Marx Karcsi és a tündöklő középszer
Eredeti szerző: jotunder
A FIDESZ-KDNP törvényjavaslattal akarja betiltani, hogy Karl Marx német filozófusról utca legyen elnevezve Magyarországon.
Nem hiszem, hogy borzasztó dolog, hogy ezentúl nem lesz Taktaharkányban Marx Károly utca. El tudom képzelni a kiváló marxista téeszelnököt és a megyei tanácsról leküldött kiváló marxista illetékes elvtársat, amikor a Hattyú utcáról Marx Károly utcává való átnevezést 1969 egy intellektuálisan pezsgő délelőttjén végrehajtották. Marx Károly bizonyára szerette amikor egy jobb londoni vendéglőben felbuzgott benne a proletár öntudat, de én azt gondolom, hogy Dr Kádár János professzor úrnak a Brit konzervatív filozófia válsága című előadását az MSZMP XIII. kongresszusán, kissé meglepődve hallgatta volna végig. És az még mindig jobb volt, mint ugyanaz albánul vagy türkménül.
Szóval, mielőtt elénekelnénk az Internacionálét, lássuk be, a világon semmi sem történik. Lesz elég Karl Marx strasse, Karl Marx street és rue Karl Marx a világban. Taktaharkányban pedig újra lesz Hattyú utca, bár ezt vitéz harkányi Hattyú Gézáról az igaztalanul nyilas szimpátiával vádolt népszerű gyepütestvérről fogják elnevezni, akit teljesen véletlenül találtak meg az amerikai csapatok Lutz Gizella nemzetvezetőné asszony ágya alatt.
Karl Marx filozófiai munkásságáról több ok miatt sem szeretnék hosszasabban írni. Az első ok rögtön az, hogy nem ismerem Karl Marx filozófiai munkásságát. A többit mellőzném. Amikor a rendszerváltás hajnalán gyerekemberként kitántorogtam Amerikába, megdöbbenve tapasztaltam, hogy az egyetemi könyvtárban méterszámra áll Karl Marx. Marx Károly megtalálta a helyét, elegáns egyetemi tanszékeken a keleti parton, Berlinben, Londonban, Párizsban. Kurzusokat tartanak róla, könyveket írnak róla, és biztos meg is akarják dönteni a kapitalista társadalmat, de leginkább csak a második emeleti folyosókra korlátozva. Kivéve persze Dr Jones irodáját, aki a Nagy Francia Forradalmat akarja visszamenőlegesen eltörölni. Ő azt törli, a többiek döntenek, de szigorúan csak négy óráig, mert menni kell a golfpályára.
Karl Marx jelen van a huszonegyedik században. Nem úgy, ahogy ő akarta a jelenlétet, de ez nem kívánsághangverseny. Magyarország tündöklő jobboldali intellektuális középszere nincs jelen a huszonegyedik században. Karl Marxnak vitatható gondolatai voltak, de legalább érdekes, tehetséges fickó volt, a háztartásvezető nénikre való rágyógyulásaival együtt. A mi tündöklő középszerünknek egyáltalán nincsenek gondolatai, pénznyelő automatákat működtetnek (Századvég, Nemzeti Érdek, Terrorháza stb), vagy csak szeretnének pénznyelő automatákat működtetni, vagy vicsorognak mert tudják, hogy nekik már nem jut pénznyelő automata. És kurvára nem érdekesek.
Rendben van ne írjuk fel Marx Karcsi bácsi nevét a Tizenhármas számú Italbolt mellé. De írjuk már fel a sok tehetségtelen jobboldali kamuértelmiségi nevét a lapjaikkal, a szánalmas magánkiadásban kiadott baromságaikkal, a halandzsáikkal és a politikai görénységeikkel együtt egy másik táblára. Nevezzük őket nevükön. Kiabáljuk bele az arcukba, hogy tehetségtelen karrierista senkik, piti kis kurzusértelmiségiek. És emlékeztessük folyamatosan őket arra a napra, amikor Orbán Viktor hirtelen nem lesz miniszterelnök.
P.S Pintér Bélának köszönöm a címet.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520778-6ae5875be6d09' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520778&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520778-6ae5875be6d09&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520778-6ae5875be6d09' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Roa: „Úgy, akiknek van valami hasznuk a társadalomban”
Ez most vírusos, tessék mondani???
