A Corvinus Egyetem esete a Sátánnal
Eredeti szerző: jotunder
” Ilyesformán a kommunikációkutatásokban érvényesülő társadalomtudományi paradigmát nem szükséges elvetni. Azt inkább módosítani kellene, egy új, másféle szociálkonstruktivista megközelítésnek megfelelően, ami a társadalom pozícióját és szerepét az univerzális kollektív emberi létezés egyik formájaként partikularizálja, emellett pedig olyan, nem-társadalmi, de hasonló univerzális érvényességgel bíró együttlétezési formákat vezet be, melyekben a transzcendens tagok világalkotó tevékenységével is számolunk.” (részlet egy huszonegyedik századinak mondott szövegből)
Kezembe került egy doktori disszertáció, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem társadalmi kommunikáció doktori iskolájában védtek meg pár hete. Jogi képviselőnk határozott kérése az volt, hogy ezt a posztot ne írjam meg. Végül is arra a kompromisszumos megoldásra jutottunk, hogy egyáltalán nem fogok izgalmasabb jelzős szerkezetekbe bonyolódni, kizárólag a tényállításokra fogok szorítkozni. Személy szerint úgy gondolom, hogy ez nagyon meglepő disszertáció, és azt is gondolom, hogy… (pontosan erre vonatkozik megállapodásunk jogi képviselőnkkel).
A témavezető Vass Csaba, aki a Szent Korona Szabadegyetem tanára. Legfőbb munkája a Hungária az archiregnum című tanulmány, amely saját bevallása szerint több mint harminc év kutatását foglalja össze. Vass Csaba a rendszerváltás előtt Pozsgay Imre munkatársa volt, a Hazafias Népfront osztályvezetője. Vass mestereként a Pap Gábor nevű bogárlászlót nevezi meg. Pap személyében, most tényleg minden összenőtt, aminek össze kell tartoznia, szakralitás, szimulákrum, nemnemsoha, kazárok, és itt most abba is hagynám. Az iskola vezetője (jav: egykori vezetője, emeritus törzstagja) Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana elnöke, az ORTT panaszbizottságának egykori tagja, aki az elmúlt negyedszázadban nem mocskolta be a kezét akár érintőlegesen is tudományosnak minősíthető publikációk megírásával, minden teljesen úgy van, ahogy lennie kell.
Térjünk vissza a dolgozathoz. A disszertáció az ún. hibrid közösségek kommunikációelméletét alapozza meg. A hibrid közösségek emberekből és másokból, például angyalokból, többek között bukott angyalokból állnak. Emberi és transzcendens tagok közösségének univerzális kollektív együttlétezéséről van szó (8.oldal). Nem mondanám, hogy csapong a szerző, olyan témákat érint, mint a „szexuális abnormalitások” (leginkább a fogamzásgátlásról és a homoszexualitásról van szó) illetve az A kategóriás szociológiai folyóiratok viszonyulása a „tudomány krisztianizálásához”.
Két szövegközi idézetet választottam a teljes munkából. (174.oldal)
„H2 hipotézis vizsgálata során azt bizonyítottuk, hogy az ’A’ kategóriás nemzetközi szociológiai folyóiratokban megjelent közelmúltbeli szakcikkekben az együttlétezések transzcendens tagjait, s az ilyen típusú együttlétezések öndefinícióját nem veszik saját jogukon figyelembe különféle problémák vizsgálata során, ugyanakkor néhány esetben e fókusz hiányát diszkutálják. „
A szociológia nem vizsgálja az angyalok és az emberek együttlétezésnek problematikáját, legalábbis nem az „A” kategóriás nemzetközi folyóiratok. Pedig egy egyszerű kérdőívet kellene csak elküldeni a bukott angyalokhoz, de valamiért nem teszik. Később a célzások szintjén túlmutatva, el is magyarázza a szerző, hogy ez miért lehet így.
„A koinoniának azonban, ahogyan az analízisben megmutattuk, lehetséges egy olyan típusa, ami az emberek és az angyalok közt áll fenn; méghozzá nem akármilyen angyalok, hanem a bukottak, a Sátán és angyalai közt. S ha belegondolunk abba, hogy doktrinálisan kinek a szerepe Isten elfelejtetése az emberekkel, miközben teremtettségünkben olyanok vagyunk, hogy folyamatosan vágyódjunk Isten felé és keressünk valami önmagunkon túlmutatót, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy egy istentelen kollektivitás, az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi helyzetek (a „bűn struktúrái”) mennyiben tekinthetőek pusztán emberi alkotásoknak, és mennyiben lehet bennük szerepe −nem isteni, de− transzcendens tagoknak.”
Hacsakúgynem….
