Tudomány-e a marxizmus? (heheposzt)
Tudták, hogy a Fudan Egyetem marxizmus tanszéke Shanghai legjobb marxizmus tanszéke? Sajnos nem találtam meg az összesített listát, de valószínű, hogy a tanszék az egész világon az egyik legjobb marxizmus tanszék.
„Among the 17 professor, 1 is both the member of the Marxist Theory Consultative Group and the member of the Academic Degree Committee of the State Council, 3 are members of the Steering Committee of National Ideological and Political Theory Education, 3 are members of Marxist Theory Research and Construction Project of the Central Government, 1 is designated in the Ten-Thousand Talented Program (philosophy and social sciences), 1 is designated as National Cultural Expert, 1 is granted the State Council Special Allowance, 1 is granted “The Most Admirable (in Chinese: Zui’mei) National Ideological and Political Teachers”, 2 are granted Annual Pacesetter of Ideological and Political Theory Teacher in universities by the Ministry of Education, 2 are granted Annual Power of Ideological and Political Theory Teacher in universities by the Ministry of Education, 2 are recipients of prior-fund National Excellent Young and Middle-age Ideological and Political Teacher in universities, 2 are recipients of Talent Project for National Young and Middle-age Ideological and Political Theory Teacher, 1 is recipient of National Ideological and Political Theory Teaching Expert by the Ministry of Education, 1 is recipient of “New Century Excellent Talents of the Ministry of Education”, 2 are recipients of “Lifetime Honor Award” of Shanghai Marxist Theory Teaching and Research, 4 are designated as “Young and Middle-age Top-notch Talent” of Marxist Theory Teaching and Research in Shanghai, 2 are designated in the “Dawn” (Shu’guang) program of the Shanghai Education Commission, 2 are designated in the “Chen’guang” program of the Shanghai Education Commission, 1 is designated in Shanghai “Pujiang” Talent program, and 8 are designated in “Sunshine Project” of the Shanghai Education Commission.”
Megnéztem, hogy állnak a marxista újságok a tudománymetriában. (az alábbiak olyan lapok, amelyek szerintem magukat is marxistának tartják)
Dialectical Anthropology (Springer Netherlands) Q1 (gy.k a magyar akadémiai életben topnak számít, elvileg két Q1 vagy Q2 lap kell a professzori címhez, és állítólag a társadalomtudományokban ez problémát okoz)
Historical Materialism (Brill) Q1
Capital & Class (SAGE) Q1
Capitalism, Nature and Socialism (Taylor and Francis) Q1
Review of Radical Political Economics (SAGE) Q1
Radical History Review (Duke University Press) Q1
Critical Social Policy (SAGE) Q1
(van abban valami bájos, amikor a csúnya neoliberális kiadónál jelenik meg az ideológiai keményke, hehe)
Elég sok mai „politikatudós” foglalkozott tudományos szocializmussal a rendszerváltás előtt, de erről már elfeledkeztünk, főleg ha az illetők Kötcsére járnak tarhonyázni. Általában Q4-es cikkeik sincsenek. Szegénykék, ki kellett volna tartaniuk a történelmi materializmus mellett.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16528706-6ab40c496181a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16528706&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16528706-6ab40c496181a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16528706-6ab40c496181a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
off
Marxszal semmi baj sem lenne – ha a helyén kezelnék/kezelnénk. Lényegében kortársak voltak Daltonnal, a kémikussal. Középiskolából tán többeknek beugrik ez utóbbi atomelmélete. Kora nagy tudósa volt…
on
kantnak csak egy Q1-es lapja van.
hegelnek meg összesen egy Q4 jutott. platón kartárs egy Q2-vel szomorkodik. a Károly bácsi meg még mindig az élet császára. hm…
off
Daltonnak mi jutott? 🙂
Csak vicc volt… Milyen jó a matematikusoknak – ti sokkal könnyebben tudtok az elődökre támaszkodni, építkezn..
on
Esetleg érdemes lenne (nem, nem az) összeszámolni, hogy egy felsőközépkategórás amerikai egyetemen mennyi olyan társadalomtudományis tanszék van, amit különböző szinű marxisták uralnak. Fudan elbújhat némelyikük mellett…
Bocs a nyelvtannáciskodásért, de Q1-es lapja elég kevés embernek van. A Joel Lebowitzé a J Stat Phys, az S T Yau-é a J Diff Geom, többé-kevésbé… Nem lehet, hogy te Q1-es cikkeket akartál mondani? 🙂
Az idős emberek ideológiai képzésére szakosodni, az jópofa lehet.
