Veszélyesek, vagy Isten ajándékai?
Eredeti szerző: sajtohuba
Ha jól értem Orbánt, akkor a zsidók mások.
„Azt magyarázom az embereknek, hogy nekünk tilos a zsidókra mint veszélyre tekintenünk, inkább tekintsünk rájuk, mint Isten ajándékára. Isten a magyar nemzetet nagyon színesnek alkotta meg, melynek részei a zsidók is” — jelentette ki. „
Ők az ők, mi pedig a mi. Vannak az emberek (egyik halmaz) és vannak a zsidók (másik halmaz). Mi nem vagyunk, nem lehetünk ők, ők nem lehetnek mi.
Ráadásul ők úgy ők, hogy hozzánk képest csak szélsőségként lehet — pontosabban szabad (erre utal a „tilos”) — elképzelni őket: egyik szélsőség, hogy ők a veszély, a másik, hogy Isten ajándékai. Vagyis nem csak hogy mi és ők nem vagyunk azonosak, hanem nagyon is különbözünk.
Isten alkotó munkája inkább jelenti a magyar nemzet színes megalkotását, mintsem a zsidóságét. Utóbbiak csak Isten ajándékai.
Minősített képmutatásnak gondolom, amikor valaki bratyizó shalomozással önellentmondásos mesügeként játszik elefántot a porcelánboltban. A fő üzenet ugyanis az, amit az elején írtam: ti zsidók, mások vagytok.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520193-69d9566eecf7f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520193&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520193-69d9566eecf7f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520193-69d9566eecf7f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@közösperonos átszállás: Lehet, hogy túlságosan leegyszerűsíti a dolgot, de ez az álláspontom. Ha valaki megöl egy másik embert, majd bújkálni kezd, közben megtér, megbánja és belőle lesz Albert Schweitzer második kiadása, ez legfeljebb enyhítő körülmény, de jár a büntetés. Ha valaki 60 éven át megússza, ilyen vagy olyan oknál fogva, ha csak most van rá lehetőség, tessék elítélni. Legfeljebb emberiességi szempontok miatt ne ülje le és kész (nem mintha a csendőrnél, szakácsnál, stb. az emberiességi szempontok anno szerepet játszottak volna).
Az igazságszolgáltatás vak. Csak az számít, hogy az illető bűnös-e vagy ártatlan. Ha a bíró úgy dönt, hogy a szakács nem felel semmiért, akkor mentse fel.
@csársz: Tehát ha a jog lehetőséget ad rá, hogy az egykori csendőrt vagy szakácsot vagy kiafrászt bíróság elé állítsuk, akkor nosza.
@Késes Szent Alia: Nem vagyok jogász, nem tudom megítélni, hogy bizonyítható-e Képíró bűnössége. Remélem, hogy igen. Meg kell próbálni.
Arra meg, amit fentebb írtál, bizony a „wow” tűnt az adekvát, de még udvarias reakciónak. Nem is vitatkozni próbáltam, megelégedtem egy eltérő vélemény közlésével.
@aronsatie: Pardon, Csatáry „bácsival” kevertem. Képíró már megúszta. De akkor sem volt felesleges. Megpróbálták, nem sikerült, ez van.
@aronsatie: a jog a te bíróság elé állításodra is lehetőséget ad, aztán majd: „Megpróbálták, nem sikerült, ez van.”
@aronsatie: „Ha valaki 60 éven át megússza”
No, hát amúgy ez a kérdés, hogy mi szól amellett, hogy az auschwitzi levesfőzés nem évül el. Azt, hogy ’48-ban miért lehetett volna lecsukni, tiszta sor, meg jogilag most is lehet, vitatja a fene, csak, hogy az eredeti kijelentésnél maradjunk, szerintem (és az átlag vélekedés szerint is) „visszatetsző”.
@csársz: Így van. Végül is, nem lehet azt tudni, kit deportáltam vagy lőttem agyon. Fején találtad a szöget, ez pont ugyanaz az eset.
@közösperonos átszállás: Döntsd el előbb, mivel is van a bajod:
1. Hogy ő csak főzött, és ha tudta volna, hogy mit művel az SS, elsózta volna a levest és dohos morzsában rántja ki a halat?
