Sárkány a garázsban
Eredeti szerző: szempontpuska
Ma tizenöt éve halt meg Carl Sagan. Ehelyütt is több ízben megemlékeztünk már munkásságáról. Kivételes képességű tudós, csillagász, planetológus, asztrobiológus és meghatározó szkeptikus gondolkodó. Tudományos ismeretterjesztő tevékenységét meghatározta, ahogyan a hétköznapi emberekhez közelebb vitte a tudományt, és ahogyan az áltudományok ellen küzdött.
Megvolt az a kivételes képessége, hogy tudását közérthetően is meg tudta osztani nagy tömegekkel.
Egyik fő ismeretterjesztő műve, a Kozmosz gondolkodásom egyik meghatározója volt. Azt hiszem, ő tanított meg arra, hogy legyünk szkeptikusak és egyben toleránsak más nézetei, gondolkodása, vagy akár a hite iránt.
Útravalóként sok mondata visszhangzik bennem, ezek egyike számomra nem csak a tudományos gondolkodásra korlátozódik:
A tudomány egyik parancsolata így szól: „Ne higgy a tekintélynek!”
Életünk során nap mint nap, a legkülönbözőbb területeken találkozunk hitelvű érveléssel, ami önmagában nem baj. Az már inkább, hogy — amint Carl Sagan mondta — másokon számon kérni, tőlük elvárni az én hitemet legalábbis udvariatlanság.
Carl Sagan másutt sokat ismertetett életműve, önálló gondolkodásra és ítéletalkotásra tanítása óva int attól, hogy bármilyen eszközzel alávessük magunkat mások akaratának.
Az egyik kedvenc rajzfilmemben az átverésre kiszemelt gyanútlan áldozat jóshoz fordul, aki — miután gondosan tanulmányozta a tenyerét — aggodalmasan közli vele: „Ön rendkívül hiszékeny”.
Számomra ez Sagan egyik legfontosabb hagyatéka.
Életműve előtt tisztelegve a Korok és Démonok című könyvéből idézzük egy tanulságos tanmeséjét a hit és a kételkedés viszonyáról:
Sárkány a garázsban
— Tűzokádó sárkány lakik a garázsomban — tegyük fel, hogy egy nap ezzel a hírrel lepem meg a barátomat. — Nem vicc — teszem hozzá.
A barátom természetesen szeretné látni a sárkányt a saját szemével. Évezredek során számtalan sárkánytörténetet meséltek már, de valóságos sárkányt még senki nem látott. Micsoda lehetőség!
— Mutasd meg! — kérlel. Odavezetem a garázshoz. Bekukucskál. Egy létra, egy üres festékesdoboz, egy régi háromkerekű bicikli — a sárkány sehol.
— Hol a sárkány? — kérdi csalódottan tőlem.
— Természetesen itt van — válaszolom bizonytalanul körbemutatva. — Elfelejtettem mondani, hogy láthatatlan.
A barátomnak az az ötlete támad, hogy hintsünk lisztet a padlóra, abban meglátjuk a lábnyomait.
— Nem rossz ötlet — ismerem el — de sajnos, repül a levegőben.
— Infravörös érzékelővel akkor is ki tudjuk mutatni a tüzet, amit okád — jegyzi meg még mindig lelkesen.
— Sajnos ez sem megy. A láthatatlan láng, amit okád, jéghideg.
— Akkor szórjunk rá festéket !
— Logikus, de a probléma az, hogy ez egy testetlen sárkány, a festéknek nincs mire rárakódnia.
És így megy tovább a párbeszéd. Akármit javasolt a barátom, mindig van rá magyarázat, miért nem alkalmas a sárkány kimutatására.
De mi a különbség egy láthatatlan, testetlen, levegőben lebegő, hideg tüzet okádó sárkány és egy nem létező sárkány között?
Ha az állításomat semmilyen elképzelhető kísérlettel nem lehet megcáfolni, akkor mit értek azon, hogy a sárkány „van” ?
