Megalapozott
Eredeti szerző: Kettes
A Költségvetési Tanács 2:1 arányban megalapozottnak találta a 2012. évi költségvetés tervezetét.
A Költségvetési Tanács szakmai tekintélye azon a napon szűnt meg, amikor Orbán benyomta két ölebét, Járai Zsigmondot és Domokos Lászlót, és ezzel kétharmados többséget biztosított magának a költségvetési vétójog gyakorlásában. A két úriember szakmai pályafutásáról sok jót nem lehet elmondani. Járai 1998 és 2007 között közepes pénzügyminiszter és pocsék jegybankelnök volt Orbán Viktor kegyéből. Jegybankelnökként héjaként tartották számon, a közgazdasági irodalomban a magasan tartott alapkamat és a devizahitelezés elfutása közötti összefüggés fel nem ismerése fűződik a nevéhez. A Lex Haverok országában ő az egyetlen olyan Haver, akinek a lexe — ami az általa képviselt CIG Biztosítót mentesítette volna a biztosítói különadó alól — még parlamenti szakaszban megbukott a közvélemény nyomására. Karrierjének mélypontja az volt, amikor a 29 hitvalló közgazdász élén egy politikai kiáltványban rossz irányba vivőnek nevezte a 2010-es költségvetés tervezetét, mert az véletlenül nem a Fidesz — mostanra látványosan megbukott — gazdasági programját próbálta megvalósítani.
Domokos László szakmai karrierjéről nincs mit tudni. Neki csak botrányai voltak. Országgyűlési képviselőként lakhatási költségtérítést vett fel az előző ciklusban, noha volt lakása Budapesten. Szakmailag alkalmatlan, morálisan kihívásokkal küzd, az orbáni humánpolitika szempontjából tehát kiváló káderanyag: így lett az Állami Számvevőszék elnöke. Ez is épp elég baj, de gondoljunk arra, hogy lehetett volna belőle a paksi atomerőmű főmérnöke is. Na ugye.
A Költségvetési Tanács harmadik tagja Simor András, az MNB elnöke, off-shore lovag, az ingyenebédről szóló közgazdasági ökölszabály másokhoz szigorú, de igazságos atyja, az az ember, akit akkor hibáztatnak, amikor Gyurcsányt valami okból épp nem lehet.
Járai és Domokos szerint a Matolcsy György által beterjesztett költségvetésoid iromány megalapozott.
Annak ellenére, hogy az azt megalapozó törvények még nem születtek meg. Annak ellenére, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rendszeresen talál több tíz milliárdos nagyságrendű hibákat az Excel-tábláiban, amik miatt most már naponta újabb és újabb adóemeléseket és -kulcsokat jelentenek be, minden egyes alkalommal elkerülhetetlen és megalázó vesszőfutásra kárhoztatva a kormányzati kommunikációs gépezetet. Annak ellenére, hogy Matolcsy unortodox gazdaságpolitikája úgy állt bele a földbe, hogy valójában fel sem szállt soha. Annak ellenére, hogy Matolcsy eddigi track recordja csak nem teljesült költségvetéseket tartalmaz, amelyekből még a legutolsó pillanatban is ki tudnak esni tízmilliárdos meglepetések. Annak ellenére, hogy nincs egyetlen olyan makroadat, amit az elmúlt egy évben a pénzügyi kormányzat csak hozzávetőlegesen is eltalált volna. Mindez kevés volt Járainak ahhoz, hogy kétségei támadjanak a költségvetési javaslat megalapozottságát illetően.
Járai egyetértett a kormány által előterjesztett javaslatban foglalt eheti makroszámokkal. A múlt hetiekkel is egyetértett, és a jövő hetiekkel is egyet fog érteni, és azzal is egyet fog érteni, amikor Matolcsy végül meghaladni való ortodoxiának fogja kikiáltani a makroszámok előrejelzésének gyakorlatát.
Hogy Domokosnak mi a véleménye a költségvetésről, azt a kutya sem kérdezte.
Ez a két rosszéletű pártribi úgy alkotott véleményt a költségvetési javaslatról, hogy nyilvánvalóan egy darab adatot sem számoltak ki. Ezt azért merem nagy biztonsággal kijelenteni, mert Járai szíves közrehatásával Orbán Viktor tavaly szétzavarta a Költségvetési Tanács Titkárságát az összes szemüveges, számológépes matekszakkörös geek-kel együtt. Járai szerint ezt a feladatot úgy is elvégzi majd az MNB apparátusa. Erre ugyan nem kötelezi törvény az MNB-t, de azért elvégezték a számítást, és megállapították, hogy nem stimmelnek sem a makrofeltételezések, sem a bejelentett intézkedések várható költségvetési hatásai.
Így aztán Járai kénytelen volt figyelmen kívül hagyni az MNB apparátusának észrevételeit. A költségvetés megalapozottságáról szóló véleményét kizárólag a szakmai intuíciójára, politikai éleslátására és közgazdasági jóstehetségére alapozta.
„Optimistának látszik a tervezet a beruházások és foglalkoztatottság tekintetében, de a kitűzött számok nem elérhetetlenek. Ehhez többek között bizalomnövelő intézkedésekre lenne szükség” — mondta Járai, és nem a saját lemondására gondolt.
Mondott ennél viccesebbet is: „Az is kockázatot hordoz, hogy az adóbevételek lehet, hogy a tervezetthez képest kisebbek lesznek.” Két évvel ezelőtt, amikor a Bajnai-kormány költségvetéséről azt állította, hogy felültervezték a bevételeket, felszólította az Országgyűlést, hogy ne szavazza meg a tervezetet. Most egyedül is megvétózhatná a költségvetést, amiben szerinte is alultervezték a hiányt, ehelyett megalapozottnak nevezi.
