal, hogy általánosságban azt mondod hülyeséget beszél. Például?
@Érvsebész:
Nekem úgy tűnik, jobban tenné, ha verslábak faragása helyett a rákot kutatná, főleg azt, hogy előre, vagy hátra megy-é. Mármint az kutatás eredménye.
Azért érdekes, mindig szerettem a kötészetet, meg úgy általában az irodalmat, művészetet, de soha nem akartam verset faragni, sem képet festeni. Miután mind különleges tudást igényel, én meg nem ezekben akartam kiteljesedni. Mondjuk rákkuttást sem amatörködtem, meg a nemzetkutatást is ráhagytam az ezzel foglalkozó, és erre képzett szakemberekre.
@Mackósajt: a „norma” az evolúcióban (biológiáról beszélünk) egy elég jó kérdés, én inkább azt mondanám, hogy nem nagyon van ilyen. fajok, jegyek, mozgásban vannak környezeti feltételektől, populáció mérettől függően. amikor a Coyne idézetet odatettem (amikor azt mondja, hogy „pontosabban”, @incze: ) abban nem ő „bináris nem-ről” beszél, hanem „bimodálisról” (és nem véletlen a szóhasználat, egy korábbi bejegyzésében épp azt fejtegeti, miért nem bináris, ámde azért bimodális a biológiai nem). ennyiben viszont *semmi* különbség nincsen a biológiai nem, mint hím/nő nemi jegyekből vegyesen komponált patchwork szemlélet között és közte, csak rámutat, hogy van két kiugró modalitás, amit senki sem tagad. még azt is megkockáztatom (ez hasraütés), hogy éppen az emberiség szaporodása teszi és a társadalmi intéznények (tudomány, egészségügy) elterjedtsége teszi ezeket a kisebb nemi „bip”-eket láthatóvá, és el nem hanyagolhatóvá. társadalma válogatja, hogy a „normálistól” eltérővel (pl. vörös hajúval) hogyan bánnak általában, és az csak a legeslegújabb kor fejleménye, nem a taigetosz helyi folklor variánsa a default.
ezek a modalitások azonban nem állandók, és nem is „normák”. a szemlélet, hogy a szaporodás a „normális”, a nem szaporodás a „nem normális” nem csak téves, de a maga módján katasztrófális is (már amennyiben az egy bizonyos populáció méret fölött elkerülhetetlen magas morbiditást, az ismétlődő tömegkihalásokat és tömegeseményeket – pl. népvándorlások – annak tartjuk). a bimodalitást lehet „drive”-nak tekinteni, de nem „normalitásnak”. az autóban nem a gázpedál a normális, a többi meg valami izé.
@incze: „az csak a legeslegújabb kor fejleménye, nem a taigetosz helyi folklor variánsa a default”
Ezt máshogy hallottam, éppenséggel úgy, hogy a mai korból ismerős ellenkezés-furcsállás helyett bevett volt, hogy egészen természetesen kezelték a különbségeket. Szóval látni látták, de nem kellett erőfeszítéseket tenniük azért, hogy „elfogadják őket” (itt az őket szót is az idézőjelbe tettem, mert nekik nem ők voltak ők sem, hanem mi). És hogy kik voltak ezek a boldog népek :), azt szándékosan hagyom körvonalazatlanul, mert nem igazán tudom… a keletiek a harmadik nemükkel, az ókoriak a férfiszerelemmel, a természeti népek a látóikkal… ilyen foszlányaim vannak. De hogy arra utalnak, hogy arra is van példa, hogy előbb az elutasítást is fel kellett találnunk, és csak aztán az elfogadást, toleranciát, az idegenkedésünk leküzdését. Nem volt minden jobb régen, de ebben voltak jobbak 🙂 Miközben meg persze nők vonuljanak el menstruációs kunyhókba, mert mi az már, hogy vérzik, nem rendes dolog – szóval nem azt mondom, hogy a kitaszítás az ismeretlen volt, csak hogy kanyargós a történet. A kereszténységnek biztos benne volt a keze. Meg talán még annak, hogy azt nem kellett most feltalálni, hogy a hatalom érdekében csoportokat tegyenek meg ellenséggé, de abban „fejlődhettünk” menet közben, hogy ha egyszer működött egy csoporttal, akkor most mutassunk rá egy másik csoportra is. Ebben még volt tartalék…
U.i.:
„az autóban nem a gázpedál a normális, a többi meg valami izé” ez nagyon megragadó kép!
@mafi mushkila: ja, lehet, hogy igaz amit mondasz, de én itt nem kimondottan a szexualitásra gondoltam (azért is a vörös hakat említettem, ami egy teljesen biológiai, csak viszonylag ritka jegy), hanem az adott társadalmi vezető nünükéinek normasértőire. a szexualitás (és általában a szaporulat) helyenként és koronként probléma, vagy nem. a görög kereskedő centrumok, ahol a fél világ megfordult pl. nyiván meglehetősen mondén és kozmopolita, óriási viselkedési, művészeti, kulináris és szexuális példa- és szokástárral rendelkezik, ott nem probléma a szaporulat, platon a lakomában azt fejtegeti, hogy a szerelem legtisztább (a szerelem ideájához legközelebb álló) formája az érett férfi és a fiatal fiú közti kapcsolat.
