Új tantárgy a gimnáziumokban
Eredeti szerző: jotunder
Az Örülünk Vincent blog birtokába került a rövidesen bevezetésre kerülő „Örökségünk. Kultúránk és közéletünk fundámentuma” nevezetű tantárgy kerettanterve. Ennek egyes részleteit szeretnénk megosztani Olvasóinkkal.
…. A kerettanterv 5-6. évfolyamon egy olyan tantárgy bevezetéséhez ad útmutatást, amely egyszerre alapozza meg a Bevezetés a kétharmadba, illetve a Helyesen értelmezett múlt tantárgy tanulását is, ám önmagában is értelmezhető, lezárható stúdium. A tantárgy komplex jellegű, célját és tartalmát a NAT két műveltségterületéről veszi: a Lévai Anikó random gondolatai a konyhában, illetve a Most megtanulod, ki itt a főnök műveltségterületéről. Az „Örökségünk. Kultúránk és közéletünk fundámentuma” tantárgy célja végső soron a felkészítés a centrális politikai erőtérben való részvételre, illetve az ehhez szükséges kompetenciák fejlesztése….
…. A tantárgy azzal alapozza meg a Bevezetés a kétharmadba oktatását, hogy egyrészt a Dicsőséges Forradalom, illetve az az előtti, tragikus időszak eseményeit mesés narratívában közli, amit később majd a szakmai-tudományos megközelítés mélyít el. Másrészt e keret olyan betekintést nyújt a segédtudományok (régészet, epigráfia, kronológia, topográfia) területére, amely nem elriasztja, hanem elvezeti a tanulót a Bevezetés a kétharmadba tanulmányozásához….
5–6. évfolyam
|
Tematikai egység/ Fejlesztési cél |
Történetek a konzervatív mitológiából |
Órakeret 22 óra |
||
|
Előzetes tudás |
A helyes irány felismerése. |
|||
|
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai |
Történetek élményszerűsége által az orbáni kultúra iránti érdeklődés felkeltése. Mítosz és valóság kapcsolatának megközelítése – az életkori érettség szintjén. „Mi már az alapszervben is rendes jobboldaliak voltunk”, „És még hívők is”, a „A Pártélet rovatban is meg lehetett dönteni a rendszert”. Néhány nevelési értékkel is rendelkező mitológiai történet megismerése (Fricz Tamás a KISZ lapjában bátran leplezi le a marxista-leninista ideológiát, Kerényi Imre furfangosan rendez április negyediki ünnepséget a barbár Szovjetunió fővárosában, Stefka István a barikádokra viszi a középső csoportot 56-ban) Néhány nevelési értékkel is rendelkező, egyszerű szentencia megismerése, beépítése a tanulók műveltségébe, tanulságaik megbeszélése. ( „Majd még kiosztunk néhány kokit és sallert”, „Az előázsiai hordákat meg kell tanítani fogat mosni”, „Hajrá Videoton”) |
|||
Ismeretek/fejlesztési követelmények |
Kapcsolódási pontok |
|||
|
A Szakkollégium lakói, megfeleléseik egymásnak. Teremtéstörténetek, családfák, az árulók bukása. Átváltozás-történetek (liberálisból konzervatív, kommunista seggfejből félnyilas seggfej), mint eredetmagyarázó mítoszok. A 2006 októberi mészárlás. A konzervatív mitológia néhány híres története („Orbán Viktor kiűzi a szovjet-bolsevik erőket Röjtökmuzsajról”, „Szűz Mária második jelenése Felcsúton”, „Simicska Lajos első hatszáz forintjának története”) Államalapító hősök a konzervatív mitológiában („Pozsgay Imre harca a Központi Bizottság ellen”, „Pataky Attila és a kommunista ufók”). A mitológiai történetekhez kapcsolható egyszerű kifejezések („oszt jónapot”, „nem volt taggyűlés”), idézetek, szentenciák megismerése, memorizálása. |
Matematika: A százalékszámítás mint kommunista-burzsoá áltudomány leleplezése. Földek osztása több nagy és néhány egészen kicsi részre. Etika: Molnár Attila Károly és a férfias játékok. A bayeri szeretet. Természetismeret: Magyarország stadionjai. Vizuális kultúra: Gróf Pálffy István a magyar Bacchus, konzervatív orrszínek. Fekete György korai pártházai. Vörös Október férfibocskai. Ének-zene: Székely himnusz hat sör és nyolc feles után. |
|||
Kulcsfogalmak/ fogalmak |
Kétharmad, 0.6666666…, négyhatod, egy mínusz háromkilenced |
|||
Lábasjószág kimaradt? 🙂
ez nagyon jó!:)
Az űrlap szerkesztője izgalmas „tetris tile” elrendezésbe tördelte az eredetileg egyszerű cím-bekezdés beosztású dokumentumot. A táblázatba ágyazott táblázatok olvasási iránya játékosan váltogat a vízszintes és a függőleges között, miközben ötletesen variálja az egy, két és háromhasábos tagolást. Mindez azonban cseppet sem zavarja a dokumentum olvashatóságát, sőt, agytornára készteti az olvasót, hogy ezzel is elősegítse a téma befogadásához szükséges szellemi állapot kialakulását.
