A balliberális értelmiségről (ritka ellenszenves hangulatposzt, sorry)
Eredeti szerző: jotunder
1. Ezért a posztért nem fognak szeretni. Azért írom le, mert így tartom tisztességesnek. Ebben a pillanatban még nem is vagyok biztos benne, hogy a végén élesítem-e.
2. S.-ről nem akarok írni. S. balliberális értelmiségi, az Együtt 2014 választói összefogást támogató nyilatkozat egyik aláírója volt, és huszonöt-harminc évvel ezelőtt rettenetes dolgokat követett el fiatalkorúak sérelmére. Az a tény, hogy ennek ellenére ifjúsági műsorok szerkesztésében vehetett részt, nem teljesen független attól, hogy jól ágyazódott be a balliberális értelmiség hálózataiba. Nem volt egyértelműen szörnyeteg, sokan szerették, voltak bizonyos érdemei, de ami rémisztő az rémisztő, itt életek mentek tönkre.
3. Nem szeretem magam balliberális értelmiséginek definiálni, de ebben az országban, vagy talán inkább abban az országban, teljesen érdektelen, hogy minek definiálom magam. Látványos műveltségi hiányosságaim ellenére értelmiségi szerepem is van, és a nézeteim sokkal közelebb állnak a balliberális értelmiségi hálózatok nézeteihez, mint az ellenoldaliakéhoz. Ez nem kívánsághangverseny.
4. Nem igazán tarthatom el a kisujjam. Nem mondhatom azt, hogy nekem exkluzív nézeteim vannak és legújabb Yves Saint-Laurent szabású ideológiám, ami mentesít minden felelősség alól, és ráadásul annyira cool, hogy tessék tőle petróleumot hugyozni. Akkor nem írhatnám meg ezt a posztot, amit már vagy negyedórája írok, és talán a végén mégis élesíteni fogok.
5. Lehet, hogy teljesítmény-fetisiszta vagyok, meg elitista, meg mitomén. És akkor mi van?
6. Nem tetszik az, hogy Pásztor Albertet jelölik miskolci polgármesternek. Ugyanakkor.
7. Azt szeretném, ha a Járóka Lívia (FIDESZ) és Osztolykán Ágnes (LMP) véleményére is kíváncsiak lennének a ballerek cigányügyben, de még mindig nem erről lesz szó. Nem biztos, hogy itt bármiről konkrétan szó lesz. Már a szólevésből is elegem van.
8. Egy élet nem szólhat arról, hogy ki milyen jelzőket talál ki, ki milyen jelzőktől határolódik el, ki milyen jelzőket tud megmagyarázni. Márpedig itt jelzőkre és ellenjelzőkre építenek karriereket.
9. Schmidt Mária, Fricz Tamás, Lánczi András és társaik szégyenletes karrierje nem bír magyarázó erővel akkor, amikor a másik hálózat szégyenletes karrierjeiről beszélünk.
10. Középszerű intellektusokat adnak el nagyemberként, teljesen leépült filoszoktól alélnak el az ATV-Klubrádió-Facebook háromszögben. Majd ezért kapok. Gyertek ki a hóra kedveskéim, ha nem tetszik.
11. Hosszabb bekezdés jön. Vannak dolgok, amelyekről nem könnyű beszélni. Nem mindig kell ezekről a dolgokról beszélni, de néha elkerülhetetlen. Én el tudom kerülni, hogy nyilvánosan beszéljek a cigányügyről, mások nem. A világban sokféle tisztességes módon beszélhetünk az etnikai konfliktusokról. Abban az országban, ahol most élek, hivatalosan kell nyilatkozni arról, hogy az ember melyik faji csoporthoz tartozik (igen, tudom, egyetlen emberi faj van, ne tessék felidegesíteni és okosabbnak lenni a brit belügynél), el lehet kerülni a dolgot, de nem szokták elkerülni. Nyilvántartják, hogy mely csoportok és milyen mértékben vannak túlreprezentálva a börtönökben. A szociális programjaikat ezen statisztikák alapján tervezik meg. Más országokban ez máshogy van. Az, hogy senki semmit nem tud, de mindenki mindenről beszél, az leginkább Magyarországon van.
12. A méltósággal és alázattal végzett vizsgálatokat, a munkát és a tehetséget nem csak a jobboldalon szokták pofázással helyettesíteni.
13. Tudomásul kell vennünk, hogy vannak dolgok, amelyekbe belegebed az ember, ha komolyan akarja csinálni, és el kell döntenünk, hogy csináljuk-e vagy sem. El kell döntenünk, hogy belefektetjük-e azt a munkát, amit kell, hogy teletömjük-e a papírkosarat a bizonytalannak ítélt gondolatainkkal, vagy inkább széttárjuk a kezünket. Nincs semmi baj a széttárt kezekkel. Azzal van a baj, hogy bemegyünk a tévébe, nincs semmi gondolatunk azon kívül, hogy vajon kifizetik-e a taxiszámlát, és csak jár a szánk, miközben nézünk szigorúan, mint valami békemenetes pávián.
14. Igen, a balliberális hálózat segge alól egy ideje kihúzták a készpénzt, és más seggek alá szuszakolták. Szerintem vállalhatatlanabb seggek alá. A lényegen ez nem változtat sokat. Nem ítélhetünk meg egy életművet aNNAK alapján, hogy hány millióról maradt le valaki azért, mert Orbán Viktor lett a miniszterelnök pár évtizedre.
15. Az elmúlt pár hét világosabbá tette számomra azt, hogy a tizenkilenc és az egy híján húsz között milyen relációk vannak. Azt is világosabbá tette, hogy nekem egyre kevesebb dologba kell és lehet beleszólnom. Megerősített abban, hogy még mindig jobb teljesítmény-fetisisztának és elitistának lenni, mint végigkamuzni egy életet. Igen, néha az embernek szembe kell néznie a saját korlátaival, és az néha nem könnyű, been there, done that. Most egy kicsit kevesebbet fogok írni, de aztán vissza fogok erre térni, és megírom még egyszer és még egyszer.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519433-6aded551b12f2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519433&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519433-6aded551b12f2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519433-6aded551b12f2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@BruceTheHoon: a racial discrimination fordítása „faji diszkrimináció”. amikor törvénnyel tiltották alabama államban a „race”-k közötti szexuális aktust, akkor valami nagyon durvára gondoltak. ma meg már nem gondolnak durva dolgokra alabamában.
