Schiff András és a nép
Eredeti szerző: jotunder
Állítólag egyszer megkérdezték Nadia Comanecit, hogy vajon nagyon nehéz dolog-e dupla hátraszaltót ugrani a gerendán. Nem – válaszolta Comaneci – az vagy könnyű vagy lehetetlen.
Schiff András is így van Beethoven Diabelli variációival. Egy idő után nem tudja az ember, hol kezdődik a Schiff és hol végződik a Beethoven. Valószínűleg nincs is értelme a kérdésnek.
A hatvanéves Schiff András azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy még látogatóba sem akar hazatérni Magyarországra. Ilyenkor szoktak rettegőzni a fruzsik. Schiff képes olyan jelentéktelen dolgok miatt aggódni, hogy a FIDESZ legismertebb „újságíró”-ja beásná az orgoványi erdő földjébe. Nevetséges. Amúgy nemcsak a fruzsik szokták kinevetni Schiffeket, tulajdonképpen mi is. Kicsit. Miért mond ilyeneket, végül is, nem ásnak be itt senkit a földbe, Horthy is csak így meg úgy, nem szabad túlozni, blablablablabla.
Schiff András kimond valamit, amit nem nagyon szoktunk kimondani, leírni, csak gondolni. Neki az emberekből, a magyar emberekből is elege van. Nem mindből, de azért elég sokból. Ilyet aztán tényleg nem szabad mondani, a választópolgár segge fényesre nyalva jó.
Tegnap megnéztem a Mephistot a Vígben, ma elolvastam Balog Zotyó háziállatkájának Vidnyánszky Attilának nyilatkozatát arról, hogy Szent Johanna tulajdonképpen a mi édes, megalázott, üldözött, népekkrisztusa, hogy tényleg oda ne hányjak komolyan, hazánk szimbóluma.
Schiffnek lenni nem könnyű. Több évtizeden keresztül napi sok órában kell keményebben koncentrálni hozzá, mint amire Deutsch Tamás a Nagy Brehm szerint egyáltalán képes. Schiff perspektívája más, mint azé a népé, amelyre most egy kicsit haragszik.
Stohl András a szombat délelőtti próbán lesérült, így játszotta el Hendrik Höfgent. Nem Vidnyánszkyt, hanem valóban Hendrik Höfgent. Ez egy ilyen ország, egyik nap őt nézem, az ő közönségével, másik nap meg Vidnyánszky hűségesküjét a puszták Putyinjának, egy másik közönséggel. Aztán felszállok a gépre, és néhány óra múlva egy angol kisváros pályaudvarán állok, ahonnan Magyarország fikciónak tűnik. Talán az is.
Schiff kimondta azt, amit nem illik kimondani. A Matolcsykat, Bayereket, Simicskákat, nem a Sátán ültette ám a nyakunkba, és nem ő fogja rajtunk tartani bis Gromoboi, hanem a felséges nép, amely népnek, valljuk meg, van egy kis hajlama arra, hogy zsidóvagyonért, háromhatvanas kenyérért, rezsicsokoládéért eladja az ördögnek a lelke egy darabját. Bizony. Ilyenek vagyunk.
Schiffnek lenni persze könnyű, amikor éppen nem lehetetlen. Akkor már ki lehet mondani azt, amit az ember gondol. Majd megsértődnek néhányan a nemschiffek közül. És virtuálisan még mélyebbre ásnák az orgoványi erdőben, persze közmunkásokkal, akiknek a gyerekeinek odaadjuk a Nyilas Misi pakkot, tűzifa utalványt is nyerhetnek, ha ők köszönik meg legszebben, hogy odaadták a párttitkár fiának a Jerzsabek néni trafikját.
Majd szépen ki lesz osztva a Schiff, kiosztják azok, akiknek az egész életében nem volt két perce, amire bárki is emlékezni fog, és a dolgok visszakerülnek a rendes kerékvágásukba. Senki nem lesz beásva az orgoványi erdőbe. Csak néhány millió Hendrik Höfgen nézi csillogó szemmel az ő Tábornagyát, kap-e jutifalit.
És nem kap.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519848-6ae14ce4a9f85' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519848&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519848-6ae14ce4a9f85&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519848-6ae14ce4a9f85' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ámbátor:
Elolvastam, kösz.
Nekem nem tetszik, nem mintha ilyesfajta jobboldali lennék mint az itt karikírozott, de hát tele van a néphülyézéssel, népanyázással ami az agyamra megy.
Lehet, hogy a letiltó tanár nem egy zseni – nem tudom – de én meg tudom érteni. Lehet neki ilyen véleménye.
Az internet az más, oda sok minden fölkerül, de az iskola más.
Attól még senki sem lesz mártír ha egy általa alkotott művet nem engednek felolvasni, akár jogosan akár nem annyira jogosan.
@kuszkusz1: Nekem sem stílusom, de én is voltam gimnazista. Az ilyesmi kitiltása az iskolából minden szempontból kontraproduktív.
@tollaszerge: Az igazgatóknak most általában is erőteljes szorulása van, bármit megtennének, hogy a KLIK fel ne figyeljen rájuk. De ez az igazgató vélhetőleg saját jogon is egy pöllencs:
atlatszooktatas.blog.hu/2013/10/06/fegyelmi_jart_a_szentesi_dramaisok_eloadasaert
@kuszkusz1:
részemről itt a beidézett facebook-kommentek stílusán volt a hangsúly, nem olyan ritkák azok, legalábbis „átlagemberek” között nem. az erőszakosság, a bigottság elterjedt.
