Nem jó ott fűnek lenni…
Eredeti szerző: maroz
…ahol az elefántok basznak.
Hogy állítólag Csányi leordította Orbán haját, és úgyszintén csak állítólag ennek a hatására abbahagyja a bankokkal való üzekedést. Halleluja. Persze mindezt suttyomban, de ehhez lassan hozzáedződünk, ebben az országban lassan már megint minden csak „állítólag” lesz, ha valaki komolyabban kíváncsi a játszmákra az szerződtessen legalább három jól képzett kremlinológust. Valamelyest ahhoz is hozzá voltunk mi szocializálódva, hogy az átlagpolgár (a 99%, hogy adjak a divatnak is) mifelénk leginkább tényleg csak valamiféle fű, ami betölt ugyan bizonyos funkciókat (lehet kaszálni, lelegelni, jól mutat háttérként üzekedésekkor, satöbbi), de az a lassan már jelzőkkel sem fokozható cinizmus, amivel ez a mostani hatalom viseltetik a polgárai iránt, hát mit is mondjak, el tudja venni az ember kedvét ettől az egésztől.
Szóval bankok, visszakézből viszontsaller és rekoki. És akkor most hogyan tovább? Odafordul Orbán a jobbkezéhez, Gyurikám, ebben a nagy, másfél éves permanens üzekedésben lassan kopárabbá tapostuk az országot, mint szigetfesztiválosok a hajógyárit a plusz egyedik napra. Gyurikám, nem fogják előbb-utóbb rossz szemmel nézni a polgárok ezt a fékezhetetlen bagzódühünket? És, de nem ám utolsósorban, Gyurikám, most mi a bánatot csináljunk ezzel a letiport fűvel? Főnök, de hát te vidéki gyerek lennél, válaszolja Gyurikám, éppen te ne tudnád a megoldást? Sűrűn és kiadósan le kell szarni, attól pár évig még kaszálható marad. Hogy utána mi lesz, ki tudja. Lehet, hogy majd öntözni is kell idővel, de Viktorom, ez az, amiért én egy csöppet se aggódnék, mert aki utánunk jön, annak ez finoman szólva sem lesz egy probléma. Miért, Gyurikám, ki jön utánunk?
Utánunk? A vízözön!
