Orbán Viktor esete a mesterséges intelligenciával és a tehetséggel
Orbán szerint Magyarországnak önállóan kell résztvennie a mesterséges intelligencia fejlesztésében, mert az „Európai Unió ebben a versenyben nem ér semmit”.
Zuckerberg nemrég igazolta le Shengjia Zhao-t a Meta Superintelligence Labs-ba, többszáz millió dolláros csomagról ír a sajtó, ennyit ér ennek az embernek a tudása. Zhao a Tsinghua Egyetemen végzett 2016-ban, majd a Stanfordon szerzett doktorátust, és a GPT-4-t kifejlesztő team tagja volt (egyik a kb. háromszáz társszerzőnek a GPT-4-t bejelentő publikációban). Érdemes megnézni a listát, ott van rajta a transzformerek egyik megalkotója, Lukasz Kaiser is.
Orbánnak fogalma sincs erről a világról és a tehetség fogalmát sem fogadja el. Úgy gondolja, hogy utasítja valamelyik emberét, esetleg azt a Palkovics Lászlót, aki a tizenkilencedik század végi matematikát használta tizenpár éve, de azóta elfelejtette, lövése nincs erről, esetleg megkérdezi Tilesch Györgyöt (jogi képviselőnk már a T betű leírásától ideges lett) és holnapra nemzetközivé lesz a magyar AI-világ. Ezt hozta otthonról, ezt hozta a gimnáziumi KISZ-bizottságból, a szemüveges, zsidó (esetünkben még indiai és kínai) értelmiségiek mély megvetését. Mélymagyarországban hisz csak, az agresszív, tudatlan faszkalapokban (drága jogi képviselőnk, nem is írtam nevet, azonnal tessék letenni azt az izét, még megsérül valaki).
Az AI nem tudomány, egyelőre nem az és elképzelhető, hogy sohasem lesz az. Az AI (ami pillanatnyilag felspécizett transzformereket jelent és lehet, hogy ez elég lesz) mérnöki csoda, és brutálisan tehetséges, félelmetes gyakorlati érzékű fiatalokra van hozzá szükség. Olyanokra, akik esetleg melegek, ukránok (igen, pl. Illia Polosukhin a transzformervilág másik alapítóatyja ukrán), liberálisok, vagy egyáltalán nem érdekli őket, mit vartyognak össze politikusok.
Magyarországon középszerű senkik adják el magukat AI-kutatónak (nem, ebben a világban ők csak senkik, a közelében sincsenek a középszerűségnek), érdekük, hogy ne legyen valódi AI-kultúra. A pár neves magyar külföldön él, és esély nincs rá, hogy hazajöjjenek, szemben ugye Bulgáriával, akik hazahozták az erős emberüket és persze az ő beágyazottságát. Olyan embereink sincsenek, akik a lehetséges niche-eket látnák. Azokat a niche-eket, amelyekre jók lehetünk. Olyan nyelvi modellek fejlesztésére, amihez az éves magyar GDP-vel összemérhető költségű datacenter kell, nyilván nincs esélyünk.
Orbán beteges értelmiség- és tudásgyűlölete már nagyon sok kárt okozott ennek az országnak és lehet ez rosszabb. Több tucat rohadtul tehetséges húszas-harmincas gyerekre lenne szükség. Most. Nem öt év múlva. Most. Egy olyan kultúrára, ami megbecsüli a valódi tehetséges és a tudást, ehhez pedig rendszerváltásra lenne szükség.
A Kedves Olvasó most azt mondja, hogy Magyar Pétert sem érdekli ez az egész, neki sincs affinitása ehhez és ő is megveti a valódi tehetséget és a tudást. Erre esetleg mutatnak jelek, de legalább nem halálosan biztos. Ő talán hagyná ezt a világot és az én világomat kicsit élni. Ezt elképzelhetőnek tartom.
Padlón van az ország intellektuálisan, itt egy Lánczi nevű exkomcsi a Filozófus, én ettől konkrétan sírok. Fiatalok tízezrei tervezik egyre komolyabban az emigrációt, már amelyik csak tervezi. Érthetetlen pusztítást végeztek az intézethálózatban, teljesen nyílt, elmebeteg tudományellenesség tombol a rezsimsajtóban.
Lent vagyunk, mélyen. Tehetségtelen gazemberek uralkodnak rajtunk, és tehetetlenek vagyunk.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532490-690dba5a5c419' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532490&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532490-690dba5a5c419&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532490-690dba5a5c419' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
De legalább a nyugdíjasok kapnak harmincezer forintos utalványt. Itt németbe meg nem kapunk aztat se nem. Na ugye! Korábban kifejtettem volt, hogy természetes unintelligencia (TU, angolul NU) terén viszont nagyszerű felhozatallal dicsekedhetünk. Lásd pl. a kormánynévsort.