@kuszkusz1: szerintem is félreértesz valamit, de mivel sokan félreértik, szeretném, ha egy véleményen – az enyémen – elgondolkodnál
Magyarországon kb. kétmillió ember néz egy valóságshow-t, de ha kérdezed, a többség letagadja, hogy nézi
egyszer egyetemisták hívtak meg, és megkérdezték, hogyan meri így megalázni a szereplőket az RTL Klub vagy a TV2, mindegy, és meglepődtek, amikor azt válaszoltam: felnőtt emberek, saját maguknak kell dönteniük benne, miben vesznek részt
(ráadásul azt gondolom, nagyon hasznos a VV vagy BB, mert a nézők nagy részének nincs ilyen élménye, nem tudja, hogyan kell viszonyulni különböző kapcsolati kérdésekhez, más kérdés, milyen mintát lát, de bármilyet, legalább látja, hogy viszonyulni kell)
vagyis a nép felnőtt emberekből áll, ők határozzák meg szavazatukkal Mo. sorsát, és semmi értelme lenézni őket
ugyanakkor lehet tudni, miről mi az általános vélemény, milyen színvonalú a problémamegoldó képesség, milyen színvonalú kulturális terméknek van sikere stb.
ez egy értelmiségi blog, ahol a hozzászólók általános érdeklődése és kulturáltsági szintje meghaladja az átlagot
megjátszás volna abból kiindulni, hogy az átlag kertévé néző meg tudja ítélni az itteni beszélgetés milyenségét
ha ezt lenézésnek tartod, azzal nem tudok mit kezdeni
ennek semmi köze ahhoz, hogyan ítélem meg a „magyarságot”, hiszen én is magyar vagyok, és bár rossz véleményem van magamról, nem lesújtó
a „cigányságról” pedig így semmilyen véleményem sincs, mert egyrészt nem tudom megkülönböztetni a magyarságtól, másrészt olyan rohadt előítélet van velük szemben, hogy ahhoz képest én mindig csak pozitív példákat látok velük kapcsolatban körülöttem
a zsidóságot pedig az előítélet iránya teszi a cigányság mellé
a lényeg: egyikről sincs mint egységről véleményem, ahogy a magyarságról sincs, és amikor te azt mondod, hogy pedig meg kellene mondani, ha egy cigány (zsidó) valamit rosszul tesz, akkor tkp. egyet értek, csak én nem fogom tudni, hogy ő cigány (zsidó), ha viszont aki elítél, bármilyen formában (ha pozitíve is) hozzáteszi hogy cigány vagy zsidó, akkor már előítélet vezeti őt
érted? senki sem tesz jót vagy rosszat azért, mert magyar, hanem csak mint ember (és ugyanígy cigány, zsidó, lengyel, 68-as)
@Deepblue Noir: Szülőként azt gondolom, az a dolga egy gimnazistának, hogy írjon-beszéljen úgy, ahogy a felnőtteknek nem tetszik. A pedagógusoknak meg illene végre megtanulni valamit ennek a korosztálynak az életkori sajátosságairól. Az a benyomásom, hogy az igazgató úrnak ez nem sikerült, s mintha fontosabb lenne neki a megfelelés, mint a gyerekek pszichoszociális fejlődése.
A minap megnéztük kiskamasz gyerekeimmel a Hairt, évek óta nem láttam már, azt hittem, ócska és avíítt lesz, hiszen alighanem az igazgató úr is csak pelenkás volt, amikor Treat Williams elénekelte,hogy I got no draft, I burnt it, burnt it, gondolom, sértvén ezzel az anarchista pacifizmussal sokak patrióta érzékenységét – és?
És basszus, ennek is már több mint harminc éve: http://www.youtube.com/watch?v=Yn0-hXYvgOM
Azt hittem, nem jöhet ilyen többé, de most a legócskább nyolcvanas évek köszönnek vissza, önkéntes félszekkel és hivatásos gyávákkal.
@Érvsebész:
igen, ez van, a fidesz világa ilyen, és bizony nem is kevesen vannak, akiknek ez tetszik.
akiknek nem, azok egy része meg mindenfélével kábítja magát és magyarázkodik, csak ne kelljen elmenni szavazni egy amúgy elég (na jó, nagyon) gyenge pártszövetségre.
így aztán jó eséllyel maradni is fognak, és még legalább négy évig nyomorítják az amúgy is elég nyomorúságos kis országot.
@ámbátor:
Nem tudom eldönteni, hogy ha én lettem volna a szóban forgó tanár helyében akkor hogyan viszonyultam volna a szóban forgó ópuszhoz amely – lássuk be! – különösebb esztétikai értéket nem képvisel.
Nincs elég információm a helyzetről. mert nincs kizárva, hogy ha marad a mű akkor az engedélyező tanárt kirúgják.
Ugye ez nem lehetetlen a mai fideszes időkben?
Na ugye. És lehet, hogy én is ugyanúgy viszonyultam volna a műhöz, pedig nálam jobban senki sem utálja a mi fénylő csillagunkat és a bandáját.
@Deepblue Noir:
Persze, hogy vannak hülye reagálások, hogyne lennének.
De egészséges dolog ezen lovagolni örökké?
@csársz:
„felnőtt emberek, saját maguknak kell dönteniük benne, miben vesznek részt”
Igaz.
„ha ezt lenézésnek tartod, azzal nem tudok mit kezdeni”
Annak tartom, mivel semmiféle empátia nem mutatkozik meg – általában – az nem értelmiséginek tartott lakosság iránt.
A Te hozzászólásod kivétel, nálad sokkal zordabbul törnek pálcát általában a boldogtalan lakosság fölött.
A cigányság illetve a zsidóság kérdésében megint csak azt tudom mondani, hogy a két témának semmi tényleges köze nincs egymáshoz.
