A Corvinus esete a jézusmáriailyenténylegninccsel
Eredeti szerző: jotunder
Amikor az ember azt hiszi, hogy a dolgok már nem lesznek érdekesebbek….
A Corvinus esete a Sátánnal című poszt kommentelői okosítottak ki arról, hogyan is működik a társadalmi kommunikáció tudományban a publikációk értékelése.
Van egy lista a Corvinuson, ebben kategorizálják a tudományos folyóiratokat. A kiemelkedő világfolyóiratok közé helyezték a frissen és helyben alapított KOME nevű özsébista lapot, miközben a legalacsonyabb kategóriába tettek valóban világhírű újságokat. Tegye fel a kezét, aki nagyon meg van lepődve.
Igen ám, de a KOME számai elérhetőek. Ahogy nézem őket, látom, hogy a világhírűnek nevezett szuperfolyóiratban rövid idő alatt háromszor is szerepel szerzőként egy bizonyos Jaime A. Teixera da Silva. Itt, itt és itt.
Az, hogy itt kicsit elharapózott a grafománia, effektíve albán újságokba írogatnak, meg saját lapokat alapítanak a hülyeségnek, már régen nem ér meg egy posztot, de itt valami egészen másról van szó. Eszembe jutott, hogy én a Jaime A. Teixera da Silva nevét mostanában olvastam valahol.
Itt. A jelentős tudós ember a társadalmi kommunikáció elmélet másik jelentős folyóiratából a Scientia Horticulturae-ból (nem vicc) ki lett tiltva, mint valamiféle rosszcsont kommentelő, és utána egy másik kiadó is kitiltotta. Állítólag ilyen még nem volt.
Mi esélye van annak, hogy gründolnak egy kamufolyóiratot Pesten, felteszik a világhírű tudományos lapok közé, majd hagyják, hogy egy, a bolondériájával, valóban világhírre szert tevő bácsi teles tele írja. A KOME társfőszerkesztője az a Ph.D diák, aki a sátános dolgozatot írta, meg a kicsi barátja D.Márton, aki kiadta ellenem a fatwát a Corvinuson. Jézusom, de nem nagyon bonyolult ez az egész.
Azt gondolom, hogy ontológiai és eszkatológiai szempontból is problematikus a durkheimi értelemben vett funkcionális anómia ilyetén jellegű metamorfizációja, a bibliai Γαμώ τα πεθαμένα σου -a reciprokális interakciók bergeri-luckmanni sémája, ami meghaladja azokat a paradigmatikus transzformatológiai alakzatokat, amelyek posztteoretikusan validálják az esszencialitás hordozóját, és így Kierkegaarddal együtt teszem fel a kérdést:
ITT TÉNYLEG MINDENKI FLÚGOS?????
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518958-6ae609d6d7d66' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518958&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518958-6ae609d6d7d66&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518958-6ae609d6d7d66' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@balo83: khmm… a vincent a károlis belviszályokból szívesen kimaradna.
Vízben vernek a botok a botokra
sehol senki a botok a botok
iszap-fejből buzog földmélyi rozsda
pára-hajón árnyék-rúd imbolyog
kelnek tajték-gerincű alakok
vízben a botok a botok birokra
reszketve arc nélkül kaffog a fog
tört agyvelőkre hályogos halakra
hol a sekély mocsár redővetése
vendégli tükrén a csillagokat
és botokat és botokat mutat
mind fakón mállanak hullámtörésbe
de újjá sodorja formáikat
folyton a botok a botok verése.
@jotunder:
Dehogy akarunk mi ebbe titeket bevonni! Csak olyan infókat próbálunk adni, amit az adott témához ti is hasznosíthattok. Ez a TJ nagyon fontos a Károlinak (és a Fidesznek). A trollkodásából kiderül, hogy minden bennfentes infóval és kapcsolattal ellátják a megbízói. Nemcsak transzcendens sátánokkal kommunikál ő, hanem immanensekkel is. 😀 A Mészáros-csalás szegedi jogászvédnökéhez, a Közszolgálati Egyetem rektorának vagy mifenéjének kinevezett Jakab Évához is beprotezsálták őt a kálvinisták, hogy együtt védjék meg a védhetetlent. Ebből aztán nem lett semmi, mert Jakab Éva sem tudta kivédeni a nyilvánvaló jogsértéseket, inkább „nem nyilatkoztak”. Akkor még „Éhező” volt a nickje. Újabban n0 para.
nem tudom, megvolt-e már itt, ha esetleg nem, a vonatkozó paradigma: en.wikipedia.org/wiki/Cargo_cult_science
nekem semmi használható ütletem sincs arra, hogy miként lehetne elmagyarázni a dolgot a benszülötteknek.
