Kegyetlen egy ország vagyunk (megjegyzésposzt)
Az Alkotmánybíróság szerint teljesen OK, hogy Magyarországon a transznemű emberek nem változtathatják meg hivatalosan a nevüket. Kegyetlen egy ország vagyunk.
Álljon itt egy tweet egy külföldi politikustól, igen, jól tetszik gondolni, ő az.
„As we celebrate LGBT Pride Month and recognize the outstanding contributions LGBT people have made to our great Nation, let us also stand in solidarity with the many LGBT people who live in dozens of countries worldwide that punish, imprison, or even execute individuals….”
P.S Most láttam mit sikerült Sebestyén Balázsnak nyilvánosan uszulnia. Mi közöm van nekem ehhez az országhoz?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530268-6ade80bb88bd7' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530268&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530268-6ade80bb88bd7&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530268-6ade80bb88bd7' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@aronsatie:
Azért Tyson egész meggyőzően harapta le az ellenfél fülét.
@szazharminchet: : Naugye :-DDD. Tetszik vagy sem, az egész evolúció a versenyről szól. Még a kémiai reakciók is tkp. „trófeákért versenyeznek” :-).
A kölyökkori focilázam valahol Irapuato után eltűnt. VB-EB idején – teljesen esetlegesen – belenézegetek meccsekbe (semmi mez-sál-sör-rágcsa kikészítve, kizárólag „hajrá egyik, ne hagyd magad másik” alapon), de ritkán tetszik. Ebből az iszonyúan tudományos alapon felkészített fociból legtöbbször – számomra legalábbis – eltűnt a szórakoztató jelleg. Semmi játék, csak küzdelem. Igen, talán túl sok a lóvé :-(.
@aronsatie: https://scholar.google.com/scholar?hl=en&as_sdt=0%2C5&as_vis=1&q=%22Health+issues%22+in+sports&btnG=
Ha csak egy könnyed összefoglaló kell, itt a wiki
https://en.wikipedia.org/wiki/Health_issues_in_athletics
@ijontichy:
Nálunk az általános iskolai napköziben volt a védőoltás fociláz ellen. Minden komolyabb előtt nyomatta a napközistanár, hogy most támad fel a magyar foci, és utána egy alkalommal meg kellett tippelni az eredményt. Az osztályból a (messze) legokosabb (lány) arra tippelt, hogy veszteni fognak az s̵z̵a̵r̵aranylábú fiúk valami ötfős lakosságú ország ellen, ahol a csatár egyébként nem pénzért játszik, hanem civilben cukrász, mire a tanár jó kiröhögte, majd elmondta, hogy ennél hazafiasabb is lehetne. Vesztettek. Onnantól már nem tudtam felfogni, hogy hogy tud mindenki rajongani a fradiért vagy a honvédért. Mintha rajonganának a Zaporozsecért, és a Mercedes az búúúúú, csak azért, mert az előbbi kapható a Merkúrnál.
@szazharminchet: Hűha, mitnemmonc. És miről győzött meg?
@nyulambator: Nem próbálnád meg inkább azt bizonygatni, hogy a sportolóknak több az egészségügyi baja, mint a nem sportolóknak? Valahogy relevánsabbnak tűnne.
@aronsatie:
A természetben viszonylag ritka, hogy valaminek ne lenne egy optimális szintje. Megvan, hogy mennyi a legegészségesebb kávéból, C-vitaminból, stb. Elég meglepő lenne, ha fizikai megerőltetésből nem lenne optimum, minél több, annál jobb. Ez egy egyszerű érvelés, és még csak nem is feltételeztem, hogy néha van egy kis dopping, egy kis szadizmus az edzésen, stressz, apróságok. (Ráadásul dopping ügyben hallottam olyanról is, amikor a sportoló nem is tudott róla, hogy amiket etetnek vele, az nem simán csak vitamin: https://olympics.com/en/news/coming-clean-bernice-wilson-on-being-manipulated-into-doping )
@aronsatie:
Hogy nem az a hülye, aki nem lelkesedik az egyik hazai kitömöttzsebű falábúért sem.
@szazharminchet: Maradjunk annyiban, az Isten szerelmére, hogy a túl sok mozgás ugyan lehet ártalmas, de a túl kevésnél vagy a semminél biztosan nem ártalmasabb. Az (él)sportolók között egészen egyértelműen kevesebb a szívbeteg vagy aki hirtelen szívmegállás miatt hal meg, mint a nem (él)sportolók között. Szólj, ha ezt sem vagy képes belátni.
