Most vegyen földet! Már nem gyártják!
Eredeti szerző: kiskii
Bioetanol a téma. Vagyis a szesz. Jobb esetben pálinka, rosszabb esetben vodka, esetleg viszki. Meggyújtják, elég. Porlasztva meg robban. Füstje nincs, szaga nincs, és még a grínpísz se sipákol miatta.
Persze nem olcsó. Azt írja az újság hogy élelmiszertermő területet vesztünk az üzemanyagszesz miatt. Igaz. Viszont mi, magyarok elég jól el vagyunk eresztve földdel, tehát nyugodtan termelhetünk szeszt, nem maradunk éhen. És ez a lényeg itten. Hogy kicsinység figyeljünk a magunk házatájára. Akkora termőföld területen kell tudnunk ennivalót termelni, amennyiről elláthatjuk magunkat élelmiszerrel. Továbbá plusz annyin, amennyiről haszonnal tudjuk külföldre eladni a termékeinket. És marad a többi, amelyet úri belátásunk szerint vagy parlagon hagyunk, vagy sem. Ha nem, akkor pedig miért ne termelhetnénk rajta szesz-alapanyagot? Ha a fokhagymát Kínából hozzuk, akkor a hazai fokhagymatermő terület felszabadul. Miért kéne a magyar parasztnak éhen döglenie, csak mert a világ jobban szeret ízetlen fokhgymát enni, mint magyart?
A földterületekért aggódók figyelmébe ajánlom, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy kezd vészesen megdrágulni az ennivaló, mert a gaz etanolgyárosok ehetetlenségekkel vetik tele a földet, ezek a gyárosok villámgyorsan átállnak ehető dolgok termelésére, mert abban lesz a nagyobb haszon. Ha azonban olyan embertelen gonoszok, hogy inkább tönkremennek, és mégse, akkor majd az éhező tömegek nyomása megoldja a dolgot.
A szesz üzemanyagként való felhasználását ökológiailag úgy érdemes figyelembe venni, hogy mennyi kőolajszármazékot használunk el a gyártásához. Ha egy liter szeszüzemanyag előállítását kevesebb mint hét deci kőolajszármazákból vagyunk képesek fedezni, akkor nettó nyereségünk van rajta. Nagy vonalakban ugyanis a szesszel hajtott autó a benzines teljesítményének a 70%-át képes leadni. Belgazdasági szempontból mérlegelendő, hogy a világpiacon egy kalória kitermelésére elegendő olaj többe kerül-e, mint egy kalórához kellő hazai pálesz. Ha igen, nettó grande biznisz a dolog. Külgazdaságilag meg úgy érdemes nézni, hogy az egy hektáron megtermelt etanolért több búzát tudunk-e venni, mint amennyit megtermelnénk egy hektáron.
Hogy ökológiailag hol itt a nyereség? Ott, hogy a széndioxidot lehetetlen tárolni. Nem lehet elnyeletni semmivel, nem bomlik ketté briketté és oxigénné. A széndioxid tárolására egyetlen megoldás van, ez pedig az, ha a kivágott fákat és egyéb növényzetet elássuk jó mélyen a föld alá. Ezt a trükköt a Földanya is alkalmazta, működött. Vagyis ha ugyanazt a végeredményt érjük el bio üzemanyaggal, mint kőolaj-alapúval, akkor nem produkáltunk újabb széndioxid termelést. A növény, amit szeszként elégetünk, már eleve része volt a bolygó felszíni CO2 háztartásának, míg minden csepp olaj, amit kitermelünk, növeli azt.
