Megalapozott
Eredeti szerző: Kettes
A Költségvetési Tanács 2:1 arányban megalapozottnak találta a 2012. évi költségvetés tervezetét.
A Költségvetési Tanács szakmai tekintélye azon a napon szűnt meg, amikor Orbán benyomta két ölebét, Járai Zsigmondot és Domokos Lászlót, és ezzel kétharmados többséget biztosított magának a költségvetési vétójog gyakorlásában. A két úriember szakmai pályafutásáról sok jót nem lehet elmondani. Járai 1998 és 2007 között közepes pénzügyminiszter és pocsék jegybankelnök volt Orbán Viktor kegyéből. Jegybankelnökként héjaként tartották számon, a közgazdasági irodalomban a magasan tartott alapkamat és a devizahitelezés elfutása közötti összefüggés fel nem ismerése fűződik a nevéhez. A Lex Haverok országában ő az egyetlen olyan Haver, akinek a lexe — ami az általa képviselt CIG Biztosítót mentesítette volna a biztosítói különadó alól — még parlamenti szakaszban megbukott a közvélemény nyomására. Karrierjének mélypontja az volt, amikor a 29 hitvalló közgazdász élén egy politikai kiáltványban rossz irányba vivőnek nevezte a 2010-es költségvetés tervezetét, mert az véletlenül nem a Fidesz — mostanra látványosan megbukott — gazdasági programját próbálta megvalósítani.
Domokos László szakmai karrierjéről nincs mit tudni. Neki csak botrányai voltak. Országgyűlési képviselőként lakhatási költségtérítést vett fel az előző ciklusban, noha volt lakása Budapesten. Szakmailag alkalmatlan, morálisan kihívásokkal küzd, az orbáni humánpolitika szempontjából tehát kiváló káderanyag: így lett az Állami Számvevőszék elnöke. Ez is épp elég baj, de gondoljunk arra, hogy lehetett volna belőle a paksi atomerőmű főmérnöke is. Na ugye.
A Költségvetési Tanács harmadik tagja Simor András, az MNB elnöke, off-shore lovag, az ingyenebédről szóló közgazdasági ökölszabály másokhoz szigorú, de igazságos atyja, az az ember, akit akkor hibáztatnak, amikor Gyurcsányt valami okból épp nem lehet.
Járai és Domokos szerint a Matolcsy György által beterjesztett költségvetésoid iromány megalapozott.
Annak ellenére, hogy az azt megalapozó törvények még nem születtek meg. Annak ellenére, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rendszeresen talál több tíz milliárdos nagyságrendű hibákat az Excel-tábláiban, amik miatt most már naponta újabb és újabb adóemeléseket és -kulcsokat jelentenek be, minden egyes alkalommal elkerülhetetlen és megalázó vesszőfutásra kárhoztatva a kormányzati kommunikációs gépezetet. Annak ellenére, hogy Matolcsy unortodox gazdaságpolitikája úgy állt bele a földbe, hogy valójában fel sem szállt soha. Annak ellenére, hogy Matolcsy eddigi track recordja csak nem teljesült költségvetéseket tartalmaz, amelyekből még a legutolsó pillanatban is ki tudnak esni tízmilliárdos meglepetések. Annak ellenére, hogy nincs egyetlen olyan makroadat, amit az elmúlt egy évben a pénzügyi kormányzat csak hozzávetőlegesen is eltalált volna. Mindez kevés volt Járainak ahhoz, hogy kétségei támadjanak a költségvetési javaslat megalapozottságát illetően.
Járai egyetértett a kormány által előterjesztett javaslatban foglalt eheti makroszámokkal. A múlt hetiekkel is egyetértett, és a jövő hetiekkel is egyet fog érteni, és azzal is egyet fog érteni, amikor Matolcsy végül meghaladni való ortodoxiának fogja kikiáltani a makroszámok előrejelzésének gyakorlatát.
Hogy Domokosnak mi a véleménye a költségvetésről, azt a kutya sem kérdezte.
