A hazaszeretetről
Eredeti szerző: jotunder
Tegnap megtaláltam egy listán a nagypapám testvérét, Gyurikát. Világbajnoki bronzérmet szerzett asztaliteniszben. Ismerhettem volna. Játszhattam volna vele gyerekkoromban. Megtaníthatott volna pingpongozni.
Meghalt. Ahogy mások is meghaltak, akikkel még játszhattam volna gyerekkoromban. A nénik maradtak, a kávéscsészéjükkel, a túlélők, akik minden héten eljöttek a nagymamámhoz, és a halálról beszélgettek. Éveken át, csak a halálról, a szeretteik haláláról.
Engem nem terelt gettóba a haza, nem vitt ki a pályaudvarra a haza, nem zárt marhavagonokba a haza. Az én veszteségem az, hogy nem tanultam meg pingpongozni.
Nem érdekel, hogy mit építtet a haza a náci megszállás hetvenedik évfordulójára. Azt sem érdekel, hogy Schmidt Máriát, aki ugye (csak viccelek, kedves jogi képviselőnk, csak viccelek, nem képzeli, hogy leírom, amit róla gondolok)… szóval őt már régen kinevezte a haza a Sorsok Háza valamicsodájának, majd túl leszünk az egészen, és építheti a haza a kedves Wass Albert Nemzeti Stadionjait.
Tancsi néni kérem, a németkék voltak a rosszak, mi szépen egyenesen ültünk a padban, és a zsidócskák tízóraiját is csak azért vettük el, mert már nem volt rá szükségük. (a haza)
Nem, nem szeretem a hazát. Azt a Napalm nevű csilis sört szeretem a kis bisztróban a Jókai utcában. A Raj Ráchel-féle flódnit is szeretem. A Mucsit meg a Scherert (és Katona László művész urat, aki kb. két centiről nézett a szemembe a nézésgyakorlaton) szeretem a Nézőművészeti Főiskolában. A Dunapartot is szeretem, meg a Ligetet, meg a kelenföldi lakótelepről felsétálni a Ménesi útra. Szeretek felismerni néhány arcot, hangot és mosolyt, de a hazát, úgy általában, nem szeretem olyan nagyon. Szeretek megérkezni hozzá, de jobban szeretek elmenni tőle. Persze nem messze, csak annyira, hogy már teljesen mindegy legyen, hogy kinek ád éppen a haza és kitől vesz el trafikot, tankönyvkiadót, kaszinót, zöldbabfőzeléket, hogy csak akkor háborodjak fel édes hazám hülyeségein, ha tényleg nincs jobb dolgom.
Az Auld Lang Syne-t hallgattam a sarki koktélbárban, és nem a VI. kerületi tanács volt lakásügyi előadóját. Nem álltam fel, nem tettem a szívemre a kezem, nem énekeltem hamisan azt, hogy Isten, a rohadt életbe, szíveskedjen végre megáldani a magyart, már ha rendes keresztény, heteroszexuális, konzervatív-polgári-nemzeti-polgárinemzeti férfimagyar az a magyar, vagy éppen rendes keresztény, heteroszexuális, konzervatív-polgári-nemzeti-polgárinemzeti nőmagyar és rendesen szül, és/vagy de (inkább és) szorgoskodik a konyhában, és nem esik át gyengénlátó hungarikumon.
Az fáj, hogy nem ismerhettem Gyurikát. Kicsit fáj. Az emlékmű, a schmidtmáriák és a bayerzsoltok nem fájnak. Ha otthon lennék, ha végig kellene néznem, ahogy elveszik tőlem azt a keveset, amit a hazámból még szerethetőnek érzek, az más lenne. Ha otthon lennék, és a bőrömön kellene éreznem, hogy én az „ők” vagyok, másodrangú állampolgár, nem értékalapú vagy mi a f*sz, az más lenne. Ha otthon lennék, és félnem kellene, hogy elveszítem az állásom, az is más lenne. Nem vagyok otthon. Éppen ezért nem vagyok otthon, éppen vagyok máshol otthon. Kvittek vagyunk, édes hazám.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519837-6ae09cdcb130d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519837&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519837-6ae09cdcb130d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519837-6ae09cdcb130d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@riennevaplus:
Élnek kint rokonaim, meg elég sok Németországban élő/élt embertől hallottam szinte szóról szóra ugyanazt éveken keresztül ahhoz, hogy megalapozottnak tartsam egy személyes példával is illusztrált élményemet.