Mizantróp post scriptum:
<
p style=”text-align: justify”>A Föld szempontjából nem feltétlenül káros a fokozott széndioxid mennyiség. A jelenleg hatályos növénytakarónk vidáman elél, sőt előszeretettel burjánoz 30-40%-os széndioxid tartalom mellett is. Oké, mi emberek és a szárazföldi gerincesek elpatkolunk ennyitől, de az evolúció nem áll meg, marad milliónyi állat- és növényfaj, melyekből egyszer majd kiemelkedik egy vagy több értelmes faj, melyek képeznek régészeket és akkor csodás doktori értekezések születnek rólunk.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522397-6750ef0268d27' data-src='https://widgets.wp.com/likes/#blog_id=192691293&post_id=16522397&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522397-6750ef0268d27' data-name='like-post-frame-192691293-16522397-6750ef0268d27'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Annyit hozzátennék a teljesítmény kérdéséhez, hogy valójában az E85-re optimalizált autó (85% szesz, 15% benzin) úgy 10-15%-al erősebb tud lenni, mint a sima benzines. Persze többet is fogyaszt belőle, de mégis technikailag jobb, nem véletlenül használják egyre több helyen a versenysportban.
Amúgy nem érné meg jobban a szesztermelés helyett tényleg fát ültetni? Azzal nem kell évente foglalkozni, szállítani sem kell a kutakra, stb. X év után csak ki kell vágni, és ha a bútoripar nem szívja fel, akkor mehet a jeges tengerbe. (Ez persze marhaság, de szerintem az autózás célú szesztermelés is.)
Beteszek ide 3 grafikont. Minden elmondanak helyettem a véleményemről.
A búza ára:
shared.websol.barchart.com/chartcache/b2a8fd0b595a45ba1e85fc89383c3fdc.png
A rizs ára:
shared.websol.barchart.com/chartcache/70a97b47e3e572dcb6ca1a611aed43b8.png
A föld népessége:
http://www.population-growth-migration.info/images/Past-World-Population2.gif
@dzsobacsi: Én is berakok egy grafikont, ezzel kb mindent elmondok amit gondolok a hozzászólásodról 🙂
http://www.venganza.org/images/spreadword/pchart1.jpg
@dzsobacsi: az nem zavar, hogy a népesedési grafikon 2500 évet ölel fel, a másik kettő meg 12-t? ezt így hogy?
@tollaszerge: :-D)
kiskii, én nem vagyok mérnök, ezért kérdezek: az üzemanyagként használt, termesztett növényekből előállított szesz hogy ég? Csak CO2 keletkezik belőle mint káros anyag, vagy egyéb melléktermékek is?
A fosszilis üzemanyagnál engem elsősorban nem a CO2 zavar rövidtávon (bár arról is belátom, hogy fontos hosszú távon), hanem az NOx, CO, DPM (dízelmotoroknál, tudtommal ezektől kellene most leginkább fosni annak, aki nem akar tüdőrákot kapni hosszú távon), stb. Városi emberként ezeket szívom, illetve ezek miatt hordok maszkot bringázás közben.
Az etanolnak nem csak azért tudnék örülni, mert megóvjuk a Földet (bár ez is fontos szempont), hanem arra is kíváncsi vagyok hogy a tüdőmet jobban megóvná-e. Ha igen, akkor felőlem akkor is termesszük ezerrel, ha nem olyan hatékony mint benzint pöfögtetni.
Semmi bajom azzal, ha azért termesztünk üzemanyag-növényeket mert jobban megéri mint pl. a búza, vagy mert mondjuk tényleg nem tudjuk értelmesebb dologra használni a termőföldet.
Az a népszerű állítás azonban, hogy a bioüzemanyag környezetbarát: HAZUGSÁG.
Igen, csökkent valamennyit a CO2 kibocsátáson. Másrészt károsítja a környezetet minden olyan módon, ahogyan az intenzív mezőgazdaság szokta. Műtrágyázás, szikesedés stb.
És igen, felhajtja az élelmiszerárakat. Mit gondoltok, a búza ára talán azért csökkent drasztikusan a válság során, mert kevesebbet ettek az emberek?
A másik grafikon pedig… Ilyet találtam. De az, hogy 12 évet ábrázol vagy 2500-at, az nem változtat a tendencián.
@tollaszerge:
Az alkohol széndioxiddá és vízzé bomlik le az égés során, már ha tökéletes égést feltételezünk. Ezt a szeszt ( C2H5-OH ) mi, akik sűrűn és készségszinten használjuk a guglit mindközönségesen etilakoholként szokjuk emlegetni. Akik szeretnek tájékozott jófejnek látszani, ugyanerre az etanol szót használják.
