VILÁGBAJNOKOK VAGYUNK!!!
Orbán Viktor ma végre kimondta, hogy világbajnokok vagyunk deficitmegfogásban. Hülyebajnai, elengedte a deficitet. Deficit erre ellófrált a Kinizsi utcába, benyomott három felest, csinálta volna nekünk a balhét, de Orbán nyakoncsípte, és bezárta a spájzba.
Matolcsy György tegnap közölte úgy negyvenszer, három-öt kontinensen (inklúzive Antarktisz), hogy az IMF-fel nem is szakadtak meg a tárgyalások. Tulajdonképpen csak keletkezett rajtuk egy egészen pici folytonossági hiány, de azt is bezártuk a spájzba. Orbán ma tiszta vizet öntött a sifonérba. Baromira nincs szükségünk tárgyalásokra. Majd pont a világbajnoknak van szüksége a tárgyalásokra.
Különben is, a rosszarc az IMF, ahogy azt Bayer Zsolt megmondta, a Rosenbergék, persze nem azért mondta ilyen hangsúlyosan, hogy a RÓZENBERGÉK, mert a rózenbergnek nagy heftije van és szereti a gefilte fischt, hanem csak úgy, ha Sjallardsonnak hívnák, akkor úgy mondaná, hogy a SJALLARDSONÉK. Ők a rosszarc, az EU a jóarc. Ez a lényeg. Mindig is így volt, Eurázsia mindig is a barátunk volt, Óceánia mindig is az ellenségünk, ahogy Orwell szaktárs mondta volt, miközben leporolta az ötvenszer hetven centiméteres kis képet szobája falán.
Az EU-val csak az volt a baj, hogy kétmilliós fizetést akartunk adni a szánalmas Simornak, ők azt akarták, hogy egy fillért ne adjunk neki, sőt legyen külön simoradó, és utána zárjuk be a simort a spájzba. Egy cuki az EU, egy édi, akit szeretünk. Ők snapszot főznek, mi páleszt, de eujszki vegri dva bratanki.
A Lovas István ma reggel véletlenül ki akart lépni egy kicsit az EU-ból, de most már inkább még kétszer be akarna lépni, és most neki is van egy kis dolga a spájzban.
Nekünk senki sem mondja meg, hogyan érjük el a három százalékos hiányt, állította tegnap a fejéről a talpára John Maynard Keynest Orbán Viktor. Nemárhogy vazze!! Istenem, hogy tudja mondani azt, hogy nemárhogyvazze, mint Felcsúton a grundon, amikor a Stollmayer Pepi háromméteres lesről akarta elcsalni a választást.
Csak az EU, mert ő haver. Az EU az megmondhatja, hogyan érjük el a három százalékos hiányt, neki szabad. Leülünk meccs után, megdumcsizzuk. IMF meg bekussol. Matild, te kis torkos, mostmár te is befejezheted, jön ki belőlünk a hímsovinisztadisznó, de ettől az egész Vincent nevében elhatárolom magam.
Ez ma derült ki. Persze azok, akiknek együtt dobban a szíve a nemzettel, ezt már tegnap tudták, és csak azért nem mondták, mert nem akartak vele felvágni.
Világbajnokok vagyunk, és ezt a tényt hatvanszor nyolcvan centis formátumban ki kell tenni a közgyógyintézetekben.
Kellene hetvenszer kilencven centiméteres formátumban egy másik papír, amit kötelezően ki kellene függeszteni, de tényleg mindenütt. Ezen az Örök Igazság lenne. Arról, hogy ki a jó arc, kikkel és mikor akarunk tárgyalni, hová akarunk belépni, mennyi az annyi. Minden reggel cserélnénk. Örök Igazságot Örök Igazságra. Nem tetszik a kedves Olvasónak? Van még hely a spájzban.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517197-6ae331f290e20' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517197&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517197-6ae331f290e20&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517197-6ae331f290e20' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: Semmi akadálya, hogy egy hipotézisgazda úgy fogalmazzon: tessék, íme itt egy hipotézis, egy lehetséges értelmezés. Goldbachnak sem tétele van, hanem sejtése, ugyebár.
a rendszerváltás óta kb. százezer közgazdaságtudománnyal kapcsolatos diplomát adtak ki Magyarországon. hány nyugati közgazdaságtudományi Ph.D keletkezett, és ezek közül hányan jöttek haza Magyarországra ??
ezt pl. érdemes lenne megnézni. (én úgy tudom, hogy az Amerikában végzettek jelentős többsége kint is maradt, ahol a jelentős kilencven százalék körül van)
@tanarseged ur: a Goldbach sejtés jellege más mint Tókfalvy hipotézise.
1. őrült hatalmas számokig igazolták.
2. a prímszámokkal kapcsolatos tudásunk szerint igaznak kell lennie, és ez a kell itt sokkal erősebb mint a szociológiában bármi ami halálbiztos.
3. bizonyított, hogy lényegében igaz (nagyon ritka lehet az ellenpéldahalmaz)
az ilyesmi a szociológiában annyira igaz lenne, amennyire csak lehet, egyébként ez minden más nemmatematikai tudományra igaz. a matematikában számos olyan fizikával kapcsolatos megoldatlan probléma van pl. amit a fizikusok évtizedek esetleg egy évszázad óta evidenciaként kezelnek.
