Szilvay Gergely és a nők (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Szilvay Gergely a Mandiner szerzője védelmébe veszi a férfiak és nők intellektuális képességeinek különbségeit tárgyaló tankönyvet.
A cikkben azt állítja, hogy Anne Moir nemzetközi hírű neuropszichológus. Anne Moir egy kiugrott genetikus, aki TV-producer, valóságos tudományos munkássága nincs. Van egy Anne Moir nevű ismert biológus, de ő egy másik Anne Moir. Szilvay még hazudik is.
Tudom, hogy ez az ország már a szilvayk országa, nem véletlenül mentem el onnan. Nem róla fogok írni.
Az, hogy a hormonális különbségeknek milyen következményei lehetnek a nők és a férfiak agyára nézve, tudományos szakkérdés, vitatható és kutatható. Ebben a bizonyos iskolás tankönyvben azonban azt bírta leírni valaki, hogy szegény kicsi lányok kobakjába nehezebben megy bele a matematika.
Eszembe jut az akkor huszonnégy éves Csörnyei Marianna Ph.D. védése, amin voltam szerencsés jelen lenni. Ez 1999-ben történt, három évvel korábban még harmadéves egyetemistaként nyerte meg a világ talán legnehezebb matematikaversenyét a Schweitzer-versenyt. Jelenleg a chicago-i egyetem professzora.
Eszembe jut a történet a II-1 faktorokról. Ezeket az algebrákat John von Neumann vezette be és a legizgalmasabb matematikai objektumok közé tartoznak. von Neumann évek munkájával két faktort tudott megkülönböztetni, az ún. hipervéges faktort és a szabad csoporthoz tartozó faktort. Ez még a negyvenes években történt, azután még összesen kilenc különböző faktort konstruáltak. Amikor is megjelent a huszonnégy éves Dusa McDuff nevű Ph.D. hallgatóhölgy és a szakma teljes megdöbbenésére végtelen (kontinuum sok, csak szilvay kedvéért) különböző II-1 faktort konstruált.
Eszembe jut Maryam Mirzakhani, aki idén megkapta a Fields-medált. Szilvay ezt fel sem tudja fogni, számára a G.Fodor, a Lánczi meg a Fricz Tamás a sztár, a jelentős férfigondolkodók, akiknek ugyan nincs agyuk, de van egy aprócska valamijük, ami nincs a Mirzakhaninak, és hát ugye mi másról szól ez az egész.
Eszembe jut az, hogy taníthattam a Sós Vera egyik tételét Lausanne-ban és milyen cool dolog volt elmondani a diákoknak, hogy van vele egy közös cikkem.
Eszembe jut, hogy ebben (abban) az országban a nőknek tudniuk kell, hol a helyük. Hát nem a szotyolázó nagyurak között a felcsúti stadionban, a politika a férfiakra tartozik, ezt tudjuk. Margaret Thatcher, Indira Gandhi, Golda Meir nyilván nem értek fel egy Szijjártó Péterhez.
Mert más az agyuk, azért.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519355-6ab3cbe12666d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519355&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519355-6ab3cbe12666d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519355-6ab3cbe12666d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@csársz: nem baj.
@Érvsebész: végre egy kis rakendroll a nagy világmegváltás közepibe, szerintem vicces
@sárospataki lány: Ja, bocsánat. Ez esetben popcornt tessék!
@jotunder: Igen, ez lehetett az. De mivel nem soroltad fel, hogy annak a húsznak mi a nickje (ha van), mókás, amikor valamelyik itteni törzsnick úgy ír, mintha köztük lenne, aztán kiderül, hogy aligha. Semmi baj – @sárospataki lány: rakendroll!
késő este van már…
@sárospataki lány: Persze, hogy nem baj, én nagyon is örülök neki.
@Holger Hartland:
labrys elég szépen elmagyarázta neked, miért nem adja meg neked a teljes szakirodalmat. te meg vergődsz, hogy háhá, a nők mégis alacsonyabbrendűek.
de ha neked ez kell. 🙁
@mavo: Nem számolom, hányadszor bizonyulsz ostoba töknek.
@Holger Hartland: Hé, ne schmittelj tőlem. Ezt én mondtam rád.
@Holger Hartland:
most aztán jól megcáfoltál, gratulálok!
