A Corvinus Egyetem esete a Sátánnal
Eredeti szerző: jotunder
” Ilyesformán a kommunikációkutatásokban érvényesülő társadalomtudományi paradigmát nem szükséges elvetni. Azt inkább módosítani kellene, egy új, másféle szociálkonstruktivista megközelítésnek megfelelően, ami a társadalom pozícióját és szerepét az univerzális kollektív emberi létezés egyik formájaként partikularizálja, emellett pedig olyan, nem-társadalmi, de hasonló univerzális érvényességgel bíró együttlétezési formákat vezet be, melyekben a transzcendens tagok világalkotó tevékenységével is számolunk.” (részlet egy huszonegyedik századinak mondott szövegből)
Kezembe került egy doktori disszertáció, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem társadalmi kommunikáció doktori iskolájában védtek meg pár hete. Jogi képviselőnk határozott kérése az volt, hogy ezt a posztot ne írjam meg. Végül is arra a kompromisszumos megoldásra jutottunk, hogy egyáltalán nem fogok izgalmasabb jelzős szerkezetekbe bonyolódni, kizárólag a tényállításokra fogok szorítkozni. Személy szerint úgy gondolom, hogy ez nagyon meglepő disszertáció, és azt is gondolom, hogy… (pontosan erre vonatkozik megállapodásunk jogi képviselőnkkel).
A témavezető Vass Csaba, aki a Szent Korona Szabadegyetem tanára. Legfőbb munkája a Hungária az archiregnum című tanulmány, amely saját bevallása szerint több mint harminc év kutatását foglalja össze. Vass Csaba a rendszerváltás előtt Pozsgay Imre munkatársa volt, a Hazafias Népfront osztályvezetője. Vass mestereként a Pap Gábor nevű bogárlászlót nevezi meg. Pap személyében, most tényleg minden összenőtt, aminek össze kell tartoznia, szakralitás, szimulákrum, nemnemsoha, kazárok, és itt most abba is hagynám. Az iskola vezetője (jav: egykori vezetője, emeritus törzstagja) Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana elnöke, az ORTT panaszbizottságának egykori tagja, aki az elmúlt negyedszázadban nem mocskolta be a kezét akár érintőlegesen is tudományosnak minősíthető publikációk megírásával, minden teljesen úgy van, ahogy lennie kell.
Térjünk vissza a dolgozathoz. A disszertáció az ún. hibrid közösségek kommunikációelméletét alapozza meg. A hibrid közösségek emberekből és másokból, például angyalokból, többek között bukott angyalokból állnak. Emberi és transzcendens tagok közösségének univerzális kollektív együttlétezéséről van szó (8.oldal). Nem mondanám, hogy csapong a szerző, olyan témákat érint, mint a „szexuális abnormalitások” (leginkább a fogamzásgátlásról és a homoszexualitásról van szó) illetve az A kategóriás szociológiai folyóiratok viszonyulása a „tudomány krisztianizálásához”.
Két szövegközi idézetet választottam a teljes munkából. (174.oldal)
„H2 hipotézis vizsgálata során azt bizonyítottuk, hogy az ’A’ kategóriás nemzetközi szociológiai folyóiratokban megjelent közelmúltbeli szakcikkekben az együttlétezések transzcendens tagjait, s az ilyen típusú együttlétezések öndefinícióját nem veszik saját jogukon figyelembe különféle problémák vizsgálata során, ugyanakkor néhány esetben e fókusz hiányát diszkutálják. „
A szociológia nem vizsgálja az angyalok és az emberek együttlétezésnek problematikáját, legalábbis nem az „A” kategóriás nemzetközi folyóiratok. Pedig egy egyszerű kérdőívet kellene csak elküldeni a bukott angyalokhoz, de valamiért nem teszik. Később a célzások szintjén túlmutatva, el is magyarázza a szerző, hogy ez miért lehet így.
