The Real Hard Shit
Eredeti szerző: jotunder
Bangladesben választás lesz. Alig egy hete felakasztották az iszlamista ellenzék egyik legfontosabb vezetőjét, Abdul Quader Mollát. A kivégzést Pakisztán parlamenti határozatban ítélte el, a török kormányfő pedig történelmi hibának nevezte. Ma letartóztatták a nyolcvanhárom éves Ershad tábornokot, az ország egykori elnökét, a Jatiya párt vezérét. Ez a kemény ügy, nem az, hogy majmot választott polgármesternek Ásotthalom.
A történet dióhéjban: Banglades miniszterelnöke Sheihk Hasina. 2008-ban került hatalomra, Ershad pártjának szövetségeseként, és oda is ígérte az elnöki posztot. Ebből aztán nem lett semmi, azaz Ershad ellen elindult az eljárás, állítólag azért, hogy ne tudja bojkottálni a választást. Jó, mi? Sheihk Hasina az egykori országalapító elnök, Mudzsibur Rahman lánya.
Legnagyobb ellenfele Khaleda Zia, a Bangladesi Nemzeti Párt elnöke, egykori miniszterelnök, aki Ziaur Rahman tábornoknak, az ország egykori elnökének özvegye. És igen, Ziaur Rahman tábornok, akárcsak Mudzsibur Rahman, nem kifejezetten végelgyengülésben hunyt el. Erről később.
Quader Mollát nem iszlamista tevékenységéért végezték ki, hanem azért, mert az 1971-es (igen, nem elírás, 1971-es) sajnálatos események/függetlenségi háború idején, ő volt a helyi Biszku Béla, és a vád szerint százakat gyilkoltatott le. Molla az ún.” rossz” oldalon állt, ellenezte Banglades kiválását Pakisztánból.
A függetlenségi háborút végül Mudzsibur Rahmanék nyerték meg.
Bővebben, a bangladesi függetlenségi háborút az indiai hadsereg nyerte meg.
Pakisztán 1947-ben lett független. Első miniszterelnöke — komolyan! — az indiai pénzügyminiszter, Liaquat Ali Khan lett, akit aztán 1951-ben meggyilkoltak (ez erősödő motívum a helyi történelemben). Az ország valójában két részből állt: Nyugat-Pakisztánból, amit a Muszlim Liga képviselt és Kelet-Pakisztánból, ahol az Awami Liga volt a legerősebb politikai mozgalom. Hol az egyik oldal volt az erősebb, hol a másik, ami 1958-ban odáig vezetett, hogy egy Ayub Khan nevű tábornok mindenkit kikergetett az erdőből. Ő egyébként ágyban, párnák közt halt meg, ami figyelemre méltó.
1970-ben aztán tartottak egy demokratikus választást, ahol a kelet-pakisztáni Mudzsibur Rahman győzött a nyugat-pakisztáni Ali Bhutto ellen (igen, őt később felakasztották). Bhutto és Ayub Khan, utódja Jahya Khan rájött arra, hogy a demokráciának is van egyfajta határa, és nem adták át a hatalmat Mudzsibur Rahmannak, amire kitört a háború. Adott ponton beavatkozott az indiai hadsereg, és kikiáltották Bangladest.
A demokrácia fogalmát szintén elég szélesen értelmező Mudzsibur Rahmant gyakorlatilag az egész családjával együtt gyilkolták meg 1975-ben — lánya Németországban volt, azért úszta meg a mészárlást. Eleinte csak öldösték egymást a különböző politikai erők, aztán került hatalomra Ziaur Rahman, akit később a testőreivel együtt lőttek agyon. A gyilkosokat általában vagy felakasztották, vagy kinevezték valaminek, vagy mindkettő.
