Mi a probléma a szólásszabadsággal?
Voltaképpen semmi probléma sincs a szólásszabadsággal, vezérőrnagy úr, mi ápoljuk a szólásszabadságot, úgy, mint egy kankalin ágyast, mint egy naftalinban őrzött borzbundát, mint egy olyan nagy izét, tudja, ami felül piros, alul meg olyan rücskösnek nem mondanám, de azért nem sima. Nem is tudom, hogy miért keresem meg a vezérőrnagy urat, talán régi, kissé egyoldalú, barátságunkra tekintettel, talán mert tudom, hogy ön a lelke mélyén mindig is filozófus marad, nem a terrorelhárítás parancsnoka, nemzetünk védelmezője, aki tűzzel-vassal.
A szólásszabadságot mi a gróf leandervölgyi Zelkovics Atanáz-féle értelemben értelmezzük, értelmesen; mindent szabad, ami nem tilos, mondjuk nem minden, de az, amit megengedünk, az általában. Mert mi a célja a szólásszabadságnak, drága vezérőrnagy úr, hát a népjó. És a népjó mindenek felett. Népelveink egyszerűek, tiszták, és igen kérek még abból a puncsos minyonból, nagyon kellemes ma a puncsos minyon, vezérőrnagy úr.
Az nem szólás kérem, hogy igazságtalan kritika, az nem szólás kérem, hogy bizalmatlanságot keltünk vezetőink iránt, az nem szólás kérem, hogy csak azért, hogy önmagáért, érti a vezérőrnagy úr, hogy élesen szembehelyezkedjünk a népelvekkel. Mert azért előbb a népelvek, ugye, mi lenne a népszilárdsággal, mi lenne a népegységgel, mi lenne a mi szeretve tisztelt Népfőnkkel, ha ki lehet kezdeni drága vezérőrnagy úr a népelveket, a mi népelveinket, mert azok az elvek a miénk, ugye, nem tévedek, igen, a karamelles minyon is nagyon finom, a népkonyhán ilyet nem talál az ember, azaz, miket mondok, dehogynem, a lónak is ugye négy képzettséget igazoló aláírása van helyesgondolkodásból, mégis kicsusszan a helytelenség.
Igen, olyan tökéletesen mondta a vezérőrnagy úr, vagy szólíthatom Alpárnak? természetesen nem, vezérőrnagy úr, filozófiai tisztasággal kell kezelnünk a szólásszabadságot, meg kell tisztítani a népjóellenességtől, a hebehurgya odamondásoktól, eltévelyedésektől, és akkor meg is érkeztünk a filozófiai problémához, vezérőrnagy úr, a Doboszlairól van szó, aki.
Aki.
Doboszlai ismételten mételyt hintett ifjúságunk közé, és kétségbe vonta a Nemzeti Harc Árváinak memorandumát, sőt, és ennek hangot kell, hogy adjak, felelőtlenül olyan kijelentést tett, hogy a Sporttemplomban összegyűlő népfiak nem is árvák. Merthogy a Ló Jenő népfi édesapja a Ló Zombor úr, a Szövetségeseink Baszogatásáért felelős nemzeti poszáta. Mintha nem lehetne árva a Ló Jenő, akinek édesapját naponta fenyegetik az ellenzéki média posványában? Akiről azt írta az ellenség hangja, hogy el fogják számoltatni a kilences metró magánosításáért? Mer’ mér’? mégis milyen alapon, hát a népé volt a kilences metró, igen, most is a népé, de legalábbis Ló Zomboré, igen. Ez nem szólásszabadság, ez a népelvek megszentségtelenítése, egy csokoládás minyont talán még megbocsát a népóhaj.