Járai így folytatja: „Ezért a KT azt javasolta, esetleg az eddigiekhez képest más adók bevezetésén is el lehetne gondolkodnia a kormánynak”. Két évvel ezelőtt azért hibáztatta a költségvetési tervezetet, mert az úgymond nem segítette a magyar vállalkozások versenyképességének javítását. Abban a költségvetésben csökkentették a bérjárulékokat és a vállalkozásokat terhelő adókat, ebben viszont emelik őket. Azt „rossz irányba vivőnek” nevezte, ezt „megalapozottnak”. Annak gyengeségként rótta fel a tervezési bizonytalanságot, ennél természetesnek nevezte.
Hogy Járai és Domokos el fogja fogadni Matolcsy költségvetési tervét, afelől senkinek nem volt kétsége. Fel sem merülhetett, hogy visszadobják arra hivatkozva, hogy nevetségesen kevés időt kaptak a tanulmányozására, hogy elégtelen a Tanács kapacitása ekkora anyag felelős véleményezésére, vagy hogy a tervezetet kinyomtatni sem érdemes, mert jövő csütörtökre már az alapfeltételezéseit is átírják. A szakmai közvélemény előre beárazta a Költségvetési Tanács véleményét, és ennek a véleménynek nem ad több hitelt, mint bármelyik párttestületnek vagy kormányszervnek.
„Ne kérdezzék, hogy ki szavazott ellene, már úgyis megírták előre” — mondta Járai sértődötten az újságíróknak.
<
p style=”text-align: justify”>Ahogy a vicc tartja: „Azt, hogy mi vagy, már tisztáztuk. Már csak az áron vitatkozunk.”
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521828-6ae35ad711ca9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521828&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521828-6ae35ad711ca9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521828-6ae35ad711ca9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Könnyen elkaptuk, uram!:
„De miért nem fogjátok fel: a frank árfolyamkockázata be volt kalkulálva!”
Mibe?
Ki a magyar paraszt? Akinek válaszoltam vagy a hitelfelvevők? :-))
Mert a hitelfelvevőkön én semmit nem kérek számon.
Nálam ők a sor végén vannak, ha a felelősöket keressük ebben a témában.
@MikeBoy: Ne kelljen már ennyire szájbarágósan elmagyarázni: 2001-ben Járai kijelentette, hogy 2007 az EUR céldátum.
http://www.mn.mno.hu/portal/48790
„Hazánk egyértelmű célja, hogy a várhatóan 2004-ben elérhető EU-tagságot követően 2006–2007 táján a forintot felváltsa az euró, és az ország csatlakozzon az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz. Ez azt jelenti, hogy pár éven belül teljesíteni kell a maastrichti kritériumokkat, amelyek részben az infláció alakulására, az államadósságnak a GDP-hez viszonyított arányára, illetve a kamatszintre vonatkoznak. (Az államadósság szintjére vonatkozó előírást már most teljesíti az ország, hiszen annak GDP-hez mért szintje jelentősen elmarad a maximálisan engedélyezett hatvan százaléktól.)
Járai Zsigmond a távirati irodának a közelmúltban adott nyilatkozatában aláhúzta: a mostani eurókészpénzzel való feltöltés eltörpül amellett, amit néhány év múlva, 2006 táján kell tenni az eurózónába való belépéskor. „
2003-ban megszűnt a fenntarthatatlan kamattámogatott hitelezés, azért írtam konkrét számokat az egyes devizákhoz, hogy legyen értelme összehasonlítani az akkori választási lehetőségeket.
@Crescendo:” Ha kormany hatosagi arat emel, de nem kerul ennek megfelelo mennyisegu plusz penz is a gazdasagba (MNB a jogosult erre) akkor ez csak penzhianyt fog okozni a gazdasagban (deflaciot)”
Klasszikus, tankönyvi gondolatmenet. Mióta elterjedt a pénz nélküli fizetési mód, nincs szükség pénznyomtatásra.
Te nem bankkártyával fizetsz? A céged kp -ben adja a fizetésed?
@Crescendo:
Nem a spekulatív támadások ellen lettünk védve az IMF hitel által?
Feltéve, hogy valóban nem kellett annyi hitel.
@MikeBoy: Abba volt bekalkulálva, amennyivel magasabb törlesztőn jutottál hozzá a forinthitelhez.
Ha belegondolsz, vagy számolsz, azért még mindíg csak most kezd fordulni a kocka a veszteség felé, ha forint alapon vettél fel hitelt 2006-2007- ben, most kezdenéd utólérni a frankhitelest!
@PomberMaci:
Remélhetőleg neked megmaradt a zsebszámológéped az unortodox budiforadalomban.
Add csak össze mennyit is qrtak el Orbán gazdidék:
Manyup 3000 milliárd
+ MOL 500 miliárd
+ Adócsökkentések 700 milliárd
Ennyi biztos volt a kasszában. De hogy hova lett, hova qrták,lopták el, azt senki sem tudja.
Ja, és eközben Orbán gazdid neoliberális ámokfutása közben porig rombolta a szociális államot.
Tulajdonképpen ezért juttatták őt hatalomra a külföldi és magyar nagytőkések.
Nem ti balekok, akik csak oda ixeltetek, ahova a propaganda vezérelte a tollatokat!
@MikeBoy: Nem. Egyrészt eleve nem IMF hitel, hanem az Európai Központi Bank, a Világbank és az IMF közösen álltak be egy szindikált hitelkeret mögé.