@mavo: Gondoltam, hátha rájössz magadtól, és akkor mégsem vagy teljesen buta, de látom, hogy mégis. Azt írtad, „labrys elég szépen elmagyarázta neked, miért nem adja meg neked a teljes szakirodalmat” – csakhogy nem a „teljes szakirodalmat” kellett volna megadnia (??? :D), hanem EGY darab review cikket kellett volna elolvasnia, ám ehelyett az absztraktból próbált okos lenni. Ez pedig sajnos nemcsak a következtetéseit érvényteleníti, hanem komoly kompetenciahiányról is árulkodik, ami az ő stílusában és arcméretével bemutatott észosztás után roppant szórakoztató. Hogy te az egészből semmit sem fogtál fel, az már kevésbé, mert nem újdonság.
@Holger Hartland:
értem. ha tehát labrys – aki így felületesen nézve egy egészen PICIT többet tud erről a genetikaizéről, mint amit te még kéjes álmaidban is csak szeretnél – egy cikknek csak az absztraktjára alapoz (biztosan CSAK arra?), akkor te fölényesen alázod abban, amiről ő – ismételten csak felületesen nézve – egy egészen PICIT többet tud, mint te. de tényleg csak egy PICIT. 🙂 és mindezt egyetlen kiragadott cikkre alapozva. 🙂
szórakoztató. 🙂
@Holger Hartland:
btw, ahogy te arcméretről értekezel, miközben van az a gyanúm, hogy a témakörrel soha nem foglalkoztál érdemben, csak most konyhatudóskodsz. hm. 🙂
@mavo: Látom, tetézed. Ismételjük át, hülyegyerek:
A topic az intelligencia öröklődése.
Van kb. tíz rövid magyar cikk, részben egy nem szakfolyóirat kaidványból, részben blogposztok (:D!), amik sok mindenről szólnak, a génekről általában, meg még a magyarok eredetéről is, csak pont a topicról nem.
Van ezekkel szemben egy 2012-es részletes, kb. 30 oldalas review cikk szakfolyóiratból, ami összefoglalja, mit lehet manapság tudni az IQ-ról a Bell Curve óta, különös tekintettel a topicra. Ebből kiderül, mi a helyzet, csak el is kéne olvasni.
Akinek el kell kellene magyarázni, hogy miért az utóbbi cikk a nélkülözhetetlen és miért nem az előbbiek, az inkább ne égesse magát, maradjon ki ebből. Vagy próbálja meg elolvasni. Labrys olvasta? Nem, de az absztrakt alapján volt képe megkérdezni, mit értettem félre benne. Kurvára mindegy, hogy ő mihez ért, vagy én mihez, ebben az esetben elég a cikket elolvasni.
Maradok ennyiben, a magadfajta ostoba trollnak még sok is ez.
Mivel váratlanul rá kellett ébrednem, hogy nem vitában, hanem farokméregetési versenyben veszek részt, a magam részéről kiszállok; viszont akit érdekel, azoknak itt az ominózus cikk (amely megdöbbentő módon nem mond ellent az absztraktjában írtaknak 🙂 ):
http://www.apa.org/pubs/journals/releases/amp-67-2-130.pdf
Sok érdekesség olvasható benne a különféle IQ-fajtáktól kezdve a környezeti & genetikai tényezők elválaszthatatlanságán túl a társadalmi osztályok szerepéig, az intelligencia terén a nemek közt tapasztalható eltérésekről és az azokra irányuló vizsgálatokról, az anyatejnek és a születési sorrendnek – illetve általában a szocioökonómiai státusznak – az egyéni IQ kialakulásában betöltött szerepéről, az intelligenciá(k)hoz hasonlóan komplex jelenségek létrejöttéhez szükséges genetikai tényezők nagyságrendjéről, az ikervizsgálatok beépített hibáiról, a célzottan intelligencianövelő kezdeményezések formáiról és eredményeiről (az IQ-növelő hatásúnak szánt szerektől kezdve a testmozgásig és a speciális óvodai akciókig), az agystruktúra és az intelligencia közti kapcsolatokról, a fekete/fehér, askenázi zsidó/nem zsidó, ázsiai/fehér stb. csoportok közt mért (esetleges) IQ-különbségek okairól, egészen az iskolának, a stressznek és a személyiségstruktúrának (önfegyelem) az intelligencia kialakulásában játszott szerepéig.