Doboszlait feltétlenül, vezérőrnagy úr, és akkor az egész színházat, mert nem szólamlottak fel, mélyen egyetértek, és milyen darabokat, milyen néperkölcsöt sértő darabokat, nem azt mondom, hogy el kell taposni, de azért mi mást lehetne ezekkel. A színház majd valódi tehetségek kezébe kerül, itt van például az unokaöcsém, gimnazista, de máris olvasói levelet írt a Dicsőségbe a Népfő mellett, az ilyen tehetségeket nyomják el, és akkor ha esetleg itt írna alá a vezérőrnagy úr, és végeztünk is, elfogadom, persze, hogy ne fogadnám el, a demokráciára emlékeztet a vaníliás minyon, a népdemokráciára, arra, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, kivéve persze a néhai Doboszlait.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532531-69b524686834d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532531&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532531-69b524686834d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532531-69b524686834d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Aki esetleg nem olvasta volna, annak melegen ajánlom Táncsics Mihály Sajtószabadságról nézetei egy rabnak című munkáját. Nem hosszú, de igen bölcs.
Alakul az a kötet.
Az volt már, hogy ez az úgynevezett „szólásszabadság” – inkább szólásszabadosság – a Nemzettesten élősködő hontalan népség találmánya, melyet keresztény Nemzetünk legfőbb ellenségétől, az istentelen Nyugatról hozták be, és most kaján vigyorral nézik, ahogyan az – Brüsszeli diktátumként – gúzsba köti az őshonos faj életerejét?
@Grrr: (Igen, elszállt felettük az idő vasfoga…)
@Grrr: Még nem volt, de igény lenne rá.
@poszt: nem úgy volt még nemrég egy posztban, kommentben, hogy JT nem támogatja a túlzásba vitt szólásszabadságot?
Én amúgy a feltétlen, egyetemes szólásszabadság mellett vagyok, akár Trump, akár a Columbia egyetem DEI bizottsága, vagy a fenti szösszenet szereplői próbálják szétszedni. Minden érven túl, úgysem lehet, teljesen felesleges.
@halatlangazember: A szólás szabadsága szerintem is tényleg, valóban alapvető jog. A vele járó felelősség az, ami szerintem el van maszatolva és ez kedvezőtlenül hat vissza.
@halatlangazember:
Én annyira nem terjeszteném ki a szólásszabadságot, hogy egyetemes jog. Éppen látszik, hogy a legtöbben úgy értelmezik, hogy a hazudozás szabadsága. Az igazság utáni kor lett belőle. Hát köszi.
Én maradnék az oltásoknál meg a tudományosan bizonyított tényeknél, mert azokat a tudományokat pont a hazugságok ellen találták ki, és nem azért, hogy a hiedelmekkel és pletykákkal, meg a bohóctréfákkal és boszorkányégetésekkel álljanak versenybe a tudósok a hallgatóság figyelméért. Nem lenne idejük másra.
Valahol meg kéne húzni a határt. Mondjuk, mint a közúti közlekedésnél. Ha valaki halálos balesetet okoz, elvenni a jogosítványt. Legalább.
@annokkk:
Szerintem csak tegyük hozzá, hogy ha pl. vakcinaellenes szart terjesztesz, akkor ha valaki belehal az adott betegségbe, a családja perelhet, te felelsz.
@szazharminchet: Mintha baj lett volna abból is, hogy Trump azt hirdette, hogy igyál hipót. Ha akkor meghalt valaki hipóivástól, Trumpnak elvehették volna a szólási jogsiját, ami mondjuk a közéleti szereplést is jelenti.
@annokkk: nem, a szólás szabadsága nem azt jelenti, hogy következményektől mentesen beszélhetsz bármit. A szólás szabadsága az az, hogy az állam nem korlátozhatja jogi, vagy erőszakos eszközökkel, hogy mit beszélsz, nem büntethet érte. Ha baloldali lennék, azt mondanám, hogy aktívan meg is kell védje ezt a jogodat, de ekkor előugrik a bennem lakó konzervatív, és azt mondja, hogy „If it requires the labor of others it’s not a human right”.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw: így, de ez már (csak) jogi kérdés.
@halatlangazember: Miért pont az állammal kapcsolatban szabad a szólás szabadsága ? A szólást egymással szemben is korlátozzák a polgárok. Például fölvásárolják a médiákat a gazdagabbak, a szegények meg szólhatnak a bajuszuk alatt. Például az élethez való jognál sokszor az anya áll szemben a magzattal. De a konzerveknek üzenem, hogy a megszületésük is nagy munkát okozott az édes jó anyukájuknak, mégis volt emberi joguk az élethez.
