Orbán víziója
Eredeti szerző: maroz
<
p class=”MsoNormal” style=”text-align: justify”>Apránként kezd azért körvonalazódni. Nem, nem a gazdaságpolitikát
illetően, illetve a fene tudja, nem vagyok én kötvényüzletág-vezető, most inkább a társadalompolitikáról beszélnék, ahhoz ugye mindenki ért,
alanyi jogon.
Ami a rendszerváltás után volt, az olyan igazi magyarosra
sikeredett: kicsit savanyú, kicsit sárga, de boldogok voltunk, mert úgy tűnt,
hogy valami csodálatosat alkottunk, naja, ha valakinek az a pálya, hogy a Ceausescut
éppenhogy túlélt Romániához képest éltanuló, akkor bizony tűnhetett is úgy,
joggal.
Holott az akkori társadalompolitika valójában a problémák
szőnyeg alá söpréséről, jobb esetben valamiféle cinkos összekacsintásról szólt.
A rendszerváltás veszteseivel összekacsintottunk, ó, hogyne, menjetek csak
nyugdíjba, rokkantosítsátok magatokat futószalagon, egészen rövid távon ez majd
úgy fog látszani, mint egy megoldott probléma, a többi meg nem érdekes. A
szociálpolitika lényegében véve arról szólt, hogy a vesztesek potyázgathatnak
egy kicsit ha cserébe elfogadják, hogy ők bizony le vannak írva, ők a
rendszerváltás kálója, nekik itten már csak egyetlen szerep jutott:
szíveskedjenek minél hamarább kipusztulni, mint a dinoszauruszok.
Ez nem igazán jött össze, sőt, inkább az lett, hogy a
potyázást sokan olyanok is megkedvelték, akik amúgy némi egészen finom kényszer
hatására bírtak volna önállóan is boldogulni. A társadalompolitika egyik fő
eleme, a szociálpolitika talán éppen pont ettől pusztult meg: idővel annyi ember
annyiféle problémája lett belehazudva a szociálpolitikai alrendszerekbe, hogy
az már egy idő után a felületes szemlélő számára is sokkal inkább tűnt egy
virtigli szocialista (kádári, leginkább) rendszernek, mint egy, a liberális
demokráciákra jellemző alrendszernek.
Szociálpolitika címszó alatt visszaépítettük a kádári
szocializmust, zágsón.
Ami egy nagyon barátságos kis akolmeleg rendszer, csak egy a
gond, nem könnyű rá finanszírozót találni. Illetve nem csak egy, van ott több
gond is, például az, hogy ez a fajta szociálpolitika leginkább a probléma, a
hátrányok konzerválására jó, ami egyik irányból nézve elfogadhatónak tűnik (nem
lesz sokkal rosszabb a legrászorultabbaknak), de ha azt nézzük, hogy lesz-e
ettől jobb, oldódik-e meg ettől valamilyen mértékben legalább a probléma, akkor
már nem is tűnik annyira barátságosnak ez az egész. Pláne, ha a
finanszírozhatósága is megkérdőjeleződik, és az sajnos időnként
megkérdőjeleződik. Most mintha éppen időnként lenne.
A kitörés egyik lehetséges csapásiránya a társadalompolitika
egy másik igen lényeges komponense, a kultúrpolitika, közelebbről a közoktatás
nevű célszerszám rendeltetésszerű használata lehetett volna. Ha megnézzük a
számokat, akkor azt látjuk, hogy a társadalmi státusz és a megszerzett
legmagasabb végzettség között igen erős a korreláció. Akinek nincs legalább
középfokú végzettsége, annak jóval nagyobb az esélye arra, hogy éppen hogy csak
tengjen-lengjen a munkaerőpiacon, időnként csurran-csöppen némi alacsony
presztízsű munka, idényjelleggel vagy feketén, akinek pedig még a nyolc
osztályt sem sikerült abszolválnia még rosszabb, közülük kerülnek ki azok a tömegek,
ahol egy-egy családban lassan már a harmadik generáció születik bele a munkanélküliség,
a teljes kilátástalanság szociális mintájába.