A teljes egységet az teremti meg, hogy a dolgozat egyik alfejezetének megírását, és ez nem gyermeteg viccelődés, a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
Nyilván dühöng a liberális véleményterror, ahol erre a szövegre nem adnak akadémikus címet, csak egy sima doktorit, de azért majdnem meg vagyok lepődve. A teljes szöveg bukovicsi magasságokat rejt, ezért mindenkinek javaslom tanulmányozásra, miközben szelíden meg kell jegyeznem, hogy NINCS REMÉNY.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518959-6ae6072704a49' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518959&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518959-6ae6072704a49&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518959-6ae6072704a49' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@komegint: téged se értelek ám. Nem látod hogy itt senki nem szeret érvelni? Nyomják a ciki tudatlanságot aztán ha kifogy a szufla, jön a személyeskedés…orbán, fidesz….egyházfők….ner. Na meg a törlés, hehe.
@incze: Ebben abszolút igazad van, és bennem is ott volt az az idézőjel, de aztán nem tettem ki, mondván triviális. Annyira abszurd ez az egész.
@4pood21:
Na a te munkásságod is érdekes.
@komegint: Számos olyan szerzőt találtam, akik a KOME-n kívül gyakorlatilag sohasem publikáltak sehol, Ph.D diákok, kétéves főiskolákon tanítanak, vagy egyáltalán nincs fix állásuk. Ez a folyóirat a világon sehol sincs számon tartva még a leggyengébbek között sem. Az, hogy egy nyilvánvalóan mániás ember irreleváns hülyeségeit is lehozzák, az sem vet jó fényt rá. Mivel a KOME nem pénzért csinálja, nem nevezhetik predatory journal-nak. A KOME önfényezésért jött létre.
Aki ezt a folyóiratot „nemzetközileg jegyzettnek” „A-kategóriásnak” minősíti az…szóval arról is megvan az én magam privát véleményem.
Az ügyet részemről lezártam. Ez az egész annyira bizarr és beteg, hogy én ezzel itt többet nem fogok foglalkozni.
@komegint: random meggugliztam pár nevet.
Kaló Péter
http://www.abc.hu/hu/intezetek/genetikai-foosztaly/noevenygenomikai-es-noeveny-
mikroba-interakcio-csoport.html
biztos kiváló mikrobiológus, de mit tud a (hibrid)k kommunikációkról?
Sadia Moon, yahoo-s e-mail címmel.
Ő minden bizonnyal Sadia Jahan Moon, aki 2013-ban fejezte be az Msc-t a norvégiai _University of Life Sciences-en, ezzel a disszertációval:
brage.bibsys.no/xmlui/bitstream/handle/11250/187967/Moon%202013%20.pdf?sequence=1
@ámbátor: Nem ez a kérdés, hanem hogy volt-e már újságod.
@klorofilll: OFF: feltenném akkor az egymillió forintos kommentnemzeti konzultációs kérdést.
komolyan azt gondoltad, hogy más lesz vagy ezredszerre is végig akartad ezt a kb. előre leírható kommentfolyamot élvezni. Sajnos más lehetőség nincs.
@ámbátor: A kérdés a következő: ki TUD _bármit_ is a hibrid kommunikációról?
És, az, aki tud róla _bármit_ is, azt _honnan_ tudja?
Noh, amíg ezek a kérdések nincsenek tisztázva, addig a „hibrid kommunikáció” egy tudományoskodó kutyaszar és tudományos értelemben a vele pozitívan foglalkozó is kutyaszar, legyen az médium, vagy ember.
Ez a valóság.
Az emberünk doktorijának a témát kitaláló és az azt kifejtő embert pedig lehet lítiummal kezelni. Attól elmúlik.
@jotunder: Erről van szó. Azt hiszem, a lényeget ragadtad meg a „terror” szóval. Nem valódi tudományos eredményekkel szereznek ezek a klikken, maffián belüliek fokozatot, hanem terrorral. Aki kimondja, hogy „a király meztelen”, azt ellehetetlenítik, az érzékenyebbeket, gyengébbeket halálba kergetik – szerintem nem túl erős szó az, hogy megölik, hiszen ez a következmény benne van a pakliban, és ennek teljes mértékben tudatában vannak. Szigeti prof esetében kifejezetten ezt remélték, és be is jött nekik. A módszer nem a Károlin született, oda is importálták, de ott működött a leghatékonyabban, mert az egyházon belül még annyi kontroll sincs, mint állami intézményekben. Ott sajátos törvények érvényesülnek, azaz a teljes törvénytelenség. A jogon kívüli eszközök az elsődlegesek, az ún. „jog” pedig az ÁJK-n alkalmazott ügyészek, bírák közreműködésével szintén felfüggesztődik.