@halatlangazember: : Igen. A vita inkább azon folyik, hol a határ, amikor a szólásod szabadságának gyakorlása, következményként mások jogainak csorbítását jelenti. Kimaxolva: gyűlöletet keltesz, uszítasz stb. Gyanítom, hogy erre csak az össztársadalmi tudat magasabb szintű fejlettsége ad megoldást. Mármint az, hogy a handmade pólódon hirdeted, hogy „utálom a pirézeket, de imádom trumpot/orbánt” (és ezen túl nincs is igazán mondanivalód), az a szólásod szabadsága. Namost, ha csak annyit érsz el vele, hogy furán néznek rád, és egy székkel odébb ülnek a bárpultnál, mert tartanak tőle, hogy fertőzöl, akkor jó úton járunk.
@annokkk: : Btw. derék konzervek többnyire bőszen védik a léthez való jogot (magzat), de valahogy a nemléthez való jogot (eutanázia) piszkosul ellenzik. Szegény jogászgyerek (RIP) is megszívta, hogy a bolsyparaszt számára épp célszerű keresztényt játszani. Sajnos amikor a lelkes létvédők – a sors fintora folytán – oda jutnak, hogy rázizzennek, talán mégis tévedtek, már nincsenek abban a helyzetben, hogy érdemben revideálhassák nézetüket.
@ijontichy:: „derék konzervek többnyire bőszen védik a léthez való jogot (magzat), de valahogy a nemléthez való jogot (eutanázia) piszkosul ellenzik.” ??? Éppenhogy ez a lehető legkonzekvensebb álláspont, egy abortuszjog-ellenesnek szükségeképpen elleneznie kell az eutanáziát (és a halálbüntetést) is. Élet elvételében nincs joga más embernek dönteni, közreműködni – ez az elv lényege. Lehet ezzel nem egyetérteni, de csak így lehet konzekvens..
@fortin2: : „Élet elvételében nincs joga más embernek dönteni” Ha ezt szó szerint venném, akkor nincs jogod kitépni egy gazt a földből, hisz ezzel tudatosan! élet elvételében közreműködsz (lásd szent tehén és szkarabeusz). Szvsz. nagyon lényeges, hogy különbség van „döntés” és „közreműködés” (jellemzően technikai) között. A mogyoró tévében valamikor (több évtizede) egy derék doki érvelt arról, hogy orvostól nem várható el, nem kötelezhető közreműködésre. Jogos, nem kötelezhető. De vállalható. Ja és persze van tovább, de talán ne menjünk bele a tömjénzsóti „állatot lőni szabad, mert nincs lelke” c. a vallás tárgykörébe tartozó vitába. A gaz is élet. Akkor pedig fölösleges vitázni arról is, kipusztítható-e szándékosan! egy baci, vagy az egyiptomi szúnyog.
@fortin2:
Szerintem számos derék ostoba amerikai (?) republikánus maximálisan ellenzi az abortuszt és az eutanáziát, miközben lelkesen támogatja a halálbüntetés.
@ijontichy: „A vita inkább azon folyik, hol a határ, amikor a szólásod szabadságának gyakorlása, következményként mások jogainak csorbítását jelenti.” – ez pedig viszonylag egyszerű, amikor a beszéd egy törvénytelen, vagy az alkotmány más részét sértő cselekedet lebonyolításában játszik lényeges szerepet, akkor nem védi őt az 1A. Tehát az, hogy „minden négernek meg kell döglenie” az bármennyire seggarc kijelentés, védi az alkotmány. Az, hogy „ott fut egy, öljük meg” már nem, főleg, ha meg is ölik. De ha gyilkolás közben azt mondod, hogy szertinted a zsidók világuralomra törnek, az már megint védett, hiszen nem része a bűnös cselekedetnek.
.
Érdekes egyébként, hogy a szólásszabadság részét képezik pl. a Korán/Biblia elégetése is, mert ha a cselekedet egy bizonyos üzenetet hordoz, akkor azt is védi az 1A.
.
