Örülünk, Vincent?

Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai

2011.10.31 by Vincent szerző

Eredeti szerző: Pásztörperc

(Használati útmutató: aki szeretné egy szembarátabb felbontásban is megnézni a képeket az kattintson rájuk, és miután alaposan megnézte használja a böngészője „Vissza” gombját a poszthoz való visszatéréshez, mert mi még mindig nem lettünk szorgalmasabbak.)

A magyar ipartörténet legsúlyosabb balesete a kolontári gát átszakadása volt.

2010. október 4-én 12:10-kor két helyen (a fal közepén és az északnyugati sarokban) eltört az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójában a X. kazetta északi fala. A kiáramló lúg a kazetta északnyugati sarkában mintegy 40 m-es szakaszon átszakította a gátat (1. ábra).

(tovább…)

Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai

2011.10.31 by Vincent szerző

Eredeti szerző: Pásztörperc

A magyar ipartörténet legsúlyosabb balesete a kolontári gát átszakadása volt.

(tovább…)

Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai

2011.10.31 by Vincent szerző

Eredeti szerző: Pásztörperc

A magyar ipartörténet legsúlyosabb balesete a kolontári gát átszakadása volt.

(tovább…)

A Császár

2021.05.11 by Vincent szerző

Eredeti szerző: Medvegyev

Váratlanul tűnt fel a futball egén és ugyanilyen váratlanul távozott most közülünk.

1958. november 2-án a Ferencváros-Diósgyőr meccsen két újonc először léphetett pályára az NB I-ben, a zöld-fehéreknél Albert, a DVTK színeiben Solymosi Ernő.

A Sors most egyszerre, ugyanazon évben szólította el őket a Nagy Színpadról, Pixit az év elején, Flórit halottak napja előtt….

Udvariasan távolságtartó ember volt, ahogy a sportújságírók mondják: 3 lépés távolságból barátságos. Irónia és tisztelet keveredett becenevében: ő volt a „Császár”

(tovább…)

Mi történt? A kolontári baleset földtani-talajtani következményei

2011.10.31 by Vincent szerző

Eredeti szerző: Pásztörperc

(Használati útmutató: aki a táblázatokat nagyobb méretben is szeretné megnézni, kattintson rájuk bátran. A visszatéréshez használja a böngésző „Vissza” gombját. Igen, mi lusták voltunk rátenni a képekre egy „vissza” gombot, szégyelljük is miatta magunkat egy kicsit.)

A földekre kiömlött és ott visszamaradt vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke. A timföld gyakorlatilag alumínium-hidroxid: Al(OH)₃. A Bayer-féle timföldgyártás lényege az a felismerés, hogy tömény nátrium-hidroxiddal az alumínium nátrium-aluminátként oldatba vihető, részben elkülönítve a bauxitban vele együtt előforduló, hozzá kémiailag hasonló elemektől (szilícium, vas). Az oldhatatlan, szilárd maradék a vörösiszap. A vörösiszap ásványtani összetételének (1. táblázat) két alapvető jellegzetessége, hogy egyáltalán nincs benne montmorillonit, és a bauxitban szokásosnál kevesebb a kaolinit, mivel ezeket az erős lúg elbontja. Ennek eredményeként a 10–150 nm-es szemcsék csak legfeljebb 100 µm-es aggregátumokká állnak össze. Ezek az aggregált szemcsék nem tapadnak egymáshoz, ezért az iszap a tározó fenekén is laza marad, megőrzi vízvezető képességét. Ez a tulajdonsága tette lehetővé, hogy a vállalat a résfal megépíttetéséig úgy szabaduljon meg a nátronlúg fölöslegétől, hogy azt a tározó béleletlen fenekén át elfolyatta a talajvízbe.

(tovább…)