@Mj: hasonló kérdésre sejtem a választ: nagymamám utolsó évére bizony elfelejtette a menyét, unokáit – szinte mindenkit. csak a fiát ismerte fel, őt se mindig. biztos vagyok benne, hogy bárkit elhitt volna gyerekének, unokájának, bárkinek. azt mondjuk valószínűleg nem értette volna, hogy miért kell választani, legyen mindegyik.
@Mj: én értelek téged, te nem értesz engem. ugorjunk. mi a kedvenc kajád?:)
@pfúj:
Semmi sem kötelező, viszont szerintem a büszkeség, a társadalmi elemzés és a szégyen is ajánlott, ha valaki közösséget vállal az adott társadalommal, országgal.
@taga20:
😀
Sok van, momentán ennék egy tiramisut.:)
@Muzsikok közt:
Helló !
Te normális vagy ? Persze nem személyeskedem , de ot volt auswitz , dachau …., maguk a németek is elismerték , mi kell még ennél több ??
Hogy lehet védeni a védhetetlen ? Mi lett volna ha a szüleid is elviszik , mert pl. baloldaliak , szocdemek …?
Te nem vagy normális !
@dr Brcskzf Gröőő:
Uhh, most nem tudom, hogy nevessek-e vagy nyilvánítsak inkább részvétet.
@Mj:
Ne haragudj, hogy neked címzem, hiszen nem vagy egy lapon említhető a fenti trollokkal, de te írtad le megint az ilyesmit:
„…kollektíve a most élő teljes magyarság bűnös a holokauszt miatt…”
Ugyan honnan tartja magát ilyen makacsul ez a városi legenda? Mutasson már valaki az elmúlt 20-25 (vagy akár 50) évből valami hiteles forrást vallási vagy politikai autoritástól, színvonalas történésztől, netán átlagos ámde gondolkodó értelmiségitől, amiben megtalálható ez a baromság. (Az, hogy mit mondott Rákosi Mátyás anno, az nem játszik.)
Akinek van csöppnyi esze, némi konzisztens (nem kurucinfós) világlátása, no és persze hangyányi tájékozottsága és műveltsége, az ugyanazt mondja, mint te fentebb: „…a magyarok által elkövetett történelmi bűnökre emlékezni kell, például azért, hogy többé ne forduljanak elő ilyen embertelen aljasságok.”
Legföljebb annyit tennék hozzá, hogy nem elég emlékezni, hanem a múltat meg is kell vallani – ahogy erre egy manapság hivatalosan már kevéssé lanszírozott költő utalt volt. És persze, nem emlékművek építésével.
Na és most mit csináljon az, aki egyáltalán nem bánja, hogy magyarnak született, rengeteg mindent szeret a magyar kultúrában, imádja Budapestet, de Londont és Párizst is, gyönyörűnek tartja a Balatont (a francia riviérát meg még szebbnek), szereti a babgulyást, de a szusit és a kuszkuszt is, a Macskafogót és a japán animét, az angol humort, a francia pezsgőt (a Törley-t meg kiköpi), tetszenek neki az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat alapelvei és a polgári értékek, büszke az ezeréves magyar történelemre, de távolról sem minden mozzanatára, szépnek és értékesnek tartja a magyar koronát, de nem szentnek? És hányingere van attól, ha meg akarják neki mondani, hogy kit szeressen, kit utáljon, meg egyáltalán hogy miként legyen magyar? És ezért sokkal jobban érzi magát magyarként külföldön, mint büdöskozmopolitalibsiként Magyarországon?
