1975 vs. 2020
Eredeti szerző: jotunder
Pattognak itt a kedves kommentelők, hogy miért fogadta el a Szemerédi a díjat Orbán Viktortól, hiszen azzal csak fényezi a rezsimet. Bayer keménykedik, hogy 1975-ben Székely Gábor mondott valami beszédet az MSZMP XI. kongresszusán. Az a Székely Gábor, aki egy teljesen random nyolcvanas évekbeli délutánon többet tett a magyar kultúráért, mint Bayer az egész életében, ez amúgy mellékszál, a poszt nem erről szól.
1975-ben publikálta Szemerédi Endre a híres tételét. Akkor szabadalmaztatta a Rubik-kockát Rubik Ernő, aki korábban szintén megkapta a Szent István-rendet. És pont akkor jelent meg a szintén Szent István-renddel kitüntetett Kertész Imre Sorstalanság című regénye.
1975-ben a Benfica ellen a nyolcaddöntőben esett ki az Újpesti Dózsa, Benével, Fazekassal a két Dunaival.
1975-ben mutatta be a Vígszínház a Harmincéves vagyok című musical-t (Presser-Adamis), bizony Balázs Péter és Szombathy Gyula is ott volt a színpadon, de akkor tűnt fel két színművészetis, bizonyos Kútvölgyi Erzsébet és Hegedűs D. Géza.
1975-ben került a mozikba az 1956 után elítélt Déry Tibor könyvéből írt 141 perc a befejezetlen mondatból című film, amit Fábri Zoltán rendezett, Illés György volt az operatőr, és olyan színészek játszottak benne, mint a Latinovits, a Dajka Margit, az 1956 után szintén elítélt Mensáros László, de Cserhalmi György és Kern András is játszott benne.
1975-ben az Ikarusz a világ második legnagyobb autóbusz exportőre volt, majdnem 10000 buszt adtak el.
1975-ben rakják ki az MSZMP PB-ből a reformer Nyers Rezsőt és Fehér Lajost, akkor lesz miniszterelnök és PB-tag Lázár György, Biszku Béla még öt évig a politikai bizottság tagja, a másik klasszikus elvtárs Nemes Dezső is maradt, és két év múlva ő lett a Népszabadság főszerkesztője.
1975-ben a Váci utcai általános iskolába jártam, Teca néninek hívták az orosztanárnénit, még „Stuka” volt a 47-es. A Matematikai Kutatóintézet pár saroknyira volt, közvetlenül későbbi gimnáziumom mellett, az ELTE TTK-g még kellett sétálni vagy száz métert, eléggé lokalizáltam a kicsi életemet, lehet, hogy néha szembejött velem az utcán a Szemerédi, akivel, valamivel később, együtt néztük meg a Maracanában a Fluminense-Figueirense meccset.
Nem hiszem, hogy ma sokkal erősebb ez az ország, mint az Apró-Biszku-Kádár trió alatt, amikor a Népszabadságban még hosszú cikkekben méltatták a tejtermelést és azt, hogy baráti látogatást tett hazánkban a Nepáli Kommunista Párt első titkára. Ott volt az a harminc, sőt lassan harmincegy posztkádári év, amikor meg lehetett volna írni azt az életművet, be lehetett volna rúgni azt a gólt, be lehetett volna kerülni a legjobb hétbe, hatvankilencbe, ezerháromszázba, ki lehetett volna ragyogni a kelet-európai karból, sajnos nem sikerült.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518019-6ae3b87732a7f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518019&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518019-6ae3b87732a7f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518019-6ae3b87732a7f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@poszt: „miért fogadta el a Szemerédi a díjat” Mert az neki járt! Ennyi.
Általában nem szoktam @Big JT ” „ma megint hasra kell esnem valaki nagysága előtt” hangulatom van ” posztjait kommentelni, de ez így hülyeség.
Egy legnagyobb élő magyart (mint például Én 😉 ) az tesz a felsőfokra („leg”) érdemessé, ha azzal is tisztában van, mi az, ami neki jár! Szemerédi ezzel láthatóan tisztában van. A többi nem az én üzletem. Azt meghagyom @JT-nek meg a matematikus közösségnek. 🙂
Nem tetted fel a kérdést, én viszont felteszem.
A kádárizmussal szembeni ellenállás lett volna, ha azért sem jelentkezel egyetemre, és nem akarsz matematikus lenni? Te akkor, 18 évesen annyira nagy diktatúrának láttad a rendszert, mint már felnőtt fejjel később, vagy most egy-két fanatista kommentelő?