2. Hogy már marha vén?
3. Hogy rég volt, és spongyát rá?
Aztán megbeszélhetjük, hogy miféle „átlagos” vélekedés, ami szerint a vád alá helyezés visszatetsző.
Leon Uris: A királynő törvényszéke
@aronsatie: 2. és 3. erőteljesen összefügg, és ezek együtt 1′-vel (tehát hogy finoman szólva sem ő volt a kassai csendőrparancsnok). Most te jössz, hogy szerinted miért kimondottan tök jó, hogy a tette nem évült el.
@közösperonos átszállás: Lipschis állítja magáról, hogy szakács volt. A vád szerint az őrszemélyzet tagja volt. Az USA-ból mindenesetre kiutasították korábban. Ha valaki az auschwitzi őrség tagja volt, akkor nem kell bizonyítani, hogy konkrétan elkövetett egy bűncselekményt. Lásd Demjanjuk esetét..
@közösperonos átszállás: Mindig imádtam, amikor vki úgy gondolta, hogy az ő álláspontja automatikusan a „többségé”, a „normális embereké”, illetve az „átlagé” (is).
Miként most is.
@közösperonos átszállás: Az elévülés arra vonatkozik, hogy a bűncselekmény ismertté válásától kezdve x ideig nem keresik. Ha keresik, de nincs meg, mert jól elbújt, akkor nem évül el. Háborús bűncselekmény, crime against humanity pedig egyáltalán nem évül el. Szerintem helyesen. De gyüjjék egy jogász, ha véletlenül jár erre, hátha rosszul tudom.
@aronsatie: biztosan félreértettem valamit. Nagy híve vagyok annak, hogy ne lehessen megúszni, de annak is, hogy teljesen hiába ne lehessen valakit zaklatni. Ma már szerintem pontosan elég leírni, hogy mi hogyan volt, kilencvenéves embereket elítélni nem menő. Szemétség, hogy megúszták eddig, de már az egész a visszájára fordul.
S igaz ugyan, hogy emberiség elleni bűn nem évül, de egyáltalán nem biztos, hogy ez helyes.
@Pásztörperc: Mondtam olyat, hogy ez lenne a „normális”? Azt mondtam, hogy (nyilván a tapasztalatom alapján) ez az általános vélekedés. Ami ebben az esetben egybe esik a saját véleményemmel is, de ez különösképp nem releváns, semmi nem következik belőle.
@aronsatie: „Az elévülés arra vonatkozik, hogy a bűncselekmény ismertté válásától kezdve x ideig nem keresik. Ha keresik, de nincs meg, mert jól elbújt, akkor nem évül el.”
Én mást találtam, de láthatólag egyikünk sem szakember. Mindenesetre nem nagyon bújt el, csak nem keresték, mert.
„Háborús bűncselekmény, crime against humanity pedig egyáltalán nem évül el. „
Hát pont ez az izgalmas, hogy vajon van-e értelme auschwitzi húsklopfolást a háborús bűnök közé sorolni. (jotunder közbevetése amúgy jogos.) Ilyesmi simán csaphat át önmaga paródiájába, akkor pedig kontraproduktív.
@csársz: Félteértesz vmit, itt nem arról van szó hogy egy találomra kiválasztott embert + „teljesen hiába” zaklatnak. Menő/nem menő a bíróságot/ügyészséget ne érdekelje már, őket a jog érdekelje elsősorban. Menő/nem menő alapra nem lehet demokratikus jogrendszert építeni, csak jogra.
Kb annyit lehet értelmesen megfogalmazni hogy vkinek nem tetszik a jogszabály. Erről persze lehet vitatkozni, és lehet kampányolni amellett hogy a vén nácikat hagyjuk már békén, mert mindjárt kimúlnak maguktól is, ez egy vitaképes álláspont. De ha már megvan a jogszabály (megvan), akkor az ügyészség/bíróság nem tehet mást mint hogy végigcsinálja ami a feladata, erről értelmetlen vitát nyitni, mert a jogrendszer lebontása a végállomás (most persze egy absztrakt országról beszélünk, nem Mo-ról, ami nyomokban még joguralmi elemeket tartalmaz).