A legérdekesebb kérdés, amikor két különböző szereplő (ember, sajtó, stb) szólásszabadsága ütközik. Ekkor az állam közbeavatkozik, de csak bizonyos esetekben, pl. akkor, ha ez állami területen történik. Pl. én beszélek az utcasarkon, és odajössz te, és hangosabban elkezdesz beszélni, ekkor sérül a szerződésem az államal, ugyanis állami területen nekem jogom van gyakorolni a szólásszabadságot – ennek neve is van, „hecklers veto”. Ugyanez lehet igaz ember-sajtó viszonylatban, ugyanis a sajtó szabályozása, működése az állami tevékenysége, kvázi területe, tehát ha a sajtó szabályozásából adódik az én 1A sérülésem, akkor az államnak joga van közbeavatkozni.
.
Szóval vannak esetek, de ezek elég jól körülhatárolhatóak, még ha a csomó egyedi eset miatt úgy tűnhet, mintha ez ingoványos talaj lenne – pont ez mutatja, hogy nem az, elég jól működik.
.
Persze, ez USA, én kifejezetten nem szeretem az európai gyűlületbeszéd-törvényeket, amíg nem lesz belőlük call for unlawful action, addig mindenki legyen úgy hülye, ahogy akar, és tud.
.
@annokkk: „Miért pont az állammal kapcsolatban szabad a szólás szabadsága ?” – miért pont ősszel érik a szőlő? Miért válogatnak többet a férfiak között a szép nők? 😀 Ezekre nem feltétlenül tudom a választ, és a szólásszabadságra is csak részben, de összefüggésben van azzal, hogy ez az egész nagyon amerikai, és az amerikai jogrendszer a negatív jog elve alapján épül fel: azt mondja ki, mibe nem szólhat bele az állam, és mit nem csinálhat az ember. Ezen túl igyekszik nem beleszólni az emberek közötti viszonyokba, különösen, ha az az egyik féltől pozitív joggyakorlatot várna el, tehát pl. valamit kellene csinálnia (pl. kötelezően megjelentetni a szövegedet a saját újságjában). Ez alól, szürkezónásan az un. private owned public spacek lógnak ki, pl. egyetemek, plázák.
@DarthVader: & @fortin2 : Egyébként az SF termésében – mint annyiszor – erre is van egy jópofa írás. Fred Pohl mindig szívesen játszott egy kicsit velünk. Az ominózus mű a „The Candle Lighter”. Valamelyik Galaktikában magyarul is megjelent – minő meglepetés! – „A gyertyagyújtó” címmel.
„Sábesz goj – így hívta őt a nagyapám […] Se jobb, se rosszabb nem volt nálunk semmivel […] Tehetett valamit értünk, amit mi nem tehettünk meg. Így hát természetesen megtette.”
Mittudomenmar melyik bejegyzes alatt mi megy, szoval ide: return of the Kimmel! Nem hiszem, hogy Mamdani fenyegetese miatt csorgattak be, de neki is elismeres, hogy igy beleallt.
@KennyOMG: : trampli most bizonyára szomorú. És dühös. Van a Fehér Ház bézmentjében elnöki dühöngő? 🙂
@halatlangazember:
Ilyen egyszerű ? Akkor miért szól bele az állam, ha az élethez való jogról, vagy a tulajdonhoz való jogról, vagy más ilyen-olyan jogról kell intézkedni, ami két ember viszonylatában sérül ?
Ha kirabolnak, vagy megölnek, akkor van dolga, de ha azt állítják, hogy gyilkos vagyok, vagy rabló, vagy az ördög megtestesülése, igyál hipót, mert egészséges, a zsidók vitték haláltáborba a nácikat, az oltásokkal elrabolják a gyermekek testét, vagy hogy minden orvos egy kivégzőosztag tagja, akik az emberek életére törnek, akkor az nem állami feladat, hogy az embereket megvédjék a támadóktól.
Na hagyjuk, mert csak felmerült. Nem kell mindenre választ kapnom, tényleg.
