Schiff András és a nép
Eredeti szerző: jotunder
Állítólag egyszer megkérdezték Nadia Comanecit, hogy vajon nagyon nehéz dolog-e dupla hátraszaltót ugrani a gerendán. Nem – válaszolta Comaneci – az vagy könnyű vagy lehetetlen.
Schiff András is így van Beethoven Diabelli variációival. Egy idő után nem tudja az ember, hol kezdődik a Schiff és hol végződik a Beethoven. Valószínűleg nincs is értelme a kérdésnek.
A hatvanéves Schiff András azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy még látogatóba sem akar hazatérni Magyarországra. Ilyenkor szoktak rettegőzni a fruzsik. Schiff képes olyan jelentéktelen dolgok miatt aggódni, hogy a FIDESZ legismertebb „újságíró”-ja beásná az orgoványi erdő földjébe. Nevetséges. Amúgy nemcsak a fruzsik szokták kinevetni Schiffeket, tulajdonképpen mi is. Kicsit. Miért mond ilyeneket, végül is, nem ásnak be itt senkit a földbe, Horthy is csak így meg úgy, nem szabad túlozni, blablablablabla.
Schiff András kimond valamit, amit nem nagyon szoktunk kimondani, leírni, csak gondolni. Neki az emberekből, a magyar emberekből is elege van. Nem mindből, de azért elég sokból. Ilyet aztán tényleg nem szabad mondani, a választópolgár segge fényesre nyalva jó.
Tegnap megnéztem a Mephistot a Vígben, ma elolvastam Balog Zotyó háziállatkájának Vidnyánszky Attilának nyilatkozatát arról, hogy Szent Johanna tulajdonképpen a mi édes, megalázott, üldözött, népekkrisztusa, hogy tényleg oda ne hányjak komolyan, hazánk szimbóluma.
Schiffnek lenni nem könnyű. Több évtizeden keresztül napi sok órában kell keményebben koncentrálni hozzá, mint amire Deutsch Tamás a Nagy Brehm szerint egyáltalán képes. Schiff perspektívája más, mint azé a népé, amelyre most egy kicsit haragszik.
Stohl András a szombat délelőtti próbán lesérült, így játszotta el Hendrik Höfgent. Nem Vidnyánszkyt, hanem valóban Hendrik Höfgent. Ez egy ilyen ország, egyik nap őt nézem, az ő közönségével, másik nap meg Vidnyánszky hűségesküjét a puszták Putyinjának, egy másik közönséggel. Aztán felszállok a gépre, és néhány óra múlva egy angol kisváros pályaudvarán állok, ahonnan Magyarország fikciónak tűnik. Talán az is.
Schiff kimondta azt, amit nem illik kimondani. A Matolcsykat, Bayereket, Simicskákat, nem a Sátán ültette ám a nyakunkba, és nem ő fogja rajtunk tartani bis Gromoboi, hanem a felséges nép, amely népnek, valljuk meg, van egy kis hajlama arra, hogy zsidóvagyonért, háromhatvanas kenyérért, rezsicsokoládéért eladja az ördögnek a lelke egy darabját. Bizony. Ilyenek vagyunk.
Schiffnek lenni persze könnyű, amikor éppen nem lehetetlen. Akkor már ki lehet mondani azt, amit az ember gondol. Majd megsértődnek néhányan a nemschiffek közül. És virtuálisan még mélyebbre ásnák az orgoványi erdőben, persze közmunkásokkal, akiknek a gyerekeinek odaadjuk a Nyilas Misi pakkot, tűzifa utalványt is nyerhetnek, ha ők köszönik meg legszebben, hogy odaadták a párttitkár fiának a Jerzsabek néni trafikját.
Majd szépen ki lesz osztva a Schiff, kiosztják azok, akiknek az egész életében nem volt két perce, amire bárki is emlékezni fog, és a dolgok visszakerülnek a rendes kerékvágásukba. Senki nem lesz beásva az orgoványi erdőbe. Csak néhány millió Hendrik Höfgen nézi csillogó szemmel az ő Tábornagyát, kap-e jutifalit.
És nem kap.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519848-6ae13d494b94f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519848&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519848-6ae13d494b94f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519848-6ae13d494b94f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@aronsatie:
aronsatie 2013.12.30. 19:06:49
„@csársz: Téves, hogy a kínaiak jobbak pingpongban, a feketék meg kosárlabdában (futásban, stb.)?”
