Origo: Lánczi András és Schmidt Mária jelentéktelen senkik!! (breakingnewsposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Megdöbbentően éles kritikát fogalmazott meg az eddig kormánypitbullnak tűnő Origo a rezsimtudósokról.
” Érdekes jelenség még a szintén MTA-s Csató László, aki a kutatását övező totális érdektelenséget úgy próbálja kompenzálni, hogy cikkeiben folyamatosan önmagára hivatkozik. A Google Scholar szerint Csató hivatkozásainak közel száz százalékát magának köszönheti. (origo)
A váratlanul felbátorodó Origo rendkívül rafinált módját választotta Lánczi András, Schmidt Mária, Karácsony András, Hatos Pál, Békés Márton és természetesen G.Fodor Gábor lesenkizésének.
A Scopus szerint Csató Lászlónak sokkal több nemzetközileg értékelhető folyóiratban cikke és idézete van, mint a felsorolt rezsimtudósoknak összesen. Az Origo tréfásan azt írta, hogy az idézetek közel száz százalékát magának köszönheti. Mindössze a linkre kell kattintani, hogy az ember lássa, ez csak egy remek vicc, de így az Olvasó rákényszerül arra, hogy megnézze, hogy milyen sokan idézik az amúgy igen fiatal Csatót. Hihetetlen, hogy az Origo újságírója ilyen karakán cikket mert írni.
A kérdés az, hogy miért pont most leplezte le a tudományos értelemben nem létező rezsimtudósokat az Origo, milyen belső politikai küzdelmek állhatnak a támadás mögött.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518297-6ae20071cf5de' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518297&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518297-6ae20071cf5de&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518297-6ae20071cf5de' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Most az Origó tényleg nekiment egy tornaóra-tudósnak? Az egyetlen akadémiai szakágnak, amit a fönök is ért és értékel? Hát mi folyik itt Gyögyösön?
@ámbátor: Nem tudtad, hogy a magyar fociedző legnagyobb ellensége a testnevelőtanár? 🙂
Azt akarják mondani, hogy mindenkinek felülvizsgálják a fizetését, mint a rokkantnyugdíjasok levágott lábát.
És aki nem fizeti ki a megfelelő százalékot a megfelelő helyre, az elveszti a pénzét.
Közben Hadházy felülvizsgálta az épített intézményt és ősgyepet talált a helyén…
nepszava.hu/3043458_ez-am-az-kamuflazs-nyoma-sincs-szerencsen-az-eu-tamogatassal-epitett-haditechnikai-telepnek
mondjuk a csatolt linken megnéztem ennek a szilágyi emőkének munkásságát és erősen zéró, pláne ahhoz képest hogy immár második alkalommal kap érte havi 600.000 pénzt, no meg hogy a pályázat elvileg nemzetközileg kimagasló (!) produkciókra van kiírva.
szerintem az origo poszt tolója ott bukhatott meg, hogy a cím alatt a szerzőt vélte annak (azoknak), akik idézték őt…
azt, hogy a fennt megnevezettek „senkik” már több éve kevesebb zsozsóért megmondtam volna!
Nekem úgy tűnik, hogy egy olyan speciális párosítási eljárással foglalkozhat, ahol valóban nagyjából egyedül ő a szakértő; egyik munkájáról a másikra fejleszti az eljárást – egyik speciális alkalmazási módról a másikra.
@harmadikszem: ez igy nem egeszen igaz. szilagyi nem a publikacios versenyben indult, hanem egy „termeket” allitott elo. az mta most adott ki rola egy kozlemenyt.
mta.hu/mta_hirei/az-akademia-visszautasitja-a-premium-posztdoktori-programjaval-kapcsolatos-vadaskodast-109893
hu.wikipedia.org/wiki/Ol%C3%A1h_Mikl%C3%B3s_(esztergomi_%C3%A9rsek)
ennek az embernek a levelezesenek a feldolgozasarol van szo, ami eloszor 1875-ben tortent meg, es most meg nyilvan sokkal teljesebb formaban, tudom is en, hogy mirol van szo.
