A gépezet és az arkangyal
Eredeti szerző: jotunder
A drága Szakály Sándor akadémiai doktori disszertációja nem tartalmazott újdonságot a doktorijához képest, idegen nyelvű publikációi alig vannak, az elmúlt húsz évben valóságos tudományos munkássága gyakorlatilag nem volt. Schmidt Mária akadémiai doktori cím nélkül lett egyetemi tanár a Pázmányon, doktoriját egy kurzuskönyvecskére, a Diktatúrák ördögszekerén címűre kapta. Lánczi András szintén akadémiai doktori cím nélkül lett egyetemi tanár, főleg tankönyveket és kiáltványokat írt, munkássága nemzetközi kitekintésben értékelhetetlen.
Az Orbán-rezsim ideológiáját harmadosztályú intellektusok reprezentálják. Ennek egyszerű oka az, hogy egy Ernst Noltét vagy a boldogult Dominique Vennert nem lehetne lezavarni a sarki boltba parizerért. Őket esetleg le lehet fasisztázni, de leközépszerűzni nagyon nehéz lenne. Orbánnak olyan értelmiségi elitre van szüksége, amelynek tekintélye kizárólag a politikából (értsd, Orbán Viktorból) ered.
Az Orbán-rezsim utcai harcosai általában megzizzent exkommunisták, mint Bogár, Kerényi vagy Bencsik. A futóbolondság munkaköri leírásuk része.
Ennek az az oka, hogy a feladatuk elvégzése eleve komplett elmebeteget igényel. Olyan dolgokat kell kipréselni a csücsöri szájukon, ami egy többé-kevésbé normális emberben valahogy benn maradna. Szégyenérzet nélkül kell letolt alsóban énekelniük a Lánchídon az albán himnuszt.
Az Orbán-rezsim hoppáljai és selmeczigabriellái pedig hoppálok és selmeczigabriellák. Igen, tessék csak megnézni, valójában mind hoppál vagy selmeczigabriella, csak máshol vannak rajtuk a nyomógombok.
Kellenek a rendszerbe olyan, monotontűrő és felesleges agykapacitást egyáltalán nem tartalmazó robotok is, akik külső megjelenése a Homo sapiensre emlékeztet, de ha az ember szétszedi őket, láthatja, hogy milyen egyszerű a mechanikájuk.
Az Orbán-rezsim elképesztően jól működik. Igen, kedves Olvasó, Orbán politikai gépezete remekül van összerakva, és összehasonlíthatatlanul jobban pörög, mint azon kedves és kevésbé kedves lúzereké, akikre majd szavazni fogok.
Orbán Viktort nem érdekli az, hogy ki kit deportált, és általában, hogy mi történt 1944. március tizenkilencedikén. Orbán Viktort mindig a következő két hét érdekli.
Az orbáni átlagpolgár nem szereti a zsidókat. Nem, egyáltalán nem küldené őket gázkamrába, de nem szereti őket. A cigányokat sem szereti, a melegeket sem szereti, a kurvaéletbe senkit sem szeret, hát talán nem véletlen, hogy óránként kell a fülébe üvölteni a szerencsétlennek, hogy mennyire jó neki éppen. Amúgy nem hiszem, hogy a nemorbáni átlagpolgár olyan rettenetesen más lenne, valószínűleg csak más a nünükéje. Ez egy borzalmasan frusztrált ország, itt a nagy többség sejti magáról, hogy elveszítette az élete partiját, és az a legszörnyűbb, hogy általában igaza is van.
Orbán az orbáni átlagpolgárnak építi az emlékművet, neki rakatta fel ugyanazzal a giccsnökkel a kis nippeket a Nemzeti Színház homlokzatára. Az orbáni átlagpolgár pedig igenis Gábriel arkangyalt akarja látni a birodalmi kakaduval — akkor is, ha fogalma nincs róla, hogy mi ez az egész. Azt ugyanis sejti, hogy azok, akiket nem annyira szeret, meg fognak ezen botránkozni, és hát ennél több öröme úgy sem lesz egy ideig. Így néz ki a tipikus orbáni örömszerzés. Igen, Orbán tényleg nem a Jenna Jameson, de nekünk most rá telik, nem a Jenna Jamesonra.