Ez a két rosszéletű pártribi úgy alkotott véleményt a költségvetési javaslatról, hogy nyilvánvalóan egy darab adatot sem számoltak ki. Ezt azért merem nagy biztonsággal kijelenteni, mert Járai szíves közrehatásával Orbán Viktor tavaly szétzavarta a Költségvetési Tanács Titkárságát az összes szemüveges, számológépes matekszakkörös geek-kel együtt. Járai szerint ezt a feladatot úgy is elvégzi majd az MNB apparátusa. Erre ugyan nem kötelezi törvény az MNB-t, de azért elvégezték a számítást, és megállapították, hogy nem stimmelnek sem a makrofeltételezések, sem a bejelentett intézkedések várható költségvetési hatásai.
Így aztán Járai kénytelen volt figyelmen kívül hagyni az MNB apparátusának észrevételeit. A költségvetés megalapozottságáról szóló véleményét kizárólag a szakmai intuíciójára, politikai éleslátására és közgazdasági jóstehetségére alapozta.
„Optimistának látszik a tervezet a beruházások és foglalkoztatottság tekintetében, de a kitűzött számok nem elérhetetlenek. Ehhez többek között bizalomnövelő intézkedésekre lenne szükség” — mondta Járai, és nem a saját lemondására gondolt.
Mondott ennél viccesebbet is: „Az is kockázatot hordoz, hogy az adóbevételek lehet, hogy a tervezetthez képest kisebbek lesznek.” Két évvel ezelőtt, amikor a Bajnai-kormány költségvetéséről azt állította, hogy felültervezték a bevételeket, felszólította az Országgyűlést, hogy ne szavazza meg a tervezetet. Most egyedül is megvétózhatná a költségvetést, amiben szerinte is alultervezték a hiányt, ehelyett megalapozottnak nevezi.
Járai így folytatja: „Ezért a KT azt javasolta, esetleg az eddigiekhez képest más adók bevezetésén is el lehetne gondolkodnia a kormánynak”. Két évvel ezelőtt azért hibáztatta a költségvetési tervezetet, mert az úgymond nem segítette a magyar vállalkozások versenyképességének javítását. Abban a költségvetésben csökkentették a bérjárulékokat és a vállalkozásokat terhelő adókat, ebben viszont emelik őket. Azt „rossz irányba vivőnek” nevezte, ezt „megalapozottnak”. Annak gyengeségként rótta fel a tervezési bizonytalanságot, ennél természetesnek nevezte.
Hogy Járai és Domokos el fogja fogadni Matolcsy költségvetési tervét, afelől senkinek nem volt kétsége. Fel sem merülhetett, hogy visszadobják arra hivatkozva, hogy nevetségesen kevés időt kaptak a tanulmányozására, hogy elégtelen a Tanács kapacitása ekkora anyag felelős véleményezésére, vagy hogy a tervezetet kinyomtatni sem érdemes, mert jövő csütörtökre már az alapfeltételezéseit is átírják. A szakmai közvélemény előre beárazta a Költségvetési Tanács véleményét, és ennek a véleménynek nem ad több hitelt, mint bármelyik párttestületnek vagy kormányszervnek.
„Ne kérdezzék, hogy ki szavazott ellene, már úgyis megírták előre” — mondta Járai sértődötten az újságíróknak.
<
p style=”text-align: justify”>Ahogy a vicc tartja: „Azt, hogy mi vagy, már tisztáztuk. Már csak az áron vitatkozunk.”
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521828-69e8a86406b02' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521828&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521828-69e8a86406b02&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521828-69e8a86406b02' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@tollaszerge:
1. Annak eldöntéshez, vagy annak a belátáshoz, vagy csupán a beleszóláshoz abba, hogy egy étel finom-e vagy sem, jól sikerült-e vagy sem nem szükséges Vendéglátóipari főiskolát elvégezni.
Ez a közgazdasági „termékekkel” is így van.
2. „A közgazdaságtannak van egy elég széles körben elfogadott mainstream paradigmája.”
Van neki. De.
a) ez nem egy túl régi dolog, csak amolyan XX. századi, nem igazán van elég időbeli tapasztalat.
b) éppen napjainkban lesz egyre egyértelműbb, hogy mintha gondok lennének ezzel a széles körben elfogadott gyakorlattal.