Nagyon „fsza” kis videó az OV-videó. Pont ütősen hangzik a megmaradt szavazó táborában. Magyarországot én olyan boxmeccs keretezésében látom, hogy orrán-száján-fülén-stb. ömlik a vér, már a szrt is kiverték belőle, de tart a küzdelem, mert még nem szólt a gong. A leamortizálódás és tönkremenés gyorsulásos lejtőjén készülünk a fallal találkozni. Én így látom, bocs mindenkitől.
PS: Az, hogy AI tudomány vagy nem, az szerintem cimke és definíció kérdése. Ha innen nézem tudomány, ha onnan akkor meg még tényleg nem. Mindenesetre a többszázmillió dolláros fizetések, nem a „szimpla” mérnöki aspektusokat vetítik előre számomra.
Ahányszor leírod, hogy transzformer, Magyarországon felsír egy alkotmánybíró. Nekünk nincs szükségünk ilyen transz-izékre. A magyar AI-hoz anyacsavar kell, meg apa. (Az anya nő, az apa férfi, de persze nem ebben a sorrendben, hanem a teremtés rendje szerint épp fordítva.)
Nekünk olyan AI-nk lesz, amelyiken a dobozába egy kistermetű, hogy ne mondjam mokány, hetyke magyar legény el tud helyezkedni és a futbalokosságot onnan teszi regionális központtá.
@tahonoli: nem szimpla dolog az AI mérnökség, ez a megoldás. rohadtul nem szimpla. ehhez speciális tehetség kell, nagyon jó agy, legalábbis ez jött le nekem.
Engem őszintén érdekelne – ha lehetséges ennek jogi képviselő kompatibilis változata -, hogy JT mit tart Tilesch Györgyről, illetve persze leginkább az, hogy miért (mert a mit-re azért vannak tippjeim :)).
@jack_of_all_trades: jogi képviselőnk szerint nekem nincs nyilvános véleményem Tilesch Györgyről.
Márpedig ha valaki, akkor a jogi képviselő tudja az ilyesmit, „ért ehhez, mert itt már orvost is öltek” 🙂
@jotunder: Figyelj, most probald mar elkepzelni az O helyzetuket. Verrel es veritekkel, 15 ev faradhatatlan munkaval vegre az orszag GDP-jenek 1%-at sikerult becsatornazni a Lorinchez, mint profitot, miutan mar minden is az o nevere kerult, kiveve persze a Tiborc muveket. Erre valami nemistudommicsinal ceg (de biztos libernyakok) valami kis huszonsemmi eves nimandnak ALKALMAZOTTI FIZETES gyanant ennek a felet-harmadat ajanlja eves szinten, a Rahel sajat labat beleszamitva mar lehet csak negyedet. Epp esszel ezt nem hogy felfogni, kibirni sem lehet, pedig mennyi munka fekszik a Lorincben, jezusom! Probalj mar egy picit egyutterezni veluk, teeeee…
@jack_of_all_trades: Tilesch egy jogász, és ebben a megállapításban mindenesetre benne van az én véleményem… https://hu.wikipedia.org/wiki/Tilesch_Gy%C3%B6rgy
Hiv.: @jack_of_all_trades:
[x] Na akkor segítek kibogozni a szálakat. 😀 Friderikusz a podcastjaiban szerencsére elég részletes életrajzzal mutatja be vendégeit, amikhez az infókat sokszor a vendégektől szedi össze. Érdekesebb pontoknál bele is kérdez Fridi.
[x][x][x][x]
Friderikusz (5:13-tól, a legutóbbi 122.podcastban):
Tilesch György Pécsett született 1974-ben, 51 éves. Szülei aktív korukban mérnökök voltak, a Pécsi Tudományegyetem jogi karán végzett 1997-ben, azt követően Franciaországban mesterdiplomázott kitüntetéssel. 2024-ben a Pécsi Egyetem a mesterséges intelligenciatudományok díszdoktorává avatta. Dolgozott az Európai Bizottságban, de mások mellett a Microsoftnál és az Ipsosnál, magyar-amerikai kettős állampolgár, a Szilícium-völgyben stratégiai és innovációs felsővezetőként, illetve mesterséges intelligencia tanácsadóként tevékenykedik, de dolgozott a Fehér Háznak, mint az MI etikai munkacsoport tagja, valamint az Egyesült Államok haditengerészetének és a NASA-nak is. Tavaly óta a világ egyik legnagyobb tanácsadó cége, az EY mesterséges intelligencia központjának társvezetője, és mint ilyen, budapesti központtal épít egy huszonöt országot kiszolgáló mesterséges intelligencia kiválósági tanácsadó központot nagyvállalatok és a közszféra számára.
[x] Mit jelent az, hogy itt most egy pillanatra megakasszam az életrajzot, hogy huszonöt országot kiszolgáló mesterséges intelligencia kiválósági központot épít?