Olyan három napon belül te vagy a tizedik, aki társadalmat szétszálazza haszonállatra, mezei barmokra és kártevőkre. Nincs mese, teljesen meg kell bolondulnunk????
@maroz:
A rohadék Pite… Piton… Pitala… Pitagorasz! Vagy ki! El is nyerte méltó büntetését: az lett a sorsa, hogy élete végén meghalt.
@Roa:
Tényleg arra vársz, hogy mondjanak neked jogászokat, közgazdász elemzőket és – horribile dictu – műszakiakat, akik saját és szűk körük szórakoztatásáért tevékenykednek?
@HaKohen: De legalább nem is neveztek el róla utcát Magyarországon!
Bezzeg Mexikóban! Ott van Mexikóvárosban, merőleges(!!!) a Romero de Terrerosra.
@maroz: és párhuzamos az Anaxagoras utcával :)))
@Lasombra: Igen, arra, hogy nem fedi a jobboldalt, sőt, nagyon kis szegmenst fed belőle, a gazdasági programjuk meg egyértelműen bal.
@maroz: Nem figyelsz, bár néha tényleg azt hiszem, hogy a társadalom haszonállata vagyok, míg mindenki más, akik eldöntik a választásokat úgy egyébként, faszán meg tudják mondani, hogy mit kéne csinálnom, és mennyit kellene még addicionálisan adóznom, hogy nekik jobb legyen, de most nem erről volt szó. Hanem a (hoch)értelmiségről, ami nekem a fent felsorolt kategória, de kinek a pap, kinek a papné. Én reál beállítottságú vagyok, más meg humán.
@HaKohen: Ismerek én is ilyet, nyilván nem rájuk gondoltam.
ha már utca.
egy centin múlt, hogy nem toltak a szomszédba egy Horthy utat. (a Szerémi út azért nem egy huszadrangú sikátor.)
index.hu/belfold/budapest/2012/10
/03/utcai_harc_a_papok_lenyomtak_az_irokat/
az furcsa, hogy mennyire fölülreprezentáltak a művészek (író, költő, zeneszerző, előadóművész), és a tudomány nagyjairól szinte alig van utca. vagy csak picikék, eldugottak.
@Roa: De, én nagyon is figyelek. Az a baj, hogy túlzottan is.
Még ilyesmiket is elolvasok, és merem kicsit alaposabban végiggondolni:
nol.hu/lap/allaspont/20121003-faj_az_igazsag
És a végén arra jutok, hogy talán ideje lenne bázisdrogot váltani, valami olyasmire, ami jobban és pláne gyorsabban pusztítja az agysejteket. 🙁
Egy olyan társadalomban, ahol mániává válik az, hogy az embereket szét kell csapni „társadalmilag hasznos” és „társadalmilag haszontalan” kategóriákra, ott idővel két kategória lesz: az egyik a szétosztottak kategóriája, a másik pedig a szétosztóké. Talán valami hígítóval kéne próbálkozzak, azt olvastam, hogy az gyorsan leépít. :((((
@maroz: Most felvázolhatnád a kapcsolatot is, hogy hogy jön ide a Cozma ügy, no meg a „társadalmilag hasznos” és „társadalmilag haszontalan” problémához hogyan is kapcsolódik. Érdeklődve várom.
Itt pl a marxista dovray értekezik az osztálykülönbségekről:
mandiner.blog.hu/2012/10/03/miert_nem_lesz_soha_kulturalis_egyenloseg#comments
🙂
@maroz:
by the way. produktív – improduktív munka. ez is marxista-leninista kategória lett. bár eredendően adam smith.
@Harald Blåtand:
Van mindenféle marxista, okos is. Ettől még a marxizmus egy megdőlt elmélet.
@tollaszerge:
lánczi írta egyszer, hogy a hazai jobboldal legfőbb összetartó ereje az antikommunizmus
@Gondolkodni Próbáló Birca:
nincs egységes marxizmus, a mai marxizmus inkább egy műfaj, semmint egy egységes elmélet. túl azon, hogy valszeg eleve megdönthetetlen szerkezetű, nincs megdöntve. művelik, érvek-ellenérvek sora, meg persze részben szubjektív megközelítések.
de megdöntöttnek tartani szimpla tévedés.