Ami a posztom lényege, az a mondat, hogy a CO2 nem tárolható és nem bontható le. Arról van szó, hogy kizárólag ideiglenesen lehet elrekkenteni. Ha ültetünk egy fát, az széndioxidot fog tárolni. Amíg ki nem dől, vagy el nem égetjük a kandallóban. A föld felszínén tengő bioszféra tehát állandó széndioxid mennyiséget tartalmaz, kötött+szabad állapotban.
Ha tehát a felszínen eleve meglévő CO2 tározóink valamelyikéből „nyerjük ki” a szédioxidot, semmivel nem növeltük a Föld CO2 terhelését, ellentétben azzal, amikor a kőolajat használjuk. Amikor az a növénytakaró, amely most a föld mélyén szénhidrogén formájában található, még effektív vegetáció volt, a légkör CO2 tartalma elérte, talán meg is haladta a 20%-ot.
A mai levegőben kb 21% oxigén és 78% nitrogén található. A maradék 1%-on osztozik a többi gáz. Ezek közül a CO2 mintegy 40%-nyit képvisel. Az utóbbi 100 évben eme 1%-on belül 10%-nyit nőtt a CO2 mennyisége, egyértelműen a fosszilis energiahirdozók égetése következtében (tekintve a fenti állításomat, mely szerint plusz CO2 nincsen a földfelszínen).
Én a magam részéről meglehetősen erős műparának minősítem a CO2-vel kapcsolatos aggodalmakat, de hát én köztudottan egy flegma barom vagyok. Amiért aggódni kell ezügyben, ha már kell, az az, hogy pl. Kína havonta helyez üzembe egy-egy ezer megawattos széntüzelésű erőművet. Na, ez már komolyan koszolja a levegőt, amihez képest a mi környezettudatosságunk kb. annyira hatékony, mint lenge szellentés egy hurrikánnal szemben.
@kiskii: Addig én is értem hogy tökéletes égésből CO2 meg víz lesz, ennyi fogalmam még van róla, de tudtommal az etanollal kapcsolatban az egyik para, hogy gyakorlatban ózon is keletkezik a motorból. Én ott ragadtam le, hogy egészségügyileg károsabb is lehet, mint a szokásos üzemanyagok szennyezései [1], de lehet azóta már fejlődött a technológia.
Számomra nem a CO2 az elsődleges kérdés, hanem az, hogy mennyire pusztulunk rövid távon attól, hogy a városban pöfögünk belsőégésű motorjainkkal, nekem ezen áll vagy bukik az etanol-kérdés. Szívesen venném az erről szóló szakértői infókat, mert az etanol egy borzalmasan átpolitizált kérdés, laikusként nem tudom kinek higyjek.
[1] http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=9647424
PS.: Amerikai ismerőseim szerint kizárólag az európaiak hallgatnak NPRt 🙂
a bioetanollal azert van nehany bibi. pl az, hogy anyersanyagbol (krumpli, kukorica, stb) valo eloallitasa soran nagy mennyisegu CO2 keletkezik. valamint a nyersanyagok uzembe szallitasa soran is – hacsak nem a termofold kozepen huzod fel az uzemet. es igenis hat az elelmiszerarakra mar most, csak (meg) nem nalunk, hanem a 3. vilagban. azt azert konnyu belatni, hogy 8 gyerekes mnga nynga csalad, akinek mult heten doglott ehen az utolso ket nyomorult csirkeje, kevesebbet tud a buza mazsajaert fizetni, mint az amerikai/europai biortanol-termelo. hogy mnga nyngaek ezt az arat nyilvanvaloan nem tudjak megfizetni, az meg lassuk be, senkit sem erdekel. hat „azok ott” mindig is eheztek, nem igaz? egyebkent valahol olvastam egy erdekes szamitast: ha az osszes jarmuvet a foldon bioetanolra allitanank at, az osszes termofold 75%.ra szukseg lenne. ez mondjuk nyilvan irrealis, ennyire nem eros abioetanol-lobbi, de az adat elgondolkoztato.