@jotunder: ez magyarázkodás az mta részéről. Ez az ösztöndíj nemzetközi kiválóságra van kiírva, egyrészt, másrészt azt írják, az ERC előszobája; harmadrészt azt írják, hogy azért ilyen magas az összeg (pl a Bolyai ötszöröse!) hogy a nemzetközileg is kiemelkedő teljesítményű kutatókat itthon tartsa.
Én sem tudom ki ez az oláh miklós, de beírtam a Scopus keresőbe (a latin nevén is) és mindösszesen 5 azaz 5 darab cikknek van hotzzá bármi köze ever, ebből négy román illetve horvát lap. Erre nekem senki nem mondja, hogy európai jelentőségű projekt.
Európai jelentőségű felfedező kutatásokat monografikus formában a Cambridge University Press-nél szoktak kiadni; a részeredményeket lehetne publikálni a Scopusban regisztrált közel 800 irodalomtudományi folyóirat valamelyikében, ehelyett a szilágyi-féle cucc a saját intézete (!) által online, tehát egy egyszerá tárhelyvásárlással alapított európai hírű (ja nem) reciti kiadó jelentette meg. Még egyszer, ebben a projektben már benne van 3 évnyi prémium kutatói ösztöndíj, ez havi 600ezer forint, ténylegesen több, mint a világ legjobb helyein publikáló kutatóprofesszorok fizetése.
Az MTA-nak, de akár az irodalomtudományi intézetnek is szíve joga azt gondolni, hogy nicolaus olahus újabb forráskiadása (még egyszer: 5 db cikk ever) megér havi 600 ezer forintot 6 éven keresztül, de azt nem gondolom, hogy egy, az ERC előszobájaként kinyilvánított, nemzetköziségi kiválóságról beszélő prémium ösztöndíj a helye annak, ahol egy ilyen projektnek le kell futnia. Ez netto pofátlanság, innen nézve. Én lehidaltam, amikor a cikk olvasása után megnéztem az adatokat. Mindent meg lehet magyarázni: oké, nincs indexált cikk, még q4-es se. De hogy semmilyen nincs, az azért erősen wtf. A forráskiadás meg egy full noname online helyi szerveren van elhelyezve (reciti, my ass), és európai jelentőségű eredményekről hadoválnak. Ha ezt a magyarságkutató intézetben süti el valaki, akkor az ellenzéki sajtó ízekre fogja szedni (joggal). A ner sajtó meg majd megmondja, hogy annak ellenére kurva jelentős, hogy ennek semmi nyoma nincs. Most az Emőkével tök ugyanez történik, csak pepitában. Én ezt kurvára unom, megmondom az őszintét.
@harmadikszem: és még azt is odaírják, hogy kiállunk a mellett, hogy „Kolléganőnk az ösztöndíjat a szakmai bizottság döntése alapján kiemelkedő teljesítményéért kapta, amelyre büszkék vagyunk”. Meg hogy az MT?T adatai nyilvánosak.
Igen, ezek azok az adatok melyekben 0 azaz 0 darab nemzetközi output szerepel, 2-es H-index, illetve az, hogy ennek az európai jelentőségű tudósnak a nem magyar nyelvű munkáira mindezidáig összesen három, azaz 3 darab hivatkozás történt. Mindhárom magyar szerzőtől.
Nem, nekem erre nem lehet beadni, hogy megérdemelt, sajnálom.
@harmadikszem: igen, ebben van valami. csato szerintem tamadhatatlan, a masik esetben van egy enyhe necc.
@jotunder: persze, a csatót full benézte az újságíró, valószínűleg az van tényleg, amit fent írt valaki, hogy rosszul listázta be a google schoalrban az idézőket 😀
A neccet súlyosbítandó: ha én megítélek egy ilyen durván szuperelit ösztöndíjat a saját intézeti titkáromnak, akkor kurvára odafigyelek, hogy feddhetetlen és támadhatatlan teljesítmény legyen, hogy ne mondhassa azt senki, hogy a titkári illetve aktivista munkájának is szerepe van a díj odaítélésében. Ez egyszerűen nem elegáns.