@jotunder: én úgy tudom, hogy Neuenburg porosz hercegségként is a Svájci Államszövetség teljes jogú tagállama volt (1815. óta), aztán persze Neuchâtel köztársaságként is az maradt.
Az csak „véletlen”, hogy Svájc is éppen 1848-ban alakult át konföderációból föderációvá.
@HaKohen:
„Mondd, te olvastál egyetlen EREDETI sort is Marxtól”
Sajnos igen.
„És a Kommunista Kiáltványról szerinted elég annyit tudni, hogy a címében van a ‘kommunista’, és akkor már tényleg azt mondja meg, hogy mi lesz a kommunizmusban?”
A Kommunista Kiáltvány a marxizmus egyik alapműve. Marx nem viccből írta, hanem komolyan gondolta.
„A kommunizmusról Marx azt az egy (ma már tudjuk, nevetséges) mondatot mondta, miszerint ott mindenki képességei szerint fog dolgozni és szükségletei szerint fog részesedni a megtermelt javakból.”
Ha szerinted is nevetséges, akkor miért tartod mégis mércének Marxot?
Egyébként sok mást is mondott a kommunizmusról.
„A magukat marxistáknak hívők és hazudók kb. 7 (hét) évtizeden keresztül próbáltak ennél több jóslatot kifacsarni Marx szövegeiből, dehát nem ment, nem az istennek sem. Merthogy Marx – és ez kétségtelen érdeme – nem volt hajlandó jósolni. „
Sajnos tévedsz. Marx sok dolgot jósolt, s szinte semmi se jött be.
„Úgyhogy Marx valóságos szövegeiből (amelyben vannak okos közgazdasági elemzések, lásd A tőke – bár meg is állt a kapitalizmus XIX. századi formájának bírálatánál, ott aztán éppen nem foglalkozott utópiával; meg vannak elavult dolgok, és már akkor is téves dolgok) levezetni bármilyen, fél vagy egész évszázaddal későbbi rendszert – az nettó ostobaság.”
A marxizmus alapjait Marx találta ki. A politikai ideológiai részét is. Leninék azt tették amit Marx javasolt. Nem jött be. Miről beszéljünk ezután?
„Ezért hülyeség az is, amikor akár a sztálini kort, akár a Rákosi-korszakot, és főleg a Kádár-féle szocializmust (esetleg államkapitalizmust vagy államszocializmust – de ebbe most ne menjünk bele) kommunizmus névvel illetik és a marxizmus mint a Marx nevéhez fűződő eszmerendszer tárgyiasulásának vagy ha így szebb: megtestesülésének (vö: az ige testté lőn) tekintik műveletlen, esetleg fél- vagy negyedművelt politikusok, izéelemzők, bloggerek és más pernahajderek.”
Lenin állam Marx eszméinek beteljesülése. Senki sem cáfolta ezt még.
@Vortumnus:
Nyilván vannak áramlatok, de az alapok ugyanazok. S az alapok bizonyultak tévesnek.
@unionista:
de többféle megkülönböztetés van.
a nacionalisták a politikai közösség teljes értékű tagjának csak a felnőtt épelméjű nem bűnöző állampolgárok egy részét ismerik el, a többivel szemben burkolt vagy nyílt diszkriminációt alkalmaznak (szélsőséges esetben akár fizikai megsemmisítést is)
pl. egy magyar nacionalista számára a magyar, keresztény, nacionalista, egészséges gyermeket vállalni akaró, munkaerőpiacon viszonylag sikeres (meg persze focit magyar bort disznótorost szerető stb stb) állampolgár lényegesen értékesebb, mint a fenti feltételek és társaik valamelyikének meg nem felelő, „nemzetellenes” vagy csak simán problémás állampolgár.
ezt valamennyire ki is mondják, éreztetik, persze csak mérsékelten, egyelőre még eu-tagok vagyunk meg demokráciában élünk, de hát ki tudja mit hoz a jövő
@unionista: „by the way. produktív – improduktív munka. ez is marxista-leninista kategória lett. bár eredendően adam smith. „
Jelenleg is nagyon népszerű pedig, bár olyan felállásban, hogy „improduktív = állami alkalmazott, produktív = versenyszférás alkalmazott, de főleg én”.
@Roa: „Jogász, közgazdász elemző, műszaki.