Másrészt az államcsőd és a bankcsőd volt a tét: a piaci pénzforrások menekülőre fogták, nem volt olyan hozamszint ahol a magyar államkötvények vásárlókra találtak volna (még jóval 10% felett sem), a magyar kerbankok pedig nem kaptak forrásokat a bankközin. Márpedig a lejáró államkötvényekért helyt kellett állni (különben csőd), a tartalékok pedig végesek voltak.
@MikeBoy:” Mert a hitelfelvevőkön én semmit nem kérek számon”.
Akin ezt számon lehetne kérni, az az európai politikai elit. A töketlenkedésükkel, határozatlanságukkal tették a legtöbb rosszat.
Akin számon lehetne kérni, az az usa szenátusa. Pártérdekek mentén szavaztak, gazdasági szükségszerűségek figyelmen kívül hagyásával.
@hackbard.celine:
Jól van, na! Már látom, 2003-as adatokat írtál.
@hackbard.celine:
Én úgy tudom, hogy a nyugati kereskedelmi bankok a 2008as USA ingatlancsőd hírére egyszerűen elengedték a magyar és a keleti leánykáik kezét és abbahagyták a hitelezést.(iszonyatos nagy bajban voltak otthon, ezért pumpáltak beléjük ezer milliárd eurókat, dollárokat)
Ennek a pótlására kellett az IMF/EKB pénz.
Ez nekem azt mondja, hogy a kereskedelmi bankrendszer gyakorlatilag évek óta le van államosítva.
@Putyilov gyári melós:
És érdemes összeadni ezt a sort az ÁKK táblázatában:
„Nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként elhelyezett és a bankszektornak továbbhitelezett állomány”
2008 novembere óta cirka 38 ezer millirdot adott át az állam az MNBnek és a kereskedelmi bankoknak.
26-27 ezer lesz idén a GDP!
Az eredeti témához:
Amit ez a két fazon csinál, hívját prostituciónak.
@Putyilov gyári melós: összeadni? Az az adott hónapban aktuális kumulált adat, nem a növekmény.
Tegnap 20 fok volt, ma 21 fok van, akkor holnap 41 lesz?
„A két úriember szakmai pályafutásáról sok jót nem lehet elmondani.”
Pályafutásukról nem hogy jót, hanem semmit se lehet elmondani, mert az nem volt.
Ámokfutás, az volt. És mivel egy őrült lehetőségéből kifolyólag helyzetbe kerültek, futják tovább az ámokot.
@hackbard.celine: „Az 1999-ben még 5 millió Ft-os 3 szobás panel ára közben felment 13,5 millóra, az új építésű tégla tömblakásoké pedig már a 18-20 milliót verdeste.”
persze mert idota Orban a 2006 -ben is EVENKENTI!!! 120 Mrd HUFba kerulo lakashitelezest raszabaditotta az ingatlanpiacra
ja meg a sok kis husifalat mind elhitte hogy 20 evig berlik a sajat ingatlant oszt a vegen az ovek 🙂
tudod kereslet kinalat… a kereslet tul nagy volt, egyfajta buborek keletkezett…
Ja, kérem! Teccettek volna nem 2/3-os többséget szavazni neki! Akkor legalább még a jobbik is ott ülne a kormányban! Lenne itt rend és nem ez a dilettáns banda osztaná az észt! Hanem egy másik!
@hackbard.celine: Kösz. A 20 milliárd euró a hitelkeret volt, tényleg 13 milliárdot hívtak le.
@MikeBoy: Ha arra támaszkodsz, hogy egy bank nem hülye, akkor nem állsz valami stabil lábakon. A nem hülye bank most szomorúan nézegeti a bedőlt hiteleit, amiken nem tudja érvényesíteni a jelzálogjogát a moratórium miatt. Azt próbáld felfogni, hogy itt egy olyan esemény következett be, ami ugyan kalkulálható volt, de mind a lakosság, mind a kormány, mind a bankok – halló, igen, a bankok is – úgy kalkuláltak vele, mint 15-20 éves időtávon be nem következő eseménnyel. Ez volt a hiteltermékek fejlesztéséről, engedélyezéséről és megvásárlásáról hozott döntések kognitív kerete. És ezen a kereten kurvára semmit nem változtatott volna a feltétel, ha a bank nem lett volna jogosult az ingatlan értékénél több fedezetet kapni. Amikor a hiteleket adták, a hitel még megfelelően fedezett volt az ingatlan értékéből. Amikor meg már nem volt fedezett, rég leálltak a folyósítással.
Nem áll jól neked a vigyorgás, hagyd abba.
@hackbard.celine: megkeresem neked azt a tablazatot, az ordog a reszletekben… ezen adathalmaz alapjan, amit mutatsz, igazad van. De ha a reszletekbe belemegyunk kiderulnek a turpissagok.
