Mi lehet az elnökválasztás eredménye?
A hét battleground államon kívül ez az egész lejátszottnak tűnik: Harris 226 Trump 219.
Észak-Karolinát, Arizonát és Georgiát én odaadom Trumpnak. Akkor megvan neki a 262 elektori szavazata. Ha ezen kívül csak Nevadát nyeri meg, akkor 268 elektora lesz. Én hajlamos vagyok odaadni Harrisnak Michigant és Wisconsint, akkor 268:251 Trumpnak. Tehát a kimaradó 19 pennsylvaniai elektor dönt. Pennsylvaniában esélyesebbnek tűnik Trump, de csak nagyon kicsit. Tehát a legvalószínűbb eredmény talán 287:251 Trumpnak.
2000-ben Bush 271:266-ra nyert 537 floridai szavazattal (az egyik elektor nem volt hajlandó szavazni). 2004-ben Kerry ellen 286:251-re nyert (az egyik elektor nem adta oda a szavazatát Kerrynek, hanem az alelnökjelöltet jelölte be). Ezen kívül a modern korban szoros eredmény nem volt, persze Biden 301 elektora sem jött össze könnyedén.
Akárki akármit mond, ez egy történelmi léptékben is szoros választás lesz, valamivel esélyesebb Trump, de mindenki, aki okoskodik, csak beszél a levegőbe. Amikor Nate Silver 54:46-ra adja oda a meccset Trumpnak, akkor az ember nem tudhat semmit. Nincs semmiféle valóságos tudás, amit fel lehetne használni, ez tényleg pártízezer szavazaton dőlhet el Pennsylvaniában.
Én azt hiszem, hogy nagyon erősen túl van tolva az amerikai politikai háborúsdi, Amerika olyan erős, hogy csak nagyon komoly ostobaságokkal lehet neki ártani. Nagyon komoly erők érdekeltek a stabilitásban, az a bizonyos military-industrial complex, ami már military-industrial-financial-technological complex, meglehetős soft powerrel rendelkezik Amerikában. Azt el tudom képzelni, hogy Trump egy szoros vereség után még egy utolsót balhézik. Azt is el tudom képzelni, hogy bizonyos keményvonalasabb baloldaliak Harris szoros veresége után balhéznak egy kicsit. Az amerikai demokrácia nagyon erős, az alkotmányos rendszerük szilárd és a lakosság döntő többsége abban érdekelt, hogy az országa valóban sikeres legyen, akár egy republikánus, akár egy demokrata párti elnökkel. Magyarországon gyakorlatilag bármit el tudok képzelni, Amerikában nem. Én Kamala Harris-nak szurkolok, fenntartások nélkül, de lehet, hogy Trump újra elnök lesz, vélhetően november 26-án szabja ki a büntetését Juan Merchan bíró (azért le nem fogják csukni), akkor egy másik országban egy számomra ellenszenves ember lesz az elnök, azt azért ki lehet bírni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531835-69ff36e350f04' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531835&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531835-69ff36e350f04&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531835-69ff36e350f04' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Vannak, aki most is arra torekednek, hogy az orszagban meglevo ellenteteket tovabb melyitsek.
Itt egy pelda. Florida megyeiben van egy iskolaszek (School Board), ami a helyi altalanos es kozepiskolak ugyeirol dont. A megye szavazoi valasztjak a tagokat, mindeddig fuggetlen jeloltkent, es a partok altalaban semmilyen lathato szerepet nem jatszanak az ilyen valasztason.
Most viszont republikanus kezdemenyezes nyoman lesz egy nepszavazas. Ha az „Igen” nyer, akkor a jovoben ezeken a valasztasokon is partok szineiben indulnanak a jeloltek. Me’g jo, hogy csak 60% tobbseg eseten gyoz az „Igen”.
Amerika orosz rulettje.