[x] Ez arról szól, hogy az EY, mint a legnagyobb tanácsadó cégek, milliárd dolláros nagyságrendben fektetett mesterséges intelligenciába és a világrégiókban le-ledobálnak ilyen kiválósági központokat, ahol a legjobb talentumokat, technológusokat, AI szakértőket, jogászokat, üzleti szakértőket csomagolnak egybe azért, hogy a régiót el tudják látni, tehát mi ennek a régiónak vagyunk az első számú játékosa ezen a téren.
[x] 2020-ban Tilesch György alapította meg azt az amerikai intézetet, a PHI Institute-ot, amelynek célja a mesterséges intelligencia etikus és közérdeket segítő felhasználásának előmozdítása.
[x] Tehát akkor jól értelmezem, ön nem mesterséges intelligencia kutató elsősorban, hanem jogi, etikai szempontból dolgozik azon, hogy nemzetközi értelemben generális szabályzórendszer épüljön a mesterséges intelligencia köré.
[x] A fő misszióm az intézettel az az, hogy a világ vezetőit közös nevezőre hozzam annak tekintetében, hogy milyen utakat kellene választani a mesterséges intelligencia fejlesztésben.
[x] Akkor folytatva az életrajzot: angolul, franciául és németül beszél, hétéves fia már önállóan esti mesét írat magának a mesterséges intelligenciával, a ChatGPT-vel, nyilván nem esett messze az alma a fájától. Továbbra is ingázik, hol Kaliforniában, a Szilícium-völgyben, hol Budapesten él és dolgozik, hobbija az élő szerepjáték nemzetközi közegben, de bokszol és vitorlázik is, valamint rendszeresen meditál és digitális detox céljából időközönként néhány hetet a vadonban tölt.
[x] Hol és miért?
[x] Azt hiszem, hogy a legtöbbet azt a Yosemite Nemzeti Parkban szoktam eltölteni Kaliforniában, Közép-Kaliforniában, ami az egyik legcsodálatosabb parkja Amerikának. Három hónapot lehet úgy eltölteni ott, hogy az ember még semmit nem látott belőle. – És mit csinál ott? – Egy közösséggel megyek, és meditálunk napi tizenhárom órát, délben eszünk utoljára, és hasonló kínzatások, de a léleknek és a szellemnek jó.
[x] Úgy érzi? Tehát minden ilyen kúra után felfrissülve tér vissza a munka világába?
[x] Olyan hat hónapig tart a hatása minden egyes ilyen ülésnek, igen.
[x] Egyszer ki kéne próbálni. Na, majd ezen elgondolkodom.
[x][x][x][x]
Tilesch tehát jogi-etikai vonalon mozog (az EY-n belül is). Elég ügyesen, hiszen látnivalóan sok helyre eljutott, de annyira, hogy itthon AI-diszdoktorrá avatták Pécsen (ahol mostanság Hetesi Zsolt is dolgozik az NKE után, ha jól rakom össze az infókat).
Mi lehet gondja JT-nek?
Az én tippem az, hogy addig, amíg megfelelő méretű kabátot vesz fel Tilesch (jogi-etikai vonalon maradva) azzal semmi gond nincs. Ha viszont túlnyújtóznak esetleg, pláne csekély szaktudományos alátámasztottsággal, az okozhat szellemi irritációt.
A gondolatmenet csak ott bicsaklik meg, amikor azt sugallja, hogy nyitott, szabad, a sokszínűségre alapuló kötegben működik csak ez. Hát, Kína, Szingapúr, az FB és az amcsi techgiantok mintha nem ebben mozognának mostanában annyira… Sokssok pénz, az kell hozzá, megfizetni a nagyon jókat.
És még egy szkepszis:
” Egy olyan kultúrára, ami megbecsüli a valódi tehetséges és a tudást, ehhez pedig rendszerváltásra lenne szükség.” Mintha lett volna eddig 2 db, hát mit mondjak, nem ez jött ki egyikből sem. Nagyonnagyon mély váltás kell, nem csak a rendszeré, de meglehet, hogy azzal kell kezdeni. A senkiháziak uralmát biztosan nem fejleszettte ennyire tökélyre még egyik rezsim sem, mit a mostani, de azt kétlem, hogy egy kevésbé suttyósodott hatalom közegében ne volnának meg az utak a nishek megtalálására itthon is. Pénz, na az nem lesz a mérnöki tudásra.
@fortin2: A lényeg a meritokrácia. A kínai és a szingapúri társadalom meritokratikus és valójában a nyugati társadalmak is azok, csak másképpen. Az orbáni rendszer antimeritokratikus. Nem tudok elképzelni egy illiberális meritokráciát egy európai országban.
Átlagismerősöm (kortól, nemtől, beosztástól függetlenül) véleménye a mesterséges intelligenciáról:
„Hülyeség az egész, az embereknek egymással kellene beszélgetniük nem holmi gépekkel meg chatgptvel. Pont az a baj a világgal, hogy nem egymással kommunikálunk hanem elhidegülünk egymástól és gépektől kérünk segítséget más ember helyett, és emiatt van annyi hülye!!”
