A bujkáló ördög
Eredeti szerző: Pásztörperc
Nagy többséggel elfogadta az Országgyűlés a devizahiteleseket segítő javaslatot. Ennek értelmében visszajár a hiteleseknek az a pénz, amit az elmúlt 10 évben „tisztességtelenül vettek el” tőlük a bankok. Mini szterelnökünk szerint ez “történelmi nap”. “Magyarországon végre az emberek úgy fogják érezni, hogy nem mindig az erősebbnek van igaza. Annak is lehet igaza, aki gyengébb, de mégis csak az igazság és a törvény az ő oldalán áll. Még az is előfordulhat, hogy Magyarországon egyszer csak eljön a fair bankok időszaka.”
A most elfogadott törvény még csak az első lépés. Szeptemberben hozhatnak törvényt a bankok és az ügyfelek elszámolásáról: akkor derül ki, hogy kinek mennyi jár vissza — egy „átlagos devizahitelesnek” úgy hatszázezer és egymillió között. Mindezt az után, hogy fent nevezett „átlagos” az árfolyamgáttal mintegy 162 ezer forintot már kapott.
A Magyar Bankszövetség úgy véli, méltánytalan a lakossági hitelezést alapjaiban újraíró törvény, mert olyan elveket követel meg, „amelyeket eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelő hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, és nem tettek ismertté”. A szövetség leszögezi, hogy a devizahitelezés elmúlt tizenkét évének gyakorlatát a jogalkotó és a bankfelügyelet is szigorúan ellenőrizte és folyamatosan jóváhagyta.
Vizsgáljunk meg, tényleg kidolgozatlan-e a „tisztesség” fogalma? Mitől tisztességtelen egy üzlet?
A friss tv. értelmében a bankoknak kétféle pénzt kell de facto visszafizetniük:
1. amit az árfolyamrés alkalmazásával kerestek;
2. amit a szerződések egyoldalú módosításával és a kamat emelésével kerestek.
1. Az árfolyamrés nemcsak a bankok, de már a bankok elődeinek tekintett pénzváltók működésének is alapvető (utóbbiaknak döntő) eleme. Afféle evidenciánaxámít: józan ésszel senki nem gondolja, hogy valaki merő altruizmusból foglalkozna különféle nemű pénzek beszerzésével és az én igényeimnek megfelelő átváltásával. Az árfolyamrést önmagában „tisztességtelennek” minősíteni ostoba és bizony, kimondottan tisztességtelen dolog.
2. A pacta sunt servanda, azaz „a megkötött szerződés kötelez” a kötelmi jog egyik hagyományos alapelve; az egyik legfontosabb jogelméleti alapelv. A szerződés egyoldalú módosítása durva jogsértés — ha ezt a jogalkotó és a felügyelő hatóság egyetértésével, pláne közreműködésével teszik, akkor utóbbiak ebben bűntársak. Magát a bűncselekményt gazdasági erőfölénnyel visszaélésnek, ezen belül „kizsákmányoló stratégia alkalmazásának” hívjuk. Nem csak jogilag elítélendő: amint ezt valamennyien tapasztaljuk, ún. „természetes igazságérzetünk” is erősen berzenkedik ellene. Pontosan ezt a „természetes igazságérzetünket” használja és hasznosítja mesterien Orbán Viktor: ez sikereinek fő alapja.
Az Orbán-féle akció a következőképpen néz ki:
1. Pécézzünk ki valami felháborítót a „ballib” kormányok működéséből! 2. Kössünk hozzá néhány durva sarcot! 3. A csomagot terheljük rá a korábbi kedvezményezettre! 4. Tetszelegjünk az igazság bajnokánaxerepében!
Az MNB számításai szerint most mintegy 900 milliárd forintot gombolnak le az eufémisztikusan „pénzügyi szektornak” nevezett kereskedelmi bankokról, de ez egyáltalán nem veszélyezteti a bankrendszer stabilitását.