Erre jött labrys pár dologgal egyes emberi csoportokról, a számokat emelem ki, milliárdos nagyságrendekről van szó, s ha – tételezzük fel – a „kínaiakat” a labrys által írtakkal szemben homogén csoportnak definiálod, az élsportolók csoportja akkor sem reprezentatív, tehát állíthatod, hogy a kínaiak sok pingpongversenyt nyernek, de azt nem, hogy „a kínaiak” jobbak pingpongban, mert kínaiak százmilliói meg egyáltalán nem pingpongoznak. Tehát simán kiragadhatod ezt az ismérvet is, és akkor ezzel meg azt bizonyítod (?), hogy „a kínaiak” nem tudnak pingpongozni.
@aronsatie: hát, ez van a tankönyvekben. Nem tudom, a természettudományos felismerések és tények mennyiben minősülnek ezen a blogon hivatalos állításoknak.
Csak gondoltam, ha már valaki belekeverte a genetikát a társalgásba, pontosítok.
@labrys: A kérdés az, hogy egy adott népcsoporton belül a felső egy százalék (atletikus értelemben, különösen pedig a 100 sík értelmében), hogyan néz ki. És a nyugat-afrikai származásúaknál mintha ez a felső egy százalék kiemelkedne. A leggyorsabb fehér Christophe Lemaitre 9.92-t tud, amivel nincs a legjobb 25-ben a világon. Usain Bolt 35 versenyen futott 9.92-nél jobbat. 9.58 a legjobbja. Itt a térdszalagok rugalmasságától, az izomtömegig, a csípőszélességtől a tesztoszeron szintig minden számít. A legnagyobb futóknak nagyon speciális tulajdonságaik vannak, és elképzelhető, hogy valóban igaz, hogy a legjobb merítés, kifejezetten erre a távra a nyugat-afrikai emberek közül lehetséges. Lemaitre érdekessége az, hogy nagyon vékony. Tehát ő egy speciális alkattal versenyez.
@aronsatie: a nüansz kér gyerek
kaszparovot, többször, mint ahányszor kikapott
de ha egyszer, az is mutatja, hogy eléggé jó játékos
sajnálom, ha idegesítelek
ja, és azt hiszem, még mindig több világbajnokságot nyertek magyarok pingpongban, mint kínaiak, de ha mégsem, akkor is nagyon pariban vagyunk
@labrys: helyesbítés: a nyolcvanas évek _végén_ torlódtak fel az autótetőre kötözött hűtős kocsik Hegyeshalomnál.
@Érvsebész: Nem hasogatnék szőrszálat, ha nem muszáj. Miért kellene a „kínai” megjelölést állandóan magyaráznom és leszűkítenem? Miért lenne elvárható tőlem, hogy elemezzem a Peking környéki kínaiak hatását a százszorszépekre, ellentétben a Shanghaiban élők lábméretével.
Itt nem tudományos kutatásról van szó, nem is lenne sok értelme. Az eredmények ismeretében és józan ésszel viszont illene belátni, hogy egyértelmű az összefüggés. White men can’t jump, run or play ping-pong.
@jotunder: a „nyugat-afrikai” túl tág fogalom. Épp arra szerettem volna rámutatni, hogy a különféle sportok szempontjából előnyös fenotipikus jellemzők ennél sokkal kisebb populációk esetében értelmezhetőek csak. De azon a szinten igen. (Avagy miért nem látni gyakorta magas, karcsú derekú, hosszú nyakú inuit lányokat.)
@aronsatie: azért, mert ha nem pontosan fogalmazol, akkor rasszbéli meghatározottságúként tüntetsz fel valamilyen tulajdonságot. Amit egyes tanulatlan emberek akár úgy is értelmezhetnek, hogy bizonyos rasszokhoz jelentős különbségeket meghatározó genetikai jegyeket rendelsz. Magyarul, a rasszista nézőpontot képviseled.
Ez nem csak azért hiba, mert nem szép dolog, hanem azért is, mert ellentétes a természettudományos állításokkal.
@csársz: Te viccelsz? Nézz már utána, ki hány vb-t nyert. Leköteleznél, ha az első mondatodat újra fogalmaznád, esetleg megtoldva a történettel P.J. csak nüanszon múló világbajnoki címéről, amivel még mindig adós vagy.
Nem idegesítesz.
@labrys: Ez társalgás, nem tudományos értekezés. Társalgásban erősen szőrszálhasogatás, ha én feketét mondok, akkor te az országot, földrajzi tájegységet, esetleg megyét követeled, különben érvénytelennek tartod a mondandómat.
Szerinted miért van az, hogy az USÁ-ban a lakosság kb. 10-15%-a fekete, az atlétikai (és alighanem a kosárlabda-) válogatottban ugyanez az arány minimum 80%-os az ő javukra? Valami fordított apartheid?