@makukula: értettem elsőre is, és válaszoltam is.
megismétlem:
édesanyám adott valamit, ha mást nem, az életet.
de mit adott a haza, amiért hálásnak kellene lennem?
@Mj: még az ízléseddel se lenne probléma, ha nem lennél ilyen vonalas:)
egyébként jotunder a közepébe talált.
@nandras01:
A hazád pedig szülőhelyet adott neked, ahova nem kell beilleszkedned, és ahol nem fog senki jöttment idegennek tartani. Az megint egyéni megítélés kérdése, hogy mennyire tartod ezt értékes dolognak.
Ezzel együtt az is adott, hogy ebbe a hazába születtél, tehát az anya analógia kapcsán érvelési hiba föltenni, hogy mi lenne, ha másik hazába születtél volna.
@Mj: na, ez klassz. ezzel ugyan ellentmondasz az első hozzászólásodban írtaknak, de ezt a kört már nem futjuk újra
@taga20:
Sorry, nem muszáj ugyanúgy gondolkodni, mint én.:)
Nem hiszem, hogy értelmes dolog lenne elemezgetni engem a kommentjeim alapján, de szerintem jobban ismerem magam, mint innen bárki.:)
@pfúj:
Könnyen lehet, hogy félreérthető vagy ellentmondásos voltam, sajnos nem vagyok ma a helyzet magaslatán. A lényeg, hogy remélhetőleg átment az üzenet.
@Mj: és már miért ne kellene beilleszkednem a „hazámba”?
az, hogy ezt már csecsemőként kezdjük, nem jelenti azt, hogy nem tesszük meg.
a „hazád pedig szülőhelyet adott” érv pedig értelmezhetetlen, legalábbis a jelenleg érvényes tér- idő kontinuumban. mivel a fizikai lét feltételez legalább alapfokú kötődést a térhez és az időhöz, így szükségszerű, hogy a világrajövetelem egyidőben a tér valamely pontján való manifesztálódásomat is jelenti.
ez nem a haza érdeme, hanem a világegyetemben érvényben lévő szabályszerűségekből következik.
ami pedig az érvelési hibát illeti, azt te követted el, amikor előjöttél azzal, hogy „tételezzük fel” – ha emlékszel rá.
ha nem, visszakeresem neked 🙂
@HaKohen:
Nekem egyszer egy SZDSZ-es zsidógyerek mondta, hogy személy szerint bűnös vagyok – meg kollektíven minden magyar -, aztán jót röhögtem rajta.
Azért a múlt megvallásával csak óvatosan, a legtöbb ember csak a szaftos sztorik iránt érdeklődik a történelemből, és ha megvallásra kéred, pont az ellenkező hatást éred el nála.
Ennél az álintellektüell ostoba nyelvi és logikai maszturbálásnàl, amit itt ti műveltek, még Wind Callman-t vagy hogy irja a nickjét, meg a gondolkodni próbáló bircát is jobb olvasni. Borzasztó nyomorult ez az egész. De nyomjátok csak, zavarni nem zavar senkit.
@Mj:
ne tartsd megalapozottnak, mert az egész egy hingeträumte, hingedichtete, hingeschrägte, hingeverwandtete (na, ezt találd meg a szótárban:) hülyeség. javaslatom azonban az lenne, hogy ne csak a hülyeségtől magától szabadulj meg, hanem a metódustól is, ami oda vezetett.
@nandras01:
Sőt, meg kell tanulnod látni meg levegőt venni is, ami később teljesen természetes dolog lesz. Viszont ellentétben más országokkal, a szülőhazádban kb. ugyanolyan könnyű lesz beilleszkedned, mint lélegezni. Ha viszont felnőttként átköltözöl egy másik országba, akkor már nem kapsz még egy ilyen lehetőséget.
