Vadászat liberális értelmiségiekre avagy a böbék
Eredeti szerző: jotunder
Jogi képviselőnk kicsit szaporábban veszi a levegőt a szükségesnél, ezért a posztban a szokásosnál gyakrabban fog feltűnni a böbe kifejezés. A böbe az egy olyan nő, aki pénzért tesz szolgálatokat férfiaknak, és érdekes ruhákban szokott járni az utcán. Gondoljanak — mondjuk — egy bohócnak öltözött töltőtolljavítónőre. Például.
A Mandiner böbéi ma Ludassy Máriát támadták meg. Egy olyan hatalom böbéiről van szó, amely hatalom gyakorlatilag bármit megtehet, és hát ha belegondolok, meg is teszi azt a bármit. Emlékszünk még Kádár János KISZ-es böbéire, akik úgy gondolták, hogy ezer évig fog világítani a vöröscsillag, így egybeírva, hát ilyenek ezek is, without the charm, ahogy boldogult Gore Vidal mondaná.
A Mandiner, a Konzervatórium és a Jobbklikk gyakorlatilag másról sem szól, mint az egyre agresszívabb uszításról a liberális értelmiség ellen. Az, hogy ezt főnökük (NT) vagy mentoruk (MAK) böbéiként teszik, az majdnem mindegy. A célpont a lényeg. A Mandiner megteremtette saját, pszichopata közönségét, gondosan nevelte ki a maga elmebeteg műnácijait, akik a gyilkosságokról ábrándozástól elégülnek ki. És közben rendes böbeként felvették a honoráriumot minden egyes numeráért (a numera az egy szám — mint, mondjuk, a kétszázötvenkilenc).
Ludassy Mária bűne az volt, hogy NB III-as eszmetörténésznek nevezte Molnár Tamás amerikai filozófust, akiről kutatóintézetet óhajt elnevezni a Hatalom. Az a Hatalom, amelyik tegnap hallott róla először, de máris elfelejtette a nevét. Valamelyik böbének kell egy igazgatói poszt, meg a zsé. Ahol a zsé végre nem a zsidókat jelenti, hanem azt, amiről ez a történet valójában szól.
Molnár Tamás a Decline of the Intellectual szerzőjeként lett ismert amerikai konzervatív értelmiségi körökben, és nálam az „ismertnek lenni amerikai konzervatív értelmiségi körökben” lényegesen az NB III szintje felett van. Igen, én azt gondolom, hogy Molnár Tamás a maga területén elismert volt, és bár valóban voltak kapcsolatai a francia szélsőjobboldallal, de a belga antifasiszta ellenállással is voltak kapcsolatai, és emiatt majdnem ki is végezték Dachauban. Az, hogy valaki támadja a II. Vatikáni Zsinatot, körülbelül annyira érdekel, mintha a III. Andorrai Kelkáposztafőzést támadná. De őszintén: nem mindegy, hogy én mit gondolok Molnárról? Hát vagyok én egy filozóf?
A Mandiner azt inszinuálja (ilyen szavakat használok, nagyon fel lehetek horgadva), hogy Ludassy „adminisztratív rendszabályokkal küzdött” Molnár Tamás ellen. Ehhez azért elég vastag arcbőr kell, tekintettel arra, hogy Ludassy soha életében nem volt olyan pozícióban, hogy bármi ellen is adminisztratív rendszabályokkal küzdhetett volna. Szemben például a KIM-es böbékkel.
Már többször leírtam. A mandineres, jobbklikkes, konzervatóriumos böbék filozóf strócijai (ahol a stróci egyfajta főnök, mint például a bohócruhába öltözött töltőtolljavítónő felettese) huszonöt éve nem csináltak semmit. Semmit a világon, azon túl, hogy maguk is böbékké váltak. És senki sem akadályozta őket abban, hogy Molnár Tamások vagy Lukács Györgyök legyenek, főleg nem Ludassy Mária, aki egy hörcsögöt sem tudna megakadályozni abban, hogy megegye a kicsi reggelijét.