Zsidó mentalitás az én véleményem szerint nincs, összeesküvés tanból roppant gyenge vagyok és a Csurkán nagyon tudtam röhögni.
Ami viszont a cigány mentalitást illeti olyan van. Ők összetartóak, vélekedésük, viselkedésük, életstílusuk közel áll egymáshoz.
Az, hogy minden velük kapcsolatos ellenérzést az előítéletnek tartasz és sohasem valós és keserves tapasztalatnak, az egyrészt nagyon szimpatikus és tisztességes nézet, másrészt kevés köze van a valósághoz.
Ha mániákusan ragaszkodsz a többségi társadalom előítéletességéhez és a cigánysággal, egyes cigányokkal, cigánycsoportokkal kapcsolatosan soha más véleményt nem engedsz meg magadnak egyetlenegy konkrét esetben sem, akkor csak a demagóg-doktriner cigánypártolást valósítod meg a Horváth Aladár szintjén.
Akinél a cigányság mindig ártatlan, a többség mindig bűnös.
A néhai SZDSZ ugyanezt a vonalat képviselte, ők kifejezetten népnevelési szándékkal, amellyel persze pont az ellenkező hatást érték el.
Nekem vannak tapasztalataim, konkrét tapasztalataim néhány cigányemberrel kapcsolatban és ezek nem jók.
Nagyon hálás lennék ha nem kerítenél arra sort, hogy rámutass, nem a cigányság a lényeg, annak semmi köze nincs a rossz tapasztalataimhoz.
Ha rám bízod a saját élményeim megítélését akkor nagyon szívesen beszélgetek veled – a néplenézés, a nép rasszistázásának témája ugyanis elvezet a jelenlegi ellenzék sikertelenségéhez.
De ha nem tudsz ellenállni…ha elmondod nekem, hogy esetleges rossz tapasztalataimnak cigányemberekkel semmi közük sincs a szóban forgó illetők cigány mivoltához…hogy csúnya előítélet vezérel engem….akkor nincs értelme tovább menni.
@kuszkusz1: Hát tényleg kihozzátok belőlem az anyatigrist…
Szóval: ez a vers egy gyerek műve, aki azt egy iskolai rendezvényen akarta előadni. A teadélután olyan, mint a sulidiszkó, a szalagavató vagy a tábortűz, a lényeg azon van, hogy a gyerek 1) jól érezze magát 2) tanuljon fogalmazni, beszélni, kommunikálni, nyilvánosság előtt megjelenni, véleményt mondani, egyszóval kifejezni magát. Az, hogy ezt milyen színvonalon teszi, másodlagos kérdés. A szalagavató bálon sem csak Isadora Duncanek táncolnak, a szép habos estélyiket felvehetik a csúnya, kövér, pattanásos kislányok is, a tábortűz mellett gitározhat az is, aki csak egy akkordot tud fogni, szóval a 17 éves gyerek teadélutánra írott verse esztétikai értékének az égvilágon semmi jelentősége nincs (a gyerek egyébként, talán az Átlátszó Oktatás blogon, abszolút reálisan ítélte meg a helyzetét, nem azt sérelmezte, hogy a költészetét nem ismerik el).
Ha a tanár úrnak problémái vannak a verslábak vagy a rímek minőségével vagy a prozódiával, akkor üljön le a gyerekkel, és mutassa meg, hogy mi a baja. Mutasson rá, hogy hogy szokták ezt a nagyok, toljon elé sok-sok verset, protest songot, slamet, amit ő maga értékesnek tart, és segítse a kölyköt abban, hogy megtanuljon verset írni, vagy hogy – időben felismervén a tulajdon korlátait – hagyja abba.
Mutasson rá, hogy kit, hol és milyen szempontból sérthet a szöveg. (Személy szerint nem látom, hogy hol lépi át a véleménynyilvánítás alkotmányos határait ez a vers, de akármi is elkerülhette a figyelmemet.) Ha van ilyen pont, értesse meg a gyerekkel, hogy mi a baj a mások érzékenységének a sérelmével.
De ne nézze a gyereket ellenfélnek, ne emelje be ebbe az idióta pártpolitikai játszmába, mert ebben az egészben ez az aljasság. Pedagógiailag meg tökre kontraproduktív – mint tudjuk, Tiltsák Bea a legvonzóbb múzsa a világon. És jól látszik is: a francot se érdekelt volna, hogy mit muzsikálnak a szentesi klubdélutánon, most meg széltébe-hosszába vitatja a netes közönség…
@Érvsebész:
Sebészi pontosságú!
(helyettem is írtad)
@Érvsebész:
Nem hiszem, hogy bele kell pusztulnia egy fiatal költőnek(?) ha a zöngeményét az iskola helyteleníti és nem engedi bemutatni.
Azért ebbe nem kell az ifjú titánnak belehalni.
Az a kívánságod pedig, hogy a tanár tartson különórákat az ifjúnak, kissé eltúlzottan tűnik. Ilyen igénnyel felléphetsz mondjuk a gyermek szülei irányában, a kedves papa és a kedves mama esetleg áldozhatna a csemete költői vénájának a fejlesztésére annyi energiát amennyit te itt a pedagógustól kívánsz meg.
(Párt)politikai játszmába pedig nem a tanár, hanem az ifjú kezdett bele, lévén a mű erősen politikai irányultságú.
Egyáltalán: ha valaki verset ír, számoljon vele, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. A költészet veszélyes üzem…. Nehogy már kötelező legyen valamit csak azért jónak tartani mert politikailag esetleg nem áll távol tőlünk.
