Reakciósok
Eredeti szerző: jotunder
You see, Sir, that in this enlightened age I am bold enough to confess, that we are generally men of untaught feelings; that instead of casting away all our old prejudices, we cherish them to a very considerable degree, and, to take more shame to ourselves, we cherish them because they are prejudices; and the longer they have lasted, and the more generally they have prevailed, the more we cherish them. (Edmund Burke, Reflections on the French Revolution)
Magyarországon nagy divat ma reakciósnak lenni. Stumpf András publikált egy reakciósnak szánt (ld. Facebook) cikket a melegházasságról, amiről sajnos csak olyasmit tudok leírni, amitől jogi képviselőnk infarktus közeli állapotba kerülne. Volt egy Albert Pierrepoint nevű brit tudós, aki a gravitáció és a élettan kölcsönhatását tanulmányozta, és fogalmam sincs, hogy miért mindig ő jut eszembe a stumpfokról, mindenesetre a továbbiakban inkább nem róla lesz szó.
Ott tartottunk, hogy nagy divat Magyarországon reakciósnak lenni. A probléma a reakcióssággal nagyjából ugyanaz, mint a tripla leszúrt rittbergerrel. Ha amatőr próbálkozik vele, annak seggreesés lesz a vége.
E sorok írójának amúgy sokkal jobban imponálnak a valódi reakciósok, mint azt e sorok olvasói általában elképzelik. A John Lukacs-i értelemben vett reakciósságban is van egy kis pozőrség, de az élet szinte teljesen elviselhetetlen egy kis pozőrség nélkül, a dolgok nem lehetnek pontosan olyanok, amilyenek. Az igazi reakciósság mögött munka van. Az a munka, ami a zsidó munkaszolgálatos Lukács Jancsiból Professor John Lukacs-ot csinált a Chestnut Hill College-ban, az a munka, amely az isteni munka befejezése a teremtménye által, ami nemcsak könyvek ezreinek elolvasásából áll, hanem azokból a fontos pillanatokból, amikor szembenéz a megértés reménytelenségével, amikor hirtelen elfogy a levegő a hegyen, és a következő lépést nagyon meg kell gondolni.
A reakciós egy veszélyeztetett kultúra őrzője, mely kultúrával eggyé vált. A kultúrán kívüli nem reakciós, hanem hőbörgő. A reakciós nem hisz a megismerés teljességében, mert ahogy Pascal mondta volt, a dolgok eleje és vége megfejthetetlen titokként van elzárva az embertől. A mi világunk a megismerés lehetőségére épül, a nagy teóriákra, a „módszerre”, a reakciós világa viszont a tapasztalásra, az intuícióra, az ízlésre, a felhalmozott tudásból származó „untaught feelings”-re. A reakciós büszkén veszi tudomásul vesztes voltát, megveti az ócska és opportunista műkonzervativizmust, a politikusok mögé bújó antimeritokratákat, akik számára a liberális leginkább a pénzes bödönnél számít ellenfélnek.
A reakciós nem szivarozik, ha nem szereti a szivarfüstöt. Nem tolakszik a jobboldali think-tankok szendvicsbárjainál, a konzervatív trendeket sem követi, és nem érintkezik a médiajobboldallal. A reakciós nem a reakciósságából, hanem a tehetségéből él.
…és egy kicsit mindig szomorú, mert tudja, hogy a világ nemhogy soha nem lesz olyan, mint amilyennek álmodta, hanem valójában soha nem is volt olyan, de talán lehetett volna, és ez neki bőven elég.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519099-684b1a56ccca8' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519099&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519099-684b1a56ccca8&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519099-684b1a56ccca8' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@sárospataki lány: nem, a leírás nem stimmel. te egy műkonzervatív kocka vagy, ami semmiben sem különbözik a műlibertariánus vagy a műprogresszív kockától. a reakciós fel van építve a reakcióssághoz intellektuálisan, te meg ugye nem. (én sem)
@ingyenebed:
Sőt, ha kinézünk egy kicsit ebből a mostani európai áldott békeállapotból (aminek semmiféle civilizációs oka nincs, egyszerűen a kontinens úgy tönkrevágta magát a világháborúkban, hogy saját kárán megtanulta, milyen sokat jelent a béke), időarányosan nézve a háborúk áldozatait, az emberiség eddigi történelmének legintenzívebben véres konfliktusai (a két világháború, a Tajping-fölkelés,a Dungan-fölkelés, a kínai és az orosz polgárháborúk és a kongói háború) mind az elmúlt másfél évszázadban zajlottak le. Semmi jele annak, hogy az emberiség a modernizmus, vagy a felvilágosodás, vagy az elektromos jojó feltalálása miatt bármivel kevésbé lenne erőszakos,mint korábban.