Ez az egész a Hatalomról szól. Fillérekről, amit a Hatalom a böbéknek lök cserébe azért, hogy azok ártsanak a Hatalom vélt vagy valós ellenfeleinek. Nem akarok még egy ilyen Hatalmat. Olyan Hatalmat sem akarok, amelyik a MAK-okkal, SM-kal és a LA-okkal teszi azt, amit ezek most a liberális értelmiségiekkel tesznek. Minden ellenszenv dacára vagyok kénytelen ezt leírni, mert tudom, hogy lesz rá igény. Én egyáltalán nem akarok Hatalmat látni ebben az országban. Persze majd pont tőlem fogják megkérdezni…
Itt éppen valami borzasztó történik. Inkább szánalmas, mint félelmetes, de azért borzasztó. A tehetségtelen senkik kivagyisága borzasztó: az a tudatuk, hogy büntetlenül tehetnek meg bármit, de tényleg bármit ebben az országban. Ebben a Böbeországban, hogy a nagy klasszikust idézzem, bárkire is gondolok.
„Értelmiségi rendszerváltás kell” — írja a böbe. Ezt értjük. Ennél a mondatnál ebben az országban kevés mondatot értünk jobban.
Azért írtam ezt le, mert így valamivel könnyebb elviselni ezt az egészet. Tudom, hogy szentimentális hülye vagyok, de ezerszer jobb szentimentális hülyének lenni, mint böbének. Egy napon valószínűleg rájövök, hogy már semmi közöm sincs Magyarországhoz, hogy én egy idősödő professzor vagyok valahol, ahol a diákok néha összekeverik Budapestet Bukaresttel. Még áltatom magam egy ideig.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520063-6ae6b67c55e2c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520063&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520063-6ae6b67c55e2c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520063-6ae6b67c55e2c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@neoteny: Ami viszont baromira vicces és komplexusos.
@neoteny: Ami viszont baromira vicces és komplexusos.
@Alfőmérnök: Életemben nem olvastam semmit Molnártól, de az itt elhangzottak (különösen pl @Wintermoots: fenti összefoglalása) alapján nagyon valószínű, hogy most már nem is fogok.
Az a prior valószínűségem alakult ki róla, hogy számomra totál érdektelen, a világon meg annyi érdekes könyv van, amit életem végéig se fogok tudni elolvasni, ezek alapján azt gondolom hogy Molnárra akár 1 percet is szánnom az idő könnyelmű pazarlása lenne.
@Alfőmérnök: Életemben nem olvastam semmit Molnártól, de az itt elhangzottak (különösen pl @Wintermoots: fenti összefoglalása) alapján nagyon valószínű, hogy most már nem is fogok.
Az a prior valószínűségem alakult ki róla, hogy számomra totál érdektelen, a világon meg annyi érdekes könyv van, amit életem végéig se fogok tudni elolvasni, ezek alapján azt gondolom hogy Molnárra akár 1 percet is szánnom az idő könnyelmű pazarlása lenne.
@Wolff: nem is igazán beszólás az, inkább magát győzködi Mezei, hogy azért nem írt róla a NYT, mert „idegenkedve tekinthett a baloldaliság éles kritikusára”, nem pedig azért, mert sosem hallottak róla, vagy ha hallottak is, harmadnapra elfelejtették.
Ez egyébként egy konzervatív alapmotívum, hogy a konzervatív és a liberális oldal teljesítménye mindenféle téren legalábbis összemérhető, és ha mégsem tűnik annak, az önmagában elegendő bizonyítéka annak, hogy valamiféle elnyomás zajlik. Ha szerintünk nagy gondolkodó Molnár, mások szerint meg nem, annak az egyetlen lehetséges magyarázata az, hogy a mások próbálják agyonhallgatni, mert nem tudnak érdemi választ adni az érveire.