Úgy, akiknek van valami hasznuk a társadalomban, és nemcsak saját és szűk körük szórakoztatásáért tevékenykednek. „
Én magam műszaki értelmiségi lennék, olyannyira, hogy még egy ilyen PhD-m vagy micsodám is van, szóval szerinted akkor kábé én vagyok az értelmiség csúcsa. Oszt én aszondom ezen gondolataid alapján, hogy hülye vagy. Now what?
@Roa: „Ez ebből a posztból így nem derül ki”
Amúgy szerintem meg de, elég nagyot bicsaklik is ott a gondolatmenet.
@közösperonos átszállás:
igen. ezek azok, akik számára már maga az állam, adó stb. léte szocializmus. egyes nacionalista jobboldaliak ezt persze módosítják, a vezért kiszolgáló állami alkalmazottak szükségszerűek, míg a magánszféra alkalmazottainak egy része kártékony, haszontalan.
(baloldalon is vannak ilyen kategóriák, de azért jóval árnyaltabban képzik őket)
@Lasombra: Most látom csak, hogy ezeknek Tersánszky Józsi Jenő sem tetszett már. Szégyen.
@TG69: A zsidótörvények atyjáról Teleki Pálról viszont utcát neveztek el.
@Roa: „Érdeklődve várom.”
Legalább ne hazudnál! 🙁
@Gondolkodni Próbáló Birca: Minden világtörténelmet leíró filozófia ‘téves’, nincs abszolut igazság ebben a kérdésben. De pl az embert leíró egységes pszichológia sem létezik feltétlen igazsággal ill. érvényeséggel. Ezek ilyen dolgok. A lényeg, hogy adott-e olyan gondolatot az a filozófia, ami tovább vitte a gondolkodást vagy sem. Marx kikerülhetetlen ilyen szempontból, olyan vitákat generált, amik nélkül ma nem lenne az a világ amiben élünk. Elég csak a frankfurti iskolára gondolni, vagy a polgári közgazdaságtanra. Azok a dolgok, amiket ő abszolutúmmá emelt, gazdaság, kizsákmányolás, osztályharc, elidegenedés, a kapitalista válság stb, azok nem önmagukban téves gondolatok, hanem mint olyanok, amik mindenre magyarázatot adnak. Vagy mi :).
@TG69: tehetséges nemzet vagyunk, no….
@Gondolkodni Próbáló Birca: „@HaKohen: ‘Mondd, te olvastál egyetlen EREDETI sort is Marxtól’ Sajnos igen.”
Biztos, hogy az eredetit? Nekem van egy gyanúm, hogy téged fiatalkorodban a Szovjetunióban a „kommunista hittan” keretében kényszerítettek Marxot olvasni. De az inkább marxizmus-leninizmus volt, ideológiailag megalapozandó mindazt a megaláztatást, amit ott (pl. vallásosként) el kellett viselned.
Nem tudom, de ha a kötelező leninista magyarázatokkal körbebástyázva olvastatták veled, akkor lehet, hogy egészen más lett az értelme, mint önmagában lett volna. És lehet, hogy leninizmus nélkül már rá se tudsz gondolni, mert a kötelező értelmezések eleve zsákutcába vitték a gondolkozást; annyira meg nyilván nem vonz Marx, hogy más értelmezésre nyitottan is megpróbáld elolvasni…
nem lehet, hogy ezért látod ennyire egyoldalúan és elutasítóan?
@Gondolkodni Próbáló Birca: Ennek a kijelentésnek így semmi értelme, vannak pl. akiknek a marxizmus, mint fogalom nem is politikai vagy közgazdasági ideológiát, hanem egy modellalkotási módszert jelent, amivel társadalmi struktúrák leírhatók, elemezhetők, ebben az esetben nincsenek is „alapok” amik tévesnek bizonyulhatnának.
@TG69:
A marxizmus tanulmányozása nyilván nagyon fontos, hiszen nélküle nem érthető meg nagyon sok minden. Ez azonban nem ugyanaz, mint marxistának lenni, s mégkevésbé ugyanaz, mint marxista alapon politizálni, hinni a kommunista eszmében.
birkamaxival teljesen értelmetlen a témáról vitatkozni:)
@Harald Blåtand:
Ne viccelj! A marxizmusnak igenis vannak alapjai. Ha nem hallottál róluk, érdemes ennek utána nézned.