„A koinoniának azonban, ahogyan az analízisben megmutattuk, lehetséges egy olyan típusa, ami az emberek és az angyalok közt áll fenn; méghozzá nem akármilyen angyalok, hanem a bukottak, a Sátán és angyalai közt. S ha belegondolunk abba, hogy doktrinálisan kinek a szerepe Isten elfelejtetése az emberekkel, miközben teremtettségünkben olyanok vagyunk, hogy folyamatosan vágyódjunk Isten felé és keressünk valami önmagunkon túlmutatót, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy egy istentelen kollektivitás, az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi helyzetek (a „bűn struktúrái”) mennyiben tekinthetőek pusztán emberi alkotásoknak, és mennyiben lehet bennük szerepe −nem isteni, de− transzcendens tagoknak.”
Hacsakúgynem….
A teljes egységet az teremti meg, hogy a dolgozat egyik alfejezetének megírását, és ez nem gyermeteg viccelődés, a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
Nyilván dühöng a liberális véleményterror, ahol erre a szövegre nem adnak akadémikus címet, csak egy sima doktorit, de azért majdnem meg vagyok lepődve. A teljes szöveg bukovicsi magasságokat rejt, ezért mindenkinek javaslom tanulmányozásra, miközben szelíden meg kell jegyeznem, hogy NINCS REMÉNY.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518959-6ae5fd9aca5e3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518959&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518959-6ae5fd9aca5e3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518959-6ae5fd9aca5e3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@incze: (…)kommunikáció „fogalmát”. Írod te is. Innen már érted is, gondolom/remélem. A többi kirohanásod a szokásos, WiteNoir barátom szavaival élve: ignore.
@airopabazta: „Az EBSCO-ról is butákat mondsz’ – könnyen előfordulhat, mondod.”
Az EBSCO-ról mit is mondtam? De nyilván én, én vagyok, aki nem semmi. 🙂
„Doktorandusz vezetőkről beszélsz (bár nem tudom egy tudományos lapnál mit jelentene a „vezető”, gondolom ez még ilyen szocreál reminiszcencia nálad)”
Nem, nem éltem az 50-es években. Ha érted. 🙂
„miközben én két kattintással látom, hogy az egyik főszerkesztő pl egyetemi docens, és PhD volt már 2011-ben. „
Adjunktus (amúgy docenssel nem is nagyon jönne ki a matek, persze nyilván helytől függ). És akkor most térjünk vissza a „ki is hazudik” témakörhöz: mit mutat a kristálygömböd a másik főszerkesztőről? OMG, lehet, hogy például erre gondoltam? De persze csak véletlenül maradt le, nyilván.
(Továbbra sem tudjuk meg, mit is bizonyít az editorial board nyilvánossága. Speciel többen is arról beszélünk, hogy a szintaktikai kritériumok nagy részének teljesítése pont ennyi: a szintaktikai kritériumok nagy részének teljesítése.)
„Azt írod laikusok által írt nem témába vágó cikkek. Belenéztem a legfrissebb számba. Mindegyik kommunikációval foglalkozó kutató cikke, kommunikációs témában. „
Egyrészt ez sem igaz (gumicsontnak: Cara Robinson kommunikációval foglalkozik? És nem, a „végülis” az nem „igen”), másrészt mi van a korábbi számokkal? (Akár csak eggyel korábbi számmal is.) És ez tényleg mind témába vág? Ha egy pillanatra feltételezzük, hogy a témába vágást nem lehet egy huszáros Introductionnel megoldani, akkor ez a kommunikáció tényleg ennyire (szerteágazó) (tágjelentésű) semmitmondó kategória?
Az a helyzet iróniája még egyébként, hogy jotunder ennél sokkal elitistább, mi inczével (ha jól követtem a kommunikációját (ééérted)) ennél valamivel elitistábbak, de sokkal cinikusabbak vagyunk (a „láttam én ennél cifrábbakat is, hogy ezt is a helyén kezeljem” módján), WiteNoir számára meg ez az elit újabb trükkje, amivel a népet hülyíti.
@Péter 2: Ez igen! Nekem leginkább az a tanács tetszett, hogy
„I would strongly recommend talking to your advisor before you take any further steps and strongly heeding their advice. Your advisor is likely to know better than you whether to take your critic seriously, given the state of your work and the field, as well as what types of response are likely to be wise or foolish.”
Kiváncsi lennék, mit tanácsol Vass Csaba.