3. „”Iskolák” ma már nincsenek,”
Szerintem vannak, csak nem ezek határozzák meg a gyakorlatot, hanem az uralkodóvá vált iskola. Ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy az jobb, helyesebb, a többi meg nem, hanem csak azt, hogy az a népszerűbb, mert a politikusok igényeit az szolgálja ki jobban.
„hangsúlyok és véleménykülönbségek vannak, mint minden tudományban (egyszer pl hallgass meg fizikusokat vitatkozni azon, hogy a húrelmélet mire jó).”
Alapvetően hibásnak tartom a reáltudományok és a humán tudományok összekeverését, összehasonlítását.
Azért, mert a reáltudomány az embertől független világ megismerésére, felfedezésére törekszik. Az a világ olyan amilyen, nem az embereken múlnak a természeti törvények. Ha helyesen ismerjük őket , ha nem azok ugyanolyanok.
Mindegy mi a véleményük a fizikusoknak, gondolhatnak, amit akarnak, az a fekete lyukakat nem fogja zavarni.
Ezzel ellentétben a humán tudományok mint jog vagy a közgazdaságtan embertől függő dolgok. A Marson nincsen semmi hasznuk és ott nem is működnek. Csak emberi környezetben. Ez a környezet meg olyan, amilyenné az emberek teszik. Tehát, hogy a közgazdaság hogyan működjön az nagyban vélemény, szándék kérdése és tudományos tételeké.
Ott kezdődik, hogy eleve a pénz sem egy természetes valami, azt az ember találta fel. A pénzrontás meg főleg nem egy természetes valami, azt is az ember találta fel.
A pénznek nem egy alapvető lényegi tulajdonsága, hogy folyton romlik. Nem bizony, képes lenne megőrizni a vásárlóértékét, akár évszázadokig is. Tehát azért romlik a pénzt, mert azoknak a döntéshozóknak, akiknek hatalmukban áll pénzt rontani ez érdekükben is áll, a közgazdászok meg megideologizálják, hogy miért is jó az a köznek, ha úgy lopják ki a zsebéből a pénzt, hogy észre sem veszi, mert bár a pénz ott marad a zsebében, csak már nem ér annyit.
„(„Keynes ezt mondta…”, „Friedman azt mondta…”), aki ezt látja 3/5 évig annak borzasztó nehéz ebből kitörni.”
Tisztára mint a jogászok. Egyik ezt mondja, a másik azt mondja. A monetáris tanácsban meg szavaznak a kamatról. Nem kiszámolják valami tudományos alaptörvény alapján, hanem szavaznak róla.
Úgy vélem értem az álláspontodat, csak nem úgy tűnik, hogy a gyakorlat alátámasztaná valamiféle egységes közgazdaságtan létét, s minden más tan hibásságát.
—
Azzal, amit a jegybanki kiszámolósdiról írsz meg semmiben nem cáfolod, amit itt én vagy mások írtunk.
Nem egy akkora kunszt átlátni és megérteni, hogy mikor mitől, magas a kamat és mikor mitől alacsony.
Így a Járai egykori jegybankelnököt kritizálóknak nincs igazuk.
Te annyiban lehetsz több másoknál e téren, hogy ki is tudod pontosan számolni, hogy miért, de ez ilyen blogokon abszolút szükségtelen.
Ez egy politikai blog, érzelmi a politikához való viszonyulás mentén írják a cikkeket és nem az uralkodó közgazdaságtan nézetei alapján, sőt nem is ezek megbeszélése céljából.
Úgyhogy én továbbra is azt hiszem, hogy helytálló összefüggésekre alapozva nyilvánítottam véleményt, ellentétben sajtohubaval.
@Akitlosz: Arról beszélek, hogy Crescendoval az MNB-nek az EKB-től való függőségéről értekeztek nagy komolyan. Mintha az EKB irnyítaná az MNB-t. Holott az max. utasításokat fogadhat el az előbbitől.
Egyikőtök leír egy marhaságot, a másikótok meg hagyja szó nélkül és továbbviszi a gondolatmenetet.