Ami mögött meg az a még alapabb motívum van, hogy a konzervatívok általában elutasítják a racionalitást és a szakmai konszenzust mint végső tekintélyt, és így nem marad nekik semmi, ami alapján teljesítményeket objektíven össze tudnának hasonlítani; a vita így nem érvek, hanem érdekek harca lesz, és ha valaki nyerésre áll, annak nem az a természetes magyarázata, hogy jobbak az érvei – vagy legalábbis ügyesebben forgatja őket, – hanem hogy jobban tudja érvényesíteni őket. A társadalmi vita puszta hatalmi kérdéssé válik, és ennek aztán logikus következménye az, amiről a poszt szól.
@Wolff: nem is igazán beszólás az, inkább magát győzködi Mezei, hogy azért nem írt róla a NYT, mert „idegenkedve tekinthett a baloldaliság éles kritikusára”, nem pedig azért, mert sosem hallottak róla, vagy ha hallottak is, harmadnapra elfelejtették.
Ez egyébként egy konzervatív alapmotívum, hogy a konzervatív és a liberális oldal teljesítménye mindenféle téren legalábbis összemérhető, és ha mégsem tűnik annak, az önmagában elegendő bizonyítéka annak, hogy valamiféle elnyomás zajlik. Ha szerintünk nagy gondolkodó Molnár, mások szerint meg nem, annak az egyetlen lehetséges magyarázata az, hogy a mások próbálják agyonhallgatni, mert nem tudnak érdemi választ adni az érveire.
Ami mögött meg az a még alapabb motívum van, hogy a konzervatívok általában elutasítják a racionalitást és a szakmai konszenzust mint végső tekintélyt, és így nem marad nekik semmi, ami alapján teljesítményeket objektíven össze tudnának hasonlítani; a vita így nem érvek, hanem érdekek harca lesz, és ha valaki nyerésre áll, annak nem az a természetes magyarázata, hogy jobbak az érvei – vagy legalábbis ügyesebben forgatja őket, – hanem hogy jobban tudja érvényesíteni őket. A társadalmi vita puszta hatalmi kérdéssé válik, és ennek aztán logikus következménye az, amiről a poszt szól.
@Wolff:
Ez egy vélemény; nincs objektív mérce annak eldöntésére hogy mi „beszólás” és mi nem az.
Mezei megállapította hogy a NYT nem közölt nekrológot Molnár halála kapcsán (habár a Columbia University-n szerzett PhD-t, egy évtizedig tanított a Brooklyn College-ban és utána professzor volt a Long Island University-n — tehát évtizedekre nyúló kötődése volt NYC-hez. A Richmond Times-Dispatch viszont közölt róla nekrológot, ahol hosszú élete utolsó öt évét töltötte).
Ami inkább felróható Mezeinek: nem említette azt hogy — amennyire tudom — nem volt Molnárról megemlékezés a National Review-ban sem, pedig ott gyakran publikált is.
@Wolff:
Ez egy vélemény; nincs objektív mérce annak eldöntésére hogy mi „beszólás” és mi nem az.
Mezei megállapította hogy a NYT nem közölt nekrológot Molnár halála kapcsán (habár a Columbia University-n szerzett PhD-t, egy évtizedig tanított a Brooklyn College-ban és utána professzor volt a Long Island University-n — tehát évtizedekre nyúló kötődése volt NYC-hez. A Richmond Times-Dispatch viszont közölt róla nekrológot, ahol hosszú élete utolsó öt évét töltötte).
Ami inkább felróható Mezeinek: nem említette azt hogy — amennyire tudom — nem volt Molnárról megemlékezés a National Review-ban sem, pedig ott gyakran publikált is.
Akkor parancsoljatok:
konzervatorium.blog.hu/2013/07/29/ludassy_maria_molnar_tamas_maurras_es_a_filozofiai_kanon
Akkor parancsoljatok:
konzervatorium.blog.hu/2013/07/29/ludassy_maria_molnar_tamas_maurras_es_a_filozofiai_kanon
@dobray: Mit jelent az, hogy MTA-s filozófus? Miért nem talál a Konzervatórium valakit, aki mondjuk tud is valamit Molnárról?