@szazharminchet: Ez nem semmi, de komolyan. Tyson leharapta Holyfield fülcimpáját, és ebből te kikövetkeztetted, hogy szar a magyar foci? Nagydoktori értekezés mikorra várható?
@aronsatie:: a hivatásos sportolók körében messze gyakoribbak a (súlyos) sérülések, mint ami az átlagos (nem hivatásosan sportoló) populációk esetében tapasztalható. A hivatásos sportolók szervezete – statisztikailag nézve – a nem emberi testre méretezett, rendkívüli & folyamatos megterhelés miatt általában sokkal hamarabb megy tönkre, mint a nem (hivatásosan) sportoló polgároké. (A hivatásos sportolók testi elhasználódásának gyorsaságát és mértékét csak az egyes extrém fizikai megterheléssel járó munkakörökben dolgozóké – például a bányászoké, tűzoltóké, hegyimentőké, berepülő pilótáké stb. – éri el.)
.
De mindez tökéletesen érthető is, hiszen a hivatásos sport célja nem a harmonikus emberi létezés, hanem 1) a sport mint üzlet kínálta hihetetlen mennyiségű pénz 2) az arra fogékony tömegek cirkuszi szórakoztatása 3) álcsoportképzés & identitáspótlék biztosítása.
.
Következő vitatémaként pedig ‘a gladiátorok miért sokkal egészségesebbek, mint az átlagpolgárok, és miért halnak meg közülük az utóbbiaknál sokkal kevesebben szívrohamban’ állítást ajánlanám 🙂
@aronsatie: aszongya:
Ezerféleképpen megcáfolhatnám, egyszer sem fogom, annyira triviális. Nahát, milyen csavaros egy érvelés!
Amúgy a versenyt nézni nem lehet példamutató, emberinek pont annyira emberi, mint kőbe rúgásnál káromkodni, felemelőnek pedig sok-sok káros dolog is lehet felemelő. És nem azt állítottam, hogy versenyt/drámát nézni nem jó, hanem azt, hogy az erre való igény nagy része kreált, úgyhogy azzal légy szíves vitatkozni, ha szeretnél, nem egy szalmabábbal.
@aronsatie:
A sorkatonák között is kevésbé gyakori a szívbetegség, mint a nem sorkatonák között, jelenti-e ez azt, hogy sorkatonaságot érdemes bevezetni? És persze nem csak szívbetegség van ám a világon: fertőző krónikus , és, mint ahogy ezekből is kiderül, ha az ember abbahagyja az aktív sportolást (például mert szétrohadtak az ízületei), akkor már a szívet sem védi igazán.
edit: és persze ez és társai.
@labrys: Ki beszélt sérülésről? Mit jelent az, hogy tönkre megy a szervezetük? Elkopik a térdizületük?
Csak megjegyzem, hogy egészen elképesztőnek tartom, amit itt összehordtok. Az egyik jön a szívhalállal, a nyilvánvaló cáfolatra, hogy a nem sportolók jóval nagyobb hányada hal meg szívproblémák miatt (naná, vezető halálokok egyike), most eljutottunk oda, hogy de viszont a hivatásos sportolók megsérülnek (naná, ők ugyanis kiteszik ennek magukat), és úgymond tönkremegy a szervezetük (semmitmondás rulez). De az összehasonlítás alapja már szintén a sportolók, csak nem hivatásos formában. Esetleg még kisebb csoporttal nem lehetne szembeállítani szerencsétlen, lefitymált „él” sportolókat? Mondjuk a kukták biztosan kevésbé vannak kitéve lavinaveszélynek, mint az alpesi sízők.
@aronsatie:
Nem. Az egy másik hozzászólás volt. Arra a fogadásból és eredményéből következtettem. Tyson harapásából arra következtetek, hogy ha tényleg csak a marketing kedvéért tesznek úgy, mint ha meg akarnák egymást ölni, akkor Tysonnak komoly kariere lehetett volna a filmiparban.
@aronsatie: Ne akard már elmagyarázni, hogy 150+ kilókat emelgetni egészséges dolog. Hogy két ember kiáll és egymás fejét veri ököllel és ez jót tesz nekik. Hogy fejjel egymásnak rohannak teljes sebességgel és ettől egészségesebbek lesznek. Hogy szadista hajcsárok alázzák őket nap mint nap és ez a mentális higiénéjüket szolgálja. Hogy páros lábbal rúgják ki egymás lábát, hogy ájulásig végzik az anaerob erősítést és ez a hosszú egészséges élet titka.