P.S az a probléma, hogy a prímszámok eloszlásának véletlenségét nem igazán tudják megfogni. várhatóan jövőre lesz egy nagyon nagy áttörés, de a Goldbach vagy az ikerprímsejtés abból sem fog kijönni, valamivel gyengébb dolgok viszont igen.
@tanarseged ur: a blog. hu-ra elvből nem megyek. A blogspoton elkezdtem egy ikerblogot, angolul is, , de lusta voltam folytatni.
Továbbra is azt tartom, hogy történetírásban, politikatörténet-írásban meg kiváltképp, a számok legfeljebb illusztrációnak jók, de nem helyettesíthetik az eseménytörténetet. Nekem ez az alapvető bajom Szalai Erzsébettel, túl a lankadatlan publicisztikus baloldaliságán. Azért ne felejtsük el, hogy szociológus, és a nyolcvanas években a szociológusok voltak a politológusok, olyan értelemben, hogy ők tudták steril álfoglami szövegbe csomagolni a publicisztikát. Sz. E. sem tesz mást, mint feltételezi bizonyos csoportok létezését, és ezekből igyekszik levezetni, hogy mi történt tulajdonképpen. A „késő-kádári technokrata elit” vagy a „késő-kádári bürokrácia technokratái”, kétségtelenül finomabb fogalom, mint a „hazaáruló hóhérok”, de így is elnagyoltabb annál, amit én mondok., és ugyanúgy nincs empirikusan, egyételműen körülírva, uganúgy csak példákkal dolgozik. Amellett társadalomtudósi szeméremből vagy egyszerűen az érdeklődés hiánya miatt nem számol az egyes, döntési pozícióban lévő emberek tudatos döntéseivel. A megtörtént tényeket feloldja a valószínűség-számítás feltételes módjában.
Az „500 legfontosabb állami tisztség” viselőinek vizsgálatával a következők a gondok: 1. melyik az az 500, 2. pontosan azokról van szó, akik nem a legfontosabb tisztséget viselték, 3. melyik évet nézzük? a dolog dinamikus volt, 4. semmiféle egzakt módszer nem létezik pl. annak megállapítására, hogy 1986-ban a magyar minisztériumi tisztviselőknek milyenek voltak az ideológiai nézeteik. Amellett én annyit mondtam, hogy a Fidesz az utóbbi 8, általában a „jobboldal'” az utóbbi 20 évben évben harci üzemmódban dolgozott, így nem törődött a saját szakmai („technokrata”) elit módszeres kinevelésével, és a mostani kormányváltás után feltűnően szívesen választ szakmai posztokra a Kádár-kori hivatalnokréteg elöregedő alsó- és középszintjeiről, mert akkor még nem hanyagolták el a szakembernevelést. Ez tiszta eseménytörténet, nem kell megvizsgálni hozzá 500 vagy 2000 Kádár-kori hivatalnok szociológiai jellemzőit,
@jotunder: Az MTA KTI-nek megvan a kint végzett közgazdászok valszeg majdnem teljes névsora, a Nyári Műhely konferenciájukhoz használják. Ha van szabad kutatási asszisztensed, és tényleg érdekel, akkor kb egy nap alatt végig tudja guglizni, ki hol van most. Hasra azt mondanám, hogy 10% alatt van a hazajöttek aránya. De a kint maradtak szoktak hazajönni nyárra vendégkutatónak, ilyesmik, szóval azért van valamiféle kapcsolatuk Mo-al.
@tollaszerge: link lemaradt, http://www.econ.core.hu/esemeny/nym_phd.html
@jotunder: Szeretem a kommentjeidet, hol elszörnyedek rajtuk, máskor meg harsány kacajra fakadok, mint most is. 😀
Tegnap 13:40-kor elképesztő módon prüncögsz*, de ma, miután bedobok egy matematikai utalást, azonnal szigorúan tudományos üzemmódba váltasz. Ez utóbbit persze értem és tisztelem is. De van a társadalomtudománynak is üzemmódja. Nem kell annyira tisztelni, de van.
*prüncögés (Tanseggszótár, 2010-es kiadás): az a jelenség, amikor kiválóan értelmes emberek a szakterületükön kívül eső témákban lükeséget mondanak vagy írnak. Egyik híres példája Einstein: Mein Weltbild (magyarul: Hogyan látom a világot?) c. könyve.
@tollaszerge: Ennek egy verzióját tette fel valaki az index-re. Szerintem ez nagyon sokat elárul a jelenlegi helyzetről.
@tanarseged ur: Én csak azt bátorkodtam állítani, hogy bizonyos jelenségek feltérképezéséhez, nem kell kutatásokat végezni, elég hozzá figyelmesen élni. Azt nem állítottam, hogy ezeket az észrevételeket nem lehet pontosítani, adott esetben megcáfolni, komolyabb kutatásokkal.
Nézd meg a tollaszerge kolléga által belinkelt adatsort. Na ők vannak kint, a Varga Mihály, a Matolcsy György, a Veres János meg „kiváló hazai szakemberek”. Valami nagyon hasonlóról írt Tokfalvy. Nem keletkezett új komoly szakmai elit.