Én 18 évesen a szerelmet kutattam, élveztem a posztban felsorolt dolgokat, mozit, sportot, filmeket, könyveket, zenét, kirándulást, stb azt, hogy fiatal vagyok. Nem a rendszert vizitáltam, és ahogy látom a mai fiatalok többsége is sem ezt teszi, élik a fiatalságukat.
Van egy mondás, miszerint mindennek meg van a maga ideje. A rendszerek megbukásának, összeomlásának is, de attól még egy sem történt meg, mert valaki nem akart egy kitüntetést átvenni.
Sajnos azt a gólt a rendszerváltással sem rúgtuk be, legfeljebb a házi főzésű pálinkától rúgunk be.
Mellesleg ezzel nem azt mondom, hogy ez a rendszer jó, sőt. De nem kerevem össze a tudást, és az érte járó dicsőséget sem a rendszerrel, sem a demagógiával.
Azért engedd el ezt a témát, mert jóból is megárt a sokk.
Nem, nem jobb az ország, mint 1975-ben, de nem is rosszabb (vagy inkább másképp rossz).
Nem vitatva Székely Gábor rendezői nagyságát, amit mondott 1975-ben („világnézetileg elkötelezett színház”), az csontig benyalás volt a kádárista rezsimnek, ezen nincs mit mentegetni.
Ahogy Vidnyánszky is lehet jó rendező, de amit tesz a „független” színházak, a magyar kultúra ellen, az súlyos bűn. Őróla is úgy fognak majd beszélni 50 év múlva, hogy mennyit tett a magyar kultúráért? Szerintem nem.
A különbség az, hogy neki éppenséggel több hatalma van, mint Székelynek volt 1975-ben (és talán Székely megbánta azt, amit tett, de erről neki kéne beszélnie).
Az viszont, hogy Szemerédi elfogad egy láthatóan nem átpolitizált díjat – ahogy Podvinecz Marsall írta: a rendszer ezt a díjat (még?) nem saját tisztára mosására, önigazolására vagy hűbéresei jutalmazására használja – teljesen érthető, kiérdemelte.
Hát biztos hülye vagyok, nekem nem világos, miért „érdemelte ki”?
Egy rohadt nagy és nagyhatású matematikusról beszélünk, akinek pontosan mit kellett kiérdemelni?
Azt, hogy a parlamentarizmus és az igazságszolgáltatás, az egészségügy mellett mintegy mellékesen a közoktatást, a felsőoktatást és a tudományos kutatás műhelyeit tudatosan és módszeresen szétkúró rezsim vállon veregesse?
Azért a szellemi teljesítményért, amelyről alighanem fogalma sincs?
Szerintetek el tudná mondani a köztársasági elnök, mivel érdemelte ki (lol) Szemerédi a díjat?
Hagyjatok már….
@Érvsebész:
Hagyunk…
@poszt: A kádárizmus alaptétele „Jó, hát akkor itt fogunk élni” nyilvánvalóan meghatározta a 87-88-ig tartó időszakot, ebből következik mindannak a tudomásul vétel, ami körbevette annak a közel harminc évnek a valódi szakmai teljesítményeit, Székely beszédétől Németh László és Szenthágotai Kádárral fotózásán át Vizi E. Szilveszter kerületi párbizottsági tagságáig és Antall József Munka Érdemrendjéig. (Jó, sokminden van, talán nem fért bele, de ez egy másik kérdés… pl. Mádl Ferenc TMB-vezetése?)
Az viszont nem evidens, hogy most mikor van? Mert ha egy kiépült és stabilizálódott (ráadásul sokkal legitimebb, mintha szovjet szuronyokra alapozódna…) rendszer lett már az OVrezsim, akkor megintcsak eléggé kitágulnak a határok a megértésre.
Vagy kissé talán provokatívan: akkor, ha Székely Gábornak nem derogált világnézetezni 75ben, ma miért derogál egyszerűen csak tudomásul venni, hogy egy másik ideológia valamelyest (ugye, nem tudjuk, mennyire, nem tudjuk, hogy kirúgnának-e tanárokat stb.) oktrojálódik az SZFE-re? Egy analógiaként: eleget beszéltünk a kancellári és konzisztóriumi rendszer ellen – öt éve működik, vajon tudunk egyetlen példát, hogy azon keresztül ideológiai beavatkozás történt az egyetemi munkába? (csak megspórolandó pár kört: én továbbra sem tartom jónak azt és az SZFE körüli NERőrjöngés gyomroforgató, a személyes bosszúállás /no, nem is elsősorban Vidnyánszkié, akad ott más, tessék csak körülnézni/ pitináer és beteged.)
