A matematikát is átalakítják Matolcsyék?
A hvg írta meg (azt hittem ez valami vicc, de nem), hogy egy Abishar Prakash nevű úriember főszereplésével tudományos intézetet tart fenn a Várban Matolcsy György. Prakash jövőkutató és geopolitikus. A Mandiner nevű tudományos folyóirat fedezte fel . A scholar.google-n nem igazán látható, csak egy review a Köz-Gazdaságtan című folyóiratban.
Az intézet kutatási igazgatója a VHK egykori frontembere Grandpierre Attila. Az ő preprintjéből idézek. Ezt csak matematikus olvasóink fogják élvezni, de ők nagyon.
„This argument is underpinned by the remark that wave functions exist in the Hilbert
space. It is a matter of fact that most Hilbert spaces of physics are just multiple
manifestations of a single separable Hilbert space. Naturally, biological organization
works on the basis of couplings. In living organisms, the different subsystems cannot
work independently from each other, and so they cannot be regarded as separable. The
activity of each subsystem must be sensitively dependent on the activity of many other
subsystems. Therefore all the subsystems of living organisms are coupled to each other;
therefore they are not separable by their very biological nature. Therefore, the space
corresponding to biological organization must be nonseparable. It is known (Ashby,
1962) that non-metric interactions play a central role in biology and psychology. Since
the Hilbert space is metric, therefore biological organization must act at a more general
level, in a non-metric space.”
Grandpierre Attila leginkább az ezoterikus baromság műfajban alkotott maradandót, magával Deepak Choprával a Főgumidominóval együtt is publikált a Neuroquantology című ezoterikus baromságokra szakosodott folyóiratban. Ez itt most 2023 Magyarország, és mindannyiunknak szeretnék gratulálni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530306-6ade782ea20bc' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530306&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530306-6ade782ea20bc&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530306-6ade782ea20bc' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ezt az absztraktot biztosan nem a ChatGPT írta? Csak azért kérdezem, mert van egy kollégám, aki napok óta azzal szórakozik, hogy megkéri a ChatGPT-t, hogy írjon absztraktot mondjuk a marxizmus és a nem-euklidészi geometria kapcsolatáról. Na azok az absztraktot pont így nézni ki, mondjuk annyi különbséggel, hogy sokkal jobb az angolságuk és a stílusuk.
@steinerzsiga: az a finom líraiság, ami ebből árad. meg úgy általában.
@jotunder:: „finom líraiság”, az a VHK általános jellemzője amúgy is…
Mellesleg jó zenekar, ikonikus frontemberrel. Akkoriban (70-es-80as forulója) úgy tudtuk, ez a punk, de aztán kiderült, hogy ők azon belül is sajátosak, egyáltalán nem voltak hullámkövetők, egyidőben alakultak a SexPistolsszal, én kb 78ban láttam őket először, tán az Ikarusban? Legutóbb éve halottam őket egy falunapi koncerten, kétségkívül hozzájárultak a helyi közönség zenei befogadáshorizontjának tágításához. MOndjuk a sámánizmus mintha eluralta volna, de ennyi belefér.
A fentebbiek alapján szerencse, hogy nemkonvencionális matematikai úttöréseit nem osztja meg a színpadról.
Különös, hogyan találhatta meg itt zsák a foltját. Talán úgy, hogy Matolcsy minden agyament hülyeségre vevő, G. Attilát meg nem kell bemutatni. Most biológiában utazik „biological organization must act at a more general level”.
https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/11/grandpierre-attila-az-eletelvu-gondolkodasrol
Ennek lett annyi haszna, hogy kiadatta az elméleti biológia klasszikusának, Bauer Ervinnek a fő művét (ami sajnos csak magyarul és oroszul olvasható). Állítólag szeretne angol fordítást is. A kiadás ára, hogy a könyv kb. tizedrészében az ő agymenései olvashatók, de ezt át lehet ugrani.