@Tokfalv: Gondolhatod, hogy SZ.E.-t nem a publicisztikus baloldaliságáért említettem. Az eseménytörténetnél pedig ugyanúgy fel kell sorakoztatni az adatokat, és nem árt a statisztika sem. Ha szociológiai helyett szívesebben látsz példaként történeti munkát, akkor ott van Tabajdi és Ungváry könyve, amire már hivatkoztam ebben a topikban. Az 56 előtti és utáni állambiztonság folytonosságát adatok elemzésével vizsgálták. (Khí-négyzet próba nem volt, de azért így is meggyőző.)
„Az ‘500 legfontosabb állami tisztség’ viselőinek vizsgálatával a következők a gondok: 1. melyik az az 500”
– Mondtam egy számot. Lehet 400 vagy 600 is, és nyilván nem feltétlenül a számból kellene kiindulni, hanem abból, hogy „lefelé” milyen szintig vizsgáljuk a pozíciókat. Komoly kutatási probléma lenne, de nem hiszem, hogy egy kutató alapos vizsgálódás és hosszas fejtörés után ne tudna védhető, érvekkel alátámasztott megoldással előállni.
„2. pontosan azokról van szó, akik nem a legfontosabb tisztséget viselték”
– Igen, ezért kellene azt is megnézni, hogy honnan jöttek azok, akik ebbe a vezetői körbe bekerültek.
„3. melyik évet nézzük? a dolog dinamikus volt”
– Nyilván folyamatosan egy választott időponttól a mai napig. A kezdő időpont megválasztására ld. az 1. ponthoz írottakat. Nagy munka lenne, nem vitás.
„4. semmiféle egzakt módszer nem létezik pl. annak megállapítására, hogy 1986-ban a magyar minisztériumi tisztviselőknek milyenek voltak az ideológiai nézeteik”
– Erre nemcsak egzakt, hanem statisztikai módszer se nagyon létezik. Hacsak nem tudunk olyan korabeli megnyilatkozásaikból mintát gyűjteni, amelyekről feltételezhető, hogy elárulnak valamit az ideológiai nézeteikről. De nagy valószínűséggel nem tudunk. Akkor viszont miről beszélünk?
„a Fidesz (…) nem törődött a saját szakmai („technokrata”) elit módszeres kinevelésével”
– Miért, melyik párt törődött? Egyáltalán, egy pártnak törődnie kellene egy „saját” szakmai elit kinevelésével? Naivan azt hittem, a szakemberek kinevelése az egyetemek dolga.
„[a Fidesz] a mostani kormányváltás után feltűnően szívesen választ szakmai posztokra a Kádár-kori hivatalnokréteg elöregedő alsó- és középszintjeiről”
– Itt viszont lehetne számolni. Ahol pedig lehet számolni, ott kell is. (Vö. „számtantagadás” és „matek vs sztorik”.) Óriásit lendített volna a cikkeden, ha mondjuk veszel 100 szakmai posztot, és megszámolod. (A 100 megint egy önkényes szám, de nem ismétlem magam, ld. fent az „500 legfontosabb tisztségnél”.) Az összehasonlítás is kívánatos, pl. korábbi kormányokkal, hogy lássuk, mennyire specifikus a dolog.
@jotunder: „Én csak azt bátorkodtam állítani, hogy bizonyos jelenségek feltérképezéséhez, nem kell kutatásokat végezni, elég hozzá figyelmesen élni.”
Megint
=>:/
és megint „pröncögés”.
Mi olyan különleges az emberi jelenségekben, amiért „leginkább egyéni megfigyelésekből és nem tudományos vizsgálatokból fogod megérteni”? Sőt, „nem is lehet máshogy”? Csak nem vagy te filozófiai dualista? 🙂
Aztán ellent is mondasz magadnak:
„Azt nem állítottam, hogy ezeket az észrevételeket [laikus észrevételeket – ts.úr] nem lehet pontosítani, adott esetben megcáfolni, komolyabb kutatásokkal.”
– Kösz, többek között ezen dolgozom. :-)))
@jotunder: Ejnye, nem ütközik valami netikett-félébe más fórumozók IRL dolgairól írni?? Egyébként pedig magad is láthattad, mennyire nem osztom az illetőnek a társadalomtudománnyal és a statisztikával kapcsolatos nézeteit, és akkor még finom voltam.
@tanarseged ur: ő egy ident.
@tanarseged ur: Szerintem az emberi természetről elég sokat lehet tanulni Dosztojevszkijtől. Aki nem volt társadalomtudós, ahogy Csehov sem volt az, és Truman Capote sem. Ez van.
és most egy időre, bye.
@jotunder: Ha majd visszajössz:
„ő egy ident.” – Az mi? De mindegy, ez akkor is méltatlan hozzád. A múltkor törölted egy hsz-edet. Szerintem ez inkább most volna elegáns. És ilyen szempontból mindegy, hogy mások elegánsak-e. A te eleganciád rajtad múlik.
„Szerintem az emberi természetről elég sokat lehet tanulni Dosztojevszkijtől. Aki nem volt társadalomtudós, ahogy Csehov sem volt az, és Truman Capote sem. Ez van.”
