Thm-plafon helyett értelmi cenzust hitelfelvevőknek
„A szocialisták javasolják, hogy a pénzintézeteknek abszolút összegben kelljen megmondaniuk, hogy a felvett hitel után mekkora összeget kell visszafizetnie az ügyfélnek.” — írják a szocialisták hétfői közleményükben. Mint politikai nyilatkozatukban kifakadnak, „A thm-et, mint fogalmat közérthetően, az összetételére vonatkozó magyarázattal egyetemben kell megismertetni az emberekkel.”
Ne szaladjunk ennyire előre!
Először a szocialista frakcióval kell megismertetni a pénz időértékének fogalmát. Ha ez megvan, akkor maguktól is rájönnek arra, hogy a „felvett hitel után visszafizetendő összeg” fogalma közgazdaságilag értelmetlen és helytelen. Értelmetlen és helytelen információra alapozni egy pénzügyi döntést: a hülyék kiváltsága, erre jogszabályt alkotni a hülyeség trónra emelése.
„Félmegoldás a kamat plafonírozás, mert attól még a thm magas maradhat. Félmegoldás a thm plafonírozás, mert attól még a teljes visszafizetendő összeg magas maradhat” — folytatódik a zseniális közlemény. Akkor nincs más hátra, elvtársak, a futamidőt kell plafonírozni. Vagy a tízes számrendszert, mondjuk nyolc számjegyben.
Mit szépítsem: a thm fogalma, amit egyébként a 41/1997. (III.5.) számú kormányrendelet elég részletesen kifejt, bonyolult. Nem nagyon lehet megúszni anélkül, hogy az ember legalább az osztás és a hatvány fogalmával tisztába ne jöjjön. A szocialisták szentül hiszik, hogy a pénzügyek megértésének van királyi útja, és el lehet magyarázni a thm-et olyan polgároknak, akiknek már a villanyszámlát se lehet.
Ha az ember pénzt akar befektetni, akkor a befektetési szolgáltatónak kötelessége egy egyszerű teszt kitöltetésével meggyőződnie az ügyfél pénzügyi ismereteinek szintjéről, és ehhez igazítania az ügyfél számára kínált befektetési szolgáltatásokat.
A lakossági hitelfelvétel szabályozásának is ebbe az irányba kellene elmozdulnia. Az az ügyfél, aki nem tud megoldani egy hatodik osztályos matekpéldát, az nem kaphat hitelt. Valójában ez az egyetlen mód, amivel a kiszolgáltatott helyzetű, pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező rétegeket megvédhetjük — saját döntéseik következményeitől.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16516595-6757acd40d78a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16516595&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16516595-6757acd40d78a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16516595-6757acd40d78a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Jól látszik, hogy nemcsak a pokolba, de a hülyeség ormaira vezető út is jószándékkal van kikövezve. Mert hát amint mondád, a thm bonyolult dolog, és messze nem mindenki fogja fel, mi van benne. Én pl. valszeg föl tudnám fogni, de mindezidáig túl lusta voltam ahhoz, hogy elolvassam a kormányrendeletet, és ahogy magamat ismerem, ez már csak romolhat.
Számunkra, akik nem vagyunk politikusok, egyértelmű, milyen csillagászati méretű baromság a legkülönfélébb futamidejű hitelekért ugyannyi pénzt kérni — akkora baromság, hogy ebből nem lesz és nem is lehet semmi (voltaképp akkor aggódhatnánk, ha nem jelentették volna be ezt a szándékukat: a kormány és a szoc. frakció egymást erősítő, virágzó együttműködését tekintve ugyanis egyértelmű, hogy ha valamit bejelentenek, abból egészen biztosan nem lesz semmi). Ami viszont ugyancsak egyértelmű, az a javaslat jó szándéka. Dögletesen jól látszik ugyanis, hogy a bankok tájékoztatói (akár hitelről, akár befektetésről van szó) messze-messze nem alkalmasak arra, hogy egy többé-kevésbé normálisan tájékozódó magyar állampolgár megérthesse őket (és ebben nem csak a polgárok tájékozatlansága/hülyesége van benne, hanem az információk céltudatos széttagolása, a józan ember számára érthetetlen bikkfanyelv, a periodikus, alkalmi és egyszeri tételek keverése meg még sok minden is).