Ez a blog-bejegyzés nagyon félresiklott! Ha rákeresel a bio-dízel és bio-etanol termelésre, hamar láthatod, hogy több olajat/gázt használ az előállítása, mint ami utána a benzinkutaknál megspórolásra kerül (értsd: ammónia-gyártás, mezőgazdasági gépek meghajtása, feldolgozás). Az ennek ellentétét állító „tudósok” hamar megcáfolhatóak a tényekkel.
„The show must go on”: pár hete Mo-on is törvény rögzíti, hogy KÖTELEZŐ a 6%-os bio-üzemanyag.
Vincent: vezeklésként számold ki, hogy hány Mrd Ft megy a kukába e törvény következményeként! (MOL szempontjából persze 6%-al nagyobb forgalom van, nem pocsékolás)
Be köll vetni a szaharát bioetanollal, aztán a kapálják az arabok, addig se robbantgatnak.
Más szóval (hogy olvasáshoz és gondolkodáshoz kevésbé szokottak is értsék): ez megint egy megoldás, ami nem megoldás. Majd lesz valahogy. Az emberiség ebbe sem pusztul bele, ha meg mégis, hát annyi bajunk már csak legyen! 🙂
@Aladar: well, Braziliában is csak azért éri meg a bioetanol gyártás, mert munkahelyeket teremt. ott mondjuk mindenütt ez van. Magyarországon bioetanolt gyártani nem éri meg.
@jotunder:
Ez azért nem teljesen igaz.
Brazíliában 6* kevesebb fosszilis energiahordozót használnak a szesz előállításához, mint a usákiában, de csak azért, mert cukornádból csinálják, amit kézzel aratnak. Az amerikaiak pedig keményítőalapú terményből nyerik ki, ipari földművelés mellett.
Ha esetleg atommanus erre jár, pontosan elmond erről mindent, én is tőle tanultam.
@tollaszerge: Mérnök én se vagyok, de valami hasonlóból vizsgázom ma, úgyhogy néhány dolgot el tudok mondani:
NOx (nem együttes, a nitrogénoxidok összefoglaló neve): a kibocsájtott mennyiség nem az eltüzelt anyagtól függ (már amíg valaki nem fejleszt ki nitrogéntartalmú motorbenzint), nagyjából 300 Celsius körül keletkezik az égéstérben. 300 fok alatt működő motort pedig nem tudunk csinálni, ez mindig ki fog jönni a csövön. Katalizátorral 98%-ban tudjuk visszaalakítani N-é és 02-vé.
CO A nagyon kis idő alatt, amíg a keverék ég (századmásodpercekről beszélünk) nem tud minden tökéletesen elégni, ezért marad. Katalizátorban CO2-vé alakul.
DPM: ahogy írtad, ez a dízelmotorok problémája, az etanol inkább a benzinhez áll közelebb. (más a jó a benzinmotorba és a dízelbe. Ami a dízelbe jó, annak sajnos van ilyen végterméke).
O3(?): Bevallom, én ezzel nem találkoztam, de persze előfordolhat hogy keletkezik (bár nem tartom életszerűnek, az égéstérben szabad O2 is alig marad, nem hogy O3). Hogyha keletkezik is, a katalizátornál sok mindennel találkozik ami szívesen befogadja, úgyhogy kötve hiszem hogy kikerülne a környezetbe.
Ami fentiekből többé-kevésbé látszik: Katalizátor nélkül szart se ér az egész. Amíg valami éghetővel hajtunk, addig kelleni fog.
@LittleWildGuy: „visszaalakítani N-é és 02-vé” N2-vé és O2-vé
@LittleWildGuy: Itt a konferenciaposzter az E85 O3 témakörben, hátha vki el tudja nekem magyarázni miről van szó 🙂
http://www.stanford.edu/~moongdes/AGUposter2008.pdf
@kiskii: Hogy lehet ide egy jpg képet betenni? (Táblázat)
Csináltam egy négyoldalas pdf file-t, amiből sok minden látszik, csak nincs hova feltegyem. Ötlet?
@atommanus: spideroak.com, aztán linkeld be ide
@tollaszerge: Köszi, jó ötlet. De már csak holnap reggel.