A közoktatás egyik funkciója az lenne, hogy ezt a probléma-újratermelést
megtörje. Hogy a képzetlensége miatt hátrányos helyzetben lévő szülők gyerekét
is hozzásegítse legalább egy középfokú végzettség megszerzéséhez, ami a
statisztikák szerint mintegy alapkövetelménye a kitörésnek. Sajnos a
közoktatásnak ez a funkciója igazoltan nem működik. A rendszer képtelen arra,
hogy a hozott hátrányokat ledolgozza, a képzetlen, hátrányos helyzetű szülők
gyerekei a középiskola során szépen megbízhatóan lemorzsolódnak, ha bónuszként
még romák is azok a bizonyos szülők, akkor még inkább.
A középiskolát 2006 őszén elkezdő ezer gyerekből 2009-re 66
gyerek teljesen eltűnt a közoktatás rendszeréből, lemorzsolódott végérvényesen.
Ha csak a iskolázatlan szülők gyerekeit nézzük, akkor ott már 188 gyerek
morzsolódik le az ezres mintából, míg ha a szülő iskolázatlan is és roma is,
akkor 436 a lemorzsolódott gyerekek száma. Nagyon sokat és hosszan lehetne
beszélgetni arról, hogy ennek milyen okai vannak, de mára ez a diskurzus
értelmetlenné vált.
Orbán Viktor azzal a javaslatával, hogy az iskolakötelesség
korhatára legyen inkább 15 év valójában azt ismerte be, hogy képtelenek vagyunk
úgy működtetni a közoktatás nevű alrendszerünket, hogy az a fent vázolt
funkcióját betöltse. Persze ezt így kimondani nem fogja, de hát nem is az
egyenes, őszinte beszéd az, amiért Orbánt kedveljük.
A kétsebességes Európa mintájára Orbán meg akarja teremteni
a kétsebességes Magyarország modelljét. A közoktatásból a 15 éves korhatár
kodifikálásával szinte deklaráltan is száműzetik a fent vázolt funkció, tehát
aki amúgy is motivált von haus aus az maradhat, aki pedig nem, azt bátran és
öntudatosan ki lehet vágni a hóra. Mi lesz velük?
Közmunka keretében lehetőségeket kell biztosítani a
romáknak valamint a szakképzetlen munkavállalóknak az építőiparban, a
mezőgazdaságban.
Sokat vakartam a fejem ezen, kérdezgettem, hogy
utánaszámolt-e ennek valaki? Megnézte-e bárki is közelebbről az építőipart, a
mezőgazdaságot abból a szempontból, hogy vajon mennyire alkalmasak/készségesek
ezek az ágazatok arra, hogy százezerszám szívjanak fel szakképzetlen munkaerőt?
Felületesen szemlélve úgy tűnik, hogy ezekben az ágazatokban is az innováció
részben éppen pont az élőmunka, azon belül is a szakképzetlen munka kiváltására
irányul. Hol vannak hát a számok, a kutatások, a konkrétumok, amelyek
alátámasztják, hihetővé teszik, hogy igenis kész és képes ez a két ágazat arra,
hogy akár közmunka keretében is tömegesen biztosítsa azt a bizonyos
lehetőséget?
Az a gyanúm, hogy rossz irányba bizonytalankodom. Nem
hinném, hogy ezt a problémát komolyan kezelni szeretné az orbáni vízió, sokkal
inkább tűnik úgy, hogy ez inkább egy kőkemény ideológiai alap lesz a
kétsebességes Magyarország víziójához: tessék, mi itt kínáljuk a lehetőséget
azoknak, akik önmaguktól nem tudnak boldogulni, de hát mit tehetünk mi arról,
hogy ezek nem akarnak élni vele? Ilyenek ezek, genetikailag, de hát ezt tudtuk
mink eddig is, kacsintás.
Nem mondom azt, hogy ez ne lenne egy legitim vízió, még ha
ez a legitimáció nem is a klasszikus módon keletkeztetett legitimáció, hanem
sokkal inkább forradalmi, de azt igenis mondom, hogy ez a rövid távú megoldás (tételezzük
fel, hogy mégiscsak megold valamit) hosszabb távon újabb és igen súlyos
problémákat keletkeztet.