A szoc. frakció helyesen mutat rá arra, hogy a kisbefektetők és kölcsönvevők közül sokan csak feliből-harmadából értik meg a feltételeket, és ugyancsak helyesen mutat rá, hogy ennek oka a feltételek sokasága. Fogalmilag helyes a megoldási javaslatnak az a része, hogy ha a jelenlegi sok feltételt egy feltétellel helyettesítenénk, akkor többen tudnák, hogy mit is csinálnak valójában. Eszetlen baromság az előírni kívánt feltétel: de ebből csak az következik, hogy a szoc. frakció számszerű többsége közönségesen ostoba és tudatlan ember, nem pedig az, hogy ne lehetne ilyen feltételt találni.
Ehhez azonban nem szaporítani, hanem csökkenteni kell az előírásoxámát, és egy ilyen javaslatot se a kormány, se a szoc. frakció torkán nem fox lenyomni. Soha.
Alternatív javaslatom, hogy helyezzük teljesen hatályon kívül az említett kormányrendeletet, feledkezzünk meg egyszer s mindenkorra a THM-ről és az EBKM-ről meg a többi szörnyszülött kifejezésről egyaránt! Ezek helyett előírhatnánk a bankoknak, hogy a hitelekért csak egyféle, kamatnak nevezett pénzt kérhetnek, a betétekért csak egyféle, kamatnak nevezett pénzt fizethetnek. Ahhoz pedig, hogy a különféle feltételek (pénzforgalom jellege és gyakorisága, futamidő stb.) függvényében milyen tételekből és hogyan számítják ki, mennyi kamatot is kínálnak/kérnek, se az államnak, se az ügyfélnek semmi köze: ki-ki számoljon bele, amit és ahogyan csak akar, aztán pedig mondja be a végösszeget!
Ezeket aztán bárki, még a hat elemi nélkül is kiválóan össze tudná hasonlítani.
Pasteur/c
A „Tudsz-e annyit matekból, mint egy hatodikos” mérsékelten izgalmas vetélkedő napi banki gyakorlatként való beállítása mellett talán a bankok számára sem lenne érdektelen egy olyan vetélkedő megszervezése, mint pld. „Mit tettél a pénzügyi kultúra elterjesztéséért” vagy „Bonyolult banki fogalmak és termékek népszerű magyarázata a la Öveges professzor”. A szocialisták bumfordi THM-es ötletén persze jól lehet élcelődni, de talán mégsem annyira nagy istenkáromlás felhívni a figyelmét pld. a Provident hitelfelvevőnek arra, hogy 400%-os THM és 10 éves futamidő mellett mai számítások szerint mennyit is fog a felvett 200 ezer Ft-os kölcsöne után visszafizetni.
Legtöbb termék mellé kötelező használati utasítást mellékelni a gyártónak. Nemcsak a bonyolult elektronikai eszközökhöz, hanem még pld. a gyorsrizshez is mellékelik a használati utasítást. Miért lett a bankok és a pénzügyi felügyelet számára természetes, hogy az „utca embere” legalább annyira keni-vágja a pénzügyi ismereteket, mint Soros György, és egyenrangú (egyenlő ismeretekkel bíró) partner a szerződéskötéseknél. És milyen szerződés az, ahol csak a bank ügyfele veszíthet még a vis major esetekben is, milyen szerződés az, amelyet csak az egyik fél (a bank) módosíthat egyoldalúan, az ügyfél ezt köteles elfogadni, mert a szerződés felmondása esetén még rosszabbul jár? Ezek nem egyenlő felek közötti szerződések, hanem ún. oroszlán-szerződések.
@Pásztörperc: Amikor hitelt veszel veszel föl, akkor veszel 1 db terméket, amit valamennyire transzparensen be lehet árazni. Amikor a bank folyószámlát vezet neked, az egy másik termék. Amikor lejárat előtt vissza akarod fizetni a kölcsönödet, az megint másik. És így tovább, egy hitel folyamán egy csomó terméket vagy igénybe veszel, vagy nem. Elméletileg ezeknek az árát mind be lehetne építeni a kamatba, de nem lenne méltányos azokkal az ügyfelekkel szemben, akik az adott szolgáltatást nem veszik igénybe.
Ezen kívül az is elvárás, hogy a törlesztő részletek konstans összegűek legyenek (legalábbis a hitel devizanemében), miközben azért a költségek a futamidő alatt nem egyenletesen oszlanak meg.