És ezt minden cinizmus nélkül mondják, nem tudom ez mennyire reprezentatív, de lehet, hogy ez az általános közvélekedés az AI-vel kapcsolatban idehaza. Simán el tudom képzelni.
@jotunder: Érdekes amúgy, hogy Orbánnak tényleg megvan az, amit az angolok „reverse Midas touch”-nak hívnak: amihez (akihez) hozzányúl, szarrá változik. Pl. idehozta kutatóhálózati elnöknek azt a Gulyás Balázst, aki tényleg jelentős tudományos pályafutással bír, tudományszervezőként is sikeres volt, a meritokratikus Svédországban és Szingapúrban szocializálódott, szóval papíron tök ígéretes volt, hogy idejön – de amit itthon csinált az elmúlt pár évben, az gyakorlatilag egy ámokfutás volt. Persze Orbán valamiért bukik erre a típusra, Kásler is hasonló karakter volt: jó renoméval bírt, de abban a pozícióban, ahová idős korában Orbán kinevezte, hülyét csinált magából.
@tahonoli: Én elhiszem, hogy azzal foglalkozik, amit mond. Országok közti egyeztetés az AI jogi helyzetéről, pinpongdiplomácia.
Sok box, vitorlázás és eltűnés a térképről. Végülis Orbánék nem matekozni akarnak, hanem bekapcsolódni a játszmákba. Szívességeket tenni, gyenge pontokat találni, a tiltott zónákat megkeresni, hogy engedélyezzék.
Hiv.: @annokkk:
Pontosan! Keresi a zsák a foltját.
És JT talán nem véletlenül keresi a kiutat másfele, pl.: Huszár Ferenc (cambridge-i docens) irányába:
Orbán Viktor és az Ablak-Zsiráf – száguldás a behozhatatlan AI-lemaradás korába
https://www.valaszonline.hu/2025/06/20/huszar-ferenc-mesterseges-intelligencia-magyarorszag/
Hiv.: @jotunder:
[x] „A lényeg a meritokrácia”
Na, és akkor én most behajítom a pálpusztai sajtot a ventillátorba.
Érdemes az egész posztot elolvasni, nem hosszú. (L-NN-es Liquid.ai-tól származik)
De a lényeg a posztból:
[x] 1. “No-bullshit” meritocracy
anyone who wants to stay long at Liquid should be working on something that is on the critical path. at Liquid, results speak louder than anything else. we value ideas based on their merit, not their source.”
https://x.com/ramin_m_h/status/1827114593442783438
Hiv.: @Keepdreaming:
Analógia: kétféle munkahelyi meeting van szélsőértékeken:
(1) Aminek a végére mindenki kimerül és egy tapodtat sem lépett előre senki és semmi. Mindenki fújta a magáét, konszenzus és konklúzió nélkül, hatalmas zajt generálva.
(2) Mindenki hozzáadott értéket tett be a nagy közösbe. Ezek nemhogy nem oltották ki egymást, hanem mégcsak overheadet sem generáltak.
(a) Az AI-nek is, az emberi kapcsolatoknak is meg kellene legyen a saját terepeik, kiváló hozzáadott értékeik mentén.
(b) A jelenlegi (magyar) társadalmi kontextussal való bárminemű egybeesés kizárólag csak a véletlenek összjátéka. 😉
Hogy AI nélkül ma se maradjunk. Publikálódott pár órája egy nagyon érdekes cikk az AI/LLM hazudozásairól. Ehhez írtam egy hosszabb elemzést, akit érdekel a téma:
https://www.facebook.com/groups/730310438659106/posts/1300389318317879/
És akkor most visszavonulok, kimélendő mindenki idegrendszerét. 😉
@tahonoli: Én minden jót kívánok Tilesch György-nek, a PHI intézetnek és minden magyar AI-vonatkozású kezdeményezésnek. Minden csak segíthet. Nyilván azt gondolom, hogy Tilesch erősen faking-until-making móduszban van és felülpozícionálja az ‘amerikai’ intézetet, amely inkább csak AI-val foglalkozó külföldi magyarok induló hálózata. Még nincsenek referenciáik, de tényleg, csak a legjobbakat kívánom nekik.
@Grrr: látod a neveket? Erdélyi. tudod ki az Olivia mamája?
@Keepdreaming: teljesen általános nézet. az embereknek fogalmuk sincs erről, kivéve egy nagyon szűk réteget.
@jotunder: Nem
@Keepdreaming: Abban van igazság, hogy egymással is kell beszélnünk
@jotunder:: Így már stimmel. Meritokrácia, OK, csak hát itt vannak a fülemben az elmúlt két évtized vitáiban (amikor a különféle fórumokon mondogattam ezt a meritokrácia dolgot) elhangzott demokratikus és progresszivista nekem-esők érvzuhatagjai ez ellen, így aztán még sztem kell kicsit várni a suttyósodás totális győzelmének kiélvezésére, hogy leessen a tantusz és legyen meg hozzá a kellő támogatottság. Ráadásul még valami kell hozzá, ami végképp reménytelen a kaparjkurta és a végtelen individualizmus országában: közösségiség. Ami nem csak az említett ázsiai országokban evidens, de valójában a nyugati élországokban is.