és ez a magyar jobboldali bölcsészelit utánpótlása. hát gratulálunk ennek az országnak.
Szerb Antal Pendragon legenda c. műve 1934-ben jelent meg.
Ebben írja: …a kor moráljánál kell hogy több legyen a tudós morálja….”
de ez nem kötelező olvasmány.
@jotunder:
ha erre gondolsz: ” Ludassy Mária MTA-s filozófus”, akkor Wiki: „Ludassy Mária (Budapest, 1944. január 14. –) Széchenyi-díjas magyar filozófus, a filozófiatudomány doktora, az ELTE BTK Filozófiai Intézet Általános Filozófia Tanszék tanára, az MTA doktora.”
hu.wikipedia.org/wiki/Ludassy_M%C3%A1ria
@dobray: Mezei Balázs is az MTA doktora. Ő is egy MTA-s vallásfilozófus? Az MTA doktora egy cím. Minden magyar pályázhat rá, ha van Ph.D-je. Bakker, azt láttam, hogy a wikipediából dolgoztatok, megadja az ember ugye a módját, khmmm, de hogy ennyire sötét legyen valki.
@jotunder: télleg sötét vagyok valszeg, de ez most hogy jön ide? az „MTA-s filozófus” ténymegállapítás volt, hogy lássuk, milyen pozícióból beszél Ludassy. Írhattam volna akár „ELTE-s filozófust” is. Igen, Mezei is „MTA-s filpözófus”, sőt ugye Molnár is az volt. Nem wikiről dolgoztunk, speciel 168 órát is olvastunk, de ide egyszerűbb a wikit idézni. VAgy nézzem meg Ludassy ELTE-s profilját? Sikerül épp a konzis cikk legjelentéktelenebb, ténymegállapító mondatán rugóznod, télleg nem értem, mi ezzel a bajod.
@dobray: „télleg sötét vagyok valszeg, de ez most hogy jön ide? az „MTA-s filozófus” ténymegállapítás volt, hogy lássuk, milyen pozícióból beszél Ludassy. Írhattam volna akár „ELTE-s filozófust” is.”
De hát a kettő nem ugyanaz, az „MTA doktora” alapján nem írhatod, hogy „MTÁ-s filozófus”, de legalábbis nem úgy, ahogy azt, hogy „ELTÉ-s filozófus”, mert ez két tök más dolog.
@közösperonos átszállás: a cikket a kollega írta, ettől függetlenül teljesen egyetértek vele. Közben utána pontosított, de már csak azért nem értem az ezen való rugózást, mert tök lényegtelen a cikk témája szempontjából. A lényeghez hozzá tudtok szólni vmit?
@dobray: 1. nem gyerekektol fogok informalodni Thomas Molnarrol. OK? ha te vagy Megadja prezental egy Ph.D-t filozofiabol vagy eszmetortenetbol egy komolyabb egyetemrol, akkor esetleg elolvasom, amit irtok. tudod, en kicsit tekintelyelvu vagyok. ezt egy bizonyos Thomas Molnartol tanultam (Authority and its Enemies).
2. az „MTA-s filozofus” nem tenymegallapitas, hanem idiotizmus. az MTA doktora egy cim, amit az MTA ad ki, mert ez van a torvenyben, de ettol az ember nem lesz MTA-s. a kandidatusi cimet egyebkent az MTA Tudomanyos Minosito Bizottsaga adta ki az orezsimben.
3. annyira irrital a tehetsegtelensegetek, a lustasagotok, a nagypofaju bobesegeket, hogy nincs is 3.pont.
@dobray: Az „MTA-s filozófus/történész/medvevadász” kifejezésről kétféle dologra lehet asszociálni:i a/ hogy az illető akadémikus b/hogy az illető az MTA megfelelő (filozófiai/történeti/medvevadászati stb.) tudományos intézetében dolgozik, vagy legalábbis valamiféle módon intézményesen kötődik az MTA-hoz. Az, hogy Ludassynak nagydoktori címe van, nem ilyen kötődés.