Mely problémákra nem biztos, hogy elégséges válasz lesz a Büntető
Törvénykönyv szigorítása, a büntethetőségi korhatár tervezett leszállítása és
az olyan, amúgy első blikkre érthetetlennek tűnő intézkedések bevezetése, mint
az, hogy a műsorszolgáltatók hány percentnyi adásidőt pocsékolhatnak el a
bűnözésről való beszámolással.
Öröm olyan korban élni, amikor a közpolitika konzekvensen
rossz és még rosszabb válaszokat ad a kihívásokra.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522225-6ab26388b9e9d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522225&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522225-6ab26388b9e9d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522225-6ab26388b9e9d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Mindenesetre Parragh vállalta, ő lenne ennek a hülyeségnek az egyik ötletgazdája.
http://www.fn.hu//belfold/20110303/parragh_mi_javasoltuk_tankotelezettseg/
„Nekünk az az érdekünk, hogy elmenjen a szakképző iskolába, ugyanis ha szakképzettsége van, nagyságrendekkel nagyobb esély van arra, hogy állást talál”
Hogy a kettőt hogy rakta így össze, nekem felfoghatatlan.
De mégis mit gondolt: hogy nem kell 8 általános a szakiskolában tanuláshoz, noch dazu még a funkcionális analfabéták is szakmát szerezhetnek?!
Annyi biztos, lesznek olcsó kiscselédek a budai villatulajdonosoknál, a vidéki földbirtokos uraságoknál, szezonmunkások a hagymaszedéshez stb. Orbán – mint ígérte – megtanítja őket dolgozni…
@Kettes: Parragh mintha azt mondana, hogy 15 eves koruk utan menjenek egyesek szakkepzo iskolaba, ahol majd nem tanulnak tortenelmet. Ez nem ugyanaz mint az, hogy 15 eves koruk utan nem mennek sehova. Attol az meg iskola. Erti ezt valaki ?
Én a 15 éves korhatárt furcsa mód az öngondoskodásra való nevelésnek látom. Talán még a családi pótlékon is lehet komolyan spórolni ezáltal. Akárhogy is gondolkodom, hosszútávon jó ötletnek tűnik a 15 éves korhatár.
@Kettes: Tudom, hogy a témát illetően durván mellékszál, de ez a „nagyságrendekkel” mindig lenyűgöz.
Ha szakképzettség nélkül 2% az esélye, akkor ez szakképzettséggel két nagyságrendet ugrik (a nagyságrendekkel ugye többesszám, tehát minimum kettő nagyságrend), így az elhelyezkedés esélye 100% lesz, ami nem túl hihető.
Ezek szerint Parragh a szakképzetlenek várható elhelyezkedési esélyeit valahová nulla és egy közé teszi, ami nem túl optimista elébe nézése az orbáni víziónak, ennyire még én se vagyok pesszimista. 🙂
@jotunder: Ha jól értem, most az van, hogy aki betöltötte a 16-ot, de nem végezte el az általános iskolát, annak kötelező átmennie szakiskolába és ott valami szakmát tanulni 18 éves koráig.
Ha a tankötelezettség 15 éves korig tart, akkor ezek a fiatalok egyszerűen nem fognak szakmát szerezni. Pont. Parragh egy idióta. Kihagytam valamit?
@jotunder: Arra ösztönzik, hogy ne gimnáziumba menjen tanulni nagyjából céltalanul, hanem sokkal céltudatosabban válasszon, vagy válasszanak a szülők iskolát, amiből esetleg meg lehet élni. Én ezt jó iránynak látom.
@Szindbad: Az öngondoskodás egyik népszerű és kézenfekvő formája a bűnözés.
@Szindbad: Magyarorszagon most sem mennek gimnaziumba akikrol beszelunk, sot szakkozepiskolaba sem, hanem un. szakiskolaba. A szakiskolasok nem tesznek erettsegit.
Nagyon nem mindegy, hogy
1. Azt mondjak, hogy aki akar az mar 15 eves korban mehessen szakiskolaba.
2. 15 eves kor utan semmifele iskola sem kotelezo szamukra.
Az 1. akar egy jo megoldas is lehet, a 2. neccesebb.
Lehet, hogy Parraghnak inkább az a baja, hogy a szakiskolában/szakközépiskolában 2/4 évig közismereti tárgyakat oktatnak és csak utána kezdődik a gyakorlati képzés. ezt esetleg meg tudnám érteni, de akkor még mindig nem világos, hogy segít ezen a tankötelezettség leszállítása.