Mifelénk BAZ megyében úgy köszöntek a népek, hogy „Cső!” Kedves néhai kollégám ilyenkor előkapott hatalmas zsebéből egy húszcentis háromnegyedes horganyzott vascsövet, és oktató hangon hozzátette: „Így csak az köszönhet, akinél van is!” Marxról sem ártana azoknak beszélgetni, akik legalább valamit elolvastak tőle. Mondjuk a Tőkét. (Nagy a pofám, mert én most olvastam el. De tudom ajánlani. Korrekt, és helyenként szórakoztató munka.) Hehehe! Hogy tudományos szocializmus tárgykörben nekünk mit vezettek elő, arról nem tudok beszámolni, és azt sem tudom megmondani, hogy szegény Marxhoz volt-é valami köze, mert ez az egyetlen tárgy, melyből kollokváltam, és egyáltalán nem emlékszem, hogy miről szólt. (Már akkor sem tudtam, amikor tanultam.) Azt hiszem, beíratkozom a Fudan esti tagozatára, hátha ott megvilágosodom.
Frank Furedi Distinguished Prof lehet végre a Fudan Budapest Marxizmus Karán. Csak összenő ami összetartozik.
nem, kant emmánuelnek van egy saját lapja a kantian review, hegel gyurivilifricinek a hegel jahrbuch, karcsi bá mindenkit lenyom.
Bájosak ezek a címek, nálam az „annual pacesetter” a nyerő, meg a „top notch talent” .
Kérdéses, hogy – Richard Feynmannal szólva – „rakománykultusz-tudomány”-e a marxizmus. Legalábbis a társadalomtudomány-része (a gazdaság- és a politikaelmélet), mert azért van egy kis filozófia-része is. A „rakománykultusz-tudomány”, az olyasmi mint a filozófiában azok a posztmodern spekulánsok, akikről Alan Sokal írt. Mondjuk Feynman hajlamos volt a filozófiát (ami ugye tárgya szerint nem tudomány, de módszere szerint lehet tudományos) lenézni, le-rakománykultuszozni.
Mitől tudomány valami? Persze, a tárgya is teszi (ezért nem tudomány – hagyományosan – a filozófia), de főleg a módszere teszi. Viszont a módszer az eléggé képlékeny valami, vitatott az is, hogy mi a jó módszer, úgyhogy nincsenek itt kemény, pontos, egzakt tudománykritériumok. Sokféle meghatározás lehet… nem is tudom, fontos ez, hogy tudomány legyen-e (annak legyen-e minősítve) avagy sem?
A tudszoc hivatalosan marxizmus-leninizmust tanított, nem vegytiszta Marxot… és látod, milyen érdekes, két hete volt egy elgondolkodtató helyzet órán, az egyik tanítványom szó szerint pirulva-szégyenkezve vallotta be, hogy most őt biztos „szocinak” fogják bélyegezni, ami egy lebecsülő jelző, de szerinte egy tisztességes szintű eü. ellátásnak járnia kéne minden embernek, mert ez egyfajta humanitárius alapjog. Én erre nagyjából azt meséltem el, amit te is írtál – hogy az eredeti marxi elképzelés egy szép utópia a tudatilag fejlődő emberiségről, ami többek között majd a kommunizmus szintjén már olyan erkölcsös lesz, hogy mindenki csak annyit vesz el a közösből, amennyi kell neki, és nem fog senki harácsolni, stb. Hogy hatodik Lenin mit lapátolt rá, az már más kérdés, és hogy mindebből az efftársak mit csináltak a gyakorlatban, az is egy további kérdés. A hallgatóság nagyon meghökkent és elgondolkodó arcot vágott a végén.