A feladatot pedig végre kell hajtani. Kell hozzá pár készlet senki, hülye és robot, aztán csak össze kell rakni, és már fogja is a snecit. Az a legszomorúbb, hogy semmi különös sincs Gábriel arkangyal történetében. Kicsit talán snasszabb, mint egy átlagos rezsicsökkentés vagy trafiklopás, de a lényege ugyanaz. Napi feladat, kipipálva.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519801-6ae06c468bf62' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519801&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519801-6ae06c468bf62&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519801-6ae06c468bf62' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ja és még valamit, kedves @labrys:, csak úgy módszertanilag, és nagyon nem kioktatásilag: Ha olyat kérdezel, amely kérdés két nem pontos, vitatott, jelentésű, de főleg tartalmú fogalomra kérdez rá („értelmes”, „hiteles”), akkor az a célszerű metodika, hogy előbb megpróbálod vázolni, a két fogalom általad használt jelentését, értelmezési tartományát. Mert ugye, nagyjából mindenki tudja, hogy általában mit jelentenek ezek a fogalmak, de hogy konkrétan, itt mi tartozna „beléjük”, és mi nem, az ennyiből nem derül ki. (Minő, és mennyi, és milyen fajta viselkedés tesz értelmessé, és hitelessé egy értelmiségit? Hol a határ?) Az ilyen definitív pontosítás híján szokott az lenni, amit eme blog (és gyakorlatilag, minden más helyen lefolytatott össze vita) kapcsán is látunk, hogy a versenyzők „szavakon vitatkoznak”. De ezt teszik úgy, hogy nem is tisztázzák a vitájuk mibenlétét: „Ácsi, mi most először arról beszéljünk, hogy mit is értünk ezen, meg azon, és utána majd mehet az a téma, hogy hogyan értékeljük ezt, meg azt.”
Persze, eme nagyon vázlatos kis fejtágítóra szerintem itt éppen te szorulsz rá a legkevésbé, úgyhogy ne vedd rossz néven. Engem se bosszant, hogy értetlen emberek mellém beszélnek, és egy szalmabábbal viaskodnak.
azért a magyar viszonyoktól erősen el kell vonatkoztatni.
nálunk nem arról van, hogy itt különböző politikai eszemerendszerek a nép számára különböző igazodási/identifikációs/megoldási utakat kínálnak és a nép egyes csoportjai ezekhez ilyen-olyan okokból vonzódnak.
itt arról van szó, hogy egy közönséges – gyakorlatilag köztörvényes bűnöző – csoport megszállta az országot.
és ez a csoport jobboldalinak meg nemzetinek meg kereszténynek meg konzervítnak nevezi magát. és akkor ezen lehet agyalogni, hogy akkor mennyiben, vagy milyen vonásaiban az.
de ne vicceljünk már, most komolyan ez a kérdés?
hogy az üregi Putyin „eszmerendszere” kiféle-miféle?
ki nem sz*rja le?
kb erre szokták mondani, hogy ne csináljunk már Krisztusból bohócot.
@labrys: idézet magamtól: Magyarországon a jobboldal konzervatív, mostanában népi beütéssel, legalábbis akörül sűrűsödnek, ilyen értelemben nem nagy hiba egyenlőségjelet tenni közéjūk. Nem mindenhol van így, pl. Romániában a nemzeti liberálisok vannak jobbra.
Nem tartozik ide, de szerintem a magyar társadalom nagy része maradi, nem szereti a változást, és ez könnyen összetéveszthető a konzival. Holott pl. a legnagyobb magyar konzervatív Széchenyi volt.
Kedves @ingyenebed:, a lényeget tekintve természetesen igazad van. Ezt a lényeget ezek a mondataid jól foglalják össze: „itt arról van szó, hogy egy közönséges – gyakorlatilag köztörvényes bűnöző – csoport megszállta az országot. és ez a csoport jobboldalinak meg nemzetinek meg kereszténynek meg konzervítnak nevezi magát. …”
Azonban, eme „sarkos lényeg” mellett, nyilván lehet a kevésbé lényeges elemeken is „agyalogni”. Hiszen, ha nem így lenne, akkor akár le is lehetne zárni minden politikai blogot: A lényeg megállapíttatott, jó napot, mindenkinek lehet hazamenni. Szóval, a részletek is érdekesek.
Tulajdonképpen az a meglepő (de mégis, másfelől meg nem meglepő), hogy mennyire nincs egyetértés eme részletekben. És miért nincs… De akárhogy is, azért van még miről beszélgetni.
@sárospataki lány:
te egy attitűdről beszélsz, de ennek elég kérdéses, hogy a 21. századi szűkebb értelemben vett értelmiségi léthez mi köze van. te a múlt századi kategóriákat akarod ráerőltetni a maira
@Érvsebész:
no ez érdekes. ahogy elnézem, sárospataki a konzervatív szemléletű történészeket, eszmetörténészeket, politikai filozófusokat, esetleg egy a mai empirikus társadalomtudományokat szkeptikusan figyelő „alternatív” társadalomtudósokat érti alatta, csak hát kérdés az hogy pont ezeknek, a történészeket leszámítva, mekkora relevanciájuk lesz a jövőben. mit tudnának ők, amit más nem?
mert ha csak arról van szó, hogy konzervatív-liberális attitűdökkel és politikai nézettel rendelkező kutatók, stb olyanok ma is vannak, nem értem mit hiányol
@sárospataki lány: Ezt így, fejből. Egyikük se baloldali. Közben meguntam a felsorolást, azért az i tak dalse. Pedig lehetne folytatni.
„nem tenném a konzervatív kategóriába” — nem erről volt szó, hanem arról, hogy szerinted „amikor megérkezett ez az ország 1989 környékére, a magyar értelmiség baloldali volt”. Hát nem. Voltak baloldaliak, és voltak jobboldaliak, ez utóbbiak is bőségesen.