A szülőhelyet értsd úgy, amiről az előző bekezdésem szól, t.i., hogy abban a környezetben szocializálódsz, azaz abban a közegben mozogsz a legkönnyebben és legtermészetesebben. Ha kikerülsz ebből, máris nem lesz olyan könnyű idomulni a környezetedhez, ergo hátránnyal indulsz a nem szülőhelyeden.
Te jöttél azzal, hogy nem fogadod el az elméleti analógiát. Én elfogadom.:P
@nandras01: az, hogy egy lakast az otthonodnak mondasz, nem az adott epulet erdeme, ettol meg nem baj, ha kotodsz hozza, szereted, esetleg olyat is mondhatsz, hogy „az otthonom nyugalmat, biztonsagot stb. ad nekem”. Akkor is, ha eppen mashol is lehetne.
@Mj: „A hazád pedig szülőhelyet adott neked, ahova nem kell beilleszkedned, és ahol nem fog senki jöttment idegennek tartani.” – hacsak nem vagy zsido, roma, buzi, és egyébként sem logsz ki a sorbol.
@Mj: egy szóval sem állítottam, hogy ne lenne könnyebb a levegővétellel megtanulni a környezethez való alkalmazkodást, mint ugyanezt felnőttkorban megtenni.
de ez jottányit sem változtat az érveim igazságán.
@riennevaplus:
Szerinted mennyire lenne logikus lépés, ha úgy döntenék, hogy szemben az elég nagy merítésű beszámolókkal, a te, egymás hegyére-hátára dobált német kifejezéseidtől elájulva megváltoztatom a véleményem, és ezen túl azt harsogom, hogy minden német büszkén őrizgeti otthon a náci emlékeit/vagy kellőképpen egészséges, egyáltalán nem túlzásba vitt szégyenérzettel gondol arra, amit 3 generációval ezelőtt elkövettek a honfitársai?
@tableno:
Idióták mindenhol vannak. Viszont bármennyire is toleránsak veled külföldön, akkor sem leszel bennszülött szinten.
@makukula:
„az, hogy egy lakast az otthonodnak mondasz, nem az adott epulet erdeme…”
pontosan ez az, amiről beszélek.
ha még otthonos is, akkor lehet, hogy szeretek ott lakni (élni), de ez már az én érdemem, mert én tettem otthonossá- ehhez magának az épületnek semmi köze nincs.
@nandras01:
Mármint azon, hogy a hazád szerinted nem adott neked semmit? De hát most ismerted el, hogy mégis könnyebb a szülőhazád környezetéhez alkalmazkodni, mint más országéhoz.:)
@Mj: és ehhez mi köze van a „hazának”?
egyszerű véletlen, hogy éppen melyik nyelvi/kulturális közegbe születünk.
ha a hottentották, ha a belgák, ha pirézek közé születünk, akkor azt a környezetet tanuljuk meg. egyik sem az éppen aktuális haza érdeme.
na, mentem aludni 🙂
@Mj: Az a nagy helyzet, hogy nem erdekel. Nem akarok en kint bennszulottkent elni, eleg az, hogy elfogadnak annak ami es aki vagyok, es hagynak elni ugy, ahogy nekem jol esik. Ami sajnos otthon egyre kevesebb „bennszulott” embernek adodik meg.
@Stabilo:
Teljesen egyetértek. Egyébként Trianon tragédiája és a holokauszt is összefügg abban a tekintetben, hogy a határontúli, de 1938 és 1941 között visszatért városokban éppen a magyarokhoz mindvégig lojális, magukat magyarnak valló zsidók kiirtásával csökkent le borzasztó módon a magyarság aránya, ami 1945 óta pótolhatatlan veszteségekkel, teljes asszimilációval jár együtt.
@tableno:
Nekem megadatik, de mindenki maga dönti el, hol érzi magát boldognak.
@nandras01:
Mint ahogy tök mindegy, hogy melyik anya ad neked életet. De ettől még szereted az anyád.:)
Jó éjt!