@Érvsebész: „Szerintetek el tudná mondani a köztársasági elnök, mivel érdemelte ki (lol) Szemerédi a díjat?”
megpróbálta: „Ön matematikai értelemben bebizonyította, hogy a káosz feldarabolható rendezett részekre. „
@fortin2: 57-től 88-ig? 67-től 88-ig? Mert elütésnek tűnik így, vagy nem értem.
Különben igen, legalábbis én is ezt tartom egy fontos különbségnek, (még) nem törődtünk bele elegen, hogy itt fogunk élni.
A másik, a rendszer uraira vonatkozó különbségnek is hasonlóan nyilvánvaló dolgokat tartok: hogy a kemény kéz a rendszer elejét jellemzi és aztán enyhül a szorítása vagy fordítva, és hogy a hátrányos helyzetűek felemelésével megvalósítandó egalitarizmus cél vagy fordítva.
Komolyan, ha nem hagyják, hogy felvilágosult liberális demokrata legyek, a létező szocializmust fogom választani a maradék lehetőségből.
@jotunder: nem azt kérdezem, fel tudja-e olvasni a megírt laudációt, hanem hogy egy hónap múlva pl. tudna-e a saját szavaival összerakni egy bővített mondatot Szemerédi munkásságáról
@Érvsebész: tudod, hogy egy egytől tízes skálán mekkora marhaság az, hogy a káosz feldarabolható rendezett részekre?
Szerintem meg kellene kérdezni Szemerédit egy interjúban, hogy mit gondol a jelenlegi rendszerről. Akkor azt lehetne elemezgetni, ítélkezni stb. Ja, hogy ez tulajdonképpen nem is érdekel senkit? Bocsánat.
@mafi mushkila: 62től 87-88ig. Mert 62-ben lényegében megtörtént/elindult a kiegyezés, a népi írók befeküdtek, az amnesztia megkezdődött, a második téeszesítés lezárult. Onnantól van Kádár-rendszer. Amiben amúgy szintén váltakoztak a puhuló és keménykedő idpőszakok, lásd éppen a 75 előtti rész, amikor több per is indult gazdasági vezetők ellen stb., vagy a 82-84, amikor a lengyelek miatti beijedés.
„(még) nem törődtünk bele elegen, hogy itt fogunk élni” – épp ez a kérdés sztem: hogy van-e valójában választásunk? No nem magasszintű erkölcsi értelemben, hanem az élet mindennapi megélésében, a szakma művelésében stb.
@combo: Tényleg nem a személye az érdekes nekünk. Hanem a cselekedete hatása.
@fortin2: Kösz, így már elhelyeztem az időben 🙂
Hát…kinek van, kinek nincs. Azért akiket én kiszolgáltatottnak látok, ők inkább a rosszabb sorú emberek között vannak. Aki olyan mint én vagy nálam jobb képességek, erőforrások, képzés stb. birtokában van, azt én nagyon nehezen tekintem úgy. …Vannak szakadékok, amiket nem bír az agyam átugrani.
@látjátok feleim szümtükkel: 🙂 Nálunk 16-18 évesen az volt a nagy téma, hogy be kell lépni a pártba, mert onnan lehet a reformok útját változást elérni, vagy kívülről kell megpróbálni. …Azért szerelmek is voltak meg a többi, de ez is. Én inkább később csavartam ezt lejjebb, fiatalabb felnőtt koromban, amikor jött a küzdés.
@Érvsebész: Ez nekem nagyon bejön, hogy kő kövön nem marad a szóvirágainkból!
(Most lelépek, mert sok lettem 🙂
@jotunder: nem, de dolgom ez nekem?
@mafi mushkila: szerintem nem elírás, 87-88 körül kapcsolt a glasznoszty turbóba, amitől az mszmp(-állam) is rögtön mállani kezdett, a szovjet fegyverek végső érv jellegű államfenntartó szerepe megkérdőjeleződött. ugyanakkorra vált nagyjából világossá, hogy a 85-ös pártkongresszuson meghatározott elbaltázott gazdasági pálya nem növekedést, hanem méretes további adósságot hozott. megpróbálkoztak a gorbacsov-helyzethez, meg az elszaladó adóssághoz valahogy adaptálódni, 87-ben lett grósz budapesti első titkár, miniszeterelnök, a „reformdiktatúra” embere, ami valamiféle gazdasági nyitás lett volna párosítva egy belső erőkkel (a szovjet fegyverek szerepét átvevő) fenntartott egypárturalommal.