Éppen ma van a 24.hu-n egy cikk a téma egyik aspektusáról:
https://24.hu/tudomany/2024/10/31/amerikai-elnokvalasztas-donald-trump-klimavaltozas-zold-atallas/
Ugye itt arról van szó, hogy az, hogy ki lesz az USA elnöke, az egyáltalán nem csak az USA ügye. Hanem a világ, jó, csak a Föld ügye. Egy ilyen kicseszett idióta, mint ez, 4 év alatt nagyot tud rontani a bolygó állapotán, pontosabban, lökni rajta egyet a szakadék felé. Mivel teljesen hülye, ha odakerül, meg is fogja próbálni. És persze, „ki lehet bírni”, sok mindent ki lehet bírni (kivéve amit mégsem – azért már arra a szerepre is voltak komoly jelentkezők a történelemben). Trump nem egy manifeszt tömeggyilkos, mint a most nem felsorolandó, de mindenki által ismert elődei (nyilván nem az USA-elnökeire gondolok), de annyi kárt tud okozni a bolygónak, és rajta a zembereknek, ami közvetve, hatásaiban, és méreteiben felérhet egy kissebb fajta (vagy közepesebb fajta) tömeggyilkossággal. Sokszor elmondtam már: a történelemben nincs ellenpélda, nem lehet visszapörgetni az időt, hogy ugyanazt másokkal, és más körülmények között játsszuk le újra. De TráNp egyszer már bizonyított, kiderült róla hogy kártékony, mint a bubópestis. Nincs szükség újabb próbára, hogy ezt újra megállapíthassuk róla.
@ipartelep: Trumpot az amerikai nép fogja megválasztani, és ha megtennéd, hogy a Vincenten nem idiótázod le a republikánus szavazókat megköszönném. Igen, az a „drill, baby drill” elég komoly hercigeskedés, de nem, nem igaz, hogy Trump elnöksége katasztrofális volt (ahogy Bidené sem, érdemes megnézni a legújabb GDP adatokat).
@poszt: Teljesen egyetértek az utolsó bekezdéssel (ritkaság ;-)). Messze nem értek az USA-hoz. Ezzel együtt, amikor erről a választásról kezdődött a beszélgetés (még Bidennel), azt írtam, hogy nagyon szoros (nem magabiztosan meggyőző) dem győzelemnél talán jobb, ha a rep megkapja az újabb négy évét, mert nem dől össze tőle a világ. Ezt ma is tartom. De Kamalának szurkolok.
@ipartelep: : Az USA elnöke nem „abszolút uralkodó”, a szó hagyományos értelmében. Még az „erős elnökök” sem azok, rengeteg korlátjuk van. Messze több, mint az alcsóthy kártékonynak. Valaki említette a SCOTUS-t is. Az sem egy mogyoró AB, még így sem. Nagyon nem.
Az Economist most jelentette be, hogy Harrist tamogatja. Itt a magyarazat egy resze.
The Economist has endorsed politicians on both the right and left over the decades, in America and elsewhere. We began endorsing American presidential candidates in 1980, when we backed Ronald Reagan, and since then have backed both Democrats and Republicans. If we had a vote in the election on November 5th, we would cast it for Kamala Harris.
Our cover leader is aimed at the cohort of voters, which includes many readers of The Economist, who see a vote for Donald Trump as a calculated risk. They may not see Mr Trump as a person they would want to do business with, or any kind of role model for their children. But they probably think that when he was president he did more good than bad, and that in a second term he may do so again. We believe this analysis is recklessly complacent. It overlooks the tail risk of a second Trump presidency—which we detail in this week’s briefing.
Next to Mr Trump, Ms Harris stands for stability. She has abandoned the Democrats’ most left-wing ideas and is campaigning near the centre. It is hard to imagine Ms Harris being a stellar president. But you cannot imagine her bringing about a catastrophe.
Én az Izraeli közvélemény kutatás szerint a többséggel szavaznék…
Trump 66%, Harris 17%, nem tudja 17%…
A svédek: Harris 79%, Trump 12%, nem tudja 9%…
@jotunder:
Ha az elnököskdése nem is annyira – de ő maga igencsak katasztrófa, elvégre a világ egerősebb, demokratikus államának vezetjéről van szó.
S hogy ki fog gyúzni? Az elemzők fele Harrist, a másik fele Trumpot látja egyértelműen győztesnek 🙂
Most nagyon úgy néz ki, hogy a kérdés Pennsylvania-ra szűkül le – ahol az utolsó hónapban nagyon feljött Trump, 0,5 % az előnye – de akik az előszavazást figyelik, azok szerint Harris áll jobban.