@Frady Endre: „Én egy művészlelkű mérnök vagyok, a feleségem meg egy két lábbal a földön álló tanárnő (azaz bölcsész)… Most mi legyen? :)”
Kérdés, ő mennyire van otthon mat-fiz kérdésekben? Mert a „down to earth” jelentésében ez a magyarban sincs benne, attól tartok. 🙂
A törésvonal pedig nem a matematikusok és a művészlelkelk között van, szerintem, hanem a matektól, fizikától, és a műszaki dolgoktól nem idegenkedők, és az ezektől a területektől tüntetőleg elhatárolódó bölcsészek között húzódik.
Utóbbiak pedig, ugye, nem attól bölcsészek, hogy mondjuk kedvelnek klasszikus zenéket, festészeti stílusokat, egyes költőket stb., vagy akár maguk is megprópálkoztak írással, rímfaragással, ilyesmivel, hanem attól, hogy olyan szerzőkről és irányzatokról tudnak hosszasan, beavatottként elvitatkozni, akikről és amelyekről földi halandó nem is igen hallott.
És ez nem negatív ítélet akar lenni, mert köztük is van ilyen is, meg olyan is. Például olyan, aki az egyetem utáni éveit alternatív füstös kocsmákban tengéssel-lengéssel és kispályás focipályákon töltötte, életében két művet adott ki, szerkesztett egy egyetemi irodalmi lapot, és viszonylag fiatalon el is vitte az életmódja. De jó gyerek volt, pozitív hatással volt másokra, és a középiskolában mellesleg tőle hallottam először Ray Bradbury-ről.
Aztán olyan bölcsészt is ismertem, akinek, bár állítólag magyarul beszélt, általában egyetlen szavát sem értettem, és ő nem is nagyon törekedett rá, hogy nem beavatottak értsék. (TGM hozzá képest egy barátságos, türelmes népművelő.)
PS.:
Amikor megpróbáltam pár általam kedvelt pop/izé dal szövegét magyarra áttenni, rájöttem, az ilyen rímfaragás sokkal nehezebb, mint egy matekpéldát megoldani, sajnos.
Jó annak, aki ezzel a tehetséggel született.
Vagy rajztehetséggel.
Vagy zenei tehetséggel.
Vagy bármivel.
Vagy legalább egy jó helyre született gázszerelő.
@látjátok feleim szümtükkel: „Meggondolatlan rendeletnek mindig ellenállás a következménye. „
És nem csak az.
A közmegegyezést nélkülöző és betartathatatlan szabályok magát a jogrendszert teszik lájtossá, és kissé nevetségessé.
Ahogyan az olyan törvények is, amelyek nem tartalmaznak szankciókat a törvényt megszegőkkel szemben.
Meg az olyan parlament is, kormány is, amelyik nem tartja be a saját törvényeit, vagy akár az Alaptörvényt sem.
Meg az az igazságszolgáltatási (valójában jogszolgáltatási) rendszer, ahol vannak egyenlők, egyenlőbbek, legegyenlőbbek, valamint a gyevi bíró.
@naebneerG: Ha már az állatvilággal (méhekkel és parazita méhekkel) aktuálpolitizálunk akkor csak azt nem értem, hogy a „kaptárban dőzsölő parazita (fokföldi) anyakirálynőről” miért nem pocak és szintén pocakos pénztárosa jut a szerző eszébe? 🙁 Aztán rákattintottam még pár cikkre és megértettem. Hogy a vidék hangja nem az én vidékem. 🙂
@rdos: jól látod. Az ott a NER pusztuló vidéke.
@incze: Én se csak a szexualitásból hoztam példát, de az igaz, hogy azok hangsúlyosabban ragadtak meg a fejemben, meg az is, hogy most picit elvesztettem a fonalat, úgyhogy nem bogozom tovább.
@naebneerG: Legyen igazad. 🙂
Kissé off leszek, de ezen kikészültem:
444.hu/2021/01/02/tobb-mint-2500-ember-bulizik-egy-illegalis-rave-en-franciaorszagban
Nehezen tudom másképp értelmezni ezeket a dolgokat, mint a modern állam csődje. Ennél egyértelműbben aligha üzenheti azt egy állam, hogy képtelen betartatni a szabályokat. Központosított anarchia. Szomorú ez.
Off vége.
@Muad’Dib: Mi van??? Milyen központosított anarchia? A cikk is írja, hogy felszámolták és összeírták őket, még ha ez elsőre, szép szóval nem sikerült a rendőröknek.
@Bolygó Hollandi:
Milyen remek. Ezt látom itt is mindenütt. A főnököm tilosban parkol, kiröhögi a rendőrt, köztereseket, írd föl, les*arom. Tizenéves srácok itt a főtéren elküldték a qrva anyjába a jardot, mit érdekel apám kifizeti a büntetést, nem érdekelsz, akkor is itt bagózok.
2500 ember összegyűlik és szépen megkérik őket, hogy menjenek haza, nem sikerül, ezért 2 napig buliznak majd 1200 jegyzőkönyvet vesznek fel és a normális adófizetők kibas*ott sok pénzét elköltötik, hogy biztosítsák a bulit. Klassz.