@netukki: Egy másik téma, hogy eme jobboldaliak egy része, kis hazánkban igen jól tudott „kibekkelni”, rejtőzni, sőt, baloldalinak álcázni magát.
További kérdés lehet, hogy az értelmiségi állapot (és nem státus) feltétele-e a szilárd gerinc.
Elgondolkodtam ezen a dolgon, és jelenleg úgy látom, a konzervatívság definíciója más nem lehet, minthogy a konzervatív ember a meglévőt nem tartja annyira rossznak, hogy radikális lépés legyen szükséges. Ő a megfontolt, óvatos változtatások embere, ellentétben a … a … izé … bolsevikokkal. Sok más nem jutott eszembe, eltekintve talán Saint Just-től és Cromwelltől, a konzervativizmust ugyanis nem zárja ki a liberális eszmék képviselete sem, hiába próbálják meg szembeállítani.
Mint tudjuk, Széchenyi konzervatívként óvta volna Kossuthot a forradalmi elképzelésektől, de nem volt vele nagy sikere. Utólag (hja, úgy könnyű) egyértelműnek látszik, hogy a Széchenyi-féle politikával sok kellemetlenséget megtakarítva és hamarabb juthattunk volna el a kiegyezéshez. Egy hátránya azért lenne, a dicsőséges, bár elbukott (jó kis ellentmondás, nem?) forradalom hiánya a történelmünkből. A konzervativizmus szerintem általában helyes, és csak tűrhetetlen helyzetben szabad radikálisnak lenni, a forradalmi lépések ugyanis gyorsaságukból és drasztikus mivoltukból adódón óhatatlanul sok kárt is okoznak. Általában a „pokolba a részletekkel” szemlélet miatt, amikoris csak a fő cél lebeg az ember szeme előtt, és annak érdekében minden mást félresöpörve tör előre. Elérve aztán a nagy célt, ott áll a romok felett, és akkor elkezdheti a töprengést, hogy hogyan tovább (ha belátja), illetve megkezdheti a diadaltáncot (ha nem látja be).
A magyarországi „konzervatizmus” a fenti megfogalmazás alapján nem az igazi. Sokkal inkább hajaz az „isten, haza, család” modellre, melynek képviselői bármilyen forradalmi változást elfogadhatónak tartanak annak érdekében, hogy ne az istentagadó komcsik jussanak hatalomra. Ha fülkében, ha a Parlamentben. És bizony, mindkét helyen. 2010. óta permanens forradalom és szabadságharc az életünk, a konzervativizmus még csak nyomokban sem mutatkozik, mint ezt az mellékelt unortodoxia (= anti-konzervatív) ábra is mutatja.
Tényleg! Hol vannak az igazi konzervatívok?
@vakapad:
amit leírsz, azt nevezem én úgy, hogy „konzervatív-liberális attitűd”. de ennek csak a társadalomtudományok szűk szegmensében van jelentősége, az empirikus politikatudományt vagy az analitikus filozófiát vagy az elméleti közgazdaságtant számottevően nem befolyásolja. meg annyira a történetírást sem szabadna, stb.
talán egyedül a politikai filozófia nevű, sokak által nem túl nagy becsben tartott területen van némi jelentősége, de ott is már annyi mindent leírtak erről, hogy újat hozni nem tudom, lehet-e egyáltalán, a konzervatív érvek-ellenérvek ezerszer elemzett valamik. és ez igazából liberalizmus, tágabb értelemben.
ezért nem értem, hogy mit hiányolnak a sárospatakiak tulajdonképpen?
no meg, ahogy írod, „isten-haza-család-rohadtkomcsik”, ez nem igazi konzervatív-liberalizmus, ez így inkább jobboldali hülyeség vagy orbánnyalás.
Kedves @vakapad: Minden „igazi”, ami van. A Magyarországi konzervativizmus „van”, tehát igazi.
Valóban kérdés, hogy miben különbözik a külföldi konzervativizmustól. Miért, és mitől „lábszagúbb” emez mint amaz.
További kérdés, hogy a konzervativizmus, és a jobboldaliság mennyiben, miben fedik le egymást, mennyiben nem.
Aztán az is kérdés, lehet, hogy mi a konzerv. ellentettje. Mivel itt nem logikai ellentettekről beszélünk, erre a válasz „képlékeny”. Mindenesetre, – a te válaszodat kissé kiegészítve – azért a konzervativizmus tagadás nem csak radikális-forradalmi mezben lehetséges.
További vitatéma lehetne, hogy „általában helyes”-e a konzervatív pol.fil. álláspont. Szerintem persze nem az, gyakorlatilag egyetlen olyan helyzetet sem tudok mondni, amelyben a konzervatív álláspont, megoldás lenne a helyesebb mint a liberális, szocialista, vagy bármilyen más baloldali álláspont, de hát ezt csak úgy „jelzem”, eme keretek között ennek megbeszélése nyilván reménytelen.