Higgyük el! Viszont ha valóban nem omlik össze látványosan a komplett bankrendszer, akkor:
a) utólag igazolódik, hogy a ballib „bankárkormányok” valóban annyi pénzt „ajándékoztak” a bankoknak, hogy azok még ekkora, sorozatos érvágások után is nyereségesek tudnak maradni — na ugye, hogy idáig tisztességtelenül sokat kerestek?
b) Orbán Viktor, mint afféle népi hős, visszaszerezte pénzünket/szabadságunkat a gonosz külföldi kizsákmányolóktól.
Nem, ez nem az első ilyen eset — meg merem kockáztatni, hogy nem is az utolsó (meg még azt, hogy ez nem is olyan nagy kockázat). A legjellemzőbb persze a rezsicsökkentés; ezért is nevezi magát ez a kormányzat a rezsicsökkentés kormányának.
A forgatókönyv kísértetiesen hasonló: 1. Az iszonyatosan túlköltekezett ballib kormány az adósság növekedését egyszeri bevételekkel csökkentendő roppant kedvezőtlen feltételekkel eladta a közszolgáltató cégeket, az új tulajok meg éltek, mint Marci Hevesen. 2. A kormány úgy döntött, csökkenti/visszaveszi a rossz szerződések miatt kvázi ingyen kiáramló pénzeket. 3. Mindezt úgy, hogy a visszavett pénz a fogyasztással legyen arányos, tehát minél többet fogyaszt valaki, annál jobban járjon. 4. Mindenki (pl. Mari néni) havonta kap egy kimutatást arról, hogy neki személyesen mennyi pénzt „szerzett vissza” Orbán Viktor.
Nos, nemigen van piactorzítóbb és kártékonyabb dolog a fogyasztás támogatásánál (talán a hatósági árakat említhetném — szoros a verseny). Minden olyan fillérrel, amit a fogyasztók támogatása helyett a fogyasztás támogatására költünk, a pazarlást támogatjuk a megtakarítással szemben és a gazdagokat a szegények pénzéből.
Mari néni arról bezzeg nem kap kimutatást, mennyi pénzt szerzett vissza a legkisebb szabólegény Széles Gábornak.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519443-6a2655396120d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519443&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519443-6a2655396120d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519443-6a2655396120d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Krisz11: Igen, sok helyen lehúzás volt.
Meg olyan bank is volt, ahol aláírattak az ügyféllel egy nyilatkozatot, hogy vállalja a deviza kockázatot. A szuzukiért persze aláírtak mindent.
De most az okos kormány megmenti a zembereket saját maguktól.
De ez csak a kezdet. Lesz még házasság előtti tanácsadás, meg majd visszajön az első éjszaka joga is.
jobbágy világ, kádárnépe, ilyesmi.
@Krisz11: próbálj kicsit gondolkozni! Ha nem volt átváltás és minden tranzakció forintban zajlott, akkor melyik hülye banknak érte volna meg a forintkamat (ami akkoriban 10-15 % volt) negyedéért hitelt nyújtani?
@jotunder: A banknak csak annyi a lényeg, hogy a hitel kihelyezésén felül ne nyisson extra kockázatot. Magyarán kell a hitel mögött lennie forrásnak, és ez a forrás úgy viselkedjen, ahogy a hitelkonstrukció előírja.
Ha ott az van, hogy CHF alapú a hitel, akkor vagy CHF forrás van mögötte, vagy valami más, de akkor swap ügyletekkel 100%-osan hedge-elni kell a felmerülő kamat- és az árfolyamkockázatot is (currency swap; esetleg más típusú swapok kombinációja). A végeredmény ugyanaz, a költségben lehetnek eltérések.
