Miniszter a színházban (rövidkultúrposzt)
Tegnap megnéztük Budaőrsön a Julius Caesart Alföldi rendezésében. A címszerepben Stohl András, de ide a népek Nagypál Gáborért és Fröhlich Kristófért is jönnek. Az előadás nagyon jó, de én nem írok kritikát.
A darab végén Octavius (Juhász Vince), akit Caesar örökbe fogadott átveszi a hatalmat és boldogan táncol a plebs előtt. Az a bizonyos tánc pedig a győzelem napjának estéjén a későbbi egészségügyi miniszter által lenyomott tánc volt, amiből az egész világ felfogta, hogy a dzsungáriai kimdzsongunnak harangoztak.
A közönség nyilván felrobbant, forradalom van a mi utcánkban, még szép, hogy felrobbant.
Itt akár be is fejezhetném a posztot, ott volt a miniszter a színházban.
A szünetben vettem észre, hogy HZS ott áll a büfé előtt, nem nagyon ismerték fel, és hát eddig az volt a szokás, hogy a miniszterek meccsre járnak szotyizni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532936-6ab241915c02f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532936&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532936-6ab241915c02f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532936-6ab241915c02f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„dzsungáriai kimdzsongun” — ez tetszik. Hogy még vége is van, az még inkább…
A minap Jon Stewart mondta:
Referencia lettünk a helyi (wannabe) diktátor elűzésének ünneplésében.
Nem kötözködve, de azért a történeti hűség kedvéért tegyük hozzá azt (bár egy színdarabnak nyilván nem kell történetileg hűnek lennie), hogy Octavius (Octavianus, Augustus-császár) Caesar halála miatt biztosan nem táncolt, hiszen éppen ő volt a Caesar-párt legfőbb alakja, és Caesar fogadott fia. Brutus táncolhatott volna, de ő meg végül is vesztes lett. Úgyhogy nincs párhuzam: a zsarnok halála, és a győztes tánca csak a mostani zsarnok bukására érvényes. És hát persze Caesar nem is volt úgy, és olyan értelemben zsarnok, mint a mi Lókupecünk.
Ha már történelem: ami azt illeti, a Caesar nevű (akinek a nevét a kortársai valójában kb. úgy ejtették, hogy ‘Gájusz Júliusz Készár’⁕) az antik világ egyik legnagyobb politikusbűnözője volt. (Noha veszett erős volt már akkor is a verseny.) Nála nagyobb gazember talán csak Octavianus volt, a fogadott fia és politikai örököse, a császárság valódi megalapozója – akinek a javára csupán az írható (valamennyire), hogy nemcsak politikusként, de rendszerszervezőként is zseniálisan hatékony volt.
⁕ és akitől (fun fact) például a kazárok nyugati török(ök vezette) törzsszövetsége is a nevét kölcsönözte…
Abszolút (film)színház…
Hiv.: @ipartelep: Arról nem is volt szó, hogy Caesar halála miatt táncolt volna. Egyébként Caesar csak a végrendeletében fogadta fiává Octaviust, aki 18 évesen még nem volt jelentős tényező, a családja pl. azt javasolta, hogy ne fogadja el Caesar örökségét és így ne szálljon be a hatalmi harcba.
@labrys: Megint megtudtam valamit. Eddig azt hittem, hogy a kazár szó a kazuár (ausztrál futómadár) szóból származik, mivel a kazár vezérek hasonló sisakot viseltek, mint a kazuárhímek. A kazár varázslók által megidézett szellemek asztráltestei is eredetileg ausztráltestek voltak, csak a kazárok utálták az u hangot, mert a dingók üvöltésére emlékeztették őket. De a jelek szerint és a brit tudósok legújabb kutatásai alapján mára mindez erősen kétségessé vált.
@vattablz: Az a helyzet, hogy jól tudtad. Ausztrália régebb óta fegyenctelep, mint hittük. Octavius által száműzött fegyencek telepedtek ott meg és a római hadvezérek sisakjára hasonlító fejszerkezet miatt illették a madarat készár, kázár, illetve kazuár névvel. A kazárok azán az általad ismert módon vették át a madártól a nevet, áttételesen így Cézártól.
@vattablz: : és zömüknek bizonyára dús hajkoronája volt. Mégha maga Gaius Julius kopasz is volt (a szavahihető hamistanúk szerint 😉 ).
@labrys:: Na jah, a császárkor felért egy kisebb elitbörtönnyi lakóval.