@aronsatie: Szerintem senki nem akar lincselni.
@zsazsu4: Nehanyan talan akarnak. De ez nem lehet mentseg arra hogy S megussza szarazon. Torvenyt szegett es nem is csak irottat es ezert igneis bunhodnie kell. Semmifele tarsadalmi statusz vagy szakmai megbecsules nem mentheti fel.
Es a szexualis zaklatas csak az egyik fele. Az az erzelmi manipulacio es zsarolas amirol a 444-es cikk beszamol az mar onmagaban bun szerintem. Eretlen szemelyisegu es erzelmileg kiszolgaltatott gyerekekre ilyesmiket kenyszeriteni merhetetlen aljassag. Nem tudom van-e erre jogszabaly de nem is erdekel. Mar csak ezzel is a lelkukbe gazolt.
Ez tisztességes poszt, és igazán értékelem, amikor egy blogon a saját oldaliakat szidják – de nem lehet, hogy azok a karrierek nem is annyira borzalmasak, hanem csak egy kicsi ország kicsi karrierjei? (Neveket kaphatunk esetleg? Vagy legalább monogramokat? Körülírást?)
Nem lehetséges-e, hogy a Kötcse-doktrína értelmében a „kultúrharc” valójában csak mellékhadszíntéren folytatott, szükségszerűen eredménytelen dagonyázás, amelyet igazából a főhadszíntér eseményei döntenek el? Van-e az ún. magyar „szellemi életben” olyan, hogy közéleti viták folyóiratok hasábjain, érvekkel dőlnek el? Vagy a résztvevők nem döntenek el semmit, hanem csupán függelékei azoknak, akik négyévente a szavazatokat gyűjtik?
Ha pedig a falleopolitika időszerű kérdései nem a Falleológiai Szemle vagy a Falleopolitikai Értesítő vitacikkeiben dőlnek el, hanem a szavazófülkékben, akkor az e területtel foglalkozó kétoldali megmondóértelmiségiek falleológiai tudományos munkásság helyett a szavazatmaximalizáláshoz való hozzájárulásukkal vihetik leginkább előrébb az ügyüket. Így pedig, ha nem is helyeselhető, de legalább érthető, hogy inkább a Heti Repesz Dragunov-rovatába írnak.
A posztoló egyébként hogyan képzeli a korlátokkal való szembenézést olyan területeken, ahol nincsenek számok?
De tessék, itt egy cikk Schmidt Máriáról:
nol.hu/velemeny/schmidt-1473055
Nem tudom, hogy a szerzője minek számít. Valószínűleg balliberális értelmiséginek. De mennyire komolynak? Az mtmt-ben nincs, így nem összemérhető SM-val (h=6 :)). És milyen a cikk? Mert én csak hümmögök.
@Késes Szent Alia:
„1. Az etnikumot/rasszt meghatározó genetikai tényezők hatással vannak bőrszínre, testméretre, metabolizmusra, hormonszintre, betegségre való fogékonyságra… és nincsenek hatással a mentális tulajdonságokra?”
De, természetesen hatással vannak. Csak nem úgy, ahogy azt a rasszisták elképzelik.
Az általad is idézett mondatomból kimaradt egy szó, a „hasonló” (elnézést, azt hittem, értelemszerű):
_Aki etnikum/rassz és erkölcs, politikai nézet vagy bármilyen [hasonló] mentális tulajdonság között kapcsolatot tételez fel, az rasszista._
Nyilvánvalóan az idegrendszer egészének kialakulása, strukturális keretei, működése stb., stb. mind-mind genetikailag _is_ meghatározottak. Mint ahogy te is írod: genetikailag meghatározott a bőrszínünk, számos betegségünk, a stressztűrő képességünk, a beszédre való képességünk, a szexualis repertoárunk jó része, az agressziós szintünk, az újdonság/izgalomkeresésünk mértéke (többek közt pl. a dopaminérzékenységet az egyik receptorfehérje kódolásán keresztül szabályozó D4DR gén által, amely gén a XI. kromoszómán található, és attól függően, hogy a középső szakaszában hányszor ismétlődik egy bizonyos miniszatellit, változik az adott dopaminreceptor érzékenysége – csak hogy legyen egy konkrét példa is arra, hogy a felsoroltak kb. hogy működnek). Sőt számos vonatkozásban még az intelligenciánk is.
(Persze valójában mindez ennél jóval bonyolultabb; igen sok esetben a különböző környezeti tényezők _különböző_ genetikai struktúrákat aktivizálhatnak bennünk, amelyek azonban egymás alternatívái. Így többnyire eleve értelmetlen a komplex – pláne a mentális – alrendszereink esetében egyértelmű genetikai meghatározottságról beszélni…)
Azonban van két nagyon, igazán fontos tény, amit minden józanul gondolkodó embernek tudnia kell ezzel az egésszel kapcsolatban (még akkor is, ha az adott jelenségek genetikai hátterét nem ismeri, vagy azok nem érdeklik):
I. Az erkölcsi (vagy bármilyen más) értékrendszert, a „bűnözési hajlandóságot”, a „munkakerülést”, a politikai nézeteket vagy bármilyen egyéb kulturális struktúrát ugyanúgy NEM lehet kódolni a genomban, mint például a szerbhorvát nyelv prenatális ismeretét.
II. A különböző etnikai csoportok közti genetikai különbségek LEGALÁBB EGY NAGYSÁGRENDDEL KISEBBEK, mint az ugyanazon etnikai csoportba tartozó két, tetszőlegesen kiválasztott személy közti genetikai különbségek.
Azaz például két véletlenszerűen kiválasztott magyar ember közti genetikai különbségek legalább egy nagyságrenddel _nagyobbak_, mint amilyen különbségek esetleg megtalálhatóak lennének az „átlagosnak tekinthető cigány” és „az átlagosnak tekinthető magyar” genom között – már amennyiben utóbbiak valódi, genetikailag jól körülírható, a szomszédaiktól genetikai alapon megkülönböztethető csoportokat alkotnának, ami persze nincs így.
„…a központi idegrendszert mi alapján választod le a test többi részéről, és mondod azt, hogy ez kívül marad a genetikai hatásokon?”