Szerinted miért lehet, hogy a koncerten, a színházban nem áll készenlétben orvosi csapat, ápolók, mentők, mint teszem azt egy sporteseményen? Tán az is jelez valamit, hogy sportkórház van, szimfonikus kórház meg nincs. Nem szorulnak rá.
Én értem, hogy te szereted nézni a versenysportot, de ne hazudd magadnak, hogy az élsport egészséges, mert nem az. Az emberi szervezet, legkivált az izületek nem erre vannak méretezve. Szakad, törik, húzódik, zúzódik, ficamodik, bicsaklik. Egy átlag élsportló életútját ha megnézed, azt látod, hogy ezt az évet sérülés miatt kihagyta, ott gyengébben ment mert még nem épült fel a sérülésből, amott a sérülési miatt nem sikerült a formaidőzítés és az nyeri a versenyt, aki abban az időszakban épp nem sérült le. Amikor meg aztán visszavonul, onnantól haláláig nyögi a maradandó nyomokat. A kopásokat, a rosszul gyógyult szakadadásokat, töréseket, az agysérülést, pszichés traumákat, melyik sport mivel jár. És akkor nem mentünk el a dopping irányába.
@aronsatie: Az, hogy az ötvenes, dohányzó, túlsúlyos, tunya pasasok közt gyakoribb a szívhalálozás mint a sportosak közt, az elég egyértelmű. Ezzel próbálni meg érvelni az élsport mellett viszont elég gyatra, tekintve, hogy az „összeesett a pályán” történetek 15-30 éves fiatalokról szólnak. Ebben a korosztályban a hirtelen szívhalál nem vezető halálok. Ugyanaz a veleszületett enyhe rendellenesség amivel vígan elélhetne az ember 100 évig is, az extrém terhelést nem tolerálja. Ez azért nem olyan bonyolult.
@nyulambator: továbbá, jóllehet nincs statisztikai bizonyítékom, azért az elgondolkodtató, hogy az élsportolók visszavonulás után nagyon gyakran nem találják meg a mozgásnak és étkezésnek azt az egyensúlyát, ami az egészségmegőrzéshez szükséges. Elég felidézni a nemzet bálványát, Puskás Öcsit, a nemrég elhunyt Csapó Gábort, Kárpáti Györgyöt, Kemény Dénest, Növényi Norbertet – ők idős korukra kórosan elhízott emberek lettek. Az egészséges életmódhoz való viszonyban szerintem sokkal több a kulturális meghatározottság, semmint az élsporthoz való viszony. Ha a mindennapok része, hogy én, Gipsz Aranka felismerem az összefüggést a mozgás és a saját testi-lelki jólétem között, és ennek megfelelően mondjuk hetente elmegyek kétszer jógázni, teniszezni, futok 3-4 kilométert, elkirándulok biciklivel a szomszéd faluba, akkor az segíteni fog a szív- és érrendszeri (meg egy sor más) betegségek megelőzésében. De az, hogy egy honfitársam dupla cukaharát ugrik kettős csavarral valami távoli városban egy versenyen és megelőzi azt, akinek egy gondolattal kevésbé volt lefeszítve a spicce, nem ösztönöz arra, hogy felemeljem a seggem a fotelből és járjak egyet a háztömb körül.
Élsportolónak lenni egy foglalkozás, amiért fizetséget kap az, aki űzi. Az, hogy ő egészségesebb vagy jobb életet élne, kb. annyira reális feltételezés, mint azt gondolni, hogy az orvosok vagy az ápolók egészségesebbek a többieknél, hiszen bármikor meg tudják gyógyítani magukat.
@nyulambator: Milyen jogon és milyen mértékben óhajtod korlátozni, hogy ki milyen kockázatot vállalhat úri vagy szerinted nem úri passziója érdekében? Nem mondtam, hogy kockázatmentes minden sport, ilyet senki a világon nem állít. De nem a betiltás a megoldás, hanem a szűrés. Orvos mondja meg, ha valaki nem alkalmas arra, amit csinálni szeretne. És ne te, aki inkább tiltanád.
Az élsport alapvetően egészséges. Főleg a semittevéshez képest, amit messze, nagyságrendekkel többen űznek. A nem versenyszerű, de rendszeres, kedvtelésből folytatott sportolás adatik meg a legkevesebb embernek, mert sportága válogatja, de igen sokba kerül.
