Puzsér, Nietzsche, Superman és én
Ma nem voltunk színházban. Elmentünk a Ferencvárosba megnézni Puzsér Róbertet, aki Nagy Gergely teológus-informatikussal beszélgetett Istenről és a sci-firől, Béndek Ábris politikafilozófus moderálásában. Tele volt az Inga, főleg fiatalokkal, érdekes volt, valóban érdekes.
A kedves Olvasó most felhívja a figyelmem arra, hogy Puzsér Róbert nem is igazi filozófus. No shit, Sherlock.
Mégis, kit érdekel az, amit Puzsér Róbert az Ember és Isten, de főleg Batman és Superman viszonyáról mond. Biztos vannak olyanok, akik sokkal mélyebb ismeretekkel rendelkeznek nála Isten öngyilkosságának problematikájáról, miért nem őt hallgatom meg, kérdi a kedves Olvasó. Engem érdekelt a szituáció, a Ferencváros, az Inga, a fiatalok, a Puzsér. Nem, nem feltétlenül akarom megérteni Isten és a sci-fi viszonyát, Nietzsche és Isten viszonyát, és ha esetleg lenne viszonya a sci-finek és Nietzschének, talán azt sem igazán. Engem mostanában az emberek érdekelnek.
Próbálom Byung-Chul Han Infocracy-ját olvasni. A kedves Olvasó szerint ő csak egy „sztárfilozófus”, nem olyan mint Heidegger Márton Özséb Rodrigo Wittgenstein, aki igazi fontos filozófus és nyilván róla kellene írnom. Hát ez egy ilyen este, Byung-Chul Han és Puzsér. És, most fogom teljesen elásni magam, valahogy nem éreztem olyan távolinak egymástól Byung-Chul Hant és Puzsért, ahogy kellene éreznem, kurvára nem, hogy tetézzem.
Puzsér talált magának egy világot, amelyben otthonosan mozog, ami az övé, amiről szeretne mesélni másoknak, és azért figyel másokra is, néha üvöltve figyel, de akkor is figyel. Puzsérnél ott a Másik. Byung-Chul Hannak az fáj, hogy eltűnik a Másik, eltűnik a diskurzus, hogy a vélemény valójában azonossá válik az identitással, hogy megszűnik körülöttünk a Lebenswelt, az Életvilág, ami által, basszus, körülvesz ez a szó hónapok óta, de nem tudnám magyarul, szóval nincs meg a grounding. Az egész mesterséges intelligencia hiszti lényege, hogy neki nincs groundingja, nekünk viszont kellene, hogy legyen. Hogy a fogalmaink, a koncepcióink, szimbólumaink a valódi világhoz kapcsolódjanak, hogy legyenek otthonos narratíváink (ez a legújabb könyve, mármint a Crisis of Narration, és azt is nézegetem, ez most ilyen), hogy képesek legyünk lelassulni, nézegetni a világot, hogy legyenek kis rituáléink, kis történeteink… hogy közünk legyen ahhoz a világhoz, amelyben élünk. Le kell lassulnunk, szakítanunk kell másfél órát arra, hogy Béndek Ábrist és Puzsért hallgassuk, vagy más lassú dolgot, lassú filmet, lassú színházat, lassú könyvet, lassú gondolatot, vagy csak nézzünk egy fát, hogy még most is van rajta pár levél.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531994-6abfcc78b3629' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531994&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531994-6abfcc78b3629&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531994-6abfcc78b3629' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Hát ha Puzsér az alternatíva, akor én inkább nézegetem az almafáimat, mert tényleg van még rajta levél és addig nem akaron nekiklátni a metszésnek, nomeg addig a körtefákat se ültetem el. Nem azért mert Puzsér hülyeségeket beszél, nem tudom, hülyeségeket beszél-e, hanem azért, mert annyira idegesítő ahogy mondja, hogy nincs kedvem meghallgatni, hogy hülyeség-e. Maradok az almafáknál, meg a pintyeknél az etetőn.