@jotunder: A problema pont azzal van, hogy Trumpot az amerikai nep valasztja meg (vagy nem). Lehet, hogy igazad van, es strukturalisan kibir meg negy evet az amerikai demokracia, bar en kozel sem vagyok ennyire derulato a temaban, mar csak azert sem, mert az altalad emlitett soft power egy egyaltalan nem jelentektelen, osszertekben pedig kifejezetten lathato resze konkretan erdekelt a lebontasaban. Nyilvan nem arrol van szo, hogy a narancsbohoc egyik reggel azzal ebred, hogy akkor o most leatomozza [szabadon valasztott terulet]-et, es azt meg is csinalja, nyilvan. A problemat en abban latom, hogy ha meg (minimum) negy evig a trumpizmus korlatlan hozzaferessel rombolja a demokraciaba vetett hitet, akkor bizony az az amerikai nep, amit annyira nagyra tartunk, el fog fordulni tole, es abban a pillanatban, hogy az emberek nem hisznek benne, tokmindegy milyen strukturak allnak ellen esetleg a trumpizmus oruletenek. Es itt meg nem is feltetlenul a trumpizmus elkotelezett hiveire gondolok, hanem mindenki masra.
.
Az mar csak reszeletkerdes, hogy, mint emlitettem, szerintem a struktura sem tudna ellenallni egy masodik ciklusnak, es akkor meg erinteni sem erintettuk azt, hogy az USA milyen stabilizalo szerepet tolt be a vilagban, es ha vakuum marad utana, akkor mi lesz. Reszben pont ezert gondolom azt is, hogy mi itt jatszuk a „nagyon komoly”, „jovonket meghatarozo” stb meccseket orban vagy nemorban temaban, de ez igazabol max annyit jelent, hogy gyerekek a grundon azon civakodnak, hogy akkor most a karcsi vagy a jozsi legyen a banda hangadoja. Az usa botlasa ugy nagyjabol a jatszoternek helyet ado terulet letraolodasaval ekvivalens, csak hogy a nagysagrendeket erezzuk.
Egyet is értek meg nem is. Mivel Amerika föderatív ország, és talán a képviselőháznak demokrata többsége van, a belpolitikában lesznek olyan fékek Trumpon (ha ő nyer), amik Orbánon nincsenek. Ugyanakkor vannak ijesztő jelek is: a republikánus párt teljesen be van csicskulva Trumpnak (Amerikában ez szokatlan dolog), a Legfelsőbb Bíróság is egyre inkább trumpista módon viselkedik, az elnöki immunitást nevetségesen kiszélesítő LB-ítélet miatt Trump kvázi a törvények fölött fog állni… És sokkal szenilisebb is Trump, mint 4 éve volt.
A külpolitikában, hát ott annyi fék se lesz Trumpon, mint a belpolitikában. Láttuk már, hogy ez mihez vezet: a Közel-Kelet évtizedek óta legsúlyosabb politikai, humanitárius stb. katasztrófája is végső soron annak köszönhető, hogy Trump ostoba módon adta a lovat Netanjahu hübrisze alá.
Typo: „2004-ben Kerry 286:251-re nyert”
Mármint: [Bush] 2004-ben Kerry ellen 286:251-re nyert…
@jotunder: Biden elnöksége nem hogy nem volt katasztrofális, hanem mértékadó elemzők, történészek szerint az egyik legeredményesebb elnökség volt történelmi léptékkel. Nehéz körülmények között, minimális törvényhozási többséggel nagyon jelentős programokat, beruházásokat indított el: más kérdés, hogy ezeket nem sikerült lelkesítő módon kommunikálni a választók felé. Trump elnökségéhez én semmilyen pozitív eredményt nem tudok kapcsolni, de hátha valaki mond valamit.
@KennyOMG: A problemat en abban latom, hogy ha meg (minimum) negy evig a trumpizmus korlatlan hozzaferessel rombolja a demokraciaba vetett hitet, akkor bizony az az amerikai nep, amit annyira nagyra tartunk, el fog fordulni tole (…)
.
Ez már a múlt, az emberek 2/3-a nem nagyon hisz a médiának (1/3 egyáltalán nem), a republikánusoknál ez 12% (!!!) de demeknél is 54%, és az önkormányzatokat leszámítva nem nagyon bíznak a kormányzati szervekben sem (úgy általában, de a republikánusok különösen). Szóval itt nagyon komoly válság van éppen, amiben talán, esetleg nem csak a republikánus oldal van benne, hanem: https://news.gallup.com/poll/651977/americans-trust-media-remains-trend-low.aspx
@trbnt: másodjára már egészen jól javítottam 🙁 bénázom itten.
