Megduplázódott az államadósság 2020 óta (heheposzt)
Ez annyira tetszik, hogy nem bírom otthagyni. A 444.hu írta meg, hogy megduplázódott az államadósság 2020 óta.
2020 elején a magyar államadósság 31 billió forintról valóban 62 billió forint fölé nőtt, tehát az állítás igaz. Az államadóssággal kapcsolatos legfontosabb mérőszám azonban az államadósság és a GDP aránya. A maastrichti kritériumok szerint az államadósságnak a GDP 60 százaléka alatt kell lennie. 2020 elején 65 százalék volt ez az arány, már majndem benne voltunk a tutiban. Igenám, de jött a Covid… A következő évben már 79 százalék fölé ugrott az államadósság és a GDP aránya. És most olyan 76 százalék, kicsit alacsonyabb, mint 2022-ben. A hír apropója nyilván az, hogy felvett az állam 1400 milliárd forintnyi kölcsönt, ami 1.7 százaléka lehet a 2024-es GDP-nek. Összességében az igazság az, hogy a Covid volt a nagy ugrás, nagyjából mindenütt a világon.
Van itt valami nagyon komoly dolog persze, hogy miért is kellett felvenni ezt az 1400 milliárd forint értékű hitelt. Mi köze van ennek az 1400 milliárdnak a jövő évi választásokhoz? Tényleg olyanok-e Nagy Dzsungária lakói, mint az aranyhalak, hogy minden négy évben meg lehet ezt csinálni velük (az aranyhalaknak nincs olyan rövid memóriája, mint amit gondolni szoktak róla, de olyan kevés Carassius Auratus olvassa mostanában a Vincentet, hogy ez nem fog komolyabb sértődést okozni)?
A valóság, mármint az a mélyvalóság, aminek a megismeréséért dolgozni kell, sőt néha az is kevés, rohadtul bonyolult, nem lehet velük választást nyerni. Orbánt tizensok éve nem érdekli a valóság és most Don Fagylalt belenyalt a pofikájába.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532437-6ab3a175d8106' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532437&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532437-6ab3a175d8106&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532437-6ab3a175d8106' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Carassius auratus, a fajnevet kisbetűvel írjuk. (Ezüstkárász, ennek háziasított változata az aranyhal.)
: @vattablz: …és elvileg dőlttel
@vattablz: : Tökmindegy. Meglehet Móricka a nevem ;-), de a finom súgás csak ott van (’96-’98 nagyon kiélezte a hallásomat „suttogó propagandára”). Hogy a Covid tehet mindenről (meg a ballib-gyurcsány-Soros-Brüsszel), ’10-’19 között a II. bolsykormány nem is kormányzott annyira rosszul (ld. még: „nagyot csökkent a szegénység”, a makroszámokról nem is beszélve), és ha a fent említett „pure devil” banda nincs, már rég eljött volna a Kánaán mogyorólandon. Vagy nem :-/. Mert mindent figyelembe véve (eredményesség társadalmi tudatban, gazdaságban és a globális környezet állapotát is nézve), ennyire szar összeredménnyel! még egyik banda sem kormányzott :-(. Ez van.
Btw. „Bencsik András szerint ha jövőre a másik oldal nyer, egy új Sztálin készülődik”. Megint a régi nóta, avagy vádold meg az ellenfelet azzal, amit te csinálsz, vagy amire készülsz. Az új zsugásvili lehelletének bűze már elég régóta érződik a levegőben (kicsi, de büdös).
https://telex.hu/belfold/2025/06/24/bencsik-andras-szerint-ha-jovore-a-masik-oldal-nyer-egy-uj-sztalin-keszulodik
@Podvinecz marsall: Ilyen szabály nincs. Kétségtelenül volt ilyen szokás, amennyiben előtte a magyar név szerepelt, sőt még zárójelbe is tették a dőlt betűs latint. Az élőlények tudományos nevét, mely ugye latin, vagy latinként kezelendő, szigorú szabályok szerint alkotják meg, vagy éppen változtatják. Egy közülük, hogy a genus (magyarul „nem”) nagy, míg a species („faj”) kis kezdőbetűvel írandó, mint nemecsek ernő, még akkor is, ha eredetileg személynév. A kettős nevezéktant egy svéd tudós vezette be, valami Linné még az 1730-as években, azóta sokan megélnek belőle. (De ki lehetett az a Lin?)
Az államadósságot valóban nem lehet forintösszegében mérve elemezni. A vércukorszintet sem grammban adják meg.
@ijontichy:
’10-19 között kb 10 ezermilliárd forint eu-s forrás áramlott be. Még a ’07-10 közötti fejlesztések (előfinanszirozás) kiegyenlitése is ’10 után érkezett be. Hja, igy könnyű…
@DarthVader: Meg nézd meg a kamatkörnyezetet is. Plusz az FDI természetes kiegyenlítő hatása az egységes belső piacon. Én mondtam, hogy volt néhány lépésük (kasszafehérítés pl.), ami rendben volt és meg tudták lépni az érdeksérelmek ellenére a megkérdőjelezhetetlen politikai hatalom birtokában. Akkoriban beszéltek a politikai fékek nélküli ország előnyeiről, mivelhogy ‘gyorsnaszádként’ képes viselkedni. A negatívumokat már nem olvastuk el a tankönyvekben.
@vattablz: : ( Linné zöldborsó beszállítója volt 😉 ).
@Grrr:: természetesen össze lehet szedni helyes lépéseket (többet is, elvégre vastyúk is talál szeget), de a kártékonyságuk miatt én már kb. 2002 óta vallom: vitya (&al) uralta fideszről – nagyobb nyilvánosság előtt – vagy rosszat, vagy semmit. Miért? Mert a népnevelés évszázados projekt ;-). Szóval a fidesz teljesen alkalmatlan kormányzásra. Slussz-passz!
@vattablz: (teljesen off; az lehet, hogy a szabálykönyvben nincs benne, sose kerestem és azt se tudom, hol kéne keresni, ha egyáltalán, de nemzetközileg a latin nemzetség- és fajneveket az esetek – és folyóiratok – döntő többségében dőlttel írják)
Államadósság? Kit érdekel, amikor befizettünk egy űrutazásra? De milyen előrelátóan választottuk ki az űrhajósunkat! Kapu Tibor, míg a másik két név megjegyezhetetlen, leírhatatlan és kimondhatatlan: Sławosz Uznański-Wiśniewski ill. Shubanshu Shukla. Ezt nevezik médiaérzékenységnek.
@Podvinecz marsall: A dőlt betűs írás igaz, hogy általános, de akkor is csak szokás. A másik ellenben szabály. Ojan(!), mint az elipszilon.