Azt is írod, idézem:
„…a 17 éves gyerek teadélutánra írott verse esztétikai értékének az égvilágon semmi jelentősége nincs…”
Méghogy egy vers (legyen a szerző bármilyen korú) esztétikai értékének semmi jelentősége nincs, azaz nem fontos….
Hát ha az nem, akkor mi a fészkes fene fontos egy versben?!
Az ifjú költő tragédiáját már csak azért sem tudom a nagy személyes traumák közé sorolni, mert itt vagyon az internet.
Amennyiben a vers jó – bocs kedves anyatigris, hogy ezt a szerinted mellékes szempontot is figyelembe veszem – szóval ha a vers tényleg jó akkor máris megkapta a nyilvánosságot amelyben a szerző felé áradó elismerésnek nincsen semmi akadálya.
Újfent elolvastam az ifjú Rimbaud alkotását.
Borzalmas.
@kuszkusz1: ez egy slam poetry, ami a raphez hasonlít, esetleg hallgasd meg. nem hiszem, hogy többet várhatnék el egy tizenhét éves szentesi gimnazista véleményrapjétől, mint egy átlagos kommentelőnk kommentjétől. ez az igazgató egy rezsimpatkány, akinek nem ez volt az első húzása. és teheti, és meg is fogják érte dicsérni.
@kuszkusz1:”Ha mániákusan ragaszkodsz a többségi társadalom előítéletességéhez és a cigánysággal, egyes cigányokkal, cigánycsoportokkal kapcsolatosan soha más véleményt nem engedsz meg magadnak egyetlenegy konkrét esetben sem, akkor csak a demagóg-doktriner cigánypártolást valósítod meg a Horváth Aladár szintjén.”
Azt hiszem, nem én, hanem te ragaszkodsz mániákusan valamihez.
Éppen azt írtam, hogy semmilyen konkrét bűnre nem találok mentséget.
De amire végképpen nem, az a rettenetes előítélet, ami lehetetlenné tesz minden kísérletet, ami oda vezetne, ahová Amerika eljutott. És még csak azt sem állítom, hogy ott minden rendben van, sőt.
Nem magyarázom tovább, csak egy példát mondok: ha egy nő megöli a férjét, statisztikusan sokkal nagyobb büntetést kap, mintha egy férfi öli meg a feleségét. Mert a férfi lassan veri agyon, vagy egy rosszul sikerült pofonnal, az asszony viszont álmában elektromos kenyérvágóval.
És persze, hogy el kell ítélni érte, de te is tudod, mi viszi rá.
@jotunder:
Ez jó ez a rezsimpatkány, ezt eltesszük.
Nem tudom még milyen húzása volt az iskolaigazgatónak, mondani akarom rezsimpatkánynak, én csak erről tudok.
Véleményrap, ez is jó szó, megjegyezzük.
Szóval: ha valamely írásmű rémes, az véleményrap.
Akinek meg nem tetszik (és nem is engedi elmondani, bár föltehetőleg felelős azért ami a teadélutánon elhangzik)
az rezsimpatkány.
Aha.
@kuszkusz1:
Ej kuckuc, a lényeget nem akarod felfogni! A zöngemény esztétikai értékeinek hic et nunc az égegyadta világon! Ugyanis (tedd a szívedet a kezedre – vagy fordítva), a 18 év alatti hímneműek 99 %-a firkálgat vers(nek szánt) izéket. Weöres meg csak 100 évenként születik. Ámdeviszontag, itt egy Mókus-őrs havi önképzőköri banzája keretében olvasta volna fel az ifjú vannabe Petőfi amit elkövetett. Hallgatta volna tucatnyi hasonló ifjonc. Ettől aztán ugye meghasadoznak az egek és eljő az apokalipszis négy lovasa. Izgatgató úr(hatnám) adott egy akkora pofont a fécesznek, hogy az egész ország ettől pettyes. Kurvára produktív volt.
@kuszkusz1:
Nem mondtam, hogy bele kell pusztulnia. Azt állítom, hogy az iskolának dolga az is, hogy a gyereket véleménynyilvánításra kész és képes állampolgárrá nevelje – ennek egyik eszköze, hogy a gyerek a véleményét kifejezheti – akkor is, ha az másoknak nem tetszik.
Nem pusztult bele senki abba se, hogy mondjuk a hatvanas években elküldték a fodrászhoz, ha hosszú volt a haja.
A mű esztétikai színvonala nem volt az igazgató érvelésének része (bár egy helyütt „remekműnek” nevezte – gondolom, ironizálni szeretett volna, de távol álljon tőlem, hogy olyasmit lássak a nyilatkozatába, amit ő nem akart). Ehhez képest a lényeget tekintve teljesen mindegy, hogy a vers jó vagy rossz. A hosszú haj levágatásával sem az volt a probléma, hogy nem minden hatvanas évekbeli lázadó ifjú volt megáldva a Thomas Anders hollófekete fürtjeivel.
Az iskolában sok mindent csinálnak, ami nem üt meg egy bizonyos művészi mércét. Ha bemész akár egy ovi folyosójára, látod, hogy tele van a faliújság rajzokkal, kollázsokkal, mázolmányokkal, egyik se egy Klimt. Ennek ugyanis nem az a célja.
Az irodalomtanításban meg bevett módszer a fogalmazástanítás (én nem vagyok tanár, csak szülő, meg jártam is iskolába). A gyerekek írnak a nyári utazási élményeikről, jobbára unalmasan, csikorogva és döcögősen, írnak egy rahedli verselemzést, pedig egyik se esztéta, se nem irodalomtörténész, az én kölkeimnek még saját verset is kellett írni, talán harmadikban*.