Ershad tábornok Ziaur Rahman vezérkari főnöke volt, hivatalosan végig mellette állt, kevésbé hivatalosan részt vett a meggyilkolásában. Az akkori bangladesi katonai puccsok táncrendje szerint ez a két dolog nem feltétlenül zárta ki egymást. Adott pillanatban bemondta a szubkontrát, és miután meggyilkolták a rekontrát bemondó Manszúr tábornokot, ő lett az erős ember.
Közben persze néha meghalt pár tízezer ember éhínségben, pár százezer ember az árvizekben — egy olyan országban, ahol a mély szegénységbe feljutás a társadalmi mobilitás egyik csúcsa.
Miért is írtam ezt? Azért, hogy becsüljük már meg magunkat egy kicsit. Fogalmunk nincs ám arról, hogy mit jelent az, hogy real hard shit.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519860-6ae86c57bec96' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519860&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519860-6ae86c57bec96&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519860-6ae86c57bec96' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@labrys: Inkább arról van szó, hogy a „nyugati” világszemlélet „lineáris”, azaz egy adott irányú fejlődést tételez fel, míg a keleti „ciklikus”, azaz körben forgást, visszatérést egy alapállapothoz. Ebből ered a Konfucianizmus tekintélytisztelete és sok minden más. Ezt tükrözi az „ázsiai termelési mód”, amely azonban ma már nem létezik. A gondolkodásban még mindig van, ebből ered az a szemlélet, amit Incze leírt. De épp a globalizáció miatt (de a kezdő lökést a gyarmatosítás adta) ma már egyre többen a fejlődő világban is nyugati mintákat követnek. Persze minél magasabb státusú, városlakó, fiatalabb, annál inkább.
@jotunder: Svájcban egyszer egy vonat késett 3 percet.
Miért is írtam ezt? Azért, hogy vegyük már észre magunkat egy kicsit. Fogalmunk nincs ám arról, hogy mit jelent az, hogy real hard shit.
És azért Svájc mégiscsak közelebb van, mint Bangladesh. Kb. annyival közelebb, mint amennyivel a 3 perces vonat késés van közelebb a mi helyi szarunkhoz.
De persze ez ennél bonyolultabb. Így aztán lehet, hogy mégiscsak közelebb vagyunk most a konfliktusaink akasztásos úton történő rendezéséhez, mint a 3 perces vonatkésésekhez.
Távolodunk Svájctól?
@jotunder: Azt hiszem, a „molla” nem a neve, hanem a „beosztása” a csávónak. Valamilyen vallási vezetőt jelent.
@incze: Ezen – a legendás magyar panaszkultúrán és siralomvölgyön – én is újra meg újra megdöbbenek. Voltak pillanatok, amikor teljesítményre sarkalló, pozitív hajtóerőt véltem felfedezni ebben a közérzületben. Lehetne így is, nem? De többnyire épp ellenkezőleg van: szeretjük áldozatnak látni magunkat és annak tudni be minden kudarcot, hogy minket üldöznek.
Rémlik, hogy volt már szó a blogban a provincializmus kapcsán, hogy mennyire nem ismerjük/leszarjuk a külvilágot. Még az sem jut át az ingerküszöbünkön, hogy újra van emberevés (és nem aborigináléknál, hanem pár nemzedékkel ezelőtt még civilizált, ma polgárháborús afrikai övezetekben); állatként, sportból vadásznak a pigmeusokra; kisgyerekeket mészárolnak le nagy számban, mert a varázslópapok kikiáltják őket bajhozó démonnak.
@smokey_shorthair: „Csak a zsido-kereszteny kulturkoron nevelkedett europaiaknak szornyu a bangladesi latvany,”
Meg a nok megeroszakolasa Indiaban.
@Bebes: Neki ez volt a neve, és nem is volt „mullah”, civil tanulmányokat folytatott, egyetemi oktató volt és újságíró.
@jotunder: Kár volt okoskodnom:-) Így jártam.
ma kivégezték a bangladeshi iszlamisták hetvenhárom éves vezetőjét egy 1971-es háborús bűntett miatt.