Egyáltalán nem állítok semmi olyasmit, hogy a központi idegrendszer „kívül marad a genetikai hatásokon”. Lásd fent. (És egyébként az általam írtakat sem én állítom, hanem a genetika, a molekuláris és evolúcióbiológia stb., stb. képviselői. Tessék utánaolvasni!)
@zsazsu4: Remélem. De ezért baj, hogy nem csukták le, amikor le lehetett volna és elévült. A büntetlenség még külön gerjeszti az indulatokat.
@Késes Szent Alia:
„2. Léteznek etnikai alapon szerveződő csoportok, azaz per def léteznek etnikai csoportokra jellemző csoportnormák.”
Léteznek etnikai alapon szerveződő csoportok, de az „etnikai alap” nem azt jelenti, hogy ők genetikailag is egy csoportot alkotnának. Ez butaság. Kérlek, ne írj ilyeneket, mert teljesen zavarba jövök… Az „etnikai alap” már a honfoglaló magyarok idején sem a vérségi kapcsolatot jelentette, hanem a politikait/történetit.
A világon egyetlen nemzet, egyetlen etnikum sem alkot genetikailag homogén csoportot, de még az etnikai kisebbségeik sem. Genetikai szempontból _valódi_, másoktól megkülönböztethető csoportoknak talán csak az egészen kicsi, nagyon beltenyésztett közösségek tekinthetők, mint például egy Amazonas-menti, idegenekkel még soha kapcsolatot nem létesített törzs. (Ha egyáltalán létezik még ilyen. És ha eltekintünk a stabil populációk létéhez elengedhetetlenül szükséges genetikai sokféleségtől. Amit persze nem tehetünk meg.)
„Ezeken belül létezhet olyan etnikai csoportnorma, ami eltér a többségi erkölcsi normáktól. Ha ennek a lehetőségét tagadni akarod (ahogy teszed), akkor az etnikai csoportok létét és/vagy a csoportnormákat is tagadnod kell, ami elég nagy blődség volna.”
Nem tudom, mit értesz egészen pontosan „etnikai csoportnormák” alatt. De az biztos, hogy csoportnormák (akármilyenek is legyenek) csak kulturális szinten értelmezhetőek (és akkor sem a nemzetek, rasszok nagyságrendjében, hanem jóval alacsonyabb szinteken). Bár te szemlátomást valahogy össze akarod ezeket kapcsolni az etnikummal, azt meg a genetikával.
Én mondjuk elképesztőnek találom, hogy valaki szerint a kulturális normáknak az _etnikumhoz_ van köze, de még ennél is elképesztőbbnek találom, hogy Czeizel Endre országában valaki az etnikum genetikai meghatározottságáról delirál – de ez legyen az én gondom. (Pontosabban ez a magyar oktatásügy gondja…)
@Deepblue Noir: »ha valaki azt a szót használja, hogy ‘cigánybűnözés’ (vagy romabűnözés, vagy fehérbűnözés, vagy románbűnözés, vagy magyarbűnözés stb., stb.), akkor etnikum és bűnelkövetési hajlandóság (= erkölcsiség, mentális tulajdonságok) között tételez kapcsolatot.«
„nem igaz, nem tételez fel ilyet. annyit állít, hogy léteznek olyan bűncselekmények, melyeket jobbára az adott etnikum tagjai követnek el, oksági kapcsolatot nem szükségszerűen tételez.”
Tehát a ’magyarbűnözés’ szó azt jelentené, hogy „léteznek olyan bűncselekmények, amelyeket jobbára a magyarok követnek el, de nem szükségszerűen”? 🙂 Tényleg?
…Komolyan? Ezzel akarsz érvelni? 🙂
Hogy akik a ’magyarbűnözésről’ beszélnek, azok valójában azt akarják mondani, hogy nem minden magyar hajlamos ám a bűnre? 🙂 És akik hallgatják őket, természetesen azok is pontosan így értik? 🙂
És akkor milyen szóval mondanád azt, hogy ’a magyarok hajlamosak bűnözni’? „Tisztamagyarbűnözés”? „Csupamagyarbűnözés”? „Magyarbűn”? (Lásd: ősbűn.)
És nincs oksági kapcsolat a ’magyar’ meg a ’bűnözés’ kifejezésrész között? Akkor miért vannak egymás mellett? Véletlenül? Ez esetben miért nem használjuk helyettük például a „bűntettek statisztikai eloszlása” szerkezetet? (Oh, wait, hiszen használjuk…)
.
„továbbá etnikai vonások vonhatnak maguk után bűnözési hajlandóságot, persze cigányok esetén ez soha nem az összes cigányra vonatkozik, csak bizonyos szubkultúrákra.”
Na látod, ez például egy szép, kövér, tisztességes rasszista állítás. „Etnikai vonások” sosem „vonhatnak maguk után” semmit, mert az etnikum nem egyenlő a kultúrával. Ha ugyanaz lenne, akkor ugye például te is a kultúra szót használtad volna… De nem, te kifejezetten a cigány _etnikumra_ gondoltál, igaz? Szóval akkor hogy is van ez? Ha valakinek az etnikuma/rassza és etikai rendszere között egyértelmű meghatározottságot tételezünk, az micsoda is?
„Kikuju, tehát hazudós”? „Miao, tehát csal”? „Krí, tehát álnok”? „Német, tehát tisztességes”? „Angol, tehát felsőbbrendű”?
@Deepblue Noir: rövid összzefoglaló cigánybűnözés ügyben:
hvg.hu/velemeny/20130520_Ciganybunozes_egy_hazugsag_evolucioja
@incze: jó írás, és megerősít abbéli véleményemben, hogy náci, komcsi egykutya, mert a lényeg a diktatúra, tök mindegy magát minek tartja.
@poszt: Tőlem kapsz 15 igent. Majd egyszer a kommenteket is elolvasom.
@jotunder: szóval nem érted, hogy a ‘faj’ abban az értelemben, hogy ‘tudom, tudom, csak egy emberi faj van’ és abban az értelemben, hogy ‘de a brit rendőrség több ‘fajt’ tart nyilván’, nem ugyanaz a ‘faj’ fogalom? És igen, tudom, hogy a ‘race’ _régebben_ fajnak is lett fordítva, de ma már nem fordítják annak, hanem rassznak vagy embertípusnak, ill. egyéb állatfajok esetén fajtának.