@jotunder: A tétel helyesen így hangzik: A reakciós le van épülve a reakcióssághoz intellektuálisan. Te még ugye még nem?
@ingyenebed: en.wikipedia.org/wiki/The_Better_Angels_of_Our_Nature
Ugyanaz TED-előadáson: http://www.ted.com/talks/steven_pinker_on_the_myth_of_violence?language=en
Steven Pinker érdekes szerző. Mondjuk a genetikai meghatározottságról szóló elméleteit kevésbé szokták szeretni balliberális oldalon 🙂
@ingyenebed: Nem. Neked nagy a szád a tudásodhoz képest. Meg kellene köszönnöd, hogy tanultál valami újat. Persze nem tanultál, csak tanulhattál volna. 😉
@Tehéntőgy:
két különböző dologról beszéltek, az ember a legbékésebb állat lehet teljesen igaz, de számunkra nincs nagy jelentősége, elmúlt párszáz évben meg nyilván nem történt sok változás az emberi természetet illetően, de csányiék nem is arról beszélnek
@balmoral:
lukács egyfajta értelemben használta a reakciós kifejezést, gyakorlatban ez egy konzervatív-liberális beállítódást jelent, semmi egyebet. lukács egyik-másik szélsőséges megnyilvánulása nem sokat számít
@WiteNoir: Csányi beszél arról, hogy az ember a legbékésebb állat. Pinker meg arról beszél – és ez persze nem mond ellent Csányinak – hogy összességében a történelem során, az emberi erőszak szintje (ebbe nyilván nem csak a háborúskodás értendő bele) csökkenő tendenciát mutat.
Mind a kettő állítás nagyon unorthodox, legalábbis a közvélekedéshez képest. De hát ez az a kivételes helyzet, amikor az unorthodoxiának van igaza.
@WiteNoir: +1
[Az utóbbi egy-kétszáz év markáns egymástgyilkolási statisztikái és kiemelkedően pusztító háborúi nem annak köszönhetők, hogy az emberi faj „természete” megváltozott/romlott, hanem annak, hogy
1) az 1900-ban másfélmilliárdos emberi össznépesség (amely létszámnak az eléréséhez mintegy százezer év szükségeltetett) aztán bő száz év alatt hétmilliárdra(!) nőtt;
2) a technológiai fejlődés exponenciális görbével – tehát nem lineáris egyenessel – jellemezhető. 1900-ban (a pestises hullák hajítógépes célbajuttatásától eltekintve) kb. a Maxim-géppuska minősült a leghatékonyabb embergyilkolási eszköznek – de alig pár évtized múlva már egy óvodás is csak röhögött az ilyen haditechnikai eredményességen…
Azonban míg az emberi faj „természete” sem nem romlott, sem nem javult, addig a csoportjait formáló közösségi struktúrák és szabályok – a társadalmak, törvények – igenis „jobbá váltak”, szerintem. Legalábbis a világ egyre nagyobb részein. És ezért hálával kizárólag a tudománynak tartozunk. A geekeknek. Viva la kocka! :)]
@jotunder:
„Ez van”
Mi ez?
És mi van?
Nem tisztelnéd(nétek) meg az itt évek óta tömörülő avagy ritkuló törzskommentelőt azzal, hogy megtudhatnak valami érdemit?
@labrys:
geek, kocka, tudományos kutató, fejlesztőmérnök stb.
vannak átfedések, hogyne, de azért különböző dolgok, nem szükségszerűen járnak egymással—na nem mintha most ennek bármi jelentősége lenne
@HaKohen:
biztos egzisztenciális félelmek, személyi ellentétek, időhiány, unalom lapul a háttérben
@WiteNoir:
Na ja, találgatni én is tudok.