A poszt elejét tanítani kéne. Azért csak az elejét, mert abban nincs politika, nincs jobb és baloldal, ellenben teljes kórképet ad, miért tartunk ott, ahol tartunk.
Nem csak a jobb és baloldali politikusok cseszték el az egészet (persze, ők voltak a főkolomposok, hisz ők vezettek), de az Isten adta nép is, amikor elhitte, hogy van fájdalommentes operáció.
A mostani jólétet még a nyugati országok is szenvedés árán érték el, akkor vajon miért hisszük, hogy nekünk sikerül majd?
A poszt második fele is érdekes: én csak arra lennék kíváncsi, hogy honnan lesz munkája már nem tankötelesnek minősülő kamasznak, romának, rokkantságból visszaegészségesített embernek, amikor az is alig talál munkát, aki felnőtt, nem roma és egészséges?
Pláne, ha a munkáltatókat jól megszivatják kötelező jövedelem kipótoltatással és/vagy feljelentős vonalakkal, meg ilyen-olyan különadóval.
@Kettes: Ha nem fognak szakmát szerezni, akkor nem fognak megélni, így kénytelenek elgondolkodni, hogy mit tanuljanak. Aki nem látja be ezt, azért az állam miért küzdjön?
Mennyivel kevesebb családi pótlékot kell majd így kifizetni….
Nem látom, mit nem látsz. Árokpart kaszálás, avarseprés, útmenti gallyazás, csatorna tisztítás, sitthordás, krumpliszedés – ezekben leszünk Európa vezető nagyhatalma. Ebben semmi új nincs. Az EU támogatásokat úgyis parkosításra, kilátó és szökőkút építésre költöttük és vigyáztunk, nehogy olyasmit hozzunk létre belőlük, amihez szakképzett munkaerő szükségeltetik. Ez egy kompakt rendszer.
@Szindbad: Mert választhat, hogy érte akar-e küzdeni, vagy ellene.
A legtöbb szakmunkát nappali tagozatos képzésben meg lehet tanítani (gyakorlattal együtt) 1-2 év alatt. Tény, hogy a közismereti tárgyak oktatása egy kudarc még a nem hátrányos helyzetű fiataloknál is. Az lehet egy felvetés, hogy történelem és biológia helyett falazást és anyagmozgatást tanuljanak, hogy ne egy, hanem két szakmája legyen 16 évesen.
@Szindbad: Aki 15 éves koráig nem tudja a 8 általánost elvégezni, attól miért várható el, hogy egész életére kiható stratégiai döntést hozzon arról, hogy mit tanuljon vagy tanuljon-e egyáltalán.
@Szindbad: 15 éves koromban én kevéssé láttam át a munkaerőpiacot, meg hogy miből lehet megélni. Szerencsére nem kellett eldöntenem, tudtam hogy egyetemre akarok menni és lehetőségem is volt rá, de nem tartom életszerűnek hogy olyan 15 éveseket szívassunk, akik ebben a kérdésben pont nem tudnak dönteni, és szülői segítséget se igen kapnak (pont ezért hátrányos helyzetűek). Tinédzserekről van szó, nem felnőttekről, szokásos öngondoskodásra épülő érvek igen gyengén szerepelnek ebben a kontextusban.
@Zenovitz2: Emlékszem a falumban egy általános iskolás osztálytársamra, aki nem járt iskolába, mert inkább segített az apjának szántani. Mikor kérdezte a tanítóbácsi, hogy miért, kifejtette, hogy amit itt tanul, azt úgysem fogja használni soha, nincs semmi értelme, és szívesebben segít a földeken. Hozzánk képest felfogásban sokkal idősebbnek tűnt az a gyerek akkor.
Egy 15 ésves forma gyereknek, aki nem akar továbbtanulni, van valamilyen elképzelése arról, hogy mivel akar foglalkozni tanulás helyett. Ha az állam lehetőséget ad, akkor alternatíva lehet a segélyekre optimalizálás, ha meg nincs ilyesmire lehetősége, akkor kénytelen lesz saját sorsát a kezébe venni.