@Kettes: Én is azon csodálkozom, hogyan sikerült ilyet csinálni segítség nélkül. 🙂
Hoppá! Ezt lementem.
: ))
hm, ezexerint, az „Elmentek a fehérvári huszárok” (tudjátok, az a kislányhágós) csak az ének faktosoknak tananyag?
@Lasombra: Nekem is egyből ez szúrt szemet, teljesen kimaradt az egész Dankó projekt, és az operett (jaj cica karácsony van).
@Lasombra: hehehe, pont ugyanez jutott eszembe nekem is
most nekem van ner kompatibilis szgépem, vagy időközben sikerült helyesen tördelni?
kínzó kérdések ezek…
(a poszt meg zseniális)
@Lasombra: @incze: @dr. pretender: tréfálkozunk? Viccelődünk???
A humor nem szerepel a tananyagban!!!!!! Vigyázódjunk ilyesmivel!!!!
@christvhu: tréfa? ugyan. komolyan gondoltam. viccnek durva volna.
@Lasombra: Megnyugodtam, így nem lesz szükség körmösre!!!
Jóéjt))))
A tantárgyi témazáró dolgozatokat az osztályteremben, írásban, az év közbeni feleltetéseket a tornateremben, dekázgatás közben javasolt végrehajtani.
Kellene még: Radnóti költészete Malocco átdolgozásában
@odamegyünklakni: Ja, és ittvanittvanittvanittvan Bayer Erdős Virág parafrázisa, az smafu?
kinek legyen hobbija a népi magyar hagyomány,
kinek jusson másfél bála angolpólya-adomány,
kinek bocskor, rámás csizma, cifra mente, kacagány,
kinek jusson, mér’ is jutna, szar se jusson, ha cigány
—>
Legyen minden Oláh Gergő, és éljen velünk boldogan.
Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se.
Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!
Egy kicsit bicsaklik a verselés, de az érthető olyenkor (ez az e majd kicserélendő a Malocco a-jával), mikor a forma kényszerét szétfeszíti a mondandó ereje (vö. zeller, tojás derelye, nő a férfi ereje.)
—
Általában is lehetne egy parafrázis tantágy. Első félévben para, a másodikban frázis, aztán meg már csak bréinsztorming és wörksopok.
igazi gyöngyszem 🙂 sírok.
Milyen végzettség kell ahhoz hogy valaki ennek a szaktanára lehessen?
@poszt: Nagyon tetszett.
Már nem rerv. Rózsa elfogadta. Azzal kiegészítve, hogy magyar gyerekek csak otthon főzött pálinkát ihatnak a székely himnusz előtt.
kérlek benneteket ne adjatok ötleteket nekik, mert még képesek és megcsinálják.
A Hírcsárdával konkuráltok?
Felnottkepzeseben is lesz?
Még kérdezik, miért járok én külföldre iskolába. Hát ezé, vaze. Mer’ lehúz, altat, befed. Émmeg nemakarok agyhalott lenni.