„árinfláció gerjeszti a monetáris értelemben vett inflációt.” – szerintem egyetelmuen nem, ennek ellenere igazad van. Az oka pedig a USD tartalekvaluta szerepe (+ olajarak USD-ben). Az USA ezerrel inflal (+ bankjai spekulalnak oriasi osszegekkel, sot meg katonia konfkiktusba is bocsatkoznak a supply korlatozasara) emiatt az olajar USD-ben emelkedik. Ha a forintot nem inflalnak el, a relativ versenykepesseg megtartasara, a ft felertekelodne, es nem lenne ft-ban aremelkedes. De mivel ezt nem engedhetjuk meg, ezert megyunk a dollarral es van arinflacio…
@MikeBoy: spekulatív támadások – ? a kotvenyeket un. primary dealereken keresztul adja el az MNB. Ezek a dealerek leginkabb a legnagyobb bankok. Ha penzre van szukseguk (es iszonyatosan volt), szerinted nem erdekuk hogy panikot keltsenek? A vilagon mashol is ugyanezt tettek, es itthon is meg volt a lehetoseguk es a motivaciojuk. Egy gyilkossag eseten ezzel mar valaki gyanusitott lenne es kemenyen nyomoznanak utana…
@Könnyen elkaptuk, uram!: „nyomtatas” szandekosan idezojelben. Ez alatt az osszes nem papir alapu elszamolasi metodust is ertem. Bar medium szempontjabol kulonboznek, az alapelv ugyan az. A jegybank letrehoz a kerbanknak „hitelpenzt”, amit az prezentalja a megfelelo kolcsonszerzodest (jelzalog, szabad felhasznalas, stb.) es rendelkezik a tokemegfelelesi mutato szerinti sajat tokevel. Igy jon letre az uj penz. Nem asset (betetek) alapu, hanem debt (hitelszerzodes) alapon…
@Crescendo: „Az USA ezerrel inflal” Ehhez képest az USA inflációs indexei (CPI, GDP deflator) kb ott vannak, ahol az elmúlt két évtizedben. Számok nem zavarnak? 🙂
PS: Az olajáras összeesküvés-elmélet egyébként cuki, a pánikos méginkább, tetszik a metodológiai individualizmus nagyívű átlépése, de hiányzik belőlük némi grandeur, a legközelebbi verzióban szerepelhetne az Illuminati.
PS2: Mennyiségi pénzelmélet rövidtávú magyarázatokra 2011ben? Azta.
@tollaszerge: az ország tele van Crescendo szintű gimnázistákkal, akik a youtuberól tanulják a közgazdaságtant, Drábikot olvasnak, és naponta tízszer írják be blogokba, hogy hitelpénz. közben szépen főiskolává minősítik a Corvinust.
Addig nem kellene ilyen cikkeket írni, amíg a szerző alapvető összefüggéseket nem ért.
Nem a jegybank elnök miatt magas az alapkamat, hanem a kormány tékozló pénzszórása miatt.
A kormány – a mindenkori kormány 40 éve – költségvetési hiányt csinál, amit valahonnan fedezni kell. Ennek egyik fő módszere a pénzrontás, a másik pedig a hitelfelvétel az ország eladósítása. Ahhoz pedig, hogy ennyire eladósodott országnak adjanak hitelt magas kamatokat kell ígérni. Volt amikor már magas kamatokra sem adtak és majdnem csődbe is ment az ország 2008-ban,de az IMF „segített”. Az IMF kevesebb kamattal is beéri, de cserében gyakorlatilag átveszi az ország irányítását. A piac nem szól bele ország dolgába, csak kamatot kér.
Hát ezért magas a kamat Magyarországon. nem a Nemzeti Bank tehet róla, hanem a kormány gagyi pénzügy- és gazdaságpolitikája.
Az MNB teszi, amit kell, lehetőség szerint mérsékli a károkat.
A pénzrontás is a kormány politikája miatt indul újra emelkedésnek jövőre. A költségvetés helyzete sem megalapozott, így persze magasan maradnak a kamatok.
A költségvetések meg nem csak most, hanem már 40 éve nem megalapozottak.
A bevételeket szándékosan és rendszeresen felül, a kiadásokat alul tervezik. A gazdasági növekedést szándékosan túlbecsülik, a pénzrontást pedig alul.
Ennyi tapasztalattal azért már reálisabb költségvetéseket is lehetne tervezni, de szándékosan kozmetikáznak.
@tollaszerge: Számok nem zavarnak? – amig almat hasonlitunk almaval igen, ha nem, akkor kulonosebben nem erdekel. Miota valtozott a CPI metodika odaat (ket „jelentektelen” tetelt az uzemanyagarak es az elelmiszerek arvaltozasat nem szamoljak bele) keves osszefuggese van a valosaggal… A regi metodika szerint szamolva gyenge 10%+ az inflacio, amit te valtozatlannak hivsz. http://www.shadowstats.com/alternate_data/inflation-charts Mindkettonknek igaza van amugy a chart szerint.
En naivitasnak gondolom azt hogy ha valakinek lehetosege es elemi leterdeke bizonyos lepesek megtetele es ezt nem fogja megtenni. Miert nem? Erkolcsi megfontolasbol? Ha-ha-ha. Azert annyit nem jartak ezek az emberek templomba, hogy feljenek a pokol kenkoves tuzetol tetteik kovetkezmenyekent. 🙂
Tudom, az emberi hulyeseg, meg a burokratikus tehetlenseg mindig jo magyarazat es valoszinuleg mukodik is egy szintig. Az esemenyek lancolata miatt en azert szivesebben latnek egy megalapozott es fuggetlen vizsgalatot, mint PR cikkeket es politikai nyilatkozatokat, hogy elmagyarazzak mi is tortent valojaban…
Olajar: Kritikus, logikus gondolkodas ismet csak. Jelentos erdek van, lehetoseg van, te magyarazd el inkabb, hogy miert ne elnenek vele? Az USA 1990 utan valaszthatott volna mas utat, mint a neoimperializmus utjat. Nem tette, most meg jonnek ugyan azok a problemak, mint a tortenelemkonyvekben… szerintem ebben semmi furcsa nincs. Sajnos.
@Kettes:
„a bankok is – úgy kalkuláltak vele, mint 15-20 éves időtávon be nem következő eseménnyel.”
Ezt így merész leírni. Írhatnánk azt is, a bankok nem kalkuláltak vele.
„A nem hülye bank most szomorúan nézegeti a bedőlt hiteleit, amiken nem tudja érvényesíteni a jelzálogjogát a moratórium miatt.”
Ahogy írod. De a banknak a moratóriummal van baja.
Na most a hiteladásnál szegény hülye banknak azt kellett volna mérlegelnie, hogy a fedezet kilövik-e alóla majd törvényileg később.