Mellesleg a cikk első szerzője, Richard E. Nisbett épp a kulturális meghatározottság és az eltérő intelligenciafajták egyik harcos szószólója, aki az intelligencia kialakulásában a környezeti tényezők szerepét hangsúlyozza a genetikaiakkal szemben. 🙂
http://www.wikiwand.com/en/Richard_E._Nisbett
@labrys: Ne futamodj meg anélkül, hogy előtte ne tisztáznánk valamit. Szerintem te vagy el sem olvastad a cikket, vagy durván félreértelmezed, vagy ami a legrosszabb, szándékosan hazudsz. A továbbiakban két eset lehetséges.
1) A dolognak semmi jelentősége, ha olyasmi vagy, aminek ezek után látszol (pl. tudálékoskodó, balliberális középiskolai tanár vagy könyvtárba járó, ráérő gyurcsányista nyugdíjas). Ez esetben hagyjuk a fenébe, szevasz.
2) Jótündér szerint viszont itt komoly emberek is olvasnak/írnak, egy-két A kategóriás nemzetközi publikáció kevés a top 20-hoz. Te pedig úgy adtad elő itt magad, mintha lehetnél akár valaki vagy legalább valakicsodácska, legalább egy hazai taktaharkányi főiskolai docens. (Én az utóbbiakat sem nézem le, nem is nagyon lenne honnan.) Ez esetben súlyos dolognak tartom, amit itt műveltél, és úgy gondolom, nem maradhat legalább minimális következmények nélkül, vagyis ebben az esetben szeretném ezt a vitát végigvinni. Játsszuk le. Tarthat bármeddig, olvashatunk hozzá bármennyit.
Melyik? 1) vagy 2)? Nem kell bemutatkozás, csak egy számjegy.
Kölcsönös bizalmatlanság esetén felkérhetjük @jotunder: -t, hogy a nevezetes IRL-kartotékjai 🙂 alapján erősítse meg, rendelkezünk-e mindketten legalább a minimális kompetenciákkal a témának és az ilyen cikkeknek ha nem is a megírásához, de legalább egy hazai PhD-óra szintjének megfelelő, értelmes megvitatásához.
jétusbazmeg, ez tényleg eljutott a „ne futamodj meg” klasszik trollszövegig, plusz pár nap alatt kiképezte magát genetika és örökléstan tudósnak is (ellenkező esetben nyilván nem osztaná róla ilyen kibaszott agresszíven az észt)). részemről vége.
@mavo: no, azért itt elég bővérű trollkodás folyik minden oldalról 🙂
@sárospataki lány:
hát, a fene se tudja. a könyvtárba járó, ráérő gyurcsányista nyugdíjas az már túl van az alap trollkodáson. pláne egy olyasvalakitől, aki csak mostanság képezte ki magát az örökléstan professzorává.
@mavo: jó, hát elpattant egy húr, néha megtörténik pl velem is, pedig én elég jól tűröm a stresszt.
@Holger Hartland: nem értelek, a témában itt mindenki nagyjából egy féltájékozott laikus (vagy legalábbis annak látszik), a vita pedig arról folyik, hogy a tankönyv szerzője még ezt a szintet sem éri el, és voltaképp provinciális világképével tömi a nebulókat, amit súlyosbít, hogy ennek a fosnak a tanítása most nem opcionális.
van aki olvasottabb (és van aki az olvasottakat érti is), van aki kevésbé, de erős véleménye van, etc. mit akarsz itt „lejátszani”?
@incze:
most éppen azt, hogy ő tetszőleges diszciplínában elolvas egy tetszőleges cikket, és már mehet is doktorálni. 🙂 és persze, hogy senkinek sincs akkora farka, mint neki. 😉
@incze: JT volt szíves közölni, hogy ezt a blogot legalább húsz egészen komoly tudományos ember is látogatja, és akkor (teszem hozzá) talán még több közepesen, kicsit vagy egész kicsit (legalább egy akármilyen magyar egyetem szintjén) komoly.
Ezért ha ezen a blogon egy ismeretlen nicktől nagyarcú észosztást követően egy tudományos cikk durva félreértelmezését látom, akkor nem tudhatom, nem olyan, komolyabb emberrel van-e dolgom véletlenül, akitől ez elfogadhatatlan (mert elvárható volna tőle, hogy értse a cikket, vagy ha nem érti, akkor ezt felismerje és visszakozzon).