@harmadikszem: magyarorszagon korlatos darab humanista gondolkodo elt a tizenotodik-tizenhatodik szazadban, es ez az ember valtott harminc levelet az erasmus-szal. tehat azt eppen lehet mondani, hogy ez egy europai projekt, raadasul a foszer maria kiralynonek masodik lajos kiraly felesegenek volt a titkara, aki meg holland kormanyzo volt. (nyilvan wikipedia). erzekeny ugy, nagyon sok minden fugg attol, hogy milyen ujdonsagokat talalt szilagyi.
@jotunder: semmmilyeneket a jelek szerint. Mondom, egy etupon már túl vagyunk, három évig kapta a havi 600-at és az évi 2.4 millió forintot. Az eredményeket (újakat és régieket egyaránt) megtalálhatod az mtmt-ben.
Egyébként nem a témával kötözködök; egy bolyait felőlem vihetne. De ez a díj a nemzetközileg is kiemelkedő klasszisokra van kiírva, attól meg a hölgy olyan messze van mint nagyanyám panni nővérének a modora II. Erzsébetétől.
@jotunder: „aki meg holland kormanyzo volt”
*Habsburg németalföldi*, matematikus úr! 🙂
@harmadikszem: szorenyi laszlo, aki azert az egyik legjelentosebb magyar irodalomtortenesz javasolta az olah miklos levelezes ujrakutatasat. es ha jol ertem talalt uj anyagot szilagyi emoke. iti.btk.mta.hu/images/szorenyi/irasok/SzilagyiEmoke_Szorenyi70.pdf
azert ez itt egy nagyon komoly szakma, es ha a szorenyi erre azt mondja, hogy dedede, ez komoly teljesitmeny, akkor en azt el fogom fogadni.
@Grrr: szoval holland.
@jotunder: Ez nálam személyes ügy. Hollandia csak egy tartomány volt a sok közül
@jotunder: itt két dolog keveredik megint: nem tudom, jelentős -e, nem értek hozzá, de nem szívesen hiszek el tisztelgő kötetekben megjelent esszék alapján nemzetközileg kiemelkedő teljesítményt, és úgy vélem ezzel te is így lennél, ha mondjuk g fodor gáborról lenne szó és nem olyasvalakiről, akit most épp védeni illenék. Ezzel szemben van egy pályázati kiírás, idézem:
„A pályázat célja, hogy
– a legelismertebb külföldi és hazai egyetemek valamelyikén tudományos fokozatot szerzett, nemzetközi szinten is jelentős önálló eredményekkel és kimagasló színvonalú kutatási programmal rendelkező fiatal kutatók számára lehetőséget biztosítson kutatási programjaik megvalósítására a legjobb hazai tudományos műhelyekben;
– felkészülési lehetőséget nyújtson más kiválósági programokban való sikeres részvételre (pl. ERC, Lendület program);
– támogassa a fiatal kutatógeneráció mobilitását: külföldi kutatók hazai kutatásokba való bevonását és külföldről hazatérő fiatal kutatók bekapcsolódását a hazai kutatóhelyek munkájába.”
lehet, ismétlem, lehet hogy kurva fontos oláh miklós levelezésének új kritikai kiadása, minden gúny nélkül mondom (van róla személyes véleményem de az teljesen outsider, nyilvánvalóan). De az, hogy ennek a speciális pályázatnak gyakorlatilag nem hogy minden pontjának, de egyiknek sem felel meg az kurvaélet. Szilágyi a cv-je szerint soha nem volt nyugati egyetem közelében, nincs semmiféle nemzetközi teljesítménye, az ERC nem tudom hogy a témát körberöhögné e-, de oda egy elég erős impaktot kell benyújtani, itt ez ugye fel sem merül, és hát semmi nem indokolja, hogy a prémium ösztöndíj hiányában Szilágyit elszipkáznák a menő nyugati egyetemek hiszen ha akarnának sem tudnának semmit olvasni tőle, mert nincs mit.