@nyulambator: Puzsér semminek sem az alternatívája. Elmentem megnézni, hogy milyen ez az egész, és érdekesnek találtam. Puzsér több mint influenszer, egy érdekes társadalmi réteg egyik hangja. Ha nagyon érdekelne a dolog, mármint amiről beszél, akkor Byung-Chul Hant olvasnám, akiket persze rendes magyar filozófusok lenéznek.
.
@jotunder:
.
A poszt címéről eszembe jut John LeCarré (alias néhai David Cornwell, aki Cornwallban lakott) halhatatlan kémregénye: Suszter, Szabó, Baka, Kém.
.
Puzsér időnként nagyon okosakat ír, időnként egetverő marhaságokat. (A Magyar Hang utolsó oldalán hetenként tesz közzé publit; de máshol is előfordul.) Az ordítása nem zavar; valamikor a 2000-es években létezett a Radio Café; vasárnaponként ott filmzenékről ordítozott vagy két órán át egy sameszével. A (ritkán tapasztalható) erkölcstelensége viszont zavar: egykoron gyalázta és földig alázta Vágó Istvánt, a nagyon művelt, több nyelven beszélő kvízmestert, mondván, hogy ő maga képtelen bármit is kitalálni. Majd amikor Vágó meghalt, akkor ódákat zengett róla, hogy milyen csodálatos kvízmester volt. (Persze, lehet, hogy nem erkölcstelen volt, hanem csak leépült agyának azon része, amely a memóriáért felelős.)
.
Az emberek engem is érdekelnek, de a fent álalad említettek egyáltalán nem.
.
Nietzsche… hát… khm… nem annyira. Viszont érdekesnek tartottam I.D.Yalom számos fordítást megért és magyarul is megjelent „Amikor Nietzsche sírt” c. félfikciós regényét. Nem a legjobb könyve (szerintem), de azért érdemes elolvasni (pláne, akit még Freud is érdekel).
.
A Heidegger Márton Özséb Rodrigo Wittgenstein együttesből én csak Özsébet ismer(t)em személyesen: mármint Horányi Özsébet, aki a villamosmérnök, nyelvész, kommunikációkutató meg még kitudjami keveréke. Valamint hitem szerint nagyon tisztességes ember. (Hát nem szörnyű, hogy ezt valakinél külön meg kell említeni?) Őt nagyon okos és világos fejű embernek ismertem meg anno. Viszont amit leírt, az nekem totálisan érthetetlen volt – és az a gyanúm, hogy még neked is az lenne.
.
Ami meg az utolsó mondatodat illeti, én már régen le vagyok lassulva (talán születésem óta?). De bármennyire is, Puzsér Róbertet vagy Béndek Ábrist nem szeretném elviselni.
.
A többi ember a tiéd.
.
Azon gondolkodom, hogy Puzsér tulajdonképpen miben különbözik a ChatGPT-től. Csomó szöveget összeolvasott itt-ott, és azokból szórakoztató, kellemes újabb szövegeket állít elő. Lehet, hogy valójában Jótündért is ez vonzza Puzsérban, hogy egy érdekes LLM-inkarnáció?
@hakohen: : Off Van egy 12 terás vinyóm, kizárólag offline collector célra. x(h)265 kódolással gyűjtögetek, eredeti/jobb magyar szinkronnal – rám jellemző módon, műfajilag rendkívül széles „palettáról”. Amikor elfog egy hangulat, nézek valamit (olyasmi lehet ez nekem, mint @JT-nek a színház), nem egyszer a 1st monitoromra kicsapva, ha a 2nd-n nem folyamatos figyelést igénylő valamit hegesztgetek. Épp pár hete volt, hogy a „Tinker Tailor Soldier Spy” akadt a szememre ;-). Az sem egy feszes tempójú alkotás :-). On
Hát gondoltam ne legyek már ennyire bezárkózott csökött alak, belenéztem egy random youtyúk videóba, ami a Puzsér Nietzshe keresésre előugrott ( ez itt ) Két perc alatt úgy felkúrták bennem az ideget az üvöltözéssel, hogy otthagytam az egészet. Nincs énnekem erre szükségem.