No, sikerült. Van itt két PDF állomásny:
spideroak.com/browse/share/atom/atom
Azegyikben négy kép, a másikban magyar nyelvű magyarázat.
@tollaszerge: (nem szakfordítás, satöbbi)
Az összehasonlításban az E85-öt és a normál benzint hasonlítják össze. Az eredmények alapján az E85 átlagosan több ózont ereget a levegőbe. Hogy ezt katalizátor előtt, után (esetleg katalizátor nélkül) mérték-e, számomra nem derült ki (a katalizátorban pont hogy szükség van az oxigénre, onnan sok kötetlenül nem jöhet ki…)
A probléma -szerüntük- abban rejlik, hogy az E85 sokkal érzékenyebb a külső hőmérséklet változására, mint a normál benzin, továbbá a kisebb tárolt energia/kg értéke miatt a fogyasztása is nagyobb mértékben változik.
Vagyis: az E85 rosszabbul szerepelt kibocsátási szempontból mint a jelenleg használt benzin, ezért nem ajánlják. (Következő lépésben a butanolt akarják megvizsgálni – hasonló csak van rajta még 2 szén és 4 hidrogénatom)
A dologban a csavart az adja (és innentől már saját vélemény), hogy a keverékeket egy benzinre tervezett motorban, benzinre beállított vezérlőprogrammal, és ennek a motornak a kibocsátására optimalizált katalizátorral (már ha…) végezték el. Ez kicsit olyan, mintha megpróbálnál felszeletelni egy almaszeletelővel egy almát és egy körtét, majd azt mondanád „Az almával mégiscsak jobban működött”. Egy motor tervezésénél az első mindig az, hogy milyen üzemanyaggal fog működni, arra tervezik meg a kialakítást (pl dízelben nincs gyújtógyertya), ezért is kell betartani a gyártó utasításait (pl nem töltök ólmozott benzint mert tönkrevágja a katalizátort, aztán nem lesz meg a zöldkártyám).
Megj: Ha a gyártó 95-ös benzint ajánl, attól tankolhatsz magasabb oktánszámút (98-ast, 100-ast, akármit), csak nem fogja megérni: egy kicsivel kevesebben fog fogyasztani, de a drágább fajtából.
@LittleWildGuy: Az ethanol oktánszáma 113, tehát ha bármilyen benzinhez keverik, az oktánszámnak nőnie kell. Nem tudom, milyen redvát tehetnek mellé, hoguy az oktánszám 85-re nő ???????
Maga az ethanol nem tartalmaz mást, mint hidrogént, oxigént és szenet, tehát a káros kibocsátás a benzinhez képest nem nőhet, ha hozzákeverik. Persze, ha valami borzalomhoz keverik, vagy a katalizátor nem ilyen keverékre van beállítva stb. stb.
Persze, teljesen igazad van, lehet hogy a jelenlegi vasak nem erre vannak megbütykölve. Ezt az ózon dolgot sem értem. Nem vagyok kémikus, de ha berúgok, szerintem nem büfögök ózont.
Meg kell oldani, hogy rendesen elégjen. A keverék, vagy a tiszta ethanol, már amit akarunk. Az ethanolban nincs káros anyag, és úgy kell elégetni, hogy ne keletkezzen.
@LittleWildGuy: Nem fog kevesebbet fogyasztani a magasabb oktánszámúból!
A hatásfok a sűrítéstől függ. Minél magasabb az oktánszám, annál jobban sűríthet a motor. Ha 95-ösre van beállítva, ennek megfelelően sűrít. de ha 100-asat teszel bele, akkor sem fog jobban sűríteni, az energiatartalom meg ugyanaz. Nagyobb sűrítéshez másik motor kell.
Emlék: az utolsó Volgákat a paksi atomerőművön dolgozó oroszok vették meg és vitték haza. Náluk a Zsdigulinak nem volt becsülete.
Igen ám, de a magyaországi Volgák hengerfeje a 86-os normálra volt beállítva, Záhonytól pedig csak 72-es volt kapható.
Vasérnaponként szedték szét a motort, és a hengerfej pakolásra (tömítés) még kettőt ráraktak (a sűrítést csökkentendő) és imádkoztak, hogy ne égjen át hazáig, ahol majd vesznek másik hengerfejet.