@arteraglo: ” Jótündér, az izgalmas tudományszociológiai kérdések világa okés világ, de néven nevezve azzal vádolni valakit, hogy öngyilkosságba kergetett embereket, illetve azzal, hogy volt 3/3-as ügynököket küld valakire meg rendőrségi feljelentésekkel terrorizál, az egy másik világ. Ez már nagyon gáz, és nem csak polgárjogi szempontból, mert nagyon világosan mutatja, hogy elgurult a gyógyszer. Szerintem hagyd abba.”
Nem 3/3-as, hanem 3/1-es: Földi László a 3/1-es operatív igazgatója volt. Résztulajdonosa a Wistmanwood cégnek, amelyet Balla Péter, a Károli rektora beküldött ahhoz a professzorhoz, aki nem fogadta el Balla Péter rokonának recenzió méretű doktoriját. Ezektények, megjelent a hvg-ben is, most is fönt van a neten. Nem az a gáz, hogy ezt nyilvánosságra hozzák, hanem, hogy megtették. Balla Péter nem perelte be a hvg-t. S.K. aláírt nyilatkozata olvasható a neten, hogy az ügynökök beküldése a professzor lakására az ő tudtával és beleegyezésével történt. Jótündérnek nem gurult el a gyógyszere. Ez nem a tudomány világa, nem az oktatásé, hanem a terroré.
És nyugodtan „perejjé” engem is, mert csak az, ami a neten van, mindent alátámaszt, és a hvg-ben leírt bírósági, rendőrségi ügyek alapján lehet ennél jóval több is. Írtam konkrét neveket a kedvedért, hogy megkérdezhesd őket. És azt is kérdezd már meg tőlük, hogyvajon miért nem perelnek, ha ilyen kontextusban olvassák lépten-nyomon a nevüket. 🙂
@komegint: Szóval sajna nem kaptam választ, ennek ellenére erre reagálok, bár csak röviden. Az automatikus mechanizmust nem úgy értettem, hogy emberi érintés nélküli; tehát ha pl. kitöltöd a DOAJ formját, ránéznek a honlapodra, stb., aztán ránézésre elhiszik, hogy ez tényleg egy újság (mert ránézésre az is). Az, hogy valamit indexel a DOAJ vagy a Google Scholar (mert hány ilyet láttam már…), nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott dolog komoly. Az „újságnak látszó tárgy”-ban benne van az is, hogy „látszó”…
@közösperonos átszállás: Értem hogy mit hiszel, de ennek semmi köze ahhoz, hogy a valóságban hogy működik a DOAJ-indexálás. Te most azt mondod itt az embereknek, hogy a DOAJ ránézésre elhisz bármit, amit beküldenek neki. Ez nem így van. Itt van, hogy hogyan értékel a DOAJ (2014-15ben jelentős változások voltak, lehet hogy frissíteni kell az ismereteidet):
doaj.org/publishers#applying
Each journal application will be assessed by up to four different members of the DOAJ Team:
(…)
Managing Editor: will review the application and assign it to an Editor Group. Post review, the Managing Editor will make the final decision on whether to accept or reject your application. A Managing Editor may decide to reject an application without further review, especially if the application that you have submitted is incomplete. You will be notified.
Editor: will assign the application to an Associate Editor. Post review, the Editor will double check the Associate Editor’s recommendations.
Associate Editor: will carry out the review of your application and will email you to ask questions, if necessary. The Associate Editor will make a ‘reject’ or ‘accept’ recommendation.
Ez pedig egy cikk amiket DOAJ-s szerzők írtak az értékelési rendszerről:
http://www.scienceopen.com/document/vid?id=85a98041-8734-4a43-b6eb-ff5903f3ae96#aff0001
pl.:
„We will look for sufficient proof that all members are actively involved in editorial tasks and are not simply names on a list. We will randomly check editorial board members by approaching them personally by mail and/or phone.”
A DOAJ tehát saját bevallása szerint egyáltalán nem úgy működik, ahogy képzeled. Amúgy az ERIH és az EBSCO is ezt csinálta (ők is csak ránéznek és elfogadnak bármit amit beadnak nekik, mindenfajta ellenőrzés nélkül igaz?).
@doajenthusiast: „lehet hogy frissíteni kell az ismereteidet”
Ez könnyen előfordulhat.
(Egyébként senki nem beszélt arról, hogy az editorial boardba hasból írt volna bárki neveket.)
De most te tulajdonképpen melyik nickkel vagy azonos még, és mikor?