Azt se feledjük, hogy az elnök mellett a parlament két házába is kerülnek új arcok és mindkét házban billenhet ide is, oda is a mérleg. Ellenben a SCOTUS-ban megvan a fix trumpista többség. Ha neadjisten a republikánusok behúzzák a pókert, elnök, SCOTUS meg a két ház, akkor itt kő kövön nem marad. Épp csak az alkotmányt nem tudják átírni.
Nem először történne meg, hogy nem valami különösen okos embert választanának meg elnöknek. Amíg valami jóvátehetetlen nem történik az USA számára (a világ egy átlagamerikainak irreleváns fogalom), nem is lesz változás. Utána meg lehet, hogy késő.
Sokszor van olyan, hogy a rosszban is van valami jó. Egy túlnyomóan rossz esemény (pl. egy világháború, amit nyilván jó lett volna elkerülni), pozitív következményekkel is járhat. Pl. ilyen volt a 2.VH alatti, és utáni (az már a hidegháborúnak köszönhető) tudományos, technikai fejlődés, ami a háború, és a szembenállás nélkül mérsékeltebb lett volna. A tud. technikai fejlődés viszont az emberiség jólétét mozdítja elő (hosszú távon az egészét, rövid távon persze csak kisebb részéét).
Ennek mintájára mondanám/mondhatnám, hogy az idióta elnökségének is lehet ilyen hatása. Azzal a működési mechanizmussal, hogy az emberiség, és a zemberek nem elég okosak ahhoz, hogy csak úgy maguktól, a racionális eszük által tanuljanak, de az gyakoribb náluk, hogy a hibáikból tanulnak. Erre ezernyi gyakorlati példa van: valami hibádzik, és kénytelenek kijavítani, hogy legközelebb jó legyen. Ez sajnos a társadalom működtetésében kevésbé, vagy akár (rövid távon) egyáltalán nem vehető észre. Ezért kérdéses, hogy az idióta elnöksége eredményezhetne-egy ilyen (eléggé felemás) pozitív tanulási hatást. Ugyanis az a baj, hogy már kb. a szakadék szélén állunk (szemben vele, merthogy látjuk is mi következik), és ha lök egyet rajtunk, akkor a zuhanásból már nincs visszaút, legfeljebb zuhanás közben, elméletileg vonhatjuk le a nagy tanulságokat, hogy nem így kellett volna csinálni. Szóval valóban nagyon okos, és előrelátó lesz az az 50%, amely megszavazza ezt az idiótát – akár összejön neki a nyerés, akár nem – nyilván ők is erre az effektusra gondolnak, amit én itt elmeséltem.
Hiv.: @nyulambator: átírni nem, de a SCOTUS akármilyen kreatívan értelmezheti… (persze a legfelsőbb bírók is megimpícselhetők… de pl REP trifecta idején ki impícselné meg őket?)
.
@jotunder:
.
Én senkit sem szoktam leidiótázni.
.
De azt azért lásd be a tények alapján, hogy az amerikai választópolgárok néhány millióját (tízmillióját?) kizárólag a saját kis kreclije érdekli: a szűkebb család, a párválasztás, a gyerekek nemzése/szülése, a jövedelme, az állása, a menetrendszerinti barbecue-partik, a karrier stb.
.
Nem idióták, csak nem művelődnek, nem érdeklődnek, nem olvasnak, nem néznek ki a buborékjukból. Kurvára nem érdeklik őket a nagyobb társadalmi összefüggések, a kisebbségek helyzete, az ideológiák; és pláne nem érdekli őket, hogy mi van a világban (lásd hagyományos amerikai izolacionizmus).
.
Viszont ők döntik el a választásokat.
.
@hakohen: Még szerencse, hogy más nemzetek fiai/leányai nem ilyenek. Például a jó mogyoró szavazókat nem lehet azzal vádolni, hogy csak a saját szűken értelmezett anyagi érdekeik mentén szavaznának, mert akkor már rég bukott volna a köpcös. A mogyorók igenis nagy összefüggések, nemzetpolitika és az Úr kegyelméből uralkodó nemzetvezető és családja érdekeinek figyelembe vételével szavaznak.