@fortin2:
Nekem sem ez a legpikánsabb együttállás, hogy abortusz ellenzés és eutanázia ellenzés, vagy halálbüntetés mehet, hanem hogy a konzervek ekkora életvédők, miközben a fegyvertartást kiterjesztik mindenkire, aki él és mozog, a rendőrségnek és a többi szolgálatoknak ölési jogokat adnak, és az amerikai hadsereg bevetését a világ más államaiban a legnagyobb természetességgel pártolják.
Mintha az állam kiesne az isteni törvények alól, és ölhetne bátran. Az állam neve pedig legyen esetünkben Trump.
Az egyperces magzat már védendő, anya és orvos ne hozzon döntést, de polgár, a rendőr, katona, ügynök, politikus minden percben hozhat olyan döntést, hogy megöl valakit, mert bejött a kertjébe, mert nem tetszik a pofája, és ezt a legnagyobb lelki nyugalommal teheti – Most jövök a templomból – , mert az nem ütközik semmilyen emberi joggal, hogy fegyverrel vegyék el egy másik ember életét, csak az, hogy gyógyszerrel.
Nem tudom, olvas-e még itt valaki magyar sajtót. A hódmezővásárhelyi rendőrkapitány öngyilkosságának ügyét. Felmerült egy hódmezővásárhelyi fideszpolitikus és fideszes sajtóorgánum felelőssége az ügyben, ami tüntetésbe torkollott. Ha esetleg valakit érdekel a fideszsajtó fegyverként alkalmazása is, akkor most megy itt erről egy közbeszéd, hogy az embervadászatok és a fidesz, meg hasonlók.
@annokkk: az alkotmány az USÁban zömmel az állam és az egyén viszonyát rendezi. Ez egy olyan ország alkotmánya, amelyet emberek hoztak létre, és az előző gazda (Anglia, Franciaország) rendszeresen abúzálta őket, tehát jogosan, vagy sem, az állam egy szükséges rossz dologként élt a fejekben, amit főleg korlátozni kell.
.
Pont ezért, pl. az amerikai alkotmány nem rendelkezik arról, hogy ne ölj – ellentétben pl. a magyarral, amelyik az élethez való jogod deklarálja, az USA nem. Azt mondja, hogy az állam nem veheti el az életedet tisztességes eljárás nélkül, de ennyi. Az, hogy az államok (vagy a szövetségi állam) hoztak törvényeket, ami azt mondja, hogy nem ölheted meg a másik embert; fenntart ennek betartására erőszakszervezetet (rendőrség) és bíróságot, az egy politikai lépés és egy szolgáltatás az adófizetők felé. Ez lényeges különbség az európai és amerikai jogrend között, az USÁban az élethez való absztrakt jog eléggé feltételes, és nem általános.
.
És igen, ilyen értelemben a gyilkosságok megakadályozása egy pozitív jog (más munkája kell hozzá), úgy lehet megérteni, ha úgy nézel rá, mint egy szolgáltatásra, amiért az adódon keresztül fizetsz, de nem jár. Több olyan alkotmánybírósági per volt, amit elvesztett a felperes, amikor beperelte az államot, hogy nem volt képes megvédeni a polgárait (pl. távoltartási végzésnek nem szerzett érvényt, gyilkosságot nem akadályozott meg), ugyanis nincs ilyen alkotmányos kötelezettsége az államnak.
.
Az állam és a polgárai a politikán keresztül úgy döntöttek, hogy nem kérnek olyan törvényt, amelyik biztosítja két ember viszonyában, vagy egy jogi személy és egyén között a szólásszabadságot. Egyrészt ez brutálisan drága, másrészt az állam ne szóljon bele. Európában van ilyen, pl. jellemzően egy munkáltató nem rúghat ki a munkahelyen kívüli politikai véleményedért, Amerikában simán (kivéve 1-2 állam, de nem általános, illetve kivéve állami intézmények, mert ott az 1A érvényes).