Logikai gondolatrendszerem nem engedi, hogy ha egy állítást semmilyen módon nem lehet megcáfolni, akkor az az állítás igaz. Annyit jelent, hogy az állításnak nincs köze az igazsághoz, akárhogyan is ébreszti fel intellektuális érdeklődésemet.
A barátomtól tulajdonképpen azt vártam el, hogy bizonyosság nélkül, becsületszóra higgye el, amit mondok.
Abból, hogy korábban olyan makacssággal ragaszkodtam a garázsbéli sárkányhoz, barátom legfeljebb arra következtetett, hogy valami nincs rendben velem. Ha egyszer nincsen rá bizonyíték, mégis mi győzhetett meg a sárkány létezéséről?
Barátom fejében bizonyára megfordult, hogy én álmodtam vagy hallucináltam. De akkor miért kötöm az ebet a karóhoz? Mi az, ami nekem bizonyosságot, neki pedig kétkedést ad? Hol a logikai választóvonal két egyforma felépítésű emberi lény között?
Annyi biztos, hogy a tévedés lehetőségét mértéktelenül alulértékeltem.
De barátom meg akarja őrizni a nyitottságát még azután is, hogy a sárkánynak nyomát sem látta. Ezért mindezidáig nem mondott olyat, hogy a sárkány nem létezik. Várakozó álláspontra helyezkedik el.
A dolgok jelenlegi állása szerint a sárkány léte nagyon valószerűtlen, de ha új tények merülnének fel, kész megvizsgálni mennyire meggyőzőek.
Elfogadom, hogy teljesen igazságtalan lennék vele… ha megsértődnék, vagy lenézném, vagy kigúnyolnám mert fantáziátlan tuskó, amiért bizonyítékok hiányában nem hozott ítéletet az én javamra.
De van egy másik forgatókönyv:
A barátom még rajtam kívül más ismerőseitől is hallja, hogy sárkány van a garázsban. Ráadásul pontosan tudja, hogy ezeknek az embereknek a többsége nem is ismeri egymást. De az ő állításaik is megfoghatatlanok. És velem együtt ők is kényelmetlenül érzik magukat, hogy egy ilyen bizonyíthatatlan meggyőződés hatalmában állnak. Egyikünk sem holdkóros, teljesen normális és kiegyensúlyozott életet élünk.
Összejövünk és spekulálni kezdünk, hátha a világ összes garázsában már régóta ott tanyáznak a sárkányok, de erre csak most kezdünk ráébredni.
— Én azért jobban örülnék, ha nem így volna — jegyzem meg — de akkor mégis mi magyarázza meg azt a töménytelen mennyiségű ősi európai és kínai mítoszt a sárkányokról…?Egy napon aztán valaki azzal a hírrel áll elő, hogy megjelent egy nyom a garázs padlóján széthintett lisztben. Hamarosan többen is megerősítik. Sajnos a kételkedők jelenlétében ilyesmi sohasem fordul elő. Nyilvánvalónak látszik a magyarázat: a lábnyomok hamisítványok. Igen ám, de ekkor valaki, aki szintén sárkányt tart a garázsában, megmutatja megpörkölődött mutatóujját — a tűzokádó tette. Van azonban más magyarázat is. Nem szükséges tűzokádó sárkány ahhoz, hogy valaki megégesse az ujját. Bármilyen fontosak a bizonyítékok a sárkányhívők szemében, nem meggyőzőek.
A barátom számára így nem marad más lehetőség, mint hogy egyelőre megint elvesse a sárkány-hipotézist újabb tények felmerüléséig.
De feltesz magának egy új kérdést is:
Mi a magyarázata annak, hogy ennyi megfontolt ember, láthatóan mind épelméjű és a mindennapi életben következetes, áldozatul eshet egy ilyen különleges illúziónak ?…és ezzel a kérdéssel máris közelebb került azok megértéséhez….