Három észrevétel a témához:
1) Marxizmusból a feminizmushoz hasonlóan sokféle van: pl. klasszikus, hegeliánus, revizionista, libertárius, instrumentalista, analitikus, pszichoanalitikus, ausztromarxizmus, posztmarxizmus stb. Talán csak az a közös bennük, hogy a társadalmi jelenségeket és folyamatokat gazdasági, történeti és szociális antagonizmusokból próbálják levezetni, Marx írásai nyomán. Ezzel együtt mindegyik némiképp eltérő fogalmi apparátust, hangsúlyokat és módszertant használ. Megfelelő distinkciók nélkül tehát nem igazán értelmezhető a marxizmus tudományosságáról szóló kérdés. Melyik marxizmusról beszélünk?
2) Szerintem (minimum) két külön vita, hogy Marx (és Engels) eredeti szövegei megfeleltek-e a XIX. századi tudományos kritériumoknak ill. hogy a mai marxista elméletek eleget tesznek-e a jelenlegi társadalomtudományok metodológiai konszenzusainak pl. empirikusan korroborálhatóak / konfirmálhatóak / verifikálhatók vagy falszifikálhatóak-e? Nyilván felvetül az a kérdés is, hogy maga Marx marxistának tekinhető-e egyáltalán?
3) Akár tudománynak tekintjük őket, akár valami másnak (kritikai elméletek, metateóriák, szövegelemzési módszerek, intellektuális pótcselekvés stb.), nyilvánvaló, hogy a kortárs kapitalizmuskritika részeként a marxista elemzések is hozzájárul a komplex társadalmi folyamatok megértéséhez (vagy ha mégsem, legalább igazodási pontot jelentenek az interpretációs káoszban). Még akkor is, ha a tévesen rájuk hivatkozó dogmatikus, messianisztikus ideológiák (leninizmus, sztálinizmus, maoizmus stb.) vulgaritása és dögszaga a közvetlen gyakorlati alkalmazhatósággal kapcsolatban jogosan ébreszt kételyeket.
Azért a Sokal-féle „posztmodernek” (vagy inkább intellektuális imposztorok, mezei csalók) rosszabbak, mint a cargo cult. Feynman leírja a curgo cult eredetijét: azokon a szigeteken, ahol az amerikai légierő repülőteret épített, volt kóla, villany, tévé. Azokon, ahol nem volt, elméletet alkottak, hogy az irányítótorony okozza a fejlődést, és kipróbálták: építettek irányítótornyot fából. Ez, a matematikai szavakkal a hihetőség kedvéért való dobálózással szemben nem tudatos csalás. Azt a Sokal által megénekelt szélhámosoknak is tudnia kellett, hogy a matematikában a szavaknak nagyon körülhatárolt, precíz jelentése van, már az iskolai matekból. Nem hihettek benne komolyan, hogyha agyagból matek-utánzatot faragnak maguknak, az elhozza a filozófia fejlődését.
Bocs, ez persze mellékág: az eredeti kérdéshez, hogy a filozófia tudomány-e, nem válaszolt. De Feynmannál tartva, ha pl. a Mai fizika első kötetét olvasgatod, ahol a világ megismerhetőségéről, szépségéről, és mindennek egy pohár borhoz való viszonyáról ír, az filozófia, és legalábbis határos a tudománnyal.
Tudom, hogy mi az eredeti „rakomány-kultusz”. (A vallás.)
A Sokal által kritizált posztmodern filozófusok egyáltalán nem matematikát művelnek. Nem „faragtak maguknak” semmiféle matek-utánzatot. Ennélfogva nem is hihettek abban, hogy tudatos (matematikai) csalást művelnek, sőt nem is műveltek tudatos csalást. Ők komolyan hittek abban, hogy amiket leírnak, annak van értelme. De azzal szerintem még Sokal sem vádolta meg őket (olvastam a könyvet) hogy „tudatos csalók” lennének. Azzal vádolta őket, hogy értelmetlen halandzsa a szövegük.