Terjesztem az államosítás éppen zajló folyamataiban kissé megfáradt és ebből kifolyólag heveny hajhullásban szenvedő kollégák között.
Majd referálok a reakciókról.
A kötelező latin oktatás a nyolc osztályos gimnáziumokban nem ugyanennyire vicces?
@belekotty: Úgy nézem, segédszertárosi mindenképpen, de nem árt, ha van papírod butánnézésből és esetleg elvégeztél egy posztgraduális, háromszázórás meseírót a Pázmányon.
a posztról az a vicc jutott eszembe, amikor a lord megkérdezi az inast:
– Jean!
– Igen uram?
– Hány óra van?
– Háromnegyed.
– Háromnegyed, de mennyi?
– Azt nem tudom, elveszett a kismutató.
Hatévesek nagyokat kacagnak rajta.
@I_Isti: Gloviczki helyettes-államtitkár latintanár. http://www.glovizol.hupont.hu/2/magamrol
@jotunder: Nagyon jó. De itt nem állhatsz meg. Dobj össze valami anyagot a Navracsics-féle egyetemnek is)
@belekotty: tagság kell, nem végzettség.
végzettség majd semjéneződik a pázmányról.
vagy schmittelődik a TF-ről.
Hát ez most nagyon béna lett jótündér! Olyan igazi nünükésen vicces. Bocs.
@incze: zsóti megmondta, mindenki hülye.
endresy.blogspot.hu/2013/01/bayer-feligazsagai.html
@Pelso..: Ez nem az Állam és Jogtudományi Karok (és Rendek) ötödévfolyamának tervezett anyaga? („Kivel legyünk jóban”-tanszék.)
Bocs, nem néztem a címet.
Súlyos gondok vannak már a táblázat elejé vel is: „orbáni kultúra”. Ezt hogy képzeled??? A nemzet felsőbbrendű, a hanyatló kapitalista nyugaton irigyelt kultúráját nem lehet egy ilyen egyszerű szókapcsolattal elintézni!!! 🙂
@I_Isti: A mai világban nagyon fontos, hogy Cicerót tudjon idézni bármelyik diák. Nincsen elég tananyag, van mellette idejük ezt is megtanulni 🙂
Kimaradt:
– a demokratikus centralizmus gyakorlata félázsiai népeknél,
– a Nyugat leleplezése,
– mezőgazdaság: élet a patakvértől átáztatott nagybirtokokon,
– ellentmondások képzése, majd kivédési kísérletek a kormányzati kommunikációban,
– OV harcai a kommunisták ellen a nyolcvanas években.
@jotunder: Azé érdemes a társblogotokat olvasni ez ügyben
mandiner.blog.hu/2013/01/07/latin_utunk_felazsiabol_europaba
Szóval ez a fajta latin oktatás éppen hogy nem a félázsiai őrület irányába mutat, hanem Európába.
Amúgy meg aki már járt képtárban, az sejtheti, hogy ebben a kultúrkörben az alapműveltség része, hogy a bibliai és mitológiai alapsztorikat valaki ismerje. Az ilyesmi egy mérnöknek sem szokott kárára válni.
Ha valaki olvasta a Harry Pottert, az rájöhet arra is, mikre jó a klasszika-filológia végzettség meg a mitológia ismerete, mennyire érdekli ez az embereket általában és a gyerekeket kiváltképp. Gloviczki pont úgy képes ilyesmiről órát tartani, hogy az tényleg figyelemreméltó.
Viszont azonban ellenben tekintetbe véve mindazt, amihez ez az államtitkárság eddig a nevét adta, ami kb az oktatás teljes szétverése minden szinten, hát finoman szólva nem tűnik éppen aktuálisnak ezzel a tervvel foglalkozni. A gyerekek terhelése pedig a plusz tesi órákkal már így is túllépte a maxot, Úgyhogy ez ilyen formában utópia.
@komment1: ergé, arról írt, hogy milyen jó, hogy olaszországi utazásakor képes volt kibetűzni valamilyen római falfirkát. de pl. tudhatná mit is jelent a végtelen, az integrál, a dimenzió vagy a véletlen. és ezekről a dolgokról pl. lövése sincs. pedig ezek a dolgok is a kultúra szövedékét jelentik.
az egyik nap a műszaki-természettudományos oktatás jelentőségéről a termelés alapú blabláról delirálnak, a másik nap bevezetik a latin oktatást. vicces.