@Akitlosz: „A monetáris tanácsban meg szavaznak a kamatról. Nem kiszámolják valami tudományos alaptörvény alapján”
Ezek szerint az kimaradt neked, hogy a monetáris tanácsot minden jegybankban támogatja egy szakértői csapat. Nem a monetáris tanács számolja ki, kiszámolnak nekik dolgokat, de attól még ki van számolva egy csomó dolog. Másként ezt nem is lehetne csinálni, mi alapján döntenének? Hasraütéses alapon sajnos nem működik az inflációs célkövetés.
„Így a Járai egykori jegybankelnököt kritizálóknak nincs igazuk.”
Ha nem vetted volna észre: én egy szót sem írtam Járai egykori jegybankelnöki tevékenységéről. A monetáris politika normális ügymenetben egy elég szakmai dolog, sőt azt is lehet mondani hogy jelenleg ez az, amihez leginkább odaengedik a közgazdászokat, hogy csinálják. A jegybankelnöknek kb az a dolga, hogy biztosítsa a normális szakmai munka feltételeit, ezt megítélni pedig egy nagyon szubjektív dolog.
Mindenesetre Járai megítéléséhez nekem bőven elég, amit azóta csinál. Lehet, hogy volt neki jobb korszaka is, de a KT-ben való bohóckodás tényleg a szakmai mélypont.
„uralkodóvá vált iskola […] az a népszerűbb, mert a politikusok igényeit az szolgálja ki jobban”
Ez egy szép kövér orbitális baromság, lepréselem az emlékkönyvembe 😀 A politikusoknak általában fogalmunk sincs tudományos kérdésekről, nem is érdekli őket.
Fentiek után fura hogy te megpróbálod kiagyalni hogy mivel tud foglalkozni a közgazdaságtan. Megyek és én is mindjárt teszek valami sommás megállapítást a botanikáról, ettem már paradicsomot, szóval teljesen kvalifikáltnak érzem magam 🙂
@sajtohuba: De én se vagyok normális, leállok vitatkozni vkivel akinek fogalma sincs egy tudományterületről, de ennek ellenére határozott véleménye van a paradigmáiról. Jellemhiba.
@tollaszerge: gyakorlatilag lehetetlen nem beszólni, ha a saját szakmádból akar okítani egy feketeöves hülye. fizikusok tudják egészen sokáig benntartani a levegőt, amikor józsi magyarázni kezdi nekik a relativitáselméletet, de aztán csak kikívánkozik a dolog. a matematikusok szerencsésebbek, mert csak klinikai esetek szoktak unortodox matematikai elméleteket prezentálni, de azért az ember nem ússza meg..
@sajtohuba:
„Arról beszélek, hogy Crescendoval az MNB-nek az EKB-től való függőségéről értekeztek nagy komolyan.”
Én meg arról beszélek, hogy folyamatosan hazudsz.
Semmi ilyesmi nem történt.
Semmi közöm a másik hozzászólóhoz, az első hozzászólásom amibe belekötöttél semmilyen mértékben nem kapcsolódik sem az említett hozzászólóhoz, sem az EKB-hoz, ezt te emlegeted folyton teljesen megalapozatlanul.
Ebbe a hozzászólásomba kötöttél bele:
2011.09.25. 10:02:54
„Addig nem kellene ilyen cikkeket írni, amíg a szerző alapvető összefüggéseket nem ért.
Nem a jegybank elnök miatt magas az alapkamat, hanem a kormány tékozló pénzszórása miatt.
A kormány – a mindenkori kormány 40 éve – költségvetési hiányt csinál, amit valahonnan fedezni kell. Ennek egyik fő módszere a pénzrontás, a másik pedig a hitelfelvétel az ország eladósítása. Ahhoz pedig, hogy ennyire eladósodott országnak adjanak hitelt magas kamatokat kell ígérni. Volt amikor már magas kamatokra sem adtak és majdnem csődbe is ment az ország 2008-ban,de az IMF „segített”. Az IMF kevesebb kamattal is beéri, de cserében gyakorlatilag átveszi az ország irányítását. A piac nem szól bele ország dolgába, csak kamatot kér.
Hát ezért magas a kamat Magyarországon. nem a Nemzeti Bank tehet róla, hanem a kormány gagyi pénzügy- és gazdaságpolitikája.