@labrys: Ez agyrém, barátom.
@aronsatie: nézz utána te, de 1950-ig biztosan jobbak voltunk 🙂
de még egyetlen érvet sem hoztál föl egyetlen állításodra sem: egyáltalán nem következik abból, hogy bármilyen fajta ember valamiben sok bajnokságot nyer, hogy bármilyen a fajtájára jellemző genetikai oka volna a győzelmeinek
erre tudományos bizonyíték nincs, arra viszont van, hogy minden ilyen győzelmi sorozat megszakad, ezért hoztam föl példákat
ha te azt állítod, hogy a boksz és futball olyan sport, amelyben nincs szerepe a genetikának, a kosár és a pingpong pedig olyan, amelyikben van, az közröhej
Polgár Juditot sokszor kérdezheted, megint elmondom: a nüansz a két gyerek, akit megszült, meg az anyagi lehetőségek
ami a lényeg szerintem, hogy az ő teljesítménye, és persze Hermine Baroné (meg még egy-két társuké), hogy a szellemi teljesítményben nincs különbség a nemek között
@aronsatie: na mégis utánaszámoltam:
ha jól láttam, éppen száz vb-címet nyertek kínaiak, és 72-t magyarok
szerinted az olyan nagy különbség?
@csársz: ha beleszámítjuk, hogy a román és csehszlovák válogatott tagjaiként is nyertek magyarok, akkor már nyolcvan fölött vagyunk, nahát!
és ha lett volna olyan jó női csapatunk, mint férfi a harmincas években, akkor teljesen pariban volnánk!
@csársz: Te állítottad, te nézzél utána. 1950-ig? És? Miért nem mindjárt az ókorban?
De igen. Az eredmények magukért beszélnek.
Nem győzelmi sorozatokról volt szó. Tartok tőle, sportbéli jártasságod igen korlátozott lehet. Phil Taylor is kikap néha (ez most éppen aktuális), de körberöhögnék, aki azt állítaná, hogy nem ő a messze legnagyobb.
Majd ha azt állítom a futtballról, a boxról és a dodge ballról, akkor gyere ezzel. Addig ne.
Ez a nüansz? És ezt Polgár Judit állítja? Csodálkoznék, és elszomorodnék.
A szellemi teljesítményről egyáltalán nem volt szó, most rángattad ide. De ha már, akkor azt állítom, hogy bár az adatok férfifölényre utalnak, ebből nem lehet egyértelmű következtetést levonni. Nem egyformák a feltételek. Majd párszáz év múlva.
@csársz: Igen. Meglepne, ha a háború előtt is indultak volna már ázsiaiak.
1995 óta két vb cím kivételével csak ázsiaiak (döntő többségben kínaiak) nyernek. Egyes, páros, férfi, nő, mindent.
De vizsgáld meg a zászlócskákat emitt:
en.wikipedia.org/wiki/World_Table_Tennis_Championships
A háború utántól irtózatos az ázsiai (előbb japán, aztán egyértelmű kínai) fölény. Nem látom, hogy jön ki neked a 100-72 vagy 80, mint arány.
@aronsatie:
Megpróbálnád levezetni annak az okát is, hogy miért kimutatható negatív korreláció a szülők iskolai végzettsége és a gyermek ökölvívó eredménye között?
@aronsatie: az általad említett jelenségnek az az oka, hogy a hajdan (főleg Nyugat-Afrikából) az Államokba rabszolgának hurcoltak közül többen olyan csoportokból származtak, amelyek (populációgenetikai értelemben) átlagos genetikai anyaga a bizonyos sportok (futás, kosárlabda, amerikai foci stb.) által megkövetelt dinamikus mozgások szempontjából az egyéb emberi populációk egyedeinél tapasztalhatóknál optimálisabb fiziológiai jellemzőket határozott meg.
Magyarul az afrikai eredetű rabszolgák _egy része_ – attól függően, hogy milyen törzsből, csoportból származott – a testfelépítésének, a vörös/fehér izmai arányának, a plazmatesztoszteron-szintjének és még egy rakás egyébnek köszönhetően alkalmasabbá vált a rövid távú, ám komoly erőkifejtést igénylő mozgásokra. Vulgárisan megfogalmazva: alkalmasabb volt a testük a sportra. És e tulajdonságok egy részét természetesen továbbörökítették az utódaikra.