Hajjaj. Kezdeném tehát azzal, hogy mivel az egyetemi humán tárgyakat úgy bekkeltem ki, hogy az első órán felajánlottam egy esszé írását az első kézügybe akadó témáról, amelyet a második órán előadtam ezzel szorítkozván a megajánlott jegyre, az elméletről (az alapokat is beleértve) fogalmam sincs. A szövegem tehát szakmai szempontból színtiszta dilettantizmus. A konzervatív számomra (tehát nem szakmailag!) pontosan azt jelenti, amit leírtam.
A hozzászólással kizárólag annyit akartam mondani, hogy a jelenlegi vezetés mindent fenekestül való felforgatása és a bevált ismeretanyagtól eltérő unortodoxiája egy igazi konzervatívnak nem lehet szívügye. Akinek az, az valami más.
Hogy mi a szakmailag definiált konzervatív, mi a konzervatív szakmailag definiált ellentéte, mi a szakmailag definiált bal-, illetve jobboldaliság, stb., stb., azt a hozzászólás megírásakor maximálisan hanyagoltam.
@vakapad: Szerintem a konzervatív stb. kategóriák nem hasznosak elemzési keretként a magyar választók politikai attitűdjeink megértéséhez. Legalábbis 95%ukhoz nem.
Nagyrészt véletlen, hogy a jelenlegi kormány az árvalányhajas nemzeti cuccot nyomja. Ott volt üresedés, erre a piacra léptek be, de az őket erősen támogató választók között nehéz mély, közös értékválasztást azonosítani. Ha lenne ilyen, akkor a folyamatos 180 fokos fordulatok lemorzsolták volna a támogatókat. De hát nem.
Könnyen lehetséges, hogy a magyar választók többsége személyekre, és nem ideológiákra szavaz. Ez valamennyire persze mindenhol számít, de nálunk úgy néz ki nagyon. Ha ez igaz, akkor az ellenzék nagyon rosszul járt azzal, hogy nem tudott előhúzni egy versenyképes alternatívát.
@tollaszerge: Az egykor fiatal és egykor demokraták ezt – személyre szavaz a magyar – nagyon jól tudják egy ideje, és a személyhez érzelmileg és nem értelmileg kötik a választót.
Éppen ezért teker ezerrel az újbolsi párt a karaktergyilkossággal minden esetben.
@netukki: ezeket az embereket (tisztelet a kivételnek) 30-40 éve társutasoknak hívták. Ahogy akkor, úgy most is odabújnak az aktualis türannoszhoz!
@tollaszerge:
lehet hogy így van, elég nagy baj.
de sárospataki az értelmiségről beszélt, nem a választókról.
@RontoPal: Minden demokráciában van jelentősége a vezetők személyének és bizonyos tulajdonságaiknak (pl legfőképp karizma), ez nem magyar sajátosság.
Nem az a fura, hogy a Fidesz ezt kihasználja, ez természetes. Az a fura, hogy az ellenzék nem. (Illetve az ellenzéket ismerve ez se fura.)
@Deepblue Noir: Értelmiségről lehet beszélni, de igazából senkinek nincs róluk szóló adata Magyarországon (sőt sehol a világon; ha be is azonosítod őket egy survey adatsorban, ami eleve a lehetetlennel határos, akkor olyan borzasztó kevesen lesznek egy pártízezres mintánál hogy nem sokat lehet majd mondani róluk).
Amikor az értelmiség politikai attitűdjeiről folyik a beszélgetés, a beszélő leggyakrabban a saját környezetére vonatkozó megfigyelésekből tud kiindulni. Jó-e ez valamire? Nem tudom.
Az értelmiségre, kicsit cinikusan, jelen pillanatban a következő definíciót adnám: az akinek nincs tévéje, pedig meg tudná engedni magának. Persze ez csak marháskodás, ne tessék komolyan venni.
@tollaszerge:
szerintem ő szűkebb értelemben érti. és úgy érzi, a jobboldaliak hátrányban vannak, pl. a pázmányon kell hogy tanítsanak, mert az eltén nem fogadnák be őket.
vagy pl. heller ágnes akadémikus lett, a korábban említett molnár tamás (thomas molnar) nem, az elméleti közgazdászok is „liberálisok” nem mondjuk nemzetközpontú keresztény-konzervatívok, ha a keresztény-konzervatív eleve elveti a mai szociológiai megközelítések többségét akkor lehet hogy nem lehet professzor az eltén, de az ateista genderkutató meg igen, stb.
szerintem valami ilyesmire gondolhat, csak nem meri ennyire nyíltan leírni.
@Deepblue Noir:
vagy mondjuk ha egy színdarab legfőbb üzenete hogy „szeretlek édes hazám és örökre hű leszek hozzád drága feleségem”, nem arat sikert az értelmiség körében, egy modernista darab meg esetleg igen, stb.