@dobray: Mit szóljak? Mit is mond a cikk? A liberálisok szemétládák, véleménydiktárorok és tetszés szerint folytatható. Miről is szól a cikk? Ludaassy Mária nyilatkozott és azt mondta, hogy…. Ha te itt nem látod a logikai hibát, akkor persze még sokáig várni fogod a reakciókat.
@Wolff: a cikk arrol szol, hogy a konzis bobek ma kulonosen husegesek a Parthoz es megerdemelnek egy jutifalatkat.
@jotunder: Ezt az olvasatot úgy sem ismerné el. Azt viszont csak nem tagadja le, hogy ez csak liberális bashing és mint ilyen ordító a logikai hiba mögötte. Tudom, ez földhözragadt, de tőlem csak ennyi telik. 😉
@Wolff: Nem akarok demagog lenni. De, tulajdonkeppen akarok. Azokra a rohadtul tehetseges magyar fiatalokra gondolok, akik elmennek, es kozben latom ezeket a nimandokat, akik maradnak.
@jotunder: Hát, ha jól látom akkor az asztrofizikusok mindenkit pótolnak:
imeonline.hu/article/1861/25_30.pdf
🙂
Néhány érdemi hozzászólás a konzervatorium-cikkhez az adott terjedelmi korlátokon belül
A szerző nem híve Molnár Tamás filozófiájának, ez nem undorból fakad, hanem abból, hogy mások gondolkodása jobban „megragadja” a világot.
Megjegyzés, eddig rendben van, egyetértünk, én sem vagyok híve és bennem sem undorból fakad ez. Abból fakad, hogy szövegeket értelmezek és nem lépek velük érzelmi kapcsolatra.
Ha undorból fakad, az is teljesen legitim. A ’feudális, reakciós, fasiszta’ jelenségektől legitim dolog undorodni, megalapozott – viszonylag széleskörű – nemzetközi közmegegyezés szerint legitimebb, mint nem undorodni, bár nem undorodni is legitim, legföljebb büszkeségre nemigen ad okot, és adott esetben célszerű megindokolni, mint defaulttól eltérő reakciót.
Abból, hogy a „hazai értelmiség” undorodik, nem megalapozott arra következtetni, hogy a fasiszta stb. jelenségektől nem helyes undorodni.
Feltehető, hogy a „hazai értelmiség” részben alaposan és koherensen indokolhatóan undorodik dolgoktól (faiszmus, neofedudális, klerikális), részben meg nem. Azok az esetek, amikor nem, nem teszik a vonzóbbá azokat, amikor meg jól indokolható az undorodás.
A szerző „hajlamos volt egyetérteni” Molnárral a liberalizmus-kritikájában, amennyiben ő a liberalizmust zsarnoki ideológiának tekinti, amely hegemóniára törekszik. Ehhez kétségkívül joga van, az idézetben foglalt tézis azonban vizsgálandó. A politikai katolicizmus kontextusában amúgy mulatságos, hogy valaki viszolyog a mindenütt jelenlévő, minden újítást ellenző, örökérvényűnek szánt ideológiától – alighanem konkurenciaharcról lenne szó – akkor is, ha igaza lenne és nem üresen vagdalkozna.