Lassan időszerű lenne egy „Színész a minisztériumban” poszt is.
Hsz is írt véleményt a darabról: https://www.facebook.com/drhegeduszsolt/posts/122136880455035250?ref=embed_post
@labrys:
Káeszár. Nem mondták é-nek az ae-t. Ugyan mennyivel volt rosszabb Caesar, mint Pompeius vagy Sulla vagy jóformán bármelyik? Daliás idők voltak.
@aronsatie: valóban, helyesbítenem kell: inkább ajnak (esetleg ájnak) ejtették a klasszikus latinban az ae-t, nem ének (azaz inkább Kajszárként hangozhatott a manus neve). És persze, egy brancs volt az mind, az összes politikai bűnelkövető.
@aronsatie: Én valamiért azt hittem, hogy hangfelvételek híján nagyjából gőzünk sincs, hogy mit hogy ejtettek. A leszármazottak ahány fele élnek annyi felé torzították a kiejtést és nem lehet tudni, hogy a leírt betük pontosan milyen hangzónak feleltek meg. Lehet, úgy ejtették, hogy szájzár?
Valaki dobhatna egy linket az okosságra, hogy honnan tudjuk, hogy az a szó eleji C az K és nem mondjuk C, CS, SZ, vagy mittodomain?
@nyulambator:
Állítólag ezt „Kai(s)zár kiejtést a germánba átment „Kaiser”-ből gondolják az okosok.
Egy lehetséges kiindulópont (jó, tudom index):
https://index.hu/tudomany/til/2021/05/24/kaiszar-vagy-cezar-hogyan-beszeljunk-egy-halott-nyelven-latin-caesar/
@ikarus: Az indexre még tart a bojkott, szóval ha csak ott van meg, akkor sose fogom megtudni.
Ami meg a kaiser-t illeti, nos pont ez az, hogy a németeknél K de az olaszoknál, románoknál, spanyoloknál, portugáloknál, szárdoknál, s valahány név a naptárban, megvan a mai ejtés, mind megannyi lehetőség. Miért gondoljuk, hogy a németek őrizték meg leghűségesebben az eredetit?
@nyulambator:
1. görög írásba (pl. Biblia) Καίσαρος alakban ment át
2. olasz, francia, spanyol (…) mind másképp (mármint egymástól is különbözőképp) ejti ezt a c-t, de más környezetben mind egységesen k-t ejt; életszerű feltételezni, hogy a latin írás kezdetekor egy betű kontextusfüggetlenebbül jelölt hangot.
@nyulambator: nem az a lényeg, hogy a(z alsó-, felső- vagy középfel)német őrizte meg a valószínűleg helyes korabeli ejtést, hanem ahogy @dr Brcskzf Gröőő: is írta, stabilan lekövethető hangzóváltozások & írott források (összehasonlítása) alapján tudható mindez.
@nyulambator:
Én nagyon tájékozott vagyok a témában, egyenesen a youtube-ról származnak ismereteim (de nem egy embertől). Valóban az lenne a logikus, hogy honnan a fenéből tudhatnánk, mit hogy ejtettek. A válasz az, hogy onnan, hogy különböző római szerzők írtak róla. A C-ről pl. teljesen érthetetlen, ki találta ki, hogy magánhangzótól függően hol K-nak, hol C-nek ejtették. Ez úgy tűnik, magyaros elképzelés lehet, sehol másutt nem gondolták így. Az egyházi latin szerint is Csezárnak kell Caesart ejteni, a klasszikus latinban viszont, amit kr.e I., II., kr. u. I., II. idején gondolják, hogy volt a szabályos, a c-t csakis k-nak ejtették. Az ae-t meg azért kell ae-nek ejteni (kicsit ai-já folyik össze), mert nincs a latinban diftongus. Ami még meglepett kiterjedt tanulmányaim idején (nem lehet az embernek mindig ihlete, ilyenkor néz youtube-videót), az, hogy hosszú magánhangzóik is voltak (5 rövid, 5 hosszú, ha jól emlékszem), és írásban látszik is, mit kell hosszúnak (dupla hosszúnak) ejteni. Biggyesztettek rá egy vízszintes vonalat. Meg a V, amit kb. mint az angol W-t, ue-szerűen ejtettek ki. Tehát azt mondta a Káeszár, hogy: ueni, uidi, uiki. Biztos akkor mondta, amikor valami orbitális szemétséget követett el, ámbár tényleg nem értem, miért kell az akkori embereket mai morális mércével méricskélni.