@tollaszerge: „Kb annyit lehet értelmesen megfogalmazni hogy vkinek nem tetszik a jogszabály. Erről persze lehet vitatkozni”
Kábé ez is történt, tekintve, hogy nagyjából innen indult az adott szál (kiemelés általam):
„Egyáltalán _nem_visszatetsző_ a „matuzsálemi korú” csendőrökkel folytatott küzdelem. „
(Egyébként nem csak a bíróság/ügyészség játékos itt, hanem pl. a Simon Wiesenthal központ is.)
@tollaszerge: „jogrendszer lebontása a végállomás”. Nem igaz. gyerekkoromban is mindig ezt az érvet hallottam, és soha nem értettem. Hogy ha egyszer elnézik nekem, hogy késtem, akkor majd mindig késni fogok, meg hasonlók. Ugyan már!
Ha egy értelmetlen esetben eltérünk a különben értelmes szabálytól, helyesen tesszük. Általában marhaságnak tartom a „kivétel erősíti a szabályt” kitételt, de ebben az az esetben a kivétel (tudniillik, ha kivesszük az értelmetlen meghurcolást) valóban értelmesebbé teheti a jogot. Azt állítani, hogy lebontjuk ezzel a jogrendet, szerintem túlzás, illetve azzal lehet ártani neki, ha fölöslegesen statuálunk példát.
@csársz: Az, hogy Képírót bizonyítékok hiányában felmentették, neked azt jelenti, hogy igazságtalanul zaklatták szegény öregembert? „Nem menő”?
Ha már egyszer parafrazeálgatom Rejtőt (hú de öreg lehet, ha él még egyáltalán, akiknek a halálát köszönheti): a halottaknak is lehet becsületük. Továbbá nekik is jár az igazságszolgáltatás. Akárhány év múltával is.
@aronsatie: úgy van, jár nekik. Utálom is a szemét nácikat tiszta szívemből. De szerinted rejtőnek igazságszolgáltatás, ha elkapják Képírót? Ezt halálosan komolyan gondolod?
@csársz: Felejtsd el az értelmetlen meghurcolást. Képíró alaposan gyanúsítható volt azzal, ami miatt vádat emeltek. A bíró nem tartotta elegendőnek a bizonyítékokat (leginkább azért, mert túl sok idő telt el, közvetlen bizonyítékok már nincsenek, esetleges tanúk már meghaltak). Lehet, hogy helyesen döntött, lehet, hogy nem. De meghurcolás biztosan nem volt.
@aronsatie: visszavonom a meghurcolást (bár bíróságra menni). De arra válaszolj: Rejtő Jenő ezt akarná?
@csársz: Igyál már valami koffeinest vagy bármit, ami élénkít. Hát hol a frászba vádoltam volna Képírót Rejtő megölésével?
@csársz: Igen (micsoda kérdés ez?)
@csársz: Ez nem slippery slope érv (mint azt sugallod), hanem a jogrendszer működésének egy tulajdonsága. Csak akkor tudsz eltérni a jogtól, ha lebontod azokat a mechanizmusokat amik alapesetben ezt nem engedik. Ha egyszer, akár egy esetben is lebontod, akkor le van bontva, ennyi. (Ez persze nem tévesztendő a rendszerbe integrált normál kivételkezelő eljárásokkal, pl közt. elnök kegyelme).
@tollaszerge: oké, elfogadom, ahogy mondani szokás, ezért nem járnak a vonatok sem.
(De azt azért tudd, hogy akkor mindennap le van bontva, minden áldott nap, minden áldott percben!)
@aronsatie: tollaszergének igaza van, hogy ez nem komoly érv, de biztos vagyok benne, hogy Rejtő nem akarná.
@csársz: Elfogtál egy telefonbeszélgetést?
– Halló, Reich úr?
– Én vagyok. Mit akar? A számlámat holnap fizetem, de ha gondolja, adok cserébe két oldalt az újabb regényemből.
– Most nem arról van szó. Bíróság elé állítottak egy volt csendőrt, és a véleményét kérdeznénk.
– Miről?