és minden tiszteletem a JT-é, hogy legalább megpróbálja.
Tudom, hogy ez itt abszolút off, de nem bírom magamban tartani, a 444-en olvastam egy kommenteben:
Matolcsy egy zseni
Most már a lengyelek másolják
Kéne egy Matolcsy az egészségügy élére is
41.media.tumblr.com/3dbb74bc193b0f8b104f9b64dda381b5/tumblr_o06gurq53M1ritub5o1_540.png
444.hu/2015/12/30/nemzetkozi-firkaszszervezetek-tamadjak-a-barati-lengyelorszag-kormanyat
@aritus:
Nem véletlenül Fruzsina a fruzsinák királynője. 😉
@kerekes pereces: a nem hard tudományokban sem lehet handabandázni. vagy a hard tudományokban is.
@seol: de, ő a matolcsy rajongó
@jan: Nem téveszted össze Vass Lászlóval?
Neeeeem!
Itt kérem mindenki tök hülye! Essetunni… 🙁
Ostoba, szervilis pártseggnyalóból nagyhatalom vagyunk. Miért pont ott ne hagynák a szerencsétleneket játszani?
@jotunder: Belviszály??? Mér? Ki van belül? Már mindnyájunkat kibaszarintottak onnan. Mi oda nem passzoltunk. Éppúgy kívül vagyunk a Károlin, mint ti. 🙂
@Boli – Ch.T. is, meg hát!:
„Itt kérem mindenki tök hülye!” Q.E.D. 😉
B.Ú.É.K!
@Öregmedve: o basszus, de igen, kosz, hogy szoltal!
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?:
„The document másik s has been deleted.”
ezek szerint akkor 3 hivatkozásból 2 mára nem létezik, míg a harmadik magáról a koméról van.
vastaps.
@mavo: 1 bírálat közzétételére kaptam meg minden érintett hozzájárulását, a másik kettőnek a válaszait nyugodtan megpróbálhatják elkérni a szerzőtől.
ekkicsit én szégyellem magam, de csak azér, mer gombás tyúkszemem. hol a boldogság mostanába?
@TothJanJ: te tényleg nem fogod fel, hogy ez az egész mennyire kínos? gründolni egy kamufolyóiratot, majd szegény öreg kóklerrel feltetetni a szuperfolyóiratok listájára, kihasználni a kapcsolatrendszert és folytatni, ami kádárjanibá idején folyt, a kontraszelektált kommerkedést refi papírba csomagolva. soha életetekben nem lesz semmiféle kreatív, komoly dologhoz közötök, nem is érdekelnek benneteket a valódi kihívások, csak a kicsi hatalom, a kicsi pénz, persze a károli-corvinus-vass-bogár szinten, hogy körbe ne hányjam az egészet. egyetlen érdeked az lesz, már ma is az, hogy az igazi tehetségeket ki tudd nyírni. én sohasem tudtam igazán megfogalmazni magamnak, hogy mi elől menekültem el, de amikor rátok nézek néha sikerül.
@TothJanJ:
Kedves TJJ!
Nyugodt lelkiismerettel ki mered itt jelenteni, hogy az általad alapított KOME A-kategóriás, tudományos élvonalat képviselő folyóirat, míg más világhírű tudományos folyóiratok nem érik el ezt a szintet?
@TothJanJ:
pár kérdésem ezzel kapcsolatban lehetne?
1. miért tettél ki 3 linket, ha ebből csak 1-hez kaptál engedélyt?
2. [szigorúan jóindulatú kérdés, amely feltételezi, hogy nem tettél közzé olyasmit, aminek a közzétételét nem engedélyezték a szerzők] elképzelhető, hogy nem is vesződtél engedélykéréssel (mert a [vélhetően] utólagos törlés erősen erre utal)?
3. ez így etikus volt?
+1: ha neked nem engedélyezték (illetve úgy tűnik utólag, amikor tudomást szereztek róla, letiltatták), akkor nyilván az „a” kategóriás folyóiratot nem szerkesztő mavóknak odaadják, ugye? 🙂
Szerzőnek (mármint a „disszertáció” szerzőjének) egyetlen dolgot a javára lehet irni, hogy t.i. Dániel prófétaként egyáltalán bemerészkedik az oroszlán barlangjába, sőt, tekintettel arra, hogy Dániel próféta nem teljesen önszántából cselekedett, még elismerésre méltóbb. De ezzel az elismerésre méltóság ki is merült. Szerző nem győzheti le az oroszlánt, nem feltétlen azért, mert Isten elhagyta, hanem egyszerűen azért, mert az oroszlánnak (ld. az oroszlán mint ezerfejű Cézár, talán lehetne még nagyobb képzavart is, de legyen elég ennyi) van igaza.