@nyulambator: engem ez most érdekelt. mit jelent, hogyan működik.
@steinerzsiga: éppen valami nagyon hasonlóról akartam írni. a közbeszéd jelentős része, ahogy Herbert Simon mondaná: „bounded rationality”, Kahneman System 1, fast thinking 🙂 villámgyors, intuitív, improvizatív szöveg. most erre azt mondod, hogy de hát téved, manifeszt nem igaz, amit mond, tényszereűn is hibás és ebben igazad van. semmit a világon nem szeretnék Puzsér Róberttől megtudni, de mégis érdekel a jelenség, a közege, az, hogy próbálok figyelni rá, és próbálom megérteni (nem egészen azt, amit mond, hanem azt, hogy miért mondja). tetszik, nem tetszik (tudom, hogy nem tetszik), ma Puzsér Róbert egy vezető közértelmiségi Magyarországon, Hont Andrással együtt. vagy nincs igazam? esetleg van valaki más? akik megmozgatják az emberek agyát? akiknek véleménye van, nem identitása? (ez annyira megfogott BCH, hogy a végén Hannah Arendtet is fogok olvasni, jó, nyilván nem, csak fenyegetőzöm)
Ötlet: mi lenne, ha a „rendes magyar filozófus” kifejezést átdefiniálnánk olyanokra, mint Rédei Miklós, E. Szabó László, vagy mondjuk Hofer-Szabó Gábor? És azokra, akikre itt JT gondolt valami más kifejezés lenne, persze a jogi képviselő jóváhagyása mellett. 🙂
@jack_of_all_trades:
Bocsánat, azokra, akikre itt JT feltevésem szerint gondolt.
@jack_of_all_trades: Ők tudományfilozófusok. Sőt, általában a fizika, kvantumfizika filozófiai aspektusait vizsgálják. Magyarországon volt egy kontinentális filozófiai hagyomány, és az emberek általában a Byung-Chul Han vagy a Heller Ágnes-féle filozófiára gondolnak, amikor a kortárs filozófia szót hallják, ezt tudomásul kell venni. Van a Filozófia A és van a Filozófia B és nem akarom kijátszani őket egymás ellen.
.
@ijontichy:
.
LeCarré a kedvencem, sokat olvastam tőle és néhány filmjét is láttam. Ezt, sajnos, nem (a regény eredeti címe: Árulás; nagyon jó és izgalmas). De emléxem az Éjszakai szolgálat (The night manager) c. hatrészes feszült és izgalmas kémtörténetre, ahol a rosszfiút Hugh Laurie (Dr. House) játssza.
.
A filmsztárok vetélketek, hogy a LeCarré-könyvekből készült filmekben szerepelhessenek. Pl. az általad említettben ott van Colin Firth, Benedict Cumberbatch, a leghíresebben (A kém, aki bejött a hidegről) Alec Guiness (ezt sem láttam), a Kettős szerepben (The little drummer girl) filmváltozatában Diane Keaton, Klaus Kinski (ezt nem láttam, csak a nyolcrészes sorozatot) vagy A panamai szabóban Pierce Brosnan (és bár nem színész, játszik benne Harold Pinter is).
.
.
@jotunder:
.
Melléxál, de H. Simon könyve Korlátozott racionalitás címmel magyarul is megjelent. Közgazdasági Nobel-díjat kapott érte.
.
Na és a korlátozott racionalitás nem csak a gazdasági életben vagy a közbeszédben érvényes, hanem mindenhol a világban. Még ha némelyek (pl. egyes jogászok, politikusok) tagadják is. Az embernek ugyanis – bár ez nekem közhely – nem csak esze van, hanem érzelmei is.
.