– Már nem emlékszik, mi történt? Pedig hallhatott róla. Többezer embert megöltek a délvidéken. Volt, hogy egyszerűen a jeges Dunán lékbe lőttek nőket és gyerekeket is. Sok évvel később az egyik, állítólagos elkövető óvatlanul hazajött, és most bíróság elé állítják. De már nagyon rozzant, annyi idős lehet, mint Fülig Jimmy meg Piszkos Fred összesen.
– Akkor hagyják békén. Sőt, adjanak neki Signum Laudist, mert az az ember kenyér és egy vas nélkül elhatolt Kínáig. Vagy Buenos Airesig, mit tudom én.
Csak úgy eszembe jutott egy párbeszéd egy reggeli rádióműsorból (az utólag törvénytelennek minősített motorosfelvonulás-betiltásról volt szó):
– Lázár J. : Egy bírót nem csak az köt, hogy éppenséggel szó szeint mi van a [törvény]szövegben, hanem annak az értelmezésére is lehetősége van.
– Riporter : És hol van a bírói intézmény és a bíróságnak az ő függetlensége?
– Lázár J. : Független volt, ezért baromságot csinált.
@csársz: az igazságszolgáltatás lényege, hogy nem azon múlik, hogy ki mit szól hozzá. az állam a törvények betartásával üldözi a bűnt. itt háborús bűntettről van szó. ha a gyanúsított teljesen le lenne épülve, és nem is fogná fel, hogy mi történik vele, akkor az alapot képezne arra, hogy az eljárást ne indítsák el. nem arról van szó, hogy börtönbe is fogják zárni, csak arról, hogy elítélik. a német gyakorlat az, hogy az ilyen idős embereket a bíróság alkalmatlannak tartja a büntetés letöltésére. itt nagyon alapos a gyanú. idős emberről van szó, aki akár náci volt, akár nem, kilencvenhárom emberként lesz kezelve, nem fognak durván bánni vele.
@tollaszerge: ” Menő/nem menő a bíróságot/ügyészséget ne érdekelje már, őket a jog érdekelje elsősorban.”
Nem is azért hoztam a példát eredetileg, hogy a bíróság mit csináljon vagy mit ne, hanem hogy Zuroff (a Wiesenthal-központ) mit ne. Hogy levadásszon-e egy csendőrt, aki hetven évvel ezelőtt vagy adott parancsot emberek megölésére, vagy nem, bizonyítani nem lehet, közben kiderül, hogy talán bújtatott is valakiket, de azért ő a harmadik helyezett a „legkeresettebb náci bűnösök” listáján…
Ez nem a náci bűnök elítélésének paródiája?
Aztán Zuroffék listázzák az országokat is az alapján, hogy melyik nem akar elég pert indítani, most már Kanada is felkerült a rosszak közé (Kanada!! alig van ország, ami nemzetközi fórumokon még kiállna Izrael mellett, de pont Kanada igen, bátran és következetesen). Mi ennek az üzenete a zsidók felé, és mi az üzenete a nemzetek felé a zsidókról, milyen igazságot szolgál?
És ez csak egy példája annak a sokkal általánosabb felfogásnak, ami a sérelmek listázására és az igazságosztásra akar fókuszálni.
@Késes Szent Alia: Valahol őket is meg tudom érteni, számos példa van rá hogy országok, amiknek amúgy megvannak a megfelelő törvényeik és intézményeik, nem csipkedik magukat se a potenciális bűnösök felkutatásában, se bíróság elé állításában. Pontosan olyan okok miatt amiket fent leírtál, nekik ez inkább nyűg mint prioritás.
Azt is el tudom képzelni hogy akit közvetlenül érintettek a náci borzalmak az simán lehet úgy vele hogy amíg élnek a tettesek, addig ne legyen a Földön nyugalmuk. Nem tudom mi az egészségesebb, egy idő után elengedni a dolgot és élni az életet, vagy ami maradt belőle, vagy ragaszkodni a büntetéshez és ezért dolgozni. Nincs ebben a kérdésben határozott véleményem, de elítélni sem tudom a nácivadászokat azért, amit csinálnak.