1, a felvetett téma (!) (kommunikáció transzcendens lényekkel, különös tekintettel az angyalokra, legyenek Fidesz-közeliek vagy ellenzékiek, pardon, Istenközeliek vagy bukottak, valamint a ” társadalom újragondolása és az emberi és transzcendens tagok közös valóságalkotásából származó UCHE formák bevezetése” ) tudományos (!!!) diszkusszió tárgyát nem képezheti. Pont. (Ahogy Nógrádi tanár úr 🙂 mondaná). Illetve ez sem teljesen igaz, mert létezhet egyirányú kommunikáció transzcendens lényekkel, számos fohász létezik a világon fellelhető összes transzcendens lény irányába, és ez kutatható is, gondolom, kutatják is számosan, de a disszertáció – sajnos – nem erről szól. (Aki elolvasta, érti, miről beszélek. Én – mint emlitettem, elolvastam. ) Egyéb jellegű vita tárgyát képezheti persze, de tudományosét, na azt nem.
2, ha valaki mégis tudományos vita tárgyának akarná beállitani, akkor két eset van:
-2/a, tudja, hogy nem képezheti tudományos vita tárgyát. Akkor az illető simlis.
-2/b nem tudja. Akkor viszont szende. Már ha értitek, mire gondolok.
Ki-ki eldöntheti, melyik esetről van szó.
Szerző megteheti, hogy tovább hadakozik az oroszlánnal, de akkor a 2. pont képezte halmaz valamely részhalmazában kell elhelyezkednie, de a halmazokhoz Jótündér jobban ért.
Amennyiben a szerzőn úrrá lett a cognitiv disszonancia – ez szemmel látható – akkor a feloldására alkalmazott metódusok közül – 1, a választott alternativa (hogy t.i. a disszertáció tudományosan értékes) felértékelése – megvolt, 2, a választott alternativa ellen szóló érvek figyelmen kivül hagyása – megvolt – a 3. lehetőség, a választás elkerülése is egy opció. (Már ha kizárjuk azt, hogy a szerző a nem választott opciót teszi választottá (hogy t.i. a disszertáció tudományosan értékelhetetlen) .
Mi legfeljebb szerényebbek leszünk egy kommentelővel.
@DarthVader: Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy ennél többről is szó van. Lásd JT 10:36:40 bejegyzését. Ez nem egy bizonyos személy problémája. Ez rendszerszintű probléma. Vicces, hogy az ünnepek alatt két ismerősömnél is előkerült a doktori kérdése (csinálják-e, vagy ne). Én hülye vagyok hozzá, csak szájtátva olvasom a kommenteket, de az előző bejegyzés linkjét elküldöm nekik. Hátha inkább úgy döntenek, hogy rendes emberek lesznek 😉
@DarthVader: @DarthVader: pszichológus vagy pszichiáter és inkább 70 mint 40?
@Dr. No: +1
@TothJanJ: Tényleg, egy olyan igazi őszinte, egyenes gerincű kiállást kérek szépen én is, hogy:
1) A KOME csakugyan A szintű folyóirat,
2) Az OK, hogy az ott leközölt cikk a PhD dolgozat alapja.
De valahogy nem kéne a doktori iskolára meg a professzorokra mutogatni közben, hogy formálisan ez mind rendben van (amúgy, nincs).
Valahogy az az érzésem, hogy ezt a kiállást nem fogjuk megkapni, mert ez védhetetlen.
Tulajdonképpen maga a formális védés megvolt már? Ott ugyanis bárki hozzászólhat, aki bejön az utcáról. És onnantól az elnök meg a bizottság felelőssége (adott esetben, szégyene) hogy továbbengedi e ezt az, ehem, érdekes doktorit.