Nincs alapod rá, hogy üldözd, aki versenyezni szeretne, és mindent feltesz az általa választott sportágra. Attól még simán lehet rendes ember. Ne nézd, az lesz mindenkinek a legjobb.
@Ervsebesz: Te vagy a legújabb, aki arra reagálsz, ami nem hangzott el.
Egy teljesen irreális és nevetséges felsőbbrendűségi attitűddel szóltok le valamit, pusztán személyes ízlés alapján. Semmi közöd hozzá, ki mekkora kockázatot hajlandó vállalni az általa óhajtott siker, anyagi és egyéb boldogulása érdekében. Az emberek jelentős többségét szórakoztatja, ha versenyt nézhet és szurkolhat, akinek akar. Ezen nincs mit és nincs miért változtatni, része az emberi természetnek. Minden ember versenyez valamiben élete folyamán. A megélhetés folyamatos küzdelem, és többnyire mások ellen folyik.
A sportolók többsége tisztában van azzal, milyen kockázatot vállal. Ha elő is fordul, hogy valakiről az élete árán derül csak ki, hogy a szervezete nem volt alkalmas arra az igénybevételre, aminek kitette, az nem üldözendővé, hanem lehetőleg jobban szabályozandóvá teszi csak az adott tevékenységet. Felsorolni extrémebb sportokat, amik különösen nagy igénybevételt vagy kockázatot jelentenek, szintén nem sportszerű. Az olyan, mintha a festészetet azon az alapon akarnád betiltatni, hogy van művészember, aki a segge lyukával hordja föl a vászonra az anyagot.
Nagyon helyes, ha hetente kétszer eljársz teniszezni. Úgy mégis, mennyit fizetsz ezért a mostani szezonban? Szerinted ez a lehetősége megvan az emberek jelentős részének, vagy ha tehetségesnek mutatkozik, mégis az egyesületi versenyzés az az út, ami járhatóbb számára?
Hiv.: @aronsatie:
A sportolók többsége kisgyermekkorban választja ezt a munkát. Úgyhogy a gyermekmunkát a szülei akaratából végzi , az edzők parancsára.
Egyáltalán nem jellemző, hogy a gyerekek tisztában lennének a következményekkel.
Egy kizsákmányolás áldozatai. Az egész életüket mások irányítják.
@aronsatie: Valahol valamit nagyon félreértettél. Én nem tiltanék semmit. Az, hogy az én véleményem szerint az élsport egyéni és társadalmi szinten is káros, kevesebbet jelent mint patkányfing a hurrikánban. És korábban is olyasmit írtál, hogy itt valaki fitymálja, vagy lefitymálja, lenézi vagy mi az élsportolókat. Erről szó sincs.
Én mondjuk baromi károsnak tartom, amikor belátásra még nemigazán képes kiskorúakat rávesznek arra, hogy az élsportnak szenteljék a fiatalságukat, egészségüket, amiből az esetek túlnyomó többségében negatívan jönnek ki (merthogy csak egy töredékük jut el az áhított csúcsokra, viszont mindegyikük elszenvedi a károkat). De hát ki vagyok én, hogy az én kárhoztatásom számítson.
Ettől még hatalmas teljesítmény az egy kézen állásból végrehajtott három és fél hátraszaltó, csak semmi értelme. Annyi befektetett energiával valami hasznosat is tehetnének ami nem káros az egészségükre. De ez jobbára nem az élsportoló, hanem az élsport mint olyan hibája.
Ráadásul megvannak a történetnek a vámszedői, akik (ellentétben a sportolókkal) gennyesre keresik magukat, függetlenül attól, hogy végül melyik szögletes izébe megy be többször az a kerek és még az egészésgügyi kockázatokat se ők viselik.
De asszem némiképp elkanyarodtunk a poszthoz közelebb álló kiindulóponttól, miszerint a transz nők versenyeztetése cisz nők között mennyire méltányos, és kivel nagyobb a kicseszés, a cisz nőkkel, ha engedik, vagy a transz-nőkkel ha nem. Abban speciel inkább egyetértek veled mint nem. Már csak károsodás-minimalizálás okán is. Férfiként felnőtt, később váltott transz nőket, legkivált kűzdősportokban, kimondottan veszélyes összeengedni a cisz nő versenyzőkkel. Volt néhány fotó transz-nő boxolók vagy mik ellenfeleinek pépesre vert fejéről, ami elég rémisztő volt és attól, hogy mondjuk távolugrásban nem verik egymást a szó szoros értelmében még épp olyan igazságtalan. Azt hamarabb megengedném, hogy bármely sportban a született nők, (akár transz férfi, akár nem) ha akarnak, a férfiak közt versenyezzenek. Ahogy a Polgárok sakkban, úgy ha egy nő snookerben, vitorlázásban, teknősbéka-hajításban vagy bármiben a férfakkal akarja megméretni magát, hát rajta.