Ne haragudj, de most nem erről van/volt szó. Mármint a politikai kockázatról.
De ugye, az én verziómban ha kimondjuk azt, hogy a bank csakis a fedezet mértékéig kártalaníthatja magát. Akkor egy ilyen moratórium nem igazán játékos. Egyrészt (és ez az igazán fontos)sokkal kevesebb hitel dőlne be (ugye a bankok sokkal óvatosabbak lennének). Hisz most is a nagyságrend miatt vagyunk bajban. Kis számú bedőlésnél nem lenne moratórium.
Másrészt ha már kimondtuk, mint alapszabályt akkor ebbe belenyúlni sokkal véresebb lenne, mint így.
@Akitlosz: A jegybank letezese es hatalma torveny kovetkezmenye, amit magyar kormanyok hoztak. A kormanyok mindig is koltekezni fognak, mert az emberek ezt akarjak, ahogy mindig is. Ebben valtozas nem tortent.
Abban viszont igen, hogy ezt az intezmenyt (es a torvenyi hatalmat, amit a magyar valasztopolgaroktol kapott a kormanyon keresztul) egy kulso entitas az EKB fennhatosaga ala helyeztek.
Az EKB erdeke (elsosorban nemet befolyas) nem azonos a magyar valasztopolgarok erdekeivel.
Ez a hitelkatasztrofa azota alakult ki, hogy ez az erdekulonbozoseg fennal. Kinek a hibaja ez? Es ki fizeti meg az arat?
Az MNB azt tette, amit az EKB eloirt. A kormany azt, amit a nepek akartak.
Orban hozta letre a jegybanktorvennyel ezt a faramuci helyzetet, a felelosseg az ove, szerintem… Most beszelhet mindenfele megszallasrol, meg gazdasagi kenyszeritserol. O tette ezt lehetove.
@jotunder: mondja az aki szerint a jegybank elnök önkényesen dönt az alapkamatról… az a konklúzió amit itt levontok teljesen dilettáns premisszákon alapul. hülyeség az egész.
@Akitlosz: @Crescendo: Jó tanács: nagyon égő amit írtok, inkább színezzetek ki még pár közgazdasági kifestőt az újabb kommentek előtt.
@jotunder: en.wikipedia.org/wiki/Ad_hominem_attack nem egy okos mod es fair valakinek mondanivalojanak lejaratasara.
De hadd kerdezzek mar valami fundamentalisabbat. Mi a celja, hogy blogot irsz? Bizonyos amugy is a mediaban es kozlemenyekben megjeleno talking points ujraismetlese, vagy egy tenyleges parbeszed ill. megertes novelese?
Lehet, hogy en vagyok naiv es az utobbit gondoltam.
@Turo Rudi – ElelmiszerIpari Hulladek: Hát, a kérdés inkább az, hogy a népeket hogy bírod, a gazdaságban, árakban, lehetőségekben nincs akkora eltérés, viszont Svájcban később sötétedik, ami jelentős antidepresszáns, legalábbis Norvégiához képest.
Ami viszont tuti, hogy egyik ország sem tud versenyezni életminőségben a déli, illetve mediterrán területekkel. Persze, ha a klasszikus tételt nézzük, hogy az ember annyira tele van, hogy el tud menni nyaralni, az persze lehetséges. Viszont délen meg kisétálsz a tengerpartra és próbálsz visszaemlékezni azokra az időkre, amikor ezért dolgozni kellett:)
crescendot pihentetem egy kicsit, simán mert idegesítő és buta. :))
„Jegybankelnökként héjaként tartották számon, a közgazdasági irodalomban a magasan tartott alapkamat és a devizahitelezés elfutása közötti összefüggés fel nem ismerése fűződik a nevéhez”
lehet esetleg forrást is kérni hogy mit takar ez a „közgazdasági irodalom”. az meg hogy ő döntött volna önkényesen az alapkamatról köhömm kissé dilettáns. eléggé elszomorító hogy ilyen marhaság leírása után még személyeskedve rátámadnak a kommentelőkre hogy ők nem értenek a közgazdaságtanhoz holott maguk a poszt írói sincsenek tisztában a legalapvetőbb dolgokkal.
@Crescendo: Jaj cica, ez a CPI-konspiráció annyiszor debunkolt mítosz, hogy a BLS is írt róla felvilágosító cikket: http://www.bls.gov/opub/mlr/2008/08/art1full.pdf
Mivel (láthatólag) nem tanultál közgazdaságtant, ezért az is kimaradt hogy hiába „elemi létérdeke” egyedi ágenseknek megcsinálni valamit, ha nincs közvetlen ösztönző vagy koordinációs mechanizmus, akkor ez önmagában nem elég.
@jotunder: De miért pont a közgazdaságtant? Én soha nem éreztem késztetést hogy orvosi blogokba beírjam hogy a vesét salátavillával kell kioperálni, vagy hogy a kindertojás gyógyítja a rákot. Én vagyok abnormális? Egyébként a Corvinuson minimum 3 tanszékről tudok, amelyik vudu („heterodox”) közgazdaságtant nyom. Jelenleg normális undergrad képzés inkább az ELTÉn van.
@tollaszerge: az a baj, hogy egy kicsi kertészákosos lenne ami kikívánkozik belőlem az ügyben, inkább passzolok….
@Könnyen elkaptuk, uram!: Ebben egyébként nagyon igazad van. Viszont a politikusok felelősségterelése sokkal kifinomultabb, mint azt gondolnánk. Szemét bankok, hülye hitelfelvevők, a politikusok mentenek meg minket. Pedig csak meghozta valaki a szabályokat, amelyek mentén a bankok dolgoznak, illetve a népek felvették a hitelt.