@dharmageddon: te vagy a másik, aki a saját kollégája kifejtett ambícióit magasból leszarja. ignore plusz felkiáltójel, avagy egyáltalán nem értitek, amit olvastok. (ami sok mindent megmagyarázna itteni megnyilvánulásaitokból.)
„Az értekezésben bemutatott kutatás legkorábbi előzményei a 2008-ban szakdolgozatomig /sic!/ vezetnek vissza. Ebben a kommunikáció teológiai fogalmának kettős, egyszerre integratív és szeparatív oldalának rendszerezett elemzésével foglalkoztam. … A posztgraduális képzés megkezdésekor
leginkább annak problémája foglalkoztatott, hogy a kommunikációt hogyan lehet közösségalkotó tevékenységként úgy megérteni, hogy a kommunikáció teológiai jelentéstartományából a lehető legtöbbet megtartsunk, miközben a társadalomtudományok nyelvén fejezzük ki magunkat.”
kollágátok szerénynek épp nem mondható ambíciója pusztán annyi, hogy egy tudomány tárgyát megváltoztassa (noha ti ezt leszarjátok, vagy nem értitek). teszi ezt azáltal, hogy aktív ágensévé szeretne tenni olyan entitásokat, melyek eddig legfeljebb a kommunkáció produktumakén jelentkeztek., és teszi ezt úgy (kissé elnagyoltan jellemezve az eljárást), hogy halálra elemez egy szót (melynek előfordulásait magyarázat nélkül hagyott technológiával választotta ki, és melynek elemzési eredményét ismerjük csak anélkül, hogy az elemzés módszertanáról bármit is tudnánk.) hogy elemzésének eredménye ugyan miért jelenti az uralkodó paradigma bukását, az nem világos, de hangulati elemekből arra következtetek, hogy a szerző magát legalább meggyőzte. (kollágái, mint látszik, föl sem fogják, mi zajlott.)
a tovvbbiakban kifejti, miként próbálja az általa a kommunikáció teológiai fogalmá
@incze: túlfűtötted magad ezért annyi az elgépelés, hogy csak nehezen követhető, amit írsz.
De: mind a szerző (amíg nem tiltották ki innen), mind a doktori iskola hallgatói (amíg szóba álltak veletek) mind a szerző két opponense (az egyik filozófus, tudásszociológus professzor, a szakma egyik legnagyobb alakja , a másik teológus dogmatika professzor) azt az értelmezést tette magáévá, amit én is írtam.
Most akkor vagy tényleg mindenki rosszul értelmezi a szöveget (kivéve téged persze) vagy neked kellene elgondolkodni. The choice is yours.
A terméketlen vitát megunva maradok tisztelettel, bye all.
@dharmageddon: Azért ez ennyi cizellálást nem érdemel. A kevéssé tisztelt szerző egyszerűen azt fájlalja, hogy a társadalomtudományból hiányzik a vallási megközelítés (és ezt amúgy azzal bizonyítja, hogy a társadalomtudományból hiányzik a vallási megközelítés), és arra próbál valami elég elfuserált ötletet adni, hogy hogyan lehetne pótolni (az már egy merőben másik kérdés, hogy ugyan miért kellene egyáltalán, de szemmel láthatóan vannak olyan emberek, akik abban hisznek, hogy kellene). Ez a pótlás az lenne, hogy ezentúl ne társadalomról beszéljünk, ami számára fájdalmasan mentes a transzcendens megközelítésektől, hanem az UCHE-ről, amiben van ez is, az is.
Ebből nagyszerűen lehetett volna egy rövidkés cikket írni valamelyik napilapba, el is ment volna két kolumnán. Na de 300 oldalnyi PhD, nos, az egy kicsit meredek.
@Péter 2: értem, igazad van, kár, hogy Karácsony András, az ELTE társadalomelmélettel foglalkozó professzora beszopta ezt a disszertációt veled ellentétben. Írd meg az ODT-nek hogy legközelebb téged rendeljenek ki helyette, hiszen te két mondatban opponálod azt, amit neki 5 oldalban sikerült. Én tanúskodom melletted, hajrá!