De ahogy maroz távozásakor is nagy vonalakban ki lehetett szedni a vincentesekből, hogy mi történt, úgy most is méltathatnának ilyesmire.
@ingyenebed: Ok. Én nem akartalak felhúzni.
„nem a „szemüvegesek” győznek, hanem akik oldalán a mennyiség előny van.” (mondhatjuk azt is, hogy Tolsztoj ‘Háború és békéje’ sem mond ellent ennek,emitt a szemüvegesek+a tömeg a másik oldalon a katonai tehetség, amelyik a „mennyiségi játékokat” befolyásolta egészen addig, ameddig nem jött az orosz tél. Harmadikos gimnazista koromban csodáltam Napóleont, ma már nem tenném, mert most már tudom sok ezer francia – szinte kamasz – katona halt meg az orosz földeken és nagy többségük nem is a harcokban esett el, hanem a nélkülözés következtében fellépő betegség végzett velük.
Raszkolnyikovért is szurkotam, ma már csak Szonjáért tenném.)
„a történelmet nem a Hannibál tanár urak csinálják, hanem a Hannibálok.”
Én inkább így írnám: a Hannibál tanár urak és a Hannibálok.
@labrys: Hangosan gondolkodom. Ezek most inkább csak fragmentumok, mit „tételek”, ahogy eszembe jutnak…
Érdekes kérdés az, hogy miben áll az emberi faj természete. Nyilván, ha – mint itt – egy olyan dichotómiáról beszélünk, ahol az egyik elem ez a természet, akkor a másik elemben azok a hatások vannak, amiket a civilizáció, és a kultúra ad hozzá az emberhez. Ha ezeket külön külön nézzük, akkor marad az egyik oldalon a civilizálatlan ember, és annak a természete.
No most, miből áll az (az emberi természet)? Rögtön érthető lesz, ha az állatok természetévek hasonlítjuk össze. Az ember is ugyanolyan biológiai lény mint az állatok, ugyanazokkal az elemi ösztönökkel, és késztetésekkel (életfenntartás, evés, ivás, stb). Az embernél ehhez egy plusz jön hozzá: az intelligenciája. Ez a plusz aztán döntően meg is változtatja a szokásait, benne az erőszakhoz való viszonyát is.
A probléma persze az, hogy tisztán nem lehet a civilizációs máz nélküli emberállat viselkedését vizsgálni, épen azért, mert az ember a legprimitívebb kultúrában is civilizált valamennyire. A nagyon primitív természeti népek általában igen erőszakosak (yanomanók – persze főleg a törzsön kívülre), de vannak kivételek is: az utku eszkimók extrém módon békések.
Csányinak van egy példázata arról, hogy mit csinálna egymással egy buszba zárt majomcsapat a végállomásig: a fele talán túlélné az utazást. Ezen azért mi már túl vagyunk, és ennek kétféle oka van: a civilizáltság (annak összes alkotóelemével), és az intelligencia. Hogy pontosan melyik mennyire felelős ezért az állatoknál békésebb viselkedésért, azt nehéz megmondani, de én inkább a civilizációs hatás nagyobb erejére tippelnék. Persze – ismétlem – a kettőt nem nagyon lehet külön vizsgálni, és az eléggé okos élőlény szükségképpen kultúrát szokásokat, korlátozó szabályokat fog kialakítani magának, amelyeknek megfelelően viselkedik aztán.
A lényeg: a mi természetünknek a biológiai meghatározottságok melletti másik eleme az értelem. Ez kétségkívül kihat a viselkedésünkre, benne az erőszakhoz való viszonyunkra. Ráadásul, a kettő aránya minél inkább eltolódik az utóbbi felé, annál inkább várható, az erőszakosság visszaszorulása. Egy racionális, okos élőlény pl. morális is lesz (valamennyire) egyszerűen azért, mert van annyi esze, hogy etikát hozzon létre. (Tudom-tudom, sokan, akár az itt olvasók között is, nem tudják, mire való az etika. 😉 ). A dolog nagyon komplex, ugyanis az erőszakosság mértéke, nagymértékben függ attól, hogy az élőlények a szükségleteiket ki tudják-e elégíteni. De minél okosabb az élőlény, annál jobban tudja kielégíteni a szükségleteit, annál kevésbé lesz tere a bármilyen erőforrásokért folytatott harcnak. (Ennek az egyik hozadéka a civilizációs fejlődés, és a társadalmi haladás.) Egy szuperintelligens élőlény valószínűleg annyira meg tudja oldani a szükségleteivel kapcsolatos problémákat, hogy egyáltalán nem lesz szüksége rivalizáló, elosztó, uralkodó harcra. Ez persze még messze van.
