Simicska és Orbán a nyeretlen kétévesek (appendixposzt)
Eredeti szerző: jotunder
The Labour source said Miliband had also been disappointed by the language of a government source, who told the Times: „No 10 and the Foreign Office think Miliband is a fucking cunt and a copper-bottomed shit.””Ed wasn’t angry, he was frustrated by the flippancy of it,” the Labour source said. (the Guardian, 2013 augusztusában)
Így kell elegánsan gecizni és a gecizésre válaszolni, kis tej a teába, eperlekváros sütikével. ( Miliband éppen most mondott le a választási vereség miatt)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519123-6a2fb0aa24b4a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519123&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519123-6a2fb0aa24b4a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519123-6a2fb0aa24b4a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Pedig igaza volt Ed-nek: Sziria bombazasa katasztrofa lett volna, frappans valaszt ide vagy oda
Nem hiszem, hogy pont ebben kéne Ángliát követni mindenképpen.
@Fisk: Cameron és Miliband is Oxfordban végzett. Copper-bottomed shit ide vagy oda. Nem fenyeget az a veszély, hogy kövessük őket.
@jotunder: Te Jótündér! Nem vagy te egy kicsit almamátersznob? Ha elárulom neked, hogy én az ottawai Carleton Universityre jártam, akkor betegesen hülye kommentjeim ellenére is jobban fogsz tisztelni?
(Két csiga beszélget az autópálya mellett. Azt kérdi a kis csiga: Hogy lehet átjutni az út túloldalára? Praktikusan sehogy, – válaszolja a nagyobbik – oda születni kell!)
@balmoral: Az „almamátersznobizmus”-hoz gratula, nagyon tetszik!
Sajna attól tartok, matematikailag JT-nek van igaza. Eccerűen statisztikailag valószínűbb, hogy a megfelelő iskolában töltött idő befolyásolja a kommunikáció szinvonalát, mint az, hogy nem.
Vagy valami ilyesmi, hol a kávém?????
@christvhu: Ezentúl minden mondatomat úgy fogom kezdeni, hogy „ahogy nálunk a Carleton Universityn szoktuk volt mondani…” – és következik valami szokásos épületes baromság. Ahogy azt mi a Carleton Universityn mondtuk, a tököm se tudja hol tartod a kávédat.
@balmoral: Ahogy nálunk a Charles Marx-on szokták volt mondani, köszi, de ettől még nem ébredek fel, továbbá a fogyasztói kosaram (meg másom) sem lett nagyobb.
Hurrá, közben megtaláltam a kávém! Most már csak le kell nyalogatnom a PHD értekezésemről)))))))
@christvhu: Cameron súlyos balhekba keveredett Oxfordban. Miliband aktivista volt. Mindazonáltal…
@balmoral: Csak röviden: Arról van itt szó (általánosságban), hogy az emberek egy szövegről csak részben, és bizonytalan mértékben tudják megállapítani (megítélni) annak (a szövegnek) az igazságát, helyességét, jóságát, hasznosságát. A megítélés helyessége persze nagymértékben függ a témában való jártasságtól, hozzáértéstől. De mindig rengeteg olyan téma van, amelyek nem- vagy nem tisztán ténykérdésekről szólnak (ahol a hozzáértés többet segíthet), hanem nem-tényekről, véleményekről, jóslásokról, stb. Emiatt az emberek kénytelenek a saját (korlátozott) tudásukon kívüli mankókat keresni. A tekintélyelv az egy ilyen, nagyon elterjedt mankó. Még csak azt sem mondom, hogy nincs alapja, ami abból jön ki, az nem korrelál valamennyire az „igazsággal”. Mert de. Csak hát, az sem mindegy, hogy mennyi az aránya az egyéb (tudás) érvekhez képest.
@ipartelep: Én a kétféle gondolkodást egy szándékosan sarkított és igazságtalan álbölcsességgel szoktam bemutatni: Mi különbözteti meg a bölcsészt a természettudóstól? A természettudóst a tények érdeklik, (ezért kíváncsi a mások véleményére) míg a bölcsészt a mások véleménye (ezért nem kíváncsi a tényekre).
@balmoral:
én úgy gondolom, hogy annak a ténynek, hogy magyarországon mindenféle elképesztő zsírospofájú taplóságot meg lehet úszni van köze ahhoz, hogy nincs a nemtaplóságnak egy erős intézményi struktúrája. oxford ennek a struktúrának a jelképe. semmi másról nincs szó.
@jotunder: Alan Turing approves. 😉
@Kettes: :-)))
@jotunder: Ez a „nemtaplóság intézményi struktúrája” nagyon jó. Kár, hogy nem én mondtam. Még szerencse, hogy magát a taplóságot viszont egyre inkább intézményesítik. Lásd: Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Királyi Televízió, KDNP, Békemenet, Színházi Ellentársaság, vagy hogy hívják a Vidnyánszky bandáját, Országgyűlés, stb. Lassan könnyű lesz definiálni a nemtaplóságot. Minden ami a NERen és az ő taplóságintézményein kívül van. Sajnos a nemtaplóságot ezért egyre nehezebb megúszni.
@balmoral: Csak óvatosan ezzel! Magam legfeljebb addig merészkednék, hogy a NER-en és csatolmányain kívüli lét szükséges, de önmagában — sajnos — nem elegendő feltétele a nemtaplóságnak. Magyar belpolitikai hirtelen illusztrációként gondoljunk a Jobbik Oroszországért Mozgalom néhány prominensének megnyilvánulására 🙁
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: A jobbik része a rendszernek, nem ellenzéke. A többi parlamenti párt is.
@balmoral: gut,besser Gösser
@balmoral:
pl Nabokov Vlagyimir is oda született!
@balmoral: Jó, de akkor te is, én is, mindenki része, aki nem szakította meg teljesen a kapcsolatát Magyarországgal. Ebben az értelemben valószínűleg része voltál a Kádár-rendszernek is, sőt, megfelelően korán születve még rákosista is lehettél.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: Én nem esküdtem fel a Szánalmányra! Ez azért egy választóvonal.
@balmoral: Ez egy teljesen jogos megjegyzés. Elfogadom végső érvként 🙂
@balmoral: én abban látom a különbséget, hogy ha a bölcsész elsőre (másodikra) nem ért meg valamit, akkor baromságnak tartja, a természettudóst meg elkezdi nagyon érdekelni a dolog
a legnagyobb baj, hogy egyre többször találkozom olyan – állítólag egyetemista – lényekkel, akiket meg sem érint, ha fogalmuk sincs valamiről
(mindegy, hogy kultúrtörténeti tény, logikai feladvány, politika, fizikai törvényszerűség, vers, vers végképp értelmetlenség…)
nem is értik, hogy miért tartom érdekesnek, azt pláne nem, hogy miért kellene nekik érdeklődni iránta
@balmoral: A tudni nem érdemes dolgok tudománya fölötti merengésedről a Kapcsolat (1997) című filmből jutottak eszembe Ellie Arroway szavai: „Some celestial event. No, no words. No words to describe it. Poetry. They should’ve sent a poet. So beautiful. So beautiful… I had no idea.”