Amikor ilyet írsz, hogy „tudom, tudom, csak egy emberi faj van, de fogadjuk már el, hogy a brit rendőrség okosabb, mint a biológusok”, akkor én ebből azt értem, hogy vagy 1) nem igazán érted a rassz és a faj közötti különbséget (az ember és a csimpánz két különböző faj; a keletbalti és a pamíri embertípus két különböző rassz), pedig ezt a jelentős különbséget már a mai angol nyelv is hangsúlyozza (species vs. race), többek közt éppen azért, mert a rasszisták előszeretettel keverték a két fogalmat és külön fajnak – alacsonyabbrendűnek, nyilván – állították be a négereket, vagy pedig 2) igazából te is csak píszí értelmiségi nyavalygásnak tartod az „egyetlen emberi faj létezik” mondást, mert valójában azt gondolod, hogy a néger az tényleg egy másik faj, és örülsz neki, hogy a brit rendőrség, eme köztudottan megcáfolhatatlan tekintély, ebben – értelmezésed szerint – egyetért veled. Na, hát ezért ragadtam billentyűzetet, hogy ezt tisztázzam, de már bánom, mert javíthatatlannak tűnsz, és így kár volt az időért.
@zsazsu4: láttam embereket azon felháborodni, hogy egyesek nem hajlandók pedofilnak nevezni Sipost, meg bosszúlihegés helyett mások felelősségét feszegetik (Siposé mellett, nem helyett!!!) meg meg akarnak érteni ezt-azt. ez jó táptalaja a lincshangulat kialakulásának.
@Kettes: ha nem is minden népszerű tanárba, de azokba a tanárokba, akik látványosan kivételeznek és ennek ellenére még a nem kivételezettek körében is nagyon népszerűek, láss.
egy nevet tudok, itt még nem láttam leírva: akkor Honti Mária volt az igazgató. valahol azt nyilatkozta, hogy ő úgy tudta, hogy Sipos azért mond fel, mert a TV-hez megy, ami szerintem nem lehet igaz (ilyen okkal miért tanév vége előtt pár héttel mondana fel? továbbá a Magyari-cikk szerint, ha jól értem, a Trefort és az MTV között Sipos évekig külföldön volt). más nevet nem tudok, de mindaz alapján, amit eddig olvastam, a szexuális abúzusról kollégaként csak az igazgató és az osztályfőnök tudott és futni hagyták.
@aritus: Lakatos Imre egy Siposnál jelentősen nagyobb kaliberű gondolkodó és gazember:
magyarnarancs.hu/konyv/lakatos_imre_elete_sajat_karan-66620
beszelo.c3.hu/03/12/12bandy.htm
@BruceTheHoon: nem írtam le azt, amit idéztél tőlem. arról van szó, hogy a fél világ a hozzád hasonló ugari hőzöngőkről ítéli meg az egykori országom, és ez néha fáj.
@dr Brcskzf Gröőő: ha jól értem a külföld előtt volt egy másik TV.
@jotunder: lehet; minden cikk nagyon ködösen fogalmaz, és erre a variánsra Honti az egyetlen (általam ismert) forrás.
nol.hu/belfold/s-tanar-ur-kulonos-dolgai-1473557
ettől függetlenül nehezemre esik elképzelni, hogy az igazgató nem lát okot gyanakvásra, ha egy tanár (még az átkosban, ha jól értem!) pár héttel a tanév vége előtt munkahelyet vált felmondási idő és tanévlezárás nélkül.
@dr Brcskzf Gröőő: nyilván tudott róla, de most már nem akar rá emlékezni. ha pedig nem akar rá emlékezni, akkor nem is fog.
Kedves Jótündér, amit itt műveltél, az szépirodalomnak elmegy (tényleg van hozzá vénád), de elemzésnek… Mi a fenét akarsz mondani a „balliberális értelmiségről”? Mi ez? Maróz-szindróma? Ő is erre az útra lépett, de anélkül, hogy végül is kiderült volna, hogy mik az állításai, mit is akar mondani egyáltalán. Csak a szavakat szaporította… Szóval, ez így szépirodalom.
Ha az „állítások” annyiban merülnek ki (olyan jellegűek), hogy x, de azért y is, továbbá mégsem annyira x, meg amúgy is bizonytalan az egész, akkor arra nehéz mit mondani. Még a kurva kemény tényállításokra is nehéz mit mondani, de azokra legalább másmiért nehéz (mert minden kurva tényt, és következményt csak egy komplex interpretációs keretben lehet értelmezni, de az a keret (pláne az) maga is értelmezésre szorul).
Ámberek! Tik itt magatok is javarészt balliberális értelmiségiek vagytok, legalábbis ezen szavak, és fogalom egy tágabb értelmében. A legtöbbetek a mai magyar politikai palettán nem a rosszabb oldalon van, inkább középen, meg attól balra, és az ideológiai-eszmei palettán meg pláne így van ez. Akkor mi a bajotok saját magatokkal? Izé… valami meghasonlás? Vagy mi nem tetszik? Ha a rendszer nem tetszik, akkor tessék a rendszer ellen menni, és nem saját magatokat öntökön lövöldözni!
@ipartelep: a poszt azt állítja, hogy a ballibség valamennyire körülhatárolható, JT elfogadja magát meg egy csomó más embert ballibnek, és ebből egyáltalán nem következik, hogy bármi másban egyeznének vagy egyetértenének – pl. abban sem, hogy aki ballib, annak a legfontosabb a rendszer ellen menni.
@dr Brcskzf Gröőő: De hát, a jóisten szerelmére: Ha valakik „ballibek”, akkor abból egyenesen következik (és az az előfeltétele), hogy ha nem is minden részkérdésben, de a lényegiekben a politikai beállítódást meghatározóakban, azokban kb. egyezik a véleményük. Pont ezért, és ettől vannak egy „oldalon”.
És persze, rendszerellenességben nem kell megegyezniük (ki mondott ilyet?), az már a balliben belül egy sokkal szűkebb társaság (akik abban is megegyeznek).
Szóval mehr licht, világosabb beszédet!