Ebben, azt hiszem, mi ketten eddig is egyetértettünk. Ahol különbözik a véleményünk, az a fent említett ’csoport’ definíciója. Szerinted ez a csoport általában az afrikaiakat jelenti, szerintem viszont nagyon nem, hanem annál jóval kisebb populációkat.
Az Afrikában élő népek genetikai diverzitása sokkal nagyobb, mint az Afrikán kívüli _összes_ népcsoportban mérhető genetikai diverzitás. Azaz igen leegyszerűsítve: két (akár szomszédos) afrikai törzs közötti genetikai különbségek valószínűleg sokkal nagyobbak, mint mondjuk a pastuk és a svédek közöttiek.
Ezért sem szabad úgy fogalmazni, hogy „a feketék ez meg az”. Nem a feketék, hanem „az igbo vagy joruba ősökkel rendelkezők jó eséllyel ez meg az”. És még akkor is nagyon erősen általánosítunk.
Egyébként ugyanilyen okokra vezethető vissza az is, miért sokkal gyakoribb az USA afroamerikai népességében a thalasszémia, az asztma (háromszoros gyakoriság), a cukorbetegség (60%-kal nagyobb esély), a szarkoidózis (tizenhatszoros gyakoriság), a tüdőrák (50%-kal nagyobb esély), a magas vérnyomás stb., stb. – De ez sem azt jelenti, hogy _minden_ afroamerikai okvetlenül a felsoroltak valamelyikétől fog szenvedni.
@labrys: erről van szó. vannak csoportok, amelyeken belül kell keresni a 100m síkra legjobban alkalmas embereket, de azért a csoportok belül is csak ezrelék lehet, aki potenciálisan alkalmas arra, hogy 9.9-en belül fusson.
vannak, akik szerint Phelphs a Marfan szindróma egy speciális változatában „szenved”, azaz a szíve rendben van, de azért a végtagjai olyanok, mint a tipikus Marfan szindrómásoké, vannak akik szerint egy csomó zongorista is ilyen volt, mint pl. Rachmaninov. Az simán lehet, hogy van valamiféle kellemes genetikai eltérés, ami egy adott népcsoportra korlátozódik (bár a népcsoport jelentéktelen kisebbségét érinti) és az pont alkalmassá tesz valami speciális sportra, akár csak egy mozdulat tökéletes elvégzésére. az pont elég lehet, ha egy adott tulajdonság tipikusabb egy csoportban, mint egy másikban, ha a másik csoportban sokkal kisebb az esélye annak, hogy ezt a tulajdonságot valaki ki is használja.
@alte trottel: Nem.
@labrys: Ez változatlanul szőrszálhasogatás. Nyilván nem állítottam, hogy a fekete bőrszín mindenki számára jobb atlétikus képességeket biztosít. De ha akarod, akkor azt állítom, hogy a feketék legjobbjai ilyen téren többre képesek a fehérek legjobbjainál.
Valahogy sikerült teljesen szem elől téveszteni, hogy onnan indult az egész, hogy csársz azt állította tegnap este úgy hét tájban, hogy tévesnek bizonyult a feltételezés, hogy a kínaiak jobbak pingpongban, és a feketék meg kosárlabdában.
Erre reagáltam, mert ilyesmi egyáltalán nem bizonyosult be, hanem sőt. A gyanú egyre megalapozottabb.
@aronsatie:
Megértelek. Akkor viszont megteszem én.
Azt az apróságot sem ajánlatos negligálni, hogy a genetikai háttértől kurvára független tényezők szerepe sokszor nagyságrendekkel nagyobb egyes sportok, szellemi tevékenységek, munkakörök választásánál. Pl. egy tipikus viharsarki vastagnyakú testalkata sokkal alkalmasabb a vályogtéglák gyártására (zömök test, rövid, vaskos lábak) mint az effélével hivatásszerűen foglalkozó cigány csoport (hosszú, vékony lábak, rövidebb felsőtest) oszt láss csodát. Az ökölvívók közt sem azért túlreprezentáltak a nem túl acélos iskolai teljesítményt mutató, jellemzően nem túlképzett szülőkkel megáldott gyermekek, az akadémikus szülők színjeles fiacskáival szemben, mert a fejlettebb intellektus hátrányt jelentene a küzdősportokban. Ugyanakkor teniszezni, vívni, golfozni, díjlovagolni meg a magasabb státuszú, magasabb jövedelmi csoportba tartozók gyerekei járnak inkább.
Érdekes, ugye?
@aronsatie: egyszerűen csak rossz statisztikai csoport amiről beszélsz. a „jó reflex” nem „kínai” tulajdonság rengeteg okból.
a kinai népköztársaság profi pingpongja (és nem a nemlétező jó reflexű kínai rassz) fölényének meg ezer releváns oka van, és a fölény magyarázatához valószínűleg bőséggel elegendőek a nem-biológiai jellegű tényezők.