@doajenthusiast: Szóval az eredeti gondolatmenet az volt, hogy doktorandusz vezetőkkel, abszolúte nem témába vágó, ill. laikusok által írt cikkekkel ez most tulajdonképpen micsoda. Ezt nem cáfolja, ha az újságként működés formai követelményeit a lap egyébként hozza, illetve ha akár egy tucat adatbázis is indexeli… (Mint említettem, hasonló módon még IF-et is lehet akár szerezni, ha a kiadó csoport kellően elszánt.)
@közösperonos átszállás: te aztán nem vagy semmi.
A DOAJ- ról hülyeséget beszéltél – meglehet.
Az EBSCO-ról is butákat mondsz’ – könnyen előfordulhat, mondod.
Doktorandusz vezetőkről beszélsz (bár nem tudom egy tudományos lapnál mit jelentene a „vezető”, gondolom ez még ilyen szocreál reminiszcencia nálad), miközben én két kattintással látom, hogy az egyik főszerkesztő pl egyetemi docens, és PhD volt már 2011-ben. Ha jól látom a lap 2012-ben indult. A szerkesztőbizottságra vetett egyetlen pillantással látom, hogy MINDENKI PhD fokozattal rendelkezik belőle, többen egyetemi professzorok. Hülyeséget mondtál megint – OK, ez is előfordulhat, mondod majd.
Azt írod laikusok által írt nem témába vágó cikkek. Belenéztem a legfrissebb számba. Mindegyik kommunikációval foglalkozó kutató cikke, kommunikációs témában. Haver, te nem tudsz angolul se? – meglehet, mondod majd.
Mivel induktív módon nem szokás általános tételeket levezetni ezért szigorúan csak statisztikus alapon azt kell jelezzem, hogy te mindig hülyeségeket beszélsz. Csodálom hogy van ember, aki még leáll veled társalkodni, lol.
@airopabazta: @doajenthusiast: arról beszél @közösperonos átszállás, hogy egy doaj indexált periodika szakmai színvonalára semmiféle garancia nincsen, a doaj regisztráció ilyen téren semmiféle ígéretet nem is tesz. arra tesz ígéretet, hogy a lap, amelyet bevesz a listájába ellenőrizve lesz, hogy az valóban egy lap, tényleges szerkesztőségi intézményekkel, pont.
jómagam néhány ismerősömmel bármikor létrehozhatunk egy doaj indexált újságot. megjegyzem, az open science voltaképp erről *is* szól, hogy ez úgy történhessen, hogy a fiatal oroszlánok meg tudjanak jelenni rögtön egy platformon, amolyan tudományos újság világstandon, ami jó dolog (is lehetne).
az a nem jó dolog, hogy valakik ezt a frissen lepottyant zöld gyümölcsöt high rank, érett, kékvérű periodikának hazudják, és olyan helyen szerepeltetik, ahol annak lenne helye.
@incze: nem arról beszélt. Amiről beszélt arról mind bebizonyosodott, hogy tévedés és/vagy hazugság. Pont.
Kettő: a szerkesztőség és a DBPR rendszer maga a garancia.
Három: bármiről hiheted hogy létre tudod hozni de amíg nem tetted meg, addig ez megmarad a te hitednek. Amivel nem kívánok vitatkozni, hidd amit jónak látsz. Ám ez nem érv semmire.
„Valakik” „szerepeltetik” „hazudják” stb stb, sok az általánosítás így viszont nem tudom kikre gondolsz. Így viszont ez csak acsarkodás
@airopabazta: egyet még válaszolok, aztán utadra engedlek, merthogy kezdesz arra a mitológiai szörnyre hasonlítani, amelyik állandóan más alakban születik újjá.
1. de arról beszélt.
2. a kiterjedt szakmai kapcsolatokkal, pedigrés reviewerek sokaságával rendelkező lap valóban garancia a színvonalra. ez a kettő nincsen itten. semmi baj, tisztes munkával egy-két évtizeden belül meg lehet szerezni, bár kell hozzá spiritusz (nem spritizmus, ha érted mire gondolok), a plos lapoknak is egy jópár évükbe telt, míg elkezdtek oda mainstream nagyágyúk is írni (nem bukott angyalok), igaz, indulásukkor még nem volt minden faluban doaj újság, az openaccess nagy újdonság volt, és sokak szimpátiáját bírta.
3. én nem csak akkor tudom valamiről, hogy létre tudnám hozni, ha kipróbátam. lehet, hogy te ezzel így vagy, én nem, különbözünk.
a „valakik”, „szerepeltetik”, „hazudják” ebben a posztban e lap kapcsán teljesen konkrét, az általános megfogalmazás a konkrét cselekménnyel kapcsolatos ítélet, besorolja azt, ami konkrétan történt, ha érted, hogyan gondolok.