Szerintem általánosságban nagyon jó üzenet az emberiségtől, hogy aki népirtásban vesz részt, annak nincs kegyelem, nincs elévülés, ilyen cselekedetekkel kiírja magát az emberiségből. Nekem egészen tetszik egy ilyen emberiség koncepciója, bár az implementációtól még messze vagyunk.
@jotunder: Nem szeretnélek jogfilozófiai levekkel traktálni, meg nem is vagyok benne ofé, de ez nagyon leegyszerűsített felfogás. Alapelvnek jó, de egyrészt megvalósíthatatlan, másrészt a teljesen végigvitt voluntarizmus rengeteg bajt okoz.
Ráadásul a százéves nácik helyébe százszor veszélyesebb újfasiszták léptek, és ellenük nagyon kevés eszköze van a jognak. Ami van, azt – mint látjuk – cigányok ellen használja föl.
@tollaszerge: Jó üzenet? Igen. Nem. (Szerintem sokkal jobb, amikor egy áldozat találkozik egy ilyennel, és megvetően megbocsát.)
@aronsatie: Reich? Azt hittem, komolyan lehet venni téged, erre elkezdesz – nem is nagyon rejtetten – zsidózni?
@csársz: Az ügyészséghez érkezik egy feljelentés. Átnézik az iratokat. Kiderül, hogy a litván származású Lipschis halálfejes SS-ként került Auschwitzba őrnek, és úgy döntenek, hogy vádat emelnek. Ernst Mielke ellen hatvankét évvel az általa elkövetett merénylet után emeltek vádat. Miért? Mert voltak bizonyítékok és a gyilkosság nem évül el Németországban. Itt egy 1944-es tömeggyilkosságban, a történelem egyik legnagyobb koncentrált tömeggyilkosságábn való bűnrészességgel vádolnak egy embert.
@csársz: Ez így borzasztó szépen hangzik, de a megbocsátásnak feltétele lenne a beismerés, megbánás, és bocsánatkérés. Ha ezek megtörténtek (tudtommal nem), akkor lehetne felvetni ezt a kérdést, és ezek után az áldozat dolga eldönteni, hogy megbocsát-e. Ugyanakkor ennek semmi köze a büntetőeljáráshoz, azt akkor is le fogják folytatni ha az áldozat és a vádlott egymásba szeretnek, szóval nem teljesen értem hogy jött ez ide.
Cigányok, újfasiszták, jog: amit Mo-n látsz, az egy anomália, ha a működő rendszert akarod látni akkor ne Mo-t nézd. Általánosságban szerintem rossz kiindulópont egy intézményt az alapján megítélni, hogy Mo-n hogyan teljesített; az hogy a barbárok a fenekükbe helyezték fel a konzervnyitót nem sokat mond arról hogy jó találmány-e a konzervnyitó.
@csársz: Ez nem érzelmi kérdés. Németországban (Ludwigsburg) van egy speciális szerv, amelyik a náci bűncselekményekkel foglalkozik. Első sorban dokumentációval persze. Vannak anyagaik Lipchisről. Vizsgálatot folytattak, és megállapították, hogy Lipschis valószínűleg SS-őr volt. Ilyenkor ők megbíznak egy vagy több ügyészt, aki lefolytatja az eljárást. A német ügyészség súlyos esetben, csak rendkívüli okkal tagadhatja meg az eljárást. Lipschis börtönben van, szökés veszélye miatt.
Amerikában nem is olyan régen halt meg egy 94 éves férfi a halálsoron. Egy másik kilencvenkét éves férfi húsz év börtön után halt meg börtönben, életfogytiglant kapott nem-erőszakos cselekményért. Ezek nagyon ritka ügyek.
@csársz: A humorérzék esetleges hiánya megbocsájtható, de ez a feltételezésed határozottan aljas volt.
@csársz: @aronsatie:
Mielőtt egymásnak estek: Péhovard eredetileg Reich Jenő volt, és Rejtő Jenőre magyarosított, míg Reich Tibor nevű bátyja Révai Tiborra (aki túlélte testvérét, és egy időben a copyrightot birtokolta).
Ja, és humorérzékem sincs, és néha aljas is vagyok.