@külföldi bankszámla: Azok a szabályok nagyon általános szabályok. Az alapeset az, hogy a bank pénzügyi termékeket kínál, és aki akarja az igénybeveszi őket. Lehet úgy is hozzáállni, hogy az állampolgárok többsége nem képes átlátni a pénzügyi termékek egy részét, és ezért szerződési szabadságukat korlátozni kell. Ez egy legitim álláspont, és kicsit ebbe az irányba halad a világ, az EU különösen.
Viszont tényleg el kellene dönteni embereknek hogy ők most mit akarnak. Az egyik lehetőség, hogy bekorlátozunk egy csomó embert, ők a pénzügyi kiskorúak, lehet nekik bankbetétjük és annyi. Hitelkártyát, jelzáloghitelt, részvényt tessék szépen elfelejteni, derivatívákról pedig ne is beszéljünk. A másik lehetőség hogy mindenkinek szabad minden terméket vásárolni, de akkor ő viseli annak kockázatát.
A devizahitelekről szóló populáris diskurzus viszont arról szól, hogy emberek, akik valszeg felháborodtak volna anno ha az állam korlátozza a hitelfelvételt, *utólag* kijelentik hogy ők be lettek csapva, nem jogi értelemben (Btk 318) mert ezt mindezidáig senkinek nem sikerült érvényesíteni (és kísérlet is alig van rá), hanem azért mert ők tulajdonképpen kiskorúak akiknek nem szabad lett volna kést, ollót és devizahitelt a kezébe adni, a csúnyabank pedig mégis megtette (képes volt hirdetésekben is csábítani az ügyfeleket, tiszta fertő), ergo ő a hibás. Viszont az érintettek többsége láthatólag azt szeretné elérni, hogy egy régebbi szerződésből kiléphessen azzal az indokkal hogy ő pénzügyileg korlátozottan cselekvőképes, _de_ a jövőbeli szerződéseit ez ne befolyásolja. Ez így nagyon nem fog menni, a kettőt együtt nem lehet.
Aszongya Orbán elvtárs, hogy vége a stiklik és a kifosztás korának.
És aztat is mondta a pártdirektíván, hogy az OTP mögött ott áll az állam.
Nos akkor ez állami szintre emelt kifosztás!
Romániában 14,85%os a hitelkamat a „magyar” banknál!
http://www.otpbank.ro/hu/maganszemelyek/hitelek/campanie_credite_nevoi_personale.html
Ugyanez a hitelkonstrukció Magyarországon 32,27-35,80%!
http://www.otpbank.hu/portal/hu/SzabadFelhasznalasuHitelek/SzemelyiKolcson/akcio
Szlovákiában 3,89% a lakáshitel:
http://www.otpbank.sk/sk/individualni-klienti/uvery/uvery-na-byvanie/
Orbán: „Az OTP és az FHB mögött ott áll az állam”
TEHÁT EZ ÁLLAMI SZINTRE EMELT BECSTELENSÉG, KIFOSZTÁS, STIKLI!
Vajon mennyit fizethet Csányi a Fideszkasszába?
@hackbard.celine:
Talán tudsz nekem mutatni egy olyan sort az AKK táblázatában, ahol bevételként szerepelteti az állam az MNBnek és a kereskedelmi bankoknak átadott hitelek visszafizetéseit!
@Putyilov gyári melós: Nem igazán lehet különböző pénznemekben, országokban és feltételekkel nyújtott hitelek kamatait összehasonlítani; szerintem itt árnyékra vetődsz.
Orbán fenti kijelentése tényleg fura, ha valóban lép valami konkrétat az állam e téren akkor versenyjogi vonatkozásai lesznek, egyelőre csak szóvirág. Kb mint minden más, amit mond.
@tollaszerge:
Hát persze, Románia egy másik földrészen van, ahol évszázadok óta öntözik a kapitalizmus gyepét :O)))
@tollaszerge: Nem tudok nem egyet érteni veled. Én csak arra szerettem volna a figyelmet irányítani, hogy a jelenlegi hozzáállás az, hogy a bankok szemetek, az ügyfelek hülyék, és arról folyik a vita, hogyan mentse meg a politika a bajba jutottakat. Na, ez a legrosszabb megoldás.
Az meg hogy osztrák bankárok üzengetnek a kormánynak, több mint ijesztő. Ilyet ugyanis nyíltan nem szoktak tenni, arra megvannak a lobbisták, megfizetett képviselők, miniszterek. Egyszerűen nem egy szint. Nem is tudom hová tenni a sztorit, egyelőre értelmezhetetlen, de olyan veszélyeket rejt magában, amelyekkel nem számoltunk. Egy pénzügyi vállalkozás megbízott vezetője megtorlatlanul anyázik egy külföldi kormányt. Kommunikációs paradoxon, attól függetlenül, hogy igaza van-e vagy sem, pontosan mutatja a helyünket.
@Putyilov gyári melós: Vannak rendszerszinten fontos bankok. Ha elfogadjuk a létezésüket, akkor bizony mögéjük kell állni. Ha nem fogadjuk el, akkor viszont szét kell szabdalni és versenyhelyzet elé állítani ezeket.
Ami viszont érdekes, hogy vmi baj van a rendszerben. Ha egy bank bajba kerül, akkor meg kell vizsgálni a felelősség kérdését, például az OTP állami megsegítése idején. Ha ez nem történik meg, sőt fel sem vetődik, akkor azonnal lehet ugrani a vészcsengőre, rendszerszintű probléma van és nem az, hogy segíteni kellett egy banknak. A kérdésben példamutató a svájci társadalmi/politikai vita. Az alaphelyzet csak annyiban más, hogy a UBS nemcsak villámgyorsan visszaadta az állami kölcsönt, de közben még brutális hasznot is realizált, és ezt is köszönettel tolta az adófizetőknek. Ha nincs vita, nincs felelősség, akkor viszont piac sincs, fejlődés sincs, csak a népszerű és megszokott hátasnemiszerv.
tölgy · konzervativok.blogspot.com 2011.09.24. 21:55:56
@osborne: a mandarinok is teli szájjal nyomják az „eltolcsy” szöveget. DE a gdp nő, a foglalkoztatottság nő, az infla alacsony, az államadósság csökken.