A CHF forrás általában alapkamat+spread+kockázati felár, és ezt terhelik még a konverzió költségei. A swapok árazása ennél bonyolultabb (alapkamatok különbözete plusz egy nagyon komplex kockázati modell). A nagy befektetési bankok fixed income derivatives részlege foglalkozik vele.
@sw_engineer: „próbálj kicsit gondolkozni! Ha nem volt átváltás és minden tranzakció forintban zajlott, akkor melyik hülye banknak érte volna meg a forintkamat (ami akkoriban 10-15 % volt) negyedéért hitelt nyújtani? „
Igen, ez egy igencsak erős érv, de nem annyira „végső” bizonyíték mint ahogy azt sokan hiszik.
Gondolj bele: adok neked kölcsön pénzt, forintot, 0.1% kamatra, 25 év lejárattal. Nem is kötök ki mást, mint két egyszerű dolgot:
1. Ha előtörlesztesz, akkor annak majd én állapítom meg a díját.
2. Fenntartom magamnak a jogot, hogy jövőre, vagy utána tetszőlegesen megváltoztassam a kamatot.
Ugye? 😀
@nu pagagyí: „Mivel abban az időben a lekötött betétek kamata 8-9% volt a deviza alapú kölcsönöket viszont 3-5% kamatért adták, nyilvánvaló, hogy devizaműveletek voltak az ilyen hitelek mögött. Melyik bank lett volna olyan hülye, hogy több kamatot ad a betétre, mint amennyit a hitelen beszed?”
Egyszerű: A bank ad kölcsön forintot mondjuk 5% kamatra, felszámol mondjuk 2% kezelési költséget és amikor szintén forintot törlesztesz felszámol kábé 6%-ot az átváltáson (vételi/eladási különbség[1]). Így a bank realizált 13%-ot.
Remélem jól számoltam…
[1] http://www.otpbank.hu/portal/hu/Arfolyamok/OTP
@vakapad: „Magyarázni értelmetlen, ezért kérném, tessen elhinni istenbizonyra, hogy volt. „
Nehezen tudom elfogadni, hogy ezermilliárdos ügyletekben a „tessen elhinni” elfogadható érv lenne. Ha olyan nyilvánvaló, hogy kellett legyen CHF az ügylet mögött, sőt még most is van, akkor azt a bankok nyilván bizonyítani tudják.
Az egész vitát rövidre tudnák zárni a bankok és megszorongathatnák a kormányt, ha bemutatnák a bizonyítékaikat. Nem is kellene igazából a nagyközönség elé tárniuk semmit, megelégenék azzal, ha független könyvvizsgáló cégekkel vagy a minisztáriummal nézetnék át a bizonyítékokat és kiadnának egy nyilatkozatot.
Logikus lenne, nem?
Szerintem négy érdemi tényező játszott közre a deviza alapú hitelek elszállásában a bankok költségnövekedésével összefüggésben.
A feljebb már említett bankközi referencia kamatszintek (nem csak az MNB alapkamat, de a devizák LIBOR szintjei); biztos többen emlékeznek rá, hogy mekkora kiakadások volta Magyarország rosszabbodó megítélése miatt az országkockázati felár (CDS) emelkedéseikor; ahogy nőt a romló, majd bebukó hitelek aránya, úgy kellett a bankoknak több tartalékot képezniük; és hogy még a sánta kapjon egy púpot is, a nagyeszű NER-kormány 2010-ben bevezette a büntető szektorális különadót, először csak átmeneti, majd állandósított jelleggel.
Ezek a terhek keményen tökön szúrták a bankrendszert, különösen a szabad felhasználású hitelportfoliókat, hisz ott még annyi fedezet sem volt, mint a jelzáloghiteleknél maguk az ingatlanok.