A modern nyugati demokráciák papírvékonyságú mázak, amelyeket tetszőleges mértékben le lehet bontani a brutális mértékű tudatlanságra, a jó öreg csőcselékösztönökre, a törzsi mentalitásra & rövidlátó önös érdekekre alapozva – különösen a jelenlegi technológia mellett.
Az intézményi fékek és hasonlók emlegetése csak a zene, amit olykor hangosabbra állítunk, hogy ne féljünk a sötétben… emlékezzetek csak, mennyire pillanatok kellettek csak ahhoz, hogy például 49 év után agyonvágják a Roe vs. Wade-et…
A megfelelő tömegbefolyásoló eszközök birtokában bármit meg lehet tenni. Bármit.
És bárhol.
Ennek a választásnak nem az a tétje, hogy ismét egy szó szerint debil, ámde visszataszítóan szociopatoid személy fog-e ágálni (nem négy évig, mellesleg) az USA elnöki posztján. Hanem – ahogy itt is többen írtátok – a trendek, amelyek ez idő alatt be fognak indulni, illetve meg fognak erősödni.
(Ha nincs a bolygónak szerencséje.)
@labrys: : Khmm… és ha Kamala nyer csupán egy mikrop…nyi többséggel, az miben változtat a helyzeten? Leírod, hogy milyen vékony a civilizációs máz, aztán arról beszélsz, hogy ennek a választásnak tétje van… nade előzőek alapján akkor a kimeneteltől függetlenül nagy sz@r várható. Szvsz. ennél többre vagy képes. Ez így nagyon mikroszkóp alatti vizsgálódás egy négyzetmikronnyi „terület”szemlélettel (nem geometriai értelemben vett területtel).
@hakohen: : én bárkit, bármikor, kéjes örömmel leidiótázok ;-). Néha kell az, hogy az ember felhőtlenül jól érezze magát :-). Életem legnagyobb sikerének tartom, hogy a 6. x-en túl is jó sokat megőriztem az anarcho-liberális ifjoncból :-D.
Hiv.: @ijontichy:
Nem értem a dilemmádat, vagy azt, hogy miben látsz itt elentmondást. A „civilizációs máz” valóban nem túl vastag… Mihez képest nem túl? Hát legalábbis ahhoz, mint amennyire szeretnénk, amennyire jó lenne (a biztonságunk, és jólétünk miatt) hogy vastag legyen. Le-le mállik, néha teljesen (háborúkban), néha csak elvékonyodik. Ez utóbbihoz nem kell messzire mennünk, mondjam, vagy mutassam? itt van alattunk. És hát nyilván az elvékonyodása sem jó. (Most szemléletes „képekben” beszélünk, hogy érthetőbb legyen.) A Hitler, Sztálin, Mao, Pol Pot, és Putyin (mert háborúba kezdett) -szerű tömeggyilkosok lemálasztják a mázat. Az Orbán, TráNP-szerű fasiszta-populista bűnözők, elvékonyítják. A Kamala-félék meg nem. Ez összességében komoly különbség, ha minden egyes apró részletben nem is feltétlenül szembetűnő.
De egy másik szemléletes példát is mondhatok: most békák vagyunk a kondérban (az emberiség, meg a civilizáció), és az Orbán, meg TráNp-féle bűnözők, és idióták fűtik alattunk a kondért. Olyan politikusok kellenének, akik ezt észreveszik, és nagyon gyorsan eloltják a tüzet. Nincs sok ilyen.
@ijontichy:
Viszont az baromira nem mindegy , az első ember tovább kapargatja a vékony civilizációs mázat, békén hagyja vagy éppen ken még rá egy kicsit. Trump meg kalapáccsal megy neki.
No meg négy év haladék az armageddon felé nekem például számít. Főleg, hogy Trump négy év múlva már tényleg esélytelen, szóval addig kellene a GOP-nak találni egy új pszichopata debilt a célra. Úgyhogy lehetne az akár nyolc év haladék is mindjárt.