A gyűlölt egykulcsos adónak vége – spec. azzal én egyetértettem.
Végül is, mi legyen másképp?
………………
A rezsim hivatásos ideológusa szerint is minden rendben, csak a mandíneres elhajlókat kellene végre likvidálni :)))))
@jotunder: Jól mondja, csak keveri. A GDP csökken, a foglalkoztatottság alacsony, az infláció nő, az államadósság nő. FUBAR! 🙂
@Crescendo:
„A jegybank letezese es hatalma torveny kovetkezmenye, amit magyar kormanyok hoztak. A kormanyok mindig is koltekezni fognak, mert az emberek ezt akarjak, ahogy mindig is. Ebben valtozas nem tortent.”
A politikusok akarják, nem az emberek. Mikor is szavazták meg az emberek népszavazáson a költségvetési hiányt?
Persze ha csak azt kérdezed az emberektől, hogy legyen-e ingyensör, akkor arra azt mondják igen, de ha azt is melléteszed, hogy legyen-e ingyen sör adóemelésből, akkor arra már nemet fognak mondani.
Persze, az emberek azt akarják, hogy a kormány szórja a pénzt a nép közé, de azt is, hogy ne ők fizessék meg az árát, hanem a „gazdagok”, azaz valaki más helyettük, de ne ők.
Úgyhogy ha a kiadási és bevételi oldal mindig egymás mellé lenne rakva, akkor már nem mondható el, hogy egyáltalán, hogy az emberek kényszerítenék a kormányt a pénzszórásra. Semmi beleszólásuk. A nép csak fizeti az adót, de annak elköltéséről már a politikusok döntenek és nem a nép.
„Az EKB erdeke (elsosorban nemet befolyas) nem azonos a magyar valasztopolgarok erdekeivel.”
De az sem,a mit magyar „közgazdászok” előadnak.
A magyar népnek nem érdeke sem az államadósság növelése, sem a pénz rontása, sem az árfolyam gyengítése. Ezek ugyanis mind az életszínvonal csökkenése irányába hatnak.
A közérdek az lenne, hogy az állam éljen meg az adóbevételeiből és akkor nincs szükség sem államadósságra, sem pénzrontásra, sem árfolyamgyengítésre ráadásául akkor a cikkben is kritizált jegybanki alapkamat is alacsony lehetne.
Azaz már ennyitől is beindulna a gazdaság automatikusan, mert az állam egyre jobb és könnyebb pénzügyi helyzetbe kerülne, ami hamar megmutatkozna a gazdaságon is.
Ahogyan a tékozló, pénzszóró politika hosszabb távon mindenképpen lehúzza az országot,a hogyan látjuk is egyre inkább, ugyanígy a felelős, takarékos, takarékos politika is megmutatná az erényeit hosszabb távon. A következő választásig nem biztos, így ez a politikusoknak nem áll érdekükben.
„Ez a hitelkatasztrofa azota alakult ki, hogy ez az erdekulonbozoseg fennal.”
Azóta, de nem emiatt. Hitelkatasztrófa a magyar állam túlköltekezése és adóssághalmozása miatt van. Emiatt mindenképpen szívás van illetve lesz, ehhez az EKB-nak nincs sok köze. Máshol is így van, Európán kívül is.
A jegybanktörvény pedig helyes célokat, feladatokat fogalmaz meg az MNB számára.
Amíg nem volt ilyen „független” MNB, addig konvertibilis forint sem volt, de volt csúszó leértékelés és sokkal magasabb infláció.
Ha az MNB a kormány alá lenne rendelve, akkor most is így lenne, és ez egyértelműen nem a magyar állampolgárok érdeke lenne, hanem csupán a hatalmon lévő politikusoké.
A jegybankok legfontosabb feladata lenne a pénz értékállóságának a megőrzése, de ezt egyik sem tudja, akarja elérni, aminek fő oka az államok túlköltekezései.
S ne mond, hogy a nép akarja! Legfeljebb akkor, ha azt hiszik „ingyen” van és nem teszed mellé, hogy ez mibe is kerül és honnan.
@sajtohuba:
Ha csak ennyire vagy képes a válaszodban, akkor nagyon meg vagyok nyugodva. 🙂
@tollaszerge:
Talán mert a közgazdaság tudomány inkább vélemény és nem egzakt tudomány.
Az egyik közgazdásznak ez a véleménye, a másiknak az, a harmadiknak meg amaz, és lehet hogy ugyanabban az iskolában végeztek egy osztályban.
Ahogyan az az egyik jogászból ügyész lesz a másikból meg ügyvéd és egymással fognak megküzdeni ugyanolyan tanulmányok alapján.
A XX. században sok új közgazdaság filozófia merült fel és sajnos alkalmazzák is egyiket-másikat és ebből fakadnak nem utolsósorban egyes válságok.
Tehát a kérdés, hogy ki dönti el, hogy melyik közgazdasági iskola a megalapozottabb, helyesebb – s persze kinek előnyös? – s melyik nem.
A matematikusok ritkán vitatkoznak azon, hogy mennyi legyen 2+2, a közgazdászok viszonylag gyakrabban nem értenek egyet pl. a forint árfolyamán, vagy a jegybanki alapkamaton, mert nekik véleményük van és nem egyértelmű tudományos alapokon nyugszik a közgazdaságtan.