Ami a kérdés másik felét illeti, amivel Pinker foglalkozik a könyvében, abba bele sem megyek, fölösleges, Pinker nagyon sok, nagyon plauzibilis érvet hoz fel az állítása mellett. Én is úgy gondolom, hogy igaza van, talán csak annyi a hiányérzetem, hogy magát az erőszak fogalmát kellene pontosabban meghatározni, vagy inkább világossá tenni. Hiszen az is egy komplex cucc a társadalmi cselekvéstől, az egyéni gondolkodásmódig.
@Késes Szent Alia: Ezt a TED-et láttam én is, csak azóta sem tudom, szabad-e ezt benyalni (ahogy szeretném :), helytálló-e, vagy hogy kinek fogom elhinni hogy igen vagy hogy nem…
@Késes Szent Alia: ez a genetikai meghatározottság nem igazán ballib kérdés. mondok egy nagyon egyszerű számítógépes analógiát.
hasonlítsuk össze mondjuk a gondosabb geekek és a hugyos józsik gépét. azon a szinten, amin pinker a dolgot bizonygatja, abba az állításban gabalyodik állandóan, hogy a geekek gépei *jobb gyári konfigurációk*, mint a hugyos józsiké (mert sokkal gyorsabban csinálják meg ugyanazt, többfélét tudnak, nem szállnak el lépten-nyomon, jobban rendezett és minőségibb tartalmak vannak rajta, nm csak nagyfölbontású pinák, etc.) mert hogy ez statisztikailag igazolhatóan így van, és tartósan így van.
ebben a példában mármost nyilvánvaló, hogy egy geek kezében még az akár jóval gyöngébb paraméterekkel és operációs rendszerrel rendelkező gép is sokkal jobban fog teljesíteni egy hugyos józsi esetleg izmosabb gépénél. mert noha világos, hogy az alapkonfiguráció jelent korlátokat, de két nem kirívóan eltérő esetén a különbségek túlnyomóan, mondhatni kizárólag a gép karbantartásán, használatán múlnak.
pinker nagy tudású pofa, de sokszor ereszt el döbbenetesen lapos gondolatmeneteket, és valahogy nagyon rossz érzékkel nyúl a statisztikához.
Sok a szöveg:)
A konzervatívok küldetése az, hogy számon tartsa honnan jöttünk, a ‘reformereké’ meg az, merre menjünk (tovább). A kettő konszenzusából születik a haladás. Akármilyen nevekkel is dobálózunk.
@HaKohen: Mint marék ebihal egy kiszáradni készülő pocsolyában…
@nerángass: nem tudom, mi lesz, de nekem megtiszteltetés veletek ebihalni.
@Érvsebész: Ditto
@incze: Hát annyiban „ballib” probléma, hogy ha a gépek egyenlősége az alapeszményünk, akkor az esetleges konfigurációs különbségekről nem lehet beszélni, mert:
– biztos nincs is különbség a gyári teljesítményben, csak úgy látszik (hiszen ez vág egybe az alapeszménnyel);
– nincsenek is különböző gépmárkák, csakis egyedi gépek;
– ha mégis van különbség és beszélünk róla, az veszélyes.
Köszönöm a semleges analógiát 🙂 Minden másban egyetértünk.