Még egy olyan verziót el tudok képzelni, hogy hasonló vagy még rosszabb szintű pályázatok érkeztek az irodalomtudományok osztályba, akkor viszont erősen Édesjóistenem.
@harmadikszem: szilagyi emoke szakterulete a magyarorszagi latin nyelvu irodalom. ebben a temaban a legjobb szerintem a szorenyi. marmint a vilagon a legjobb. es szerintem az elso otben csak magyar van. es ez a jozsef attila kutatasra is igaz lenne. ezert mentheto mondjuk a hatos pal, es nem mentheto a tobbi.
@harmadikszem: Akkor kicsit kontextualizálnám a sztorit. Az egész Origo-cikk onnan indult, hogy Havas Ádám corvinusos PhD-hallgató valamilyen okból berágott az ADF-re (talán azért, mert Szűcs Zoltán Gábor leoltotta a Mércén, talán más miatt, leszarom), ezért a Facebook-on nekiállt trollkodni, és az egyik szála ennek az volt, hogy az ADF egyik aktív tagjának, Szilágyi Emőkének MTA posztdok ösztöndíját kritizálta monomániás megszállottsággal. Szinten egy az egyben az ő facebook-os szövegeit vette át az Origo cikke. Havas azt állítja, hogy ő ártatlan ebben, az Origó csak lenyúlta a nyilvános Facebook-kommentjeinek a toposzait (mely kommentek azóta Havas törölt). Szóval ez az egész sztori egy nagyon csúnya bullying-történet.
Ha ezek után azt hinnénk, hogy Havas tele van nemzetközi Q1 publikkal, nem is tévedheznénk nagyobbat: a Google Scholar magyar nyelvű cikkeket, pár angol nyelvű book review-t, ill. 1db itthon szerkesztett Q5-ös folyóiratban megjelent 5 társzerzős angol cikket dob ki.
Oláh Miklósról annyit, hogy többek között Rotterdami Erasmus-szal levelezett, szóval nem volt kispályás figura.
Egyébként pedig lehet azt mondani, hogy egy monumentális forráskiadás (ami természetesen nem szerkesztést jelent, hanem rengeteg történészi kutatómunkát is) nem támogatásra méltó tudományos teljesítmény, de akkor a történettudomány, a néprajz, a művtöri, a zenetudomány stb. nagy része megy a kukába.
@jan: kosz!! eleg remiszto.
@jan: a csato laszlos okossag is havas urtol jott?
@jotunder: Szerintem nem, legalábbis Havas a Facebookon csak Szilágyi Emőkével és az ADF-fel foglalkozott. Csatót valószínűleg az Origo buta újságírója vette bele „önszorgalomból”. Ami már csak azért is faux pas, mert Csató a SZTAKI-hoz megy az ösztöndíjával, ami ugye Palkó kedvenc intézete.
@jan: meg egyszer: per definitionem bem nevezheto önallo nemzetkozi tekjesitmenynek valami aminek nincs se nemzetkozi outputja se nemzetkozi irodalma. Nezz ra a scopusban, a wost nem is merem ajanlani. Ettol meg lehetett az olah miklos kurva nagy ember csak ennek semmi koze ahhoz higy elegans e ra nemzetkozi 6 eves premium osztondijat adni intezeti titkarnak 0 db cikkel. A havas adam pp nem kapott ilyet es nem is tudomanyos fomunkatars mint szuts zoltan gabor akinek btw szinten 0 db q1es cikke van nem az utobbi 3 evben hanem ever.