Ezért is oktatnak többfélét is belőlük az egyetemeken.
@1 db Magyarország:
„Azé’ Járait baszogatni a magas alapkamatért elég nagy árnyékra vetődés
A jegybanknak nem sok választási lehetősége van egy fiskális ámokfutás közepette az alapkamattal játszani, ezt még a Corvinuson is tanítják rögtön az első félévben, laza fiskális politika -> szigorú monetáris politika.”
Így van. Örülök, hogy azért akad itt, aki érti.
@Crescendo:
„A kerdes miert volt dragabb a HUF hitel? Gazdasagi fundamentumok okoztak vagy valami egyeb tenyezo?”
Igen.
1. Magyarországon nagyobb a pénzrontás, mint Svájcban, már ez önmagában is magasabb alapkamatot kíván.
2. Svájcnak bátrabban adnak hitelt, mint Magyarországnak, ezért Magyarországnak magasabb kamatot kell ígérnie, hogy kapjon pénzt.
Nagyobb a visszafizetés elmulasztásának a kockázata.
„Amiota Orban 2001-ben atadta az MNB-t az EKB-nak, azota az intezmeny celja, amit ugyan az orbani jegybank torveny szerint mar csak jogunkban sem all megtudni, hogy az EUR-t minel elobb bevezesse.”
Papíron, szavakban lehet, de a gyakorlat semmi ilyesmit nem mutat.
Az MNB honlapján most is olvasható egy tanulmány, amit Járai Zsigmond készített – legalábbis az ő neve van hozzáadva – 2011. novemberében. Az euró bevezetését akár már 2006-ban is elérhetőnek ítélte. S ez bizony akkor teljesen reális volt.
Most 2011. van, de távolabb vagyunk az eurótól, mint 2011-ben.
Azaz hiába lenne kötelező elvileg Magyarországnak is bevezetnie az eurót, a magyar kormányok gyakorlatilag semmit sem tettek ezért eddig. Sőt! Ha a magyar politika valóban eurót akart volna, s ezért tenni is hajlandó lett volna, akkor már 5 éve eurónk lenne.
Ráadásul akkoriban még jobb ötletnek is tűnt, mint manapság, amikor kicsit már megkopott az euró varázsa.
Szóval ez a minél előbbi euró bevezetés csak duma, mert az EU ezt akarja hallani Magyarországtól, de semmiféle tettek nem történtek ennek megvalósítására. Magyarország inkább az ellenkező irányba haladt, nem közeledett, hanem távolodott az eurótól.
@Akitlosz: Jó tanács volt, ingyen. Ha mégis égetni akarod magad, nosza! Olyanon elmélkedni, hogy az MNB át lett adva az EKB-nak, az nagyon durva.
@Akitlosz: A fizikusok is szoktak vitatkozni, meg a biológusok is, ez minden tudományra igaz. Ezeknek a vitáknak viszont van egy módja, értelmesen csak az adott paradigmában lehet lefolytani, az ott használatos eszközökkel. Laikusként nagyon nehéz ebben részt venni, ugyanúgy ahogy laikusként nehéz részt venni egy csomó dologról szóló vitában. Mégis mindenkinek van véleménye közgazdasági kérdésekről, ami számomra paradox, nekem tényleg nincs erős véleményem még szociológiai vagy pszichológiai kérdésekről se, nemhogy orvosi vagy kémiai kérdésekről.
A közgazdaságtannak van egy elég széles körben elfogadott mainstream paradigmája. „Iskolák” ma már nincsenek, hangsúlyok és véleménykülönbségek vannak, mint minden tudományban (egyszer pl hallgass meg fizikusokat vitatkozni azon, hogy a húrelmélet mire jó). Magyarországon nem azért képeznek vicces módokon közgazdászokat, mert „sokféle” kell belőlük, hanem azért mert az érintett intézmények oktatóinak többsége (nagyon kevés kivételtől eltekintve) nem tudta elsajátítani a mainstream paradigma alapjait. Különféle tévhitek élnek tovább mindenféle „iskolákról”, és emberek (mint te is) azt hiszik hogy a közgazdaságtan iskolák közötti vitákról szól, mert tényleg ezt tanítják („Keynes ezt mondta…”, „Friedman azt mondta…”), aki ezt látja 3/5 évig annak borzasztó nehéz ebből kitörni.
A jegybanki inflációs célkövetést gyakorlata pedig úgy kapcsolódik a közgazdaságtanhoz, mint egy mérnöki probléma a természettudományokhoz. Mérnöki problémáknál pedig nem szoktunk elvárni 1 lehetséges választ, szóval teljesen normális hogy a szakma vitatkozik ezeken (bár a napilapokban megjelenő publicisztikák szintjén ennek kevés értelme van, de sokan késztetést éreznek rá hogy megmondják mi legyen az alapkamat, ez pedig nagyon vicces annak fényében hogy már a probléma definiálásakor is függvényekről kell beszélni, nem egy számról). Jelenlegi ismeretink szerint amúgy csekély jelentősége van a jegybanki reakciófüggvény paramétereinek jóléti szempontból egy elég tág stabilitási tartományon belül, consumption equivalent ezrelékekről (se) beszélünk, de attól még ez egy érdekes terület.
@sajtohuba:
„@Akitlosz: Jó tanács volt, ingyen. Ha mégis égetni akarod magad, nosza! Olyanon elmélkedni, hogy az MNB át lett adva az EKB-nak, az nagyon durva.”
Te mosógépen olvasod ezt a blogot?
Én ilyet nem írtam, és aki itt égeti magát az te vagy.