@fortin2: https://www.orulunkvincent.hu/az_erdem_zsarnoksaga_avagy_kialtvany_a_meritokracia_ellen/ ezt az egyik legismertebb kortárs politika/morálfilozófus könyvéről írtam anno. gyerekkorom óta éltem egy egészen brutálisan meritokratikus közegben, ami tényleg csak a pillangóúszókéhoz hasonlítható. nem bántam meg, de pontosan tudom, hogy vannak hátrányai is. a meritokráciának valójában az emberi méltóság tiszteletével kell harmóniában lennie, én ebben hajlamos vagyok egyetérteni Sandellel. az ázsiai meritokráciák nem ilyenek. a nyugat-európaiak lehetnek ilyenek.
@Grrr: a Mónika-show névadója. ez az egész Phi intézet olyan, hogy jogi képviselőnk azt is megtiltotta, hogy rá hivatkozzak az ügyben. de most nem figyel ide…
Nem tisztem Tilesch megvédése, de tudomásom szerint Amerikában él, nem is itt, korábban a MS-nak dolgozott és nem mint fejlesztő műszaki-informatikai szakember, hanem mint etikai szakértő. Nyilván etikából csak még nem lesz működőképes AI, de talán nem mellékes ez a vonala sem egy amúgy eléggé komplex témának. Azért ne legyintsük már el az etikai részeket, ha már AI-ról van szó. Oda tart a világ, hogy mindent valamilyen AI fog vezérelni az életünkben, talán nem mindegy, hogy mik a határok.
Orbánnal én nem mosnám őt össze. Orbán itt egyébként ismételten orálisan kényeztette Hszi-t, ennyi történt és brüsszelezett egy nagyot. Mást ebbe kér belelátni.
@jotunder: Biztos vagy benne? Erdélyi Mónika Olívia Johanna nevű lánya tudtommal Mukli Olívia Johanna, és jócskán fiatalabb
@jotunder: Sandel tetszik nekem is
Hiv.: @Virág et.:
[x] AI és Etika PRO: Miért fontos valóban az AI és etika kérdése?
* Döntéshozatal kiszervezése – Az AI rendszerek egyre többször hoznak kvázi döntéseket emberek helyett (pl. orvosi előszűrés, bűnözési predikció, hitelbírálat), ami komoly etikai következményekkel jár (pl. igazságosság, elfogultság).
* Korlátolt transzparencia – A „black box” AI modellek megértése és felelősségre vonhatósága etikai dilemmákat vet fel.
* Bias és diszkrimináció – AI tanulása múltbeli adatokból történik, de ezek az adatok előítéleteket hordozhatnak, amit az AI meg- vagy felerősít.
* Globális hatókör – A technológia globális hatású, miközben lokális etikai normarendszerek különbözhetnek (pl. kínai vs. nyugati etikai értékek AI alkalmazásban).
* Jövőformálás – Az AI normatív módon alakítja a jövőt: nemcsak hogy mit csinálunk, hanem azt is, hogy mit tartunk normálisnak vagy elfogadhatónak. Ez mélyen etikai kérdés.
[x] KONTRA: Mikor képmutatás vagy üres hivatkozássá az „AI és etika”?
* Etika mint kirakat – A „Responsible AI” gyakran PR-eszköz, „ethics washing”-nak is hívják (etikázás a bizalom érdekében, érdemi önkorrekció nélkül).
* Etikai diskurzus, cselekvés nélkül – Az AI-etikai beszélgetések gyakran terméketlenek, túlságosan elvontak (jogászi érvelés nem-feltétlenül segít), miközben a technikai fejlődés meg nem vár. Lassan már minden napra jut egy csoda, a gyorsuló fejlődés révén.
* Tudományos mélység hiánya – Sok AI-etikai szakértőnek nincs technológiai vagy filozófiai háttértudása (pl. számelméleti, kódetikai, utilitarista/kantiánus döntési dilemmák), így felszínesen fogalmaz meg irányelveket. Ez önmagában hatalmas és brutálisan nehéz terület, ugye.
* Etika ≠ jog ≠ társadalmi hatásvizsgálat – Az „etikai” érvelés gyakran belecsúszik jogi vagy politikai véleményformálásba, és elveszti relevanciáját az AI tényleges működési mechanizmusaiban.
[x] Tilesch-PRO:
* Valóban része volt sok más mellett a Microsoft AI-etikai programjának is, tanácsadóként vagy szakértőként, ami releváns lehet a globális policy-formálásban.
* Transzatlanti etikai közvetítőként működik: amerikai cégeket és európai közönséget próbál közös etikai nyelvre hozni.
