A Corvinus esete a jézusmáriailyenténylegninccsel
Eredeti szerző: jotunder
Amikor az ember azt hiszi, hogy a dolgok már nem lesznek érdekesebbek….
A Corvinus esete a Sátánnal című poszt kommentelői okosítottak ki arról, hogyan is működik a társadalmi kommunikáció tudományban a publikációk értékelése.
Van egy lista a Corvinuson, ebben kategorizálják a tudományos folyóiratokat. A kiemelkedő világfolyóiratok közé helyezték a frissen és helyben alapított KOME nevű özsébista lapot, miközben a legalacsonyabb kategóriába tettek valóban világhírű újságokat. Tegye fel a kezét, aki nagyon meg van lepődve.
Igen ám, de a KOME számai elérhetőek. Ahogy nézem őket, látom, hogy a világhírűnek nevezett szuperfolyóiratban rövid idő alatt háromszor is szerepel szerzőként egy bizonyos Jaime A. Teixera da Silva. Itt, itt és itt.
Az, hogy itt kicsit elharapózott a grafománia, effektíve albán újságokba írogatnak, meg saját lapokat alapítanak a hülyeségnek, már régen nem ér meg egy posztot, de itt valami egészen másról van szó. Eszembe jutott, hogy én a Jaime A. Teixera da Silva nevét mostanában olvastam valahol.
Itt. A jelentős tudós ember a társadalmi kommunikáció elmélet másik jelentős folyóiratából a Scientia Horticulturae-ból (nem vicc) ki lett tiltva, mint valamiféle rosszcsont kommentelő, és utána egy másik kiadó is kitiltotta. Állítólag ilyen még nem volt.
Mi esélye van annak, hogy gründolnak egy kamufolyóiratot Pesten, felteszik a világhírű tudományos lapok közé, majd hagyják, hogy egy, a bolondériájával, valóban világhírre szert tevő bácsi teles tele írja. A KOME társfőszerkesztője az a Ph.D diák, aki a sátános dolgozatot írta, meg a kicsi barátja D.Márton, aki kiadta ellenem a fatwát a Corvinuson. Jézusom, de nem nagyon bonyolult ez az egész.
Azt gondolom, hogy ontológiai és eszkatológiai szempontból is problematikus a durkheimi értelemben vett funkcionális anómia ilyetén jellegű metamorfizációja, a bibliai Γαμώ τα πεθαμένα σου -a reciprokális interakciók bergeri-luckmanni sémája, ami meghaladja azokat a paradigmatikus transzformatológiai alakzatokat, amelyek posztteoretikusan validálják az esszencialitás hordozóját, és így Kierkegaarddal együtt teszem fel a kérdést:
ITT TÉNYLEG MINDENKI FLÚGOS?????
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518958-6ae5fe3f0be8c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518958&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518958-6ae5fe3f0be8c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518958-6ae5fe3f0be8c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@mavo: Tapasztalatom szerint ez általában így szokott történni, azzal a kiegészítéssel, hogy ha a jelölt közel áll a kérdéses tanszékhez, akkor nagyon gyatrát (középszerűnél is gyengébbet) kell alkotnia hogy ne summa cum laude minősítést kapjon – vélhetően ez lesz a sorsa a kiinduló disszertációnak is.
Ha nem egyetemi berkekben mozog a jelölt, akkor az elsöprő részben egyetemi emberekből verbuválódott opponensek / bizottsági tagok / bizottsági elnök hiúságán vagy hülyeségén múlik a dolog, mivel rendszerint még az opponens sincs olyan helyzetben, hogy megítélje egy munka értékét. Ahhoz gondosan el kellene olvasnia, megértenie, nem csak megnézni, hányszor hivatkoznak rá és boldogan felírni az önéletrajzába, hogy újfent fontos tudományos munkát végzett.
@népbíró:
őszintén megmondom, hogy ez a blog egy rakás szar. na jó, finomítok: egy manipulatív hányadék, ami jellemzően ad hominem szeret „érvelni”.
szóval ha ez alapján kellene ítélkezni tóth jános felett, én habozás nélkül felmenteném.
@flort:
esetünkben ez kicsit ambivalens volt, sőt amikor az egyik opponens személye kiderült, jelöltünknek finoman szólva kétségei lettek a védéssel kapcsolatban. de persze ez nyilván csak kivétel (nem gúnyolódok), és mint kiderült, az emlegetett opponens sem kötözködött. nyilván nem voltam jelen, pedig érdekelt volna, hogyan zajlott le.