Bennem olyan hangulatot ébresztett a poszt, mint a tízes választás előtt a Kossuth rádió rendszeres reggeli műsorában megszólaló Tölgyessy, aki több alkalommal kifejtette, hogy Orbán nem maga az ördög, annyira nem kell félni tőle. (Azóta ott tartunk, hogy jotunder azt írja, Magyarországon már bármit el tud képzelni.) Ez persze kevés indok a megszólalásra, inkább csak azért teszem, hogy a lájk mellett itt is kifejezzem messzemenő egyetértésem @labrys: „penge” okfejtésével.
Tényleg nagyon csúnya dolog leidiótázni a tránpistákat. Hát ők is érző, gondolkodó, értelmes zemberek (nem pedig idióták, mint azt itt néhány rosszindulatú kommentelő mondja), olyan problémákkal küszködve, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. Hát ki az, akit éjjel az ágyában még nem támadott meg egy démoni lény? Ugye, hogy…?
https://telex.hu/zacc/2024/11/01/tucker-carlson-azt-allitja-megtamadta-egy-demon-az-agyaban
@ipartelep: Mondjuk Tucker az az eset, aki nem csak idióta, de gazember is. Ami már onnan is látszik, hogy szerinte ha egy gyerek nem megfelelően viselkedik, annak egy alapos elfenekelés a gyógymódja. Barom.
.
@nyulambator:
.
OK, de ez a poszt az amerikai választásokról szól.
.
.
@ijontichy:
.
Így négyszemközt bevallom, hogy én is hajlamos vagyok leidiótázni egy nemzetet, ha nem is az amerikait. Gondolom, tudod, hogy melyikre célzok.
.
Én ugyan fiatalkoromban sem voltam anarcho-liberális (legalábbis nem tudtam róla), de volt, amikor szememre vetették, hogy „túl” liberális vagyok és volt, amikor azt, hogy anarchista a világnézetem.
.
@nyulambator: Tucker Carlson, azt hiszem, teljesen fideszes ilyen tekintetben, azazhogy nem így szocializálódott, nem ebben hitt, nem ilyenek voltak a reflexei. Csak aztán körülnézett, hogy merre is vannak a kiaknázatlan lehetőségek, elkezdte azokat kiszoláglni, és szép lassan saját maga is elhitte a saját hazugságait.
@steinerzsiga: Ezt igy kategorikusan nem lehet senkirol sem kijelenteni. Akarmi is legyen a velemenyunk Trump elnoksegerol, annak is voltak pozitiv hozadekai. Csuklobol harom:
.
– a nagy vallalati fuziok nem automatikus alairasa, sot a Barr-fele igazsagugyi miniszterium alatt meg antitroszt perek is indultak a Google es a Facebook ellen,
– Trump alatt volt az elso audit a Pentagonban, ahol ennek hatasara talan az evtized vegere elerik egy kozepes meretu csemegebolt szamlavezetesi pontossagat (ugye 783 mrd $us/ev),
– es abszolut tagadhatatlan erdeme az amerikai kul-, es vedelmi politika atfokuszalasa a kozel-keletrol Kinara, valamint a gazdasagpolitika elforditasa onnan
@ijontichy:
Egy demokrata gyozelem se valtoztatna sok mindenen vsz, a trumpista agyhalottak nem fognak eltunni, sot talan meg inkabb radikalizalodnak. De azert megiscsak jo lenne egy nyiltan fasiszta tomorules helyett egy demokratikus kormany es elnok, aztan ki tudja, lehet remenykedni, hogy valami hatha megis jo iranyba valtozik valamiert, es lehiggadnak a nepek. De a helyzet az, hogy mindenki kurva keszen van, mindenhol.
Termeszetesen benne van a pakliban, hogy tevedek, de en nagyon ugy latom, hogy amit most latunk, az az amerikai es ugy altalaban is a liberalis demokraciak halaltusaja, amiben Biden 4 eve csak egy intermezzo volt.
Jelen allas szerint Putler megnyeri a haborut (eszak-koreai katonak varnak bevetesre, hogy europaiakat gyilkoljanak Europaban), Ausztriaban, Nemetorszagban, Franciaorszagban, Csehorszagban, Szloveniaban komoly eselye van a szelsojobbos (sok helyen putyinista) eroknek, hogy hatalomra keruljenek rovidesen, Olaszorszagban mar ott vannak (mondjuk jelenleg meg atlantista vonalat visz Meloni), es Tuskek nepszerusege is csokken Lengyelorszagban. Es erre jon meg Trump es a fasiszta csipet-csapata.