@Strawdog: A helyzet az, hogy csak A kategóriás lehet, ez egyszerűen kényszer. A tiszta kommunikációkutatás (pure communication inquiry) ugyanis a társfőszerkesztők szerint még nem létező tudomány, így viszont – gondolom én – egyetlen folyóirata csakis a lista legtetején lehet, hiszen se előtte, se utána senki sincs. És nem viccelek.
communicatio.hu/jelkep/2014/2/demeter_marton.htm
(Azt már le sem merem írni, hogy ezek szerint da Silva cikkhez közzétett lektori véleményben kifejtett álláspont, miszerint az releváns a „pure communication inquiry” teintetében tehát azt mondja, hogy a cikk megfelel egy nem létező és még ki sem dolgozott diszciplínának. Ami egybként nem lehetne alkalmazott tudomány, de ezek szerint a predatory lapok citációmanipulációk (?) révén történő legitimálásának bemutatása nem is alkalmazott tudomány….)
@Wolff: Jézusom. Belenéztem. Nem kellett volna.
a szemünk láttára formálódik a tiszta kommunikáció tudománya.
@Strawdog: a kettes felesleges baszogatás, semmi köze az ottani cikknek a disszertációhoz, irodalomlistában sincs benne. Bár mintha az is valamilyen kommunikációmodell lenne, ennél több köze szerintem nincs az anyaghoz. Ennek sokkal inkább, az egyik fejezetének hasonló a címe:
Tóth J. [2013]; Similarities and Differences in Perennial and Post-Secular Approaches
to Society. In: Csepeli György, Somlai Péter és Szabari Vera (szerk..) Kötő-
Jelek pp.112-127. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. doi:
10.13140/2.1.5158.6886
Amit JT belinkelt publikácós követelmény listát, abban nincs olyan, hogy kell, hogy legyen A lapos nemzetközi publikációja. Az van benne, hogy vannak a,b,c meg d lapok, és azokból kell összesen valamennyi pontot összegyűjtenie. Megvannak a pontjai vagy nem? Ennyi a kérdés.
Az első sokkal neccesebb, hiszen ép ésszel olyan nincs, hogy egy 2012-es lapot, még ha jegyzik is (mert pl. az ERIH és az EBSCO jegyzi) bármilyen doktori tanács A-listázzon, főleg egy ilyen mezőnyben. Ezt viszont nem tudom elképzelni, hogy egy doktorandusz keresztülnyomja, mert aki ilyet ennyi és ilyen pozícióban lévő emberen át tud nyomni, annak már régen megvan a saját holdudvara, kutatóhelye, oktatói állása stb. TJ meg lényegében egy mezítlábas senki és nem úgy néz ki mint aki habonyárpiban nyomja.
@Rhonin:
Én értem, miről van szó, a magyar tudományos élet kifejezetten ijesztően nagy szeletének a besenyősödéséről, de momentán szerző próbálta védeni a védhetetlent, ha majd a doktori iskola részéről jön ide valaki ugyane célból, akkor majd vele is kommunikálunk. Ha már….
@WiteNoir:
És tudom ajánlani a szerzőnek a sarki Háromlépcsős presszót, ahol a „Mit bámulsz bazzeg?!” kérdésre, tiszta komunikcióként, azonnal jár egy jobbcsapott. Ott kutathatná és bemutathatná tudományát, talán még az angyalaival is találkozhat…és itt nem a csálé csöcsű pultoslányra gondoltam.
@DarthVader:
viszont komolyra fordítva, lényegében mit szeretnétek?
ha nemzetközi beágyazást, releváns publikációkat szeretnétek—-azokról tudjuk hogy nincsenek
ha csak szimplán hülyeségnek meg halandzsázásnak nevezitek, akkor mondhatják hogy névtelen bírálat irreleváns, aki nem szakember hallgasson ill. lehet citálni „eléggé érdekes” humán publikációkat nyugatról is.
@huferk84: „felesleges baszogatás, semmi köze az ottani cikknek a disszertációhoz, irodalomlistában sincs benne.”
De benne van, „A témában született publikációk jegyzéke” alatt, a 333. oldalon, Referált (peer-reviewed) címkével.