(és pl. a tipikusabban jó reflexet igénylő védekező játékot inkább a japánok játszották amíg én követtem ezt a sportot, a kínaiak inkább támadó pingpongot játszottak. őrületes előnyük volt a szervakultúrában, az alig fogadható szervákkal, de amelyekből legalábbis rögtön támadni lehetett. etc. de ez jó rég volt, nálam még mindig 21 pont egy szet.)
lusta vagyok előkaparni, meg lehet, hogy nincsen is meg, de a kínai nk-ban mintha több lenne a játékos, mint a világ maradékában. a kínai nk elit pigpongja külön életforma, etc. itt egy szubjektív beszámoló egy pasastól:
Explanations of Chinese ping-pong dominance range from the pseudoscientific to the cultural to the systematic; while Europeans and Americans are big and strong, Asians are quick and nimble, I am frequently told by Chinese ping-pong enthusiasts. (Never mind Yao Ming or the 2012 Olympic gold medal-winning, world record-setting weightlifter Zhou Lulu.) The Chinese also think strategically, says Chang—something he says I would understand if I read classics like The Water Margin or The Art of War. Then there’s China’s vast ping-pong infrastructure, a network of local, city, provincial, and national training centers that teach players using the same methods and promise their best players a life of wealth (some make close to $1 million a year) and fame (top players like Ma Long and Ma Lin are household names). Since 1988, when table tennis became an Olympic sport, Chinese players have won 24 out of 28 possible gold medals.
But China’s greatest strength may be its sheer numbers. Teodor Gheorghe, the coach of the U.S. women’s Olympic ping-pong team, remembers visiting China with the Romanian team in 1970 and hearing a Guangdong official lament that the province had „only 5 million players.”
http://www.gq.com/sports/profiles/201209/ping-pong-china-christopher-beam
@aronsatie: Nagyon remélem, hogy nem sportszakmában tevékenykedsz!
Kevésbé baj a megjegyzésed a közbeszédben, de mostanában egyre elterjedtebb, hogy (sport)szakmabeliek rángatják elő a genetikát, amitől a falnak tudok menni. (Valami hasonlót írna jt, ha valaki közölné, hogy az ázsiaiak genetikailag alkalmasabbak a matematikára, tekintve az utóbbi 10-15 év tanulmányi versenyeit.) A sportban a genetikai tényezők felülreprezentáltak Mo-on, mert így nem kell(?) foglalkozni a szociális háttérrel, technikai feltételekkel és a sportszakmai képzettséggel/munkával.
Pedig ott van az eb hantja…
@Érvsebész:
Nahát, kétszer is megnéztem, nem én írtam-e…
De nem.
Akkor + 1.
A kínaiak pingpongfölényének genetikai determináltságát igen könnyen lehet igazolni/elvetni egy egyszerű kísérlettel. Először is egy megfelelő tudóscsoport megfelelő mélységű genetikai vizsgálatokkal eldöntené, hogy ki kínai és ki nem. Először persze genetikailag definiálni kellene a kínaiságot, de ez, gondolom, nagy nehézséget nem okoz. Ezek után mindenki (kínaiak és nem kínaiak) ugyanolyan képzést kapnának azonos ideig, azonos edzőkkel, azonos helyen, azonos asztalokkal és ütőkkel a pingpongjáték keretében, majd mindenki játszana mindenkivel, természetesen abszolút azonos körülmények között, hőmérséklet, páratartalom, helység és napszak azonossága mellett. Ezek után az eredmények statisztikailag értékelendők (figyelembe véve a kínai és nem kínai egyének számarányát is), és az elméletről máris elmondhatjuk, hogy az helyes-é, avagy pediglen sem.
@aronsatie: de hiszen te kivettél egy időszakot, egy másikat meg negligálsz
mit akarsz ezzel, hogy csak mostanában alakult ki a jobb reflexű kínai, addig meg a magyar volt jobb
nem tudtam megállapítani, mikor kezdték játszani Kínában, de mert India 1926-ban a nemzetközi szövetség alapítója volt, nyilvánvaló, hogy Ázsiában ismerték a játékot.