@dharmageddon: Van az az öt oldal két és fél is…
És? Akkor most ezzel mondtál valami újat és lényegeset? Nem lehet harmadfél oldal tartalmát két-három mondatban összefoglalni? Nem minden részletében, hanem, hogy miről szól?
Vannak tudományágak, ahol követelmény, hogy egy PhD valamit *tegyen hozzá* az adott tudomány(terület) eddigi tudásához. Ezen a konkrét területen ez láthatólag nem merül, nem merült fel igényként. Ezen némi tekintélytisztelettel leöntött ad hominem érvelés sokat nem lendít előre.
@Péter 2: reád untam, ha ennyiből nem állt össze, akkor maradsz így.
@dharmageddon: Mint hangsúlyozottan nem kommunikációelméleti szakember megjegyezném, hogy netes kommunikációban a „reád untam” mint érveléstechnika kicsit kevés.
@dharmageddon:
Ha ez így lenne, nem is lenne semmi probléma.
Csak az a gond van a dologgal, hogy ez egy méretes hazugság, amelyet vagy tudatosan terjeszt valaki, mert azt hiszi, működik, vagy azért, mert olyan szinten funkcionális analfabéta, hogy elhiszi.
Esetedben nehéz eldönteni, melyik. Mondjuk a „tudatos” kizárja az elsőt. 😀
És akkor 10-20 másodperces keresésekkel részletek a „nagy műből”:
„A kortárs „elit” szociológiai szakirodalom a nyugati tudományos környezetben
megtermelt tudást és eredményeket képviseli, ahol az együttlétezések vizsgálata során szinte teljesen hiányzik a transzcendens tagok figyelembe vételének szándéka, és alig van példa arra, hogy e hiányt valós problémának tekintik.”
„Ezzel párhuzamosan szükséges az UCHE más olyan formáit bevezetni, amelyeknek transzcendens (isteni és angyali) tagjai is vannak, és az UCHE e formáinak a társadalomhoz hasonló univerzális terjedelemmel
kell rendelkezniük.”
„Mi a szociológia magyarázó erejének terjedelme akkor, amikor
transzcendens és emberi tagokból egyaránt álló közösségekkel találkozik? „
És fura, a fenti posztban szereplő harmadik idézet mintha nem lenne benne most a letölthető „munkában”. Pedig 4 hete még mintha benne lett volna.
@közösperonos átszállás:
Náluk azt tanítják így ránézésre, hogy ha már nem tudnak sem mellébeszélni, sem hazudni, ez a következő lépés. 😉
@egysmás: ezeket a kérdéseket miért nem a szerzőtől (vagy a témavezetőjétől, a bírálóitól, a nyilvános védés bizottsági tagjaitól; tehát valakitől aki komolyabb munkát fektetett ebbe az egészbe) kérdezitek amúgy?
@seol: Mi a fene folyik a Corvinuson? A védés helyett is új védés volt…
@egyhszegykitiltas: Nos megtették/tük, választ nem kaptunk, viszont akkor kezdtetek el megjelenni és azt magyarázni, hogy mi mind hülyék vagyunk.
@Wolff: Valóban? Tehát írtatok neki névvel, bemutatkozva levelet szakmai kérdésekkel ahogy a legelején kérte, és erre nem válaszolt?
talán van olyan olvasó, aki ezt még nem ismeri, demeter márton:
„Még csak nem is azért pártolok el tőle, mert a nevem a jótündér nevű bloggernek köszönhetően immáron köztörvényes bűncselekményekkel kapcsolatban szerepel a világhálón. Ügyvéd barátaim szerint gond nélkül nyerhetnék ellene polgári pert, ám az általa leírtak oly mértékű zavarodottságról tanúskodnak, amely – sajnos – bírói ítélet nélkül is kimondja a szerzőre a megfelelő (ha nem is jogi) kategóriát.”
megjegyzés: ezek betegek.
nem viccelnek, ők tényleg így látják, azért védik a hülyeségeiket, mert nem tartják hülyeségnek.
nem sajnálom őket, magamat sajnálom, de azért valahol mégis szomorú.