Ez olyan, mint amikor egy legendásan vicces fizikus a büfében kért egy Dedekind-szeletet, de sajnos elfogyott. Amúgy hiányos az idézett anyag. Kimaradtak pl. az USA ill. nem-USA topológiai iskoláinak különbözőségei, minthogy odaát nem hajlandóak metrikus terekkel dolgozni.
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02604027.2022.2072160
ez egy grandpierre attila cikk.” I introduce the all-comprehensive Principle of Life that enables well-informed rational decision-making, completes materialism by a balanced and more inclusive worldview, aligns it with the Principle of Life and the Principle of Reason, and enables us to align our decision-making with the requirements of long-term sustainable development.”
szó van benne az Intézet 95 téziséről á la Luther. komolyan, ezek bolondok.
Voltak és vannak azért nekünk ilyen emlékeink és kortársaink is.
https://index.hu/tudomany/2023/01/19/neumann-janos-emlek-ev-obudai-egyetem-koneferencia-120/
Biztos nem egyfajta Sokal-hoax ez? Nem ismerem egyáltalán Grandpierre Attilát, de nem lehet, hogy csak ökörködik, hülyét csinál Matolcsyból és a pénzt is felveszi mellé?
@steinerzsiga: https://demokrata.hu/magyarorszag/40-000-ev-all-mogottunk-2-478876/ simán bolond
@steinerzsiga:: nem, ez komolynak van szánva. GA évtizedek óta teljesen bolond*, abszolút igaza van JT-nek.
.
.
* …és ez nem a művészi ténykedésére vonatkozó értékítélet; bár ha sámánisztikus ihletésű …öhm …zenéket kívánok hallgatni/nézni, akkor sokkal inkább Úzgin Üver vagy HasSak, mint VHK…
(Hazaffyaknak: Tilla Török’s Band 😎)
Ne becsüljük le Abishur Prakasht… Saját honlapja (https://abishurprakash.com/ ) szerint: „From AI to data, Abishur Prakash is the world’s top authority on how technology is remaking geopolitics.”
@labrys: : A VHK számomra mindig értelmezhetetlen volt. Gyanítom GA jól szórakozik, és ha talál hozzá jáccópajtást, hát csinálja.
Ebből a … (nevezzük „underground”-nak? inkább „performansz”, mint csak „zene”) műfajból a Kex, Bizottság, Ági és a Fiúk, Európa Kiadó, URH elment, de a VHK? Nagyon idegen.
( Nagyon nem vagyok hazaffy, csak zeneszerető. Nagyon hangulatfüggő zeneszerető 😉 : https://www.youtube.com/watch?v=tCUlX-IvUM0 )
Hilbert-terekkel azért nem csak a matematikusok találkoznak; bármelyik ügyesebb, szabálypzástechnikában tájékozott mérnök kolléga is tud annyit, hogy kiröhögje ennek a senkinek a somamagésizmusait.
Valakinek van amúgy egy jó listája az efféle „kutatókról“ az MCC-n? Lesz alkalmam MCC-s fazonokkal beszélgetni, szívesen szereznék nekik pár kellemetlen percet…
Az a vicces, hogy ez a kádárizmusban már nem ment volna, nem vállalták volna be. Pedig az is egy fostenger volt.
Azért World Futures egy Q1-Q2-es folyóirat ám… Nem kéne lenézni Attilát, aki simán Lánczi elé pozicionálódik.
@wolff: Mélységesen egyetértek. Lánczira a visszavonulásának másnapján se fog már senki emlékezni, míg Grandpierre azért mégiscsak egy olyan kutató, akinek vannak a legszigorúbb értelemben vett természettudományos eredményei is. Azt pedig nagyon sajnálnám, ha időskorára jobban megbolondulna mint amit az én ízlésem megkíván. Nagyra értékelem a Bauer-életmű gondozásában való részvételét és gondolatébresztően szórakoztatónak és hasznosnak a még nem nagyon elvadultan ezoterikus (értsd: nyilvánvaló belső ellentmondásoktól mentes) gondolatmeneteit.
Elismerem — az itt kommentelők jelentős részével ellentétben — nekem kell pénzügyi és egyéb gúzsokba kötve mindenféle cikkírási és tudományosmunka-végzési ügyeket intézni, megengedhetem, hogy a magam örömére próbáljak megérteni dolgokat és lehetek megengedőbb.