– Jó-jó, de csak tőlük, és „nem is lehet máshogy”, vagy tőlük _is_? Gyorsan válaszolj, az őszi szemeszter kezdetéig már alig van idő megszervezni az érintett egyetemi karok épületeinek ostromát. 🙂
@jotunder: Lemaradtam, milyen kontextusban volt ez a lista az indexen?
Amúgy a brazil közg. kollégák körében szinte toposszá nemesült állandó vicc, hogy ha vki végez a US top 5 egyetem egyikén, majd haza akar menni Brazíliába, akkor csak annyit mondanak neki: tépjen egy sorszámot. Ui már rengeteg embert sikeresen hazacsábítottak.
@tanarseged ur: kérdéseidre:
„Hacsak nem tudunk olyan korabeli megnyilatkozásaikból mintát gyűjteni, amelyekről feltételezhető, hogy elárulnak valamit az ideológiai nézeteikről. De nagy valószínűséggel nem tudunk. Akkor viszont miről beszélünk?”
Azért nem olyan rossz a helyzet. Bihari vagy Stumpf például rendesen publikált, illetve beszélt nyilvánosan, csak el kell olvasni, én megtettem, szoktam is idézni. Őszintén szólva a cikk megírására is többek között az az alapélményem adott okot, hogy sosem mondtak lényegileg mást, mint 90 előtt. És van, akiről személyes „szerencse” folytán tudom, hogy kb. mit gondolt akkoriban, ilyen Bogár László vagy Hoffmann Rózsa. Ez a kétfajta forrás statisztikához persze nem elég, de tipizáláshoz igen.
„a Fidesz (…) nem törődött a saját szakmai („technokrata”) elit módszeres kinevelésével”
– Miért, melyik párt törődött? „
Pl. az MSZMP, pontosabban a cikkben leírt pártállami konglomerátum, amelyik a rohadt kommunista diktatúrában nem átallotta Németh Miklóst a Harvardra járatni, míg a demokráciában Navracsics csak Brightonig jutott.
„Egyáltalán, egy pártnak törődnie kellene egy „saját” szakmai elit kinevelésével? Naivan azt hittem, a szakemberek kinevelése az egyetemek dolga.”
Én meg naivul úgy képzelem, hogy úgy normális, ahogy többi posztkomm országban van: hogy a pártok által formált kormányok, a pártokhoz kötődő és más magánalapítványok, egyházak tudomásul veszik, hogy a honi egyetemek nem alkalmasak nemzetközileg versenyképes elit kinevelésére, ezért vagy finanszírozzák a szakemberek külföldi továbbképzését, vagy külföldön, jó egyetemen végzett emberekből választják a „technokrata” utánpótlást. Nem pedig zárt ciklusban az itthoni átpolitizált, de szakmailag gyér egyetemi szakokon nevelt félpolitikusok egyetemi tanítványait emelik be a szakapparátusokba (pártközeli médiába, pártközeli intézetekbe.)
@Tokfalv:
1) Oké. Felsoroltál négy embert, akiről kettőről lenne dokumentálható, hogy lényegében ugyanazt mondta 1990 előtt is (nem dokumentáltad, és az tényleg nagy munka lenne, de nem szoktál kamuzni, rendben, elhiszem), kettőről pedig személyesen tudod (de az olvasónak ez elég-e?), és az utóbbi kettő közül is az egyik, khm… még a jobboldalon sem feltétlenül komolyan vett figura. Ez négy. Mintának nem nagy… Négy esetből tipizálni, az nekem egy kicsit meredek. De lehet, hogy diszciplináris különbség az oka. 🙂
2) Jó, Németh Miklóst a pártállami konglomerátum a Harvardra küldte (nekem ez újdonság, nem vagyok N.M. életrajzának alapos ismerője). Ez egy fő. Egy vezetői „elitképzéshez” legalább száz embert kellene kiküldeni. Van erre egy pártnak pénze? (Nem tudom: kérdezem.) Mennyibe is kerül egy ember ötévi taníttatása egy Harvard-szintű helyen? Tandíj, aztán laknia és élnie is kell az illetőnek, meg talán az sem tagadható meg tőle, hogy évente kétszer hazalátogathasson – száz ember kiküldése már milliárdos nagyságrendű összeg lehet.
3) Hogy a politikában nem jelennek meg a külföldi egyetemeken végzett, nemzetközileg versenyképes emberek, az nem Fidesz-specifikus jelenség. Hol vannak a szocik nemzetközileg versenyképes emberei? Hol voltak az SZDSZ-éi? Hol az MDF-éi?
4) Melyek azok a volt szocialista országok, ahol úgy van, ahogy írod? A volt NDK-t felejtsük el, ott könnyű volt lecserélni az elitet, az NSZK-ból volt bőven kikkel.
5) A technokrata utánpótlás kinevelésének hiánya (ha tényleg erről van szó, hiszen még nem számoltunk) nem csupán a „harci üzemmódból” eredhet, vagy pénzhiányból (ld. 2. pont), hanem abból is, hogy a meglévő elit nem tartotta érdekében állónak egy olyan generáció kinevelését, amelyik esetleg vetélytársa lesz és „idő előtt” leváltja őt. Egyszerűbb a pártutánpótlást a majomnál egy fokkal értelmesebb, irányítható és kellőképpen mohó és gátlástalan HÖK-ösökből megoldani. (Ez utóbbi egy empirikusan alá nem támasztott, csupán hipotézisértékű, gonosz, igazságtalan és sztereotipikus megjegyzés volt.)