@aronsatie: pedig egyértelmű az utalásod
@jotunder: várom, hogy az amerikai igazságszolgáltatás teljes erejével lecsapjon a Bin Laden elleni akcióra vagy legalább megpróbálja kivizsgálni a törvényességét.
arról nem beszélve, hogy a minap értettél egyet a miniszterelnök valszeg szintén törvénytelen betiltó lépésével
de egyáltalán nem vagyok az ellen, hogy a fennálló törvényeket betartsák (bár a zsidótörvények betartóiról nem vagyok jó véleménnyel így utólag), de ma már értelmetlennek tartom a II. világháborús tettek bíróságon való elítélését (a múlt század – ezred – végén még más volt a véleményem)
a jogállamot pedig tisztelem, vagyis abban igazad van, hogy a bíróság elvben nem tehet mást, de…
@tollaszerge:
„…ennek semmi köze a büntetőeljáráshoz…”
De van. Ezt hívják resztoratív igazságszolgáltatásnak vagy minek. Ez ma már M.o.-on is része a büntetőeljárásnak.
„…az áldozat dolga eldönteni, hogy megbocsát-e…”
Ne döntse el, és ne bocsásson meg.
Teológiai érvem: megbocsátani egyedül és kizárólag az Örökkévalónak van joga.
Pszichológiai érvem: a megbocsátás _mindig_ a dominancia és az agresszivitás egy sajátos formája, amit jobb elkerülni egészséges és harmonikus életre törekvő embereknek.
A resztoratív eljárások lényege, hogy a bűnösök (és utódaik) vallják meg/be, ismerjék el bűnüket, és értsék meg, érzelmileg is éljék át tettüknek hatását az áldozatokra. Utóbbiak (és utódaik) pedig fogadják el és értsék meg a tényleges bűnbánatot. Enélkül kevés esély van arra, hogy akár a bűnösök, akár az áldozatok továbblépjenek, és hogy hetediziglen…
@csársz: Ki a lófax nem tudta, hogy Rejtő zsidó volt? Te arról vitatkozol, hogy azok, akik javarészt zsidókat öltek meg 60+ éve, ne kerüljenek bíróság elé, mert már túl rozzantak, és az egész nem vezet sehová, mert júj, a nácikok felháborodnak a sok „bácsi” meghurcolásán. Odáig merészkedtél, hogy feltételezted, Rejtő sem szeretné. Ez pofátlanság, és az áldozatok semmibevétele, édes barátom. Az áldozatok pont olyan emberek, mint mi, ha zsidók, ha nem. Van, amelyik igényli a bűnösök megbüntetését, akár személyesen is bosszút állna, és van, amelyik nem. Ez semmit sem befolyásol, pláne az igazságszolgáltatást nem.
Válaszképp megpróbáltam némi viccelődéssel elütni a dolgot, hátha érzékeled a felvetésed abszurditását. Le merészeltem írni Rejtő teljesen közismert eredeti nevét. Erre te, persze érv híján és helyett, közlöd, hogy zsidóztam. Hát nem sül le a bőr a képedről, édes barátom?
@tollaszerge: @HaKohen: a megbocsátásos rész legyen a szubjektív véleményem
a magyarországi igazságszolgáltatást nem tartom olyan rossznak, mint te, sőt ilyen politikai nyomás alatt meglepően jól működik
az általam említett fordított rasszista ítélet inkább a rossz törvényből fakad, meg a a magyar közéletből, közvélekedésből
@aronsatie: honnan veszed, hogy zsidó volt, van valami írása erről?
szerinted nyilván Radnóti is az volt, a katolikus magyar költő, akit a nácik zsidóként megöltek, mert ahhoz volt gusztusuk, és te meg elfogadod az ő ítéletüket
én nem, nekem négy másféle nemzetiségű nagyszülőm volt, de nem hiszem, hogy lengyelnek, németnek, ukránnak tartana bárki is, de ha a negyedik román volna, cigány vagy zsidó, akkor rögtön megkérdeznéd: csársz nem voltál te azelőtt liviu, izsák vagy kolompár?