@jotunder: Ez kétségtelenül így van, és sajnos nem tudom megmondani, hogy a kontinentális vonalon ma kik mit csinálnak itthon (Vajda Mihály ugrott be hirtelen, de hát ő sincs már velünk), csak azt akartam mondani, hogy azért vannak itt és most „rendes”, és igen jó nevű filozófusok, akik nemzetközileg is jegyzettek, böcsületes h-indexszel meg minden, és semmiképp nem sorolhatók sem a rezsimszolga, sem a féltudású kategóriába, és jobb érzéssel is lehet őket említeni 🙂
Én szeretem Puzsért. Mert emberből van. Ráadásul szórakoztató, különösen ha üvölt. És rendszerint üvölt
@vattablz: öblös bariton hangja van, van vagy százhúsz kiló, százkilencven centi. van színpadi jelenléte, ahogy szokták mondani 🙁
@jack_of_all_trades:](#comment-340268 A „kontinentális” filozófiai hagyomány erősebb volt, de egyfelől az kissé mítosz, hogy ennyire szemben lenen az analitikussal, másfelől szépen át is itatták egymást. A legtöbb nemzetközi szintű maygar filozóf nem public intellectual, ezért nem simerni őket, de hát Huranszky, Farkas Katalin (ők perzse ceu), Boross Gábor, Bodnár István, a beérkezett nemzetdékből midnne nemzetközi placcon ott vannak. És a már sajnos meghaltak között Tengelyi László világszintű embere volt a fenomenológiának, Klima Gyula bér bizonyos tekintetben megőrült és NERes lett, de hát abszplút nemzetközi, Kelemn Jánsos aki idén halt meg és Nyiri Krsitüók a nyolcvanasok közül szintén minőségek, Szabó László a Yaleről gyakran jön haza – és egy szót se mondtam még a matematikai logikusokról, akiket JT nyilván jobban ismer, de hét az idősebb Ruzsa Imre altt egy világszínvonalú műhely alakult. A fiatalabbakat nem tudom megítélni, de az biztos, hogy teljesen benne vannak a nemzetközi trendekben, azt nem tudom, milyen színvonalú az önálló hozzátételük. És biztos sokakat kihagytam. (Nem véletlenül nem hangzott itt el Heller és Vajda neve, khm.)
De hát Puzsért valóban nem eszerint a mérce szerint érdemes megítélni. Valaki írta itt, hogy olyan, mint egy LLM modell – de hát nem vagyunk-e mindannyian azok valahol (ez Dennett tézise), amikor igazi elmélyedés és eredetiség nélkül beszélünk mindenfélékről (és legyünk reálisak, legnagyobbrészt ezt tesszük)? Puzsér hatásos, nem különösebben eredeti, de kétségkívül jelenség, némiképp persze nála is a szerep beszél a tartalom helyett, de még mindig üdítőbb, mint a Hont András nevű kényszeres mástmondó, szerintem.
Apróság, de a „kis rituálék” nekem pont a valóságban levés ellentétei. A Westworld második évada pont ebben tobzódik, hogy az AI mennyire a kis rituálékból tevődhet össze, „we live in loops”.
@jotunder: Hát igen. Én csak olvasom a posztjait néha. Nincs benne semmi különös. A szokásos támogatott tartalom. De a jelenléte egy szőnyegbombázás. Nem tudom, szóhoz jutott-e a beszélgetőpartnere.
Alapíthatna szektát. Lehetne tévés hittérítő, vagy pedellus. Ahogy a témáit nézem, lassan oda fog érni.
@fortin2: mit jelent az, hogy „nemzetközi placc”? van ennek értelme a filozófiában? https://epa.hu/00600/00691/00096/pdf/mtud_2011_12_1493-1498.pdf ez egy tizenhárom évvel ezelőtti vita (a szerző most ötvenéves, és a publikációit tekintve szerintem ő a „nemzetközi placc”-on leginkább jegyzett magyar filozófus (szabó gendler zoltánnal együtt). amikor megírta a fenti vitairatot, már láthatóbb volt, mint bárki az akkori magyarországi filozófiai életben, és hát a recepció elég érdekesre sikeredett. a nemrég elhunyt vajda mihály is válaszolt nánaynak https://epa.oszk.hu/00600/00691/00098/pdf/mtud_2012_02_0231-0234.pdf láthatóan nem ugyanazon a pályán fociznak, egészen mást gondolnak a filozófiáról, most a logikusokat hagyjuk is, ők gyakorlatilag matematikusok és nem könnyű megmagyarázni, hogy miért gondolja valaki, hogy közelebb vannak vajda mihályhoz, mint woodinhoz (nem lehet megmagyarázni). nánay mást gondol a filozófia szerepéről, mint vajda, abszolút mást, gyakorlatilag mást gondolnak filozófiának.