@egyhszegykitiltas: Na végre, az ultima ratio. Miért nem előbb jöttél elő vele? Itt senki nincs abban a helyzetben, hogy _szakmai kérdéseket_ tegyen fel neki (a szerzőnek). Miért? Hát azért, mert nem értenek ahhoz a szakmához, nincsenek benne, laikusok abban. Mint ahogy azt egyik kollégád (vagy talán te, a fene sem igazodik ki az újkeletű két-három hozzászólásos nickjeiteken) egy helyen megjegyezte, ezek a Vincentesek (a kommentelők) meglehetősen neopozitivista eszmeiségűek. Ez persze hülyeség (ők nyilvánvalóan nem neopozitivisták), de nem is ez a lényeg, hanem a szakmaiság. Az a szakma (vagy szakmák), amit ti műveltek – és elismeréssel jegyzem meg, hogy ezt igen magas fokon teszitek barátocskáim -, a következő jellegzetességekkel bír: Témailag valami interdiszciplináris, posztmodern katyvasz, egy kicsit ebből is, egy kicsit abból is bele, a lényeg, hogy minél zizisebb és sikamlósabb legyen, senki potenciális bíráló se érezze úgy, hogy fogást találhat rajta – hiszen akkor mondhatjátok, hogy ez nem is az, és nem ért hozzá. Formailag (látszólag) tudományként jelenik meg, a tudományosság szinte összes kellékével, a megfelelő folyóiratokkal, idézettséggel, (egymás által) megfelelően dekorált „kutatókkal”, és „tudósokkal”- sőt intézetekkel, egyetemekkel. Módszertanilag… szóval erről az mondható, hogy írtok szavakat, és mondatokat egymás mellé, meg egymás után, és azok külsőre tényleg mondatok formáját öltik. Sőt: „kijelentésnek látszó tárgyak” azok, amiket ti produkáltok. Teljesen olybá tűnik, hogy beszéltek (írtok) valamiről… És ez rendkívül megtévesztő, mert az ember a köznapokban (amúgy józan parasztosan ugye), azt szokta meg, hogy ha valaki mond (ír) valamit, akkor annak van is valami (valamennyi) értelme. A naiv józan paraszt… Szóval a módszeretek, két szóban: mesemondás (fikció), és halandzsa. Beszéltek valamiről, ami nincs, (de a lehető legjobb esetben sem úgy van), és teszitek mindezt olyan halandzsával, hogy bolond likból kifúvó bolond szél is megsüvegel benneteket.
De ezt ti legalább őszintén művelitek. Azért lehettek őszinték, mert ti nem vagytok szélhámosok. A szélhámosok tudják, hogy ők becsapják a jónépet, sőt, szándékosan csapják be a jónépet. Ti nem. Mármint persze ti is becsapjátok (akit lehet – a marhákat), csak ti nem szándékosan. Ti magatok is őszintén, és mélyen hisztek abban, hogy az temérdek sok értelmetlen hülyeség, ami kicsordul a tollatok alól, az nem értelmetlen hülyeség. Ti magatokat is becsapjátok, csak szerencsétekre, erről (sem) tudtok.
Persze, ennek előzményei vannak, ti nem most keltetek ki, titeket neveltek, nektek van iskolátok, világnézetetek, meg komplett előéletetek, amely eléggé jól meghatározta a mostani pályátokat. A ti ostobaságotok nem ott kezdődik, hogy szakmányban gyártjátok az értelmetlen halandzsaszövegeket, hanem ott, hogy hiányoztatok az oskolából,, amikor ott a felvilágosodást tanították (ha egyáltalán felétek tantervben volt az). Ugye, az egész „történet” ott kezdődik, hogy nem hiszünk ostoba ókori (vagy legújabb-kori) babonákban…
Szóval ti homo sapiensek, „bölcs emberek”… amikor megjelentek, én, de tényleg, mindig rátok csodálkozom: „jé ez beszél.”
@WiteNoir:
Annak alapján, mennyi energiát fektetnek a mellébeszélésbe, abba, hogy véletlenül se a kifogásolt dolgokra válaszoljanak, szerintem némelyik azért tisztában van vele, hogy „vannak gondok”.