Aha, tehát te is write only-ban működsz mint a másik hebehurgya, értelek. Tényleg hagyjuk akkor.
Ez már megint egy parttalan vita ami ráadásul nem is vita. A pedigrés reviewereket a legtöbb lapnál nem tudod lemérni, a vakbíráltatók közül a tényleg top tier lapok jelentős része SEM közli a bírálói nevét, és az összes folyóirat tekintetében is jó alacsony arányra tippelnék. A KOME egy köszönetnyilvánításban megtette, korábban belinkelték. Kétharmaduk külföldi, mindegyiket egyenként végig lehet böngészni hogy kicsodák. Ezt követően vesse össze mindenki hasonló szakterületen lévő lapok bírálóival -ha ők vannak annyira átlátszók, hogy közlik ezt az információt. A kiterjedt szakmai kapcsolatokra a szerkesztőbizottság összetétele, meg hogy a Palgrave, Routledge, Rowman&Littlefield és hasonló elismert kiadók küldenek nekik bírálatra könyveket komejournal.com/files/KOME_Announcement_BooksReceived.pdf talán jelzésértékű. OA folyóiratot valóban nem egy nagy kunszt összerántani, de ahhoz hogy ne józsibácsi wikipédiacikekkből összeollózott cuccaival legyen teletömve már egy kicsit több munka kell, ahhoz hogy nyugaton egyáltalán megfontolják, hogy küldjenek-e bármilyen cikket egy páréves keleteurópai folyóiratba meg még egy kicsit több.
@doajenthusiast: nyugi, a faszi most írta, hogy bármit létre tud hozni, érted? Akkor is ha nem próbálta, na. Csak van és tud. Ilyenek is léteznek(felhőbaszónak hívták őket gyerekkoromban).
@airopabazta: Nem azt írta, hogy bármit létre tud hozni, hanem azt, hogy a saját létrehozási képességének eldöntéséhez nincs szüksége próbára.
Én funkcionális analfabétának/szalonidiótának hívom a hozzád hasonlókat.
@doajenthusiast:
valóban nem. a folyóiratot sehol sem jegyzik és rögtön látható, hogy kétes, esetleg egyértelműen kókler alakok is írnak bele.
akkor miről beszélünk?:)
@WiteNoir: Ez sehol:
dbh.nsd.uib.no/publiseringskanaler/erihplus/periodical/info?id=486027
A „most important and prestigious reference index in the European Union when it comes to international quality and impact accreditation for scientific journals in the areas of Humanities and Social Sciences”, az sehol.
Ez is sehol: http://www.ebscohost.com/academic/communication-source
Az EBSCO Communication Source, ahol az EBSCOt senkinek sem kell bemutatni és ahol a „Content development (…) is guided by expert advisors who are academic librarians and communication bibliographers from leading international institutions”, az sehol.
A kétes, esetleg kókler alakok természetesen név nélkül, természetesen affiliáció, beosztás és önéletrajz, publikációs lista linkje nélkül. Vicces, vicces, a két pennyt bedobtam a sátor előtti dobozba, annyit megért.
@egyhszegykitiltas:
itt nem látom hogy mi lenne a minőség garanciája, nem azt kérdeztem hogy pár hummer hogyan vetetett fel egy röhejes című firkálmánytárolót egy adatbázisba.
a kóklerekről fentebb volt szó, olyat kellene mutatni, aki egészen biztosan nem az. persze nem horányi meg hasonlók, jelentéktelen lapokba írogatni bármelyik doktorált grafomán tud.
http://www.connect.ecuad.ca/sites/www.connect.ecuad.ca/files/users/201/profile/resume.pdf
@WiteNoir:
abban persze igazad van, hogy az ilyen zűrzavaros bölcsészkedésben rohadt nehéz igazolni, hogy mi a grafománia kiélése és mi a komoly munka, reméljük az ilyesmi eltűnik egy napon, a hozzátok hasonló szövegelni tudó értelmiségi gyerekek játszótere, haszna semmi, csak lehet bizonyos szerepben tetszelegni.
és elhitetni, hogy sátános jános nem egy szerencsétlen bolond, hanem komoly tudós.
@WiteNoir: nagyon nem vagy képben ha a linkelt CV-t kóklerségnek tartod. Megnézheted pl. Claudia Mellado-t is, akinek a Wiley-féle Communication Theory [ISI Journal Citation Reports © Ranking: 2014: 13/76 (Communication)] Associate Editorjaként nem derogál még a KOME szerkesztőbizottságában is szerepet vállalnia. De nem fogod, sem másokat, mert nem támasztanák alá azt a tévképzetedet hogy ez egy semmi.