@Kettes: Ennek a korhatárnak az egyértelmű üzenete: Az állam nem kötelez téged arra, hogy tanulj, ha nem akarsz, nem kell, de akkor vállalod a felelősséget. Ez egy tiszta, világos üzenet. A mostani helyzet sokkal maszatolósabb: tanulj 18 éves korodig, aztán majd meglátjuk mi lesz. Aztán később, ha esetleg szükség lesz rá, jön egy másik világos üzenet is: A bűn nem kifizetődő.
@Szindbad: „felelőséget” helyett „következményeket” akart lenni.
@Szindbad: Azért ez veszélyes játék!
Ezzel a módszerrel a proletariátust erősít(het)jük, nem a polgári réteget. A társadalmi feszültséget levezetni kellene, nem gerjeszteni!
@Szindbad: Erről a „saját sorsát a kezébe veszi” dologról kéne egy kicsit részletesebben beszélgetnünk, hogy ez konkrétan mit takar. Kettesnek volt egy tippje, ami számomra igencsak hihetőnek tűnik.
@Szindbad:
Azért van erre külön nevesítve egy kor-kategória, mert vannak életkori sajátosságok. Tehát a 15 éves ember: gyerek. Fő preferenciái a szüzességének elvesztésében, az idősebb fiatalok közegében való megfelelésben vannak. Nem foglalkozik a munkás hétköznapok tervezésével. És ez így van jóll, mert ez a dolga neki.
A fölnőtteknek, a társadalomnak kell olyan közeget alakítani, amely felkészíti a felnőtt életre. Ha van annak a gyereknek valami tehetsége, akkor úgyis megpróbál afelé irányulni. Ha nincs – és a többségnek nincs, illetve magától nem ismeri fel -, akkor kell ott állnia az erre szakosodott rendszereknek, hogy irányítsák a gyereket.
A kötelező iskola az jó dolog. Ha az állam belekényszeríti a gyereket, hogy legalább egy szakmát szerezzen, az jó dolog.
És a régi vesszőparipám az öngondoskodásra nem hajlandó és/vagy nem képes emberekről, hogy lehet fennsőbbségesen leszarni őket, csak éppen belőlük lesznek az éhezők. És ezt már nem lehet leszarni, mert aki éhezik, azt vagy lelövöd vagy megeteted. És ekkor már állatira érdektelen, hogy azért éhezik-e mert nem hajlandó még az ingyenkonyhára sem elsétálni, vagy másért, mert onnantól kezdve hogy kimegy az utcára fosztogatni, már csak az ő álláspontja a releváns, mely szerint az állam hagyta volna őt éhenhalni, neki meg született joga nem éhenhalni. Ővele már nem lehet egyeztetni.
@Szindbad: A „bűn nem kifizetődő” üzenetnek a működőképességét ebben a kontextusban (tehát amikor nincs igazi alternatíva) már megfigyelhettük pár helyen, kedvencem Mexikó. Ajánlott irodalom: http://www.imdb.com/title/tt1039652/
@acs63:
a proletáritus erősítésével semmi baj nincsen. De itt a lumpenproletáriátus bővített újratermeléséről van szó.
@maroz: Nem hiszem, hogy nekem kellene megfizetnem az árát annak, hogy egy lecsúszott magyar ne lopja el a szomszédjától a plazmatévét. A bűnözés megakadályozásának ez biztosan rossz módja. Ha mégiscsak az én finanszírozom a bűnözés alacsonyan tartását, akkor ez a pénz kerüljön inkább a rendfenntartó szervekhez.
@maroz: Kicsit elkanyarodtunk. Senki nem mondja, hogy ne tanulj tovább 15 éves korod után és ezért kerülj kilátástalan helyzetbe. Pont hogy arra ösztönöz az alacsony korhatár, hogy ne pocsékolj el 3 évet az életedből számodra haszontalan tudásért. Hogy céltudatosabban tanulj hiányszakmákat.
@kiskii: Finoman fogalmaztam. 😛
@Szindbad: Miért lenne kisebb költsége a rendfenntartásnak és BV rendszernek, mint egy ésszerű életre nevelésnek? (Ez a terv NEM az.) Ami olcsóbb, az az „Élettér-elmélet”, vagy a „levadászás”. De az is csak addig, amíg nem generál ellenállást!