Grandpierre Attila csinál néhány dolgot, ez kétségtelen, bár önmagában a „dolgok csinálása” nem túl nagy vaszisztdasz, hiszen mindenki csinál valamit. A kérdés itt, az, hogy hasznos dolgokat csinál-e, és igaza/”helyese” van-e.
A zenei tevékenységét a kezdetektől ismertem, hiszen a 80-as évekbeli magyar underground-alternatív zene nagy kedvelője voltam (vagyok), de sajnos a VHK zenéje nekem sosem tetszett.
A csillagászi/napfizikusi tevékenységét nehéz megítélni egy nem napfizikusnak, de az azért eléggé sokatmondó lehet, hogy az Attila azt hiszi, hogy a Nap egy élőlény.
Hogy mi az élőlény, az persze egy definíciós kérdés. Ha elég sokan, elég tekintélyes emberek,valamikortól úgy definiálják az életet (de nem definiálják úgy, Dadus!) és ezt a hozzáértő tudományos közvélemény is elfogadja, hogy márpedig minden csillag élőlény, akkor kalap, kabát, ez van, élőlény, oszt jónapot, nincs miről vitatkozni. De ugye a fizika, és a term. tudományok lényege nem a definiálás, hanem az, hogy „hogyan működik”. Amíg valakik a működési mechanizmussal is foglalkoznak, addig nincs semmilyen baj. Ha meg ezen túlmennek, és mindenféle bohókás elképzeléseket találnak ki erről, akkor azt érdemes elnéző mosollyal szemlélni.
Egyébként az Attila ebben nagyon hasonlít egy másik híres mogyoró tudóshoz, a Papp Lajos szívsebész professzorhoz, aki szakmailag kétségkívül kiváló orvos (ki vagyok én, hogy orvosszakmailag megítéljem?), de az ezoterikus világnézetét illetően, kötöznivaló bolond. Pont mint az Attila.
Ezt a témát, ill. ennek egy nagyon kis momentumát feldolgozta egy Akira Kurosawa nevű japán rendező is a Derszu Uzala c. valóban nagyon jó filmjében (nézzétek meg, nem fogtok csalódni, a világ egyik legszebb filmje, bár szovjet), ahol is a főhős a Napot, és a Holdat (és a tüzet, és a vizet, és a szelet) is embereknek tartja. Csak neki az jól áll, míg Attilának, és Papp Lajosnak kevésbé.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
Azért ami a fenti absztraktban van a szeparálható Hilbert-térről, az konkrétan annyi értelemmel bír, mint Sokal cikke.
A szeparábilis Hilbert-tér egy olyan Hilbert-tér, amiben van megszámlálható bázis (tehát nem csak pl. folytonosan végtelen). Egy ilyen Hilbert-tér vagy véges dimenziós, vagy izomorf a négyzetesen összegezhető sorozatok terével, tehát már itt téved, hogy ilyen egy lenne. Az elektron-hullámfüggvények tere végtelen dimenziós a kvantummechanikában, de pl. a spin-hullámfüggvények tere (ami a kvantumszámítógép esetében fontos), az véges (2^n, ahol n a qbitek száma) dimenziós.
Amit pedig az erősen kölcsönható részrendszerekről mond, annak ehhez semmi köze. Az a szeparábilis és összefonódott állapotok közötti különbség. Az előbbi, véges dimenziós Hilbert-térben is vannak összefonódott és szeparálható állapotok (persze, végtelen dimenziós szeparábilis térben is, meg nem-szeparábilisben is, teljesen független tulajdonság). Ez a szeparabilitás a tiszta állapot esetén azt jelenti, hogy a szorzat (többrészecske) Hilbert-térben a szeparálható tiszta állapot az szorzat-alakú (minden egyes részecskének van saját hullámfüggvénye), míg az összefonódott állapotban csak az n-részecske-rendszernek van. A nem-tiszta (sűrűségmátrixszal leírható) állapotok esetén a szeparábilis állapot szorzat-állapotok konvex-kombinációja, az összefonódott pedig olyan, ami nem fejthető így ki. Az kölcsönható részrendszereknek az állapota általában összefonódott, ezt keverte össze szegény GPA.