Az MNB teszi, amit kell, lehetőség szerint mérsékli a károkat.
A pénzrontás is a kormány politikája miatt indul újra emelkedésnek jövőre. A költségvetés helyzete sem megalapozott, így persze magasan maradnak a kamatok.
A költségvetések meg nem csak most, hanem már 40 éve nem megalapozottak.
A bevételeket szándékosan és rendszeresen felül, a kiadásokat alul tervezik. A gazdasági növekedést szándékosan túlbecsülik, a pénzrontást pedig alul.
Ennyi tapasztalattal azért már reálisabb költségvetéseket is lehetne tervezni, de szándékosan kozmetikáznak.”
Nincsen ebben sem Crescendo, sem EKB. Folyamatosan megátalkodottan minden alap nélkül hazudozol, miközben lövésed sincs a témához.
Állítsd le magad! Bármennyiszer ismétled a hülyeségeidet attól még nem válnak igazzá.
@tollaszerge:
Ha egy csomó dolog pontosan ki van számolva, akkor miért nem az van amit pontosan kiszámoltak? Minek szavazni, hogy emeljék, csökkentsék, vagy hagyják a kamatot? Akkor ha pontosan ki van számolva nem vélemény kérdése, hanem tudományos tény.
Vagy minden tagnak saját szakértője és ahány jól számoló szakértő annyiféle eredmény? Na ezért szavaznak, ezért nem egzakt tudomány dönt, hanem a tagok véleménye.
A politikát kiszolgáló közgazdászok tervei, előrejelzései pedig szinte sohasem jönnek be. Elég megnézni az idei évet.
„Mindenesetre Járai megítéléséhez nekem bőven elég, amit azóta csinál. Lehet, hogy volt neki jobb korszaka is, de a KT-ben való bohóckodás tényleg a szakmai mélypont.”
Ha ez alapján ítéled meg a jegybankelnöki ténykedését akkor viszont te hibázol. Szakmai mélypontról beszélsz, de politikai okokból támadjátok.
Az itt a kérdés, hogy helyén volt-e az alapkamat amikor ő volt az MNB elnök, vagy nem volt helyén, hanem túl magasan volt, mint ahogyan egyesek ezzel vádolják és lehetett volna sokkal alacsonyabban is?
Szerintem nem, s azt is leírtam miért.
@tollaszerge:
„A politikusoknak általában fogalmunk sincs tudományos kérdésekről, nem is érdekli őket.”
Ők döntenek. A közgazdászok meg szállítják nekik a muníciót. Ha egy közgazdász feltalálja, hogyan lehetne a semmiből több pénzt csinálni, megoldani a válságot, növelni a gazdaságot stb. akkor az bizony már érdekelni fogja a politikusokat.
Sőt, maguk a közgazdászok válnak politikussá, miniszterré.
Szóval ez nem két teljesen különálló kaszt, ahol egyik sem ért a másik dolgához. Pénzügyminiszterek általában közgazdász végzettségűek szoktak lenni.
@jotunder: Egy matematikus barátom mutatott leveleket, amiket egy amerikai egyetem tanszéke kapott józsiktól, akik érzésük szerint bebizonyították a nagy Fermat-tételt (vagy cáfolatot találtak rá :-P), ilyesmik. Van rá egy udvarias formaválaszuk. De nektek sokkal könnyebb észrevenni, hogy józsiról van szó, közgazdaságtanban néha tovább tart. Végül józsi most is elcsúszott azon hogy van amit már nem lehet guglival összekaparni (ilyenkor jönnek a nagy filozófiai általánosságok a tudomány egészéről), de frusztráló amíg eddig eljutunk.
@Akitlosz:
1. hülyeséged: ahogy írtam, Crescendo hülyeségét (EKB vs. MNB) nem cáfolva válaszolsz neki és fejtegeted a gondolataidat. Vagyis benthagysz a témában egy blődséget – vagy figyelmetlenségből, vagy nem tudásból.