@egyhszegykitiltas: ilyet nem kérdezek szépen, illedelmesen, névvel és címel mert nem fogom az én tudományos renomém árnyékat rávetíteni egy sarlatánra.
Ugyanazért nem kérdezek ilyet szépen, illedelmesen, névvel és címmel, amiért nem fogok a saját nevemben vitatkozni egy kreácionistával az evolúcióról.
Egyszerűen nem vagyok hajlandó szakmainak tűnő kapcsolatot kiépíteni olyanokkal, akik barmilyen szinten aktív es önálló ágensnek kezelik a bukott angyalokat.
Hacsak épp nem D&D-znek, vagy éppen tudományos értelemben bebizonyítják a létezésüket.
E két esetben kiételt teszek.
@dharmageddon: lítium, és elmúlik…
Egyébként meg méltatlan ez a „vita”. Tessék csak beleolvasni a Vass Csaba-féle „Hungária az archiregnum” című szösszenetbe. (Ez a Vass Csaba a nevezett doktoranduszunk témavezetője.) Komplett szélsőjobboldali bolondság az egész, szentkoronázással, meg a többi szokásos idiótasággal együtt. Annyira az, hogy talán még a Szíriuszról idejövet kilencszer megcsavarodó fény is bele van írva…
Ezek az emberek idióták. Bolondok. És mindenki úgy csinál, mintha nem azok lennének. És egyetemi katedráik, címeik, megbízatásaik, folyóiratuk, tekintélyük, pénzük, hatalmuk, stb. van. És senki nem mondja ki nyíltan, egyértelműen, világosan, hogy ezek beszámíthatatlan idióták. Na most én kimondtam.
@ipartelep:
Úgy.
@egysmás: Magyarul az a bökkenő, hogy már előre eldöntötted, hogy a szerző sarlatán és amit írt az áltudomány. így nem csak névvel, de név nélkül is felesleges kérdezni. A kérdések eredetileg arra vannak, hogy homályos pontokat tisztázzanak, de akkor neked minden teljesen világos, tehát max. azért kérdezhetnél, hogy ezt az ítéletedet megretorikáztassad.
@ipartelep: Vass Csaba írta a dolgozatot? Van benne szó szentkoronáról, magyarságról, szíriuszról? Nem és nincs.
@ipartelep: Ma még sok a hozzád hasonló materialista-liberalista ellendrukker.
De az új generációk tudata már formálódik, és hosszú távon minden ok megvan bizakodásra. Ha Balogminiszter és Czunyiné szellemi erőforrásai esetleg nem fednék le teljesen az oktatás időszerű kérdései a 21. században témakör teljes keresztmetszetét, a konzultáció Fekete Gyuri bácsival bizonyára segít megoldja a még nyitott kérdéseket.
@velőtanya: „…segít megoldani…”
@egyhszegykitiltas: Mosolygok az értetlenségeden. Vass Csaba nem ezt a szóban forgó halandzsadolgozatot, hanem egy másikat írt, ami ha lehet, még nagyobb hülyeség, mint ez. Ezek egymással versenyeznek abban, hogy ki tud nagyobbat halandzsázni. Te is a brancsban vagy ugye? A te dolgozatod hol olvasható?
@egyhszegykitiltas: Mégis, azért most komolyan, mit vársz? A szerző némi statisztikai munkával kimutatta, hogy bár a communicatio és társai a Bibliában gyakran mindenféle vallásos dologra utalnak, amikor ezek a fránya szociológusok és egyéb tudósok a cikkeikben ugyanezeket a szavakat használják, sosem ezekről a bibliai dolgokról beszélnek.
Erre a meglátásra, úgy mégis, mit lehet azon kívül mondani, hogy „Nem mondod, tényleg”?
@egyhszegykitiltas: Mindig visszatérünk oda, hogy de az isten, meg bukott angyalok, mint olyanok ha vannak is, nem vizsgálhatók, így aktorként nem értelmezhetők.
Ha valaki ezt nem tudja, nem látja be, azt hülyének nézem.
Ehhez nem kell megkérdeznek tőle, hogy édes fiam, hülye-e vagy, hiszen az, amit csinál, azzal ekvivalens, mintha zsírt tenne a párnája alá.