6) El kellene már dönteni, hogy mi is legyen a magyar felsőoktatással. Lehet ünnepelni, hogy milyen világszínvonalú, csak az nem igaz. Lehet éppen gyérnek is nevezni, az közelebb áll a valósághoz (azért nem egyenletesen közel), de akkor nem biztos, hogy az a megoldás, ha külföldi egyetemeken képezzük a jövő magyar szakembereit. Lehetne akár a magyar felsőoktatás színvonalának növelésére is törekedni. Ebben egyik kormány sem jeleskedett.
+1) Mi bajod a blog.hu-val? Már ha publikus. A blogmotor itt is vacak néha, de a Hírszerzőéhez képest jó. Index-címlap esetén persze van dolga a moderátornak. Ezt a Mandiner blog sehogy sem kezeli, de egy kisebb látogatottságú blog, mint pl. a Vincent, simán elbír vele.
@tanarseged ur:
1. Négy példát mondtam, van több is, és mind ugyanarra mutatnak. Ez nem fér bele egy blogkommentbe, de még a szabványnál durván hosszabb Hsz.-publicisztikába se.
2. Mint tudod, a „pártoknak” hivatalosan semmi pénzük nincs. De annak a pénznek a töredékéből, amit a pártközeli valamik, beleértve a kormányokat, az ideológiai és egyéb taktikai manőverekre költöttek, a töredékéből ki lehetett volna küldeni 10-20 embert pár évre a top 10 egyetem valamelyikére, közelebbi, de még a top 100-ba tartozó egyetemekről nem is beszélve. De ha nem küldtek is ki: megkeresni azokat, akik ott végeztek, és nem a Kádár-kori resztliből vagy a pártkatonákból válogatni.
3. Teljesen igazad van, de nem is mondtam, hogy vannak.
4. Ajánlom figyelmedbe _például_ a lengyel vagy akár a szerb kormány kulcsembereinek életrajzát: Gyelity, Jeremity, Sikorski, Vincent-Rostowski, de akár a bolgár pénzügy- vagy a román külügyminiszterét. Utóbbiét különös tekintettel arra, hogy a magyar külpolitika de facto feje, Semjén dr. szintén teológus, akinek külföldi képzése arra szorítkozik, hogy a „tárgyalási szintű” angol nyelvtudásával „1993 folyamán” „kutatásokat végzett” Leuvenben. (A külügyesekről még lesz pár szavam odahaza, a blogomban.)
5. Pontosan. És ugyanilyen egyszerű gátlástalan Kádár-kori bürokratákból válogatni. Ezt mondtam.
6. Pontosan.
+1 Hosszú, bocs. Nem a blogmotor.
@Tokfalv:
1) A példák felsorolása persze nem fér bele. De valami utalás arra, hogy nagyjából hányról is van szó, és milyen bizonyítékok alapján, talán igen. Így viszont az olvasónak a tiéddel egyező ismeretekkel vagy elképzelésekkel kell rendelkeznie, hogy egyetértsen a cikkel. Akinek más ismeretei vagy elképzelései vannak, vagy nincsenek ilyenjei, az viszont legfeljebb annyit mondhat, hogy „érdekes hipotézis”.
2) 10-20 ember pár évig – elég az? Csak miniszterből szokott ennyi lenni (tudom, most nincs ennyi), de az általad említett elitbe beletartoznának az államtitkárok, a fontosabb állami intézmények vezetői, a parlamenti bizottságok vezetői, a nagyobb városok polgármesterei, és így tovább. Ráadásul több embert kellene kiküldeni, mint amennyi kell, hogy válogatni lehessen. Ha én párt lennék, minimum száz főben és milliárdos költségekben gondolkodnék. Persze 10-20 is több, mint 1 vagy 0.
3) A cikk mintha erősen a Fideszre lett volna kihegyezve. A dolgokat pedig más megvilágításba helyezi, ha nem Fidesz-specifikus a jelenség, hanem országos. Tölgyessy mondogatott olyanokat, hogy a magyar politikai életben kontraszelekció van, mert az értelmesebb fiatalok inkább más pályát választanak. Ez is egy érdekes hipotézis.
4) Végül is kb. hány tisztségről van szó? (Vö. 2. pont.) Miniszteri szintről és néhány emberről beszélünk, vagy egy teljes vezetői garnitúráról? Utóbbi esetben Románia aligha jó példa, maradtak ott emberek pozícióban szekus múlttal is. A szerbeknél a háború és a Milosevics-rezsim bukása elég nagy törés lehetett ahhoz, hogy új emberek lépjenek be a politikába. Lengyelország jó példa lehet, bár nem tudom, mekkora különbséget jelent, hogy náluk volt komolyabb ellenállás 89/90 előtt is, illetve pusztán az, hogy majd’ négyszer nagyobbak, mint mi. (Ha jól tudom, kb. 38 milliós lakosság? Nagyobb lakosság – nagyobb „pool”, amiből válogatni lehet, és több lehetőség az „értelmiségnek”. Példálóztam egyszer Ann Coulterrel, akinek a könyveiből több millió példány kelt el az USA-ban. Egy 10 milliós ország könyvpiacán ez nem ment volna – ha Ann Coulter magyar volna, talán már valamelyik párt fizetett megmondóembere volna.)