Tulontul sok optimizmusra nincs okunk. (mar amennyiben ragaszkodunk a liberalis demokraciakhoz)
@steinerzsiga: „Biden elnöksége nem hogy nem volt katasztrofális, hanem mértékadó elemzők, történészek szerint az egyik legeredményesebb elnökség volt történelmi léptékkel”
Történelmi léptékkel? Viccelsz, ugye? Kik ezek a mértékadó elemzők és történészek? Nagy tragédia nem volt (eltekintve Afganisztántól meg a pár millió illegális bevándorlótól, ja meg az inflációtól és a diákhitelekre eltapsolt milliárdokról), de történelmi eredmények? Mik volnának azok?
@/tmp: Itt van egy cikk még februarbol, ami felsorol 30 jo dolgot, amit a
Biden-kormany ert el. Ez olyan dolgok listaja, amit feluletes megfigyelo nem vesz eszre, tehat nincs benne peldaul Svedorszag es Finnorszag NATO-tagsaga (hogy ott meggyozte a torokoket, hogy menjenek bele), meg az Ukrajnanak megszavazott rengeteg segelycsomag.
https://www.politico.com/news/magazine/2024/02/02/joe-biden-30-policy-things-you-might-have-missed-00139046
@kiazmármegint: Amire reagáltam, az a „történelmi lépték” volt, erre jössz nekem egy listával amin ilyenek vannak, hogy „Biden scraps Trump’s paint scheme for Air Force One”.
Minden elnökségről lehet egyébként mindenféle listákat összeállítani (a Politico-n is van egy Trumpról), világnézetünk szerint aztán ugyanazt az eseményt hol a „17 legjobb dolog amit az X kormány tett” vagy az „X kormány 9 legnagyobb kárt okozó intézkedése” cikkben taglaljuk.
Az egy dolog, hogy mindenki elemezgeti, hogy milyen esélyek, stb., de ha már ez a poszt címe, szerintetek amúgy ki nyeri majd? Nem az a kérdés, hogy szerintetek ki lenne a legjobb elnök, hanem, hogy ki nyeri.
.
Kezdem én: Harris.
@halatlangazember: Folytatom én: Harris. (Wishful thinking, de ezt gondolom.)
@halatlangazember:
Tippjeim:
Elnök: Trump
Szenátus: Rep
Ház: Dem
.
https://telex.hu/kulfold/2024/11/04/harris-trump-elnokvalasztas-282-kozvelemeny-kutato-meres-poll-kampany-demokrata-republikanus-nate-silver
.
Trump :-(.
Off letargiás olvtársak tömegét látva… akkor négy éven belül mindmeghalunk? Mert akkor résen kell lennem, hogy még időben kitekerhessem az Old Ballantines ampulla nyakát ;-). On
.
És tényleg jó lesz Mo.-nak (OVi-nak), ha Trump győz?
.
https://g7.hu/vilag/20241104/orban-ugy-szurkol-trumpnak-hogy-a-megvalasztasa-neki-fajna-a-legjobban/
.
@hakohen: : vitya értelmi képességeiről szóló legendákat mindig túlzónak tartottam. Persze benne van a pakliban, hogy saját magát „gyevibírónak” gondolja. Csak azt felejti el, hogy ahol fát vágnak, ott bizony hullik a forgács is (és még van pár idevágó hasonlatom, például – ha már GOP – elefántokról és gyepről ;-)).
@ijontichy: nem négy éven belül, hanem már hatodikán 😀 Egyébként szerintem sincs/nincs akkora jelentősége az USÁban, hogy ki az elnök, ez inkább ilyen NFL Super Bowl jellegű drukkolás és show a félidős szünetben. Még az is elképzelhető, hogy Magyarországra nézve nagyobb impaktja van, mint.
@hakohen: én sok projektet vezetek mindenféle ügyfelekkel, és az a tapasztalat, hogy egy átadáskor objektíve szar termék egy erős bizalmi légkörben sikeresnek tekinthető, míg egy objektíve jó (hibamentes, stb) termék ellenséges légkörben biztos bukó. Ezt az USA-HU kapcsolatokra vetítve, ha nem egy Pressmann jellegű figurát küldenek ide, hanem egy Cornstein jellegű joviális bácsit, máris simább a történet, annak ellenére, hogy pl. az orosz meg kínai dolgokban nagyon divergálnak amúgy.