@kerekes pereces: az elméletek között valóban különbséget lehet tenni és sokan próbálkoznak is effélével. ez ügyben azonban van legalább két fontos összefüggés:
– „társadalomtudományok” esetében a természettudományokban megszokott kísérleti igazolás nem lehetséges , elvi, gyakorlati és etikai okok miatt. Ez nem azt jelenti, hogy az elméleteket nem vetik össze a tapasztalatokkal, hanem azt, hogy a tapasztalatokat nem a kísérletek hordozzák, hanem pl. bizonyos filozófiai elvek (pl. transzcendens lények nincsenek), vagy különféle megfigyelések, ill. a gyakorlati megvalósítás nehézségei, stb. (nincs ok a szörnyülködésre: általában a matematikai eredményeket se kísérletileg ellenőrzik)
– a kialakulófélben lévő tudományok esetében az egyik bizonytalanság a „valóság” illetve a „valóság releváns részének” a meghatározása. Ez a kommunikációelméleteknek is problémája s részben emiatt vethet fel valaki afféle zöldségeket, mint kommunikáció a sátánnal és angyalokkal való közösségben (amiben bizonyára vallási fundamentalizmusa motiválja). Ha az elméletek valóságról kialakított képe eltérő, nem könnyű – bár nem is lehetetlen – összehasonlítani őket.
@yil: Helló, csak így a semmiből, a vallási fundamentalizmus margójára 🙂
Szerintem fontos, hogy a szerző a 24. oldalon a kutatás első axiómájaként a következőt szögezi le:
„A vallási igazságok elvi igazságpotenciáljának nem-tagadása”
Ezzel a huszárvágással kiiktatja az ateista társadalomtudományt, illetve a tanulmányt annak határain kívül helyezi. Az axióma ugyanakkor arra is utal, hogy a szerző itt már nem társadalomtudományt művel, hanem egy teológiai gondolatgyakorlatot próbál társadalomtudományként eladni, ami az angyalokkal való kommunikáció vizsgálatának abszurdumát eredményezi.
@yil: Az, hogy transzcendens lények nincsenek, az nem filozófiai elv, hanem tapasztalat.
A matematika nem is tudomány, hanem tiszta logika alkalmazása olyan objektumokra, amik fizikailag nem is létezők. Például végtelen halmazok, vagy folytonos objektumok nincsenek a valóságban.
@acronym: ez biztos nem így van, ez Habermas, nem a szerző önkényessége. Itt tulajdonképp azt mondja, hogy ő Habermas posztszekuláris társadalmából, illetve az általa javasolt módosításból indul ki. Hogy mennyire vallási fundamentalista a szerző azt innen nem lehet megmondani, lehet hogy inkább szétszórt.
@huferk84: ez egy halandzsa. közönséges halandzsa. egy nyelvtani és fogalmazási hibákkal teleszórt (és akkor a magánhangzó választásom még kedélyes volt) halandzsa. masszív name droppingról van szó, ami mögött semmiféle gondolat sincs. semmiféle elmélyülés, csak rengeteg betű. a másik kedves ember, D.Márton is akkorákat halandzsázik, mint ide Lacháza. ez a legdurvább értékrelativizmus, ami a piacon kapható. én jóval megengedőbb vagyok kerekes kollégánál, én nagyon sok különös, experimentális vagy akár artisztikus megközelítést tudnék esetleg tolerálni akár a tudomány környékén is, és végső esetben azon is túl tudom tenni magam (ha nagyon muszáj), ha valaki hisz a Sátán létezésében, esetleg abban is hisz, hogy lehet vele kommunikálni. a halandzsa, a rendszer jól megfontolt és igen alantas kihasználása, és az elmélyülés, a kreativitás, a tehetség büszkén vállalt hiánya háborít fel.
@huferk84: és bizony a terrorizálás a klasszikus modus operandi… ahogy károlin is csinálták. itt nem fog működni. lehet próbálkozni, de itt nem fog működni.
@jotunder:
szia
a három linkből, amit adtál, a második direktbe a vincentre mutat. itt is publikál? 😀
@kerekes pereces: szerintem tévedsz. A tapasztalatok mindig konkrét és egyedi, az elvek pedig elvont és általános igazságokat állapítanak meg. A filozófiák elvekből építkeznek, így az összes emberi tapasztalatot tartalmazzák – elvont és általános formában – persze csak elvben, a gyakorlatban azért sokszor földhözragadtabbak.