@jotunder: nincs kizárva, hogy igazad van, és ez nem valamiféle hárítás, kívülről az ember sokszor másnak látszik, mint amit magáról gondol, arról nem is beszélve, hogy mondjuk egy nikk tevékenysége elfedi-e a mögötte levő ember valóját, vagy kiemeli? megannyi kérdés 🙂
viszont, a témánál maradva: hol kezdődik az intellektuálisan felépített ember? 10k belefektett óránál? civileknek elég 2000? egy intellektuálisan felépített konzervatív ki kell olvassa burke-öt, scrutont, tocqueville-t, esetleg márait, hamvast és evolát? ez kevés? vagy mondjuk legalább egy szemináriumot fel kellett (volna) vegyen az egyetemen? vagy ez szubjektív megítélés alá esik?
(a kockákat pedig nem kell lenézni, a kocka az új orvos, emlékszem, gyerekkoromban képzőművész szüleim röhögtek az amatőrfestő orvosokon, meg önjelölt, otthonukban barátainak koncertet adó amatőrzongorista orvosokon, most meg a jól kereső kockák teszik ugyanezt. a közös az, hogy az anyagi lehetőségeik miatt az alapvető létfentartási problémáikat már megoldották, nekik már lehet entellektüelkedni.)
@Késes Szent Alia: a gépek közt vannak különbségek. beszélni is lehet, és beszélnek is róluk. különböző márkák is vannak, és arról is lehet beszélni. még azt is lehet tudni, hogy egyes gépek jobbak (elvileg!) egyes feladatokra, etc.
de summa summarum, a gépek valódi életét (tényleges produktumukat és betöltött szerepüket) döntő módon a körrnyezetük, használójuk, szabja meg, a gyári különbségek annál általában lényegesen kevesebbet számítanak.
@incze: OFF
Jelenlegi ismereteink szintjén a summa summarum nagyon kevés dolgot summáz, az elején vagyunk annak, hogy fogalmunk lehessen a genetikai meghatározottságok erősségéről. Elfogulatlan kutatások kellenek, kreatív kérdések, nem-szankcionált hipotézisek, de a témához kapcsolódó érzelmek, félelmek, önmeghatározások miatt ezt az amúgy természetes kutatói szabadságot nehéz biztosítani.
@Késes Szent Alia: ez is igaz, de másfelől meg az is, hogy az utóbbi években annyi azért egyre erősebben kivikágkott, hogy pusztán a gének még biológiailag sem annyira meghatározók. azok durván szólva csak mesterkódjai egy fehérjének, amik vagy létrejönnnek vagy nem, rengeteg biológiai faktor segíti, vagy áll útjában annak, hogy egy gén legyártsa a maga fehérjéjét, és akkor amikor kell.
vannak érzékeny és kevéssé érzékeny dolgok, usain bolt, vagy a kenyai maratonisok – nem ézékeny. nők/férfiak – érzékeny, ha főleg ha nagyon maszatos és túltelített fogalmalmakkal dolgznak, etc. de igazából nem hiszem, hogy ez olyan nagyon rizikós kérdés lenne.
én a magyam részéről abszolúte nem liberálsiként (azt se tudom igazán, miben is állna az), gondolom azt, hogy pl. a társadalmi sikeresség nem dől el egy ennyire alacsony organizációs szinten (aminek a legfőbb okát abban látom, hogy a társadalmi folyamatok/változások nagyságrendekkel gyorsabbak a biológiai adaptáció lehetőségeinél.)
@incze:
pl. a társadalmi sikeresség nem dől el egy ennyire alacsony organizációs szinten „
na de ilyet nem is gondolnak, max. néhány szellemi hugyosproli, vagy pár hülye propagandista.
amúgy ez a ballibek vs. genetika duma akkor marhaság, hogy szinte szót sem érdemel, jobbára jobbos propagandisták ferdítik el, kipécézve pár szélsőséges hülyét, aki tényleg radikális konstruktivista.
sorold a ballibeket: leírnak pár nevet. a többiek nézeteit meg vagy nem ismerik, vagy ferdítik
@HaKohen:
majd kiderül, méltatnak-e…de mi lesz ha nem???
@Késes Szent Alia: apró pontosítás: akik azt állítják, hogy a zemberek /áthúzva/ gépek (akár potenciálisan) egyformák, azok nem „ballibek”, hanem idióták.
A zemberek /áthúzva/ gépek egyen_jogúságának_ megítélése viszont már valóban ráutaló magatartásnak minősül.