@egyhszegykitiltas:
nagyon nem vagy képben, ha azt hiszed engem érdekelnek az efféle retorikai fogások, amúgy nem állítottam az illetőről semmit, azt sem hogy kókler azt sem hogy nem.
ha akarod állítok róla valamit, egyrészt azt hogy igen szoft bölcsész területen működik másrészt azt hogy semmilyen valóban jelentős társadalomtudományi folyóiratban nem publikált.
mondom, amit ti csináltok, az az, hogy egy igen szoft és elég sok halandzsázást eltűnő területen kreáltok magatoknak és csináltok ezt-azt, persze anélkül, hogy igazán komoly társadalomtudományi körökben is próbálnátok megfuttatni.
nekem nem bajom, de ezzel elég szűk kör elismerését vívjátok ki, azok számára lehet hogy ti hasznosak és hűdekomoly értelmiségiek vagytok, a többiek számára nem.
amúgy ha megkérdezném, hogyan lehetne számotokra is hitelt érdemlően igazolni a munkákról, hogy kóklerségek, nem tudnál mit mondani. pont ez jelzi hogy megfoghatatlan, képlékeny angolnaság az egész, örüljön az aki kimarad belőle.
@WiteNoir: így van, láthatóan téged nem érdekel semmi azon kívül, hogy fújhasd a magadét. Nem értessz a témához, ám hasraütésszerű állításokat teszel, így szükségszerúen lebőgsz. Pl. „semmilyen valóban jelentős társadalomtudományi folyóiratban nem publikált”; a főni ugye ezt a listát szokta idézgetni lamp.infosys.deakin.edu.au/era/?page=fordet10&selfor=2001
ez itt pl. egy A kategóriás folyóiratcikke http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/10304319909365793#abstract
a többit nézd ki magadnak, jóéccakát.
@egyhszegykitiltas: Azé’ terelésből jeles!
Nem arról kell beszélni, hogy a Sátánnal való kommunikációról szóló dolgozat érhet-e egy doktirit, hanem arról, hogy sikerült-e esetleg megcsítelni a publikációs rendszert és hogy formálisan megfelel-e a hallgatók által grundolt lap az „A” kategóriának…
Meg nem arról, hogy lehet-e _egyáltalán_ szakértője valaki, a definíció szerint nem vizsgálható dolgoknak, hanem arról, hogy aki ezt szóvá teszi, az nem szakértő.
Ahh a régi jó trükk: ha minden ’érveteket’ – ami itt annyit tesz: rosszindulatú, ostoba és alaptalan feltételezéseteket– adatokkal és dokumentumokkal péppé zúzták, akkor jön a terelés szöveg. Leiskoláztak titeket, ennyi.
WiteNoir legalább érdekes témát feszeget. Egy másik poszt alatt láttam, hogy szerinted a lelkészek is feleslegesek (aztán mikor a főnököd rendre utasított mint Frakkot a Károly bácsi, akkor rögtön jött a persze persze – felnőtt embertől ilyet, jesszus, de ciki) s most látom a bölcsészek is feleslegesek. Aha, nyilván ha mindenki felesleges és csak az überkemény ám társadalmi szinten a kutyát sem érdeklő szakbarbárok maradnak, akkor talán nektek is jut jó nő (lol. nem.).
Látom persze azt se vágod, hogy az értelmiséginek, mint olyannak, rohadtul semmi köze sem publistához, sem hard science-hez, se semmi ilyesmihez. Gondolom ez fáj a legjobban a magadfajtának: hogy azt a pár embert leszámítva akinek írtok, a kutyát nem érdekel a tevékenységetek. De tényleg senkit. A társadalom, aminek a kegyeire ácsingózol (ez látszik a bölcsészekre és az értelmiségiekre való kiscicás fújásból) tesz rád. Soha, senki nem kérdezi meg a véleményeteket semmiről. És nem is fogja: mert nem érdekel senkit. Marad neked a sokszázféle fórumon való őrült írogatás, de basszus, neked még itt is gazdád van. Hiába, a színterek változnak, de az emberek rajta ugyanazok maradnak.
De ne félj, a gazdi majd kipucolja ezt a posztot is, mint tavasszal a kutyaólat: ennyi jár a hű ebeknek.