2. hülyeséged: hamár újra bemásoltad saját beírásodat: „Nem a jegybank elnök miatt magas az alapkamat, hanem a kormány tékozló pénzszórása miatt. ” Ez azért hülyeség, mert az MNB a felelős a monetáris politikáért, amibe az alapkamat meghatározása is beletartozik, a kormányok viszont a fiskális politiákért felelősek. A kettő nem összekeverendő. Kölcsönhatás van, de nem kompetencia felcserélés. Erre (is) mondtam a kifestőt.
3. hülyeséged: a stílusod. Vagy bocsánatot kérsz a következő beírásodban, vagy kiváglak bunkóságod miatt innen.
@tollaszerge: Never mind. Szintén zenész :).
@sajtohuba: „3. hülyeséged: a stílusod. Vagy bocsánatot kérsz a következő beírásodban, vagy kiváglak bunkóságod miatt innen. „
Nem értem mi a bajod @Akitlosz stílusával, ha csak nem az, hogy egy boha istennek sem akarja azt írni, amit te szertenél olvasni. Bácsi! Tessék mondani, ez itten a cenzúrás hivatal?
@látjátok feleim szümtükkel:
Ennek a beírásának a személyeskedő elejére és végére reagáltam:
Akitlosz · honunk.blog.hu/2011.09.27. 02:48:41
@sajtohuba: Kár volt. A blogod igazán színvonalas, de emiatt a felszólítás miatt, én a jövőben nem foglak látogatni. Nem szeretem, ha
megmondják mit kell gondolnom, hogy kell viselkednem, és azt se nagyon szívelem, ha ezt másokkal ( véleményével ) teszik.
Egyébként meg nem értem, miért küldted el a 2006-os szocialista Alkotmánytervezet-et ( ez jön be).
@látjátok feleim szümtükkel: Természetesen úgy döntesz, ahogy akarsz.
Én úgy döntöttem, hogy lehetőséget adok egy nicknek a személyeskedő viselkedése korrigálására. Vagy él vele, vagy nem.
Utolsó mondatodat nem értem, de ez már így is marad, hisz a jövő már el is kezdődött ugyebár ;-).
@sajtohuba: Akitlosz URL-jére gondolt.
@Szindbad: Mire gondolsz?
@sajtohuba:
Akitlosz · honunk.blog.hu/2011.09.27. 02:48:41
Erre az URL-re. Ezt nem értette, hogy miért küldted neki, pedig te csak bemásoltad Akitlosz nickjét és elérhetőséget.
@Szindbad: Aha, kösz.
@látjátok feleim szümtükkel:
„Nem értem mi a bajod @Akitlosz stílusával, ha csak nem az, hogy egy boha istennek sem akarja azt írni, amit te szertenél olvasni. Bácsi! Tessék mondani, ez itten a cenzúrás hivatal?”
Pontosan. Köszönöm szépen a véleményedet.
A fickó abszolút nem látja át a hozzászólásokat, nem érti ki mit és mire írt.
Nekem tulajdonít olyasmit, amihez közöm nincs. Az első hozzászólásom a cikkhez szólt és nem is olvastam akkor még egyetlen hozzászólást sem, de még véletlenül sem írtam egy szót sem arról, amit mindenáron nekem akar tulajdonítani.
Nekem teljesen olyannak tűnik tag, mint a mosógépen olvassa ezt a blogot. Az meg a ráadás, hogy érvei nem voltak, csak fikázni és fölényeskedni tudott, meg minősítgetni, de tőlem várna elnézés kérést.
Nagyon fog hiányozni a sajtuhuba szintű alakkal való társalgás.
@jotunder:
Semi-related OFF: Egy princetoni matek prof. azt állítja be tudja bizonyítani, hogy a Peano aritmetika inkonzisztens. 🙂
http://www.math.princeton.edu/~nelson/books/elem.pdf
http://www.math.princeton.edu/~nelson/papers/outline.pdf
@snakekiller23: Nelson a matematikai fizika nagy oregjeinek egyike, hetvenkilenc eves. En el tudom kepzelni, hogy Terry Taonak van igaza, egy rafinalt hiba van a gondolatmeneteben, nem valamifele orultsegrol van szo.
Már a fülkeforradalmárok hű bérese szerint is előbb-utóbb irány a Koki & Saller Zálogház.
http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/jarai_lehet_hogy_ujra_imf_hitelre_szorulunk_45561