„Arra a felvetésre, hogy az új szabályozással 30 milliárd forint bevétel esik ki a költségvetésből Giró-Szász András azt válaszolta: amikor a társadalomra olyan negatív hatással van valami, mint a nyerőgépek kérdése, amely komoly rétegeket taszított a mélyszegénységbe, akkor a kormánynak nem a 30 milliárd forintot kell mérlegelnie, hiszen a társadalmi hasznossága sokkal nagyobb ennek az intézkedésnek.”
Na, mondom én, ez lesz az új mantra: társadalmilag hasznos. A nyerőgép és marxkarcsi társadalmilag haszontalan, amint hogy a bölcsész, a jogász és a közgazdász is, ezzel szemben a portakoca, a futballstadion társadalmilag hasznos, amint hogy az agronómus és a tesitanár is.
És a váci út felel neki. Világ haszonállatai, egyesüljetek!
@nudniq:
A Lenin által hozzáadott tartalom minimális volt az egészhez képest. Marx tisztán fogalmaz, nemigen kell őt magyarázgatni. A szovjet ferdítés nem is Marx elferdítését jelentette, hanem a szovjet valóság belemagyarázását az elméletbe, ez volt a propaganda, mely nyilvván nevetséges volt (sok vicc van róla). De sajnos magával az eszmével van a fő baj.
@Vortumnus:
Így igaz. A kommunisták legnagyobb sajnálatára jobban ismerem Marxot, mint egy átlagos marxista.
@jotunder: Azért az már groteszk, hogy a zsidótörvények ellen tiltakozó Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond stb mellett ott van Tersánszky J. Jenő is…
@TG69: továbbá Gelléri Andor Endre se.
@közösperonos átszállás: Semmi. Te is az vagy. 🙂
Mellesleg már az „értelmiség” szó hazsnálatával sem értek egyet, mert ez üres fogalom, de ezt meg már milliószor leírtam.
@maroz: De komolyan érdekel, hogy mi a kapocs.
@Roa: „Semmi. Te is az vagy. :)”
Eddig oké :-), de kéne, hogy adj a szavamra, vagy micsoda, legalábbis abból, amit leírtál, ez következne. 🙂
„Mellesleg már az „értelmiség” szó hazsnálatával sem értek egyet”
Nadehát te kezdted használni…
@nudniq: ez igaz. svájcban pont akkor volt a polgárháború.
@Gondolkodni Próbáló Birca: Marx nem volt marxista :).
Egyébként 2005-ben a BBC csinált egy felmérést, hogy a hallgatóik szerint ki volt a legnagyobb filozófus a világon. 1. Marx 28% 2. Hume 13%. Felmérhetetlen hatással rendellkezik még mindig és biztos lehetsz benne, hogy nem a Kommunista Kiáltványnak köszönheti ezt.
@TG69:
Mo-n meg csináltak egy felmérést, hogy ki a legnagyobb magyar az egész magyar történelemben. Első helyen Kádár végzett. A másodikon Horthy. A harmadikon Kossuth. A negyedik-ötödik helyen pedig holtversenyben Petőfi és Rex felügyelő.
@közösperonos átszállás:
szerintem ez a sztori nagyon egyszerű: 10% kommunizmus kellene. a megtermelt jószágok tizedét egyenlő módon újra kell osztani. és cserébe el kellene felejteni minden csoportos társadalmi privilégiumot.
az egy főre jutó tized magyar viszonyok között havi 25 ezer forint. összeurópai újraosztás keretei között ennek valamivel több, mint a duplája. havi 60 ezer forint.
az első szám azért érdekes, mert szinte forintra ekkora összeget „harcoltak” maguknak a legszegényebbek „demokráciában”. a második pedig azért, mert szinte centre ennyit kérnek a leggazdagabb beruházók egy munkavállaló után. a mercedes azt mondja, hogy a jelenlegi elosztási szint mellett úgy tudja foglalkoztatni a magyar munkást, hogy annak az induló bére nem 0, hanem havi 60 ezer forint. az unióban 1 ha föld után is nagyjából ennyi (kicsivel kevesebb).
ha most hirtelen european commonwealth lenne, akkor egy családi gazdaságban mindenki nagyjából 10 hektár földterület után kapna nemzetközösségtől támogatást. ugyanezt kapná a mercedes minden munkavállaló után. de ezt megkapná mindenki.