@Szindbad: Egy 15 éves gyerek nem céltudatos. Szülők, tanárok határozzák meg gondolkodásának irányát. Ezt hívják környezeti hatásnak. Márpedig a hátrányos környezetből nehéz kitörni, még későbbi életkorban is.
@Szindbad:
Marhaság, már ne haragudj. A megelőzés mindig költséghatékonyabb, mint a megtorlás. Tehát ha most egy kölökből nevelünk burkolót, akkor többet keres a dolgon a társadalom, mint ha jobb gumibotot veszünk a rendőrnek.
@acs63: Tutira nem céltudatos olyan értelemben, mint ahogy tollaszerge gondolja itt a céltudatosságot, tehát hogy felméri a munkaerőpiacot, és hozni valamiféle optimum döntést. Vidéki rokonaim munkakeresése nagyjából olyan, hogy elkezdenek munkát keresni, és nagyjából az első adandó (gyakran idény)munkára igent mondanak, és mennek. Aztán ha vége, vagy nem tetszik a meló, akkor elkezdenek újat keresni. Ez elég az életben maradáshoz, nem kell mellette bűnözni, és csak életben maradási ösztönök kellenek.
A család, a szülők oktatáshoz való viszonya meghatározó. Ha ezzel kapcsolatban az állam maszatol, és nincsenek tiszta üzenetek, akkor a szülők oktatási rendszerbe vetett bizalma nem fog nőni.
@Szindbad: Ez a másik, a szakmázás. Azért ezt se ártana kicsit átgondolni.
Nem nagyon látom én azokat a szakmákat, ahol a megélhetéshez elegendő tudást mechanikusan át lehetne adni (aka: beleverem a gyerek fejibe), legalábbis ennyire tömegesen semmiképp.
Ezzel szemben inkább az látszik valószínűbbnek, hogy a húspiacon az lesz előnyben, aki szükség esetén képes viszonylag rövid idő alatt és viszonylag szerény ráfordítással életében akár többször is átképeznie magát. Sokan éppen pont az erre való képességet hívják leegyszerűsítően ugyan, de szerintem mégiscsak találóan műveltségnek. Szociológiai kontextusban, ofkorz.
Hogy ezt a műveltséget esetleg másmilyen struktúrában is meg lehet szerezni, vagy akár a nyolc általános abszolválásával is, ha ehhez a mostaninál sokkal hatékonyabb közoktatást feltételezünk? Nem tudom, lehet. De erről pillanatnyilag nem tudunk semmit, és nem is úgy tűnik, hogy ez komplexül végig lenne gondolva, és lássuk be, a 15 éves korhatárcsökkentés újfent egy két perces probléma, megszavazzák és lecsökkent, ezzel szemben valami hihetőt kitalálni már sokkal macerásabb.
Megvalósítani meg pláne, tehát lesz megszorítás, de nem lesz megoldás. Hanem lesz keletkeztetve egy csomó újabb probléma.
@kiskii: Természetesen, de én csak azt mondtam, hogy benntartani embereket az oktatási rendszerben csak azért, hogy ne legyen belőlük bűnöző, az rossz megoldás.
@Szindbad: Én Neked mi a véleményed erről? Te elfogadnád ezt az életet?
A mostani tervvel pont ez a gond. Leszűkíti a kitörési pontokat.
Lebutították az alapoktatást. (Szerintem.) Marozzal értek egyet abban a kérdésben, hogy a gyerekekben elsősorban a tanulásra való hajlamot kell(ene) erősíteni! (A 17 éves fiamnak az emelt szintű történelem-érettségire felkészítő esszéjét elsősorban azért tartja helytelennek a tanár, mert FEKETE és nem KÉK tintával írta. Nonszensz!)
Négy gyerekem van, különböző korúak, neműek. Alig győzöm Őket rábírni, hogy gondolkodjanak és ne a könnyebb (kommersz) utat válasszák, ne csak sodródjanak az árral. Az intelligencia itt kezdődik! Ennek felismerése nem genetikai, hanem környezeti kérdés.