… nőtt a romló…
@Svájc kiadta a szökésben lévő elítélt expolitikust: nézd, én dolgoztam oroszokkal pár éve, nincs velük semmi baj. Ugyanolyan normálisak, mint mi. Ugyanazon dolgoknak örülnek, és ugyanzok a vágyaik az életben, mint nekünk. A „nekünk” az a normális magyart jelenti, pl. mi, akik itt beszélgetünk. Annyira putyinok ők is csak a való életben, amennyire nálunk a normális emberek orbán viktorok. Azaz, közük nincs hozzá javarészt, és éppúgy szenvednek a maguk kiskirályától, mint mi a miénktől. De. Putyin is csak annyira vigéc, mint Orbán – köze nincs az orosz valósághoz. Kínlódik, kell valami, amivel lekösse a választókat. A válság az oroszokra is kihat és a hatásait érzi a nép ott is. Hát Orbán példáján felbátorodva, a kírmi annekción mindjárt 50 mrd dollárt bukott. Elhiszed, hogy nem kell neki több? Ha a népnek szarabb lesz, leverik, mint vak a poharat. Vagy a támogatói tessékelik ki. Azt látni kell, hogy egy diktátor csak addig tud regnálni, amíg az alárendeltjei támogatják. Amikor kiszalad alóla a nemzeti szőnyeg, akkor lófasz se lesz belőle, papírként fújja el a szél. Talán Sztalin volt az egyetlen, aki megért a természetes halált a székben.
Szóval, nem kell félni az orosz kapitalistáktól, hisz itt vannak már rég, és nem is hallottál botrányokról az elmúlt 15 évben. Mert közös nyelvet vallanak a világ normálisabb embereivel – pénz beszél, a kutya ugat csak elvet.
Remélem, annyira vagy őszinte magadhoz, hogy elismerd: itt is mindenki a pénzre hajt, mint a világon bárhol másutt, a maga szintjén persze. Hát ők se mások. Anélkül mondom ezt, hogy meg akarnám védeni az oroszokat, mint nemzetet. Szélsőséges szerencsétlenek mindenütt vannak, de sehol nem az a többség. Nézd csak Irakot, Iránt, mit meg nem tesznek, hogy leverjék az ISIS-t. De nézheted a mi gyengébb eresztésünket, az őskommunistáinkat, akik szépen kibekkelték az elmútt25évet, és Orbánnal jelntkeztek újból apanázsért. Nagyjából 2 millió senkiházi valódi kommunista, aki mindig is mások zsírjából élt, az MDF és a MSZP kormányok alatt is, csak akkor kussoltak, mert megkapták éljenzés nélkül is, ami kellett.
Gyengébbek kedvéért, az a kommunista, aki azt az elvet vallja és gyakorolja, hogy mindenki képességei szerint dolgozzon, és szükségei szerint részesedjen a megtermelt javakból. Vagyis, aki gyerekcsinálással, szemrebegtetéssel, állami seggnyalással vagy hasonlóval, de állami pénzből igyekszik megélni, az kommunista. Tisztelet a kivételeknek, a becsületes, tisztességes köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak.
@Trackers: Hogy a náthás picsába lehet skizofrén két különböző ember?!
@stefan75: Budapest legszebb részei így épültek ki a századfordulótól a második világháborúig. A vállalkozó hitelt vett fel a bankból, épített egy bérházat, kiadta a polgároknak és a bérleti díjból visszafizette a hitelt. A modell egyszer már működött Magyarországon. Mit működött, nagyon sikeres volt. A dolog ott ment félre, hogy a rendszerváltáskor az önkormányzatok szaré-húgyé értékesítették a lakásállományukat, és azóta nincs se állami lakásépítés, se rendes piaci szabályozás.
@Mr. Waszabi: Putyin rendszere igazabol nagyon kozel van a szakadek szelehez. Oroszorszag szinte kizarolag az energiahordozo exportbol el es ezt a bevetelforrast alpajaiban kezdi ki egyik oldalon a palagaz/palaolaj ternyerese masik oldalon pedig az alternativ energiaforrasok fokozodo ternyerese.