@HaKohen: Dehogy vetlek meg! ugyan miért???
Ezt a posztot sem szerkesztem. Ott oldalt van a moderálás: A vincenten mindenki a saját posztjait és annak kommentjeit gondozza. Az efféle mórickák akikről ze beszélsz, mostanra már megszokhatták, melyik szerzőtől mire számíthatnak…
Lehet hogy kissé gyermeki, de még mindig megnevettet amikor ezek a trollok olyan magabiztosan és öntudatosan csinálnak hülyét magukból.
Magával a poszttal egyébként alig találok azonosulnivalót. Valahogy az az érzésem (tapasztalatom), minél messzebb megyek a hazámtól, én annál jobban szeretem. Dehát ezt a posztot nem én írtam, hanem jotunder, és elfér ez így egymás mellett.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy mi másra számíthattál a kommentekben, el nem tudom képzelni…..
@tableno: Így.
@nandras01: nem kevered össze a büszkeséget és a szeretetet?
@Mj: „A hazád pedig szülőhelyet adott neked”
és az Erzsébetváros, Budapest, Magyarország, Európa, Föld… sorozatból mért pont Magyarország a hazám?
@Amatőr:
Nem véletlenül hívták a „népek országútjának” a Kárpát-medencét, ami valószínűleg csak jót tett a génállománynak.:)
@Mj:
ez nem jó analógia a hazára
@Mj: ugyan nem feltétlenül gondolom azt amit te, de jó volt olvasni a kommentjeidet, köszönöm.
@dr Brcskzf Gröőő:
Mondjuk azért, mert ennek az államnak az állampolgára vagy a születésedtől fogva? De mindenkinek a szíve joga, hogy mit tart a hazájának. Én egyébként az egész Kárpát-medencét a hazámnak tartom, míg legszűkebb hazámnak a II. kerületet. Az egyik nővérem viszont világpolgárnak tartja magát, míg a másik kétszer volt Aradon, mégis úgy érzi, mintha ott lenne az igazi hazája. Nem olyan egyszerű dolgok azért ezek.
@Sir Bates dö Hól:
Megtisztelsz.
@Deepblue Noir:
Miért?
@Orica Középföldi:
Ezért érdemes megkülönböztetni egymástól a patriótát, a nacionalistát és a sovinisztát. Egyébként szép, amit írtál.:)
http://www.mozicsillag.com/watch_embeded.php?host=107045&id=3072
A napfény íze
Megnéztük a családdal, és mindenkinek ajánlom.
Köszönöm a tippet a fórumtárstól!
Meghatározó film!
@Mj:
erre kétféle választ adhatnék.
az első az lenne, hogy nagyon röviden vázolom a fő különbségeket.
a másik inkább arról szólna, hogy ha valakinek ezt magyarázni kell, akkor vajon hogyan szerezhetett diplomát, ne adj isten a jó memóriájú és szorgalmas, de nem túl okos emberek közé tartozik, esetleg egy troll az illető?
úgy döntöttem, mindkét választól eltekintek:)
@Vombatus Ursinus:
Azért nem árt arányos időközönként emlékeztetni – vagy inkább együtt emlékezni – ahelyett, hogy sok helyen hisztérikus tematizációt folytatnak. De hát arányokról nem sok értelme van vitatkozni.
Sajnos sokan nem merik énekelni, ami egyszerűen abszurd. (Én tudom, hogy más, ők is tudják, hogy más, és mégis.)
@Mj: ahogy te is mindenkit, itt és ma…
@Vombatus Ursinus:
Az első versszak lett nácinak titulálva, a másodikon akadtak ki a feministák, és a harmadik versszakot éneklik jelenleg, ami már eleve abszurd. Egyébként nem tiltják az első versszak éneklését, csak nem veszik jó néven, ha valaki a teljes himnuszt elénekli.
@Sir Bates dö Hól: na meggyütt a potyázó. vesszen trianyon:)