(Mindenki rendőrnek születik, csak van aki továbbtanul. :-P)
” A kormányszóvivő Kossuth Rádiónak adott nyilatkozata szerint az a változtatás logikája, hogy 18 évig nem kötelező az iskolapadban ülni, helyette a 15 éves diák választhat majd különféle szakképzési formák közül, melyeket néhány év alatt megszerezhet olyan területeken, ahol nagy a munkaerőhiány és gyakorlati tudásra van szükség, például az építőipar és a mezőgazdaság.”
Nagy Anna ismét remekelt, azt hiszem. A csökkenő kibocsátás és a nyomott bérek minden kézikönyv szerint a munkaerőhiány legfőbb jellemzői…
Rosszul tudom azt, hogy a hatályos tv-ek szerint 16 éves kor alatt nem lehet legálisan fogalakoztatni munkavállalókat?
@zsazsu4: Jól tudod.
Azt viszont megkérdezném itt a szakemberektől, hogy milyen arányban vannak jelenleg a 8 általánost 15 évesen befejezők? (Ne felejtsük el, hogy ehhez még egyet sem kell bukni!) Van erről valami statisztika?
@poszt: Időnként belémvillan: Tutkó, hogy van itt egyáltalán valamiféle vízió? Vagy csak önmagunkat győzködjük, mondván az nem lehet, hogy ennyire „ahogy-esik-úgy-puffan” rendezőelven épül-szépül a jövő.
@Szindbad: SZVSZ a CSP-t már ki kellett volna vezetni a rendszerből, fokozatosan az évek alatt.
Oktatás: saját kölkömön látom, hogy a probléma-megoldó készségre való koncentrálás helyett, még mindig borzasztóan sok a lexikális magoltatás. Pedig az ellen már az én kölökkoromban is morogtunk. Az Internet korában meg végképp… tulajdonképp csodálkozom, mert elvileg már az én generációm ül a pozíciókban. Avagy a korral mindenki ennyire meghülyül?
Nincsen vízió, most mondják a rezsimszolgák:
Ami azt illeti, a konzervatív számos helyes lépést regisztrálhat, mindenféle ideológiai lakmuszpapír nélkül. Így örül annak, hogy a kormányzati politika támogatja a családot és a gyermekvállalást, hogy a határon túli magyarok állampolgárságot kaphatnak, hogy alacsonyabb adókulccsal meritokratikusabb lesz a munka rendje (hol van ebben a szerző által emlegetett államon csüngő tömegeknek való populista hozsannázás?), hogy Magyarország igyekszik szuverenitását növelni. És ha egy kormányzás nem ideológiai alapon zajlik, annak a konzervatív csak örülni tud – mivel a konzervatív a valóság tiszteletéből indul ki, amelynek megismerése nem foglalható dogmákba.”
index.hu/velemeny/jegyzet/2011/03/03/az_ertelmisegi_gondolkodas_es_a_konzervativ_politika/
(Az külön szép, hogy Láncz Tamás elfelejti jelezni rezsimszolgaságát.)
Értjük, ezek mind-mind a valóságon alapuló lépések, nem ideologikusak. Gondolom azért nem azok, mert ezek az egyedül lehetséges lépések a valóságban, ezért alternatívák hiányában a döntés nem értékválasztás, hanem a valóság felismerése.
@kiskii: Teljesen egyetértek. Egyfelől önámítás az, hogy az érintettek döntsék el 15 éves korban hogy mit csinálnak, mert úgyis a társadalomnak kell megoldani a problémát, ha esetleg rosszul döntenek.
Másfelől pedig szimpla kegyetlenség és cinizmus 15 éves, minimális szociokulturális tőkével rendelkező kamaszokra hárítani ilyen súlyú döntéseket, aztán mondogatni hogy mindenki szabadon döntött, ezután az ő dolga.
@Wolff: Megadja Gabor mint a magayr konzervativizmus kepviseloje. http://www.megadeth.hu/biography#megadja
ez nem veletlen nevazonossag. Amy Winehouse mint konzervativ idol, a Refused nevu egyuttestol pedig legyen itt egy szuperkonzerv resz (errol irja, hogy a legjobb)
I breathe in & I, I create
Rewoke the spirit ’68
Fresh meaning to torn ideas
Let’s bring life to old clichés
Punch a hole in tradition, yeah!