@Érvsebész: „Szerintetek el tudná mondani a köztársasági elnök, mivel érdemelte ki (lol) Szemerédi a díjat?” Nem hiszem, hogy ez bármely kitüntetésnél releváns lenne. Pláne matematikából, amire az érettségizetteknek is kétharmada úgy emlékszik vissza büszkén, mint „amiből mindig is hülye volt”. Valószínűleg az Abel-díjat átadó V. Harald is.
Teca néni az én időmben is tanított még, de engem nem.
@Ménkűnagy Bundáskutya: Pontosan erről beszélek.
Akkor kinek is érték egy ilyen díj?
Azt szeretném hozzáfűzni, hogy én hirtelen felindulásból egyetemista koromban elolvastam a Befejezetlen mondatot. Nagyon érdekes volt, mert ha jól emlékszem, a második vh előtt írta Déry, és az akkor elképzelt 20 évvel későbbi jövőben játszódik, legalábbis részben, tehát egy olyan 1960-ban, ahol kapitalizmus és Horthy-rendszer van… Baromi hosszú könyv, de nagyon érdekes szögekből mutatja be a Horthy-rendszer Magyarországát.
És 1975-ben színészkedett Sunyovszky Szilvia, 2020-ban viszont már vagy harminc éve nem.
@aronsatie: ez egy olyan ország, ahol a szombathy gyula kossuth-díjas a bán jános meg nem.
@fortin2: ja. 57-61 a kádár-konszolidáció, egy csaknem-kiegyezés, amivel igen sokan (még a téeszekbe ekkor végleg visszavert parasztok is) a lehetőségekhez képest egész jól jártak, vagy legalább levegőhöz jutottak.
—
a döntő különbség szerintem is a „hát akkor itt fogunk élni”, és ezért látok én is alapvető különbségeket egy érett kádár-kori, meg egy 2020-as ner kitüntetés között.
—
bár alapvetően azt gondolom, hogy az állam (semelyik) ne tüntetgessen ki senkit, az legyen a társadalom dolga (érdekelt szervezetek, hétvégi magazinok telefonszavazása, hóbortos pénzemberek, rajongók, etc.).
meg azt is gondolom másfelől, hogy senki ne vegyen át semmiféle kitüntetést anélkül, hogy alaposan megnézné, milyen körülmények közt és kivel fog majd kezet.
meg kérdés az is, hogy mennyire önálló, időtlen, érték-alapú intézmény az a kitüntetés. ha a jelenkori működtetők csak névtelen ceremóniamunkások, a kitüntetés átvátelével a kitüntetett nem az esetleges epizódistákkal, hanem az időtlen értékkel lép kapcsolatba (pl. abel-díj, nobel-díj)
nem tudom, hogy pl. szemerédi (kertész…) mit tart ezekről, végiggondolnak-e ilyesmit. ha nem, azt eléggé helyteleníteném. ha meg igen, akkor a ner-állam ténykedése, meg a mogyoró történelem kapcsán valamiben nagyon eltér a véleményünk.
@libernyák: „elfogad egy láthatóan nem átpolitizált díjat”
2017: Erdő Péter (1952– ) Széchenyi-díjas bíboros, teológus, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke
És kérdőjellel: 2016: Makkai Ádám; 2018: Demény Pál
Vigyázat, Makkai Ádám és Erdő Péter az adott évben a díjazottak 50 %-a, Demény Pál pedig 100 a 100-ból
De ebből nem következik elfogadás és el-nem-fogadás sem. Kérdések adódnak, de azok nem a 75 vs 20 lapra tartoznak, hanem az eredeti poszthoz
@incze: (meg úgy általában is): „akkor hát itt fogunk élni” – az alapvető különbség 75 és 20 között az útlevél. A félmillió kivándorolt. Amit azok létrehoznak, az nagyobb részt nem itt fog megtörténni.