Ha nem komoly ember, akkor nem érdekes. De ha egész kicsit is az (és ezt JT fenti közlése miatt itt nem tudhatom), akkor egy ilyen embertől már tartom annyira csúnyának a cikkel kapcsolatos ferdítéseit, hogy ezt a vitát végig akarjam vinni. Akkor ez egy „ügy”.
Persze piti ügy, közel sem egy Bukovics-ügy, hanem ezerszer jelentéktelenebb, de nem is a munkahelyén akarnám bepanaszolni, hanem csak itt lejátszani vele a vitát. És nem világszínvonalú vitát, hanem taktaharkányit, vagy amilyen telik tőlünk.
jézusbazmeg, ez tényleg megkattant. 🙁
@Holger Hartland: őszintén szólva, továbbra sem egészen értem a bajodat. egyfelől az teljességgel elfogadható, ha valaki egy hosszú szakcikkből (főként ha laikus) csak az abstract-ot olassa el, amely ahogy neve is mondja, kvintesszenciája a cikknek, sőt azt mondanám, hogy aki nem kimondottan azon a területen szakember, annak ez a rész a legértékesebb, mert a kisebb részletek súlyát pl. nem biztos, hogy jól föl tudja mérni (ami egyáltalán nem jelenti, hogy a teljes cikk elolvasása ellen szólnék, de a magam sokdioptriás gyurcsányista nyugger szemüvegén keresztül úgy látom, hogy a témában járatlanok gyakran épp olyan elemeket szednek ki ilyen jellegű cikkekből, amelyek a nem a főbb következtetésekhez tartoznak).
akkor érteném amit mondasz, ha bemutatnád, hogy @labrys: rosszul interpretálta az abstractot valamelyik ponton, mert a cikkből kihámozhatóan ott épp nem arról, hanem amarról van szó, itt és itt, így és így. kezdd el akkor a „lejátszást”.
@incze:
„őszintén szólva, továbbra sem egészen értem a bajodat”
a baj az, hogy ő sem érti. 🙂 btw nem ő, hanem labrys linkelte be a cikket magát, hogy bárki elolvashassa. ez önmagában vicces egy picit. 🙂 majd ha lesz kedvem kifejtem, miért. most nincs hozzá gusztusom.
@incze: Van, akitől nem várható el, hogy elolvassa, értse és ne írjon róla tévedés vagy ferdítőmódon. Van, akitől viszont igen. Előbbi esetben hagyjuk, sietek, utóbbi esetben szakmai, akár morális problémáról beszélünk.
mondom én, egy hét alatt új szakmája akadt a sublótban holginak. csak gratulálni tudok hozzá…
Ajánlom ezt is elolvasni . Nisbett-ék hivatkoznak rá
http://www.gifted.uconn.edu/siegle/research/Correlation/Intelligence.pdf
@incze: megvan a Napi Voks idevágó kérdésének eredménye: „Ön szerint tehetségesebbek, okosabbak vagyunk más nemzetek fiainál?” (már a kérdés megfogalmazása is megérne egy misét, és huncut aki érti – vagy magyar).
http://www.facebook.com/voks14/photos/a.492257794216801.1073741828.467501020025812/640344036074842/
nagyjából a sejthető eredmény született a fidesz/jobbik szimpatizánsok bő fele egyaránt hangos igennel válaszol, a többiek döntő többsége nemdehogyissal. van egy meglepően egyenletes, politikai preferenciától független, kicsiny de számottevő „rosszabbak vagyunk” tábor is.
olyan viszont alig van, aki erre a kérdésre ne tudna válaszolni (2%, szintén egyenletesen eloszolva.)
Úgy tűnik, itt már nem derül ki, nem egy sok A-kategóriás (vagy legalább kevés, vagy legalább több-kevesebb hazai) publikációval rendelkező vincentes törzskommentelőt kaptam-e cikkferdítésen. Rajtam nem múlt, hogy tiszta víz legyen a pohárban.
@Holger Hartland: cikkferdítésen…. jézusmária. azért neked is francois pignon volt a jeled az oviban.
@jotunder: Szeretnéd megbeszélni a cikket? 🙂
gender equality index — ebben is ugyanabban a társaságban magyarország, mint a legtöbb úhabbkeletű összehasonlításban, talán nem véletlenül.
eige.europa.eu/content/gender-equality-index#/?country=HU
A dohos es bigott faszkalapoknak a messzi távolból :
http://www.upworthy.com/a-bevy-of-famous-ladies-sing-along-to-this-50-year-old-classic-wow-this-song-is-magic?c=upw1