Sajnos valószínűleg lejárt a szavatossága.
@szazharminchet: Ez comic strip gyilkos :)))) Most megyek és felfrissítem mélységében sosem létezett ismereteimet a Hilbert-terekről.
@ipartelep: : Derszu? Imádom. És jó, hogy szovjet színekben készült, ezért aztán be is jött a vasfüggöny mögé.
@ipartelep:
Nahát, ez a Kuroszava film nekem vajon miért maradt ki? Pedig a Dodeszukaden fiatalkorom egyik meghatározó filmélménye volt.
Hiv.: @muaddib00:
Ez másfajta film, nem a tipikus, jellemző Kurosawa. Ő háromféle filmet csinált. Az egyik, természetesen a szamurájos film. A másik típus a modern (Japán) élet drámái. És a harmadik típus a Derszu Uzala. Olyan nagy film, hogy önmagában típusmeghatározó – ha egyáltalán szükséges, hogy ilyen kategóriákban mozogjunk.
Talán azért maradt ez ki neked, mert ez egy szovjet film, és ha jól sejtem, te nem nagyon szereted a szovjeteket.
@ipartelep:
Tényleg szegényes a szovjet filmművészeti ismeretem. De azt gondolom nem sok köze van ahhoz, hogy kedvelem-e a szovjeteket vagy nem. Művészetben engem soha nem érdekelt a művész vélt vagy valós politikai identitása. Na most persze ha egy szovjet/akármilyen film mondjuk színtiszta propaganda minden egyéb jellemző nélkül akkor nyilván nem érdekel. De alapvetően mind a szépirodalmi mind a filmművészeti élményeim esetében igaz, hogy egyáltalán nem érdekel, hogy politikai értelemben homlokegyenest az ellenkezőjét gondolja mint én, vagy nem. Sőt alapvetően azt hiszem még az sem érdekel mennyire vállalhatóak a nézetei. De az is igaz, hogy az sem jellemző rám, hogy, afféle rajongó legyek és ezért megdöbbenjek pro vagy kontra valamely művész egyéb témában produkált dolgaitól.
Például egyik nagy kedvencemről Céline-ről is utólag tudtam meg, hogy volt némi fasiszta beütése. Ez is legfeljebb annyiban volt érdekes számomra, hogy az Utazás az éjszaka mélyére alapján inkább egy anarchista csoportban tudtam volna elképzelni.
De Burroughs művei iránti csodálatom sem csökkent attól, hogy bedrogozva lepuffantotta véletlenül a feleségét, mert ettől a könyvei nem lettek se jobbak se rosszabbak. Sőt mellékesen megjegyzem, hogy hülyejobbikos időszakomban sem kedveltem fikarcnyit sem kevésbé a Narkóst vagy a Mesztelen ebédet. Hiába na, nem lennék jó Goebbels aki hajlandó volt a szemétbe dobni a régi kedvenc irodalmát az „eszméért”.
Hiv.: @muaddib00:
Megértelek, sőt azt gondolom, hogy ezzel a zemberek többsége ugyanúgy van, mint te. Vagyis, hogy külön tudja választani egymástól az ideológiai elkötelezettségét, és a művészeti ízlését, vagy tetszését.
Én azonban ezzel sosem voltam így. Engem érdekel az is, hogy az adott mű alkotói amúgy a háttérben miféle ideológiát vallanak, ha egyáltalán vallanak valamilyet, ez ugye azért az esetek többségében (talán szerencsére) nem is derül ki. De ha kiderül, és az az ideológia olyan, amit én nem szeretek, az bizony zavarja a műélvezetemet. Nekem egy nagyszerű mű alkotója ne legyen náci.