Let’s listen to the songs of discontent
To the chords & the movement
To the chords & the movement
@acs63: 2006-ban indult el egy életpálya-kutatás, amiből tudni lehet, hogy egy ezer fős, reprezentatív mintára vetítve 357 fő ment gimnáziumba, 412 szakközépbe, 217 pedig szakiskolába, tehát ebben a korban még egészen elenyésző a lemorzsolódók aránya.
Majd olyan 15 éves korban kezdik el, jól ki van ez találva. 🙂
@Wolff: Ezek rettenet hülyék. Minden eddigi kormányzat támogatta a családokat és a gyermekvállalást. A határon túli magyarok szavazati jogának „jóságát” a Fidesz hatalmi érdekein kívül nem lehet levezetni, az alacsonyabb adókulcstól pedig nem lesz meritokratikusabb a munka rendje. Magyarország szuverenitásának növeléséről szóló áradozásuk egyszerűen értelmezhetetlen. EU-tagok vagyunk, NATO-tagok vagyunk, energiaimport-függők vagyunk, milyen szuverenitás-növekedésről beszélnek ezek?
Ez a két kis pöcs azt hiszi, hogy ők fénymásolják a belépőjegyet a konzervatív dumaszínházba. Itt ők a konzervatívok, és nekik senki ne mondja meg, mit várjanak el a Fidesztől.
@Kettes: Én pikírten csak annyit jegyeznék meg, hogy az általam élt valóságban Lánczi Tamás h. államtitkár, ami viszont láthatóan nem azonos Lánczi „valóságtlajánállok” konzervatív Tamás valóságával. De akkor ki veszi fel a fizetését?
@Kettes: Na, jó azt is megjegyzem, hogy éppen ebből látszik mennyire ideologikusan gondolkodnak ezek a valóságtalajánállók.
@Kettes: Feleslegesen invesztálsz ennyi energiát az értelmezésébe, egyrészt ez olyan, mint anno a tudszoc, nem az a lényeg, hogy a szövegnek értelme legyen, hanem a megfelelő stíluselemek és tolvajnyelvi fordulatok megléte. Nem véletlen, hogy a konzervativizmus-az-úgy-nem- is-ideológia-hogy-de típusú részek vannak többségben, és a politikai konkrétumok elsöprő kisebbségben. Másrészt ez egy hűségnyilatkozat: az imperialista sajtó provokátorai mesterségesen éket próbáltak verni a haladó értelm… izé, gondolkodók és az élcsapat közé, ezt a provokációt határozottan vissza kellett verni.
@Wolff:
Dolgozat: Milyenek a konzervatívok?
A liberálok és a szocikomcsik ocsmányak. Száz sor kifejtés az ocsmányságukról.
Zárómondat: na, a konzervatívok nem olyanok! Vége, aláírás, eszmetörténész.
Mi lenne, ha a jövőben a posztjaimat úgy jegyezném, hogy: maroz, balerina? 🙂
@maroz: Mi nem lehetnénk „véleményportál” ? Azért az cool.
A cikk, amivel vitába szállnak, azt állítja, hogy a Fidesz nem konzervatív párt, hanem populista terméket előállító vállalatcsoport. Amire Megadjáék brilliánsan rávágják, hogy a Fidesz tényleg nem konzervatív, hanem néppárti, majd felsorolnak néhány dolgot, ami nekik, mint konzervatívnak tetszenek a kormányzásban. Mely dolgok részben nem léteznek, részben nem konzervatívak, de kivétel nélkül egy profitmaximalizáló politikai korporáció populista termékei, ahogy az eredeti cikk is megállapította, thank you very much. A mérkőzés hátralévő részében már nem is a labdával foglalkoznak, csak lábra mennek.
@maroz: Ez OK, de én azt kérdeztem, hogy ebben a felmérésben hány 14 éves és mennyi 15. életévében levő tanuló volt? Aki év-vesztes, az már akár szeptemberben átlépheti a 15. évét.
Gyakorlatilag nekik a szakiskola sem kötelező. Az én időmben is odavágták, hogy nem kötelező az iskola. A nehezen kezelhetőeket könnyebb elhajtani, mint megnevelni. (Ezeket az oktatókat hívhatjuk TANÁR-oknak, de nem PEDAGÓGUS-oknak.)
Tényleg ki van találva……
(Aláírás ügyben: Tatár György effektus? 🙂 )