Feynmannek több könyvét is olvastam. Azt hiszem a „Tréfál Feynman úr?”-ban van egy olyan rész, amikor elmeséli, hogy egy időben az egyetemen beült a filozófiai előadásokra, mert kíváncsi volt, hogy mi megy ott. És eléggé értelmetlennek találta az egész filozófiai diskurzust. (Ez egy fizikusnak, még ha elméleti is ugye, azért megbocsátható.) Viszont utána, ugyanebben a könyvben, de más könyvében is, ő maga is nekiáll filozofálgatni, kb. ugyanazon a szinten, mint bármelyik mezei filozófus. 😉
Szerintem az alábbi idézet azért ezt mondja, csak kissé burkoltan:
„Nem kívánjuk a posztmodern gondolkodást általános elemzés tárgyává tenni, hanem csupán arra törekszünk, hogy felhívjuk a figyelmet egy kevésbé közismert jelenségre: a matematikai és fizikai fogalmakkal és szóhasználattal való ismételt visszaélésekre.”
Az egyik fajta visszaélés:
„Olyan kifejezésekkel és mondatokkal manipulálnak, melyek valójában
értelmetlenek.”
ill.
„Talán azt képzelik, kihasználhatják a természettudományok
presztízsét annak érdekében, hogy saját értekezésüket a szigorúság köntösébe bújtassák. Úgy tűnik, meg vannak győződve róla, hogy senki sem figyel fel a tudományos fogalmakkal való visszaéléseikre. Senki sem kiált fel, hogy meztelen a király.”
és Sokalék céljai között pedig az szerepel, hogy
„Nem támadjuk a filozófiát, a bölcsészet- és társadalomtudományokat
általában; éppen ellenkezőleg, úgy érezzük, hogy ezek a területek alapvetően fontosak, és ezért szeretnénk figyelmeztetni azokat, akik ezeken dolgoznak (és különösen a tanulókat), hogy sok esetben a sarlatánság valamilyen megnyilvánulásával állnak szemben.”
A matek-utánzat faragáson azt értem, amikor olyanokat írnak le, hogy a mondanivalójuk valamely része a matematika egyes tételeinek a következménye (ami nagyon biztos, ergó az ő „eredményük” is az). Ez vagy cargo cult culture, vagy tudatos csalás, és a „sarlatánság: szó szerintem azt jelenti, hogy Sokalék szerint inkább csalókról van szó, mint ködös agyú hülyékről.
Az idézetek Sokal és Bricmont Intellektuális imposztorok c. művéből vannak.
Azt kérded: „Nyilván felvetül az a kérdés is, hogy maga Marx marxistának tekinhető-e egyáltalán?”
Egy konkrét esetben:
Marx azt mondta Lafargue-nak: »ce qu’il y a de certain c’est que moi, je ne suis pas marxiste«” (Csak az bizonyos, hogy [ha ő az] én nem vagyok marxista.)
Kérdés: a mai marxistákra – akármelyik ágra – mit mondana Marx?
Tudomány-e az utópia? Mint a SciFi. Tudományos fikció? Jól fordítottam?
Csányi Vilmos etológusnak olvastam a könyvét Humán etológia címmel. Egy etológus (az állatok viselkedésének a kutatója) írt egy sokak szerint botrányos könyvet az emberállatról. 🙂 Nekem nagyon is tetszett, Kutyám Jeromos óta Csányi Vilmos minden szövegét, előadását habzsolom. Ez az a humán etológia:
https://www.antikvarium.hu/konyv/csanyi-vilmos-az-emberi-termeszet-32534-0
Szerintem Marx ott bacarintotta el (nem tehetett róla, mert Csányi Vilmos jóval később vizsgálta az emberállatot mint Marx az utópiáját), hogy nem olvasta Csányi Vilmost. 🙂
Így szerintem értelmezve Marx utópiája a kocsmában a záróra előtti utolsó pia (rövidítve utópia, tudjátok, ha tudunk járni, akkor kérünk még egy sört, ha már nem – tudunk járni, akkor hazamegyünk). 🙂
Emlékezetből megszaladási jelenségek, habzsi dőzsi, pénztároslölő a női kalapácsvetést is megnyerte, miazmás. Befejezésül a Kisgömböc.
Gyűjtögető népek vagyunk millió évek óta, ha kell ha nem (a gyűjtögetés).