nekem van egy filozófiacikkem, ami lényegesen jobb helyen jelent meg, mint amiben egy átlagos magyar filozófus egyetemi tanár publikálni szokott. idén megint volt egy fél évem, amikor a számtan mellett filozófiát csináltam, nem tudom mi lesz vele, szeretném, ha jó újságban fogadnák el. de akkor én kicsit filozófus leszek? formális alapok és olvasottság nélkül? vagy akkor is a lovász ádám lesz a filozófus, esetleg a boros jános? nem olyan egyszerű ez.
@jotunder:](#comment-340284: valóban nem egyszerű, ezért is írtam, hogy létezik egy viszonylag széles körben osztott szakmai megítélés, amivel szemben meg létezik (egy-két-három) másik is, ráadásul léteznek a szekták is (pl. az analitikus nyelvfilozófusok, akiknek a cikkei a körön kívülieknek egyáltalán nem érthetőek, de pl. amikor Szabó Zoltán a port royaliak igazságfogalmáról tart előadást, azt mégiscsak érteni nagyjából körön kívül is). Abban én még nem hallottam érdemi szalmai helyeslést, hogy lovászádám komolyan vehető filozófus lenne, Nánay nemzetközi láthatósága viszont elég egyöntetű vélemények alapján jóval nagyobb, mint a merituma – de nyilván ebben is mindenféle vélekedések lehetnek másoknál. Csak annyit gondoltam jelezni, hogy a tétékás mérési módokat akkor sem lehet a filozófiára alkalmazni, ha vannak nagy respektusú nemzetközi lapok, ennél többszólamúbb ez a tevékenység.
@nyulambator: Pontosan így voltam Puzsérral én is, amíg egy ismerősöm, akinek adtam a véleményére azt nem mondta, hogy próbáljak ne az üvöltözésre, hanem a mondandójára figyelni. Nem volt könnyű, de végül sikerült. Azóta többnyire kedvelem. Nem a filozófust (a Metafizika című könyvét nincs szándékomban elolvasni), hanem a szélsőközép megmondót. Az fogott meg, hogy olyan értelmezési szempotokat vet fel, amelyek meglepnek és időnként megváltoztatják a véleményem. (Ez persze nem feltétlenül az ő erénye, ugyanannyira következhet az én szűklátókörűségemből is.)
@hakohen: Puzsér két embert szeretett ócsárolni, Hajdút és Vágót. Előbbivel elég durva afférjai voltak, az esetében érthető, de Vágót nem értettem. Lehet, hogy tévedek, de arra jutottam, hogy irigyli, amiért bármiféle hit nélkül szilárdan áll a lábán és boldog életet tud élni.
„Tele volt az Inga, főleg fiatalokkal” – Ez fontos. A húszas-harmincas éveikben járó fiaim rendszeresen járnak a beszélgetéseire. A neten meghallgattam én is néhány műsorát. A kulturális értékrendje nem rossz. A legnagyobb hatású magyar értelmiséginek Pintér Bélát tartja.
@fortin2: Nánay Bence nemzetközi láthatósága azt jelenti, hogy a monográfiáit sokan idézték, a cikkei pedig a legjobb lapokban jelentek meg. a scopuson 2044 idézete van 25-ös h-indexszel, boldogult Vajda Mihálynak 8 idézete 1-es h-indexszel. ez két teljesen különböző világ és nem lehet köztük összehasonlításokat tenni. a kontinentális filozófia annyira más, mint az a majdnem tudományszerű filozófia, amit Nánay csinál, vagy az a majdnem kvantumfizika, amit Rédei, hogy nem jön semmi jó ki abból, hogy méricskélnek. fogalmam sincs, hogy mit lehet csinálni, talán semmit.