A matematika értelmezése sokféle lehet, a matematikai objektumoké is. Talán ez most nem érdekes, de az elég nyilvánvaló, hogy nem marad meg – és nem is igazolhatók az állításai – a fenti módon értett tapasztalatokkal
@yil: akarom mondani: nem marad meg a tapasztalatoknál és nem is igazolhatók az állításai tapasztalatokkal
@Secnir: A második link az egyből letölti a listát. Nem tudtam máshogy megcsinálni.
@jotunder: ezt hiába mondod ott, ahol ez a halandzsa folyik jó régóta, az maga a tudomány, az előrejutás feltétele. meg fogják védeni magukat, és a maguk kis világát.
hogy ez errefelé társadalmi betegség, annak látható okai vannak (pl. hogy az egyházaknak mindenképpen és azonnal kellett a semmiből saját egyetem). mindez persze csak része annak, ahogy a „nemzeti elit” (korra, nemre és világnézetre való tekintet nélkül) 1990-t a szabadrablás kezdetét jelző startdurranásként értelmezte, aki most nem markol jó mélyen bele, az generációkra marad ki.
@incze: tudom, hogy hiába mondom. de ha egyáltalán nem mondanám, akkor gyávának és hülyének érezném magam.
@yil: Állítások a természetben (a valóságban) csak tapasztalattal (kísérlettel) igazolhatók. Pontosabban ez sem igaz. Ugyanis a kísérlet csak alátámasztani tud dolgokat, igazolni nem. Viszont cáfolni tud.
Te összetéveszted a tudományt mint olyan rendszert, amely képes a természetről rendszerezett és szisztematikus tudást szerezni azzal, hogy logikusnak tűnő fejtegetéseket ír valaki papírra, aminek semmi köze a valósághoz, mivel kísérletekhez nincs köze. A tudomány nem csak mondatok, fejtegetések egy darab papíron.
@incze:
lejáratják a társadalomtudományokat és a humánértelmiséget ezek a magukba zárkózott halandzsőrök, ez az egyik legrosszabb. amúgy sincs túl nagy presztízse ennek a területnek, az ilyenek miatt meg…
@acronym:
„Ezzel a huszárvágással kiiktatja az ateista társadalomtudományt, illetve a tanulmányt annak határain kívül helyezi.”
már miért tenné? a (társadalom)”tudomány” nem „tagadja” a „vallási igazságok elvi igazságpotenciálját”, egyszerűen nem foglalkozik velük, mivel nem képezik tárgyát – ahogy azt egyébként tóth jános is bravúrosan megállapítja, persze gondosan kihagyva az okot. majd sokezredikként nekiesik a nemes feladatnak, hogy a (keresztény) vallás hiedelmeit valahogyan beszuszakolja a tudományba.
pontosan ezért mókás, amikor d. márton (et al.) egyazon szövegben védekeznek azzal, hogy „nem az angyalokkal és a sátánnal folytatott kommunikációról szól” a dolgozat, majd pár méterrel odébb azt, hogy „a disszertáció az ún. hibrid közösségek kommunikációelméletét alapozza meg. A hibrid közösségek emberekből és másokból, például angyalokból, többek között bukott angyalokból állnak”.
wut???? leírja, hogy nem arról szól, majd utána azt, hogy ja de, (LEGALÁBBIS) azzal IS. remek. főleg, hogy a sátános post is ugyanezt állítja.
a „védekezésben” meg ott van a jól megszokott fundi kerkó sértődöttség: fúj, egyesek „abból indulnak ki hogy természetes módon transzcendens lények ugyebár nincsenek is, azok számára az ebben hívők őrültek vagy megtévesztettek, a transzcendens tagokat tartalmazó leírások pedig tudománytalanok. Nos ez utóbbiak ontologizálnak, nem a dolgozat szerzője”. érted, emberek egy részének van egy rakás képzelt barija, és az a szemét, aki ezeket a képzelt barikat nem veszi figyelembe. meg azok ontologizélnak, nem mi a jók, és közben vadul keresgélek, hol vádolta őket bárki ontologizálással. már ha az bűn egyáltalán.
ezek szegények ott vannak nagyon keményen eltévedve, hogy szeintük az, hogy „egy közösség leírásakor nem távolodhatunk el attól, ahogyan a közösség leírja saját magát”, az elmehet odáig, hogy a közösségbe be kellene emeljük a közösség által kitalált izéket is, és komolyan kellene azzal foglalkozni, hogy egyes emberek néha beszélnek a képzelt barijaikhoz.