Nem tudom, hogy a gyerek költői vénájának fejlesztése a szülei dolga-e – ne felejtsük el, ez mégiscsak egy drámatagozatos gimi, ahol talán van ehhez szakértelem, meg gondolom, pedagógiai program. Nem tudom, mivel foglalkoznak a szülők, én pl. semennyire se tudom támogatni személyes tanácsaimmal a saját gyerekemet az esernyőcsel vagy a periódusos rendszer megtanulásában, mert nem értek hozzá, azért adtam hozzáértő emberek kezére (és még így is elég sokat leveszek a közoktatás válláról, de ez mellékszál).
Ami a másik részét illeti, mármint annak elmagyarázását, hogy másokat mi miért sérthet: ez alapvetően valóban a szülők dolga. Na de nézd csak, van olyan, mint most is, hogy én nem találom sértőnek, tehát ha ilyan tulok anyja van, mint én, akkor bizony, másokra hárul, hogy elmondják neki, például futhat egy ilyen kört a tanára, mielőtt hatalmi szóval lépne fel ellene. Az iskola szocializációs terep is, hát van pedagógusi felelősség a hiteles és felelős kommunikáció kialakításában.
*Az ihletet az U Medveda nevű szlovák kocsma adta a fiamnak erre az opuszra itt:
„A Mackónál, a Mackónál
Térdig ér a mackónyál”.
Kapott érte egy pirospontot, senki se mondta, hogy nem is igaz, hogy a mackónyál térdig ér, vagy hogy a mű rossz színben tünteti fel a medvéket, esetleg egy szomszédos ország vendéglátását, és ezzel sértheti az érzékenységüket.
@kuszkusz1: jajmán, hogy egyre azt a szalmabábot kuckulod, hát senki se mondta, hogy tetszik a vers, hogy jó a vers, mégis kivel vitatkozol?
@csársz:
„.. a rettenetes előítélet, ami lehetetlenné tesz minden kísérletet, ami oda vezetne, ahová Amerika eljutott.”
A többségi mentalitás szerinted a (cigányokkal szembeni) rettenetes előítélet.
Szerintem meg nem. Az igazi rasszizmus nem annyira számottevő, sokkal inkább az a a cigányokkal kapcsolatos rossz tapasztalat. Amelynek nem a származáshoz és a bőrszínhez van köze hanem a viselkedéshez.
Ha viszont a viselkedés, a megtapasztalt viselkedés miatt nem rokonszenvezünk valakivel annak semmi köze sincs a rasszizmushoz.
És mindaddig ameddig a viselkedés miatti felelősség le lesz véve a cigányokról és rá lesz lőcsölve a többségre addig nem is lesz jó irányú változás.
Ne haragudj, de megkérdezném: szerinted miért alakult ki az általad említett ‘rettenetes előítélet’ a cigányokkal szemben?
Csak úgy fogta magát az előítélet és kialakult? ‘
@alte trottel:
Ha a zöngemény esztétikai értéke nem számít, akkor mindenkinek a szerzeményét illő felolvasni a teadélutánokon.
Legyen demokrácia!
Akkor most halljuk Troppauer Hümér „Holnap indul a század, hahó!”
című százhuszonhat énekből álló époszát!
Külön kérném alte trottel kartársat odakötözni a székéhez, nehogy a második-harmadik óra tájt el bírjon menekülni a mű elől amelynek felolvasása hat órácskát vesz igénybe.
@kuszkusz1: Megmutatnád, hol és ki kötelezett bárkit is arra, hogy végighallgassa? (Mellesleg az iskolai ünnepélyeken a részvétel általában kötelező, s képzeld, ott meg rendre meg kell hallgatni a citerazenekart, a furulyaszakkört, és Kovács Vivike is mindig elszavalja, hogy „Mackó bácsi, hajasbabák, itt van az új táska, háton viszem, hogy az úton minden gyerek lássa”)
Ha lesz ilyen, ha valaki téged kényszerít, hogy meghallgasd a vers előadását, személyesen fogok fellépni a jogvédelmed érdekében.
@kuszkusz1:
De hát halszájpontyosan erről van szó! Igen, _BÁRMELYIK_ tag klapanciáit nemhogy illő, de KÖTELEZŐ felolvasni az olyan teadélutánokon (Mókus-őrs havi önképzőköri banzáján) aminek deklarált célja a klapanciák elővezetése!
És akit zavarnaak a klapanciák, az kiiratkozik a Mókus-őrs tagjai közül oszt kalap! És alte trottel, aki nem tagja a Mókus-őrsnek csődörösen felrúgja a holdig azt aki őt oda akarja rángatni, ahol vadidegen ifjoncok zöngeményeket olvasnak föl egymásnak.
(Nagyon nehéz? A dislexia ma már kezelhető.))
@Érvsebész:
Köszönöm, erre komolyan számítok iis.
Pláne, ha a citerazenekar hamisan penget, ha a furulyát a tulsó végén fújják meg és jön a Vivike is a Mackóval.
Egyre rokonszenvesebb nekem Horger Antal.
@kuszkusz1: ez NEM irasmu. ez egy eloadasi darab, es meg most sem kattintottal ra. a slam poetry szovegek altalaban nem tul jok olvasva. hasonloan pl. a popzenei szovegekhez.
@Érvsebész: +1
@jotunder:
Elolvastam a szöveget.
Ugrándozzak is hozzá….ne már!
Szegény Horger Antallnak is ugrabugrálnia kellett volna szövegolvasás közben? Nehézkes, rezeg a papír.
@kuszkusz1: azt hiszem, nem tudod, mi az előítélet
Az tudniillik mindig téves, és nem alapulhat tapasztalaton.