@incze:
a cigánybűnözés valóban problémás kifejezés. amúgy ez a cikk sem beszél bizonyos vonatkozásokról, idéz egy kutatást majd használja a pontatlan „bizonyított” kifejezést. nem bizonyított, nem is igazolt, nem is tudjuk pontosan mit vizsgált, meg a cikkíró sem a kérdésre látszik referálni.
ráadásul jellemzően egy szemszögből ír, ami megnyugtatja a lelkiismeretet. de igazából nem is ez a fontos kérdés, hanem az, hogy korrekt és tisztességes-e a cigánybűnözés kifejezés? a válasz nem.
rasszista-e? a jelenlegi nyelvhasználatban lehet de nem feltétlenül az. sorry.
@labrys:
te, nem kéne rasszistázás előtt utánanézni az etnikum, rassz, szubkultúra stb. kifejezéseknek?
@ipartelep: írhattam volna mondjuk neveket, de nem akarok senkivel összeveszni. konkrét személyekre gondoltam, miközben ezt írtam. szoktam írni arról, hogy az ún. jobber értelmiségi elit felső része mekkora teljesítményhiánytól szenved. nincsenek egyedül. és ez most a sok ürességbeszélés közepette nagyon erősen látszik.
@dr Brcskzf Gröőő:
„A speciális magyarországi helyzet – az egyetlen befolyásos, szellemileg társuralkodó (ám az érintettek számára veszedelmesen: politikailag jó ideje jelentéktelen), viszonylag nagy létszámú zsidó populáció léte – nem teszi elképzelhetővé, hogy a balközép egyben antiszemita is legyen (pedig ez volna a következetes eljárás). De persze még erre is sor kerülhet, noha egyelőre nem valószínű.”
„az SZDSZ a szocialista párt világnézeti „fölöttes énjeként” működött sokáig –”
túl azon, hogy a liberális, pláne az ezen belüli szociálliberális kategória bizonyos hasonlóságot jelent, a fentebbi TGM-mondatokkal mit kezdesz? ő része volt ennek, csak tudja, miről beszél
@BruceTheHoon:
faj és rassz szociológiai szóhasználatban szinonimák, de ez ne zavarjon.
@Deepblue Noir: dinamo.blog.hu/2014/07/14/kokorszakvaltas_a_balkozepen
TGM az elmúlt 15 évben nem csinált semmit. lényegében. ez az igazi probléma. kicsi, jelentéktelennek tűnő probléma, de azért az igazi probléma.
@jotunder:
TGM mindig ugyanazt csinálta. esszéket és publicisztikát írt. volt két, eléggé teoretikus nagyesszéje (szem és a kéz, a nemzeti érzés erkölcsi lényege), a többi rövidebb, van amelyik kicsit elméletibb, sok meg inkább publijellegű.
tény hogy 90-96 között ezek egy része szakfolyóiratokban is megjelent, de azok is inkább esszék nem annyira szakfilozófiai publikációk, a legszélsőségesebb példák mindjárt.
és hát ez egy elég speciális időszak volt mint tudjuk, nyelveket beszélő keleti humánértelmiségiek iránt eléggé érdeklődtek.
azóta mondjuk kevesebb elméleties írása van, egyik-másik marxista esszéje elég jó helyen jelent meg.
kicsi változás persze van, de igazából, lényegében ő mindig ugyanazt csinálta.
monográfiát sohasem írt, fordítása nem volt (89 utáni időszakra gondolok)
@Deepblue Noir:
OFF
(TGM azért nemegyszer leír elképesztő hülyeségeket is az utóbbi időben, meg hát régen is volt pár iszonyú baromsága)
esszék.
beszelo.c3.hu/cikkek/harom-konnyu-darab
ez három régi esszéje, három könnyű darab.
a második és a harmadik itt jelent meg:
Victory Defeated
GM Tamás – Journal of Democracy, 1999
Paradoxes of 1989
GM Tamás – East European Politics & Societies, 1999
ezek valami B és C kategóriás folyóiratok. namost ha elolvassuk ezt a két írást (1989 paradoxonai, egy diadal veresége) ezek azért nem igazán tudományos írások, de peer-reviewed folyóiratokban jelentek meg, tehát elszámolhatók annak.
@labrys:
+1
@labrys: „De, természetesen hatással vannak. Csak nem úgy, ahogy azt a rasszisták elképzelik.”
Rasszisták azok, akik úgy képzelik, mert akik úgy képzelik, azok rasszisták….
Akkor voltaképp kik a rasszisták? Helyesbítésed szerint mégse azok, akik rassz és mentális tulajdonságok között kapcsolatot tételeznek fel, hanem akik rassz és_ bizonyos_ mentális tulajdonságok között tételeznek fel ilyet.
Tehát szerinted van a mentális tulajdonságoknak olyan köre, ami kapcsolatban van a rasszal, és van egy olyan köre, ami nincs. Utóbbiak között említed a politikai nézetet, miközben tudjuk (ha olvasottak vagyunk), hogy számos ikervizsgálat szerint a politikai nézetnek és attitűdöknek jelentős genetikai komponense van (csak egy példa: http://www.sciencedaily.com/releases/2008/02/080206091437.htm), beleértve olyasmiket, mint az abortusz, a halálbüntetés vagy a bevándorlás támogatása vagy ellenzése. Ezek olyan dolgok, amiket te vélhetően kulturális struktúráknak tekintesz, a modern kutatások pedig azt mutatják, hogy nem azok.
Ezek az elmúlt 1-2 évtizedben kezdődött vizsgálatok, momentán nincs az a tudós, aki meg tudná mondani, hogy a politikai nézetek genetikai háttere és a rasszhoz/etnikumhoz tartozás között milyen összefüggés van. Te viszont itt kijelented, hogy aki ilyet egyáltalán feltételez, az rasszista.
Milyen alapon?
„A világon egyetlen nemzet, egyetlen etnikum sem alkot genetikailag homogén csoportot, de még az etnikai kisebbségeik sem. „
Ilyet nem is írtam. A csoportnormák egy külön téma, nem kapcsoltam össze az öröklődéssel. Egyszerűen ha vannak etnikai alapon szerveződő csoportok, akkor vannak etnikai csoportra jellemző csoportnormák, és ezek lehetnek erkölcsi normák is. Olyanok is, amiket a többségi csoport joggal ítél el.