Ezért utópia szerintem Marx (és nem tudomány), de ehhez sem értek, ezért mertem bátran beleszólni. 🙂
OFF. Jótundér, olvasd el a kommenteket itt: https://hvg.hu/tudomany/20210525_lovasz_laszlo_abel_dij_atadas_oslo
Néha gyűlölöm ezt az országot…
Az a közhely jutott eszembe, hogy így bánik el ez az ország a tehetségeivel…mint legutóbb pl. Karikó Katalinnal. Miközben dagad a keble a büszkeségtől, hogy lám, ő milyen tehetséges nép. Reménytelenek vagyunk.
Marx egy ember volt, nem tudomány. A Tőke – bár nyilvánvalóan politikai vitairat is – tudományos munka, ahogy Darwin alapműve is. Mindkettő rendkívüli mennyiségű tényanyag feldolgozásán alapszik, következetes logikai műveletek alkalmazásával. Ami a tőkés termelési módot és a kizsákmányolást illeti, ma is érvényes, én a bőrömön tapasztalom nap, mint nap. Én azért még mindig kíváncsi lennék rá, ki olvasta el közületek rajtam kívül, ha már ilyen érdekes csányivilmosságokat és rakománykultuszokat tudtok hozzáfűzni, amit én persze nagy érdeklődéssel olvasok és próbálok értelmezni a magam egyszerű munkáslevelezői elmémmel.
Akarom mondani: …elméjével
Nem olvastam a tőkét és tudom hogy a kapitalizmus politikai gazdaságtana tananyag szerte e sártekén a közgazda képzésben. Arra is emlékszem hogy a foximaxi képzésben a kapitalizmus politikai gazdaságtanán túli tárgyak (vizilófia, cuccoc, a többit elfelejtettem) nem értek semmit. A problémát, a tudomány hiányát nem az akkori tőkés termelési mód leírásában látom (az tudományos), hanem abban amit erre megoldásként ajánl. 🙁
A komenyizmusban látom a hibát. 🙁
Ami egy vegytiszta és 3 halmazati jelzővel bátran leírható oltári nagy rablás volt. 🙁
És ha már a Tőke olvasásával végeztél újabb olvasnivalót ajánlok. Az orosz herceget.
https://pendulum.444.hu/2020/10/27/kropotkin-az-evolucio-anarchista-hercege
Ha zavarnak a kapitalizmus egyenlőtlenségei (milyen finoman fogalmaztam) és emberekkel, társadalmakkal kísérletezünk azért vegyük már figyelembe a sikeres emberi és társadalmi példákat is, egyszerűbben fogalmazva az embert is. 🙂 Szerintem.
Marx vagy Kropotkin? Persze hogy a herceg a nyerő számomra. 🙂
Excombo HVG-s komment linkje tizedik perce nem nyílik meg számomra. Összesen csak 1o1 hsz eddig, ha mind Lovász ellenes és mind különböző személy hsz-e, az akkor is csak tízezred része az országnak. 🙂 Persze hogy nem mind, vagyis az arány még kisebb. 🙂
A közvéleményt, a köz véleményét deformáló trollok kis „serege” az =/= az országgal. 🙂 Szóval én azért még reménykedek abban hogy nem vagyunk reménytelenek. 🙂
Becézhetlek? Te kis naiv 😉
Az, hogy vitya (&al) húsz éve meghatározó, tíz éve de facto teljhatalommal bír abban az országban, és a fogai még nem játszottak körmérkőzést a bennmaradásért, az eléggé lerontja a „félig telt pohár” c. optimizmus derűjét 🙁
(Valahol nagyon rég olvastam, hogy időben honfoglalás+ környékbeli forrás „békétlen, irigykedő, paraszti nép”-ként írja le a magyart. Hááát…)
Ahogy én láttam azokat a bizonyos kommenteket, azokban egyáltalán nem Lovász matematikusi tevékenységét kritizálják, hanem azt amit tett, pontosabban nem tett az Akadémia elfoglalásakor.
Ha valakinek az ilyen kritika nem tetszik, akkor talán azért nem tetszik neki, mert azt gondolja, hogy Lovász az Akadémia elfoglalásakor jól tette a dolgát.