@harmadikszem:
1) Nem értem, mit ugrálsz ezen, hogy ő intézeti titkár. Nem tudom, máshol mi van, nálunk az intézeti titkár nem a „kegyenc” szinonímája, hanem az a szerencsétlen jó szándékú és segítőkész fiatal kutató, akit rádumálnak, hogy 0 vagy csekély plusz fizuért vegyen a hátára egy csomó adminisztratív feladatot. Ha intézeti titkárként még ezt a kötetet is letette az asztalra, annál jobb!
2) Egy nemzetközi humanista-diplomata latin nyelvű levelezését kiadni angol és latin nyelvű jegyzetapparátussal, ez szerinted nem nemzetközi output?
@jan: semmikepp nem kimagaslo nemzetkozi output. De meg az is meggyozobb lett volna ha ezt az igen jelentos nemzetkozi outputot nem a sajat intezeti kiadoja adja ki a reciti.hu. beszarok hogy ezt magyarazni kell, ha ugyanezt a karacdony andras vagy a megadja gabor teszi meg kigyullad a klaviatura. Szilagyi emokenek meg elnezzuk hogy 3 ev havi 600 mellett feltoltott egy online kritikai kiadast a sajat intezeti kiadojahoz es ez a nemzetkozileg KIEMELKEDO output. Hat jo.
@jan: 1) az intezeti titkat minden normalis helyen conflict of interest. Kulonosen oda kell ra figyelni hogy ne legyen gyanus. Ezen sincs mit magyarazni egyszeruen, legalabbis egy nyugati kontextusban de nyilvan otthon nem ez a mervado
@harmadikszem: szörényinek hány q1-es cikke van szerinted? szerintem nulla. attól még ő annak a területnek a kisistene, de inkább nagy. a nagyonmagyar terület ilyen. és hát egy vagy két nagyonmagyar területnek is kell ösztöndíjat adni a harmincból. szörényi azt mondja, hogy rendben van, akkor rendben van.
@harmadikszem: Ezt nem értem; miért kapott volna a Havas Ádám ilyen ösztöndíjat, mikor nincs egy éve, hogy megvédte a doktoriját? Hogy jön ide – a Havassal felemlített vitáján túl – a Szűcs publikációnak a minősége, hisz ő nem nyert ezen a pályázaton?
Amúgy belenéztem 2 másik bölcsész ösztöndíjnyertes publikációs jegyzékébe: hát egyiknek sincs igazán komoly nemzetközi közleménye, igaz a témájuk elsősorban magyar vonatkozású, és hazai érdeklődésre tarthat számot – ettől még lehet mögöttük komoly munka és teljesítmény, én bizonyára nem vállalkoznék a megítélésükre. De feltételezem, hogy a bírálók területük legjobbjai közül kerültek ki.
@harmadikszem: Miért lesz kevésbé nemzetközi az output attól, hogy open access módon, egy magyarországi, egyébként a tárgyban sorozatot gondozó intézeti kiadó adja ki?
@harmadikszem: nem titkár. úgy hívják, hogy tudományos titkár. tipikusan fiatal kutató csinálja, és aránylag sok munkával jár.
@jotunder: érted te, mire mondom, hogy conflict of interest. Az nem a valóságnak szól, hanem annak, hogy úgy is kell tűnnie, hogy az odaítélt díjak függetlenek attól, ki adja és kinek.
Szerinted akkor egy nemzetközi kiválóságra kiírt díj esetében normális, ha 1-2 nagyon nem nemzetközi téma nagyon nem nemzetközi szintű kutatója is megkapja – szerintem ennek más formát kéne találni, hogy ne legyen ennyire vicces. Szörnyének kétezernél is több hivatkozása van, az emőkének 20. De te ennek ellenére azt mondod ő egy nemzetközi kivlóság lehet ettől függetlenül – oké. Ez így nem fog közeledni 😉
@Bogomil: az emőkének pont egy éves volt a Ph.D-ja, amikor először megkapta, és picivel kevesebb volt az impaktja akkor, mint most a havasnak. De ez tök mindegy, sem havas nem kapta meg sem a szücs, viszont nem is én hoztam be a diskurzusba az ő tudománymetriáját, hanem a jan becenevű kollega. Én abban értek egyet, veled, hogy ezeknek semmi köze a megfogalmazott kritikákhoz – nem kell ahhoz vezető tudósnak lenni hogy kritizálhassa valaki szociológusként, hogy miért kap valaki kutatóprofesszort megszégyenítő ösztöndíjat a (tudománymetriai értelmben vett) semmire.