@aronsatie: „Az emberek jelentős többségét” a nyilvános kivégzések, gladiátor kűzdelmek és a pellengér is szórakoztatta. Nem kevésbbé a szakállas nőt és a megláncolt törpét, kínzással mutatványra kényszerített vadállatokat felvonultató vándorcirkusz is.
Ezeket ma már nemigen műveljük. Jobbára. Szerencsésebb helyeken.
És voltak, vannak, akik ezeket is „egy teljesen irreális és nevetséges felsőbbrendűségi attitűddel” szólták, szólják le” pusztán személyes ízlés alapján.”
Szóval ez nem biztos hogy annyira sokat nyom a latban az élsport mellett.
Bár sohasem voltam élsportoló, csak afféle ámátőr, azt hiszem, néhány dolgot nem ártana tisztázni.
Akinek valamihez tehetsége van (jól szaxofonozik, ügyesen pinpongozik vagy táncol), és szereti is, miért ne csinálhatná gyermekkorában?
Töredékükben benne van a lehetőség, hogy a Scalaban énekelhetnek, vagy A Royal Albert Hall-ban zenélhetnek – évekkel, évtizedekkel később, miután rááldozták a gyermekkorukat, mondjuk a skálázásra („Amíg te játszottál a téren, én a billenytűket gyúrtam a zongorán” – ismerős?)
Másokat a tüdőkapacitásuk, végtagjaik hossza mondjuk a pillangóúszásra, robbanékonyságuk a rövidtávfutásra teszi alkalmassá – és ha élvezik, miért ne csinálhatnák? Egy idő után kiderül, kiből lesz Milák Kristóf, vagy Phelps.
Én pl. mindig hosszútávokat futottam, jelentősebb siker nélkül, és élveztem (nem a szüleiők kényszerítettek bele, ők inkább kissé értetlenül ingatták a fejüket). Akinek nálam jobb erre a testfelépítése, miért ne lehetne komolyan, nálam komolyabban maratonfutó? De az irgalmatlan mennyiségű edzést (és nagyon sok pihenést) jelent.
A kérdés, hogy ki az, akiért rajonganak az emberek, Presser Gáborért vagy Ljubics Szilviáért? Esetleg valamelyik foci fióka-sztárért (bocs, abban a világban nem vagyok otthon). Ki a jobb példakép a gyermekeink számára? Mert példaképekre szükség van, hogy lássák, nem csak úgy lehet élni, ahogy mi tesszük.
Mindegyikük beáldozta így-úgy a gyermekkorát, de mindegyik élvezte (szerintem nem csak azért, mert menő az ellenkező nemű egyedek előtt). És legalább kihozták magukból azt, amire a tehetségük predesztinálta őket.
De ez az egész tök független attól, hogy minderre rátelepedett egy-egy ipar, illetve olykor a politika. Erről legkevésbé azok tehetnek, akik iskola előtt, reggel hatkor már a medence partján nyújtanak
@nyulambator: Minden általánosításod hamis. Ezen az alapon az opera is szar dolog, mert emberek ugyan lelkesednek érte, rajonganak az énekesekért is, de hát a kivégzéseket is imádták, tehát le vele. Nem minden dolog egyforma, pusztán mert emberek szeretik. Meglep?
Hagyjuk ezt a fenébe, mert már kurvára unom. Fanyaloghattok tőlem napestig, hogy élsport pfúj, nacionalista hőzöngés, mocskos üzlet, káros az egészségre, a szülő és az edző kényszerít rá. Mindegy. Mindennek, az égvilágon mindennek lehetnek és vannak is árnyoldalai. De ez magát a dolgot nem teszi el- vagy megvetendővé, a művelőit szerencsétlen áldozattá, és pláne nem bűnrészessé.
Akinek nem tetszik, fejtsen keresztrejtvényt, olvasson könyvet, nézzen beszélő fejeket a tévében, vagy folytasson totál felesleges álvitát internetes fórumon. Mint most mi. Hogy ennél mennyivel jobb megnézni a 2017-es Federer Nadal AO döntőt vagy tizedszer, azt el nem tudom mondani.