<
p style=”text-align: justify”>
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521534-6ae3c2b42e7d5' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521534&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521534-6ae3c2b42e7d5&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521534-6ae3c2b42e7d5' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Brendel Mátyás:
nem semmi referenciák… respekt
@Illinois: Te magad is egy szélhámos sóher vagy, mert nem mertél válaszolni a kérdésre. Bizonyára neked is van olyan pont, amikor ítéletet mondasz valamiről, valakiről, és azt mondod, hogy eleget tudsz róla, nem adsz több esélyt, döntöttél. Te sem adsz akárhány esélyt egy egy randevún valakinek, vagy egy biztosítási ügynöknek, vagy egy porszívó-ügynöknek, vagy egy szar terméknek.
C’est la vie, hülyegyerek, véges időnk van dolgokra, és ezalatt kell igazolni, jó enyomást tenni, és hasonlók.
Aki elkúrta, elkúrta.
@snakekiller23: nem, nem szeretném annyira leszűkíteni a szaktdásom, mint Gödel vagy Nash. Megőrülni se szeretnék, és éhenhalásos öngyilkosságot sem szeretnék elkövetni.:) Bocs. Elég nekem az, hogy megértem a Gödel tétel bizonyítását.:)
@Brendel Mátyás:
Engem hívtak a Szkeptikusok Társágába, erről Hraskó Gáborral tárgyaltam személyesen, de nem mentem. Téged meg gyakorlatilag kiutáltak, kitiltottak, az ateista klikkel együtt.
Te is tudod, hogy nem Mari néni vagyok és nekem is van egy fióknyi diplomám és felsőfokú, ilyen olyan papírom. Gödel éhen halt a hülyesége (logikusan egy adott területen gondolkozni nem képesség) miatt. Nash-nak meg ugyebár voltak képzelt barátai, akiket valóságosnak vélt. Ha az annyira egyszerű lenne megtennéd. Írnák egy max egy oldalnyi elemzést az én hasonló méretű bizonyításomra. De nem teszed, mert nem tudod.
Ezzel is felsülnél, mint a másikkal is. A miatt is rajtad röhögnek. Tehát ne hőbörögj, hanem bizonyíts!!!
@snakekiller23: Ami még Gödelt illeti, olyan hülye nem szeretnék lenni, hogy analitikus istenbizonyításokon törjem szét a fejem.:) Ha valaki intelligens, akkor felfogja, hogy ez eleve elbaszott egy kísérlet. Gödel nem fogta fel.
@ipartelep:
IGe = wmiki, de wmiki legalább vicces a maga idióta módján, IGe nem az…
@snakekiller23:
…Gödel paranoiás volt és abból következő bizalmatlanság miatt- mert azt hitte meg akarják mérgezni- éhenhalt. Ami számomra egyértelmű bizonyítéka, hogy az istenhit nevű betegség, Gödel estéhez hasonlóan nincs tekintettel arra, hogy a megfertőzött illető egyes területeken azért képes logikusan és érzelemmentesen gondolkozni. …
…Egyébként még a legsúlyosabb elmezavarok sem zárják ki, hogy az adott egyén más területen kiemelkedően gondolkozzon. John Forbes Nash amerikai matematikus aki paranoid skizofréniában szenvedett a játékelmélet terén elért kiemelkedő eredményeiért 1994-ben megosztva megkapta a közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjat. Vagy egy másik példa; Akinek kausztrofóbiája van és ezért sokunk számára logikátlanul szorong, fél zárt térben nem feltétlenül rendelkezik pókfóbiával is….
@Rorschach:
Nem olyan nagy dolog alapvető hibákat keresni az ilyenekben, ha az ember egy kicsit nekiül. Brendel írásai is tele vannak ökörségekkel fogadni mernék. Csak nem érdemes arra, hogy foglalkozzam vele.