Ebben persze lehet vitatkozni (hogy jól tette-e a dolgát akkor) de azt dőreség gondolni, hogy Lovász a matematikai érdemei folytán olyan közszereplő, akit nem lehet bírálni az egyéb tevékenységei miatt.
Persze hogy lehet bárkit bármiért bírálni. Főleg ha közszereplő volt, pl MTA elnökként. Ami zavar, az csak az off. A HVG-s cikk arról szól hogy Lovász megkapta a matematikusok „Nobel díját”. Örülök neki. Hogy jön ide az hogy milyen MTA elnök volt?
Amit egyébként kívülről és távolról nagyon nem tudom megítélni, de a szórvány információk és szórványos témára figyelésem alapján úgy értelmeztem, hogy Lovász MTA elnökként bárány volt a farkasok (nertársak) között. 🙁
Persze, te kis realista. 🙂
Egy. Vitya (na jó, a paraszti felmenői) már a honfoglaláskor+ már itt voltak? Nem.
Kettő. Kitalálom hogy nem a Botond Heráldban olvastad a „zirigykedő paraszti népet”. Két okból sem. Botond lehet hogy paraszt volt, de nem földműves. 🙂
Másrészről Botondék sok mindent tudtak, de írni – olvasni azt pont nem. Ettől persze alkalmazhattak PR-ost, akarom mondani a Névtelent, de esélyes hogy nem tették, mert az első ma ismert PR-osuk, a Névtelen pl. a kunokat honfoglaláskori népeknek tartotta. 🙁 Késő árpád-kori az első hazai agitpropos szerzőnk, ez a sejtésem. 🙂
Lehet bírálni. Én is bíráltam, a HVG-s kommentvitában be is másolta nekem valaki egy 2 évvel ezelőtti kommentemet.
Ami nekem rohadtul nem tetszik, az az, hogy egy Abel-díj alá beírják (virágnyelven), hogy emberileg szar alak, áruló. (A gyászhírek alatt is „szeretem” az ilyen kommenteket.) Amit egyébként szerintem rohadtul nem érdemel meg… Rá kell nézni arra az emberre, basszameg.
Ma is művelik sokan Marx-féle gazdasági-szociológia hagyományt. Egy tisztán kivehető irányzat. Pl. Piketty, de sokan mások is. Osztályszemlélet, kizsákmányolás elmélet, (nyerészkedő gonosz) tőke. Van benne valami, ahogy mondani szokták.
El kell tudni választani a politikai aktivistától, ami egy nyilvánvaló tévút volt.
Mondod, miközben nem olvastad a tőkét, és valójában semmit nem olvastál tőle, csak róla… Jó, kicsit hosszabb a Kropotkinos cikknél, de talán mégis érdemes. (Pl. Marx az egyéni tulajdon pártján állt, azaz helyesnek tartotta, ha az emberek rendelkeznek a saját munkájukhoz szükséges termelőeszközökkel, beleértve a termőföldet. A tőkés kizsákmányolást szerinte éppen a termelőeszközöktől való tömeges megfosztás tette lehetővé.)
Pikettyt egyáltalán nem érdekli Marx, nyilatkozott arról, hogy nem is olvasta a Capitalt és Marxot általában.
Ezt nem gondoltam volna. 🙂 Szinte kedvet kaptam a Tőke elolvasásához. 🙂 Eszerint a „jóságos” 6.lenineftárs „bácsi” (aki simán le is lövethette volna a Kreml alatt focizó gyerekeket) találta ki ezt a máig létező borzalmat (komenyizmus)? 🙁 Ami miatt lehet hogy Marx forog a sírjában? 🙁
Érdemes lehet a kommunista kiáltványt elolvasni:
http://www.eszmelet.hu/wp-content/uploads/2018/08/Kommunista_part_kialtvanya_452_PDFsam_MEM04.pdf
Ebben azért vannak vad dolgok, Marx és Engelx bácsi tollából. Akkoriban Leninelvtársnak még a kedves papája is csak kamasz volt,
Még akkor sem olvastam el amikor kötelező volt (hú, de bátor passzív ellenálló voltam. :-)). 🙂 Most elolvastam, bár nehezemre esett. 🙁
A végszó a lényeg. 🙁
„A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. ”
A társadalmi revolúció vagy evolúció kérdésében mindig is evolucionista párti voltam. 🙂 A Marx-Engels-nek a tökét pedig olvassa a tököm. 🙁
Azért ámbátorkodtam ajánlani mert csak 30 oldal (nem úgy, mint a Tőke) és rávilágít, hogy nem feltétlen VI.L torzította el a szépelgő marxizmust. Azt már marxék megoldották.