Hiv.: @naki:
A gyermekkorú transzok és homoszexuálisok is jól érzik magukat a buzibárban, de ettől még nem kéne ipart építeni a testük használatára.
Mert ha a gyerekek testére ipar települ, az már nem az egészségükről, és nem a biztonságukról, vagy a nevelésükről szól, hanem a pénzről.
Amúgy az élsportban nem a született adottságok kiválasztása a döntő, hanem az egyes iskolák – képzőhelyek -. Nem véletlen, hogy egyes sportágakat bizonyos országok nyernek meg. Nem azért van, mert csak ott születnek hosszúkezű gyerekek….
@aronsatie: Sajnos nem azzal vitatkozol amit mondtam.
Remélem az tiszta, hogy „emberek lelkesednek érte ezért elvetendő” és az „az hogy emberek lelkesednek érte még nem garantálja, hogy ez jó dolog” között szignifikáns különbség van. Az emberek rengeteg jó és rossz dologért lekesednek, vagy lelkesedtek a múltban, szóval az élsport mellett azzal érvelni, hogy de hát a zemberek szeretik, engem nem győz meg.
Örülök, hogy látod hogy az élsportnak vannak árnyoldalai. Valószínűleg csak annyiban tér el a véleményünk, hogy én ezeket az árnyoldalakat sokkal súlyosabbnak látom, amit nem ellensúlyoz kellőképp a vidám oldala, szerinted meg de. De ezen nem fogunk összeveszni.
Amúgy sanszosnak tartom, hogy az élsport nagyját viszonylag rövid távon megeszi reggelire az e-sport, ahol ugyanúgy lehet drukkolni, őrjöngeni, lelkesedni, szomorkodni, fogadni, nyerni, veszteni, de max hátfájást meg ínhüvelygyulladást okoz. És akkor az emberek megint csak kedvtelésből meg egészségmegőrzésileg fognak focizni, úszni, teniszezni vagy futni, ami tényleg egészséges dolog. (állítólag. egy barátom mesélte)
@nyulambator: Sajnos, nem érek rá, Federer épp most ütött egy olyan fonákot, de olyat…
@aronsatie:
„A győztünk/elbuktunk újságírói vagy szurkolói attitűd. Nem rokonszenves, de ezért ne a sportolókat kárhoztasd.”
Nem a sportolókat kárhoztatom, hanem a „látványsportok” rendszerét, amely nem létezhetne a sportolók mellett „szurkolók”, stadionok, tömegmédia, doppinglaborok, pénz, stb. nélkül.
Igazából ez már nem sport (testedzés, kaland, játék, élvezet), hanem rítus (egymást alázó rigmusok, nagymagyarország zászló, meccs előtti szurkolói összecsapások, politikai befolyás/kihasználás included), ahol a sportolók csak a rítus papjai.
Ilyen értelemben felvethető szerintem az egyén felelőssége, hogy részt akar-e venni egy adott rítusban (céljaival egyetért), illetve milyen mértékben. (vö. hitetlen, hívő, vagy pap akar lenni.)
„Na és aztán, akkor mi van?” kérdezheted. Persze, semmi.
@barki: : „rítus (egymást alázó rigmusok,”. és sajnos ott is terjed, ahol eddig nem volt jellemző. Lásd F1, az utóbbi egy-két évben. Remélem a vezetés ennek gyorsan, durván (ám roppant igazságtalanul ;-)) véget vet, és a „fodballszurkolói” mentalitásúak maximum egyszer látnak F1 pályát élőben.
Írtam már, hogy én még jártam apámmal meccsekre (pl. dupla rangadók a Népstadionban). A meccs után mi kölkök, az öregeinkkel együtt bementünk a krimóba, ők lehúzták a krigli sörüket, mi a „málnaszőrt” a fröccsöspohárból (hibbantak szörnyülködjetek: három molekula bagófüstöt is beszívtunk, de lehet hogy megvolt négy is), és ment a nem magasröptűen tudományos alapú meccselemzés, jókedélyű zrikálás, bíróhülyézés stb. Egy szeletke normális társadalmi életke. Igen, ez az oldalam a konzervatív.
„2010 után aztán minden megváltozott, pénz lett dögivel – csak a reális és őszinte értékelés maradt el.”
https://telex.hu/sport/2023/02/11/magyar-sport-adatok-2000-es-2020-elemzes