és persze nem jutnak el odáig, hogy ha ők a közösségbe beemelhetik a saját képzelt barijaikat és ellenségeiket, akkor bizony itt már nem lehet megállni, oda be kell tenni visnut, allahot, a nagy manitut, kecalkoatlt meg vicslipocslit is, és bizony, bizony a télepót, és bizony, bizony, a húsvéti nyuszit, a hétfejű sárkányt, tündérszép ilonát, a vasorrú bábát és münchausen főzvelényeit is. old shatterhandet már meg sem merem említeni.
tipikus fundi kerkó baromság ez amúgy (és biztosan megvan ennek a megfelelője a moszlimoknák, hinduknál, etc), miszerint mi vagyunk A Vallás, és kész, mindenki más hiedelmeit makacsul ignoráljuk, kivéve, ha valami nekünk tetsző dolgot kell argumentálni: lásd még a mandineres srácok esetében a ciklikusan visszatérő „báncsák a keresztényeket” —> „vallást általában bántani cúna dolog (fúj neolibsik)” relációra, ami a sárliebdó esetében a „ne tessék bántani a moszlimok érzékenységét (fúj neolibsik), és akkor azok nem fognak bántani” gránitszilárdságú alaptézist eredményezte, amely egy év után átalakult a „minden moszlim tevebaszó terrorista” és a „menjenek innen a moszlimok a tetves gecibe” konklúzióvá alakultak át (és a vallásgyalázó neolibsikről kiderült hirtelen, hogy védik a moszlimokat és el akarják iszlamizálni európát).
szörnyű újra és újra végigjárni ezeket a paranoiás köröket. egyre unalmasabb.
más is írta, ez lehetne valami teológiai izé, csak hát ott meg nem egy nagy újdonság, hogy az emberek időnként elbeszélgetnek a képzelt barijaikkal.
@mavo: akinek volt szerencséje boldogult földrajztanárom tanítványának lenni egy pár évtizede, az már kapott némi beavatást a ” az ún. hibrid közösségek kommunikációelméletétéből”. kismagyarok – ez volt a szavajárása -, nem akkor van baj, ha az ember a szekrényhez beszél, hanem akkor, ha az válaszol. ezzel az irománnyal egyszerűen képtelenség hagyományosnak tekinthető tudományos érveléssel foglalkozni, olyan jellegű foglalatosság mint ha egy hányáson próbálnád bemutatni, hogy az nem gasztronőmiai termék.
A KOME journal másik főszerkesztője, Demeter Márton is károlis oktató:
http://www.kre.hu/btk/index.php/oktatoink/640-demeter-marton.html
@mavo: Az általad ad hominemnek minősített érvelés azért elég sok ténnyel és dokumentummal van alátámasztva. Igaz, nem pont TJ esetében, mert ő ott eddig érdektelen figura volt. De lehet, hogy az általatok történt lebuktatása után róla is elkezdenek majd adatokat gyűjteni odaát.
@népbíró:
„Az általad ad hominemnek minősített érvelés azért elég sok ténnyel és dokumentummal van alátámasztva”
nézzuk csak a jelenleg legutolsó bejegyzést: jhnnsclvn.wordpress.com/2015/12/30/fairy-tale-about-petroczi-szurkehaj-fehermaj-csupahaj/
ez tele van olyan állításokkal, mint például sanda kijelentgetések petrőczi fehérmájúságára (az ő párkapcsolata és szexuális élete amúgy is visszatérő motívum), hogy „szegedi kollégista korában valósággal megerőszakolta a kollégista fiúkat, s terjesztette közöttük a kankót és egyéb undorító nemi betegségeket”, hogy kedveli a potyát, hogy ingyen eszik valakinél, hogy a lánya 16 bundát nyőúlt le a holandoktól, és még sorolhatnám.
ez még csak egyetlen egy bejegyzés, és nagyjából semmi másból nem áll, mint hatásvadász ad hominem őrjöngéből. és ez a bejegyzés egyáltalán nem kivétel. itt a másik: jhnnsclvn.wordpress.com/2015/12/07/the-witch-of-the-karoli-university-a-karoli-boszorkanya/ , meg a másik: jhnnsclvn.wordpress.com/2015/11/30/just-we-two-kettecsken-szabo-andrassal/ , utóbbi azért érdekes, mert pontosan azért nem vagyok hajlandó foglalkozni az esetleges bizonyítékokkal, mert azoknak van egy hánytató felvezetése. na jó, meg azért is, mert még ha akarnék is, a „bizonytékként” beillesztett képeken levő dokumentumok a képek apró mérete miatt olvashatatlanok, vagyis még az illúziója sincs meg annak, hogy tényleg próbált a szerző a luvnyázáson és hasonló szellemes dolgokon kívól bármi konkrétumot villantani.