És ebből sem következik elfogadás és el-nem-fogadás sem. Az más lapra tartozik
@jotunder: off, de Lengyel László elég jól körülírta ma a Népszavában, milyen ország ez.
nepszava.hu/3089016_kentaurbeszed-lengyel-laszlo-magyarorszag-elrablasa
on
Nem az a kérdés hogy miért fogadta el hanem hogy miért adták neki ?
Szerintem összekeverték bollobás bélával !
„ez egy olyan ország, ahol a szombathy gyula kossuth-díjas a bán jános meg nem.”
A tartalommal természetesen egyetértek, a formával viszont nem.
Személynevek előtt nincs határozott névelő, pesti szokás, de rossz.
@libernyák: Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy 50 éve az alternatívát az ország elhagyása jelentette…
„Azt hittük a rendszer volt, pedig az ország volt…”
@nickel head: az idézet tőlem származik és az is benne volt kb, hogy nyilván lehet itt-ott vitatkozni persze, ahol Erdőre gondoltam. Makkai és főleg Demény megítéléséhez nem vagyok elég képzett, ezt rá is hagynám másokra, de azért elmesélhetnéd, mi a nem kóser.
@resolution: Rosszul tudod. A személynév előtti névelő nem pesti, hanem általánosságban nyugat-magyarországi szokás. A keleti országrészekben, pláne Erdélyben valóban ismeretlen. Egyébként a nyugati nyelvjárásokban is van egy korlátja: egyfajta közvetlenséget feltételez. Tehát Pesten sem lehet olyat mondani, hogy „A kedvenc költőm nekem a Petőfi.” „A Könyves Kálmán jó király volt.” Jotunder mégis azért használta szerintem a fenti színészek nevei előtt a névelőt, mert ő maga lelkes színházjáró és bensőségesen ismeri ezt a közeget.
@Érvsebész: „Akkor kinek is érték egy ilyen díj?” Bármilyen furcsa, magának a szakmának feltétlen. Több tízezer matematikus van a világon, alapvető kérdés, hogy ki mennyire jó. Tájékozódási pont, hogy ki nyer nagy díjakat. A magyar matematikusok a számtani sorozatok óta tudják, hogy Szemerédi nagy tudós. De az Abel-díjával, azt hiszem, sokunk szemében még egy szintet lépett („igen, ő annyira baromi nagy, hogy ott volt a szóba jövő néhány tucat között”).
A szakma számára annak is jelentősége van, hogy Szemerédi egy általános díjat nyert most el, a legnagyobb állami díjat. A társadalom számára, azt gondoltam, Egerszegi, Rubik, Kertész vagy Polgár Judit más ligában játszik. És mégsem: Szemerédi akkora ember, hogy még a mi világunk keretei közül is kilóg.
@nickel head: Az 56-os emigrációnak kimutatható volt a hetvenes években már a hatása az ország általános intellektuális színvonalára. Viszont most nyugodtan itthon lehet maradni és úgy is tud az ember boldogulni a magyar élettel sehol sem találkozva. Sokan választják ezt is.
@jan: engem a hetvenes-nyolcvanas években a keleti országrészben idegesítettek vele halálra, akkoriban úgy tűnt, hogy a pesti sznobizmus leszűrődése. msot is így tűnik.
@mafi mushkila: „Komolyan, ha nem hagyják, hogy felvilágosult liberális demokrata legyek, a létező szocializmust fogom választani a maradék lehetőségből.”
Miért, mik a maradék lehetőségek? Mert ha Orbánék az egyetlen alternatíva, akkor meg tudom érteni, egyébként nem nagyon.
Abban viszont igazad van, hogy az a jelentős különbség, hogy még sokan nem törődtünk bele, az Orbán-rendszer nem vált „örökké” úgy, mint mondjuk Putyiné vagy Kádáré, a szavazók nagyjából fele egyértelműen a jelenleginél toleránsabb, jobb Magyarországot és normális kormányt (normális ellenzékkel) szeretne.
@fortin2: Érdekes ez, hogy egy nyelvi változat kiben milyen konnotációkat kelt. De önmagában a nyelv szempontjából az, hogy egy személynév előtt névelő legyen, egyáltalán nem szokatlan: a német sok változatában így van (der Hans, die Maria), úgy tudom, az ógörögben is volt névelő a tulajdonnevek előtt, az olasz bizonyos nyelvjárásaiban is. Persze az már nyelvészetileg is érdekes kérdés, hogy mi a funkciója egy határozott névelőnek egy tulajdonnév előtt, hiszen a tulajdonnév önmagában egy konkrét személyre utal, mi akkor a névelő hozzájárulása a jelentéshez? De ez messzire vezet 🙂
@jan: Hát én már ezeket is mondanám…
@libernyák: Hát van fidesz meg van az ellenzéki mindenízű drazsé.