ott találták föl a szivacsütőt s a tollszárfogást (bár manapság az európai fogás elterjedtebb)
az előbbi állítólag a jobb reflexűeknek volt való, aztán mégis elhanyagolják
de inkább kívánok boldog új évet egy Berczik-anekdotával: Klampár mondta neki, hogy Bulgáriában jobb feltételeket kínáltak neki, mire azt válaszolta: „menj, és te leszel a legjobb bolgár pingpongos”
nem véletlen, hogy a kínaiak a legjobbjaikat még ma is „bujtatni” szokták, mert félnek, hogy ellopják a módszereket meg a trükköket
vagy attól félnek, hogy a reflexeket lopják el?
az is lehet
Polgár Judit mit állít, nem tudom, de az biztos, hogy bármelyik olyan ellenfelét legyőzi, aki mondjuk, két évig annyit foglalkozik gyerekkel, mint ő
eddig legalábbis mindig megtette, ellenpéldát meg nem tudsz
BÚÉK
@aronsatie: Kinaban el egymilliard haromszaz millio ember, es az asztalitenisz a nemzeti sportjuk. ergo, ebben ok lesznek a legjobbak. nem is lehet tudni, hogy mi a pingpong lenyege, mitol lesz valaki a legnagyobbak egyike (szaz sikon lehet tudni, Usain Bolt alkata egyszeruen paratlan, Phelps alkata is paratlan az uszashoz). az, hogy ekkora merites van, egy olyan orszagban, amelyiknek az allamfilozofiaja a tehetsegek kozpontositott kivalasztasara epul, azt jelenti, hogy nagyon nehez lesz barmit is tenni ellenük egy pingpong jellegű sportban.
a matematikai diakolimpian 1999 ota csak ketszer tudtak megverni a kinaiakat (egyszer a koreaiak, egyszer a bolgarok). az is olyan sport. de a 2014-es matematikai kongresszuson nincs kinai eloado a 21 plenaris eloado kozott, es a meghivott eloadok kozott kb. pariban vannak a magyarokkal.
@aronsatie: Azt hiszem, azért nem értjük egymást, mert a beszélgetés eredetileg az előítéletességtől indult, és én a „milyenek ‘a kínaiak’?” kérdést ebben az általánosabb összefüggésben helyeztem el, abban fenntartom, amit írtam. Konkrétan a pingponghoz semennyit se értek, arról nem nyilatkoznék
@incze: érveid:
„…valószínűleg bőséggel elegendőek a nem-biológiai jellegű tényezők.”
„…a tipikusabban jó reflexet igénylő védekező játékot inkább a japánok játszották amíg én követtem ezt a sportot, a kínaiak inkább támadó pingpongot játszottak…”
„…may be its sheer numbers…”
Tele van feltételezéssel, amit írtál, miközben pillanatra se állítottam, hogy tudományos bizonyítékok birtokában tételezném fel, hogy a reflexeik jobbak. De ez is van olyan jó magyarázat, mint a tieid. Ha az igazolt játékosok száma egyértelmű ok a sikerre, akkor nem értem, a magyar hokicsapat hogy a fenében játszhat a második kategóriás VB-k élmezőnyében már évek óta. Nevetséges számú játékossal és pályával. Védekező pingpongot elég rég nem láttam, de természetesen ahhoz kevésbé szükséges a gyors reflex, mint a támadóhoz. Ugyanis hátrébb állnak az asztaltól, és visszanyesik vagy visszaemelik, amit az ellenfél pörget. Kétlem, hogy a japánok ezt játszották volna, de kérdezd meg Kisházy Beatrixot, hátha te tudod jól.
@acs63: mi az a sportszakma? Mit akartál mondani?
@csársz: Sajnálom, ha nem érted, amit írok, de a téves feltételezéseidből kiinduló, még tévesebb konklúzióiddal nagyon nehéz vitatkozni. És fárasztó is. Azért rögzítem, hogy neked releváns érv Polgár Judit elmaradt világbajnoki címével kapcsolatban, hogy gyereket szült, mígnem az, hogy Kína a háború előtt nem vett részt pingpong vb-ken, amióta meg igen, tarol, az annyit tesz, hogy önkényesen „kivettem egy időszakot”. De azért felsorolhatnád Polgár azon ellenfeleit, akik két évig gyereket szültek és neveltek, majd, kiállván Polgár ellen, jól alulmaradtak. Ezt írtad ugyanis, és azzal fenyegettél, hogy ellenpéldát nem tudok. Hát, tényleg nem tudok. Tudsz sakkozni?