nem folytatnám tovább, ezek nem kivételek, hanem ez az átlag.
egy tetszőleges intézmény és annak embereinek bírálata NORMÁLIS emberek körében nem abból áll, hogy xy „kankót és egyéb undorító nemi betegségeket” terjesztett, elvetetette magáz z-vel és ehhez hasonlók. ez a mandiner dühöngőjének „színvonala”, normális emberek között totálisan védhetetlen.
ahogy jt-nek, nekem sincs kedvem károlis belviszályokba belemenni, de ha ilyen gusztustalan az egyik oldal, az nem növeli azt a benyomásomat, hogy nekik bármiben is igazuk lenne. bocsikahh.
@mavo: Teljesen igazad van. Én is utálom a petrőczis posztokat és a luvnyázásokat. Másrészt tudom, hány embert kergetett ez a házaspár szegénységbe, betegségbe, halálba stb, tudok viselt dolgaikról, és gyanítom, hogy az irántuk érzett feneketlen gyűlöletet ők naguk válthatták ki. Ezzel együtt is lebeszélném a szerkesztőket az ilyen posztokról, de úgy tudom, a témához való hozzáállás a csapatban nem egységes és nem akarnak szakadást. Viszont a rendőrségi jegyzőkönyvek, ügyészségi stb. határozatok világosan mutatják, hogy a károlis csalások ügyében álnyomozások folytak, a lajtáros-trócsányis nyomozó hatóságok, „igazságszolgáltatók” ezerrel a refis bűnelkövetők tehermentesítésén dolgoztak. Az ilyen feltáró munkákat értéknek tartom, amit nem lehet lesöpörni azzal, hogy vannak undorító posztok is. Pláne, ha ezek alanyai az indulatok felkorbácsolásában nem ártatlanok.
@népbíró:
ezekkel a (ráaádsul első ránézésre erőteljes többségben levő) féktelenül gyűlölködő bejegyzésekkel a saját hitelességüket rontják. de ők tudják. és ez baromi független, attól, hogy petrőczi de facto „terjesztette […] a kankót és egyéb undorító nemi betegségeket”, vagy sem. mellesleg ez utóbbiért akár el is lehetne meszelni a szerzőt, de talán még belefér a magyar jog adta szólásszabadságba.
teszem azt egy tasz vagy egy ökotárs (lehetne sorolni sokáig) is írhatna gyűlölettől fröcsögve az őket tudatosan, előre megfontoltan hazug karaktergyilkossági kísérlettel tönkre tenni szándékozó kétharmadról – ám mennyivel emberibb és pozitívabb, hogy nem ezt teszik, hanem igyekeznek tágyilagosak maradni a végsőkig.
@népbíró: Én elhiszem, hogy alapvetően igazatok lenne, de erősen úgy tűnik, hogy többen valamelyest belebetegedtek lelkileg ebbe az egészbe. És nem is kicsit. A Mészáros-balhéra emlékszem, meg hogy ti juttattátok el a jhnnsclvns bloggal a sajtó ingerküszöbéig az ügyet, de mikor volt az? Öt éve? Egyszerűen nem egészséges ennyi éven át hetente sokszor megírni, hogy ki mekkora torzállat a Károli vezetésében, hogy dugta meg xy a saját lányait (!), meg kinek hogy kéne megdöglenie. Akkor sem, ha tényleg egy kupac bűnözővel/rusnya intrikussal álltok szemben. Furát mondok, de ennél még az is jobb lett volna, ha egyszer összeálltok, jól megveritek Szabó Andrást, azt’ annyi.
Jelen állapotában a jhnnsclvns alapján az egyetlen dolog, ami miatt biztos vagyok benne, hogy a vádjaitok magva igaz, az az hogy tisztességes és ártatlan emberek Szabó és tsai. helyében ezer éve kiperelték volna a szerzőcsoportból a szart is – de ez azért nem valami sok.
@Tehéntőgy:
huh, ezek érdekes plusz infók. fel sem tűnt, hogy 2009-ben indult a blog. nos, így meg elnézést, de eléggé marozosra sikeredett a dolog, mármint hogy belebetegedés a valós és vélt sérelmekbe.
nem éri meg.