Példát is mondok: az itt szóban forgó Derszu Uzala c. film egyik főszereplőjéről, a „kapitány”-t játszó Jurij Szolominról (aki amúgy nagyon szimpatikus a filmben) megtudtam, hogy annak idején helyeselte a Krím-félsziget elcsatolását. Az ilyen híreket persze nem kell mindig készpénznek venni, de ha igaz, akkor az nem szép dolog, és sajnos ezt nehéz lesz a fejemből kiverni akkor, amikor újranézem a filmet. Mert én meg ilyen vagyok.
Még egy példa, bár ez nem művészet, hanem sport. Nagy amerikai foci szurkoló vagyok, régóta nézem, és persze van kedvenc csapatom is. Én, a régi focibolond mára odajutottam, hogy focit alig nézek, viszont az amcsifocit nagyon szeretem. Viszont, mint megtudtam, a kedvenc csapatom edzője, és talán az akkori irányítója is, az idióta TráNp híve volt. TráNp hívének lenni az USA-ban kb. ugyanaz, mint nálunk fideszesnek lenni: gazember, vagy idióta, és tertium non datur.
És igen, nekem ez rossz, hogy még az ideológiára is figyelek, mert így néha csalódnom kell az „alkotókban”, és ez összességében csökkenti a műélvezetemet. De nincs mit tenni, az ideológia, és tágabb értelemben a világnézet nekem nagyon fontos dolog, és részben (mondom: részben), az alapján is ítélem meg a zembereket.
@muaddib00:
@ipartelep:
Sajnos nagyon sokan azt hiszik, hogy ha egy valaki egy valamiben jó vagy sikeres, akkor már másban is érdemes odafigyelni rá. Ha patkány eszméket vall (náci, migráncsozó fideszes, trumpos) egy művész, akkor ezért lehet, hogy jó félig elválasztani a művészt az alkotástól. Tehát nem kell magadat megfosztani a műélvezettől, de közben lehetőleg nem kell sem reklámmal (nem írjuk le, hogy jó), sem pénzzel (film, könyv megvásárlása) támogatni. Ha már megvan (akár régebbről, amikor még normális volt, akár kölcsön, akár torrentezve), akkor meg lehet nézni, el lehet olvasni.
Tudományban, ha hivatkozni kell, esetleg utána lehet nézni, hogy ugyanazt nem csinálta-e meg valaki egy kicsit hamarabb, és akkor azt hivatkozni, ezzel még a tudománytörténet is igazságosabb lesz.
@szazharminchet:
Eszembe nem jutna egy könyv megvásárlása előtt utánanézni, hogy amúgy „mis” az illető. Hiszen nem a politikai nézeteit fizetem meg, hanem azt a munkáját amivel írt egy könyvet. Ráadásul mélységesen igazságtalannak is tartanám a dolgot, még ha hányok is netán a nézeteitől, hiszen arról nem ő tehet, hogy pl. író, így hamarabb kiderülhetnek a politikai nézetei mint mondjuk a kőművesnek/szobafestőnek/bolti eladónak akivel nyilván nem csinálsz egy mélyinterjút a vásárlás előtt.
Szerk:
Nyilván én sem vagyok teljesen vak, van különbség aközött, hogy valaki nyiltan hirdeti a vállalhatatlan nézeteit (az engem is zavarna), meg aközött, hogy véletlenül kiderült valami.
@muaddib00:
Ha otthon, négy fal között csinálja orbánnal, amit csinál, az engem sem érdekel. De ha tudom róla, akkor már más is tudja, ergó minél ismertebb és sikeresebb az illető, annál kártékonyabb. Ha magában tartja, akkor legalább ő tudja magáról, hogy attól még hogy tud pl. írni, nem biztos, hogy a politikához is ért. (Mondjuk a jelenlegi migránsozós-fasizálódó fideszt támogatni több annál, hogy valaki nem ért a politikához, akinek ez okés, az vagy hülye, legalábbis ebben a témában, vagy gazember.)
Amúgy meg jó könyvből is nagyságrendekkel van több, mint amennyit lesz időm egy emberélet alatt végigolvasni, szóval a vállalhatatlan nézeteket valló írók bojkottálásával nem fogok sokat veszteni. Marad elég.