@jotunder: A matekről nincs mondanivalóm, de ha akarod, szívesen összevetem a skótnevű, balkezes írek idegbajos természetével és teniszben mutatott zsenialitásával. Phelps alkata, ha annyira páratlan lenne, akkor valamennyi számában még mindig ő tartaná a világcsúcsot, és nem cáparuhában. A 200 vegyes világcsúcsát Lochte a cápadressz betiltása után vette el tőle, pedig nemhogy kortársa, idősebb nála. Usain Bolt alkata páratlannak tűnhet (most), de valahogy furcsállom, hogy arra szavad sincs, hogy fehér ember elődöntőig is ritkán jut vágtaszámokban, nemhogy nem nyer. A sok páratlan, de véletlenszerű alkat?
@aronsatie: akkor, hogy értsd, ha már a kínai pingpongsiker sokkal inkább arról tudósít, hogy ha eléggé sokan rászállunk valamire, akkor menők leszünk
Kína azért nem vett részt régebben, mert nem voltak eléggé jó játékosai, és azért nem voltak, mert nem volt még tömegsport náluk
tudok-e sakkozni? – kérded
na ez is mutatja, mennyire (nem) értesz hozzá
van olyan sport, amelyben nyertem magyar bajnokságot, de nem állítanám, hogy „tudom” (és most éppen a kínaiak jobbak benne – pontosabban: vannak jobbak köztük –, de nem volt mindig így, és nem is lesz)
ehhez mit szólsz?
@aronsatie: és nem láttál védekező pingpongot?
pedig a világ élmezőnyében férfi és női védekező játékos is van
(akiket én láttam, éppen kínaiak voltak)
@csársz:
– ez nemcsak nem bizonyítható, hanem valószínűtlen.
– ez egyértelműen hamis
– semmit se szólok. Tudsz sakkozni?
@csársz: Ezt írtam:
Védekező pingpongot elég rég nem láttam, de természetesen ahhoz kevésbé szükséges a gyors reflex, mint a támadóhoz.
Tudsz magyarul?
Itt van például
Vu Jang, a világranglista jelenlegi kilencedik helyezettje:
http://www.youtube.com/watch?v=k9YRU-Ucoc0
@aronsatie: magyarból is nyertem bajnokságot, de ismerek olyat, akihez képest nem nagyon tudok
sakkban nem nyertem bajnokságot, így nyilván nem tudok
Polgár Judit egyszer hívott játszani, de nem mertem leállni vele, pedig csak 12 éves volt, igaz, már sakkolimpiai bajnok
@aronsatie: nem tudom, mire írtad, hogy valószínűtlen, de ha te írtad, akkor nyilván nem valószínű, hanem biztos
ha arra írtad, hogy hamis, hogy azért nem vettek részt a vébén, mert nem voltak jó játékosaik, arra nem tudok, mit mondani, hiszen ez nyilvánvaló (mármint, hogy azért)
@csársz: A magyar is sport? Ezt nem tudtam. És még bajnokot is avatnak?
Aki egy éppen hogy csak bővített mondatot sem tud (vagy nem akar) értelmezni, az vagy nem tud azon a nyelven, vagy úrrá lett rajta a rosszindulat.
@csársz: Te nyilván történelemből is nyertél már bajnokságot, azért írsz ilyeneket.
@aronsatie: edző, szakvezető, sportmenedzsment, sporttudomány…
Aki ezek közül a genetikára hivatkozik, azok közül 99% a szakmai hiányosságát leplezi. Kb. úgy, mint ha Széles kvantummechanikáról értekezne.
@aronsatie: pontosan azt mondod, mint labrys csak nem veszed észre.
van egy nagyon kicsi csoport, akik különleges alkatúak, rendkívül rugalmas térdszalaggal, nagy izomtömeggel, de aránylag vékony csípővel és ideális tesztoszeron szinttel és ezek hatalmas többsége nyugat-afrikai. a nyugat-afrikai férfiak kis része ilyen persze, de sokkal nagyobb része, mint bármely más népcsoportnak a bolygón. az asztalitenisz annyival komplexebb sport, hogy én kizártnak tartom, hogy kutatást lehet végezni arra, hogy egy csoportnak evolúciós előnye van.
@acs63: Ez mindent megmagyaráz. Na végre, pont fején találtad a szöget.
@jotunder: Nem. Azzal a kijelentéssel vitatkoztam, hogy mára bebizonyosodott, hogy tévedés a feketék kosárlabdában, illetve a kínaiak pingpongban mutatott teljesítményét genetikai okokkal magyarázni. Semmi ilyesmi nem bizonyosodott be. A „négerkérdés” még kevésbé, ott még a népességre se lehet hivatkozni, hogy az a felelős, és nem valami adottság. Ez a Ny-Afrika kis része vs feketék általában szerintem értelmetlen szőrszálhasogatás.