A szólásszabadság a mostanság trendi neofasiszta rezsimekben azt jelenti, hogy szabadon mondhatod azt, ami nekik tetszik, amúgy meg kussolj. Lásd Colbert és Kimmel Amerikában vagy éppen a vízumok visszavonása vélemények miatt, esetleg a sokezer amerikai beházmestermószerolása, akiknek volt pofájuk nem siratni eléggé I. Szent Charlie Kirköt, a Bubuk Megkövezésének mártírját. A magyar példákkal nem untatom a kommenttársakat, egy oldal kevés is lenne.
Az irányt, mint korábban is, most is a dicsőséges Szovjetunió mutatja a világnak. Csak az az új, hogy ennek eddig az USA ellen próbált állni, sőt, ellenpáldát próbált mutatni, ma meg ők is mintha beálltak volna a sorba. A Lenini Úton.
@halatlangazember: Amerika az alkotmány megszületése idején egy négymilliós ország volt, a polgárai többsége nem tudott az első kiegészítésről, a Legfelsőbb Bíróságot meg nem vették komolyan. A huszadik században kezdték értelmezni az első kiegészítést a mai módon, és az alapító atyák csak néznének, bár szerintem a repülőgép és a villanyvilágítás is meglepte volna őket. Volt valami azért bennük, ami ebbe az irányba mutatott, de pl. a briteknél nincs első kiegészítés, úgy is mondhatnánk, hogy nagyon nincs.
@jotunder: A briteknél nincs is írott alkotmány, csak a jogszabályok, esetjogi döntések és a gyakorlat laza értelemzési közössége alkotja a máshol alkotmánynak nevezett alaptörvényt.
Az amerikai alapító atyák nem voltak próféták, nagy hiba lenne mindenben az ő bölcsességükre hagyatkozni vagy azt megpróbálni kitalálni. A világ azóta sokat változott, ahogy írtad is, repülőgép meg miegymás, ezekre nem voltak ők felkészülve a XVIII. században. Ez nem is baj, az elveket kell betartani, de láthatóan ez sem megy ma Amerikában. Sem a szólás nem szabad, sem a vélemény, az állam megtorolja mindkettőt, műsort tilt be vagy frekvencia-elvesztéssel fenyeget. Külföldi vagy, akkor kiutasít, vízumot von vissza. De nincs habeas corpus sem, az ICE raidek elszenvedői (köztük állampolgárok vagy jogszerűen ott tartózkodó külföldiek is) erről sokat tudnának beszélni. Nincs egyébként due process sem, szintén a fentiek a bizonyíték erre. De a sokáig szent 2A-t sem Biden meg a lipsik nyirbálták meg elsőnek, hanem Trump venné el a transzneműektől ezt az alkotmányos alapjogot. Az egyház és az állam széválasztása sem sikerült nagyon, úgy tűnik, hogy lesz államvallás Amerikában, ahogy államnyelvet is akarnak, ami szintén nem volt jellemző Amerikára.
Ez az Amerika, ami ma van, Trump Amerikája, nem nagyon emlékeztet semmiben sem az elmúlt 250 év Amerikájára.
@halatlangazember: Na igen, de amikor olyan törvényeket hoznak, hogy ne lehessen abortusszal véget vetni a terhességnek, vagy ellenőrzött eutanáziát kérni, és közben az Istenre hivatkoznak, amelyiknek egyedüli joga az élet adása és elvétele, akkor ugyanazzal a szájjal hadsereget tartanak fenn, meg fegyveres rendőrséget, hogy azért elvehessék azt az isteni adományt, ami az élet, mert azért mégis vannak annál fontosabb dolgok is. Például a fehér arcbőr, meg a legális bevándorlás, vagy az ország érdeke a világ összes pontján, bárki is találja ki azt az egyedül jogot birtokló Jóistenen kívül. És hát ezek a feszülő ellentétek inkább a konzervatív nézetekben csúcsosodnak…
Mert minél kevésbé isteni elrendelés az a törvény, amire hivatkozunk, annál inkább demokrata, balos, vagy libsi, és lehet és szabad is rajta vitatkozni és kissé korszerűsíteni, meg finomhangolni.
