Mégis mennyivel élünk jobban, mint….
Eredeti szerző: jotunder
(ez leginkább csak játék a számokkal, de legalább valóságos számokkal)
1. Ahhoz, hogy az alábbi adatokat értelmezni tudjuk, szükségünk lesz egy mérőszámra. Ez azt méri, hogy egy adott ország átlagos árszínvonala hogyan aránylik a magyar árszínvonalhoz.
Az első használt adatsor az ország nominális egy főre eső GDP-je a Világbank adatai alapján. A második adatsor az vásárlóerő paritásban mért egy főre eső GDP, ugyancsak a Világbank adatai alapján.
Magyarországon a két adat HUNNOM=12655 illetve HUNPPP=26681. A kalibrált érték HUNPPP:HUNNOM=HUNCAL=2.11
Hét országot fogok vizsgálni. UK=Egyesült Királyság, GER=Németország, EST=Észtország, SLO=Szlovákia, PL=Lengyelország, CZ=Csehország, RO=Románia.
A kalibrált értékek: GBCAL=1.07, GERCAL= 1.16, ESTCAL=1.7, SLOCAL=1.86, PLCAL=2.25, CZCAL=1.9, ROCAL=2.49
A mérőszám X=HUNCAL:XCAL lesz, ami nagyjából azt méri, hogy a Világbank adatai szerint mennyivel drágább (vagy olcsóbb) egy ország Magyarországnál. Ezeket az adatokat arra fogjuk használni, hogy más adatokat értelmesen interpretálhassunk. Egyáltalán nem azt jelenti, hogy ennyivel drágább az élet Berlinben mint Budapesten. Ez az az érték, ami a Világbank kalibrálásából kijön, ami nem egy tipikus fogyasztói kosárra vonatkozik, hanem a megtermelt javak és szolgáltatások átlagos árára.
A mérőszámok: UK=1.97, GER=1.82, EST=1.24, SLO=1.13, PL=0.94, CZ=1.1, RO=0.85
2. Az első adatsor, amit összehasonlítunk az EUROSTAT családi mediánjövedelem-statisztikája. A jövedelmüket tekintve pontosan középen elhelyezkedő háztartás elkölthető nettó jövedelmét méri egy főre vetítve, azonban nem a családtagok számával, hanem egy ún. ekvivalizált értékkel osztanak le.
A mért értékek elosztva a fenti árszínvonal különbségi értékkel :
UKMED= 10728, GERMED= 11689, HUNMED=4768, ESTMED=6971, SLOMED=6151, CZMED=7125, ROMED=2880, PLMED=6296.
3. A KSH háztartási-jövedelmi statisztikája a különbözö magyar jövedelmi decilisekre (egy főre háztartásonként, valós létszámmal, nem az ekvivalizált értékkel osztva). Itt az YD a 10. decilis értéke elosztva az Y.-ik decilis értékével (ennyivel keres többet nála a legjobban kereső decilis)
1D=8.7, 2D=5, 3D=4, 4D=3.7, 5D=2.9, 6D=2.54, 7D= 2.26, 8D=1.95, 9D=1.64, 10D=1.
Ez azt mutatja, hogy aránylag magas jövedelmű embereknek is érdemes lehet kimenni medián jövedelmi pozícióba Nyugatra. Azt alig tudom elképzelni, hogy egy frissen végzett magyar orvos milyen jellegű kalandvágy által vezérelve marad otthon. A KSH statisztikában szereplő háztartási létszám értékből én arra következtetek, hogy az 1.45-ös magyar reprodukciós rátát az alsóbb társadalmi rétegek hozzák, aminek elég csúnya következményei lehetnek a nem túl távoli jövőben.
4. Érdemes azt is megnézni, hogyan változtak a magyar adatok az EU-STAT szerint.
2005: 3.447, 2009: 4.739, 2010: 4.241 2013: 4.449 2016: 4.768
Ugyanez az adatsor Szlovákiában (nem kalibrált adatok)
2005: 2.830 2009: 5.671 2010: 6.117 2013: 6.737 2016: 6.951
És Észtországban (nem kalibrált adatok)
2005: 2.980 2009: 6.209 2010: 5.727 2013: 6.579 2016: 8.645
******************************************************************
Ez ilyen.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518634-6ae5287f56216' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518634&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518634-6ae5287f56216&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518634-6ae5287f56216' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Nylul: „teljesen egyetértek, de azért azt remélem érzed, hogy az autóvásárlás nem egy ligában játszik paks2-vel.”
Anyagilag talán nem, Paks2 nagyobb volumen, így nagyobb felelősség. 🙂
Nézd, én abban hiszek, hogy az embernek egyszerűen joga van „elmentek ti a fenébe” üzenetet küldeni a mindenkori kormányzatnak/hatalomnak, legyen az aktuális téma atomreaktor, vizitdíj vagy vízlépcső.
Ráadásul megvan a kialakult eljárásmenete az ilyen nagy döntéseknek, és talán nem véletlenül. Elvárható, hogy egy kormány alaposan vizsgálja meg a döntés következményeit, alternatíváit stb., és ezek alapján megfontoltan döntsön. Egyszerűen azért, mert ha nem így tesz, azzal nagyban megnöveli az esélyét a hibás döntésnek. Ezután viszont kötelessége ezt az egészet megfelelően kommunikálni is (még nem a döntés kiszervezéséről beszélünk, csak a köz információval ellátásáról); és ezt megint nevezhetjük hitnek, de szerintem messze nem az, hogy ha ez elmarad, akkor az ember joggal gyanakodhat rá, hogy az alapos előkészítésről azért nem értesítették, mert az egyszerűen nem történt meg.
(Ez így együtt annyit jelent amúgy, hogy ha valamiről nagy a titkolózás, akkor könnyen lehet, hogy vagy összecsapták a dolgot, vagy hátsó szándékok is vannak, vagy mindkettő. Csak jobban megindokolva. 🙂 )
Ez tehát két indok: ha nincs infó és nagyongyorsan lett meghozva a döntés, akkor már csak protestből is jogos lehet megfúrni az egészet, de az ember joggal is gondolhat arra, hogy ez bizony esélyesen el lett kúrva.
@közösperonos átszállás: Bocs, még egy indok. Nem hiszek a tisztán szakpolitikai döntésekben. Még az anyagi dimenzióktól eltekintve is, az embereknek lehetnek más preferenciáik; ott van például a vízlépcső, amely lehetett akármilyen megalapozott mérnöki-üzemeltetési szempontból, sőt akár még meg is térülhetett anyagilag, a társadalom dönthet úgy, hogy neki a Duna meglévő látképe fontosabb. Ne legyen már muszáj megvennem a világ legjobb és legolcsóbb autóját se, ha csak metállilában van.