* Kommunikációs képessége van annyira jó, hogy a mainstreamben tudja tartani az etikai diskurzust.
[x] Tilesch-KONTRA:
* Nem mérnök, nem AI-kutató, így az „AI-etika” technológiai oldalától el van választva. Nagy kérdés, hogy mennyit és mit lát, ért belőle.
* Több megszólalásában pátoszos, politikailag kódolt retorikát használ („szuverenitás”, „értékalapúság”), amely értelmezhető manipulációként is.
* Kommunikációja alapján kevésbé tűnik reflektívnek vagy önkritikusnak, pedig az etika pont erről szólna.
[x] Komment-felvetés:
* „Tilesch etikával foglalkozik, nem fejlesztőként, illetve az AI-etika fontos.” – Ez jogos, de a probémák nem itt vannak.
* „Tilesch nem politikai aktor, ne keverjük Orbánnal.”” – Jogos felvetés, de itt jön az, amit steinerzsiga is szokott hangsúlyozni, Orbán kezében minden szrrá válik, aminek publikus felismerésére Huszár Ferenc jó példa. Gulyás Balázsnak sem sikerült, pedig messzebbre jutott, mint Tilesch.
* „Ne legyintsünk az AI-etikára.” – Senki nem legyint az etikára. A „hogyan” képezi egyedül a vita tárgyát.
@Grrr:](#comment-347198) bakker úgy tűnik két darab olivia johanna van akinek erdélyi is lehetne a családneve 🙂 . ezt azért jó tudni. mindazonáltal itt nagyon furcsa dolgok történtek, nagyon furcsa dolgok, de tilesch nincs egyedül ezzel magyarországon, mármint furcsaságban.
egyszer valakinek utána kellene néznie a magyar AI-szakértő nemszakértők valódi hátterének. és az a valaki nem én leszek.
@tahonoli: 2022 óta létezik olyan AI, ahol az etika egyáltalán felmerülhet gyakorlati szempontból, bár ez sem világos. viszont létezik egy AI-ethics nevű tudományterület, vannak folyóiratai, de ezekbenTilesch nevű ember sohasem publikált. nekem vannak kétségeim.
Tileschnek van egy könyve Omar Hatamleh-hel, akiről azt írják, hogy ő egy űrközpontban Chief AI Officer. öntvényekkel foglalkozott egész életében. Huszár Ferenc, igen, ő nagyon komoly ember.
Hiv.: @jotunder:
(1) Az AI Ethics egy nem-konszenzuális, interdiszciplináris, folyamatosan érlelődő, alakuló, nagyon-nagyon nehéz tudomány. Ahol sokszor a legjobb emberek is egy-egy területhez értenek teljes mélységben, azokban publikálnak csak.
(2) Tilesch egyrészt jó hídépítő-kommunikátor tud úgy beszélni, hogy az az érzés legyen a másikban, hogy ezt akarom hallani és másfelöl elhiteti, hogy van elég AI-háttere, hogy ezzel validálja a mondandóját. Kifordítva ezt, valóban: nem az a kérdés, hogy tud-e jól kommunikálni – tud. Az a kérdés, hogy ez a kommunikáció mennyire épül tényleges tartalmi mélységre vagy publikációs háttérre.
(3) Bocsánatot kérek kognitív torzításomért, de nekem extrapoláció után, „nem a valóság számít, hanem, hogy mit kommunikálunk róla” toposz jut eszembe. Igen, a Fidesz/NER/Rogán-művekre gondolok meg hozzá a valósághajlításra, alternatív valóságra (lásd a korábbi analógiát: „zsák a foltját”). Ehhez nem kell tudományos, peer-reviewed publikáció. Tilesch szerepe politikai-network szerep és látnivalóan lubickol benne, el is ismerik érte, fizetnek neki érte. Kihasznál egy niche-ot.
Hiv.: @jotunder:
LLM-eket firtatva, több körben is, ezeket a neveket tudtam összeszedni, lásd alább. Az első hárommal már foglalkoztunk, ugye. Talán többet is, mint jóleső lett volna. De kik lehetnek a nem-szakértők, akiknek hatásuk van a magyar AI-szcénára?
[x] Dr. Palkovics László – Bár már említett, mint korábbi innovációs miniszter, fontos a lista teljesítéséhez mint AI-politika alakító.
[x] Aczél Petra – Szintén említett, a hazai AI innováció és képzés terén ismert.