@Deepblue Noir: „az elméleti közgazdászok is „liberálisok” nem mondjuk nemzetközpontú keresztény-konzervatívok”
Elég sok közgazdászt ismerek, pár kivételtől eltekintve konkrétan fogalmam sincs a politikai beállítottságukról. Szerintem itt valami nagyon össze lett kavarodva: a közgazdásznak lenni egy szakma, amiket te leírsz azok pedig politikai attitűdök. Miért lenne a kettő között kapcsolat?
És most tekintsünk el attól a sajátos magyar kontextustól, amelyben ha valaki felvet alapvető számtani (nem is közgazdaságtani) konzisztencia iránti igényt, akkor ő egyből neoliberális. Mert ez marhaság.
@ipartelep: @miért: A kérdéses időszakban, 1989 táján a felsoroltak — és még sokan mások — már kimutatták jobboldaliságukat; persze mondhatjuk, hogy akkor már nem volt aktuális türannosz. És ez így volt sokáig. Aztán megint lett türannoszunk, de az meg — legalábbis ideológiai téren — éppenséggel hozzájuk* igazodva építette fel a maga fasisztoid rendszerét (lásd Ungváry Rudolf vonatkozó írását az ÉS-ben).
*tisztelet a kivételnek, ha van.
blogs.telegraph.co.uk/news/danielhannan/100027134/the-paradox-of-the-conservative-intellectual/
Hannan EP kepviselo, akit meg 2008-ban zartak ki a Neppartbol egy szemelyes konfliktus miatt (Burke idezes kozben kikapcsoltak a mikrofonjat :)))))))))))))
A Scruton idezet erdekes :
I asked Roger Scruton what the role of a modern conservative intellectual was. „To reassure the people that their prejudices are true,” replied the good professor.
A prejudice szo Scrutonnal a Burke-i ertelemben vett eloiteletet jelenti, ami a megszokason alapulo tarsadalmi beidegzodest jelenti (nagyjabol). Magyarorszagon mi is lett volna a „prejudice” 1989-ben??
Nagy Britannianak lenyegeben organikus modon alakult ki a politikai es tarsadalmi rendszere, Magyarorszagnak meg nagyon nem.
@jotunder: ez teljesen így van, nekem is ez a fő kérdésem a magyarországi „konzervativizmussal” kapcsolatban, hogy egy olyan országban, ahol 30-40 évente van teljes átrendeződés a hozzátartozó erőszakolt érzelmi és intellektuális tarvágással, voltaképp mi a szar lenne az, amihez a konzerv kötődik? a magyarkonzerv abszurditás csúcsteljesítménye: a „hagyományteremtés”.
@tollaszerge:
Hogy a magyar választók többsége milyen, azt nem tudom. Azt tudom, hogy az én kollégáim nagy része olyan családból jött, amelyiket sérelem ért az átkosban. Ezek a kollégák (magas IQ-jú, igencsak művelt, humánus emberek, jó mérnökök, meg amit akar az ember) képesek mindent védeni, ami ma van. Kivétel nélkül. A legtöbbjük vallásos. És persze magyar.
Fogalmam sincs, hogy Orbánt hogyan ítélik meg. Valószínűleg sehogy. Egyet tudnak, és az elég. Ez a csapat megingathatatlan. Ha egy Einsteinbe ojtott Teréz anya lenne az ellenzék vezetője, akkor se. Nincs tehát „versenyképes alternatíva”, és ha lenne, akkor sincs.
Ebből következően a kevésbé képzetteknél a helyzet még ugyanilyenebb (saját sejtés). Ez az a kb. 2 milliós tömeg, amelynek a szavazataira Orbán halálos biztonsággal számíthat. Az ellenzéknek a teljesen ugyanilyenekből csak 0,8 millió van.
A többieket az értelmiség irányítja erre vagy arra. Manapság leginkább semerre. Például Heller Ágnes szerint a szövetségbe most bevett Gyurcsány tehetségtelen. Az időzítés sikeres.
@sárospataki lány: „Magyarországon a jobboldal konzervatív, mostanában népi beütéssel, legalábbis akörül sűrűsödnek, ilyen értelemben nem nagy hiba egyenlőségjelet tenni közéjūk.”
A fülke_forradalomnak_, a durván fél évszázada nem tapasztalt mértékű államosításoknak, az egészségügy, oktatás stb. hihetetlen mértékű centralizációjának, az állami szerepvállalás minden lehetséges módon történő növelésének, az államilag rögzített (energia)fogyasztói áraknak, az öngondoskodó típusú (felé tartó) nyugdíjrendszer állami felosztó-kirovóba való erőszakos visszaalakításának, ’a bankrendszer = külföldi karvalytőke’ képzet felélesztőjének, a nagytőkések extraprofitja ellen vezetett harc zászlóvivőjének, az ex oriente lux elkötelezett hívének, a gránitba vésett alaptörvény (’mint nemzeti alkotmánytörténetünk értékeinek megőrzője, kivéve a királyságot 1945-ben felváltó köztársaság örökségét, mert utóbbi szerintünk nem legitim’) szorgalmas csiszolóinak, az Alkotmánybíróság jogköre szűkítésének stb., stb., stb. pártjai – jelesül a Fidesz és a KDNP – konzervatívok lennének?