Ennek a rendszernek a napjai kokemenyen meg vannak szamlalva es Putyin minden akciojanak ez a motivacioja az utobbi evekben. Barmibe lefogadnam hogy a Kozel-Keleten a destabilizalo akciok mogott minden esetben meg lehetne talalni mert ezekkel probalja felverni az olajarat.
Persze Kuba es Eszak-Korea is megvannak meg. De hajlamos vagyok azt gondolni hogy Oroszorszag nem fogja szep csendben elviselni hogy erre a sorsra jusson…
@Mr. Waszabi:
„Ugyanolyan normálisak, mint mi”
Tökéletesen fogalmaztál: mint ti.
Engem pedig a jó Isten mentsen meg attól, hogy a te szerinted „normális magyar emberrel” kelljen együtt dolgozzak. Ezért ez nincs is így szerencsére semmilyen formában nagyjából 10 éve.
@$pi$:
Nem kell bemutatni semmilyen bizonyítékot, a bankok, a kormány és a Kúria is pontosan tisztában van vele.
Ahhoz ugyanis, hogy 6 %-os kamatra valaki pénzt tudjon kölcsönadni, valahonnan 2 %-os kamatra pénzt kell szereznie. Utóbbi a forint esetében nem tehető meg, a CHF, EUR vagy YEN esetében viszont igen. Hogy aztán a pénzt a kölcsön felvételekor és a havonkénti részletekben való visszafizetésekkor hogyan váltogatják ide-oda, az már egy másik kérdés, amelyről lehet vitatkozni.
@vakapad: Előtte lehet vitatkozni. De amikor az adós aláírta a szerződést, akkor utána már nincs miről vitatkozni. normális polgárjogi világban. ugyebár.
@Kulics: http://www.bne.eu/content/ecj-gives-hungary-boost-forex-loans-fight
Advocate General Niels Wahl of the European Court of Justice (ECJ) said in a non-binding opinion that local courts can examine the fairness of exchange-rate margins and „replac[e] the term at issue with a supplementary provision of national law,” according to Bloomberg.
A jegybanki vezér-sógor még mindig nem érti, hogy Nerisztánban nincs szükség erős bankrendszerre, mint olyanra. Nem érti, hogy ott egy erős kormánybarát dominanciás tulajdonos szerkezetű bankrendszerre van szükség.
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/itt_az_ujabb_figyelmeztetes_beszolt_a_jegybankelnok_a_magyar_kormanynak.583794.html
@sajtohuba:
„A szakember Londonban nyilatkozott a Bloomberg tudósítása szerint.”
háhá, egybűl lebukott, ez is a billerbeck-tengely tagja.
@Bobby Newmark: Picsa???
Arra gondoltam, hogy még azt a pénzt sem látod, amelyiket elvileg te veszed fel, mert nem neked utalják vagy adják, hanem az építtető számlájára csusszan!
@SemBoga: Aha..majdnem annyiért, amit törlesztőre is fizethetnének egy sajátért! Laktál már bérelt lakásban?!
@Deepblue Noir:
így is van.
ezt hívja a fidesz polgári poltikának.
sztem közönséges lopás.
@emmersson: Mert minek az neked, úszkálnál benne egy kicsit, mint Dagobert bácsi, vagy mi? A tranzakciónak is van díja, nyugodtan elbukhatsz még néhány százezret fölöslegesen, ha akarod, senki nem tiltja meg.
Illetve valószínűleg a szerződés mégis csak megtiltja, mert különben van esély arra, hogy ne arra költsd el, amire felvetted, azt meg állambácsi sem engedi, mert a lakáshiteleken van némi támogatás az általános célúakhoz képest.
De tényleg nem értem, hogy miért hiányzik ez neked, tökhülyeség, nettó.
@Bobby Newmark: Csak arra céloztam, hogy még csak nem is LÁTOD, amit HAZUDNAK, hogy deviza van a képletben!