Más kérdés, hogy nehéz menekülni tőle. De mondok például ítéleteket, amelyekben sokan osztoznak, mégis tévesek: a kínaiaknak nagyobb tehetségük a pingponghoz, a feketéknek a kosárlabdához, a németek szorgalmasak, a skandinávok (angolok) hidegek stb. „A jászok nyakasak.”
A cigánysággal szembeni előítélet messze túlmegy a rossz tapasztalatokon. De nem kell többet mondanom, mint amit te is látsz, ha nézel. Az Egyesült Államokban az ötvenes években még nagyjából úgy gondolkodtak a fehérek a feketékről, ahogy most te a cigányokról. és ma fekete az elnök.
Én ezt az utat szeretném látni. Nem lesz könnyű. ha te is ezt szeretnéd, akkor még van mit megvitetni, ha nem, akkor nem nagyon érdekel a véleményed. És ezt ne vedd lenézésnek, vagy vedd, a te dolgod.
Cigányok: bár rohadt unalmas ezt újra és újra leírni, hátha olvassák a blogot olyanok is, akiknek ez új…
Tehát cigányok (kisebbségek): a magyarországi cigányok legalább három hullámban érkeztek az ország területére. A migrációs hullámokat esetenként _több száz év_ választotta el egymástól. A kiindulási területek, azok népei, nyelvei és kultúrái nem ugyanazok voltak.
A legkorábbi (i.sz. XV. századtól itt élő) csoportba tartozók – mai nevükön: magyarcigányok, romungrók – jelentősen előrehaladtak az asszimiláció útján. Anyanyelvük túlnyomórészt már rég a magyar, közülük kerül ki a polgárosult, városlakó cigányok többsége, a híres zenészdinasztiák.
Az oláhcigányok (XIX. században érkező) csoportja eleve több „törzsre” (lovári, kelderás, csurári, colári, cerhári stb.) oszlott, amelyek a romani különböző dialektusait beszélték, kultúrájukban is jelentősen eltértek, sőt: az egyes „törzsek” külön foglalkozásokra specializálódtak (lókereskedelem, fémművesség, szőnyeges mesterség, sátorosok stb.) – így természetesen eltérő módon és sikerrel illeszkedtek be a többségi társadalomba is.
Végül a harmadik legjelentősebb magyarországi csoport a beásoké; ők szintén a XIX. században érkeztek a román fejedelemségek felől, az ottani rabszolga-felszabadítás következményeként. A beások eredetileg is letelepedett életmódot folytató csoportja – amely szintén számos kézművesmesterséget gyakorolt – egy ősi román dialektust beszél, a paduránt.
A lényeg: „a cigányokról” így, egyetlen csoportként beszélni értelmetlen. Gyökeresen eltérő a nyelvük, a történelmük, az eredetük, a hagyományaik, a kultúrájuk. Ha valaki „cigányokat” emleget – bármilyen értékítéletben, bármilyen mondatban -, az pontosan úgy jár el, mintha azt mondaná: a „magyarok” gyávák. A „magyarok” féltékenyek. A „magyarok” lusták. A „magyarok” zseniálisak. Stb., stb.
(És a „magyarokba” beleértené az ötvenhatos ausztráliai disszidensek gyermekét, a Bukarestben tanuló moldvai csángó ifjút, a szegedi Csillag fehérgalléros bűnözőit, a somogyi erdész Londonban mosogató lányát, a sokadgenerációs budapesti belvárosi orvosdinasztia belgyógyász fiát, a vasi sváb családból származó békési kistérségi megbízottat, a nyírségi kopasz gárdista barmot stb., stb., stb.)
A nyolcvanas évek elején Bécs-szerte – lásd Gorenje-turizmus – ezt a feliratot lehetett olvasni a kirakatokban: ’Magyar, ne lopj!’
Ugyanis bevásárlóturista honfitársaink jelentős része bizony el-elcsent ezt-azt (de csak ami mozdítható volt). A derék bécsiekben eléggé jogosan alakulhatott ki a vélemény: „a magyarok” tolvajnépség – vagy nem?
Ízlelgessük ezt a mondatot: „a magyarok lopósak”!
Ugye, milyen tárgyszerű, objektív és valós megállapítás? Ugye, milyen szikrázó intellektuális erő van mögötte?
@csársz: Téves, hogy a kínaiak jobbak pingpongban, a feketék meg kosárlabdában (futásban, stb.)?
„Az Egyesült Államokban az ötvenes években még nagyjából úgy gondolkodtak a fehérek a feketékről, ahogy most te a cigányokról…”
Igazad van. Most kell abbahagyni.
@aronsatie:
mármint tehetség szempontjából?
igen, téves.
más kérdés, hogy mostanában fekete futók előbb érnek általában célba
de például gergely, klampár, jónyer simán (!) verte a kínaiakat, pedig a pingpongozók számát tekintve nem lett volna parányi esélyük sem
és a legjobb kosárlabdázó tavaly előtt még Amerikában is a német-lengyel volt Novitzki volt
mint ahogy Polgár Judit óta az is nyilvánvaló, hogy a férfiak nem jobbak a sakkban
@csársz: a legjobban szerintem az előítéletek hatását az mutatja, hogy Pekingben a kosárlabdát és a röplabdát is az Egyesült Államok nyerte
az átlagmagasság mindkét csapatban ugyanannyi volt, mégis a kosárlabdacsapatban szinte csak feketék voltak, a röplabdában kivétel nélkül fehérek
van egy nagyon jó könyv a boksz történetéről, egy angol nő (!) írta, Kassia Boddy (http://www.amazon.com/Boxing-Cultural-History-Kasia-Boddy/dp/1861893698), van magyarul is
gyönyörűen kimutatja, hogy sokáig azt gondolták, a fehérek sportja, feketéknek esélyük sincs, azután egészen mostanáig azt hitték, csak fekete lehet világbajnok
most meg ukrán a menő
hogy is van ez?