viszont az angol királyi család fejenként csak 10 hektár után vehetné igénybe a támogatást. nyergesék és csányiék is csak a felnőtt családtagok száma után vehetnék ezt az összeget igénybe. a gyerekeknek ebből az összegből lehetne csinálni intézményes gyermekjólétet. napi 5x étkezést és a napi váltás ruhát iskolai keretek között kvázi ingyen biztosítani. ugyanezt az óvodában, és a bölcsődében. csak akkor ezek után semmit sem lehetne államilag külön dotálni. minden munkahely ugyanannyival lenne támogatva. pontosan annyival, amennyit a munkanélküli humán alapellátásként kap. és ez alkotmányosan az egy főre jutó gdp tizede lenne. az újraosztást összeurópai keretek között elvégezve.
nagyjából ezt kellene kihozni a marxizmusból.
és akkor ezzel a nyugat azért járna jól, mert olcsó bérmunkához jutna. a magyar meg azért, mert relatíve magas munkabérhez. persze ebben a dologban az a trükk, hogy teljesítménybért kapna mindenki. tehát ha egy üzemben nincs munka, akkor azt mondhatná a munkaadó: séta. és ezért nem jár semmi. el lehet menni. és akkor senki sem mondhatná, hogy jaj, most mi lesz. mert egy 2 fős háztartás éppenséggel meg tud élni havi 2×60 ezer forintból. 1 fős bérelhet szobát. a gyerekek humán alapellátása biztosítva van.
szóval ugye világos. ez azt jelentené, hogy az üzemekben marxi értelemben továbbra is kizsákmányolás van. sőt kapitalistábbnak lehet lenni a kapitalistáknál. a munkaadónak nem kell semmiféle szánalmat érezni a munkavállaló iránt. de a melósnak sem kell feltétlen alázatosnak lenni. azért, mert egy tizedből mégis csak kommunizmust csináltunk.
@Gondolkodni Próbáló Birca:
szerinted mi a marxizmus lényege?
@Gondolkodni Próbáló Birca: Majd ha halála után 120 évvel még mindig Kádár lesz a Politikus Mo-n, akkor vissztérhetünk erre a párhuzamra.
@Gondolkodni Próbáló Birca: „A Lenin által hozzáadott tartalom minimális volt az egészhez képest. „
Ezzel a kijelentéssel különféle okokból olyan Lenin-kortárs marxisták sem értettek volna egyet, mint mondjuk Rosa Luxemburg vagy Antonio Gramsci, aztán voltak ugye anarchokommunisták, mint Nyesztor Mahno, akik finoman szólva mást gondoltak Marxról, meg mondjuk olyan polgári radikális Marx-értelmezők, mint Csécsy Imre. De persze ezek csak átlagos marxisták, akiknél te jobban ismered Marxot.
@unionista:
Marxizmus alatt 3 dolgot szokás érteni: közgazdasági elmélet, filozófia és politikai elmélet.
marxista filozófia:
– a kezdeti őskori társadalom, az őskommununizmus felbomlott a magántulajdon megjelenése miatt, azóta az emberiség két kibékíthetetlenül ellentétes osztályra oszlik, az elnyomó réteg az, mely birtokolja a magántulajdont, s azzal haszont képes termelni, míg az elnyomott réteg az, melynek nincs magántulajdona (pontosabban csak személyes tulajdona van, mely nem használható termelésre), ezért kénytelen munkaarejét eladni az elnyomóknak, akik azonban nem fizetik meg teljes munkaerejét, hanem annak csak egy részét, a többi profit formájában náluk marad
– a magántulajdonon alapuló termelés határozza meg a társadalom jellegét, a gazdaság az alap, a politikai rendszer ennek következménye, így az állam alapvetően az elnyomó osztály eszköze az elnyomásra, azaz minden társadalom osztálytársadalom
az egyes társadalomtípusok fejlődnek, amint egy társadalomtípus eléri maximumát, hanyatlani kezd, míg végül belső ellentmondásai szétfeszítik kereteit, s új társadalomtípus váltja fel
– az elidegenedés a munkától, az árutól, önmagától és egymástól az elnyomott osztály tagjainak jellemzője, ez az elidegenedés a kapitalizmusban válik teljessé, ez akkor is létezik, ha az elidegenedettek nem vesznek tudomást róla
– a társadalomtudomány csak annyiban különbözik a természettudománytól, hogy kevesebb az adatunk van, viszont ugyanúgy törvények vannak benne, melyeket csupán fel kell fedeznünk
marxista politikaelmélet:
– a társadalom fejlődik, az ősközösségtől kezdve keresztül az osztálytársadalmak különböző változatain egészen a kommunizmusig, ezt a fejlődést a történelem törvényei írják elő
– az osztályharc, az elnyomottak harca az elnyomók ellen a társadalmi fejlődés
– a szabadság nem más, mint a tudomásul vett szükségszerűség, s valójában a termelőeszközökhöz való viszonyok függvénye, így osztálytársadalomben nem lehetséges szabadság
– a magántulajdon megszünésével kialakul a proletárdiktatúra, mely hatékonyabb a kapitalizmusnál,
– a proletárdiktatúra megkezdi a kommunista társadalom kiépítését, kezdeti foka a nyers kommunizmus (átmeneti szocializmus), végső foka a megvalósult teljes kommunizmus
marxista közgazdaságtan:
– a munkaérték-elmélet az alapja a gazdaságnak, a bérmunkás munkaerejéenk egy részét a tőкés kisajátítja, ez a profit
@Harald Blåtand:
Persze, sokféle vélemény van.