+1) OK. Köszönöm, hogy átjöttél ide a hazai pályádról vitázni. Ha van némi befolyásod a Hírszerzőnél, vesd latba, hogy legyen már egy tisztességes blogmotorjuk.
„Orbán újra támadja Simort – az MNB-t szociális és politikai felelősség terheli
Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank felelősségéről beszélt a devizahitelezés ügyében. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank, mostani vezetőivel az élén kampányt folytatott a devizában történő eladósodás mellett – tudósít a Magyar Hírlap.”
http://www.vg.hu/kozelet/politika/orban-ujra-tamadja-simort-az-mnb-t-szocialis-es-politikai-felelosseg-terheli-326659
Nem Simort akarom védeni, hanem a gátlástalanságra rámutatni, hisz 2006. október 23-án Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a következőket nyilatkozta a Die Welt című német lapnak: „politikusként még sohasem hazudtam.”
Igaz most 2010 ősze van.
Nézzük, melyik bank nyomta ezerrel át akaratát az elsőhullámos jenhitelezéssel: „”A devizahitelezés nem az ördögtől való” – fogalmazott Csányi”
Urbán is ráerősített:””Természetesen, akik jen alapú hitelt vettek fel, azok minden körülmények között megtarthatják majd hitelüket ezen az alapon, ha úgy akarják” „
hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=13383&kat=9
Aztán a válság előtt közvetlenül már elgondolkodtak azon, hogy túl sok a figyelmezető jel, köztük az MNB-től is.
Vagy itt van ez a cikk még 2008 elejéről:
hvg.hu/gazdasag/20080214_otp_csanyi_urban_jen_hitel
Ebben (Csányi)…”emlékeztetett rá, hogy korábban lobbizott azért, hogy a deviza alapú lakáshitelekre ne legyen állami támogatás, ami tovább ösztönzi a hitelfelvételt. „
@sajtohuba: Emlékeim szerint 2006 őszén az önkormányzati választások után Orbán nyilvánosan arra biztatta a fideszes vezetésű önkormányzatokat, hogy mutassák meg, hogy a hitelekből történő fejlesztések valódi kitörési alternatívát jelentenek Gyurcsányék megszorító politikájához képest. Az önkormányzatok eladósodása ekkor kezdődött el.
nem tudom, hogy mennyire van összefüggésben a miniszterelnöki értékeléssel, de egy CHF-ért 224 HUF-ot kérnek a bankközin!!!
@sajtohuba: Azt mondta: „éljen a valóság”. Biztos nem a valóság eme szeletére gondolt…
@Pelso..: Ó régi szép idők, amikor a svájci frank csak 224 Ft volt! Most már 226 felett van. Árazzák be a piacok a globális, a regionális, és a HELYI kockázatokat.
Lassan újra itt az ideje pár megnyugtató kormányzati szónak, hogy csak átmeneti a forint gyengülése, meg nem kell összecsinálni magunk, hisz minden csoda és gyengülés csak három napig tart.
Mai találós kérdés: Mi ez?:
„Címkék:Orbán Viktor, Koman Vladimir, Király Gábor, Gera Zoltán, Rudolf Gergely, Eb-selejtező, magyar fociválogatott, magyar foci, foci”
A helyes megoldók között kisorsolunk egy „Hogyan játsszunk kedvenc gyerekszoba álmunkkal?” nevű társasjátékot.
Banyeg, miért kell az Origónak is beállni ebbe a szocirreál életképgyártó agymosásba??? Tiszta ’60-as évek, vagy a Ceausescu éra legfényesebb napjai.
A Gerába való tökvéletlen belebotlás után Gera egyetértően bólogatott az irányadó útmutatásra…Ez már csak így szokott lenni, szóról, szóra.
http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20100908-reakciok-a-magyarmoldav-ebselejtezo-utan-orban-viktor-kiraly-gabor-rudolf.html
@sajtohuba: És lőn! Maga Matolcsy miniszter úr szól hozzánk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?hn=1&k=3&i=138246&is=1 .
Megvan a megoldás a CHF meg más devizahitelek kezelésére! Onnan jön, ahonnan nem is vártuk volna:
http://www.mfor.hu/cikkek/Szasz_Karolyt_nem_aggasztja_a_frank_szarnyalasa.html
A három csapás:
– a szolgáltatóknak törekedni fognak, hogy egyedi megoldásokat találjanak,
– a szolgáltatók tartózkodni fognak az ügyfelek számára hátrányos szerződésmódosítástól,
– a felügyelet pedig jogszabály alkotását kezdeményezi a devizahitelek törlesztőrészletének középárfolyamon való elszámolásáról, az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmáról.
Megnyugodtam, hisz már csak percek kérdése, hogy mindhárom feltétel teljesüljön.