Ezzel pölö foglalkoztam és Brendelnél sokkal elismertebb emberkékkel is leveleztem a téma miatt. (nem Geréby Györgyre gondolok, hiszen ő csak Brendelhez hasonló kis ostoba senki, hanem azokra, akikre ő hivatkozott logika és metalogika terén)
Anzelm istenérve, avagy az emberi ostobaság éltetése?
vilagnezet.blog.hu/2007/05/01/anzelm_istenerve_avagy_az_emberi_ostobas
@vilagnezet.blog.hu:
Hiábal inkeled a blogodat, nem olvasom el. Egyszer már megkíséreltem, értelmetlen zagyvaság. A mondataidnak külön-külön van értelme, de együtt nincsen, az egész valamiféle nárcisztikus énblog, beteges
Tehát többek közt vele és szépen ellevelezgettem.
Ruzsa Imre – Urbán János, A matematika néhány filozófiai problémájáról – matematikai logika, Tankönyvkiadó, 1966
Imre Ruzsa, Modal logic with descriptions, Nijhoff, Hága 1981.
Ruzsa Imre, Klasszikus, modális és intenzionális logika, Akadémiai, Budapest 1984. ISBN 963-05-3084-8
Pólos László – Ruzsa Imre, A logika elemei, Tankönyvkiadó, Budapest 1987. ISBN 963-18-0151-9 [Máté András logikatörténeti függelékével]
Ruzsa Imre, Logikai szintaxis és szemantika 1–2. kötet, Akadémiai, Budapest 1988. (formailag hibás) ISBN 963-05-4719 ill. ISBN 963-05-4720-1 (1. kötet) és ISBN 963-05-5313-9 (2. kötet)
Ruzsa Imre – Máté András, Bevezetés a modern logikába, Osiris Kiadó, Budapest 1997. ISBN 963-379-185-5
Ruzsa Imre (szerk.), Logikai zsebenciklopédia, Áron, Budapest 1998. ISBN 963-85504-9-X [Függelékben: Patho-logikus szaxótár]
Tertium non datur. Válogatott logikai–metodológiai tanulmányok 1984–1990, válogatta és szerkesztette Ruzsa Imre, Osiris Kiadó, Budapest 2000. ISBN 963-3796-37-7 [függelékben a Tertium non datur c. évkönyv hat kötetének teljes tartalomjegyzéke]
hu.wikipedia.org/wiki/Ruzsa_Imre
Most látom, hogy Ruzsa Imre már 3 éve maghalt, de egyik tanítványával (Máté András tanszékvezető egyetemi docens, ELTE BTK Logika Tanszék) is levelezésbe keveredtem. Igaz csak azért mert Máté-Tóth Andrással (ő szegedi proff) összetéveszthető helyen akadtunk össze.
@Rorschach: Akkor béke poraidra. Ne is foglalkozz velem, ha annyira nem érdekellek. Ennyi a logika.
@Brendel Mátyás:
Ne aggód, mert te hülyébb vagy Gödelnél. Ő az isten érvelést csak játéknak, hülyéskedésnek tette, te meg ennek az inverzét, de komolyan teszed.
minden normális olvasónktól elnézést kérek, de én december 24-én az örjöngésnek csak egy bizonyos szintjét tudom elviselni. a két pszichopatát kivágtam. mégegyszer, elnézést.
@jotunder: Isten áldjon meg érte.
@Brendel Mátyás: szorítkozz a témára, hagyd abba a mocskolódást pls
@szempontpuska: Kérjen az admintársat bocsánatot!
@szempontpuska: Mi általában nem vagyunk nagyon távoli, elvi ellenségek. Könnyen meglehet, hogy a jótündér néven futó admin közvetlenül, vagy szegről végről ismerősöm, hiszen matematikus.
A cikk jó volt, nem kritizáltam a cikket.
Jótündér elkövetett egy aljas manővert, amikor a tudományos pályafutásomat nevtelenül, a sötétégben bújkálva lehúzta. Ez aljas volt.