@atommanus: Én arra tippelnék hogy valamilyen keverőanyagot üt az etanol, így csökkenhet az oktánszám, de ez csak tipp. Az ózonos dolgot én se teljesen értem (ahogy le is írtam), legkésőbb a katalizátoron piszok nagy szükség van az oxigénre.
Az oktánszám-fogyasztás összefüggéshez csak egy mondat: némi különbség van a kettő között, de úgy oktánszámonként fél deci/100 km (a magasabb oktánszámúban más arányok engedhetők meg, emiatt kicsivel fölfele kúszik a fűtőértéke). De abszolút nem éri meg.
Ami még eszembe jutott, és oktánszámcsökkentő lehet: A benzinnek hosszú távon eltarthatónak kell lennie, ezért nem szerencsés ha reakcióképes anyagokat rakunk bele (gyantásodni fog). Ha az etanol reakcióképesebb, mint az adott benzin átlaga, akkor olyan anyagokat kell mellé bepakolni, amik egyáltalán nem azok. Erre a legjobb példa a normál, egyenes szénláncok (esetleg ezek izomerjei), amik viszont elég rossz oktánszámmal rendelkeznek. Ha ebből sok kell ahhoz, hogy hosszú távon tárolni tudjuk, akkor már leronthatja az összképet.
Ez csak tipp, nem kémikusnak tanulok (hanem járműmérnöknek).
@LittleWildGuy: Ha magasabb a nagyobb oktán fűtőértéke, akkor persze más.
Ami a tárolást illeti: tapasztalatom szerint az etilalkohol akármeddig eláll (sőt, megfelelő hordákban még javul is az íze ;-D ) és mivel egyben szerves oldószer, még a gyanták egy részét is oldja.
Persze, hogy a nekem ismeretlen benzin alkotórészekkel mit csinál, arról fogalmam sincs.
De ha tisztán alkalmazzuk egy arra megfelelően méretezett motorban, akkor mit tudhat ártani? a 113-as oktánszámával?
Jó, forró vízgőz. De az a benzinesben is keletkezik. Ehhez kémikus kellene.
Ezek technikai nehézségek, amik bizonyára megoldhatók. A lényeg, hogy az a CO2, és H2O ami keletkezik, az nem új, hanem csak visszakerül a körforgásba. És az energia direkt a Napból származik.
@atommanus: Az E85-öt pont azért próbálják sulykolni hogy ne kelljen autót cserélni, csak beletöltöm és kész. Etanolra tervezett motor biztos van/készül, csak még nem hallottam róla. Abban minden bizonnyal kifejezetten jól muzsikálna. Viszont míg benzines és dízel motorok gyártásában 100 évnyi tapasztalatunk van, ezt csak most kezdenénk el, így az első példányok valószínűleg alatta maradnának a hagyományos társaiknak.
A másik kérdés az, hogy mekkora költséggel és környezeti terheléssel járna az előállítása, ezt végig kell számolni különböző növényekre. Én ezt egy jó próbálkozásnak tartom, de főszereplőként nem tudom elképzelni, akkor inkább a gáz (nem hidrogén, LPG). A hidrogéntartályokat az autókban szerintem felejtsük el, senkinek nem hiányzik hogy egy nagyobb karambolnál felrobbanjon a fél autópálya…
@LittleWildGuy: Ez már túl technikás nekem. Egy biztos, Brazíliában lehet tankolni benznes ethanolt (amelyben csak 25% az ethanol), meg tiszta ethanolt. Tiszta benzin NINCS.
Amikor a taxis vitt fel Corcovadora a Krisztushoz, matatott valamit a műszerfal alatt, a motor meg rángatott, és azt mondta, benzinre kapcsolt mert meredek az ethanolnak a lejtő.
Egy biztos, nemcsak az olajtól való függetlenségüket írigyelhetjük, hamem, azt, hogy már megcsinálták. Ehhez képest huszadrangú, hogy úristen, nekik mennyi a kibocsátásuk, meg hogy így meg úgy.
Nekik VAN.