[x] Dr. Tilesch György – Nemzetközi ismertségű AI szakértő, stratégia, etika és politika terén kiemelkedő
[x] Sulyok Tamás – A HUN-REN AI Symposium megnyitójában is beszélt a magyar AI potenciálról, jelentős szakmai befolyással bír
[x] Jakab Roland – A HUN-REN vezérigazgatója, aktív szereplő az AI fejlesztések és stratégia kapcsán Magyarországon
[x] Gulyás Balázs – A HUN-REN elnöke, hangsúlyos alak a hazai AI kutatás és innováció területén
[x] Kaczur Tibor – Az Intrum marketingvezetője, aki a vállalati AI alkalmazások és szabályozás magyarországi helyzetét kommunikálja
[x] Konrád Dejcsics – AI etika és filozófia, bencés szerzetes; digitális etikai diskurzus formálója
[x] Gulyás László – ELTE, hálózatkutató, innovatív AI-közösségek létrehozója
[x] Bendarzsevszkij Anton – Oeconomus igazgató, AI stratégiai, gazdasági aspektusainak szakértője
@tahonoli: ” Sulyok Tamás – A HUN-REN AI Symposium megnyitójában is beszélt a magyar AI potenciálról, jelentős szakmai befolyással bír.”
GPT nagy kópé 🙂
@jotunder:: Emlékszem erre a posztra, lehet, hogy írtam is hozzá, Luther nem vallja a predestináció-elvet, de ettől függetenül, a közösségiség elve erős nála. Hogy ez ellene mondana a meritokratikusságnak, az érdekes felvetés, de itt férevinné a kommenteket. Az ázsiai típusú iszonyúan kizárólagos teljesítményelvet a keresztény (nem csak protestáns, engedjük meg a katolikusoknak is…) eredetű/megalapozású testvériesség és szolidaritás oldja, teszi élhetővé, és itt valóban bejön a lutheri teológia a sola gratia-val. Viszont Sandel is a puritánokra tekeredik rá, amit Weber mellett nem kis részben Mertontól vesz (utóbbi a mondernkori tudományt köti a 17. századi puritánokhoz, lásd a Máté-effektusnál kevésbé ismert Merton-tézist erről ) , de ez már inkább angolszász történet, mintsem az egész protestantizmusé, vagy az egész nyugati kapitalizmusé. A lutheránus németeknél és különösen skandinávoknál a meritokrácia kíméletlen verzióját kezdettől fogva a társadalmi szolidaritás fékezte (fékezi még most is). És akkor lehetne persze a szintén evangélikus Fasort emlegetni a magyar emberarcú meritokratizmus köztesvilágáról a dzsentrivilág és az Ady és később Márai által megénekelt úri”keresztény”magyar közeghez képest, de ez megintcsak a haza kiúttalanságára emlékeztetne. Azt meg minek?
Hiv.: @jotunder:
😀 Mosom kezeimet, én csak listákat egyesítettem, azért, hogy megfirtassalak, kiről lenne még érdemes beszélni. 🙂
PS: Bennem az a képzet él, hogy a nehezén, rosszán már túl vagyunk. De eshetnek ki csontvázak a szekrényből.
@fortin2: ahogy kicsit távolabb tud kerülni egy terület a politikától, azonnal meritokratikusabbá válik. az MTA és az intézethálózat alapjában meritokratikusságra törekszik és nagyon nem véletlen, hogy Lánczi és Schmidtmari ezt nem bírja elviselni. én a Lánczi-jelenséget egyszerűen nem tudom felfogni. Üzbegisztában ja, de itt? Ő a rezsim Ancsel Évája. De azt hiszem utóbbi tehetségesebb volt valamivel.
@jotunder: Miért kell Ancsel Évát ezzel az összevetéssel bántani??? Nyilvános megszólalásaiban (könyvek, előadások) emberi, megszólító és humanista volt, emberként, kollégaként pedig egy rendes asszony. Fel nem merült (legalábbis idősebb korában, de még bőven a kádárrendszer idején biztosan nem), hogy hatalmaskodjon, lealázzon másokat. A fiatalokat mindig segítette, a tehetséget felismerte és támogatta. Igen, apologéta volt, aczélista is, ha jól tudom, szakmailag elég felszínes, de lényegesen műveletebb az itt emlegetett fura alaknál.
Sztem a Lánczi-jelenségnél a SCHmariska nehezebben érthető. Előbbi egy halkabb szavú, olyan egyetemi embernek kinéző és jóval a kurzuskalandorság előtt (neo)konzervatív filozófiával foglalkozó (elég nagy szégyene a honi kilencvenesévekbeli filozófiai életnek, hogy Leo Stratusst, Vogeleint nem dolgozta fel normális irányokból) kétlábon járó középszer, aki öt-hat polccal magasabbra került a képességeinél, így aztán agresszív és túlkompenzéló lett. De a nevezett hölgy kifejezetten kellemetlen alak, rikácsoló és agresszív volt mindig is, akit Tamás Gáspár Miklós messze felüldicsért, mint „szerencsés kezű levéltárost”, kártékony másokra. És végtelenül buta. Emlékszem, amikor a kilenvenesek közepén mint a Polgári Magyarországért Alapítvány titkára vagy mi tűnt fel és azóta se érteni, mitől van bármekkora befolyása, tartottsága OVnél. Illetve mint megtért pancserpuccsos áruló, most már totálisan behódoló, de hát addig is, mire kellett, nem érteni.