@csársz: Rejtő Jenő egy olyan korszakban élt, amikor a zsidók meglehetős természetességgel tartották magukat zsidónak. Radnóti Miklós katolikus vallású magyar zsidó volt. A zsidó 1942-1945-ben egy sorsot is jelentett, nemcsak származást.
@jotunder: tisztelem a véleményed, de Radnótiét jobban, visszautasította a magyarországi zsidó költők antológiája szerkesztőjének kérését azzal, hogy ő nem zsidó költő, majd előkeresem az egészről írt álláspontját
amit te állítasz, hogy valakinek az identitását („sorsát”) te vagy akárki más döntse el, nem fogadom el (főleg annak a fényében, hogy még véletlenül sem akarnak svábnak tartani engem, pedig a sváb is sors, ha nem éppen abban az időben (bár akkor is), hanem kicsit később
pláne nem szeretnék egy platformra kerülni a nácikkal, de még a zsidókkal (maguknak ezt az identitást választó) sem, akiknek többsége nyilván veled ért egyet, ezért szoktak Radnóti-idézetet választani a programjaikhoz
@csársz:
Te most maszatolsz. Összemaszatolsz véleményeket és tényeket.
1.) Az hogy kinek mi a véleménye önmagáról, önmaga helyéről, azonosulása tárgyáról stb., az tárgyalható és vitatható is, de itt most nem erről van szó. Természetesen Radnóti szíve-joga volt, hogy katolizáljon, hogy magyar katolikusnak tartsa magát, hogy ne akarjon bekerülni a zsidó költők antológiájába stb. Ez mindenki magánügye, Radnótinál pluszban még irodalomtörténeti téma is.
2.) Az viszont tény, hogy a nürnbergi törvények, valamint a harmadik magyar zsidótörvény szerint a zsidóság egy faj. Ennek alapján pl. Radnótit behívták munkaszolgálatra, ahol – mivel katolizált – nem sárga, hanem fehér karszalagot hordhatott. Viszont ennek alapján épp úgy meggyilkolták a sárga karszalagosokkal együtt mint a zsidó fajhoz tartozót, annak ellenére, hogy… (lásd fent).
Hiába tudjuk, hogy az emberiség egyetlen faj, ha milliókat az ún. faji törvények alapján különböztettek meg és irtottak ki. Inkluzíve Rejtő Jenőt és Radnóti Miklóst. És hiba voltak esetleg a felmenőik között árják vagy turániak vagy zuluk vagy ausik – ők az akkor hatályos zsidótörvények értelmében a zsidó fajhoz tartoztak, így kiirtattak.
Az meg teljesen érdektelen (volt, van és lesz), hogy valaki mit gondol önmagáról, hogy milyen fölmenőket fedez föl öntudatra ébredve. Ugyanis senki sem tudott eddig abba beleszólni, hogy hova, kik közé szülessen. Te sem. És ha az ukrán vagy a sváb származásúakat a hatályos törvények Dunába lövetéssel rendelnék büntetni, akkor te sem kerülnéd el a sorsodat. Akkor hiába magyarázkodnál, hogy te albánnak, magyarnak vagy etiópnak tartod magadat.
@csársz:
Zsidó fn és mn
1.: palesztinai eredetű, az egész világon szétszórtan élő nép, ill. e néphez tartozó (személy)
2.: izraelita vallású (személy)
3.: „Zsidó az, akit mások lezsidóznak.”
@HaKohen: köszönöm, mindenben igazoltad a véleményem.
Éppen amit leírtál, azzal nem kívánok azonosulni. Radnóti a nácik szerin zsidó, saját maga szerint nem. Én vele azonosulok, nem a nácikkal. Szerencsére ma – éppen – életben hagynak ennek ellenére.
@csársz: mintha nem értenéd amit írnak neked. egyáltalán nem a szabad identitásválasztás—egyébként triviálisan OK—kérdéséről van szó.
@csársz: Radnoti errol azt irta: „Zsidosagom eletproblemam, mert azza tettek a korulmenyek, a torvenyek, a vilag. ” Azt is irta, hogy sohasem tagadta meg a zsidosagat, ugyanakkor nem erzi zsidonak magat. Ez teljesen rendben van. A zsido nem vallas es nem nemzetiseg 1942-44-ben.