@jotunder:
hát mit „csinált” volna TGM?
én is úgy vagyok vele, hogy időnként számomra orbitális marhaságnak tűnik amiket ír, és másnak is (főleg közgazdászoknak).
de ő marxista lett, és mint ilyen nem igazán tud mit „csinálni”, mivel perpillanat a marxistáknak nincs terük politikailag.
nekem ő egy erős színfolt a magyar közéletben, aki nélkül szerintem sivárabb lenne a közbeszéd, én meg butább. 🙂
ezért aztán tisztelem, még ha időnként ki is akadok tőle.
azt, hogy miért volt anno liberális, nem tudom, (nem olvastam vissza az életművét), mivel én úgy gondolom, hogy ez a két világnézet alapvetően más logikai és erkölcsi hozzáállás a társadalomhoz, más logikájú viszony az embertársaiddal.
nem tudom hogy lehet a kettő közt váltani.
sztem ő egy örök ellenzéki.
diktatúrában liberális, liberális kapitalizmusban marxista.
most megint diktatúra készül, váltania kéne vissza, de nem tud, mert már nincs hova.
tán ezért beszél időnként hülyeségeket.
csak én meg úgy gondolom nincs hova váltogatni.
sztem el lehet dönteni egyszer és mindenkorra, hogyan viszonyul az ember a társadalomhoz, és ez egy alapvető logikai álláspont nálam, és nem függ attól, hogy éppen válság van-e, vagy háború, vagy akármi.
nekem Kornai János gondolkodása szimpatikusabb, aki azt mondja, nem lehet ideális társadalmi rendszert létrehozni, mindenből összevegyíteni a jó dolgokat. csak választani lehet egyet az előnyei alapján és elfogadni a hátrányait.
ezt az életszerűséget hiányolom egyébként a marxistákból, meg TGM-ből is. fikázzák a rendszert, de jobbat nem tudnak, csak gondolatfoszlányaik vannak, amiből csak sejtegetni lehet, milyen lenne a világuk, de annak meg hátrányai biztos nincsenek, mert ők nem beszélnek róla.
ezzel meg így nem lehet mit kezdeni, csak arra jó, hogy tudományosabb lovat adjanak a fasiszták alá (biztos tényleg szemetek a bankok, ha már tgm is ezt mondja, mert okos ember).
annyit ér el a dumájával, hogy a magyarok kollektív sikertelenségének útját kövezi (meg az áldozat mentalitást erősíti), pedig hitem szerint sikeresek is lehettünk volna 89 után, rajtunk múlt, nem a rendszeren.
Néhány szó a „cigánybűnözés” szóról, meg úgy általában a szavak jelentéséről:
Egy szó jelentése nem valami önmagában álló, változtathatatlan, immanens dolog, ami egyszer s mindenkorra hozzá van ragasztva a szóhoz, és nem függ semmitől. Hanem: A nagyon egzakt módon _képzett_ (ez fontos) deduktív, és analitikus jellegű fogalmakon kívül, a szavaknak nincs is nagyon pontos jelentésük. Persze ez eltérő, a konkrét tárgyakat viszonylag konkrét szavak nevezik meg, pontos jelentésekkel (amelyek ez esetben a jelöletekre vonatkoznak), de a _jelentés_, az mindig homályos dolog. Ezt pl. úgy kell elképzelni, mint egy viszonylag kompakt, de azért a szélein cikcakkos, átmeneti felhőt, amelyben a potenciális „jelentések” helyet foglalnak. Mivel a jelentést nem csak definiáljuk, vagyis nem csak deklaráljuk, hogy mi az, hanem kint a terepen, az életben sokkal inkább a gyakorlati használathoz kapcsolódik, ezért sosem teljesen egzakt egy fogalom jelentése.
Így ugye, a „cigánybűnözés” is jelenthet többféle dolgot. Ráadásul (a tetejibe mindezeknek) a jelentés még a kontextus, és a konnotáció függvénye is, vagyis az interpretáló attól függően is értelmezi a jelentést (hogy mi a jónyavalyát akart mondani neki az alany), hogy az egész milyen szövegösszefüggésben hangzott el, ki mondta, miért mondta, vagyis a szöveg elhangzásának egyéb, és össze körülménye határozza meg végül is a „jelentést”.
Persze, ettől függetlenül (mert ez az elmélet), és ennek megfelelően, a gyakorlatban rögzülnek bizonyos sztereotípiák, szóhasználati protokollok. Én pl. sosem használnám a cigánybűnözés szót, mert számomra (így) azt jelentené, amit a rasszista idióták akarnak is mondani vele, vagyis hogy a cigányok a fajuk miatt (és nem mondjuk a kulturális- szocializációs- vagy anyagi körülményeik miatt) bűnöznek (arányaiban nagyobb számban).
Tehát, aki egy picit is ad magára, az ez a szót nem ejti ki a száján (olyan mondatban, hogy „cigánybűnözés van”), mégpedig azért nem, mert a mai közkeletű jelentése az, amit fentebb leírtam.
Az a baj (az egyik), hogy olyan emberek beszélnek nyilvánosan, mindenfélét össze meg vissza, akire én egy árva „z” betűt sem bíznék.
@ingyenebed:
tudományosabb lovat adjanak a fasiszták alá „
ez nettó baromság
pedig hitem szerint sikeresek is lehettünk volna 89 után, rajtunk múlt, nem a rendszeren. „
hited szerint. de attól függ amúgy is mit értünk sikeren. de ez itt már annyira off, hogy hihetetlen
@jotunder:
Politikából éppen most bedobni. Az volt az aljas. A pali egyértelműen egy gonosz, mindenre elszánt figura, jól kihasználta a helyzetét. Olyan iskolában tanította oly szülők csemetéit, ahol legbiztosabb lehetett, szenvedélyét takarásban kiélheti.
Számomra aljas ezt bármiféle politikai formációval összemosni. Mindenütt vannak,voltak ilyen alakok. Gondoljunk a pedofil papokra. Beszélni kell róla, muszáj! Ebben tökéletesen egyetértek. DE nem kéne pol. párttal összefüggésben…
@ipartelep:
Aki egy picit ad magára, az kerüli a redundanciát.
Én szeretem a szabatos, lényegretörô kommenteket. Hangsúlyozom: én. Más meg mást szeret.