@Zenovitz2: A Raiffeisennek volt egy ilyen kampánya, szerényebb sikerrel. Az a baj, hogy ezeket a dolgokat tényleg hatodik osztályban kell elkezdeni tanítani. Nem is: először a tanárokat kell megtanítani, azelőtt meg a tanárképzőn oktató tanárokat. Ez például egy ilyen lehetőség:
http://www.pszaf.hu/topmenu/palyazatok/pszafhu_nyilvanospalyazat/palyazat_tanarkepzes_09.html
@Kettes: Nem, nem a kamatba: a szerződés feltételei közé. Ezt járom körül az előző hsz. utolsó bekezdésében. Senki sem kötelezheti a bankot arra, hogy ha kínál nekem valamit (ami persze nem termék, hanem szolgáltatás), akkor azt csak egyféleképpen kínálhassa. Az ügyfél sokkal egyszerűbben érti meg azt, hogy havonta háromszor vehet föl a pénzt a számlájáról, mint azt, hogy teszem azt „eseti tételként” 1,5 százalék, de legalább 2500 Ft tranzakciós díj „számolódik fel felé”.
@Kettes: Nagyon dícséretes a PSZÁF kezdeményezése, de csak kb. az utánunk következő második generáció tudásában, gyakorlatában lesz mérhető eredménye. Nem ismererem a Raiffeisen próbálkozását (sőt, nem is hallottam róla), de elég szűk keresztmetszetét fedhette le a problémának. Keményebb, dinamikusabb eszközöket kéne alkalmazni, nem rábízva ezek alkalmazását a jórészt ellenérdekelt bankokra. (A hülye ügyfelet könnyebb átvágni…)
A piaci verseny sem a piaci szereplők jószándékán múlik!
Jut eszembe, vajjon miért nincs érzékelhető verseny a bankok között?!
@Zenovitz2:
Valószínüleg azért nincs érzékelhető verseny közöttük, mert eddig nem voltak rászorítva, hogy kedveskedjenek nekünk. Annyra buták és képzetlenek voltunk, hogy bármit lenyomtak a torkunkon…De majd most! 🙂 A tv reklámokban ezerrel nyomul a Provident, úgy tűnik ők azt hiszik (jól?) hogy nekik most jött el a még nagyobb kasza ideje.
Jajj kérem, hát ti sem láttátok azt a reklámot, amelyben a végén felhívják a figyelmeteket, hogy „a THM nem azonos a kamattal” ? 🙂
Hát én legalábbis nem láttam. Ha ez a tartalmi kivonata, amit itten idézel nekünk, akkor nem is vesztettem vele semmit.
@Pásztörperc: Nem értem ezt az innovatív terméket. 🙂 Árazzon be a bank a kamatba havi három pénzfelvételt, ha kell, ha nem?
Van egy olyan teljesen ésszerű törekvés, hogy a különböző hitelkonstrukciókat egyetlen mutatóval össze lehessen hasonlítani. A könnyen és olcsón hozzáférhető, összehasonlítható információ fontos feltétele az árversenynek. A thm tökéletesen megfelel erre a célra.
@Zenovitz2:
http://www.rtlklub.hu/musorok/tomor
Nem tudom, milyen keményebb, dinamikus eszközre gondolsz. Az értelmi cenzus például elég kemény, dinamikus és szerfelett motiváló eszköz. 🙂
@Kettes: A bankokat gondoltam keményebben és dinamikusabban motiválni:)
Pl. valami pöpec kis versenyhivatali kartellellenes tevékenységet feltáró ellenőrzéssel és imponáló összegű bírságokkal, amivel legutóbb már a sztrádakartellezőket és megkínálták:)
Utána valószínű találékonyabbak lennének a bankok a közérthető ügyféltájékoztatók készítésében, az egészséges piaci verseny kibontakoztatásában, stb. 🙂
@Zenovitz2:
A GVH épp mostanában fejezett be egy vizsgálatot a bankváltásról. A konklúzió – leegyszerűsítve – az, hogy a fogyasztók döntéseiben elsősorban nem az ár jellegű szempontok dominálnak, és ennek legfőbb oka az alacsony pénzügyi kultúra (mármint az ügyfeleké). Ezen kívül természetesen szerepet játszik a korlátozott összehasonlíthatóság és a magas váltási költségek is.
Vagyis nem elsősorban a kartellel és a hiányos ügyféltájékoztatással van a gond.