Ennek a fenti állításnak („a liberalizmus hegemón és zsarnoki”) a mélyén egy suta fogalomzavar van, két különböző értelmezési szint összezavarásából előállított álparadoxon. Most tekintsünk el a liberális ideológiák egyébként tapasztalható sokszínűségétől: érteni véljük, mire gondol a szerző, egyszerűsítsük le a diszkussziót: a „liberalizmus” érvényesnek szánt állítást tartalmaz arra nézve, hogy a társadalomban helye van mindenféle elgondolásnak, amelyek egyenlő eséllyel indulnak, de nem egyenlően érvényesek és nem egyenlően morálisak, nem egyenlően koherensek stb., egyiküknek sincs joga metafizikai hivatkozás alapján vagy hatalmi alapon a maga kizárólagosságának vélelmét másokra ráerőszakolni, és hogy ezeknek az elgondolásoknak a valamilyen többé-kevésbé objektív összevetése, tudományelméleti konszenzusokon és a tények valamelyes közös minimumának elfogadásán alapulva lehetséges. Na most a fentiekből nem következik az, miért is következne, épp az ellenkezője következik, hogy azokat az elméleteket, mint például a fasiszta, ultramontán, sovén, polgári jogegyenlőséget tagadó társadalomelméleteket ugyanazon tisztelet, elismerés, morális elfogadás, elismerő terjesztésük ugyanolyan aktív előmozdítása illetné meg a „liberálisok” szerint, mint azokat, amelyek nem ilyenek. De persze a szabadság azt hozza magával, hogy mindenkinek joga van érvelni a maga álláspontja mellett, a „liberális kánonnal” , annak nyilvánvalóan meglévő koherenciahibáival szemben, de senkinek nem jár semmilyen előre kiutalt elfogadás, ameddig összemérhető és győzni képes érveket nem mutat fel, és értékelhetetlen mémreplikációval meg bűnös szándékokra irányuló vélelmekkel próbálja megoldani a dolgot.
Márpedig én még nem láttam olyan „valláserkölcsi” vagy „keresztény-nemzeti” alapú liberalizmuskritikát, amely ne arra irányult volna, hogy magát koherens érvelés nélkül valamilyen morális vagy szakrális vagy efféle magaslatra helyezi, a bíráltaktól meg megtagadja ugyanezt, az pedig – meg ne haragudj – a tettenért és vesztésre álló konkurens nyavalygása, semmi morál és semmi szellem nincs benne.
Az kétségtelen, hogy a „liberálisok” is gyakran hivatkoznak valamilyen „szalonképességre”, amit én helytelennek tartok, szoktam is szólni érte a magam szűk köreiben, na de ez természetesen nem alapozza meg a „hegemón és zsarnoki” vádját, lásd fent, miért.
A helyszűke miatt Ludassyról csak egy további pont: amit Ludassy ír le, azt Ludassy írja le, nem „körök”, mégpedig az ellenkező bizonyításáig azért, mert így gondolja, nem azért, mert hátsó szándékai vannak és egy politikai érdekű csoport szócsöve. Írt ő eleget ahhoz, hogy tudható legyen, mit miért gondol, és ez nem az, hogy a Tavares bízta meg a rezsicsökkentés megfúrásával. Minden további vélelem konkrétan igazolandó, és az is, hogy ezek a vélelmek valamiképpen önmagukban igazolják azt, amit leír, tehát akkor már azzal, amit ír, nem is kell foglalkozni, elég lesz ellenbizonyításnak a Tavares meg a rezsicsökkentés.
@Wolff: Nem tudom, hogyan került a kezedbe, ezért csak pár megjegyzést!
-Nem igazán értem, hogy miért egy statisztikai játékkal vizsgázik.
-Nálam 3-ról indulna ezért:
„Ahogyan a többlet-gyermekek gyerekvállalását figye –
lem be vettük, hasonlóan figyelembe vehettük volna a halá-
lozásukat is. Azonban úgy ítéltük meg, hogy ez a faktor nem
módosítaná számottevő mértékben az eredményeket, hiszen az 1956 óta születettek túlnyomó többsége még él, illetve élne, tekintve, hogy a halálozás átlagéletkora 80 év
körül van [12].”
(Egy asztrofizikustól több precizitást várnék el! Ha bevette volna a számításaiba, akkor lekváros kelt tészta!)
@Wolff: Furcsa, hogy az abortuszellenesek mindig azt feltételezik, ha nincs abortusz minden magzat megszületett volna. Lehet, hogy a szülők jobban odafigyeltek volna a védekezésre. De az is lehet, hogy az illegális abortuszok száma nőt volna meg.