@muci: A redundanciára a hozzád hasonló funkcionális analfabéták miatt van szükség. Máshogy, más oldalról megvilágítva is elmondani ugyanazt, hátha beugrik neki. Ismétlés a tudás anyja, stb.
De persze hiába – tudom én ezt.
@Deepblue Noir: A Journal of Democracy nem peer reviewed.
en.wikipedia.org/wiki/Journal_of_Democracy
@dvhr:
kösz, én most nem néztem utána, tényleg nem peer-reviewed.
viszont az ERA journal rankingsen megtaláltam, 2010-ben
Field of Research: 1606 Political Science
18875 B Journal of Democracy
tehát azért némi presztízse van. és valszeg a filozófiai intézetben elszámolható volt mint szakpublikáció
@Skubizó: párttal?? nem írtam le annak a pártnak a nevét, amiről szó volt. az együtt speciel lényegében mellékszál, mint azt fentebb megjegyeztem.
@Deepblue Noir: OFF azért az a ranking kicsit vitatható. ha van ember, akinek nincs érdeke vitatni, az én vagyok :)))
@Deepblue Noir:
???
merhogy?
olvasd el a 90 fokos fordulat c. mebal programot (pár éves), és olyan érdekes dolgokat látsz benne, mint pl a manyupok államosítása.
hogy mik vannak ?!
de ha nézelődöl marcista honlapokon, fel fog tűnni, hogy szídják ugyan az orbán kormányt azon az alapon, hogy fasisztoid ideológiát/társadalompolitikát/kultúrpolitikát/emlékezetpolitikát képvisel (Krausz Tamás ennek egyik fő szószólója – ebben igaza is van egyébként).
de szigorúan meg sem említik egyetlen államosító intézkedését, egyetlen magántulajdon, vállalkozás szabadsága elleni intézkedését sem.
és TGM sem!
nocsaknocsak. megint egy véletlen.
@jotunder:
én nem értek hozzá:)
@ingyenebed:
de hol van ebben az , hogy adja alájuk a lovat??
azért mert nem kritizálnak mindent?
Ennyi volt – Para-Kovács Imre írása Dinamó Műhely
dinamo.blog.hu/2014/07/15/ennyi_volt_791
„Éppen húsz éve történt, hogy Kecskemét felé mentünk néhány Narancsos kollégával és Kőszeg Ferenccel, hogy a helyi könyvtárban ünnepeljük a liberalizmust, amikor jött a hír, hogy az SZDSZ beszáll az MSZP mellé a kormányba. Kőszeg nem nagyon akart hinni a fülének, ahogy mi sem. Nem voltunk elég képzettek politikailag.
Most nem fogom értékelni ezt a húsz évet, megtették mások, semmit sem tudnék hozzátenni, csak azt, hogy ennek a húszéves koalíciónak a kezdetektől fogva jellegzetes szaga volt.
Mintha pille palackokat égetne a szomszédban hugyos mackónadrágban egy őstermelő.
Ez a koalíció akkor is fennmaradt, amikor az SZDSZ megszűnt, a holdudvar kisebb-nagyobb lelkesedéssel, utálkozva, fogcsikorgatva szavazott Gyurcsányra, Bajnaira, Mesterházyra, tévében mondott okosakat, hogy miért is kell vállalni a vállalhatatlan baloldalt. Mert a jön a Fidesz, és sötétség lesz, valamint ellopják az országot.
Jött a Fidesz, sötétség lett és ellopták az országot, az MSZP és a DK pedig végre felmondta ezt a kényelmetlen szövetséget a liberálisokkal és baloldaliakkal, amikor Pásztor Albertet jelölte Miskolcon.” […]
@Deepblue Noir:
nézz egy kis bayer-bogár-boross triót csütörtökönként este az echo tv-n.
rá fogsz jönni, hogy majdnem ugyanazt mondják, csak közben szalonzsidózva.
@ingyenebed:
a gazdasági liberalizmust VAGY magát a piacgazdaságot-kapitalizmust (de főleg az előbbit) mind a nyugati(as) baloldal, mind a keleti jobboldal elveti.
de más alapokon, más módon.
ez szomorú egyezés, de ennek nem lehet mit csinálni, attól még hiába mondjuk hogy előbbiek az utóbbiak szekerét tolják, mert sokmindenben különböznek is, politikailag szinten mindenben. és utálják is egymást.
@netukki:
na annál a posztnál megy a rasszizmus, labrys-nak ajánlom.
buckalakó népekről írnak, munkatáborokról, cigány kultúra kiirtásáról. hülye cigányokról, ill. hogy kísérletekkel kell eldönteni, hogy genetikailag hülye-e a nép…
@Késes Szent Alia: „Akkor voltaképp kik a rasszisták? Helyesbítésed szerint mégse azok, akik rassz és mentális tulajdonságok között kapcsolatot tételeznek fel, hanem akik rassz és_ bizonyos_ mentális tulajdonságok között tételeznek fel ilyet.”
Nem. Többszörösen téves.
A „mentális tulajdonságok” szerkezetet – természetesen – lustaságból használtam, valamint azért, hogy az egyébként is hosszú szövegelésemet ne hízlaljam még tovább többszörösen összetett mondatokkal.
De ezzel nyilván te is tisztában vagy, mint ahogy azzal is, hogy míg (pl.) a genetikailag meghatározott receptorfehérjéken keresztül megnyilvánuló egyéni neurotranszmitter-érzékenység által befolyásolt izgalomkeresési stb. hajlandóság jogosan értendő bele a „mentális tulajdonságok” halmazába, addig az, hogy (pl.) valaki fog-e gyakran lopni az éhező gyerekének ennivalót, kocsifeltörésből tartja-e fenn magát 26 és 34 éves kora között, vagy hogy mi a véleménye a neoneokonzervativizmusról (különös tekintettel Irvin Kristol munkásságára), illetve Gödel nemteljességi tétele modern szépirodalomra gyakorolt hatásairól, csak akkor, ha elmekórtani esetekre jellemző mértékben szimplifikálunk.
Ez utóbbiak ugyanis nem „tulajdonságok”, hanem kulturális/személyiség/magatartásminták, komplex kognitív struktúrák (meg még egy csomó latin/görög jövevényszó), és mint ilyenek, több komplexitási szinttel a (mondjuk) kolinerg rendszer genetikailag alaposan behatárolt szintje fölött helyezkednek el.