@sajtohuba: csak nem az uniós pénzügyminiszterek tegnap – egyhangúlag – elfogadott reformcsomagja hatott jótékonyan a miniszter úr gondolkodására? A mi nemzeti szabadságharcunkkal szemben úgy döntöttek, hogy korlátozzák az egyes tagállamok pénzügyi és gazdaságpolitikai mozgásterét. Erről erősebb kutya jut eszembe:)
http://www.168ora.hu/buxa/eu-penzugyi-felugyelet-orban-viktor-unios-penzugyminiszterek-61252.html
@Zenovitz2: És egy friss hír a miniszter úr sajtótájékoztatójáról:
http://www.mfor.hu/cikkek/Tortenelmi_lepes_____3_szazalek_alatti_hianyt_iger_a_kormany.html
Imádom ezt a Matolcsyt, úgy beszélt a 3% alatti hiányról, mint aki mindig is ezt szorgalmazta volna:)
@Zenovitz2: Úgy látszik, a CHF árfolyam újabb stop loss pontot ért el. 🙂 Aztán 200 Ft-nál megint fel fog erősödni a kurucvirtus.
@Zenovitz2: Konkretan azt mondta Matolcsy, hogy nem fogjuk magunkat osszetorni azert, hogy 3 szazalek alatt legyen jovore a hianyunk. Eszerint megis.
Ilyenkor szokott a mandiner.hu megjelentetni egy posztot arrol, hogy miert a balliberalisok okoztak a jakobinus terrort kulonos tekintettel a vendee-i meszarlasra.
@jotunder:
Legyünk méltányosak: kormányozni nehéz. Demokratikus eszközökkel kormányozni még nehezebb, különösen azoknak, akik hozzászoktak a diktatúra eszközrendszeréhez.
Furcsa módon a régi kommunista kormányok ügyesebbek voltak, jobban kormányoztak, mint ez a mostani garnitúra. Akkor még voltak olyan politikusaik, akik a gazdaságról, az iparról, a termelésről, a fejlesztésről beszéltek, és mellettük voltak a pénzügyesek, akik költségvetésben, kamatokban, hitelekben gondolkodtak.
Tévedés azt hinni, hogy a pénzügyi egyensúly önmagában értéket jelent. Az csak egy szám. Önmagában semmi. Egy nagy nulla. Az érték a gazdaságban van. Ott kell megtermelni, előállítani, kifejleszteni. Ehhez viszont nem értenek, ezért sorozatosan rossz választ adnak a kihívásokra. A világ minden valamirevaló országa most a gazdaság élénkítésére koncentrál, oda tereli a forrásait és az erőfeszítéseit, kivéve nálunk, ahol kemény megszorításokkal akarnak operálni. Aligha fog menni épp most, amikor korábban sem vezetett eredményre.
@maroz: Én nem tudok belehelyezkedni ebbe a patetikus beszédmódba az értékekről, ezért csak két tény:
1. A költségvetési egyensúly nem érték kérdése, egyszerűen egy szükségszerű feltétel: ha nem tudod meggyőzni hitelezőidet arról, hogy elsődleges költségvetési többleteid jelenértéke fedezetet nyújt, és ezeket érdekeben áll fenntartani, akkor nem fogsz hitelt kapni, ennyi.
2. „Gazdaságélénkítés” nem létezik, se empirikusan, se elméletileg nem sikerült demonstrálni, hogy van ilyen. Valahogy fennmaradt egyes politikusok és rajongóik agyában a fogalom, ezért szajkózzák, de attól még értelme nincs. Ha lenne, akkor mindig élénkítenénk, nem csak válságban (miért ne?). Olyat tudunk, hogy ha valaki hajlandó kölcsönadni, akkor költekezünk a jelenben, jövőben meg visszafizetjük. Ez viszont gazdaságpolitikának kevés.
@maroz: Abban egyetértek, hogy a pénzügyi egyensúly önmagában nem érték, viszont nélküle nem igazán teremthetőek értékek.
Persze, az értékteremtéshez vezető út ennél összetettebb:
szükséges a politikai stabilitás (s itt nem elsősorban stabil kormányzatra gondolok, hanem arra is, hogy ne tegyenek-mondjanak eget verő baromságokat), s ezzel szoros összefüggésben a gazdasági stabilitás.
@tollaszerge: Hűha, ciki, de én azt hittem, hogy eléggé nyilvánvaló lesz, miszerint a kommentem egy az egybe’ vendégszöveg. 😉
2008 karácsonyakor mondta meg Orbán a tutit, én meg csak abból szemezgettem. Afféle riszájkling, hiszen ezzel a mostani Matolcsy-kámingáúttal az a szöveg teljesen tarhatatlanná vált.
A vizionárius összekoccant a valósággal, és mintha nem az utóbbi sérült volna súlyosabban. 😉
Az Orbán kontra Simor ügyhöz: http://www.hir24.hu/belfold/132509/simor-az-europai-kozponti-banknak-nem-panaszkodott.html
Az EKB szerint Simor nem panaszkodott náluk. Orbán és Szíjjártó szerint igen.Mindenki eldöntheti, hogy kinek hisz.