„az egyetlen dolog, ami miatt biztos vagyok benne, hogy a vádjaitok magva igaz, az az hogy tisztességes és ártatlan emberek Szabó és tsai. helyében ezer éve kiperelték volna a szerzőcsoportból a szart is – de ez azért nem valami sok”
hát, pont nem hinném. egy esetleges per elég nagy nyilvánosságot jelentene a blognak és a szerzőinek. így meg jelen formájában nagyjából alkalmatlan bárki rossz hírét kelteni normális emberek szemében. a nem normálisakat meg ki nem szarja le. ha nem is szó szerint, de ez is egyfajta streisand effect lenne.
@népbíró: És Leslie the Fat országában, mit kap jutalmul a nagynevű egyetem?
„A felújítást követően a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja a főváros VIII. kerületében található Károlyi-Csekonics-palotegyüttest a kormány. A Múzeum utca 17. és a Reviczky utca 6. szám alatti épületegyüttest a jövőben a szomszédos épületben működő Károli Gáspár Református Egyetem használja majd.”
@mavo: Most kicsit szétnéztem ebben a borzalomban, úgy tűnik tévedtem, többször feljelentették már őket egy-egy posztért. Streisand-effektben igazad van, de azért mégiscsak az a szitu így is, hogy a Károli számos oktatójának vagy dolgozójának a nevére rákeresve a blog ott van az első találatok között (mondjuk Petrőczi Éva + Károli, Hansági Ágnes + Károli stb. de az intézmény rektorától Szabó András állítólagos szeretőjéig egy sor embernél így van). És mivel ez egy évek óta húzódó történet, ismerve a diákság örök jóindulatát, ezek az emberek alighanem úgy tartanak órákat mondjuk teológushallgatóknak vagy magyar szakosoknak, hogy tudják, jópáran a tanítványaik közül esténként jobb esetben a szexuális életüket ecsetelő posztokon röhögnek majd visítva a kocsmában, meg hogy hogy lopták el a hencidai úrasztalát, rosszabb esetben meg azon tanakodnak, mennyi lehet igaz abból, hogy az oktatóik szántszándékkal kergettek öngyilkosságba egy akadémiai nagydoktort jhnnsclvn.wordpress.com/2011/08/22/suicide-note-szigeti-lajos-bucsulevele/. Teljesen abszurd az egész. El sem tudom képzelni, miféle televényből tud egy ilyen szituáció kinőni.
@Tehéntőgy:
engem leginkább annyira nem érdekel a dolog, hogy azzal foglalkozzak, a szerzőknek miben és mennyire van igazuk. csak megjegyeztem, hogy a bejegyzéseik finoman szólva nem az igaziak.
@Tehéntőgy: Szabó bizonyára rászolgált volna egy alapos verésre, de senki nem akart mártírt csinálni belőle. Azért az tényleg elég szar lehet, hogy bárkivel beszél, tanítvánnyal, kollégával, nem tudhatja, ki olvassa a többek között róla szóló blogot, amely az ő aljasságainak televényéből nőtt ki. Több oldalról hallottam, hogy nyírta ki a kollégáit, egy harmadikra kenve a feljelentéseit.
Mavónak abban nincs igaza, hogy a feltárt bűnügyek nincsenek olvashatóan dokumentálva, mint ahogy az arányokban sincs, ha a teljesen fölösleges és ismétlődő Petrőczi-posztoktól eltekint, amelyik nyilván valamelyikük heppje.
Bölcskei püspök sikkasztásos ügye pl. 10 posztot tesz ki, és ezek mindegyike jól és olvashatóan van dokumentálva:
jhnnsclvn.wordpress.com/2013/09/22/sikkasztas-isten-aldasaval-9/
Ebből van 8 előtte és 1 utána.
Ha valami karaktergyilkosság, akkor az, hogy az akkori rektort és gazdasági igazgatót, akik nem mentek bele a sikkasztásba, hogy rágalmazták meg és hurcolták meg az egyetemi és egyházi közvélemény előtt.
@népbíró:
„ha a teljesen fölösleges és ismétlődő Petrőczi-posztoktól eltekint, amelyik nyilván valamelyikük heppje”
és aki szeret minden alkalommal más néven írni, ugye?