A kínaiak esetében meg elég szórakoztató, ha valaki a népességre hivatkozik, mint az eredmények magyarázatára, ugyanakkor a magyarok háború előtti sikereit hozza fel ellenpéldaként, hogy az is volt olyan fölény, sőt. Gondolom, akkor még az istenadta tehetség döntött, és nem a népesség.
Miért lenne ilyesféle adottság evolúciós előny? 1-2 ezer év múlva, ha még létezünk, alighanem kerekeken fogunk gurulni és jó esetben kinő majd pár fogunk.
@aronsatie: kedves ember, aki vagy, szerintem meg te nem értesz meg semmit,
nem értetted például a Berczik–Klampár-anekdotát, ami egyedül megdönti mindazt, amit írsz,
nem érted azt, hogy egy statisztikai eredménysor egyáltalán nem bizonyíték arra, amit mondasz (hogy a kínaiaknak jobbak a reflexeik) (bizonyíték még az sem volna, ha kiderülne, hogy ugyanabból a faluból származnak, de nagyobb különbség van a bajnokaik között, mint a magyarok és a franciák vagy bárki más között (ha persze egyáltalán van ilyen, hogy „a magyarok”)
és így tovább, de istenem, ha nem érted, hát nem
akarsz sakkozni?
@aronsatie: te nem tudtad, hogy ezekből is van bajnokság?
azt hiszed, tudod úgy a történelmet, mint mondjuk Kosáry?
vagy tudsz úgy magyarul, mint Arany János?
@aronsatie: Itt tudományos szakkérdésekről van szó. Létezik ilyen publikáció komoly szakmai folyóiratban, vagy nem létezik.
link.springer.com/article/10.2165/00007256-200737040-00039#page-1
itt mintha arra jutottak volna, hogy a kenyai (a nandi törzsről van szó) hosszútáv futóknak nincs igazán genetikai előnye.
azt, hogy a két méter húsz centis szerb kosarasnak van-e hátránya a két méter húsz centis afro-amerikai kosarassal nem lehet megmérni. azért a „tízezer órás” szabály itt is játszik. vannak, akik elképesztően sokat edzenek őrült intenzitással, az életük középpontjában van valami, és mondjuk nagyon jó adottságaik is vannak, és ott nem világos, hogy mi dönt, az adottság, vagy a befektetett munka.
@aronsatie: rosszul gondolod, a háború előtt azért volt magyar pingpong-fölény, mert itt alakult ki a kultúrája, és aki magyar bajnok akart lenni, annak a legjobbakkal kellett megküzdenie, mint vívásban is
éppen ez mutatja, hogy egy kis csoport is elég, nem is kell különösebben tehetségesnek lenniük a tagjainak, és máris nagyon jók lesznek
hát persze, hogy még jobb, ha több millió közül szisztematikusan választják ki a legjobbakat
ha olyan nagyon tehetségesek volnának, nem lenne erre szükségük
csak figyeld meg, hogy elég volt annyi, hogy a Barcelonában kitaláltak egy jó tehetségnevelő programot, és ki tudták állítani a világ legjobb csapatát csupa olyan játékosból, aki ott nevelkedett
(tudom: a katalánoknak +messi jobbak a mijei)
@aronsatie: elképzelhető, hogy igazad van, de az, hogy a világ legjobb asztaliteniszezői között nagyon sok a kínai nem bizonyíték genetikai előnyre.
valami sokkal komolyabb kutatás kellene, és nem tudom, hogy mit próbálnának mérni. a száz méteres síkfutásban legalább is van elképzelés arról, hogy mi az, ami számszerűsíthető.
amerikai futballistákat mértek, és nem találtak szignifikáns eltérést közöttük, noha a runningbackek jelentős része fekete, a quarterbackeké fehér.
minden yokozuna ázsiai volt, de az utolsó három yokozuna már nem japán. ozeki viszont volt már európai. az, hogy a tipikus japán férfinek nincs szumóügyi genetikai előnye, az tudható.
@csársz: a következő dolog történt. megkerestem a magyarok háború előtti világbajnoki eredményeit. http://www.magyarvagyok.com/sport/8-Asztalitenisz/
az 1929-es bronzérmes nem is volt profi sportoló. jó érzéke volt a sportokhoz, ennyit tudtam róla. tudtam, hogy nyert komolyabb versenyeket, de azért azt, hogy világbajnoki bronzérmes volt nem tudtam. a nagypapám testvére volt, a nagynéném (anyám nagynénje) nagyon sokat mesélt róla, amikor kicsi voltam. a háborúban halt meg.