@trasamund: Ez kritika? Vagy csak nem szereted, ha gyalázzák a kedvenc pártod? Szerintem az utóbbi, mert a kritikához valami indok is tartozik, nem csak az, hogy szar. A bocsánatkérésed, hát hogy is írjam, undorító.
Coming soon: a Félázsiai Törzsfőnök Moszkvába zarándokol az Nagy Mogul előtt térdepelni, ugyanis az fosszilis energiahordozók árának mérséklése ügyiben esdekelni!;)
@Dr.Zomboss:
Szerencsétlen. Nem tudom hol szerepel a posztban a „kedvenc pártom”, de úgy látom te nálam is jobban tudod, hogy van és melyik és hol szerepel.
Amúgy meg nem hiszem, hogy mindent indokolni kellene, létezik olyan, hogy arányérzék, nem csak a parkolásnál, és úgy láttam ezt elég ormótlanra sikerült kimérni, aztán pont. Nem biztos, hogy írni kell akkor ha épp semmi értelmes nincs a fejünkben.
Én kérek bocsánatot.
@jotunder: nagy igazságod van. Nálunk az általános műveltség fogalmába még mindig humán tartalmakat értünk, jóllehet a napi élet és a gazdaság mást igényelne. Megfigyelhető, hogy pl. a német nép „tudata” igencsak műszaki irányultságú, ez a gazdasági sikereken meg is látszik. Egyébként a latin nyelv tanulása nem egy butaság, inkább szolgálja egyéb nyelvek tanulását. (Viszont eszembe jut, hogy (dr)SP ógörögül tanul, a magyar helyett… Szóval nehéz eldönteni, hogy mire fordítunk energiát.)
@komment1: Utsó bekezdésedben igazad van. Az alapsztorik ismeretéhez viszont nem kell latinul tudni (meg héberül és görögül se).
Amúgy vicces, hogy a mandiner a hanyatlő nyugatot állítja elénk példaként.
Az egészben a latin nyelvtan alapja a zavaró (na meg persze az, hogy a kultúrtörténeti részek simán átfednek a hagyományos tantárgyakkal). „A latin nyelvtan egyszerű alapjai” – ez tetszik.
Amúgy a latin általánosan kötelező voltát a Mandineren hivatkozott cikkek nem igazolják (csak a humán irányba továbbhaladni kívánóknak kötelező) a németen látszik az elfogultság is. Viszont a felsőoktatással kapcsolatos vitákban mindig felmerül, hogy nem a bölcsészek a preferált irány (noha a tényleges intézkedések csak a felnőttoktatást zárták ki).
Ez az ötlet arrafelé mutat, hogy a latinhoz közel álló indoeurópai nyelveke hagyományos tanulásához kulcs a latin nyelvtan ismerete. Csakhogy ma már nem így tanítják a modern nyelveket.
@jotunder: Viccesnek csakugyan vicces. Sőt tegnap kicsit elborult az agyam, mikor a tervről hallottam, ugyanis felháborító, ami a felsőoktatásban meg a közoktatásban is történik, ők pedig, úgy tűnik, mindeközben elbabrálnak ezzel meg azzal.
A kultúra szövedékébe kb minden beletartozik, amiről valaha gondolkodtak, ez nem azonos az alapműveltséggel. A természettudományos alapműveltséget egy nyolcosztályos gimibe járó gyerek jelenleg még megszerezheti a matek, fizika, kémia, biológia, földrajz tárgyak keretében, ha rendesen leadják az anyagot az adott suliban. A humán alapműveltséget viszont leginkább olvasással és/vagy megfelelő családi hátérrel lehet beszerezni, a magyar és töri tananyag évszámokból, alapadatokból áll. Ettől még egy képtárban mondjuk ufónak érezheti magát bárki, mert kb semmit nem ért abból, amiről ott pingáltak. A periódusos rendszerről meg Mendelről viszont tud, ha tanult is a suliban és nem csak melegedni járt be.