Úgy tűnik, igazad van, a stílus és a téma nagyon hasonló, a név különböző, bár vannak visszatérő nickek. Talán nem akarja az illető, hogy Szabóék kipereljék belőle még a szart is, ahogy az egyik kommentelő írta.
a szokásos heti linkgyűjteményükben ( guruló hordók, energiáról, gazdaságról és minden egyébről – gurulohordo.blog.hu/2016/02/12/ooo_iooo_gravitaciooo_gurulo_linkek ) hivatkoznak egy videót (közgazdász standup):
http://www.youtube.com/watch?v=snouGpJf08o
ebben figyeltem föl en.wikipedia.org/wiki/James_Heckman cikkére:
The Effect of Prayer on God’s Attitude Toward Mankind
http://ftp.iza.org/dp3636.pdf
az a benyomásom, hogy tj metodológiája igen közel áll az e cikkben bemutatotthoz. (az egyetlen említésre méltó, ám nem túl lényeges különbség, hogy ez a cikk egy tréfa.)
„Van egy lista a Corvinuson”
és már a BME-n is:
http://www.filozofia.bme.hu/sites/default/files/MukSzab-TFTT-2016-06-30.pdf
A folyóiratról mindeddig ez volt magyar nyelven az egyetlen érdemi poszt, sajnos kb. az összes magyar PhD hallgató, kolléga, bizottsági tag stb. ezt találja meg amikor utánanéz. Azért sajnos, mert régi, rosszindulatú és hamis színben tünteti fel a KOME-t. Ez most valamennyire kiegyenlítődik egy aktuálisabb cikkel; aki már idáig legörgetett az olvassa hozzá ezt is:
24.hu/kozelet/2018/08/03/mintha-az-orvosnak-megmondana-a-miniszter-milyen-terapiat-javasol-csontrak-eseten
Itt elmondunk -kollégámmal, Demeter Mártonnal, az MTA nehéz helyzetére és néhány egyéb méltánytalanságra adott reflexión túl- pár alapvető infót a lapról és a nemzetközi beágyazottságáról.
(vincent & törzsközönség: tekintettel a korábban történtekre semmi egyebet nem kívánok hozzátenni sem a bloghoz sem a hozzászólásokhoz. Ez a hsz szeretném, ha itt maradna, azért, hogy ha valaki új információként olvassa a fenti cikket, az tudjon máshonnan is tájékozódni.)
@TothJanJ: Olvastam, jó interjú. Kicsit sokszor hallottuk már azt, hogy sorban állnak érte a vevők, de nem adom ki a külföldieknek, de hátha itt igaz, ki tudja. Sajnos pont a címbe kiemelt mondat mutatja, milyen naív a NER-hez való hozzáállás. Régesrég megmondja a miniszter, hogy milyen terápia adható, nem javasolt, hanem adható és kész. 168ora.hu/itthon/diszkriminalo-egeszsegugy-75-felett-nem-jar-gyogyulas-11344
@TothJanJ: Azért egy pár dolog igencsak támadható az interjúban.
Például itt van ez:
„A SCImago legfrissebb szakterületi listájára a teljes közép- és kelet-európai régió több száz tudományos folyóiratából csak 14 került fel, ezek közül a KOME a 3. helyen végzett, megelőzve minden más hazai folyóiratot.”
A KOME két kategóriában indul (ez nem tudom amúgy, mennyire szabadon választott?), az egyik a Communication, a másik a Linguistics and Language. Csodálkoztam is, hogy az elsőt emelitek ki, hiszen ott a Q3-ban vagytok, míg a másodikban Q2-ben (az nem kicsit jobb); viszont az utóbbiban a régióból 91 lap van, a KOME ebből a 14. (az is jó amúgy), de az „Across Languages and Cultures” (azt se tudtam, hogy ilyen létezik) mint egy másik magyar lap durván agyonveri (bocs, megelőzi). Ez nem maninpulatív így egy kicsit?
@közösperonos átszállás: megnéztem, a cikkben azért egész végig arról van szó, hogy kommunikáció és médiatudományban. Az meg nem nyelvészet, így a language and linguistics lista eléggé irreleváns. Poén: lemeóztam, létezik egy linguistics and language kategóira is a language and linguistics mellett. És nem, a két lista nem azonos. Jézusom 🙂
Amúgy a Scopus listák kategóriabeosztása elég érdekes, de a Wos és a a google analytics se jobb. Olyan folyóiratok vannak olyan kategóriákban hogy az ember csak kapkodja a fejét. Nem érdemes a különböző listákat összevetni mert nagyon vicces dolgok jönnek ki belőle. Pl van olyan társadalomtudományi lap amelyik vezeti a teljes humanities listát (noha semmi köze hozzá) miközben a saját social sciences listán belül nincs benne a top 20-ban.