…Komolyan? Tényleg?
Lázár, Bayer, Kövér, Bencsik, „nem a diktatúra ellen harcoltam”, „1992–2000 között a Liberális Internacionálé alelnöke voltam” Orbán (Szűrös, Pozsgay, Boross etc.) urak konzervatívok lennének?
Meg vagyok döbbenve.
P.s. I.: a magyar parlament _harmadik_ legerősebb pártja, a választásokon 16,67%-ot szerző, így 47 képviselői helyhez jutó Jobbik minden kétséget kizáróan „jobboldalinak” minősül ma hazánkban. – Ők is konzervatívok lennének? Elképesztő.
P.s. II.: …nem keverődik itt véletlenül össze a ’távolról akár konzervatívnak is láttatható elveket (pl. „az asszonynak a konyhában, a komondor mellett a helye”) _is_ valló’ a ’Hayek, Friedman, Irving Kristol, Oakeshott (etc.) unokája vagyok én’ típusú hitvallással?
@vakapad: Amit leírsz (sérelmek átkosból determinálnak választásokat), azért nem magyarázat, mert akkor hogyan magyarázzuk, hogy mégiscsak a szocialista utódpártok voltak kormányon 5-ből 3x eddig. Igazából minden szimpla determinációs magyarázatot ez üt ki.
Az én jobbos ismerőseim kb 2011 óta nem politizálnak, a témát messziről elkerülik, némileg szemlesütve. Nem gondolom persze hogy ez reprezentatív. Azt igen, hogy ha lenne egy normális ellenzék, simán nyerhetne választást. Tényleg van kemény mag (aki bármilyen világállapotban OVra szavazna), de nem akkora hogy bármit megakadályozzon.
@jotunder: „Magyarorszagon mi is lett volna a „prejudice” 1989-ben??”
Talán ugyanaz (kicsit más köntösben), mint 1956 vérzivataros napjaiban. Kicsit sarkítva és hevenyészve: [önigazgató] Munkástanácsok + szocdem hagyományok + nyugatosság egyfelől és katolicizmus + vitézi rendek + királyság + földbirtokosok + ősmagyar fantazmagóriák + antiszemitizmus másfelől.
Ez 1989-ben úgy is megfogalmazódott, hogy honnan kezdje újra az ország a kényszerű kitérőnek tekintett szovjeturalom megszűnése után. A 45 utáni rövid, és gyorsan felmorzsolt időszakhoz, amikor azért megkezdődött valamiféle önvizsgálat (lásd Bibó István), vagy a nyilasuralom előtti világhoz. A szocdem irányt — mint lehetséges riválist — a maguknak új helyet kereső maszoposok kinyírták, de a szocdem karaktereket a liberálisok (neokonok?) is kivetették maguk közül. Mások ugyanakkor következetesen igyekeztek a 44 előtti világot feltámasztani, háborús bűnösöket, rehabilitáltak, Horthyt újratemettek, antiszemita irodalmat terjesztenek stb. Most ez utóbbi „prejudice” változat a „nyerő”, alaptörvénybe foglalva és hamarosan emlékművel is megfejelve.
@labrys: „jelesül a Fidesz és a KDNP – konzervatívok lennének?”
Nem. Nettó (klerikál)fasiszták.
@tollaszerge:
a (magyar) jobboldaliak egy része már eleve el sem fogadja a korábban elméleti közgazdaságtannak nevezezett terület módszertanát, fogalomkészletét, stb. bogár lászló elfogadja? nem. thomas molnar elfogadná? nem. drábik jános elfogadja? nem és így tovább. meg lehet nézni, egy vérbeli magyar jobboldali mi mindent ír erről.
itt nem a konzervatív-liberálisokra kell gondolni, meg nem arra hogy valaki történetesen vallásos, hanem a keményen jobbosok egy részére…
@vakapad:
„nagy része olyan családból jött, amelyiket sérelem ért az átkosban. Ezek a kollégák (magas IQ-jú, igencsak művelt, humánus emberek, jó mérnökök, meg amit akar az ember) képesek mindent védeni, ami ma van. Kivétel nélkül. A legtöbbjük vallásos. És persze magyar.”
betegek. ez a legjobb szó rájuk. ettől még lehetnek jó szakemberek, magas iq-júak, stb)
@netukki:
@tollaszerge:
nevezzük akkor így. egy hívő „klerikálfasiszta” jó eséllyel nem lesz elméleti közgazdász, kivételek lehetnek, de hogy nem sokan akarnak azok lenni, az szinte biztos.
@tollaszerge:
A kiütés nem egészen igaz. A ténylegesen szavazók kb. 5 millióan vannak. Akikről én beszéltem, azok 2,8 millióan, magyarán a döntés attól függ, hogy az a 2,2 millió hogyan dönt, és már döntöttek ide is, meg oda is. A közhangulattól függ. Arról meg nem írnék semmit..