@jan: azért, mert létezik elég sokféle, de nagyjából konvergens lista a könyvkiadók presztízséről, A, B, C, D, E, az elsőben van kb egy tucat egyetemi kiadó, a másodikban néhány tucat, és így tovább. A reciti nincs benne az E-ben sem, márpedig a nemzetküzi kiválóság az minden létező nyugati REF szerint az A, B (akár book chapter, akár book), de maximum C. Ez a szakmai része. A szó hétköznapi értelmében persze nemzetküözinek tekinthetek bármit, amit angolul feltöltök a netre, csak hát az szakmai szemmel eléggé vicces dolog.
reciti.hu/wp-content/uploads/Olah_Epistulae_I.pdf
a gondolattól sírva fakadok, hogy valaki ezt tényleg megcsinálta. darabonként átnézni a kézzel írt leveleket, összevetni a publikáltakkal, megérteni a javításokat, Oláh úr szerkesztési módszereit. rémisztő.
@harmadikszem: én nem mondok semmit. a szörényi a kiadója ennek a sorozatnak, ő volt szilágyi mentora, és ő ért ehhez a témához a legjobban. ő dönt, nem én. ez egy olyan kiképzettséget igényel, amit én egyáltalán nem tudok átlátni, sőt felfogni sem.
@jotunder: Én ott buktam volna el, hogy ki tudjam egyáltalán betűzni őket…
@Grrr: Megszállottság. Lehet, hogy valami olyasmiről van szó, hogy egy kutató rááldozott éveket erre a nyugati folyóiratokat egyáltlaán nem érdeklő – bár a területnek fontos – témára? Lemondott nápolyi meg sevilla-i konferenciákról, a CV-je építgetéséről; aztán még az intézeti titkári teendőket is intézte.
@harmadikszem: nincs olyan kiadó, amelyik megengedné, hogy az egész könyvet felrakd a netre, hogy bárki hozzáférhessen. és ezen a területen, a terület legjobb emberei által szerkesztett sorozat a legjobb sorozat. ez egy ilyen műfaj, rohadt sok latinul írt levél kegyetlen pontosságú kibogarászása, amihez egy életet kell alakítani.
@Grrr: ne is mondd… a legtöbb esetben az eredeti példány volt a kezében, négyszáz éves papír, talán egy nagyon jó fénymásolat, de szerintem általában a papír, az oláh úr ujjlenyomatával.
Egy kis adalék: A világháború előtt a sorozatot, amelyben most az Oláh kritikai kiadás megjelent, az a B. G. Teubner Verlag adta ki, amely a klasszika-filológiában enyhén szólva „nemzetközi jelentőségű” Bibliotheca Scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana kiadója volt…
@harmadikszem: A véleményed érvénytelen, nulla, mert
– nem ismered a tényeket (az első pályázat alapján Szilágyi most jelentette meg a 600 oldalas latin-angol nyelvű kritikai kiadást),
– fogalmad sincs a téma kultúrtörténeti jelentőségéről (úgyhogy bármit mondasz, az nulla marad),
– a téma és a szerző nemzetközi kontextusban is fontos, érdemleges,
– s végezetül a humán- és természettudományokat egyazon mércével értékeled, miközben a mérce az utóbbiak sajátosságait tükrözi (elfogultság, előítéletesség, stb.)