Az egyik legnagyobb citybeli befektetési csoport, a Barclays Capital befektetőknek Londonban kiadott átfogó elemzésében felidézte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előző napi bejelentését arról, hogy Magyarország jövőre 3 százaléknál kisebb államháztartási hiányt tervez. A Barclays Capital felzárkózó piaci elemzői szerint „ha ez igaz”, az „fontos fordulat” a kormány hozzáállásában, mivel a magyar kormány eddig olyan jelzéseket adott, hogy a növekedés ösztönzése végett a jövő évi hiánycél „puhítására” törekszik. A ház szerint ugyanakkor a bejelentés hitelességének alátámasztására további olyan, „lehetőleg Orbán Viktor miniszterelnök részéről elhangzó” nyilatkozatokra lenne szükség, amelyek „egybecsengenek a Matolcsy által közvetített üzenettel”.
————————
Még mindig nem értik. 🙂
@Kettes: Ez tetszik: „”a hivatalos retorika drámai változása”!
Egy elegáns angolos understatement a popsi-száj transzformációra. Az ilyen erősítik meg a befektetői bizalmat meg a kormány szavahihetőségét.
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100909-londoni-elemzok-fontos-fordulat-a-magyar-koltsegvetesi-retorikaban.html .
@sajtohuba: Aha. Ők még nem tudják az elkövetkezendő fordulatok számát:) A legközelebbit mondjuk holnap…
Ma reggel a királyin Varga Mihállyal volt egy interjú (aztán Kósa Lajossal is a 8 pontos devizaadós mentőcsomagról, de ez harmatgyenge volt tartalmilag, illetve sokkal demagógabb és beképzeltebb, mint VM-é, úgyhogy erre nem reflektálok többet) a költségvetés kilátásairól, az IMf-ről, a befektetői piac bizalmáról. Varga alapvetően korrekt volt, közgazdasági, gazdaságpolitikai kérdéseket szakmailag értékelt.
Egyetlen egy mantrát azonban ő sem tud kihagyni, elfelejteni, mégpedig az IMF ősellenség képét. Azt ismételgette, amit a hivatalos pártpropaganda is sulykol ezerrel, hogy az IMF ráerőszakolta a hitelt hazánkra és beleszól a gazgaságpolitikánkba. Ez valótlan és demagóg állítás szerintem, ui. a készenléti hitelt az akkori magyar kormány kezdeményezte, nem az IMF tukmálta ránk. A készenléti hitelnek viszont az a sajátossága, hogy a teljesítését gazdpol célokhoz köti a hitelező, mégpedig olyanokhoz, amelyeket részletesen átbeszél a hitelfelvevővel.
Megírtam már valahol, hogy el kell olvasni az IMF alapdokumentumait, hogy miket finanszíroz, és hogy nem keverendő össze egy sima kereskedelmi, vagy befektetési bankkal. Amikor utóbbiak már nem, vagy csak pofátlanul magas marzsokkal lennének hajlandók finanszírozni egy országot, akkor jön a képbe az IMF.
Mindez persze nem mentesíti az előző 8 év gazdaságpolitikáját a felelősség alól.
Ami még szintén az igazság egyik szelete, hogy ez az IMF hitel három célt szolgál(t): lejáró hitelek törlesztését, az MNB-nek egy intervenciós alapot a devizatartalékok feltöltésével, illetve a kiigazíó gazdpol. intézkedések finanszírozását.
Következtetésem, hogy nem lankad a fülkeforradalmári hangulat még a józanabb vezetőkben sem, kötelező elem marad az ellenségkép folyamatos szítása. Ez ellen folyamatosan küzdeni kell, és nincs win-win eredmény, csak a fix egyes eredmény az elfogadható (de erről is írtam már).
Pontosítok: VM szerint az előző kormány erőszakolta ránk az IMF hitelt.
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100913-varga-mihaly-miniszterelnokseg-negy-ev-mulva-teljesitjuk-az-eurobevezetes-felteteleit.html .
„A valóságtagadó beszéd ideje lejárt.”
Na, ki mondta ezt? 🙂 Whoa!
@Kettes: Aki kimondta a hármas számot???
@sajtohuba: És hogy mondta ki? Mintha világéletében ezt gyakorolta volna. 🙂
@Kettes: Ilyen egy profi coming out.
@sajtohuba: És szokás szerint mindenki más a hibás azért, hogy ők tíz éve hülyeséget beszélnek.
Mégiscsak visszetérek Kósára, mert vérgenyaságát idézik a neten is:
„1990-ben nem tartották aggályosnak a bankok, hogy a kormány beavatkozott polgárjogi szerződésekbe – ezt már a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában jelentette ki Kósa Lajos.”
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=hirkereso_cimoldal%20&nID=458058
1990-ben Rt-vé alakult az OTP. A többi bank állami többségi tulajdonban volt. A kormányon májustól Antall József volt. Mibe avatkozott bele az Antall-kormány???
@sajtohuba: ezt nem tudom, csak fáj a polgárjogi (szüfrazsettek, MLK témakör) használata a polgári jogi helyett.
Amúgy a magyar jogban az állam sok módon beavatkozhat a szerződésekbe (pl ÁSZF esetén simán), a baj nem ezzel van. Hanem azzal, hogy ennek van egy legitim módja (bíróságon keresztül), Orbánék pedig erre magasról tesznek.