Jótündér elkövetett egy meglehetősen önkényes, és teljesen felesleges moderációs manővert.
Mindkettő elrendezhető egy bocsánatkéréssel.
De lehet háború is. Van olvasótáborom, nektek sem mindegy. Választhattok, hogy értelmesen, vagy értelmetlenül viszonyultok egy értelmes emberhez. Választhattok, hogy ellenséggé tesztek-e egy értelmes embert.
@Brendel Mátyás: Mi nem háborúzunk. Ide beszélgetni, vitázni járunk.
@szempontpuska: Ti háborúztok, kitiltjátok azokat, akik ide beszélni, vitázni jár. Íme:
„jotunder · orulunkvincent.blog.hu 2011.12.24. 14:03:56
minden normális olvasónktól elnézést kérek, de én december 24-én az örjöngésnek csak egy bizonyos szintjét tudom elviselni. a két pszichopatát kivágtam. mégegyszer, elnézést.”
hogy van neked képed ekkorát hazudni ezek után?!
@Brendel Mátyás: A következő patkányozásnál nem háború lesz, hanem én tiltalak ki. Megvan a választásod. Pont.
@Brendel Mátyás:
az nem éppen beszélgetés és/vagy vita, hogy szinte minden utadba akadó embert lehülyézel (élőt és holtat egyaránt), miközben vered a melledet, hogy de bezzeg te de gecijó vagy. csak szólok, hátha te másként gondolod.
@Brendel Mátyás: Értsd meg, szempontpuska a good cop, én vagyok a bad cop. Ha szempontpuskát felbosszantod, akkor teljesen nyilvánvalóan röpülsz.
@jotunder: :-))))
@jotunder: aha, értem, szóval új vicc született: „két rendőr adminkodik az Örülünk Vincent blogon…” 🙂
@Brendel Mátyás: Hú de rettentően kemény. De mi respektáluk az óhajod.
már elnézést, de B. M. mióta matematikus?
mérnökinformatikus képzésben tanult pár félév matematikát, kutató informatikusként vannak publikációi (meg egy doktorija, amiről ő maga írta, hogy „nem lett szép”.
matematikus az 3 vagy 4 év alapképzés olyanoknak, akik rendelkeznek az IQ legfelsőbb fokával (135+) sem feltétlenül együttjáró matematikai képességekkel (azaz matematikai tehetséggel), majd ezután jósok év kutatás, mire szereznek egy phd-t.
ne keverjük már a fogalmakat!
@Broken Hill: nem matematikus. és nem is túl érdekes. szerintem ugorjunk.
abba most ne menjünk bele, hány éves korban szokás karácsonykor hívőket/vallásosokat provokálni, óvoda.
rendben, befejeztem.
@Broken Hill:provokálni ???
Csak nem a posztra gondoltál?
@Brendel Mátyás: Engem érdekel ez a dolog. Nem az, hogy miért mondod magad egy commentben kétszer is értelmes embernek, hanem hogy miért nem mindegy a vincent blog szerzőinek. Pénzt keresnek vele, és ettől esnek el, ha összebalhéznak veled?
@aronsatie: Itt már nem fog tudni válaszolni
„De lehet háború is. Van olvasótáborom, nektek sem mindegy. Választhattok, hogy értelmesen, vagy értelmetlenül viszonyultok egy értelmes emberhez. Választhattok, hogy ellenséggé tesztek-e egy értelmes embert.”
🙂
@Broken Hill: B.M. ügyének szerintem semmi köze tudományos képzettségéhez. Nekem is van Erdős számom, mégsincs nárcisztikus személyiségzavarom… ;P
@Counter:
Jah, ez tényleg erős… azóta láttam, hogy a szkeptikus blogon is vitázott… Szerinte mindenki hülye, csak ő nem. IGe-nél értelmesebb egy fokkal. wmiki–>IGe–>Bendel Mátyás