@egyhszegykitiltas:
wow, találtál valakit akinek köze van a folyóiratotokhoz és akinek van egy db régi cikke egy viszonylag színvonalas lapban, persze nem a „tiszta kommunikáció” tudományából, kemény.
ebből én még mindig csak azt látom, hogy a communication and media studies egy igencsak kétes átlagértékű, szoft bölcsészkedés, a pure communication meg ezen belül sincs szinte sehol, ami olvasható, az meg hát finoman szólva, gyanús, egy része nettó műértelmiségi szófosás.
te is valami károlis mester vagy mondd?:)
@dharmageddon:
gy másik poszt alatt láttam, hogy szerinted a lelkészek is feleslegesek”
ilyet nem írtam. nem állítasz igazat.
amúgy feleslegesek lesznek, még most talán nem azok
(aztán mikor a főnököd rendre utasított mint Frakkot a Károly bácsi, akkor rögtön jött a persze persze – felnőtt embertől ilyet, jesszus, de ciki) „
?
most látom a bölcsészek is feleslegesek. „
ilyet sem írtam. van olyan stílusú ÉS tartalmú bölcsészkedés, ami avítt haszontalanság, ezt viszont gondolom. a tiétek eléggé annak tűnik, de ne legyen igazam.
@dharmageddon:
Azért az alapdolgok kínossága mellett nyomasztóan tanulságos (illetve tanulságosan nyomasztó) az is, hogy lényegében az összes iderendel(he)t(ő) kommunikátorkomisszár funkcionális analfabéta pocsék helyesírással.
@dharmageddon: Milyen dolog már trükknek nevezni azt, hogy ha valaki az eredeti felvetéshez ragaszkodik, mint témához, jelesül ahhoz, hogy ugyan már, hogy a fenébe lehet valaki szakértője egy olyan témának, ami definíció szerint vizsgálhatatlan?
Az ablakot sem mostad le, banyek, csak folytatod a terelést.
@WiteNoir:
WiteNoir 2016.01.30. 17:25:54
„egy református lelkész valóban hasznos és versenyképes tagja egy 21. századi társadalomnak.
Válasz erre
jotunder · orulunkvincent.blog.hu 2016.01.30. 17:38:19
@WiteNoir: nagyon jo fej reformatus lelkeszek is vannak, akik valoban hasznos tagjai egy 21. szazadi tarsadalomnak.”
Most akkor vagy nem ironikusan írtad és akkor jótündér megőrült, hogy elismétli, vagy ironikusan írtad (és ha ezt tagadod akkor hazudsz). Utóbbi esetben bizony ez pont azt jelenti, amit írtam fentebb. A bölcsészetről vallott vélekedéseid a megboldogult bécsi kör kevésbé fejlődőképes tagjainak százéves hagyományába ragadtak bele, de megvan hozzá a jogod, értelek.
@seol: helyesírással kötekedni egy fórumon, kik is szoktak kik is, ja megvan, 90-es IQ alatti szakközépiskolások. Üdv itt, pisike.
@egysmás: lemaradtál egy 200 kommenttel, de van ilyen. Gondolom van még egysmás jó tulajdonságod a szellemi sebességen kívül is.
@dharmageddon: pl. az, hogy nem hagyom magam terelni.
Szóval, hogyan lehet valaki szakértője egy olyan témának, ami definíció szerint vizsgálhatatlan?
@dharmageddon:
Van azért valami lenyűgöző abban, mennyire képtelen vagy értelmezni az összetett magyar mondatokat. Akkor ebből azt fogtad fel, hogy „helyesírással kötekednek”, ügyes. 😀
academia.stackexchange.com/questions/62540/grounds-for-an-ethics-complaint-uk-math-prof-publicly-misrepresenting-results
@Péter 2: hát én eléggé rühellem a szmájlikat, de erre télleg nincs már más
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
@egysmás mind megtalálod fent de segítek: klasszika filológia, teológia, társadalomelmélet. Sokat segítene rajtad ha elgonolkodnál azon, mint jelent az hogy „definíció szerint”
@dharmageddon: _nincs_ meg fentebb. Csak néma kuss, ha megkérdezem.
Te is mellébeszélsz.
Nem segítesz, benyögsz ide
Ha a Sátán vizsgálható tudományosan, akkor a létezése tudományos tény.
Istenről és a Sátánról viszont a világon senki nem állítja, hogy vizsgálhatók, hogy létezésük tudományos értelemben tényként kezelendő.
A teológus sosem ellenőrzi az Istennel vagy a Sátánnal kapcsolatos megállapításait, hiszen nem képes rá.
Egyszerűen kiszopja a valahonnan, és azt csámcsogja.
A klasszika-filológia nem értem, hogy jön ide.
Akkor még volt Sátán?
A társadalomelméletben a Sátánnak a szerepe?
Az meg mi?
@egysmás: (sóhaj) OK elmondom ha lusta vagy olvasni de légyszi erőltesd meg az agyad, valami haaaaalálosan unalmas elmesélni egy olyan dolgot amit leírtak már ötvenszer (például a doktori iskola hallgatói is ide posztolták, jó tudom, hosszú volt, kimerültél), de kiolvashatnád egyébként az általad kritizált dolgozatból is.