@Imaginace: ezekre mind válaszoltam fentebb, kivéve azokat a butaságokat, amiket nekem tulajdonítasz de valójában sehol nem mondtam. Megértem az indulatodat, rossz lehet hogy az intézeti kollegádat támadja a ner sajtó, ezért nem is megyek bele bővebben a méltatásodba 😉
@jotunder: Szerintem senki nem vitatja, hogy szükség van-e ilyen forráskiadásokra. Ami viszont tényleg kérdőjeleket vet fel, hogy ennek az elkészítése megér-e 6 éven keresztül egy professzori fizetést, illetve, hogy bármilyen tudományos újdonságot hoz-e ez a munka.
Nekem kívülállóként úgy tűnik, hogy egy másodpercig sem volt cél semmilyen tudományos újdonság feltárása, az legfeljebb egy későbbi időszakban történhet meg (ha egyáltalán). Ez viszont akkor tényleg kérdésessé teszi, hogy a projekt megfelelt-e a posztdoktori ösztöndíj feltételeinek.
Amiről viszont senki nem beszél, pedig szerintem sokkal rémisztőbb: Csak én gondolom, hogy egy full bullshit is kapott most ösztöndíjat, vagy „Blockbuster-konfigurációk, avagy a hibrid esztétikája. Poszthumán de-narratológia.” címmel tényleg lehet valódi kutatást folytatni?
@capacete: az a durva, hogy a Bátori Annának van ténylegesen 10 nemzetközi cikke és két könyve a Palgrave-nél. Attól függetlenül, hogy mi a véleményem a poszthumán de-narratológiáról (de annyira nem értem hogy lehet, hogy még véleményem sincs) ő az egyik legerősebb a mezőnyből, ha komolyan vesszük a kiírást, társadalom és bölcsészettudományokban meg tulajdonképpen a legerősebb.
PS: véletlenül egy DLA programban is oktatok most, és ott a témák kb 80 százalékát egyáltalán nem értem. Ez önmagában nem jelent semmit, mondom szigorúan tudományos szempontból, mert magánemberként persze sokszor van véleményem ezekről a dolgokról, és nem mindig a legjobb).
@capacete: Szerintem a Kertészeti Egyetemen a „Palacsinták szakítószilárdságának vizsgálata” című tanulmányt még ez sem veri.
@Imaginace: „s végezetül a humán- és természettudományokat egyazon mércével értékeled, miközben a mérce az utóbbiak sajátosságait tükrözi (elfogultság, előítéletesség, stb.)” – a természettudományok mióta elfogultak és előítéletesek?
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: mindenki ezt mondja aki nem ert hozza cseppet sem. A tudomanymetria kicsit olyan kelet europaban a bolcseszek kozott mint a matematika, szinte dicsoseg hulyenek lenni hozza
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: @harmadikszem:
Nem a „természettudományok” az előítéletesek, hanem elég sok kutató ebből a szférából — amikor a bölcsész- és társadalomtudományokkal szemben fölényeskedve nyilatkoznak a maguk tudománymetriai sztenderdjeiket hangoztatva. Ezek nem „objektív” (ha lenne ilyen) mércék teszem azt az irodalomtudományi eredmények megítélésében, mert figyelmen kívül hagyják a bölcsészet specifikumait. (Itt most olyasmi jönne, amit sokan hahotázva fogadnának, de azért jelzem: az irodalomtudomány része a kritika, a filológia, a textológia, s akkor még nem beszéltem arról a mozzanatról, hogy a művek interpretációját tekintve valami személyes „alkotói mozzanat” is játszik, ami más szakoknál irreleváns.) Ezzel együtt elismerem, hogy a szóban forgó pályázat és annak értékelése tartalmazhat vitatható mozzanatokat, de itt is megjegyezném, hogy ha nem is kizárólagos, de jelentékeny vonatkozása a dolognak, hogy a „jelentős-nem jelentős” kategorizálást csak az adott szakma sokat látott képviselői tudják teljes körűen megítélni. Ide kapcsolódik, hogy pl. a reneszánsz korral foglalkozó nemzetközi folyóiratoknak más a helyi értéke a tudományszakon belül, mint teszem azt a matematikában, fizikában, orvostudományban.