@WiteNoir: Én továbbra is azt tartom irányadónak, amit JT kiemelt. Ha mindez rendben lenne, maga a dolgozat témája legfeljebb lényegtelen blablának minősülhetne. Én nem vagyok szakértője sem a kommunikációnak sem a doktoriknak (de az oktatás témája érdekel, mert fogyasztó az voltam, vagyok, leszek ilyen-olyan minőségben és hát a zenéről is beszélhetünk attól, hogy nem vagyunk zeneszerzők), de kb. két percembe került az Interneten témáját tekintve hasonlóan sajátos, komoly hivatkozásokat találni (akkor is, ha a kutatás éppen cáfolat, de mégis: van rá példa, hogy valakit tudományos szinten ilyesmi érdekel)) pl. az asztaltáncoltatásról (ha már transzcendens kommunikációról van szó (hű de képzett lettem két nap alatt :)):
http://www.apa.org/monitor/oct03/voodoo.aspx
melynek egyik hivatkozott szektekintélye (Isten nyugosztalja):
http://www.fabbs.org/index.php?cID=497
Szóva nem feltétlenül itt a baj, bár egyetértek azzal a kommentelővel, aki azt írta, hogy töri a gyereke derekát, ha ilyesmire adja a fejét…
@WiteNoir:
„aki nem szakember hallgasson”
Ja. Pláne hogy én mondom meg, ki a szakember, aki méltat. Alighanem itt a probléma gyökere.
” ill. lehet citálni „eléggé érdekes” humán publikációkat nyugatról is. „
Természetes. Kérdés, az „érdekes” publikációknak mi a sorsa nyugaton. Avagy lehet-é olyan publikációkkal tudományos fokozatot szerezni nyugaton, amiknek egyetlen érdemük, hogy „érdekesek” ?
@huferk84: Bocsánat, ebben a formában csakugyan nem pontos, tehát felesleges.
A pontos kérdés az, hogy származott e előnye Tóth-nak abból, hogy az általa társfőszerkesztett, A kategóriásnak minősített lapban megjelent cikke. Még pontosabban és szikárabban, enélkül (egyrészt az A kategória, másrészt maga a cikk nélkül) _formálisan_ meglenne e a doktorija, vagy nem. Ha nem, akkor véleményem szerint a doktorit vissza kell vonni. Itt még angyalokról szó nincs egyelőre, az egy másik kérdés.
Tehát két probléma is van, az A kategória, és a társfőszerkesztőség.
Ami Wolff hozzászólását és a communicatio.hu/jelkep/2014/2/demeter_marton.htm linket illeti, az is releváns és érdekes.
A következő kérdés az, hogy megengedheti e magának a Corvinus, hogy egy ilyen doktorit adjanak ki a nevében. Pontosabban, hogy csökkenti e ez a Corvinus, mint egyetem értékét és jó hírét. Szerintem nem engedheti meg, és igen, csökkenti. Szerintem az is világos, hogy ha a tudományosabb igényű Corvinusos emberek látják ezt, akkor az első reakciójuk a szégyenkezés.
A második reakciójuk már lehet mentegetés, hogy mások is így csinálják, vagy ügyesebben és kevésbé utolérhetően, de alapvetően így. Ami igaz is. Itt rendszerszintű problémáról van szó.
Természetesen nem Tóth érte el, hogy A kategóriás legyen ez a lap. Még PhD-ja sincs, ugye. Itt a szakáról van szó, nagyon konkrét emberekről, akik megmondták neki, hogy ezt így kell csinálni. Ennyiben sem Tóth cseszegetése ez az egész ügy.
Én abból se csinálnék nagyobb ügyet, hogy Tóth koma pánikban / dühében kitett két report-ot, aztán mikor rájött, törölte, plusz kurvaanyázott egyet. Ezzel elsősorban a KOME folyóirat integritását sértette meg, ami, valljuk meg, amúgy sem nagyon létező fogalom. A KOME persze ezek után dönthet úgy, hogy kirúgja őt mint szerkesztőt 🙂
@huferk84: A kategóriázást az ausztrálok vezették be (aztán pár éve ki) és átvette pár ország Európában.
lamp.infosys.deakin.edu.au/era/?page=fordet10&selfor=2001
Ez itten a communication studies listája. Az özsébisták fogták a Dörmögő Dömötört, a Pajtást és a Hot Magazint, és sikeresen belefésülték ebbe a listába, és ezt a világon semmivel sem indokolták, okozatilag talán arról lehet szó, hogy Csermanek professzor úr idejében párszor jókor voltak jó helyen. Elmennek a büdös francba, hogy episztemológiailag helyesen fogalmazzak. Vagy mondják azt, hogy nem nagyon pontozzuk le az újságokat, de azért jó lenne ha írdogálnának a gyermekek ide-oda vagy kussoljanak be.
Balogh Ákos György vigyázott arra, hogy a nevem ma is kint legyen a Mandineren. Édesek ezek a fideszkutyusok.