És a futóknál se feledd, hogy jön egy Borzov….
@csársz: Ezek egyáltalán nem nyilvánvaló dolgok, nem mintha bármiféle előítélethez közük lenne. Gergelyék már akkor sem verték simán a kínaiakat (leginkább sehogy sem), ma már meg pláne nagy a fölény. Alighanem jobbak a reflexeik. A feketék meg jobb atléták. Hacsak nem tévedek, utoljára 100 síkon fehér ember 1980-ban, a csonka olimpián nyert. VB-n, amit 83 óta rendeznek, meg soha.
@labrys:
Gratulálok, nagyon mélyenszántó, alapos és kiterjedt ismeretekről árulkodó írásmű.
Minden elismerésem.
Sajnos a mi utcánkban már minden második házba betörtek.
A rendőrség tanácsa, idézem:
„Ha éjszaka motoszkálást hallunk az udvaron ki ne menjünk az istenért!”
Lebeszélnélek róla, hogy magvas eszmefuttatásodat előadd egy-egy feldúlt károsultnak – félő, hogy hiányozna belőle a kellő fogékonyság a cigányság eszmetörténeti megközelítése iránt és elindulna a sufniba a kisebbik baltáért.
Feltéve ha még meglenne.
@csársz: Az a Borzov csak addig jöhetett, amíg eléggé egyenjogúak nem lettek a feketék.
Mi lesz, ha elkezdenek úszni meg teniszezni? Bár, van itt valami Williams nevú, mintha egész jól játszana.
Polgár Judit igencsak kivétel, még nem merném állítani, hogy a férfiak nem jobbak.
@aronsatie: Mi a sima? 5-1 és 5-2 volt a két meccs eredménye, amikor világbajnok lett az asztalitenisz- csapat
Jónyer-Klampár 71-ben a háromszoros egyéni bajnokkal felálló párost verte meg
Jónyer Calcuttában Stipancsics ellen nyerte az egyest
Jónyer-Gergely Surbek-Stipansics ellen a párost, vagyis még a döntőbe sem jutott akkor kínai.
Nem, nem jobbak a reflexeik, csak náluk tömegsport a pingpong (és kínai értelemben az 🙂 ), rá vannak állva.
Ahogy nálunk is az volt a foci, és akkor egy felületesnek úgy tűnhetett, hogy a kispestieknek nagyobb a tehetsége hozzá
ahogy a kosár-röp példából láthatod, inkább arról van szó, mire állnak rá (több okból, de például a téves hiedelemből is, hogy ügyesebbek abban a sportban), de a boksz nagyon jól mutatja, mennyire fals dolog azt gondolni: egyik-másik nációnak nagyobb a tehetsége valamihez
@aronsatie: ugyan már, amikor nem voltak egyenjogúak, még inkább érdekükben állt kitűnni
ha minden sportban ott lesznek a feketék, ki fog derülni, hogy pont olyanok, mint bárki más, ahogy a fociban látszik is már
a Williamsek olyanok, mint a Polgár lányok, esetük mutatja, hogyha eléggé kicsi korban kezded vele, bárkit nagyon magas szintre vihetsz!
de Judit példája több ennél: Zsuzsa és Zsófi egy viszonylag gyenge mezőny (az akkori női sakk) fölé nőtt, de férfi szinten „csak” egy bizonyos (igaz, előtte elképzelhetetlenül magas) szintre jutott
Judit viszont pariban volt (van) a legjobbakkal is, csak nüanszokon múlt, hogy nem lett világbajnok!
@aronsatie: az ilyen kijelentésekkel igen ingoványos talajra lépünk, nagyon kell ügyelni a megfogalmazásra!
A „kínaiak” _nem_ jobbak pingpongban. A kínai embereknek mindössze kb. 60%-a tartozik a han népcsoportba, amely alatt a „klasszikus” kínai értendő. A mintegy 1,3 milliárdos népesség jó része még csak nem is érti egymás beszédét; antropológiailag, genetikailag és kulturálisan is erősen különböznek egymástól. Más az átlagos testmagasságuk, más a testzsírszázalék-arányuk, mások az egyéb fiziológiai és biológiai jellemzőik stb., stb.
Kína, mint _ország_ viszont valóban élen jár a pingpong nevű sportban – ennek főleg kulturális (sportpolitikai) okai vannak. (Hagyományok + igen kis befektetési igényű sportág – ugyanezért alakult ki a volt Szovjetunióban is olyan rendkívül magas nívójú sakk-kultúra.)
A „feketék” ugyancsak _nem_ jobbak a kosárlabdában (futásban stb.) A feketék – amennyiben a „négereket” értjük ez alatt – között ugyanúgy megtalálhatók a kétméteres átlagmagasságú kelet-kenyai niloták, mint az antropológiai téren nagy változatosságot mutató bantu népek, a pigmeusok, a koik, a szanok stb., stb.