@Érvsebész: @Deepblue Noir: @tollaszerge:
„akinek nincs tévéje, pedig meg tudná engedni magának” 🙂
(fecsegés) Szvsz egy vita/beszélgetés hatékonyságát mutatja, hogy milyen gyorsan érnek el a felek a definíciós szintre, amikor is ráébrednek, hogy a legtöbb fogalmunk hagyományokon alapuló, nem definiált kategória, és míg pontosan meg nem határozzuk, mit jelentenek, nem tudunk továbblépni.
A következő stáció pedig az, amikor a fogalmak jó részéről kiderül, hogy inherensen definiálhatatlanok, vagy a meghatározás által használhatatlanná válnak (azzá tágulnak, v. kikerülhetetlenül ellentmondásosak lesznek).
Hiába is gyújtunk hát gyertyát Frege és Russell uraknak, alighanem Gorgiásznak lesz igaza: ’Semmi sem létezik; ha létezik is valami, akkor az megismerhetetlen; de még ha megismerhető is, akkor sem tudjuk azt másnak elmagyarázni.’ 🙂
(Amúgy meg azt is olvastam valahol, hogy értelmiségi az, aki utána legalább a függönybe megtörli a farkát.)
két kommentet idézek a john lukacs-íráshoz küldöttek közül:)
-„John Lukacs persze a szösszenetét abból az országból írja, amelyik ontotta a tankokat, tehergépkocsikat, fegyvereket és repülőket Sztálin elvtárs birodalmába…..amely akkor sokkal agresszívebb és brutálisabb volt, mint ma…….John Lukacs elvtárs ott jól érzi magát? Nem feszeng kissé?”
-„Lukács János kritizálhat, érvelhet, tehet jobbító javaslatokat, de John Lukacs nem, ő csak egy kibic, és mint tudjuk, kibicnek…
(Vajon milyen nyelven írta eredetileg ezt a „véleményt”…?)”
a magyar jobboldal:)
@Deepblue Noir: inkabb a magyar hulye lenne a helyes. szerintem a kelet-europai hulyek eleg hasonlok lehetnek.
@Deepblue Noir:
„szerintem ő szűkebb értelemben érti. és úgy érzi, a jobboldaliak hátrányban vannak, pl. a pázmányon kell hogy tanítsanak, mert az eltén nem fogadnák be őket.
vagy pl. heller ágnes akadémikus lett, a korábban említett molnár tamás (thomas molnar) nem, az elméleti közgazdászok is „liberálisok” nem mondjuk nemzetközpontú keresztény-konzervatívok, ha a keresztény-konzervatív eleve elveti a mai szociológiai megközelítések többségét akkor lehet hogy nem lehet professzor az eltén, de az ateista genderkutató meg igen, stb.
szerintem valami ilyesmire gondolhat, csak nem meri ennyire nyíltan leírni.”
Nem leírni nem merem, hanem nem akararom elvinni ezt az egészet olyan irányba, ahonnan nincs visszaút. Egyébként az ELTÉn simán lehet konzervatívkodni (bizonyos keretek között), de a nagy lóvé és emiatt a sok lehetőség a CEU-n van, ahol mondjuk politológusként kutatni a konzervativizmust csak karnyújtásnyira eltartott érdekességként lehet, érdemben nem. De ez önmagában nem baj, a CEU nem állami intézmény, azt csinál, amit akar. De attól a helyzet még ez.
Az is igaz, hogy nekem az ismerőseim zöme balliberális, budapesti értelmiségi, tehát az én valóságérzékelésem torzított, de én valóban nem csak a konkrét kutatókat tartom értelmiséginek, hanem mindenkit, akinek nincs tévéje, pedig lehetne 🙂 Vagy ha van is, nem néz rajta tévéadást. Ide értem a zenészeket, képzőművészeket, a tanárok egy részét, satöbbi, satöbbi.
@labrys: Fenébe, nálunk reluxa van. Na értelmiségi se lehetek már 😛
Én nem hiszem azt hogy az „értelmiségi” haszontalan fogalom lenne, még akkor is ha nehezen definiálható. Viszont a fogalom ráaggatott normatív elvárásokat nem mindig bírja el. És a kelet-európai országoknak, az értelmiség sajátos szerepéből fakadóan az átkosban, mintegy történelmi okokból, rengeteg elvárásuk van.
@Deepblue Noir: juszt se fogok BLről beszélgetni. A közgazdaságtan meg valahogy túléli majd, hogy fentiek nem fogadják el.
@labrys: @tollaszerge:
Akkor összefoglalnám a vita eddigi eredményét:
Értelmiségi az. akinek nincs tévéje, csak függönye és farka
@labrys: ne keverd a konzervatív gondolkodót/értelmiségit (pl. Kopp Mária, nem feltétlenül releváns példa) a politikussal. Bayer stb. fasz, nem azért, mert jobboldali, vagy konzervatív (nem az egyébként, hanem mondjuk népi radikális), én az emberekről beszélek. Ha van némi hagyománya a magyar jobboldaliságnak, akkor az valamiféle magyar konzervativizmus, amely jobb híján a II vh előtti konzervativizmushoz nyúl vissza, felütve az MDF zömét kitevő népiekkel.