@ámbátor: ez de kibaszott felháborító
@harmadikszem: „Poén: lemeóztam, létezik egy linguistics and language kategóira is a language and linguistics mellett. És nem, a két lista nem azonos. Jézusom 🙂 „
Na ja. 🙂 Mondjuk elég eltérő főkategóriákban; kérdés viszont, hogy vajon hány olyan lap van, amelyik a kettőből pontosan egyben van benne (szerintem max. 10%).
„Amúgy a Scopus listák kategóriabeosztása elég érdekes, de a Wos és a a google analytics se jobb.”
Igen, most próbálom kinyomozni, hogy mire is alapozzák, és mivel lehetne megváltoztatni egy besorolást (ha egyáltalán). (Természetesen önös érdek is van benne, ha már a SciMago alapján vagyunk kívülről megítélve, de a logika is mellettem áll. 🙂 )
@közösperonos átszállás: nem fogsz benne logikát találni attól félek. Én most megnéztem random két erős folyóiratot, a Journal of communication pl ugyanúgy communication és lang & lingben van, de már a Journalism and Mass Communication Quarterly (ami a legrégebbi kommos folyóirat és szintén q1-es persze) csak communication-ben. Egyikben se volt nyelvészeti cikk az utóbbi 30 évben és nem is lesz.
@harmadikszem: és egyik sincs political science kategóriában, pedig hemzsegnek bennük az ilyen cikkek. Logic doesn’t live here anymore.
Mégis mennyit érhet egy ilyen lap, hogy el akarják adni? Egyébként meg nem értem pár éve leleplezték már, hogy ez egy özsébista kamufolyóirat, amibe bolondok írnak és egy valláskárosult sátánkommunikációból PhDző doktorandusz gründolta a pajtikájával. Megnéztem most is ők szerkesztik, ők vannak a riportban is.
Ez valami NER trükk lesz. Elintéztek egy 24.hu-s riportot, hogy az NKA erre hivatkozva támogathassa vagy megvehesse a lapot. Amivel természetesen csak újabb tízmilliókat akarnak kitalicskázni egy „keresztény kurzust” toló mitugrásznak. Épp elég ilyet láttunk már. Ebből oltári nagy botrányt kéne csapni, mert már megint a mi pénzünkből fogják kistafírozni az embereiket.
A KOME társföszerkesztöje: „A magyar kommunikációkutatás egyik fiatal tehetsége közismerten nem kormánybarát, sűrűn és keményen bírálja a tudománypolitikai változásokat, most azonban arról beszélt lapunknak…”
magyarhirlap.hu/cikk/141042/Igenis_raferne_egy_reform_az_Akademiara
@ámbátor:
Ebből a sértett-meztelencsigák-leeső-falatokért-helyezkednekből igazán lehetne hungarikumot csinálni. És látom, csak „fiatal tehetség” lett, nem „fiatal zseni”, ahogy először kérte, igazán nem volt szép a szerkesztőbácsitól. 🙂
@seol: Most jött el az ő idejük, gondolják ők. De persze nem, mert ez a dolog már elvégeztetett és nekik már megint nem osztottak lapot. Pedig milyen bátor ez a megszólalás. És milyen jól időzített.
@Ahava: Azért az mindig fontos, hogy az emer a kellö eréllyel kiálljon Rákosi elvtárs titóisták elleni szigorú fellépése mellett.
@ámbátor: rohadt autocorrect
… a miniszterelnök úr sorosisták elleni…
@ámbátor: Én szeretnék kiállni az MTA Művészeti Gyűjteménye mellett, ez a hang annyira halk, hogy elvész a csatazajban.
„Az Akadémia vagyonának átadása egy alapítványnak nem pusztán a kutatóintézetek épületeit jelenti, bár ez is irdatlan. Hanem a gyűjteményeket, amelyek egyidősek az intézménnyel, vagy a kutatóintézetekkel. Tudósok generációi által nevelt-növesztett levéltárak, adattárak esnek szét, gyűjtések, a tudomány alapjai – és ne feledkezzünk meg a nagy falatokról, például a 188 éve épülő MTA Művészeti Gyűjteményről vagy az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményről. Ellenőrizhetetlen lesz fenntartásuk, egyben tartásuk, megőrzésük, illetve egyértelmű, hogy szétkapják őket. Ez még 1949-ben sem történt meg.”
@ámbátor: A Hirsch-indexe 4. A 43 publikációjára 40 hivatkozást kapott. Tehetséges, de miben is?