@trasamund: Ej-ej huncutka! Tudod, ha a nicknevedre kattintok, ott meg tudom nézni mind a 10 kommentedet. Na, ezekből gondolom, hogy kedvenc pártod. Az egy másik dolog, hogy ha elolvasok egy posztot, nem írok hozzá olyat, hogy bocs, de ez szar. Amit te műveltél, azt úgy hívják: trollkodás.
@Kandabula: A latintanulás hasznosságával sok ember nagyon szeret dobálózni, de nagyon érdekelne egy meggyőző érv arról, hogy ha X időt fordítasz mondjuk angol tanulására, vs Y időt latinra és X-Y időt angolra, akkor melyik végén fogsz jobban tudni angolul. Ha a latint vki praktikusan szempontok szerint akarja megítélni akkor ez lenne a releváns összehasonlítás. Persze nem mondom hogy a praktikus szempontok az egyedül relevánsak, de ha már annyiszor előkerül ez mint érv akkor ezt kellene kifejteni.
Gyakorlatban az figyelhető meg a világon mindenütt hogy ha valaki A nyelvet akar tudni, akkor egyből A nyelven tanul.
@Kuviklacz: Gloviczki elképzelése nem kifejezetten a latin nyelvre koncentrál, hanem tulajdonképpen egy valamiféle európai alapműveltséget adó tárgy lenne. Egyáltalán nem tartanám hülyeségnek, ha erre megfelelően képzett tanárok is lennének. A normál középiskolai latin oktatás általában szörnyen unalmas, nem ilyesmire képzik a tanárokat egy-két kivételtől (mint Gloviczki) eltekintve, hanem a nyelvtan magoltatására. Viszont marha jó órákat lehet tartani, amiket élveznek a diákok, ha a tanár a megfelelő kultúrtörténeti, vallástörténeti stb. ismeretek birtokában is van. De nem tudom, miről beszélünk, amikor közben teljes mértékben leépítik és szétverik a felsőoktatást. A középiskolás gyerekek meg így is bőven túl vannak terhelve.
Amúgy az angol lényegében a modern kor latinja. Mindkettő lingua franca volt és van a maga korában. Az angol kb 85%-ban végső soron latin eredetű szavakból áll – ez nem túl köztudomású, de tény. Már középfokú szinttől rengeteget segít, ha valaki valamennyit tud latinul, vagy a tanár rámutat az alapszavakra, gyökökre egy-egy kifejezésben. Így szavak halmazát érti meg és tudja memorizálni – sokkal könnyebben jut el valaki akár proficiency szintig, ha ilyen alapokon tanul, mintha csak magolja az angol szavakat.
Szóval a véleményem az, hogy az ötlet nem rossz, de most és így bevezetve abszolút irreális, hogy ilyesmivel foglalkoznak, miközben ránk dől minden, éppen az ő ténykedésük következtében.
@Dr.Zomboss:
Hát ha azokból kiolvastad, akkor te tényleg nagyon sokat tudsz. Mellesleg nem írtam „szar”-t , csak bénát, van közte különbség. Az előbbit nagyon ritkán használom, az utóbbi pedig valóban vmi esetlen, túlreagált, izzadságszagú monomániás erőlködést jelentene különösebb relevancia nélkül. De látom igaz fundamentalistával kommentelgetek itt, úgyhogy ha nem haragszol hagylak is tovább a jól felépített világodban, nem sok mindennek maradt ott már hely.
@komment1: „Az angol kb 85%-ban végső soron latin eredetű szavakból áll – ez nem túl köztudomású, de tény. „
i beg to differ.
az Oxford Dictionary egy rövidebb kiadása alapján, 80 ezres szócikk mintán kb ez az eredet eloszlása.
i41.tinypic.com/a2b3ft.jpg
a leggyakrabban használt 7476 angol szó megoszlása:
első 100-ban
első 1000-ben
második 1000-ben
hátrébb
germán:
97%
57%
39%
36%
újlatin:
3%
36%
51%
51%
görög:
0
4%
4%
7%
egyéb:
0
3%
6%
6%