Jaja. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi egyetemen is szak az erőszak. 🙁 Amiről pontosan tudjuk, hogy semmit sem old meg, bár igaz hogy néha jó esik. 🙁 Te kis szadista Marx és Engels. 🙁 A Tőke töke meg marad talonban. Olvasom ha Hófehért már unom. 🙂 Vasszöget evő Hófehérnél nincs jobb. 🙂
„gy.k a magyar akadémiai életben topnak számít, elvileg két Q1 vagy Q2 lap kell a professzori címhez, és állítólag a társadalomtudományokban ez problémát okoz”
Amúgy nem, a professzori címhez egy rakat helyen DSc fokozat kell, annak a szabályai meg szakterületenként változnak. A műszaki osztályon például nem elég két Q1-es lapban megjelent cikk, kivéve, ha mindkettő egyszerzős, és mindkettő legalább 8-as impakt faktorral rendelkezik (hihető). Oh wait, nem, akkor sem elég, mert összesen min. 8 db IF-es cikk kell, és most térünk át a hivatkozásokra, meg a…
Szóval röviden, nem. 🙂
ez a minimális követelmény. van olyan terület, ahol majdnem minden adjunktusnak van legalább két Q1-es cikke, van hol az akadémikusoknak sem mindig. ez az egész leginkább a társadalomtudományok esetében kezd problematikus lenni.
Szóval arra gondoltál, hogy a minimumkövetelmény (szakterületeken vett) minimuma?
Úgy lehet, csak akkor nem jól írtad, mert a fönti nem azt jelenti (még csak nem is félreérthető, hanem konkrétan rossz). Amúgy meg persze, ez nyilván nem elsősorban a hard science terén okoz gondot.
itt erről már elég sokat beszéltünk. láthatóan elég ügyesen van megfogalmazva, egy Palgrave Macmillannál kinyomtatott magánkiadás is pótolja és az közepes amerikai egyetmen is kevés lehet a véglegesítéshez.
…………………………………………….
A pályázatban be kell mutatni, hogy a pályázó nemzetközileg elismert, idegen nyelvű
publikációkban is megjelentetett tudományos eredményekkel rendelkezik. Itt a minimális
elvárás, hogy a pályázó legalább két idegen nyelvű, szakterületi szempontból releváns
területen megjelent Q1-es vagy Q2-es, vagy az MTA tudományterületi nemzetközi
folyóiratjegyzéke A, illetve B kategóriájába tartozó cikk, vagy legalább egy elismert
nemzetközi kiadó által kiadott monográfia szerzője legyen.
Köszi, a Kantot és a többieket most már értem, de ezt még mindig nem: „gy.k a magyar akadémiai életben topnak számít, elvileg két Q1 vagy Q2 lap kell a professzori címhez, és állítólag a társadalomtudományokban ez problémát okoz”.
Igen, tudom, hogy a dolog nem előzmények nélküli (új site-hoz új nick dukál), csak arra próbáltam utalni, hogy a posztban az inkriminált mondat („gy.k a magyar akadémiai életben topnak számít, elvileg két Q1 vagy Q2 lap kell a professzori címhez, és állítólag a társadalomtudományokban ez problémát okoz”) esetén a professzori cím requirement-jeinél nincs benne az, hogy ez csak a társadalomtudományokban van így — az van benne, hogy ez mindenhol így van, és állítólag a társadalomtudományokban ez gondot okoz.
Oké, úgy akartad írni, hogy ez a társadalomtudományokban a minimum, lapozzunk.
(Szerintem minden terület megfogalmazása trükkös, az „egyszerzős IF-os cikk kiváltható egy fokozatot szerzett PhD-hallgatóval” esetén is nehéz nem meglátni a különalkut.)