„Érthetetlen pusztítást végeztek az intézethálózatban, teljesen nyílt, elmebeteg tudományellenesség tombol a rezsimsajtóban.”
Ez sajnos az egesz nemzetkozi altright formedvenyre igaz. Ezek tenyleg komolyan veszik a dark enlightenmentet, ha mast mar nem nagyon.
@tahonoli:
Ilyen mélységben nem ismerem a munkáját, csak jelezni szerettem volna, hogy Tilesch – bár jogász végzettségű – feltehetően jobban ért az AI témához, mint a joghoz, mivel a joggal sose foglalkozott életében. Ne fetisizáljuk azt az 5 év egyetemet szerintem. Ha valakinek van 20-40 éves élettapasztalata az érettségi után, akkor onnan nem tartom annyira értelmes dolognak csak az egyetem pár évét kiemelni, pláne ha utána egészen mással foglalkozott végig. Nyilván lehet az emberrel vitatkozni, de az ő tudásáért azért egy MS adott pénzt, ami máris sokkal több, mint bármi, amit a NER arcai elmondhatnak magukról. Azok tudásáért a piacon 10 ft-ot nem adna senki sem állami hátszél hiányában.
Hiv.: @Virág et.:
Ja-ja abszolút. Ráadásul Tilesch engem is megvezetett ugye (én láttam benne fantáziát szakmai alapon is, az első Fridi-interjú után), míg JT volt az, aki kezdettől fogva átlátott a szitán. 😀
Ami az MS-t illeti, igen. Hirtelenjében Lovász Lászlót tudnám felhozni, aki keményen bennvolt az Microsoftnál. Ez pedig tényleg más kávéház, mint a NER.
Mindazonáltal én akkor is kifogásolom TIleschnél a NER-hez törleszkedést. Az egészen más dolog, ha valaki háttérben, diplomáciai erővel segíti Magyarországot vagy pedig nyíltan Orbán játékát játssza. Sem rászorulva nincs, miközben a hátrányok sora vakító fénnyel látszanak.
Az FB-AI Hírek csoportban cikkeztem az itteni posztbeli Shengjia Zhao kapcsán. Hogy én ezért mit kapok majd itt a bloggazdától az orcámra, abba bele sem merek gondolni :D:D
https://www.facebook.com/groups/730310438659106/posts/1301505374872940/
@Virág et.: próbáltam ellenőrizni Tilesch állításait a szakmai hátteréről és nem sikerült. tudtommal mások is próbálták. az a könyv, amit az állítólagos AI szakemberrel írt, akiről kiderült, hogy egész életében öntvényekkel foglalkozott, és ezek a nagyon furcsa szövegek, meg az, hogy Magyarországon tényleg mindenki azt mond magáról, amit akar, engem elbizonytalanít. sajnos már nem látható az a régi interjú vele, de azt hiszem valahogy meg lehet szerezni… nagyon különös dolgokat mondott magáról Pécsett, pl.
„Az emberek a velem való
találkozásukat rendkívüli
élményként élik meg.”
@jotunder:
Jó, hát nyilván hibbant az illető. Én szeretném azért azt hinni, hogy ha valakinek a MS piaci viszonyok között fizet pénzeket, annyit, hogy abból ki tud költözni és élni Amerikában, jó körülmények között, akkor annak csak van valami hasznosítható tudása.
Szemben mondjuk a NER-es kontraszelektáltakkal, akik egy forintot nem kerestek még valódi versenyben és azért vannak milliárdjaik, mert Orbán adott nekik milliárdokat.
Hát elég megnézni a Linkedin profilját: https://www.linkedin.com/in/georgetilesch/
Az about doboz szerint „25 years of global experience in Artificial Intelligence … ” de ha az Experience listáját is megnézi az ember, ahol 28 évre 17 különböző hely van bejegyezve, az látszik, hogy 2020 elött semmi köze nem volt AI-hoz. A microsoft magyarországnál nulla szakmai tevékenysége volt. Mármint IT szakmai.
Leginkább marketing, kommunikáció és kapcsolattaró szerepkörökben virított, cégenkét átlag 2 évig.
@nyulambator:
Akkor átfogalmazom. Még mindig jobb AI szakember, mint jogász 🙂
Hiv.: @jotunder:
Tilesch György: „Az emberek a velem való találkozásukat rendkívüli élményként élik meg.”
[x][x][x][x]
Gondolom erről van szó:
Expressis Verbis, 1996/december, próbaszám (pdf)
„Érintetti kifogás beérkezését követően a rekordhoz tartozó fulltext állomány elérése korlátozás alá került, a korlátozás feloldása nem könyvtári hatáskörbe tartozó döntés!”
https://pea.lib.pte.hu/items/c34fbb00-2eba-451c-b784-b110f54752b9
Én csak azt nem értem vállalhatatlan lett a fenti mondás?
Mondjuk nagy a pofám, hiszen én is delejezve lettem 🙂