Az általad említett irányzat az úgynevezett tanácskommunista irányzat, mely tulajdonképpen antileninista marxizmus. A fő különbség Lenin és a tanácskommunisták között, hogy míg Lenin szerint a Párt a proletárdikiktatúra vezető szerve, addig a tanácskommunisták szerint a munkástanácsok. Te látsz nagy különbséget? Én nem. Ha eleve diktatúra, akkor abszolút másodlagos, hogy ki a diktátor.
@Harald Blåtand:
Ami pedig az anarchokommunistákat illeti, ők Marxot is kritizálták az átmenet elmélete miatt. Az anarchokommunisták ellenzik magát a proletárdiktatúrát is. Szerintük a polgári állam megdöntése után azonnal be kell vezetni a végső kommunizmust.
„Egyáltalán nem olyan nyilvánvaló például, mit jelent, amikor Freudot a freudizmus szerzőjének nevezzük, vagy éppen Marxot a marxizmusénak. Hiszen mind a freudizmus, mind pedig a marxizmus olyan történetileg igen kiterjedt és semmiképpen sem egységes diszkurzusrendszer, amelynek nagyon sok szerzője van. Köztük Freud, illetve Marx kétségtelenül kitüntetett pozíciót élvez. De ha közelebbről megvizsgáljuk a dolgot, nem kell hozzá sok idő, hogy észrevegyük, a marxizmusban nem egy Marx van, hanem sok. A marxizmus a freudizmushoz hasonlóan valójában egymással lazán összefüggő, különféle diszkurzusformák metszetében található, és így nem annyira egy rendszer, inkább egy műfaj sajátságait mutatja.9 Egy műfaj szerzőségéről pedig értelmetlen lenne beszélni.
Vö. Tamás Gáspár Miklós észrevételeivel: “We should realise at this juncture that Marxism is an historical genre as ‘Western metaphysics’, ‘contrapuntal music’, ‘courtly love’, ‘psycho-analysis’, ‘the realist novel’, ‘cricket’, ‘suburbia’, ‘secret societies’, ‘beekeeping’, ‘public transport’, ‘prayer’, ‘diplomacy’ or ‘broadcasting’. Its various guises under which it is known in academia (political economy, aesthetics, theory of history etc.) and in politics (‘doctrine of salvation’, ideology of revolutionary and reformist parties etc.) are wholly inadequate and misleading. The linguistic form in which it is couched (the ‘-ism’) is partly, but only superficially, responsible. Its anomalous status is unavoidable and, indeed, necessary. If the work of Mill or Rawls is political philosophy, then Marxism isn’t. (…) When dictionaries say that Rosa Luxemburg was an economist and Georg Lukács was an aesthetician and Edward P. Thompson was an historian and Louis Althusser was a philosopher and Bertolt Brecht was a dramatist and Lev Davidovitch Trotsky was a politician, they are simply mistaken. They are all – in spite of obvious, but banal differences – representatives of a new historical genre in which the time-honoured distinction between theory and practice, ‘positive’ science and ideology, philosophy and politics, art and ‘life’ does not obtain.”