Amúgy ez a poszt is Tóth János körmönfont, mellébeszélő, konzekvensen kettős mércét alkalmazó, mélyen tisztességtelen erkölcsrendjével és érvelésmódjával foglalkozik, név szerint aposztrofálva őt:
jhnnsclvn.wordpress.com/2013/06/04/jesus-or-moses-jezus-vagy-mozes/
@jotunder: Édes faszom! Még a csávó nevét sem vagy képes helyesen leírni. A többi agyhalott meg simán benyeli…
„rövid idő alatt háromszor is szerepel szerzőként egy bizonyos Jaime A. Teixera da Silva”
TEIXEIRA Te barom!
Ismerni pici copy paste?
@Mac Elek Gábor:
Az ilyen idiótákat külön tanítják vajon a lényeges szempontok felismerésére? 😀
@seol: Én dicsekszem öntelten, pökhendi módon minden második sorban, hogy milyen nemzetközi hírű tudós vagyok, hülyegyerek?
Özsébnek meg má’ elég rég nincs köze a Doktori Iskola vezetéséhez….
Világhírű tudós….
@jotunder: akkor sajnos számítani lehet rá, hogy a rühes kutyák idejönnek csaholni.
BUEK!!! :))))
@WiteNoir: Ez különben így van. A kommunikációnak nincsen mindenki által elfogadott elmélete. Más „társadalomtudományokhoz” hasonlóan mostanában alakul. Egy jobb könyvben például 50-100 _különböző_ kommunikációelméletet ismertetnek. Ez akkor is így van, ha vannak menő folyóiratok a témában (nem a KOME persze), valamint, ha vannak népszerű megközelítések. Éppen ezek miatt az itteni szörnyülködések egy része tkp. alaptalan, hiszen ez egy kezdeti stádiumban lévő alakuló diszciplína, nem valami megszokott, bevett tudományág.
Ez bizonyára hozzájárul az iskola folyóiratlistájának sajátosságaihoz is: ami szerintük kommunikációs folyóirat az számukra fontosabb lehet annál ami ismertebb, de csak lazábban kapcsolódik a kommunikáció kérdéskörtéhez.
@yil: Viszont az elméletek között, amennyiben tudományos elméletek és nem csak filozofikus fejtegetések, akkor küönbséget lehet tenni. Ugyanis minden elméletnek le kell írnia valamit a valóságból, ezt pedig úgy ellenőrizük, hogy kísérleteket teszünk, és megnézzük, hogy az elmélet előrejelzése mi a kísérletre, és ez egyezik-e a tapasztalati tényekkel. Ha igen, akkor az elméletet alátámasztja (de nem bizonyítja a kísérlet). Ha nem, akkor az elmélet megdőlt, van megismételhető kísérlet, ami cáfolja. Ennyi az egész. Lehet sokféle elméleted, közöttük (amennyiben tudományos elméletek) el lehet dönteni, melyik az, ami leírja a valóság egy részét és melyik nem.
És így alakul maga a diszciplina: felvetnek elméleteket, amelyeknek tudományosnak kell lenniük, majd megnézik, mely elméletek írnak le valamit a valóságból. A kísérleti eredmények pedig elvezetnek más, új eméletekhez, amelyek leírják a megtörtént kísérletek eredményeit, és előrjelzik más kísérletek eredményeit, amivel alátámasztani vagy cáfolni lehet az elméletet.
@yil: Hogy még tisztább legyen: nem attól tudomány valami, hogy van-e elfogadott elmélete vizsgálatának tárgyára, hanem attól, hogy a tudományos módszertant követi-e a vizsgálódás módszertana. Ami követi tudományos módszertant, az tudomány, ami nem, az meg nem.
@yil: ami szerintük kommunikációs folyóirat az számukra fontosabb lehet annál ami ismertebb, de csak lazábban kapcsolódik a kommunikáció kérdéskörtéhez. „
szerintem január elseje van nem április elseje:)
@seol: Ahelyett, hogy kitilt, legalább a hibát javítsa ki ez a meg nem értett zseni!
@jotunder: +1
@Rhonin:
én abszolút konkrétan segítettem már be phd megírásába. szerény tippem szerint az opponensek legfeljebb néhány bekezdés erejéig jutottek el odáig, hogy összefüggő részleteket megértsenek belőle, ami egyébként ad1 a sarkköveként szolgáló személy életművéből, ad2 a bizottság legalább néhány tagjánál nagy eséllyel rátermettebb jelöltből kiindulva nem is feltétlenül az ő hibájuk. a védés természetesen hibátlanul megtörtént, én meg remekül szórakoztam, hiszen ha névtelenül is, de részese lettem a xxi. század ####történetének. :-DDD