@jotunder: nyilván, nem vettek a XVIII században nagyon komolyan semmit, free to grab volt az egész USA, indiánostól, földestől, és ahogy az egész kezdett konszolidálódni, úgy kezdett a jogi környezet is jobban (?) működni. De attól még igaz, hogy az USA alapállás az az, hogy az egyén saját kezével kikapar magának, amit kikapar, az állam meg kolonc legjobb esetben, de inkább veszélyforrás. Ez átlengi az egész működést, fegyvertartástól elkezdve az egészségügyön keresztül. Ezzel szemben a britek megelégelték a durva beszédet meg az online trollkodást, és a különböző safety meg online communication meg malicious communication actekkel felülírták a szólásszabadságot. A UK szólásszabadság az egészen a pár évtizedes Human Rights Act-ig azon alapult, hogy bármit szabad, amit nem tilt valamilyen törvény, ami, ha úgy vesszük, akár még nagyobb szabadságot is adhat, mint az 1A.
@Virág et.: : Ami azt illeti, trampliék elég durván keltegetik a jenkiket az Amerikai Álomból :-/.
@halatlangazember: : „Az állam az a hatalmas fikció, amely által mindenki megpróbál mindenki más költségén élni.” (F. B. – amúgy Amerikát látva nyilván forog a sírjában)
@halatlangazember:
És a brit rendőrnek nincs fegyvere.
@halatlangazember:
Ezzel az „if it requires the labor of others then it’s not a human right”-tal csak az a baj, hogy akkor csak a legerősebbnek/leggazdagabbnak vannak emberi jogai. Ugyanis egy jog önmagában nem ér egy pár, a napon megszárított dingókutyavesét, csak ha az állam meg is védi azt. Akkor meg az már mások munkája. Aközött meg már nem látok nagy különbséget, hogy az állam úgy védi meg a jogot, hogy pofánveri azt, aki sérti (amit valakinek meg kell majd csinálnia, az meg munka, meg kell majd fizetni), vagy úgy, hogy pénzt ad valamire. Ezekhez pedig kell az adófizetők munkája (vagy legalábbis a pénze).
@szazharminchet: először is, ez az amerikai jogrendszer, ilyen, más mint az európai; másrészt, amiért nem fundamental (vagy human) right, attól még jog. Amit írtam, hogy az élethez való jog nem alkotmányos jog – mert nem az -, de az állam, vagy a szövetség egy alacsonyabb szintű törvényben biztosítja, sőt az adófizetők pénzéből összerakott szolgáltatás (erőszakszervezetek) segítségével be is tartatja. A napi gyakorlatban ez ugyanazt jelenti az usában és európában is, tehát ott a rendőrség, megvéd, gyilkost elítéli a bíróság stb. csak egy kis csavarral itt-ott. Pl. a börtön magánintézmény, a parlament/szenátus dönthet arról, hogy most már nem ad pénzt a rendőrségnek (defund the police), van egy a rendőrségtől független, választott erőszakszervezet (sheriff), és még sorolhatnám.
.
Az if it requires … az legjobban az általános orvosi ellátáson keresztül manifesztálódik, az ország felének (még mindig) teljesen természetellenes, hogy az állam alanyi jogon biztosít olyat, amit hagyományosan egy szolgáltatás keretében vásároltak az emberek. Kb mintha azt mondanák Magyarországon, hogy az ingyenes tömegközlekedés és vonatközlekedés alanyi jog, mindenkinek jár (tudom, rossz analógia, a medicaid meg ezek nem ingyenesek, a súlyosságát akartam érzékeltetni).
@halatlangazember:
Amire válaszoltam, ott nem volt világos, hogy az amerikai jogrendszerről volt szó, és nem általánosan mondjuk. Én csak azt akartam mondani, hogy az érv önmagában nem jó, mert minden jogra igaz, pl. a szólásszabadságra is, csak erre nem akarnak gondolni, amikor a konzikák szeretik a pórnépnek a munkahelyéhez kapcsolni az egészségügyi ellátását.
Én szólásszabadságban teljesen liberális álláspontot képviselek. Igenis lehessen büntetlenül akár másnak a halálát is kívánni ! Bárkiét.
Aztán a többi ember elküldhet az anyámba, lehülyézhet, kiröhöghet, egyet is érthet velem, stb. De NE legyen törvénytelen.