Noh, azért, mert egyesek nem képesek, akarják, stb. belátni, hogy ez így van és fenenagy pofával állítják az ellenkezőjét, attól, még, bármekkora sokasággal is rendelkeznek, akkor is hülyék.
A dialektikus materializmus náluk sem működik, a mennyiség nem fordul át minőségbe.
@egyhszegykitiltas:
A homályos pontok tisztázása nekem is hiányzik, pl. a szoban forgo dolgozatbol. (Igaz, feluletesen olvastam el) A modern (társadalom-) tudomány viszonylag fiatal es eddigi tortenetenek jo resze pont a transzcendens pro es kontra vitakra ment el, ezert jo lett volna ezeket ujra felidezni es megcafolni azokat az erveket amelyek miatt a teologia megszunt a tudomanyok kiralynoje lenni. Ehelyett van nemi torteneti attekintes, Weber, Habermas stb – kesz a lecke – meg egy konkluzio, hogy azert hasznos lenne, ha… mert csak.
Amugy meg kar azon vitatkozni milyenek vagyunk teremtettsegunkben mikor arra sem utal semmi, hogy barmi/barki teremtve lett volna valaha.
Közben villant egyet a NER szellemi hátországa is: http://www.facebook.com/eddamuvek/posts/969546626456609
(Az opus természetesen kétharmados lájkolási támogatottságot kapott a fiatal, konzervatív, értékközpontú értelmiségiek kedvenc portálján)
@velőtanya:
😀
@velőtanya:
„Fizetni fogtok mindenért
Életek ezerével,
Csak az történik veletek,
Amit megérdemeltek.”
Pogrom?
@velőtanya:
Óanyám, bár ne kattintottam volna rá!
Bár ne olvastam volna bele a kommentekbe!
Bár vérpatakit végleg elvinné valami ufo …(nincsen ekkora szerencsénk. Isten nem ver bottal…)
Tóth Jani halandzsa-disszertációjának botránya eltörpül egy értelmetlen, zagyva halandzsából álló egész életmű mellett, melynek szerzője MTA doktori fokozatot, sőt, akadémikusi címet kapott olyan szövegekre, amelyekben semmilyen új, érvényes állítás sincs: 1. vagy értelmetlenek, 2. vagy valótlanok, 3. vagy banalitások, 4. vagy félrefordított plágiumok.
Csak egy példa: jhnnsclvn.wordpress.com/2016/02/14/shaggy-grammar-kusza-grammatika/
(A poszt végén egy egész linkcsokor található.)
A zagyvaságok szerzője az ELTE professzora, de helytartóin és vazallusain keresztül hatalmát számos egyetemre kiterjesztette, főleg a Károlira, amelyet évekig a menye terrorizált. A meny mondta meg, kit vegyenek fel, vagy kit rúgjanak ki, hogy a MAB akkreditálja a Károlin a szakot, mert após a MAB képzési ági bizottságának elnöke volt több cikluson keresztül. Após és bandája mondta meg azt is, hogy az általa uralt tudományterületen ki lehet PhD, MTA doktora, habilitált stb.
portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=22720&tanKod=2GF26NBK04B
:)))) van itt minden
@jotunder: „Az oktató nem rögzítette önéletrajzát. Előfordulhat azonban, hogy a publikációi rögzítve vannak a rendszerben, ezt a publikációs keresőben tudja megnézni.”
Kár…pedig olyan érdekes lett volna olvasni…
@acs63: A díjnyertes szakdolgozata publikus…
„Dolgozatom konklúziójaként azt mondhatom, hogy a fesztiválok versenye erős és állandóan változik, folyamatos kihívások elé állítva a szervezőket. Egy sikeres és jól működő fesztivál működtetéséhez kitartás és kompromisszumkészség szükséges, hogy az energiák ne a kilátástalan küzdelmekbe legyenek fektetve, hanem a megoldások keresésébe. Innovációval és kreativitással lehetőség nyílik az állandó megújulásra, amely elengedhetetlen jelző egy fesztivál esetében”
…és ha belegondolok, hogy azóta minden bizonnyal csak fejlődött:)
@jotunder: Nocsak, a Corvinuson is van büfészak? 🙂
(Tudom-tudom, szóvicc nó vicc.)