_Léteznek_ viszont olyan, afrikai eredetű csoportok (nem csak Afrikában, hanem pl. az USA-ban is stb.), amelyek szülőpopulációi olyan környezeti körülmények között éltek hosszasan, amelyek különleges fiziológiai jellemzőkre szelektálták őket. Ez magyarul azt jelenti, h. például egyes nilota csoportok (leszármazottai) a testhő-szabályozás optimalizása végett magasak, „száraz” testalkatúak, hosszú és karcsú végtagokkal rendelkeznek etc. És történetesen olyan fehér izom/vörös izom aránnyal meg tüdőkapacitással, amelyek ideálisak a dinamikus mozgások (sportra lefordítva: futás, ugrás stb.) szempontjából. (http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20001206tabu.html)
Mellesleg az ebből a szempontból hasonlóan előnyös fiziológiai/genetikai jellemzőkkel rendelkező észak-afrikai csoportok (lásd pl. hosszútávfutó marokkóiak) egyáltalán nem sorolhatók a „feketék” csoportjába. (Sem genetikailag, sem nyelvileg, sem kulturálisan.)
Ugyanannak a humánevolúciós jelenségnek látjuk itt szép példáját, mint ami megmutatkozik pl. azoknál a tibeti vagy andoki ajmara csoportoknál, amelyek jó pár ezer méter fölötti magasságon élnek – megnövekedett tüdőkapacitás, vörösvérsejtszám, egyedien magas hemoglobinszint stb. (Mindennek szépen felderítették már a genetikai hátterét is: en.wikipedia.org/wiki/High-altitude_adaptation_in_humans).
A legfontosabb, a nagyon-nagyon fontos dolog azonban a következő: míg egyes fiziológia jellemzők terén az emberi csoportok egymástól genetikailag különbözhetnek,
GENETIKAILAG NEM LEHETSÉGES
olyan, az emberi kultúrák függvényében egyébként is változó értékeket, tulajdonságokat, jelenségeket determinálni, mint például a hűség, a becsületesség, a munkakerülés, a „tolvajlási hajlam”, a hazafiasság, az erkölcsösség, az igazmondási/hazudozási/bűnözői hajlam, a csapodárság, a szorgalmasság, az istenhit stb., stb., stb.!
@csársz: És mennyi volt az eredmény, amikor nem lett világbajnok a csapat? Szerintem meg jobbak a reflexeik, és kész.
@csársz: Érdekükben állt volna, ha lett volna rá lehetőségük. De nem volt. Az úszás leginkább egyetemi sport, a teniszhez meg rengeteg pénz kell.
„a Williamsek olyanok, mint a Polgár lányok, esetük mutatja, hogyha eléggé kicsi korban kezded vele, bárkit nagyon magas szintre vihetsz!”
Ezt ugye nem gondoltad komolyan?
Annál is inkább, mert a Williams lányok még csak nem is szorgalmasak. Serena egyértelműen minden idők legnagyobb teniszezője lehetne, ha tíz éve is olyan komolyan vette volna, mint most. Így már alighanem elment az esély.
Nem emlékszem arra a nüanszra, amin Judit világbajnoki címe múlott volna, és bármilyen nagyra tartom, nem hiszem, hogy Kaszparovot, Anandot vagy Carsberget (hogy csak hármat említsek) megverte volna.
@labrys: Mit akartál mondani? Miért ne állíthatnám, hogy a kínaiaknak (ázsiaknak) alighanem jobbak a reflexeik, és a feketék (afrikaiak, stb.) feltehetőleg jobb atlétikus képességekkel rendelkeznek, mint a fehér ember?
@aronsatie: Carlsen lesz az, nem a sör.
@aronsatie: bármit állíthatsz, természetesen, de ezek a konkrét állítások nem igazak. Ezt akartam mondani.
Az „ázsiaiaknak” nem jobbak a reflexeik és a „feketéknek” nincsenek jobb atletikus képességeik. _Egyes_ emberi csoportok különbözhetnek fiziológiai jellemzőikben más emberi csoportoktól, de ez genetikailag nem nagyrasszok szintjén determinált. (Már ha jóindulatúan – és helytelenül – megengedjük, hogy az „ázsiai” fogalmat a mongolid, a „fekete” fogalmat pedig a negrid nagyrassz értelmében használjuk.)
@labrys: Ez már részedről a bizonyítás, vagy még az állítás? Nekem erősen az utóbbinak tűnik.
@aronsatie: szerinted?
nagyon fontos érv,elteszem
és állíthatod, amit akarsz, azt is, hogy kétszer kettő hat, miért ne? (Kb. azt is állítod)
Még csak annyit: Polgár Judit Kaszparovot és Anandot megverte
Ha a kínaiak reflexe jobb volna, soha nem tudták volna a rosszabb reflexű magyarok megverni őket
és
bár igazad volna,
mert akkor csak ki kellene nyilvánítani:
a magyar szabadságszeretőbb nép,
és máris szabadelvű, demokratikus köztársaságban élnénk!
Hajrá!
@aronsatie: miért szorulna inkább bizonyításra a labrys állítása, mint a tiéd?
@csársz: 😀
@csársz: Megverte őket? Hányszor? Mi a mérlege ellenük? Kétlem, hogy ne lenne igencsak negatív. Még mindig adós vagy azzal a nüansszal, ami állítólag a világbajnoki címtől fosztotta volna meg Polgár Juditot.
Nemcsak kiforgatod a szavaimat, szándékosan értetlenkedsz. Próbáld elképzelni, hogy attól még, hogy valaki nem minden egyes meccsét nyeri meg, még lehet egyértelműen jobb a másiknál. A kínaiak pingpong eredményei és statisztikája magáért beszél. Mint ahogy a feketék kosár- és atlétikai eredményei is. A különbség, amiről beszélünk, természetesen nem mutat emberfelettit, de a nüansznyit azért meghaladja.
@Érvsebész: Mert én alátámasztottam az állításomat. Minimum a 100 sík statisztikával, amit utoljára 33 éve nyert meg fehér ember, és az amerikaiak nem is voltak ott.