@Kettes: Na, ezt most – a posttól függetlenül 🙂 – 1-2 héten belül élesben is kipróbálom. Az egyik bank megkínált 0 Ft költségű folyószlavezetéssel, ingyenes és korlátlan számú ATM készpénzfelvétellel, ingyenes átutalási megbízásokkal, ingyenes kártyahasználattal stb. tehát gyakorlatilag az összes folyószámlához kapcsolódó szolgáltatást ingyen nyújtja. Én a jelenlegi bankomtól a meglévő 8-10 csoportos beszedési megbízás áttelepítését tartom aggályosnak, bár az új (leendő) bankom tájékoztatása szerint az ezekről szóló dokumentumot kérésemre haladéktalanul ki kell adniuk, és ők 1-2 héten belül gondoskodnak az áttelepítésről. Hát nem tudom… Félek, hogy megszívatnak…
A múltkor egy bankról kiderült, hogy nincs magyar betétbiztosítása, de egészen jól követi a jegybanki kamatot mínuszban, csak óvatosan!:-)
Kettesnek: Legyen kínálata havi egy, három, nyolc stb. pénzfelvételre, aztán egyezzenek meg, hogy melyik kell.
P/c
@Pásztörperc: És ha megegyeznek havi három pénzfelvételben, akkor az ügyfélnek havonta háromszor kell felvennie pénzt, ha kell, ha nem? 🙂
@Medvegyev: Vagyonkám a tőzsdén olvad, így nem félek a betétbiztosítás hiányától:)
A folyószámlán csak annyi pénzt tartok, ami a napi életvitelhez kell…
@Kettes: Jól látszik: Te még abban a rendszerben szocializálódtál, amikor a munka nemcsak jog volt, de egyben kötelesség is.
tegnapi hír:
Bár a kormány nem támogatta, az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a teljes hiteldíjmutató szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló határozati javaslatot, amelyet négy MSZP-s képviselő nyújtott be a parlamentnek.
A javaslat felkérné a kormányt, hogy tegye átláthatóbbá és közérthetőbbé a THM fogalmát, összetételét. A rövid lejáratú hitelek esetében a képviselők egy abszolút összeghatárt vezetnének be sávosan. A gyorskölcsönök esetében a tájékoztatás formájának szabályozását kérik, valamint a tájékoztatás elmaradásának szankcionálását. Javasolják továbbá, hogy a gyorskölcsönök esetében is legyen kötelező a jövedelemigazolás, s a hitelnyújtók ellenőrizzék, hogy az adós képes-e fizetni a havi törlesztőrészleteket.
A Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a kormány ezen a területen nem látja szükségesnek a beavatkozást, s a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Bankszövetség osztja a kormány álláspontját.
(MTI)
@szempontpuska: Javasolják továbbá, hogy a gyorskölcsönöket kereszteljék át személyi kölcsönné, vagy ha az foglalt, akkor sebeskölcsönné, vagy ha az is foglalt, akkor teherkölcsönné. 🙂
@Kettes: a nagyon gyors kölcsön lesz az IC-kölcsön, és utána határozatban kérik majd a kormányt az IC fogalmának pontosítására.
Az (is) az iszonyatos ebben a képviselőknek nevezett bandában, hogy mihelyst eszükbe jut valami — legyen az totál hülyeség, önző kártékonyság, vagy a mostanihoz hasonló, becsületes, jó szándékú ötlet — azonmód javaslatot csinálnak belőle, és utána se arról egyeztetnek, hogyan lenne az jobb, hanem arról, ki hajlandó támogatni és miért (melyik javaslatának támogatásáért stb.) cserébe.
Piszkosul egyértelmű, hogy nem a mi képünket viselik, hanem a sajátjukat. Nem az ún. közjó a fontos, hanem hogy az ő nevük, az ő javaslatuk forogjon. Annak, hogy „300 szavazattal köteleztük a bankokat a mindenki számára egyértelmű és átlátható tájékoztatásra. Én is mexavaztam” — nincs (számukra) semmi értéke: azzal nem lehet a gyűlésen villogni. A gyűlésen azzal lehet villogni, hogy „ÉN (na jó, két másikkal) beterjesztettem egy nagyszerű javaslatot, amelyben köteleztük volna a bankokat a mindenki számára egyértelmű és átlátható tájékoztatásra. Sajnos, az undorító bankok undorító lobbiztak, és az undorító ellenzék, aminek undorító többsége van, undorító elutasította”.
Nem látok más megoldást, mint az egész bagázs elzavarását — nem ezen semmit nem változtat, hogy több jó ismerősöm, egy-két barátom is van köztük: mindet.
P/c