@velőtanya: Olvastam anno (mondtam róla véleményt is), engem az érdekel, _most_ hogy’ néz ki a CV-je. Pl., amivel jelentkezett az állásra…esetleg a motivációs levele…
@velőtanya: Véleményem szerint a díjnyertes szakdolgozat szerzője becsületesebb, mint a halandzsa-akadémikus. A szakdolgozó nyíltan és érthetően banális és semmitmondó, míg az akadémikus a butaságát és közhelyességét elrejti, álcázza, értelmetlen schachtelsatzokba csomagolja, és percekig tart, míg az olvasó kibogozza, hogy nem mondott semmit, vagy hülyeséget mndott.
jhnnsclvn.wordpress.com/2011/07/29/gobbledygook-burokrata-halandzsa/
jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/01/who-pays/
@acs63:
ch.linkedin.com/in/r%25C3%25A1hel-orb%25C3%25A1n-0105156a
valami gond van?:)
@WiteNoir: http://www.hoteliermiddleeast.com/15073-top-10-hotel-management-schools-in-the-world/
ezt tartjak a legjobb kepzesnek a vilagon. 60000 frank egy ev (+ lakasberles).
nem hiszem, hogy tul sok magyarnak van EHL MBA-je. ez van. szerintem a vilag egyik legjobb helye, marmint a varos.
@WiteNoir: „Problem-solving scenarios that require high levels of creativity motivate me the most, and I am passionate about creating something new from scratch. More specifically, analyzing situations in order to discover the origins of the problem and restructuring the system on the basis of these findings stimulates me most. Analyzing situations in order to discover the malfunctioning parts, and re-structuring the system on the basis of these findings also stimulates me. My skills are mostly suitable for project-based work, as being actively engaged in solving the problem provides me with intensive focus throughout the task.
These competencies and skills are useful to work in tourism, which is the industry that attracts me most. While my interest in the sector is overarching, I am particularly fascinated by destination development, and tourism management and marketing.”
Na, ezt nem ő írta. Nem mintha egy mákszemnyi értelme lenne ennek a sületlenségnek, de ilyen rövid idő alatt ennyit nem fejlődhetett. Azért ez is valami. Most már vigyáznak rá, hogy a hercegnő le ne égesse magát túlságosan. Úgy is nemsokára el lesz foglalva a something new-val, amit a ledzseni férjjel kreált néhány hónapja from scratch.
@aronsatie:
És persze tudjuk, pl. az „analyzing situations in order to discover the malfunctioning parts” legfeljebb az elrepedt tányérok megkeresését jelenti. 🙂
@aronsatie: Az EHL-en az Executive MBA angol nyelvu kepzes. Ha valaki egy ilyen kepzesen atmegy, ahol minden egyes orat angolul tartanak, hetente kell hosszabb dolgozatot irni angolul, es minden vizsga angolul van, akkor azert rendesen csiszolodik az angolja.
@jotunder: A „departmen” és a „roll” (nem mint zsemlye, hanem mint szerep) szöveg megvan? Nem volt még rég.
@jotunder:
kolozsvaros.com/2016/02/18/orban-rahel-a-nemzet-tehetsege/
Itt látható a régi linkedin szöveg, de aztán írtak róla, gúnyos stílusban, és most már más a szöveg.
@aronsatie: De, eleg regen volt. Pont Lausanne elott. Szerintem amugy felsofoku angol nyelvvizsgaja volt mar akkor is, csak nem nagyon nezte vegig, hogy mit irt. Egy ev intenziv angol nyelvu kepzes nagyon sokat szamit.
@jotunder: Na ha azzal a szöveggel felsőfokú vizsgája volt, akkor az Úristen legyen irgalmas mindenkihez, aki nálunk idegen nyelvet tanul.
Nem értem, honnét a jóindulat. A Facebook bejegyzéséből az is kiderül, hogy magyarul se tud valami jól. Pedig azt aztán régóta tanulja és elég intenzíven.