[Ez az egész különben ahhoz hasonló, mintha az Aranybulla kibocsátását próbálnánk genetikai tényezőkre visszavezetni…]
Nagyon-nagyon vulgárisan fogalmazva: a neuroendokrin rendszered és az ideg/immunrendszered alapjai genetikailag (szemi)determináltak – de nem egy-egyértelmű relációban! –, a kognitív működésed, a tudatod, a meggyőződéseid, a kulturális mintáid stb., stb. nem.
.
„Tehát szerinted van a mentális tulajdonságoknak olyan köre, ami kapcsolatban van a rasszal, és van egy olyan köre, ami nincs.”
Nem. _Nincs_ „a mentális tulajdonságoknak olyan köre, ami kapcsolatban van a rasszal”!
Főképp azért, mert nem létezik olyasmi, hogy genetikailag homogén rassz. Az ugyanazon rasszba, alrasszba, népbe stb., stb. tartozó egyedek genomja _nem_ ugyanolyan! Nagyon nem. Magyar és magyar genomja között _óriási_, alapvető különbségek lehetnek.
Persze a teljesen felületes, tökéletesen tanulatlan szemlélő esetleg azt mondja: ’ezeknek mind ferde szemük van, ezek akkor [genetikailag] egyformák’. De ez szó szerint égbekiáltó marhaság.
Ismétlem: bármely két han-kínai között _genetikai szempontból_ egy nagyságrenddel nagyobb személyes különbségek vannak, mint amilyen különbségek „általában a kínaiak” és „általában a magyarok” genetikai anyaga között elképzelhetőek.
@Késes Szent Alia: „Utóbbiak között említed a politikai nézetet, miközben tudjuk (ha olvasottak vagyunk), hogy számos ikervizsgálat szerint a politikai nézetnek és attitűdöknek jelentős genetikai komponense van (csak egy példa: http://www.sciencedaily.com/releases/2008/02/080206091437.htm), beleértve olyasmiket, mint az abortusz, a halálbüntetés vagy a bevándorlás támogatása vagy ellenzése. Ezek olyan dolgok, amiket te vélhetően kulturális struktúráknak tekintesz, a modern kutatások pedig azt mutatják, hogy nem azok.”
Nem, nem „a modern kutatások mutatják ezt”, sem pedig „számos ikervizsgálat” (az ikrek voltak számosan, nem a vizsgálat). A modern kutatások azt mutatják, hogy a genetikai tényezők által befolyásolt _egyedi_ (tehát nem csoportszintű!) hormonális állapotok és olyan (ki kellene találni erre valami jobb kifejezést, de csak körmondatok jutnak az eszembe) mentális tulajdonságok, mint például a kockázatvállalási _hajlandóság_, az agresszióra való _hajlandóság_, az altruitív jellegű _késztetések_, a stressztűrő képesség stb., stb. – befolyásolhatják többek közt az egyének politikai nézeteit is. Befolyásol_hat_ják. Feltételes mód.
(Ez alatt különben kb. azt kell érteni, hogy ha például valaki _személyes_, egyedi biológiai/genetikai okokból erősen agresszív, a stressztűrő képessége pedig alacsony, és – ez nagyon fontos! – olyan társadalmi/szociális környezetbe születik, amelyikben a tehetségei, az intelligenciája nem bontakozhat ki, ellenben folyamatos frusztráció éri egy multietnikus környezetben, akkor jó eséllyel kemény xenofób, rasszista válhat belőle. Azaz „a politikai nézetei erősen szélsőjobboldaliak lehetnek”, noha akár soha még csak nem is hallott a nácikról vagy fasisztákról, Rosenbergről vagy Gobineau-ról.)
Ez az eredmény különben egyáltalán nem olyan hatalmas nóvum tudományos szempontból, mivel már elég régóta pontosan tudható, hogy például a serdülők és fiatalok – köszönhetően sajátos, „lázongó”, „csúcsra járatott” hormonrendszerüknek – igen könnyen fellelkesíthetők/mozgósíthatók. (Avagy miért van az, hogy a forradalmak élcsapatait sosem ötven-hatvanéves bácsik és nénik tömegei képezik…)
Amúgy meg:
http://www.nature.com/news/biology-and-ideology-the-anatomy-of-politics-1.11645
(Bár készséggel elismerem, hogy az olvasottságom, különösen a szakirodalom terén, rendkívül hiányos. Viszont szerencsére léteznek tankönyvek, és egyelőre az azokban írtakra biztonsággal lehet támaszkodni.)
@Késes Szent Alia: „A csoportnormák egy külön téma, nem kapcsoltam össze az öröklődéssel. Egyszerűen ha vannak etnikai alapon szerveződő csoportok, akkor vannak etnikai csoportra jellemző csoportnormák, és ezek lehetnek erkölcsi normák is.”
De ha te is látod, hogy az etnikum _nem_ genetikai, hanem politikai-történelmi alapon létrejött csoport, akkor mi a fenéért próbálod a rasszhoz, génekhez kötni a normáit?
Vagy csak azt akartad mondani, hogy az eltérő kultúrájú/történetű csoportok különbözhetnek egymástól a normák terén is? Hát persze, tökéletesen igazad van. – De mi köze mindennek (pl.) a cigányság abszolút heterogén, egymástól nyelvében, helyzetében, kultúrájában és történelmében (azaz kb. mindenben) is különböző csoportjaihoz?
„Olyanok is, amiket a többségi csoport joggal ítél el.”
1. Hogy mi az, ami jogos, az nagyon kényes kérdés. De remélem, semmiképpen nem azt akartad mondani, hogy valami attól jogos, _mert_ a többség annak tartja…
2. Esetünkben _nem_ a többségi csoport (magyarok) „ítélik el” a kisebbséget (cigányok), hanem „csupán” a társadalom jelentős része. – Igaz, tekintve, hogy a társadalom jelentős része (37%) legfeljebb általános iskolai végzettséggel bír, továbbá a társadalom jelentős része (pl.) alkoholista etc., ez mint érv, körülbelül szart sem ér /áthúzva/ semmiképpen nem indokol semmilyen xenofób, rasszista megközelítést.