@jan: Sőt, di(e) Maria holnap a BL-döntőn is játszani fog:)
Az én fülemnek egyébként a németben köznyelvi/bizalmas ez a fajta névelőhasználat, ahogy a magyarban is (persze van itt, aki nálam jobban tud németül), az olaszban viszont szinte már hivatalos – például egy operakritikában vagy sportközvetítésben a női előadókra/sportolókra simán így megy a hivatkozás (La Rost, La Shiffrin)
@Podvinecz Marsall: Nézd meg pl. a wikipédia oldalukat. Adj egy becslést arra, hogy makkaiból kb. mennyi lehet a magyar irodalmárok között. Utána nézd meg Demény Pál „Munkásság”-át ott.
Mindezek után próbáld meg Polgár Juditnak, Kertész Imrének vagy Szemerédinek látni őket. Vagy csak Schiff Andrásnak.
Kútvölgyi Erzsébet.
(OFF: vonzódom az Erzsébetekhez, de ez a véletlen műve. kivéve az utalványhoz)
szóval Kútvölgyi. 1996. Dzsungel könyve, bemutató. Ő énekelt. a többiek CD-ről.
szóval Kútvölgyi. 2001. Dzsungel könyve. sokadik előadás. Ő énekelt, a többiek Cd-ről.
ezzel szemben bayer, demeter, balogákos meg a többi (nevezzük őket jánoskáknak) . az akárkik, akik akkor se lehettek volna valakik, ha időben kezdik. nos, szóval ha mérlegre teszem őket, Kútvölgyi az egyikben, a jánoskák a másikban – és jánoskák összesen nem ütik meg Kútvölgyi szintjét. Valószínűleg (bár a valószínűségszámításhoz bevallottan nem értek) ha kicseréljük Kútvölgyit SzékelyGáborra, még mindig nagyobbat nyom a latban, mint a jánsokák.
hm
tulajdonképp jánoskáknál bárki többet nyom a latban…
Tetszett nagyon ez a 75-ös évről szóló poszt. És a kicsengése.
Én szimpatizálok Szemerédivel, aki Kanadába emigrált. Biztos, hogy semmi szüksége nem volt erre a díjra, ahogy az egész országra se volt, a vírus is nagyon veszélyessé teszi az utazást éppen most, meg a magas kora is, de eljött, hogy adhassunk neki valamit. Szép tőle, hogy eljött. Hogy ilyen állapotban talált minket, az csak a mi hibánk.
@kemény keleti kommentelő: „Szép tőle, hogy eljött. Hogy ilyen állapotban talált minket, az csak a mi hibánk.”
Nagyon igazad van.
@nickel head: hú, már azt hittem, reakciósok… Ezeket a kérdéseket olyanokról kérdezd meg, akik azokra a területekre rálátnak, én nem ilyen vagyok. Te igen?
@jan: A kedvenc költőm a Petőfi, meg .. A Könyves Kálmán jó király volt . … példáidon talán látszik is, hogy mit jelent az az – a -.
Azt jelenti, hogy ismerem, és te is ismered, mert őt mindenki ismeri.
Vannak, akik csak a rokonukra, kocsmai ismerősükre használják, vannak, akik színészekre, vagy politikusokra.
Aki ezt a két mondatot mondja Petőfiről és Könyves Kálmánról – mert van ilyen is -, az büszke rá, hogy ismer egy költőt, és meg tud nevezni egy királyt. Azért mondja.
Azért hangzik neked furán, mert ezzel más esetleg nem vágna fel.
Szóval az az – a – kell oda, ahova használják.
Sajna vannak, akik sznobizmusból nem hajlandóak olyan nyelvi játékokra, amik lerövidítik a szöveget. Inkább dagályosan mondják el ugyanezt a tartalmat.
@velőtanya: azt hallottam, ezek szerint igaz, hogy az emelkedett-hivatalos olaszban éppenhogy az elismerés jele, ha valakinek a neve előtt névelőt használnak, a példáid ezt megerősítik
@mafi mushkila: a nyelv folyton változik 🙂
@Podvinecz Marsall: olyanokTól, természetesen, elnézést.
@Podvinecz Marsall: Rendben, nézd meg az angol wikipedia oldalukat is.