A dolgozat szövegeket elemez (társadalomtudományi, teológiai és kurrens tudományos szövegeket) és ezekben keresi meg a közösség, társadalom stb. kifejezések relátumait. Egy kurva szót nem ír arról, hogy valójában ki társalog kivel, ezt egyszer kitalálta egy itten csökött humorú balfék és azóta nem tudtok róla lejönni, te sem. A dolgozat nem foglalkozik a sátánnal, nem foglalkozik az angyalokkal: közösségekről szóló szövegekkel foglalkozik, és ezt elemzi (tartalomelemzés). Ugye nem kell magyarázzam a különbséget???
Innentől mondhatod azt hogy ez hülyeség meg feleleges meg érdektelen meg még egy csomó olyan dolgot ami szintén nem érdekel rajtad kívül senkit, csak légyszi ne dumálj már többet a sátánnal kapcsolatos ontológiai rinyáról mert ezzel csakis ti vagytok elfoglalva, nem a dolgozat. Remélem (nagyon) hogy mindezekből azt is látod hogy az egyenkénti kérdéseid milyen mértékben irrelavánsak, nyugtassmeg.
@dharmageddon:
Utóbbi esetben bizony ez pont azt jelenti, amit írtam fentebb. „
értem, tehát te kétértékűen látsz mindent. valaki vagy hasznos vagy felesleges, kettő között semmi.
ugyanígy a bölcsészet bizonyos részeire vonatkozó megjegyzésem kiterjeszted a terület egészére majd idecitálod a mestert.
ignore, viszlát:)
@dharmageddon: ” Sóhaj
Állítod: „Egy kurva szót nem ír arról, hogy valójában ki társalog kivel, „
Ezzel szemben pl.:
17. oldal, lap teteje: „E helyzet megszüntetése legalább két problémakör: az emberi minőség és állapot, és a különböző lények –ezen belül is leginkább az ember(ek) és transzcendens entitások, személyek− együttlétezésének vizsgálata szempontjából lenne különösen fontos. „
Magyarul, vagy te nem olvastad el, ami oda van írva, vagy ez a szöveg nem azt jelenti Sátán Jocóul, mint magyarul.
@dharmageddon: már megbocsáss, az egész koncepciót nem érted, ha nem úgy veszed, hogy a szerző a „szekuláris tudományban” szokásos ágensek közt megvalósuló „közösségépítő” kommunikációt fogalmát óhajtja kiterjeszteni „transzcendens ágensek” bevonásával. tiszteld annyira a szöveget, hogy a világosan leírt célkitűzést nem vonod kétségbe.
senkinek semmi kifogása nem lenne a dolog ellen (most hagyjuk a részleteket, hogy pl. a szerzőnek egyszerűen meg kéne tanulnia magyarul, szinte olvashatatlanul pocsék a szöveg nyelvezete), ha annak tekintené magát, ami (lehetne): teológiai vizsgálódásnak. amúgy a fene érti, a szerző mi az istenért akar mindenáron a tudományban, ráadásul a nyugatias tudományban boldogulni, mikor (amint a bevezetőben jól látja) igazában nincsen abban helye annak amit művel.
a szerző pl. kifogásolja, hogy a nyugatias tudományból hiányzik a „szakrális perspektíva”. ez az egész itt megnyilvánuló társaság is (akárhány ember is rejtőzik a számos nick mögött) tobzódik a tudomány formális kritériumaiban és külsőségeiben, és láthatólag fingja sincsen mi teszi azokat a procedúrákat, megkötéseket tartalmassá, nem puszta cicomává, beavatottak/fölkentek üres ceremóniájává. aki „szakrális perspektíva hiányát” a tudományos megismerés akadályaként emlegeti, az tök fölöslegesen hajszolja a tudományos külsőségeket.
@egysmás: az „együttlétezés vizsgálata”, mondom sokadszor, szövegeken keresztül történik. Ezt is leírták már előttem sokan, köztük a szerző is. A címben pl. Nézz utána mit jelent a szociálkonstruktivizmus: e szerint a társadalmi diskurzus „hozza létre” azt a jelenségvilágot, amit a kutató – a diskurzuson, például szövegeken keresztül- vizsgál. Nincs ontológiai töltete – főként ugye azért sem, mert a Kant utáni ismeretelmélet szerint ontológiai kérdések a tudományban nem nagyon vethetőek fel egyébként se. Persze ezzel is lehet vitatkozni, természettudósok szoktak is, de a mi témánk szempontjából ez nem releváns. Itt a szociálkonstruktivista modellről van szó, ehhez pedig lásd a fentieket.