Volt egy érdekes cikk valahol (index?) a különböző budapesti választókerületek politikai beállítottságáról a II vh előttről, és megdöbbentő volt, hogy szinte egy az egyben fedik a mai állapotokat. Az 5-10% náci az akkor is megvolt, most is. Ezek a magyar társadalomban olyan minták, amelyet a szocializmus sem tudott kiirtani (ez egyébként egy konzervatív felismerés, csak szólok), és Orbán ezzel tökéletesen tisztában van. Áll a szerencsétlen MSZP, papol a nemlétező európaizmusról, könyvből tanult demokráciafelfogását mondja vissza, közben a Fidesz teljes más paradigmarendszer szerint gondolkodva felismeri az ismétlődő mintát, és nagyon durván rámegy. A többi már csak következmény. Egyébként Vona is felismerte, hogy akármit csinál, a mai fölé nem tudja tolni a Jobbik részesedését, ezért próbál nyitni középre, és arra vár, hogy a Fidesz bebukjon. Remélem, soha nem sikerül neki, mert az viszont nagyon nagy baj lenne.
Mindegy, hosszú mellékszál ez, elvihetjük a mai magyar jobboldali politika elemzésébe, de annak sohase lesz vége. Én csak a jobboldalra sorolható értelmiség beágyazódottságának a hiányáról és ennek következményeről írtam, reagálva a posztban felvetett egyik kérdésre.
@incze: pontosan ezért nyúlnak vissza a szocializmus előtti időszakhoz, és erre jön balról a Horthy-revidiálás vádja, jobbról a Horthy-mosdatás, és még sorolhatnám. Kicsit megértőbbnek kellene lenni, sőt, igazából akik 50 évig a víz alá nyomták a konzervativizmus fejét, hogy ezzel a képzavarral éljek, azoknak nagyon mélyen hallgatniuk kellene. Mielőtt felvetődik, ez nem kommunistázás, legalábbis nem a szitokszó értelmben.
@Deepblue Noir: ők az elmeháborodottak, akikről beszéltem.
@netukki: ezt még emésztenem kell, lehet, hogy igazad van, de a láthatóságuk, elfogadottságuk akkor sem különösen nagy.
@labrys: Na de ezt tegnap ilyenkor is így gondoltad, amikor felvetetted a kérdést?
@sárospataki lány: egy konzervativ ertelmiseginek nem kell konzervativ eszmetortenettel foglalkoznia (amugy nincs nemzetkozileg ertekelheto konzervativ magyar eszmetortenesz)
a bence gyorgy mondjuk egy konzervativ iranyban is gondolkodo erdekes ember volt, de o aranylag fiatalon meghalt.
@sárospataki lány: mindennek viz ala nyomtak a fejet. mindennek, ami nem volt vonalas marhasag. a liberalizmusnak is, sot meg a neomarxizmusnak is, mindennek a vilagon. ha valaki a marxista iranyvonaltol valo nyilvanos elterest kovetelt, akkor azt nem hagytak. kurva nagy szivas volt a kadar rendszer, sokkal nagyobb szivas, mint amilyennek altalaban hiszik, meg a keso kadar rendszer is. akkor is, ha esetleg egyes vezetoiben volt valamifele jo szandek, ha nem akartak effektive bantani senkit, aki nem lepett a labukra. orult szivas.
@Érvsebész: bocs, nem akartam szexista lenni, csak a saját nememmel könnyedebben taplózom.
De legyen: …és a női megfelelője az, aki utána Habermast idézve tudakolja, hogy akkor most ő olcsónak tartatik-é. 🙂 😛
@sárospataki lány: Megint ugyanaz a bajom:
– kik azok az azok, akik 50 évig nyomták víz alá a konzervativizmus fejét;
– kik azok az azok most, akikről azt tartod, hogy hallgatniuk kéne, s honnan tudjuk, hogy nem hallgatnak?
– mi az a konzervativizmus?
@jotunder: „egy konzervativ ertelmiseginek nem kell konzervativ eszmetortenettel foglalkoznia (amugy nincs nemzetkozileg ertekelheto konzervativ magyar eszmetortenesz)”
Az állítás első részével tökéletesen egyetértek. A második pedig árnyaltabb, egyrészt pl. Hamvast ide sorolnám (bár ő tradicionalista), másrészt a konzervativizmus lokális. Scruton és Burke nemzetközileg ismert, de relevanciája (pl.) a magyar konzervativizmusra vajmi kevés, lévén a modern konzervativizmus inkább lokális, mint globális. Másrészt kinek van nemzetközi relevanciája? A Lukács-unokákon kívűl nem sokaknak, és nekik is főleg a nemzetközi marxista közösség révén, aminek az impaktja nem túl magas. Persze, ez nem ment senki mást és semmit, de a magyaroknak úgy általában alacsony az ismertségük.