@halatlangazember: Normális esetben nincs nagy jelentősége, hogy ki az elnök. Ennek két alapvető feltétele, hogy az elnök képes és hajlandó a szabályok szerint játszani és hogy a ház, a szenátus meg a SC korlátozza a mozgásterét, visszatartja a nagyobb őrültségektől. Erre van kitalálva az alkotmányuk. Trumpnak viszont eszében sincs betartani semmilyen írott vagy íratlan szabályt és sajnos van rá esély, hogy összejön neki a trifecta a meglevő SC többsége mellé.
Ez a kettő így együtt már nagyon gáz, mert messze a következő négy éven és az USA határain messze túlmutató hatásai lehetnek.
Olyan ez mint ahogy rendszerváltó eleink azt hitték, hogy az, hogy kétharmados többséghez kötik az alkotmánymódosítást és a politikusok úriemberségére alapoznak, elégséges lesz a demokrácia megvédéséhez. Tévedtek.
@nyulambator: ez tény, bár az USA politikai rendszere (elvileg nem annyira demokrácia, mintsem jogállami köztársaság vagy micsoda) sokkal több beépített féket tartalmaz, nemcsak a szenátus meg a képviselőház, és ezek időben is el vannak tologatva, sokkal több kompromisszumot implikálva. Szerintem. Egyébként meg Trump több hülyeséget beszél(t), mint csinált úgy általában, és visszaemlékezve pl. a múltbeli twitteres ámokfutásaira, ebben a kampányban egészen konszolidált, ő is öregszik, úgylátszik 😀
.
Viszont Magyarország, amelyiknek akkora a GDP-je, mint Manhattané a 14. utcától a 79.-ig bezárólag, erősen ki van téve egy kis felhősödésnek az US-HU viszonyokban, szóval itt nem mindegy szerintem.
@halatlangazember: A demokrácia vs. köztársaság megköülönböztetés szerintem inkább akkoriban, a XVIII. sz. klasszikus filozófián nevelkedett elitnek volt fontos, ma már ez nem igazán releváns. Csak úgy maradt.
A többek között Platón által hevesen elítélt, de Arisztotelész és a rajtuk nevelkedett keresztény filozófusok által is veszélyesnek minősített görög típusú demökrácia a tájékozatlan tömegek kontrollálatlan uralma volt (talán a jakobinusok is megerősítették őket ebben a vélekedésükben?); a Franklin, Jefferson, Madison és mások ‘republikánus’ eszméje meg a reneszánsz olaszok által nagyrabecsült római köztársaság mintájára az Egy (elnök), a Kevesek (szenátus, bíróságok, elektorolk stb.) és a Sok (választók) egymást ellenőrző hatalommegosztása volt. A lényeg, hogy senkinek se lehessen ellenőrzés, kontroll nélküli hatalma. De ez a mai demokráciákban megvalósult – no már Magyarország kivételével.
@halatlangazember: Egyebek közt pontosan ezeket a beépített fékeket akraja Trump felszámolni. Hogy csak egy példát mondjak, a hagyományosan nem politikai alapon kinevezett közalkalmazotti gárdát akarja testületileg kirúgni és megbízható trumpistákkal feltölteni. Ami után egy eljövendő demokrata elnök vagy kirúgja a politikailag kinevezetteket (és akkor onnantól kezdve elnökváltásonként garnitúra csere van az utolsó nemzeti park vezetőjéig – vagy parkőréig – bezárólag) vagy pedig együtt él az őt szabotáló trumpista gárádval. Na például erre gondoltam, mint hosszú távú rombolás.
@nyulambator: nemtom mennyire fog sikerülni (valszeg nem, hiszen erre azért vigyáz a munkaügyi bíróság), de ez összecseng azzal a Gallup kutatással, amit itt valahol linkeltem, hogy brutál alacsonyan van a trust index a kormányzati és egyéb szervekben: https://news.gallup.com/poll/651977/americans-trust-media-remains-trend-low.aspx
Főleg a republikánusok között … Hülye lenne nem ráugrani.